Keresés

Részletes keresés

HangaDóra Creative Commons License 2006.07.02 0 0 93
Arlesi!
A tetőtérbeépítés sok macerával és kellemetlenséggel jár. Főként a legfelső lakóknak, akiknek a feje fölött jönnek-mennek, hónapokig dübörögnek.
Jó referenciákkal rendelkező cégnek szabad csak engedélyezni a tetőtér beépítését.
Biztosítéka természetesen van a Társasháznak. Ehhez mindössze azt kell tudni, hogy a tetőtér (akár lapostető, akár padlástér) épületszerkezeti elemnek számít, tehát nem adható el! A tetőtér tulajdonsogát nem szerezheti meg a beruházó. Ez a legnagyobb érv, és biztosíték a kezetekben. A tetőtér, mint önálló albetét, az építkezés során mindvégig a Társasház tulajdona marad. Az új tulajdonjogok a felépült lakásokra jegyezhetőek be a használatbavételi engedély kiadását követően, a régi tulajdonosok (és haszonélvezők) 100 %-os hozzájárulásával. Vagyis, ezt a bejegyzést köthetitek ahhoz a feltételhez, hogy a beruházó maradéktalanul köteles teljesíteni a vállalását.
Természetesen a 100 %-os hozzájárulásnak meg kell lennie az építkezés megkezdése előtt, de szigorú feltételhez kötve.

Előzmény: arlesi (91)
Meskó Creative Commons License 2006.07.02 0 0 92
Sziasztok! A Topic-ok között keresve találtam rátok. Hozzáértő hozzászólásokat találtam, ezért megpróbálom, hátha tudtok véleményt mondani a következő kérdésről. Társasház építéseket nézünk és most találtunk egyet, ami megfelelő lenne, de egy sajátos jogi megoldással ajánlják. Telekhányadot kellene vásárolni, majd egy építőközösségi szerződést aláírni. A cég, aki a társasházat kínálja egy "Kivitelezési és beruházásszervezési (bonyolítási) szerződés"-t ír alá. Többen óvnak, hogy ilyen konstrukcióba beszálljunk. Nincsenek még a lakásokra vevők, mi vagyunk az első érdeklődők, így nem tudjuk, hogy lesz-e minden lakásra érdeklődő és azt sem, hogy azok kik lesznek. Kérdések, amik foglalkoztatnak, hogy van-e olyan veszély, hogy bent ragadunk egy ilyen építőközösségben? Illetve, hogy mekkora az esélye, hogy ebből lesz rendes társasház? Ha tudtok segíteni, előre is köszönöm.
arlesi Creative Commons License 2006.06.01 0 0 91

A következőkben szeretnék tanácsot kérni a hozzáértőktől.

Házunkban újra felmerült a tetőtér eladási projekt. Mivel a házra ráférne egy alapos felújítás, elvben nem lenne ellenemre, de úgyis mint legfelső emeleti lakó, azért vannak komoly félelmeim. Ha néhány lényeges pontot leírnátok, hogy mire kell elsősorban figyelni az eladásnál, léteznek-e biztosítékok, amelyek védik az eddigi tulajdonosokat, azt megköszönném.

the praetorian Creative Commons License 2006.05.29 0 0 90

 

Hangadora, misiman,

 

Nagyon szepen koszonom a gyors es reszletes infokat. Utana nezek a kerdeseiteknek es beszelek az ugyveddel, aki a szerzodeseket keszitette. Ha marad meg kerdes, jovok meg :-)

 

Koszonom: tp

Előzmény: HangaDóra (89)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.29 0 0 89
the praetorian!

