Keresés

Részletes keresés

Callie Creative Commons License 2011.05.27 0 0 994

Nem szokásom szavakon lovagolni. A tudományos közbeszédben "kauzalitási paradoxonoknak" szokták emlegetni azokat, amik az időutazással kapcsolatban felmerülnek, tehát hogy valaki visszamegy és megakadályozza a saját születését stb.

Előzmény: Platon (993)
Platon Creative Commons License 2011.05.27 0 0 993

"ha valami paradoxon, az nem azt jelenti, hogy nem létezhet, hanem azt, hogy nem értjük".

 

khm. Had kötözködjek kicsit.

 

Paradoxon = Látszólagos ellentmondás.

 

 

Így aztán minden paradoxon feloldható. Ami meg nem az nem paradoxon hanem antinómia.

Előzmény: Callie (992)
Callie Creative Commons License 2011.05.27 0 0 992

Nem Minkowkski-téridőben ketté kell választani a dolgokat.

1. Olyan utazások, amik meghaladják a lokálisan c-vel történőt, de nem jelentenek CTC-t.

2. Olyan utazások, mik CTC-n történnek.

 

CTC: Closed Timelike Curve, zárt időszerű görbe. Ezek jelentenének olyasmiket, hogy valaki vagy valami visszakerül a saját múltjába, találkozhat önmagával, hathat rá stb.

 

Nagy mennyiségű elemzése van már mindkettőnek, röviden nem tudom összefoglalni.

Ha van egy átjárható féreglyuk, amivel azt lehet tenni, hogy itt belépünk, és két perc múlva kilépünk a Vega csillag egyik bolygóján, az nem okoz önmagában CTC-t és kauzalitássértéseket, csak előnyös közlekedést az univerzumban.

Bonyolultabb eseteknél, CTC-és utazásoknál én azt tartom irányadónak, hogy: "ha valami paradoxon, az nem azt jelenti, hogy nem létezhet, hanem azt, hogy nem értjük".

Előzmény: Törölt nick (990)
Callie Creative Commons License 2011.05.26 0 0 989

Hát éppen azt jelenti, hogy elméletileg tisztázott, hogy az ált rel egyenleteibe szabályosan belefér az őt leíró modell.

Hogy a gyakorlati létrehozása esetleg irreális dolgokat kívánna meg, az a másik kérdés.

 

Nem tudom, pontosan éppen hol tartanak energiaszükséglet tekintetében. Először irreális dolgok derültek, ki, nemhogy egy csillagnyi, hanem galaxisnyi egzotikus anyag stb. Azután ebből rohamosan mentek lefelé, olyanra emlékszem, ami egy Jupiter tömegnyit kívánna meg. Utána kéne nézni.

És az is fontos, hogy közönséges és/vagy egzotikus anyagról van-e szó.

 

Az időgép rokontéma, de azért más. Ugyanúgy megengedett elméletileg többféle Time Machine-téridőkonstrukció, ahogy a warp drive is. Az első ilyen ütőképes modell a Thorne-Morris wormhole átalakítása időgéppé (1987-től). De azóta sokféle hasonló modell született, olyan is, amihez nem kell egyáltalán egzotikus anyag (Amos Ori pl.). A gyakorlati megvalósításuk nyílt kérdés.

 

Az LHC eseményeit konkrétan nem követtem, de azt hiszem, vannak az ottaniak által vezetett blogok, amikből lehet tájékozódni, magyarul is.

Előzmény: Törölt nick (988)
Callie Creative Commons License 2011.05.26 0 0 987

A warp-drive elméleti alapjai eléggé tisztázottak bármiféle új részecskefizikai irány nélkül is. Az ált rel keretei között.

De nem kizárható, amit felvetsz. Pl. az egzotikus anyag tekintetében, hátha lesz olyan új fejlemény, ami gyors és nagy mennyiségű előállítását tenné lehetővé. Egzotikus az olyan anyag, ami sérti a WEC-et, köznapian fogalmazva az összes energiája negatív. Az eredeti warp-drive-hoz (pl. Alcubierre) szükség volna ilyenre, sokra. (De későbbi elméleti konstrukciókhoz már nem.)

