"Bár sufni és sufni között azért lehet különbség ."
Bizony van, pl. a hajléktalanok csoda sufni -jaik. Ha az ember Gödölőről utazik a Keletibe, meg lehet csodálni őket - Rákos és Kőbánya - felső között az erdőben egy egész kis 'sufni falva' épült !!
Halottam olyanról, hogy a fiatal építészek nem tudtak megoldani egy rézsü oldalába vályt pince szigetelést. Már háromszor tárták fel, de még mindíg ázott.
Megkérdeztek végre egy idősebb mérnököt mi a véleménye.
Ő azt javasolta, hagyják úgy és a sarkokhoz ültessenek nyírt vagy nyár fácska botocskát. 1 éven bellül megszünt a vizesedés és a fák remekül néznek ki
Oké, holnapra jobb időt mond, belekukkantunk, mi van odalent.
Nem lett még lebetonozva a szoba, jelenleg épp homok + rajta padló van. És pont ez akarjuk majd belátható időn belől megcsinálni, mert már nagyon rossz állapotú a padló.
Ház előtt van az árokban egy áteresz a bejárónk alatt, azt megnézem nincs-e eltörve, meg ásni kell az árkon, mert nyáron vettem észre, hogy megáll benne minimális víz, és ez pont a süllyedős részhez van közel.
Körbenézek vízügyileg, most jön be az esős idő, tudom majd ellenőrízni a vízelvezető árkokat, hogy lefolyik-e minden víz.
Van egy akna az alap mellett, ott jön ki a fürdőszobából az új szennyvízcső. Ezt meghagytuk.
A 3 évvel ezelőtti aláfalazás után kiszáradt és szétrepedezett a föld, valamint itt vettem észre, hogy 3-5 centit megsüllyedt és eltünt a járda alól a felső talajréteg.
Majd most ahogy elkezdett repedni a kuckó akkor tűnt fel, hogy ebben az aknában nedvesedett a füld, mégpedig felülről. De eső nem volt egy szem sem, anyu locsolt, arra kentük. Vaspálcát vertünk le a bejövő vízvezeték körül, de nem találtunk vízszivárgást, más ok nem lehet, belül nincs csőtörés, a vízóra kis csillagkereke nem forog lassan se ha minden el van zárva.
Mekkora költségre kell számítanom, ha statikus hívok? Legalább nagyságrendileg jó volna tudni.
Azzal a problémával küzdök, hogy a nagyon öreg házunk egyik sarka (fürdőszoba) elkezdett süllyedni, a falak azt mutatják, hogy ez a sarok csak.
Hosszú a történet, volt csőtörés, majd fürdőszoba aláfalazás 3 éve, ez a fürdőszoba hosszabbik falát érintette, maga a fal vályog. Mikor kiszáradt a föld akkor a járda alatt lett egy 3-4 centis űr, annyit süllyedt a föld, csak a száradás következtében. A rövidebbik részt meg 1970 körül téglából rakták újra. Ehhez lett kapcsolva a 3 évvel ezelőtti manőver.
Szóval ha ránézek az épületre, akkor a fürdőszoba felőli sarkához jó volna hívni egy superman-t aki a mostani állapothoz képest 1 centivel megemeli és ott megtartja az idők végezetéig. Az ominózus sarok mellett van egy kapuoszlop ami nincs bekötve a falhoz, az kb 2-5 centit süllyedt el. Kb 3-4 hónapon belül, mostanában.
Mit is kéne tenni? Nézegettem neten talajstabilizációval foglalkozó cégeket, akik valamilyen 2komponensű anyagokat juttatnak az alap alá. Érdemes ezekkel foglalkozni? Egyébként borzasztó drága (nekem) de ha megspórol egy újabb aláfalalázos munkát annak minden költségével, akkor akár még olcsóbb is lehet. Valamint gyors.
Kit kell ilyen esetben hívni? Mit kell megvizsgáltatni? Mennyibe kerül? Teljesen járatlan vagyok ezügyben.
Még annyi, hogy senki se várjon repedezettségmentességet egy új háznál, mert kell 2-3 év, mire rendesen megüllepedik az egész. Addig lesznek hajszálrepedések, és ezek miatt nem a szakikat kell hibáztatni.
15 évvel ezelőtt pont ezek miatt az új házakban csak a harmadik évben festették a falakat szinesre, mert a fehér falon kevéssé látszódtak a hajszálrepedések. A 3. évben glettelés, szines festés, és szuper volt minden.
Persze azóta bejöttek a vakolaterősitő hálók, meg a zsákos/gépi vakolatok, ezekkel valamelyest - de nem teljesen - ki lehet ezt küszöbölni.
Ha függesztett álmennyezeted lesz, akkor nem fog repedezni, mert a pálcák bőven felveszik a kis mozgásokat, a mennyezet-fal éleket pedig szilózni kell (bár ott lesz esély a repedésre ennek ellenére is).
Pont a nagyobb egybe rakott álmennyezet a szarabb, csak a lusta mesterek egyszerűsiteni akarják a saját dolgukat. Ha egyben van a külön helyiségek között az álmennyezet, akkor az a hangokat is kiválóan átviszi. Másrészről nem a gipszkarton álmennyezethez vakoljuk hozzá a falakat utólag, hiszen a nedvesség miatt a gipszkarton szét fog porladni a francba...