Első lépésként a beruházótól kell megtudni (lehetőleg írásos dokumentum formájában), hogy társasházat vagy közös tulajdonú lakóingatlant építtet.
A helyrajzi szám ismeretében a Földhivatal is megmondja, hogy közös tulajdon vagy feljegyzett társasház van a nyilvántartásukban.
Minden további lépés ettől függ.
1. Közös tulajdonú lakóingatlan esetén el kell döntenetek, hogy maradtok közös tulajdonban (ennek sok hátránya van), vagy társasházat alapítotok.
2. Közös tulajdonú lakóingatlan esetlén bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a társasház alapítását, de az inyt-ba csak valamennyi tulajdonos hozzájárulásával jegyzik be.
3.Amennyiben társasházat építtet a beruházó, az már most "feljegyzett társasház"-ként szerepel a Földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásban.
Ebben az esetben a használatba vételi engedélyek kiadását követően a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni az alakuló közgyálést, melynek szabályait a
2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény 12. §-a tartalmazza.
A törvény mindent részletez, amit tenni kell az alapító okirat elkészítésével, elfogadásával, bejegyzésével kapcsolatban.
4 lakásos házról lévén szó, az alakuló közgyűlésen el kell döntenetek, hogy a Társasházi törvény, vagy a Ptk. rendelkezései szerint szeretnétek-e működni.
Amennyiben a sokkal részletesebb rendelkezéseket tartalmazó társasházi törvény mellett dönt a közösség, az alakuló közgyűléstől számított 60 napon belül el kell készíteni a ház Szervezeti és működési szabályzatát, melyről szintén részletesen rendelkezik a törvény.
A könyvelés már csak egy aprócska élvezet, ha mindenen túljutottaok.
Még egy lényeges kérdés: ha már most feljegyzett társasház a házatok, akkor az alapító okirat készítése, inyt-ba bejegyeztetése a beruházó feladata és költsége.
Amennyiben közös tulajdon a ház, és ti hoztok döntést társasház alapításáról, a feladat és a költségek is benneteket terhelnek.
Előzmény: the praetorian (86)
misiman Creative Commons License 2006.05.29 0 0 88
A tulajdonosok választása szerint lehettek társasház, de ez négy lakás esetén nem feltétlenül szükséges, maradhat az ingatlan osztatlan közös tulajdonban is, ahol minden lakástulajdonos 1/4 arányban tulajdonosa az egésznek. Ez a megoldás akkor jó csak, ha minden lakás egyforma nagyságú és mindenki ugyanakkora részt használ az udvarból. Szerintem ebben az estben is érdemes egy ügyvéddel a tulajdonosoknak egymás között egy használati megosztásról szóló megállapodást kötni.
Ha társasház alapítás mellett döntenek a tulajdonosok, akkor ügyvédhez kell fordulni, Társasházi Alapító Okiratot kell szerkeszteni, azt benyújtani az illetékes Földhivatalba.
Persze a használható tanács adásához jó lenne tisztázni néhány dolgot. Kié a telek, kinek a nevére szól az építési illetve használatba vételi engedély? Esteleg építőközösség vagytok, ha nem, akkor mit és kitől vettetek meg? Erre elég sokféle variáció létezik, és a további lépések ettől függenek.
Előzmény: the praetorian (86)
the praetorian Creative Commons License 2006.05.29 0 0 86

 

Sziasztok,

 

Segitseget szeretnek kerni az alabbiakban:

Hamarosan elkeszulo 4 lakasos tarsashazba keszulunk bekoltozni. Mivel egy kicsit barati az epitkezes (beruhazo es a kivitelezo is ismeros), ezert nem tudom oket olyan erosen szorongatni a papirmunkaval, mint ahogyan azt egy nagyobb tarsashaznal lehet az eladokat. Szeretnem a kezembe venni a kezdemenyezest es mihamarabb nekifogni a szukseges papirmunkanak. Az volna a kerdesem, hogy milyen lepeseket kell megtegyek, vagy kell megtennie a kis lakokozossegnek? Kell-e tarsashazza alakuljunk (bankszamla, meg ilyesmi), vagy egyszeruen egy excel tablazattal el fogom tudni osztani a kozos koltsegeket? Szoval azt szeretnem tudni, hogy hogyan, merre induljak el, mert nem szeretnek utolag futni a koroket, inkabb dolgoznek elore. (ja Budapest, XI. keruletrol van szo)

 

Koszonom a valaszokat, udv: tp

 

 

Előzmény: HangaDóra (85)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.23 0 0 85
Javaslom, hogy az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 1/10 résszel rendelkező tulajdonosok kérjék közgyűlés összehívását, ahol nagyon konkrétan kéritek a felújítási alap képzéséről az elszámolást.
Itt megtalálod a törvényt. A 13. § (2) b és a 24. § (2) d alapján kérhetitek számon.
Elkülöníthette volna leközött betétben, kamatozó kincstárjegyben, ... Ma már nem alapfeltétel a felújítási számla.
2005. közepétől indult az OTP-nél a Mozaik csomag, aminek része a megtakarítási számla. Nincs számlavezetési díj, mint a hagyományos felújítási számla esetén. Speciális, napi kamatozású....
Előzmény: Törölt nick (83)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.23 0 0 84
Csak a polgári per marad, aminek általában bizonytalan a végkimenetele, ráadásul évekig eltarthat.
Előzmény: Törölt nick (83)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.23 0 0 82
1. A közös képviselő Fizetési meghagyás kibocsátását kérheti az illetékes területi bíróságtól azokkal szemben, akik megtagadják a 10 Ft megfizetését. Nem az az elintézés módja, hogy nem fizetitek meg.
2. A társasház csak abban az esetben tud eljárást kezdeményezni a közös képviselővel szemben, ha előtte felmenti a tisztésgéből. Ennek oka nagyon egyszerű: A társasházat a közös képviselő képviseli. Azaz, ha egy Társasház pert indít bárki ellen, akkor ott felperes képviselője a közös képviselő. Az alperes pedig az, aki ellen a pert a Társasház indítja.
Esetetekben pedig a közös képviselőtök nem lehet egy személyben felperes képviselője és maga az alperes is, hisz a bíróságon nyilatkoznia kell, hogy a másik féllel nem áll sem perben sem haragban...
Először békés úton próbáljátok rendezni a kérdést.
Megjegyzem: ma már nem felújítási számlát kell nyitni, aminek alacsony a kamata és van számlavezetési díja.
Cibáljátok be a közös képviselőt a bankba, hogy nyisson megtakarítási szá,lát.
Kérjetek információt az OTP-től, hogy mekkora eltérés van a megtakarítási és az üzemelési számla kamata közt. Szólítsátok fel a kk-t, hogy fizesse meg a lekötés elmulasztásával okozott kamatveszteséget...

