A bankszámla nullázása egyértelmű, hogy helyileg hol történt. Szerintem meg kéne nézni, hogy történhetett-e ott és úgy, mert ha nem, az legalábbis kizárná ezt a csúnya gyanút. :(
De az már régen rossz, duplán is, ha ennek a lehetősége egyáltalán felmerül valakiben.
Nem hiszed el, de tényleg, fiatalnak érzem magam... és egyre több fiatal hölggyel ismerkxem, jól érzem magam, csak az a bizonyos lépés, na az hiányzik,
Szóval a sorrend: szakítás, békülés, nagy utazás, nagy drámák (ház kirabolás, bankszámlalelopás, gyerek meghülyülés...) nagy betegség.
Nagy betegség közben kiderül, hogy van/volt valami nő. Már egy éve. Szóval a kibékülés, a nagy utazás - mind, mind hazugság. Csak nem értem, hogy miért?
Margónál nem voltam, mert én őrült megváltoztattam az e-mail címemet, és most nem tudok bemenni. Valamit változtattam a jelszón, és elfelejtettem. :-))) Margó telefonszáma pedig ott van a levélben.
Valószínűleg írok neked egy levelet, amiben megírom a szupertitkos címemet, amire te megírhatod a Margó telszámát. Amúgy én egy felnőtt ember vagyok. Látszik rajtam, nem???
Lehet, hogy zárdába vonulok. (Nem tudom, ott van-e internet? )Mondjuk a koromnál fogva inkább zárdafőnök kellene hogy legyek.
Régen, hamvas koromban, ábrándoztam ilyen zárdalétről. Most is ilyenre vágyom.
Te, spenci, te már három éve mész át ugyanazon. :) Jön a szilveszter, tessék az új évet végre valami mással kezdeni. Valaki mással. A korral meg főleg az idősödő primadonnák foglakoznak, lépj már túl rajta. :)
Az én kecómat szerdán vettem volna át, eleve 2+2félszobás (gondolván ajövőre :-) ). Az igaz, h most vésték szét a kész padlót mert a fűtéscső folyik a padlóban :-(
Tudod az építész háza a sz@r, mit a cipész cipője...
De a lényegre térve, van olyan új hölgy ismerősöm, 1,5 hete, akivel minden perc öröm, és annyit nevetünk h el sem tudtam képzelni, hogy valaha fogok még nevetni.... a baj csak az (ha ez baj?) hogy egyelőre(?) "(l)együnk csak barátok" kapcsolat ez, pedig tényleg jól érezzük magunkat egymással......
Nagyon szurkolok Nektek, mindíg öröm, ha Vki megtalálja a boldogságot
én még ugyan csak 35 vagyok de a nyáron váltam el és berendezkedtem egyedüli életre, még az új ágyam is szimpla, bár van egy kihúzható díványom is. Már tavaly nyár óta ment a cirkusz bár évek óta veszekszünk és nekem eddig soha meg sem fordult a fejemben, hogy majd lesz esetleg még valaki komoly az életemben, esetleg szülnék még egy gyereket vagy új családom lenne. És most teljesen váratlanul lehet hogy mégis? Nem tudok aludni egy nálad idősebb férfi miatt, aki teljesen levett a lábamról, egyszerűen órákig képesek vagyunk beszélgetni, pedig csak 10 napja találkoztunk előszőr. És ehhez hozzá kell tennem hogy a férjemet kivéve mindig fiatalabb barátaim voltak.
Nem értek vmit, vagy csak nem olvastam eléggé vissza (akkor bocsánat, csak el vagyok havazva az új kecóval)
Most nem úgy van h újra összejövés, szerelem, betegség, gyógyulás és ok?
A betegség idején csaj az a bzonyos újra összejövés utáni betegség?
Most én vigazstalnálak, hogy fogsz majd még szeretni és viszont ... :-))
Igen ilyenkor az érzésed természetes, majd múlik (nekem már múlik)
Tudom könnyű távolról osztogatni az észt, de tudod, ki ne tudná ha Te nem, h bizony én sem semmin mentem/megyek át........