Tehát fel a válaszfalak mennyezetik (vagy legalábbis a gipszkarton fölé 10 cm-t legalább), vakolni és utána HELYISÉGENKÉNT KÜLÖN kell álmennyezetezni.
/Az ilyen szakikat két lábbal rugdalnám pcsán egyébként.../
Épületmozgás - repedezés szempontjából akkor a gipszkarton a legveszélyesebb? Tehát a behálózott vakolás és a szintén hálózott kőzetgyapot hőszigetelés jobban ellenáll a mozgásoknak?
Még 1 ide vonatkozó kérdés, ami így felmerül: az elképzelés alapján „telibe” lett volna kartonozva a ház úgy, hogy az utolsó sor közfal nincs felrakva és kartonozás után lett volna csak berakva. Ennek hátránya, hogy nem lehet úgy kiékelni a közfalat, ahogy elő van írva, de a szakik esküsznek rá hogy így sincs esélye kidőlni és a kartonozást egyszerűbbé és jobbá(??) teszi, ha minél inkább egyben vannak a darabok.
Nem tudom ebben mi az igazság, melyik a jobb megoldás, de ha először vakolás – utána kartonozás, akkor úgyis fel kell rakni az utolsó sor téglát a vakolás miatt…
Ugyanis azzal jelentős mennyiségű technológiai vizet viszel be az épületbe, és ha megcsinálod a gipszkartonozást + a külső szigetelést, kvázi bezárod a párát a házba. Ekkora mennyiség ugyanis nem tud kijönni, csak fűtéssel-szellőztetéssel.
Viszont a téli időben szépen ki fog tudni száradni, a falak is átszellőznek, és tavasszal mehet rá a külső hőszigetelés, meg belül a gipszkarton.
Az épület mozgása miatt is jobb tavaszig várni, mert a gipszkartonnál van esély a repedezésre, mivel mozogni fog még az épület valamennyit.
Folyamatban lévő építkezésnél azon gondolkodtam, hogy meddig lenne érdemes még idén eljutni, és milyen munkafolyamatot kellene tavaszra hagyni.
A helyzet az, hogy április-májusban volt az alapozás, július falazás+koszorú, augusztus tető+bádogozás, szeptember villanyszerelés+víz-fűtés- gépészet + aljzatbeton.
Ezt követően mindenképpen be szeretnénk még rakni idén a külső nyílászárókat.
Alapvetően minél több fázist szeretnénk ebben az évben letudni, de ami felesleges repedésekhez vezet (pl vakolásnál) az hadd maradjon tavaszra.
A kérdés pedig, hogy a kelleténél jobban vasalt alapot és mindenhol behálózandó vakolást figyelembe véve:
Mennyire áll fenn a repedezés veszélye egy októberi vakolásnál?
Kőzetgyapot külső hőszigetelésnek mennyire gond a téli épületmozgás?
Fafödémes házról van szó, gipszkarton mennyezet elmozdulása/repedezése?
Ha mindegyik munkafázist tipikusan javasolt technológiai szünet után elvégezni egy téli hóteherrel is megterhelt épületen, akkor várunk vele…ha nincs belőle reális gond, illetve úgyis fog később is repedezni, akkor viszont még az idén meglépnénk ezeket.
Ha tud valaki Pesten vagy környékén nagyon olcsón OSB lapokat, vagy esetleg megmaradt OSB lap darabokat kérem szépen, hogy írjon nekem. Egy kis szerszámos szeretnénk a hétvégén építeni. (szellosdy@ gmail.com, vagy 06 20 384 53 29)
Helyiségenként bármennyire darabolhatod a betonozást, csak helyiségen belül legyen egyszerre lehúzva.
Burkolhatóság szempontjából a nedvességtartama a döntő, de ez időjárás/bedolgozási vizmennyiség és egyéb dolog függő. Magyarul meg kell mérni a nedvességtartamát, különösen ha parkettázva lesz.
A hidegburkolat normál körülmények között két hét után burkolható, de van aki 1 hét után is ráburkol már.
Ismét lenne két kérdés, amiben a tapasztalatokra pro/kontra érvekre lennék kíváncsi:
1. Aljzatbeton, 6-7cm vastagságban, részben padlófűtés is lenne benne, valamint 4.2-es vasháló. A kérdés, hogy mi az érv/ellenérv a 8-as szemcseméretű mixerbeton és a zsákos esztrich között? A zsákos anyag gondolom jobb, de árban 3-szoros a difi...
2. Falazás után a külső falaknál, ahol vágni kellett két téglát és nem nútos a csatlakozás előfordul, hogy bizonyos szögből fény szűrődik be, ergo a levegő is tud ott közlekedni. Kívülről hőszigetelés lesz, belülről vakolás és ennek fényében a kérdés, hogy érdemes-e kikenni ezeket a részeket valami hőszigetelő anyaggal? Sima hőszigetelős falazóhabarcs helyett valami hőszigetelőbb anyagra gondoltam volna, statikai/habarcs funkciót annak már úgysem kell ellátni.
Tetőtér beépítésnél nem akaroma a sátortetőt megbontani (kivéve tetőablak). Ergo szarufákon kell majd hőszigetelés és falsík képzés, valamint a belső válaszfalak.
Az érdekelne igazán, hogy van-e más száraz technológia pl. a gipszkartonon kívül, ami önhordó és szigetelése is van.