A 10 Ft/m2 ma már nevetséges összeg. Egy 30 lakásos (2000 m2) ház megtakarítása így egy év alatt mindössze 240.000,- Ftm vagyis ennyi sem, ha arányosan leosztjuk rá a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket.
Előzmény: Törölt nick (79)
misiman Creative Commons License 2006.05.23 0 0 81
Mint, ahogy azt a 71. hsz-ban is írtam, ha az Alapító Okiratban, amit az előszerződés kötésekor láttál, benne van a fsz-i lakás kizárólagos használati joga, csak nem figyeltél fel rá, akkor sajnos valóban nem tudsz mit tenni. Bár az eladónak illett volna erre felhívnia a figyelmedet.
Előzmény: _Byron_ (78)
misiman Creative Commons License 2006.05.23 0 0 80
Szia !
A végleges adásvételi és az előszerződés tartalmának meg kellene egyeznie. Mindkét szerződés mellékletének kellene lennie a Társasházi Alapító Okiratnak is. Kérd el azt az Alapító Okiratot, ami akkor volt érvényben, amikor az előszerződést kötötted, és ha volt változás kérd el azt is, ami a szerződéskötés időpontjában érvényes. Hasonlítsd össze.
Ha az elsőben nem volt benne a földszinti lakó kizárólagos használati joga, akkor ne legyen benne a véglegesben sem. Természetesen a teljes Alapító Okiratot kérd el, ne csak a közös tulajdonra vonatkozó részeket. Azt a példányt nézd meg, amit a Földhivatalhoz utoljára nyújtottak be. Legyen rajta érkeztető bélyegző! Ha van SZMSZ- Szervezeti Működési Szabályzat ) azt is kérd el. Tudni fogod, mit nézz benne!
Előzmény: _Byron_ (76)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.23 0 0 78

Köszi a választ! Ezt úgy érted, hogyha az alapító okiratban szerepel, hogy xy-nak kizárólagos használati joga van erre meg erre, akkor hiába reklamálunk??

Bízom benne, hogy együttűködő lesz az építtető és az ügyvédje is. Elvégre ha jól tudom, jogom van hozzá, hogy lássam a végleges szerződés tervezetét, ugye?

Igyekszem megszerezni az alapító okiratot, és abból minden ki fog derülni.

 

Üdv.

B.

Előzmény: HangaDóra (77)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.23 0 0 77
"és a közös tulajdonból e lakáshoz tartozó 1/4 tulajdoni illetőség képezi."
Ez nem jelenti azt, hogy a másik külön tulajdonba tartozó lakáshoz nem rendelhettek hozzá kizárólagos használati jogot a közös tulajdon valamely részére.
A teljes alapító okiratot kellene látni, ugyanis az alapítás időpontjában biztosított kizárólagos használati jog a külön tulajdon leírásába kerül.
Előzmény: _Byron_ (72)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.23 0 0 76

Köszönöm! Teljesen érthető amit leírtál, mert laikus fejjel hasonlóképpen gondoltam, csak nem tudtam ilyen pontosan megfogalmazni. :) Kérni fogok az építtetőtől egy adásvételi szerződés tervezetet, mert nem akarom hogy az ügyvédnél kutyafuttában átolvasom a szerződést, aláírjuk, aztán utólag kiderüljön még valami turpisság.

Milyen következménye lehet annak, ha azt mondom az építtetőnek, hogy nekem nem felelnek meg a végleges szerződésben leírtak és közben tartani kéne magunkat a május 31-ei időponthoz? Merthogy az előszerződésnek megfelelően eddig az időpontig kötelesek vagyunk adásvételit kötni.

Másik: milyen jellegű ellentételezésre gondolsz amit kérhetek a beruházótól az értékcsökkenés miatt?

 

Üdv:

 

B.