 

Szóval én nem az "ált rel meghaladásához" kötném a warp-drive gyakorlati megvalósításának közelebb kerülését, hanem olyan (pl. részecskefizikai) innovációkhoz, amik jobban kitöltik az ált rel meglévő kereteit, mint a ma ismertek.

Előzmény: Törölt nick (986)
Callie Creative Commons License 2011.05.26 0 0 985

A hasonló utazási módot warp-drive-nak hívják, és az 1990-es évek eleje óta intenzíven kutatják az (elméleti) lehetőségét. Nem igazán van köze az LHC-ben zajló dolgokhoz, hanem a wormhole, kozmológia, téridő-engineering témaköréhez tartozik.

Előzmény: Törölt nick (984)
pint Creative Commons License 2011.02.08 0 0 982

mi történik akkor, ha alfa részecske találkozik antiprotonnal?

gacsat Creative Commons License 2011.01.28 0 0 980

 Nem 10xes,100xos. Különben nem számították, hanem mérték, egy 2 centis madzagon, aminek - gondolom - a gyártástechnológia hiányosságai miatt a szakiszilárdsága csak 1%a volt az elemi nanoszén szálnak.

Előzmény: Törölt nick (978)
gacsat Creative Commons License 2011.01.28 0 0 979

A chipgyártásnak kell legyen elmélet mérethatára. Nem hiszem, hogy ez az atomi méret lenne. 100 atomnál kevesebb már kvantumosan viselkedik. Nem?

Előzmény: Törölt nick (977)
gacsat Creative Commons License 2011.01.28 0 0 976

^b Multiwalled carbon nanotubes have the highest tensile strength of any material yet measured, with labs producing them at a tensile strength of 63 GPa,[21] still well below their theoretical limit of 300 GPa[citation needed]. The first nanotube ropes (20mm in length) whose tensile strength was published (in 2000) had a strength of 3.6 GPa.[22] The density depends on the manufacturing method, and the lowest value is 0.037 or 0.55 (solid).[23

 

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Ultimate_tensile_strength

 

 Itt van, ebben a jó kis cikkben.

Előzmény: Törölt nick (974)
gacsat Creative Commons License 2011.01.28 0 0 975

 Á. Így lehet. Fene se számolta végig. Csak a nagyságrend miatt.

Előzmény: gacsat (973)
gacsat Creative Commons License 2011.01.27 0 0 973

 Én sehol sem írtam 100 000 km.t.

 

 Dehogynem:3,4GPa. Ez 1enlőre 1%a az elméletileg számítottnak.

Előzmény: Törölt nick (972)
divaoni01 Creative Commons License 2011.01.26 0 0 971

Magával a projekttel semmi.

 

Pusztán mint írtam, a szándékot nem érzem, hogy megakarnánk ilyet valósítani, amíg nincs valamilyen eladható indok rá.

 

Ha, viszont pl. találnánk egy viszonylag közeli, kvázi "második" földet, esetleg megváltozhat a "sóher" hozzáállás is.  

Előzmény: gacsat (970)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 970

 A Daedalusszal mi bajod van? Azon kívül hogy sokba kerül, teljesen megvalósítható. Az űrkutatásnak úgyis az a fő kérdése, hogy ki fizeti? Az, hogy nem lófrálnak emberek a Marson, pusztán azért van, mert sóherek vagyunk.

Előzmény: divaoni01 (969)
divaoni01 Creative Commons License 2011.01.26 0 0 969

Én csak a Makra Könyvre, meg az abban is részletezett Daedalus projektre reagáltam.

 

 

A Clark féle űrlift egy másik dolog, ami már számomra is sokkal megvalósíthatóbb történet.  