Úgyhogy hajrá..... foglalkozz most a gyerekkel... tényleg voltál a Margónál....? Ja és igen, egy picológus hölgy ismerősöm van másik.. :-) aki szintén foglalkozik ilyesmivel... ha érdekel az Ő száma, akkor jelentkezz..... (a Margó szerintem jó)
Basszus. Sajnálom. Pedig te annyi mindent megtettért ezért az emberért, hogy működjön ez a kapcsolat. Te változtál, te igyekeztél a kedvében járni, te meg akartad menteni a házasságod. Ő pedig elvitt nyaralni, mintha mi sem történt volna az elköltözése után. Igen, nagyon dühös vagyok rá. Mert ez annyira színvonaltalan, és gerinctelen viselkedés. Az a baj, hogy azt hiszem, te soha többé már nem tudsz benne bízni. Mindegy, hogy mit tesz, és mit mond. De hogy a kórházban is ott legyen a nője, hát, no comment...
Lesegetem, hogy válaszolsz-e. Aztán most jöttem rá, hogy félre értettelek.
Azt hittem te tudod, hogy miért. Közben engem kérdezel, hogy miért? :-))
Hogy tudom-e? Hát persze.
Annak idején mondtátok páran, hogy olyan nincs, hogy elmegy, csak úgy. Én meg erősgettem, hogy nincs nő az ügyben - csak elege lett.
Időközben, pont a betegsége kapcsán kiderült, hogy több mint egy éve van egy csaj, aki halálosan szerelmes belé. Olvastam a leveleit.
De a legszörnyűbb az, hogy mikor korházba került, a csaj vele volt. Akkor én még mindig mint valami naív, kis hülye liba - nem gondoltam semmire.
Kicsit gyanakodni kezdtem, mikor nem tudtam úgy bemenni a korházba, hogy a nő ne üljön a férjem ágya mellett.
Nem is részletezem tovább. A férjem tagadott mindent - de én akkor már olvastam a nő leveleit. Mai napig is tagadja, hogy bármi lett volna közöttük. De én már nem hiszek. Kiégtem. Eltűnt belőlem a szerelem. De még annak a vágya is eltűnt, hogy valaki szeressen, hogy valakit én szeressek. Nihil.
Közben minden úgy szétesik körülöttem. Abban bízom, hogy egyszer visszajön a nevetés, a jókedv. Nagyon röviden ennyi.
Nemcsak ehhez írok, mert a boldogságodnak örülök igazán, de csak most olvastam vissza...
bizony elvesztegettem 2 évet az életemből párkapcsolatilag, de igazából rájöttem, hogy ezu gyászidő, türelem a kinyílásra etc...
ALX köszi a jókiánságot, remélem Nálad is rendbe jön minden
A kirohanásaim megszűntére jellemző, hogy múlt héten 30rugó elment bizony nagyon feleslegesen, és olyasmire amire nem kéne, de fel sem idegesítettem magam, kaptam csőstől a héten..... Viszont a gyerkőcök rendben voltak,, apuztak, etc....
Lassan jöhetnek a NŐŐŐK (igaz anno is az ex kezdeményezett, lehet bennem van a hiba (ill biztos, amíg meg nem erőszakolnak)
Jól emlékszel. Ha morbid lennék, azt mondanám, hogy ez egy pofon volt a sorstól számára. De nem vagyok morbid.
Akkor az augusztus neked sem volt könnyű. Remélem, hamarosan lesz új lehetőségetek. Never, a mindenit- nem is tudok mit mondani.
Tudod, én meg látom, hogy némely szülő hogy tékozolja a kincset, amit kapott - a kisgyerekét. Elhiszed, hogy van olyan, aki a pár hónapos babáját megveri, mert sír? Elhiszed, hogy nem egy gyerek jön úgy oviba, hogy ott az állat szülő hatalmas tenyerének a nyoma az arcán??
Gyönyörű kislánykádnak minden jót kívánok!!!!! Ő legalább olyan anyát kapott, mint te.
De jó volt olvasni téged! Aztán az jutott eszembe, hogy milyen jó is, mikor az ember lánya még csak épp felnőtt, és szerlemes lesz, és nem számít semmi, és ...
Mikor már van mit veszíteni, akkor jön a gondolkodás. Hát, csak okosan! szívből kívánom, hogy minél előbb legyen megoldás, és kezdhessétek a közös életet!!
tényleg az ilyen írások adnak reményt a többieknek! Köszi, hogy megosztottad velünk!