Előzmény: misiman (75)
misiman Creative Commons License 2006.05.23 0 0 75
Szia Byron!
Véleményem szerint, mivel már volt előszerződésetek mielőtt a beruházó a földszinti lakónak átengedett volna kizárólagos használatra egy részt a közös tulajdonú udvarból, jogosan reklamálhattok. Hivatkozz arra, hogy, az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában nem ugyanazok a feltételek, mint amikor az előszerződést megkötöttétek, pedig annak úgy kellene lennie. A többi lakó érdeke sérelmet szenved, mert nem tudja használni jogos tulajdonát, a közös udvar így lényegesen kisebb lesz. Te abban a tudatban vetted meg a lakást, hogy az udvart mindenki egyforma feltételekkel használhatja. Ha ez a jogod csorbul, akkor a lakásod értéke csökken, hiszen egy társasházi lakás értéke a külön tulajdonú lakás és a közös tulajdonú részek értékéből adódik össze. Remélem érthetően fogalmaztam, az előszerződésben rögzített és általad megvásárolni kívánt lakás, és a mostani adásvételi szerződésben rögzített lakás paraméterei most nem egyformák. Hiába tartozik a lakásodhoz a társasház közös tulajdonának 1/4 része, ha annak csak egy részét tudod használni. Ha most így aláírod az adásvételi szerződést, akkor azzal hozzájárulsz ehhez a megváltozott állapothoz. Ha ennek ellenére meg akarod venni a lakást ( gondolom igen ) akkor próbálj meg a beruházótól valamilyen ellentételezést kérni, a kialakult helyzet okozta értékcsökkenésért. És persze a Társasházi Alapító Okiratban mindenképpen rendezni kell a kialakult használati és tulajdon viszonyokat még a beruházó költségén.
Nem vagyok beruházó ellenes, csak tisztességtelen beruházó ellenes. Ez így nem fair, hogy eladjuk a lakást bizonyos paraméterekkel, aztán a végén valami mást átadunk, mert hogy úgysem szólnak, már beleélték magukat, stb. Ráadásul ez a kis "apróság", hogy a kert egy részét egy tulaj kizárólagosan használja, majd a későbbi értékesítésnél jelentős ármodosító tényező is lehet. Biztosan hosszú távra szertnéd venni, de soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.
Üdv:
misiman
Előzmény: _Byron_ (74)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 74

Aha, értem! Viszont, szerintem nem történt változtatás az alapító okiratban! Illetve ha nem történt változtatás és le van benne írva hogy egyenlő részben vagyunk jogosultak használni a közös tulajdont, akkor hogy lehet az, hogy az építtető a fszt-i lakó kérésére lebetonoz egy terasznyi részt? Ennyire nem lenne tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával? Mivel még az építtető egyszemélyben tulajdonos, megteheti a többi lakó beleegyezése nélkül, hogy változtat bármin is? Ezt azért kérdezem, mert akkor ami az előszerződésben szerepel, -hogy 1/4 rész tulajdoni hányadunk lesz- ez így nem igaz! Jól gondolom? És a végleges adásvételi megkötésekor ha aláírjuk a szerződést, akkor utána van még lehetőségünk reklamálni, hogy nekünk nem tetszik a szomszéd terasza? :)

Mindenképpen fogok kérni egy másolatot az alapító okiratból. Utólag már bánom, hogy nem kértem belőle egyet anno. :( Mindegy.

 

Üdv:

B.

 

Előzmény: misiman (73)
misiman Creative Commons License 2006.05.22 0 0 73
Szia!
Így már könnyebb segíteni. A társasház közös tulajdonában lévő dolgok, területek használatához minden tulajdonosnak egyformán joga van. Mivel, Ti már előszerződést kötöttetek, ami ugyanolyan jogilag mint a végleges, vagyis más tartalommal csak akkor köthető meg, ha mindkét fél ebben megegyezik, így nem jogos a többi leendő tulajdonos beleegyezése nélkül bármit is módosítani az alapító okiratban. Véleményem szerint az alapító okirat egy másolati példányának a szerződés mellékleteként a kezetekben kellene lennie. Ebben az esetben, arra hivatkozva, hogy olyan változások történtek, aminek tudatában nem vetted volna meg a lakást, akár el is állhatsz a szerződéstől, persze ezt csak a szerződés pontos ismeretében lehetne biztosan állítani és gondolom nem is ez a célod. Mindenesetre ne hagyd annyiban, ez így nincs rendjén, ha a társasház alapító okirata nem rendelkezik másképp, akkor a közös tulajdont nem lehet kizárólagosan használni. Ha nem engednek az álláspontjukból, fordulj ügyvédhez.
Az is lehet, hogy a beruházó esetleg- mint jelenleg még egyszemélyi tulajdonos - módosította az alapító okiratot, hogy a földszintieknek megfelelő legyen. Kérdezz rá, sőt mindenképpen kérd el az érvényes, utoljára benyújtott alapító okiratot, és nézd meg, mi van benne.
Na, jó hosszú lettem.
Remélem segítettem.
Szia!
misiman
Előzmény: _Byron_ (72)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 72

Szia misiman!