Előzmény: gacsat (966)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 968

In 2005, "the LiftPort Group of space elevator companies announced that it will be building a carbon nanotube manufacturing plant inMillville, New Jersey, to supply various glass, plastic and metal companies with these strong materials. Although LiftPort hopes to eventually use carbon nanotubes in the construction of a 100,000 km (62,000 mile) space elevator, this move will allow it to make money in the short term and conduct research and development into new production methods. The space elevator is proposed to launch in 2010."[dated info][22]On February 13, 2006 the LiftPort Group announced that, earlier the same month, they had tested a mile of "space-elevator tether" made of carbon-fiber composite strings and fiberglass tape measuring 5 cm (2 in) wide and 1 mm (approx. 6 sheets of paper) thick, lifted with balloons.[23]

In 2007, Elevator:2010 held the 2007 Space Elevator games, which featured US$500,000 awards for each of the two competitions, (US$1,000,000 total) as well as an additional US$4,000,000 to be awarded over the next five years for space elevator related technologies.[24] No teams won the competition, but a team from MIT entered the first 2-gram (0.07 oz), 100% carbon nanotube entry into the competition.[25] Japan held an international conference in November 2008 to draw up a timetable for building the elevator.[26]

In 2008 the book "Leaving the Planet by Space Elevator", by Dr. Brad Edwards and Philip Ragan, was published in Japanese and entered the Japanese best seller list.[27] This has led to a Japanese announcement of intent to build a Space Elevator at a projected price tag of £5 billion. In a report by Leo Lewis, Tokyo correspondent of The Times newspaper in England, plans by Shuichi Ono, chairman of the JapanSpace Elevator Association, are unveiled. Lewis says: "Japan is increasingly confident that its sprawling academic and industrial base can solve those [construction] issues, and has even put the astonishingly low price tag of a trillion yen (£5 billion/ $8 billion) on building the elevator. Japan is renowned as a global leader in the precision engineering and high-quality material production without which the idea could never be possible."[26]

 

Előzmény: gacsat (966)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 967
Előzmény: divaoni01 (965)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 966

 Ha végigmész az általam betett linkeken, megláthatod, hogy Amerikában, és Jappánban is alapítottak nanokötélgyárat, a japcsik meg 1enesen az egész űrlift projectet csinálják.

Előzmény: divaoni01 (965)
divaoni01 Creative Commons License 2011.01.26 0 0 965

Aha, az nekem is megvolt.

 

Miután nagyjából egy idősek vagyunk, nem véletlen.

 

Ezekben a tervek nagyon szépek, meg érdekesek.

 

Csak még egyszer sem éreztem úgy, hogy megvalósítható is lenne, bármelyik is.

 

Persze, ha az igazi szándék vagy az elhatározás nincs meg....

 

Valószínűleg csak valamilyen kényszerítő körülmény hatására fogunk belevágni ilyesmibe...és ez biztos nem mostanában lesz. :( 

Előzmény: gacsat (964)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 964

Ezt ismerem. Már gyerkkoromban olvastam róla Makra Zsigmond könyvében.

Előzmény: emem (962)
gacsat Creative Commons License 2011.01.26 0 0 963

 Az első lépés akkor is az űrlift.

Előzmény: emem (962)
emem Creative Commons License 2011.01.26 0 0 962

"Sokak fantáziáját megmozgatja egy másik naprendszerbe való utazás lehetősége. Az 1970-es években a Daedalus projekt az elérhető tudományok keretein belül boncolgatta a kérdést, amit a Tau Zero Alapítvány tudósai másfél évvel ezelőtt újra elővettek, elindítva az Icarus projektet. Richard Obousy, az Alapítvány tudósa, a projekt vezetője a Discovery-nek nyilatkozott terveikről.
A Daedalus projekt egy csillagközi utazás megvalósíthatósági tanulmánya volt, ami az 1970-es évek adottságait és a közeli jövő technológiájának reális kivetítését használta fel, ismertette Obousy az Icarus előzményeit. Az egyik legnagyobb célkitűzés annak megállapítása volt, hogy realizálható-e a csillagközi repülés az alkalmazott tudományok és technológiák igénybevételével. A végkövetkeztetés szerint a csillagközi utazás lehetséges, csak éppen rendkívül bonyolult."