Igen! Pont ez a sztori az, amit ide be kell írni mindenki okulására és biztatására! :))))
Elgondolkodtam rajta, hogy azzal, ahogy egymás mellett éltetek, elvileg Ti már kaptatok egy lehetőséget a sorstól, de mégis kellett a net szeméyltelensége, hogy merjetek élni is vele. :)))) Áldott legyen a modern technika! :))))
Inteneten ismerkedtünk meg. A gyerekeim és barátaim nógattak regisztráljak fel a randivonalra, mert nem szabad begubóznom, hát eléggé el is ment a kedvem többször is, de aztán...
Bejelölt a kedvencek közé..és megnéztem időnként ki rakott be kedvencnek, elég sok volt néha csak megnéztem nőtt-e a szám és mennyit. Egy ráérős hétvégén (hulla beteg voltam) nézegettem ki rakott be kedvencnek és volt 1 szimpatikus adatlap fotó nélkül,beraktam én is kedvencnek.Erre ő írt láta, hogy és 1 elég rövid korrekt de még nem túl személyes még sem általános levélkét írt és csatolta a fotót megírva miért is nem rakott ki fotót.Rengetegen ismerik vidéki nagyváros vagyunk.Váltotttunk vagy 10 levelet. Mind a 2-en ügyelve nehogy úgy tünjön túlzottan nyomulunk így kb napi 1-1 levél született, egyre hosszabb. Az egyikben megkérdezte vacsoráznék-e vele, vagy túl korainak tartom. Megírtam túl korainak tartom a vacsorát 1 összefutást viszont nem. Az összefutásból mégis csak vacsora majd hajnalig tartó séta és beszélgetés lett. Utána mindennap találkoztunk, beszélgettünk..én "lassúvíz" típus vagyok. Ő sem túl nyomulós, de határozott. Aztán megismertük egymás gyerekeit, ez nehezített terep, ha a gyerekeimnek nem lett volna szimpatikus lehet hogy nem lépek tovább...Csináltunk közös programokat.
A vicc hogy ismerősek voltunk egymásnak látásból, de soha nem gondoltam volna azt,hogy ő nem nős ,ő meg azt rólam, hogy nem vagyok házas, ha arra gondolok 5 éve minennap 2 szer is elcsattogtam a szeme előtt, de akkor még önátvertem alaposan.
Júliusban mikor a barátnőm kezét megkérték egy esti programon, mikor sétáltunk haza megkérdezte: milyen gyűrűt szeretnél?
...én?? nem hordok gyűrűt (néha nagyon jenőke vagyok)
de ezt hordanád
nna olyan nincs, nem hordok ékszert a fülbevalón kívül
Akkor mit nyomjak a makordba mikor megkérem a kezed?
jaa fogalmam sincs ,de ne kérd meg
miért ne?
nem adom
Ezzel én lezártnak is tekintettem ő elment nyaralni a fiával 1 hétre és a nyaralásról 2 ajándékot hozott, 1 kalapot meg 1 nagyon különleges fadobozt olyan trükkös titkos dobozzal meg rejtekkel.Hogy ez a jeggyűrüm doboza és ha eldöntöttem milyet akarok bele...Főttem a levemben, mert féltem meg korainak éreztem és rengeteg az akadály,de azt mondtam adjunk 1 évet magunknak és ha 1 év múlva is....:))
Viszont, egyre rosszabb elválnunk esténként, meg ki-ki logisztikázni hogy legalább hetente 1-2 éjszakát együtt aludjunk, mostanság túl sokat nézzük az apró babákat, meg baba ruhákat és a biológiai órám az rohan...Szeretnénk együtt szülők lenni míg lehetőségünk van rá:)) és konzervatívak vagyunk, tehát házasodunk:)). Akadály az van bőven hiszen el kell adnom a házikóm ahoz,hogy együtt lakjunk, meg ne is menjünk anyagi csődbe.Kettőnknek 3 gyereke van, így ők nem tudnának hozzám költözni,mert a kisfiának nem jutna szoba, mi meg addig nem hozzá amíg az anyukájának nem tudunk lakást venni,mert a gyereknevelésben ő segített a kedvesemnek az elmúlt 10 évben,no de miből ha nem tudom elani a házikóm..ááá de hátha sikerül. Szóval jó lenne ha valami jó érne minket anyagi fronton csak 1 kicsi szerencse kellene...de valahogy reménykedem.