 

Köszi a választ! Rád mindig számíthatok! :)) De most komolyan! Eddig bármi jogi kérdésem volt, szerintem az elsők között válaszoltál és ezt most is nagyon köszönöm! :))

Még csak előszerződést kötöttünk, most fogjuk megkötni május 31-ig a végleges adásvételit. Alapító okirat már van, de abból sajnos nincs saját példányunk, viszont mikor az előszerződést aláírtuk, akkor láttam és el is olvastam. Annyi szerepelt benne, hogy az osztatlan közös területet mind a 4 lakó közösen használhatja. Nem emlékszem, hogy lett volna benne olyan kitétel, hogy bizonyos részeket csak bizonyos lakó használhat. Az előszerződésből írom ide szó szerint a következőket:

 

"Az ingatlan tulajdoni lapjának III.részén a 2005.október 6. napján kelt társasház alapító okirat alapján társasház alapítás ténye került feljegyzésre. ...Jelen előszerződés tárgyát a jogerős használatbavételi engedély kiadását követően kialakuló 1268/A/3 hrsz. alatt felvett 71,52 nm nagyságú, lakás megnevezésű ingatlan, és a közös tulajdonból e lakáshoz tartozó 1/4 tulajdoni illetőség képezi."

 

Remélem ebből kiderül a kérdéseidre a válasz. :))

 

Üdv:

B.

Előzmény: misiman (71)
misiman Creative Commons License 2006.05.22 0 0 71
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, tudni kellene, hogy mit is vettél, egy négylakásos háznak egy bizonyos tulajdoni hányadát, vagy egy társasházi lakást, amihez tartozik a közös tulajdonban maradó részekből valamekkora tulajdoni hányad. Kaptál-e a szerződés vagy akár előszerződés mellékleteként Társasházi Alapító Okiratot? Ha igen, akkor ebben le van írva, hogy kinek, mihez van joga. Akár az is szerepelhet az alapító okiratban, hogy a telek bizonyos részeit bizonyos lakások tulajdonosai kizárólagosan használhatják. De, erről a többi leendő tulajdonostársat természetesen tájékoztatni kellett volna.
Mielőtt bármit is érdemben segíteni tudnánk, ezeket kellene tisztázni. A helyrajzi szám elárulja, hogy feljegyzett társasházi lakást vettél-e, és persze az előszerződésből is kitűnik.
misiman
Előzmény: _Byron_ (70)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 70

Sziasztok!

 

Légyszi segítsetek! Nekem is lenne egy társasházi lakáshoz fűződő kérdésem. Egy 4 lakásos társasházban vettünk lakást, még nincs meg az adásvételi szerződés, csak egy előszerződést kötöttünk. A házhoz tartozó telekrész osztatlan közös telek lesz, tehát "elvileg" egyenlő részben vagyunk jogosultak használni. Viszont az egyik fszt-i lakó az ő lakásából a kertrészre nyíló területen közvetlenül nyitatott egy erkélyajtót és egy kb. 4x3 méteres részt lebetonoztatott magának a közös telekrészből, mint teraszt. Ezen felül úgy vásárolták meg a lakást, hogy a közös területen lévő diófákat a megkérdezésünk nélkül kivágatták az építtetővel, közölve, hogy csak akkor hajlandóak megvenni a lakást. Kérdésem: ha osztatlan közös a telek, akkor megteheti önkényesen az egyik leendő lakó, hogy már most az építkezés alatt (júniusra beköltözhető a ház) leválaszt magának a telekből egy részt, mint sajátja???? Másrészt nem kellett volna a másik 3 leendő szomszédot is megkérdezni, hogy beleegyezünk-e bármilyen a közös telket érintő változtatásba???

 

A válaszokat előre is köszönöm !!!

 

Üdv.

 

N.

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.19 0 0 69
Pami!
Ha régi vázrajzon bizonyítani tudod, hogy nem volt annyi kémény, mint amennyi után fizettetek, akkor szerintem vedd elő az elmúlt 5 év számláit, másold le, és írj hozzá egy kérelmet, hogy korrigálják a tévedésüket.
Nálunk a kéményellenőrzést úgy számlázzák, hogy feltűntetik hány db egyedi és hány gyűjtőkémény van. Ezen belül is csoportosítják, hogy működő, tartalék vagy használaton kívüli. A működőn belül pedig gáz és vegyes tüzelés. Mindegyiknek más a tarifája.