 

Daidalosz és Ikarosz nyomán a csillagok felé

pint Creative Commons License 2011.01.25 0 0 958

egy időben elhatároztam, hogy tervezek egy annihilációs hajtóművet. ami már csak azért is heroikus, mert nem értek a kvantummechanikához.

 

első körben gamma-vitorlás technikára gondoltam. azaz egy pontban fúziót csinálunk (proton és antiproton sugár összelőve), és eköré egy wolfram félgömbhéj kerülne, elég messze, hogy ne olvadjon el ezredmásodperc alatt. a hátra menő gamma fotonok nem érdekesek, az előre menő gamma fotonokat pedig elnyeljük, így hővé alakul, amit oldalirányba vagy hátra kisugárzunk.

 

ez a design teljes kudarc. a végső képlet úgy néz ki, hogy a gamma fotonok elnyelt energiája (hő) és a tolóerő között az alábbi összefüggés áll fenn:

 

F = Q/c

 

ahol c a fénysebesség, Q pedig a keletkező hő. ez rémesen rossz. a szükséges hősugárzó felület mellett eltörpül az egész űrhajó, a tolóerő meg képtelen gyorsítani a dögnehéz wolframot. a számok teljesen elszállnak.

 

két irányba gondolkodtam tovább. az egyik az volt, hogy a proton-antiproton annihiláció során keletkeznek töltött pionok. de itt elakadtam, mert nem találtam semmit arra nézve, hogy mennyi, és mekkora lesz azoknak a várható impulzusa.

 

a másik meg inkább csak kérdés, mert erre aztán végleg nem találtam semmit. nem lehet-e valamilyen körfolyamatot tervezni, hogy mondjuk X részecske találkozik antiprotonnal, eredményként lesz nemtommi, az találkozik protonnal, és ebből lesz plánenemtommi plusz X részecske. a lényeg az lenne, hogy közben minél nagyobb legyen a töltött részecskék aránya, és azok az energia minél nagyobb hányadát hordozzák mozgási energiaként. ahogy érzem, ez nem fog menni, minden egyes reakció a töltéskiegyenlítődés felé halad öles léptekkel, és nagyon hamar kapunk tiszta gamma sugárzást. esetleg az is elég volna, hogy relatíve kevés gamma+neutrínó legyen, és relatíve sok müon, pion, ami nagyobb impulzust ad, és könnyebben is elnyelethető.

 

itt feladtam a dolgot.

Előzmény: Törölt nick (956)
gacsat Creative Commons License 2011.01.25 0 0 957
Előzmény: Törölt nick (956)
gacsat Creative Commons License 2011.01.25 0 0 955

 Ki van ez valahol számítva.

Előzmény: Törölt nick (954)
gacsat2 Creative Commons License 2011.01.22 0 0 953

 Méter vastag molibdén tükörrel tervezik. Mivel a kissebb energiájú gamma fotonok nem a felületről verődnek vissza (ezt nem értem, de így van írva), a tükör hűtése lehetséges.

Előzmény: Törölt nick (952)
gacsat2 Creative Commons License 2011.01.21 0 0 951

Ja, ezt ismerem. Höhö. Azt hittem, azok valami töltött részecskék voltak. így már világosabb.

Előzmény: Törölt nick (949)
gacsat Creative Commons License 2011.01.21 0 0 948

 De hol, és kinek a pénzén?

 1x utánanéztem, és ez a sok kínai mind amerikai.

Előzmény: Törölt nick (939)
gacsat Creative Commons License 2011.01.21 0 0 947

 Hogy akarsz valami mágnessel megfogni, ha az baszik a mágnesekre?

Előzmény: Törölt nick (945)
gacsat Creative Commons License 2011.01.21 0 0 946

 Épp a kurvanagy, lehetetlen anyagból készült sugárzó test elkerülése céljából kell a kevesebb gammafoton. Valahogy azok ugyanis nem a felületen keletkeznek, hanem úgy 1 méteres rétegben. Ennek a hűtése (állítólag) technikailag megoldható.

 Sajnos ma már nem érek rá.

Előzmény: Törölt nick (943)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!