Az előző évről áthozott tartozás vagy túlfizetés mindig január 01--i nyitó tételként szerepel a könyvelésben, függetlenül attól, hogy mikor egyenlítik ki a tartozást, vagy rendezitek a túlfizetést. Csak úgy látod a valós rendezettséget, ha az évet azzal kezded, hogy előírod nyitó tételként az előző éves záró értékeket.
Gondolom, az idei év zárásánál ezt a program automatikusan megteszi neked.
Előzmény: Pami2002 (68)
Pami2002 Creative Commons License 2006.05.19 0 0 68

HangaDóra!

Az az igazság, hogy itt most csak 1-el kevesebb kémény működik, mint ami a korábbi években működött. Használaton kívüli nem volt. Tartalék kéményünk meg nincs.

Az történt tulajdonképpen, hogy a házban van 2 gyűjtő kémény és X egyedi. Ehelyett kb. (most nem tudom fejből) 7 gyűjtőkémény és X egyedi után fizettünk.

A vicc, hogy a kéményseprők sem tudták megmondani, hány kémény és milyen van  a házban. Jött egy cég, aki itt a környéken bélelt több kéményt, és ő mondta meg a kéményeseknek, hogy itt csak 2 gyűjtőkémény van. Több nincs.

Ezt a csoportosítás szerinti fizetést nem értem. Pesten így számláznak? Nálunk a számlán szerepel a kémények db száma, és hogy típusonként mennyibe kerül az ellenőrzés. Szóval a kémények száma szerint fizetünk.

 

Elmaradt költségek:

Akkor is január 1-el írjam elő, ha úgy állapodtak meg a lakók, hogy nov. 1-ig kell befizetni?

A program: Szodizs írt közben egy mailt, meg fogom keresni.

Egyébként szoktam néha MSN-en beszélni Lajossal, aki a programot csinálja.

 

Köszi a segítséget.:)

Előzmény: HangaDóra (67)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.19 0 0 67
Szia Pami!

Ügyesek vagytok.
A kéményellenőrzés díját nehéz lesz visszakérnetek, mert nektek kellene bizonyítani, hogy hány db. működő, tartalék és mennyi hasunálaton kívüli kéményetek volt.
Ezt a díjat nem egyszerűen a kémények száma alapján, hanem csoportosítás szerint kell fizetni.
Az elmaradt közös költségeket 2006. január 01-es nyitó értékként kell előírnod.
A program gazdája állítólag nagyon készségesen segít ha elakadnak a felhasználók. Próbáld őket telefonon vagy e-mailben elérni.
Előzmény: Pami2002 (65)
KalásziM Creative Commons License 2006.05.17 0 0 66

  " pénzért, és mit művelt az ikv 40 évig. és hogy mégis milyen lehetősége volt a benne lakónak? "

 

 

 Ezeket az érdekes mondatokat találtam.

 Az IKV nem nagyon gondozta a házait -- igaz reális lakbért se kapott.

 Azok, akik akkor bent laktak az IKV házakban, általában kiváltságos helyzetben voltak. Sajnos nem minden állampolgár jutott ily módon lakáshoz.

 

Ez szerencsére elmúlt.

 

 Most gyakorlatilag bérlakás nincs -- mármint olcsó. Ami van lepukkadt általában, vagy a jó,  egy nagyon, de nagyon szűk  kiváltságos rétegnek  elérhető csak.

 Van aztán a szabadpiacon, annak meg az ára egyesek szerint nem reális, ezeknek akik ilyet  állítanak csak azt javaslom építsenek és adják bérbe.

 

 A hetvenes években egyébként jó félévig ment egy cikk sorozat az ÉS -ben  "Társasházi Veszedelem" cimmel. Ez még  olyan elitélően mutatta be azokat az akkori társasház tulajokat -- olyan önző kispolgárnak, akik ahelyett, hogy öntudatos proletárként tanácsi bérházban laknának,   merő kispolgári individualitásbúl maguknak társasházakat építenek.

 Elmúlt.

 

 Ez egy másik érdekeség:

 

"na szóval. gázvezeték, kémény, kéményseprőjárda"

 

 Eljő az idő - nem is olyan soká  -, amikor tömegesen fogják a gázszolgáltatásból kizárni az elavult  vezetékű házakat, robbanás veszély miatt.

  Legalább nem lesz próbléma a felemelt gázdíj kifizetése  - lesz helyette viszont ingatlan adó,  na nem csak a százmillió feletti házakra , az csak olyan álszent duma volt az naivaknak-- hanem minden ingatlanra, ez lesz az igazságos.

 Ja roma honpolgáraink talán meg usszák, de a többiek aligha.

 

 

 Mig boncolgatjuk a jelen társasházak problémáit, addig ezen szöveg emlékeztetőnek !!!

Előzmény: arlesi (52)
Pami2002 Creative Commons License 2006.05.16 0 0 65

Szia HangaDóra!

 

Most értem ide...

Túl vagyunk a lakógyűlésen. Nagyon izgi volt, mert szinte mindenki jelen volt, ami itt eddig sosem történt a régi kk-nál. Tényleg csak az Önkormányzat és egy cég nem képviseltette magát. A 11 napirendi pontunkból 1 kivételével mindenben egyetértettek, és megszavazták. Az az egy is arról szólt, hogy jó lenne ha átutalással fizetnék a közös költséget. Alternatívának született a házipénztár, amitől egyenlőre fázom, még gondolkodom rajta.

Képzeld, a kémény bélelés helyett a kémények kiváltását szavazták meg a lakók, úgy, hogy saját erőből finanszirozzák a költségeket. Másfél éven belül mindenki megszünteti a kéményét. Csak 3 vagy 4 lakásban marad kémény. Ezek a lakások már most is bélelt kéménnyel rendelkeznek, így őket nem érintette a mostani döntés. Ez tök jó, mert így megszabadulunk az évek kényény átvizsgálás díjának nagy részétől, és talán le is tudjuk bontani a feleslegessé vált kéményeket, ami meg a galambok búvóhelyeit szüntetné meg.:)

Meglátjuk.

És ha már kémény... A lakók megszavazták, hogy visszamenőleg követeljük vissza a pénzünket az elmúlt években túlszámlázott kéményvizsgálatok miatt.

Talán emlékszel, hogy írtam már erről korábban, hogy azt mondták nekünk a kéményesek, hogy ők lezárták az előző éveket, nem tudnak visszautalni. Szerinted hogy tudnánk elindulni? Mert mi úgy gondoljuk ez a pénz visszajár. Csak összehasonlítás képpen, tavaly októberben voltak kinn, meg most kb. másfél hónapja. A két számla között 15ezer forintos különbség van!

 

Másik kérdésem az elmaradt közös költségekkel kapcsolatban van. Erről is írtam már korábban. A lakóközösség az elmaradt összegeket befizeti, de egy kis időt hagyott magának, egészen pontosan november 1. a határidő. Hogy kell nekem előírni ezt az összeget, milyen dátummal? Még azt sem tudom, hogy lehetne megoldani a Költség SQL-ben (ezzel könyvelek). Van aki már fizetett is. Akkora kavarodás lesz ebből...:O

 

Egy szó, mint száz, jól sikerült a lakógyűlés. Az első amit mi tartottunk a megválasztásunk óta. Tényleg mindenki aktívan résztvett, lesz a kéményeken kivül jó pár felújítás a házban.:)

 

Üdv.

Pami

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.16 0 0 64
haldír!

1. A törvény azt mondja, hogy "(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. " 35. §
Vagyis nem az számít, hogy hányan, hanem az, hogy mekkora tulajdoni résszel kérik.
Csak feltételezni tudom, hogy az 56-ból 10 tulaj rendelkezhet az össz közös 1/10 részével.
Természetesen a meghívó kiküldése előtt közölhetitek, hogy milyen napirendi pontok legyenek a közgyűlésen. Az okokat ne felejtsétek el megjelölni.
56 lakásos házban a törvény szerint SZámvizsgáló bizottságnak is kell működnie. Ők is javasolhatják a napirendi pontot.
2. Nagyon jó az elképzelésed. Ha nem tudod rábeszélni a tulajdonostársaidat, hogy menjenek el a közgyűlésre, kérj tőlük meghatalmazást, hogy képviselhesd őket, és a tulajdoni hányaduk arányában szavazhass.
Természetesen a meghatalmazáson azt is feltűntethetik, hogy melyik napirendi ponttal kapcsolatosan mi az állásfoglalásuk. Ilyenkor ezt fel kell olvasni, és a szavazatot ennek megfeleően számolni.
Az írásbeli szavazás más. Ott nem hív össze közgyűlést a közös képviselő, hanem minden tuilajdonosnak szavazólapot küld, amin szerepel a határozati javaslat. Ezt a szavazólapot kell visszaküldeni, majd a szavazatokat értékelni.

A tulajdoni hányad 1/10-ével nem lehet felmondani a közös képviselőnek.
Sőt, a közös képviselőnek egyáltalán nem felmondani kell. Mivel ő választott tisztságviselő, a mandátumát a közgyűlés vonhatja vissza.
A tulajdoni hányad 1/10-ével a közgyűlés összehívása kérhető, amin szeretnétek felmenteni a tisztségéből.
Itt végigböngészheted a társasházi törvényt.
Előzmény: haldír (63)
haldír Creative Commons License 2006.05.16 0 0 63

Szia Dóra!

Ismételten köszönöm a javaslatodat. Lenne még két kérdésem:

1. Mivel nemsokára újabb lakógyűlés lesz, 56 lakásos társasházként kb. 10 lakó aláírásával írásban kérhetjük-e, hogy a következő lakógyűlés napirendi pontjai közé vegyék fel a közös képviselő munkájának értékelését, esetleges leváltását?

2. A másik kérdés az, hogy mivel nálunk az a gond, hogy kevesen járnak lakógyűlésre, a lakógyűlést megelőző este, ha végigjárnánk a tulajdonosokat és megkérnénk őket, hogy a közgyűlés eme napirendi pontjáról írásban nyilatkozzanak ez rendes szavazatnak minősül e, és mi az írásbeli formája? (két tanú kell-e stb.)

 

Az SzMSz-ben van szó írásbeli szavazásról, de nincs részletesen taglalva, hogy csak akkor lehet-e alkalmazni, ha eleve így van meghirdetve a szavazás.

 

Az egyik ismerősöm, aki most végzett el egy társasházkezelőit, azt mondja, hogy ha a közös képviselő nem tart lakógyűlést május 31-ig, akkor a tulajdoni hányad 1/10-ének aláírásával fel lehet mondani neki. Ehhez pusztán egy jegyzőkönyv kell, amit érdemes közjegyző előtt felvenni. De nem kell lakógyűlés stb. Ez visszamenőleg is érvényes? 2005-ben szeptemberben volt lakógyűlés, de 2006-ban már megtartotta rendben.

 

Ha van lehetőséged és időd, kérlek írj.

Köszönöm!

 

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.12 0 0 61
Kedves Haldír!
A javaslatom a következő:
Szedd össze az általad említett problémákat szépen csoportodítva, írásba foglalva.
1. Képviselet:
kk. munkájának rövid értékelése
kapcsolat a tulajdonosokkal
tájékoztatás milyensége
2. Üzemeltetés:
Közüzemi számlák rendezése
Azonnali beavatkozást igénylő problémák megoldása
Időszerű karbantartások - felülvizsgálatok
3. Állagmegóvás - felújítások
Kezelési terv,
feladatok ütemezése
Terv megvalósításához szükséges tartalékképzés (vagy ezek hiánya)
Mind a három pontban sorold fel a konkrét észrevételeidet, a véleményedet a közös költség mértékéről, és az ahhoz viszonyított szolgáltatásokról, javításokról, tartalákképzésről.

Ha elkészültél vele, próbálj meg néhány értelmes tulajdonostársaddal elbeszélgetni, és megmutatni nekik az írásba foglalt észrevételeket, problémákat.
Ha sikerül az össz tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 1/10-nyi pártolót magad mellé állítani, írásban szólítsátok fel a közös képviselőt a problémák megtárgyalására közgyűlés keretében.
Próbáljátok a közös képviselőt konkrét határozatokkal rábírni, hogy az érdekeiteknek megfelelően folytassa a munkáját. Ha ez nem menne. ma már vidéken is működik társasházkezelő-képzés, úgyhogy érdemes körülnézni...
Egy fontos dolgot kell szem előtt tartani: A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűllés. A közös képviselő pedig a közgyűlés határozataiban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni.
A nevemre kattintva bármikor tudsz e-mailt is küldeni.
Előzmény: haldír (60)
haldír Creative Commons License 2006.05.12 0 0 60

Szia HangaDóra!

 

Köszönöm a válaszodat. Én nem igazán vagyok benne az ilyen társasházi jogi dolgokban, csak egy sima lakó vagyok, de az utóbbi időben úgy érzem, hogy bármit megetetnek velünk és megér az egész egy kis utánnajárást.

A közös költség egyre magasabb és úgy érzem ezért semmilyen pluszt nem kapunk (takarítás, és netalántán fűnyírás), ráadásul többszázezer forintos adósságaink vannak a szolgáltatók felé. A lakógyűlések arról szólnak, hogy milyen kevesen vagyunk, kinek van közösksg tartozása és a közös képviselő nagy dumás, úgy érzem mindig olyan irányba tendálja a beszélgetést, ami neki kedvező. Órák hosszat beszélünk a semmiről és általában elég sokan feladják lakógyűlés közben és elmennek, a végére azok maradnak akik a közös képviselő szája íze szerint szavaznak.

Leszögezném, hogy nem vagyok a közös költség emelés ellen. Tisztában vagyok azzal is, hogy a házra költeni kell, így tudjuk az állagát megóvni és az értékét is így tartja. Csak jó lenne már valami pozitív változást látni magunk körül. A lakóközösséget is nehéz összefogni, mert a legtöbben úgy gondolják - talán joggal - hogy nincs értelme lakógyűlésre menni.

Mi amúgy nem budapestiek vagyunk, hanem egy vidéki nagyvárosban élünk és piaci áron vettük meg a lakásunkat.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!