Mindazonáltal, tömegesek az elhasználódás és elhanyagolt karbantartás miatt rossz állapotban lévő hidak, Olaszországban és Németországban, ahol a leginkább hanyagolták a karbantartást, nagyon sok ilyen híd van, de másutt is akad szépen. Olaszországban sajnos viszonylag sűrűn le is szakadnak. A genovai Morandi-híd esete nagyon ismert, kisebb hidak leginkább csak a helyi sajtó ingerküszöbét vitték át. Németországban a hidak nagy részén manapság, ha már az állapot megőrzése nem is kerül szóba, legalább folyamatosak az állapotfelmérések, szükség esetén korlátozások, lezárások. Az érintett hidak elsöprő többségén soha nem járt villamos.
Ellenben Európában több ezer hídon jár alacsonypadlós villamos, amik meg nem szakadtak le. Pl. Budapesten a Petőfi és a Margit hídon közel 17-18 éve percenként.
Drezdában három híd állt egymás mellett, egyforma szerkezettel, egy időben készültek el, 1971-ben. Megállapították, hogy mindhárom rossz, felújításra szoruló állapotban van. A másik két hidat fel is újították, a harmadik 2026-ra volt betervezve.
Lehet, hogy így van, de a leszakadt drezdai hídon nem végeztek még felújítást. Így az, hogy esetleg máshol, más hidakon milyen hibákat vétettek, esetünkben irreleváns.
Szép az elméleted, csak azon tényt hagyod figyelmen kívül, hogy a híd többi része is, ahol nem jár villamos, rossz állapotban volt a felújítása előtt és a legfrissebb hírek szerint nagy az esélye a már felújított rész leomlásának is.
Nem az volt, hogy a drezdai híd azon részéhez MÉG nem nyúltak hozzá, egyáltalán nem? Hanem a német mérnökök egyelőre korrózióra tippelnek. Ezt olvastam egyelőre.
Szerintem lehetünk egy páran, akik a német hídomlás kapcsán arra asszociálnak, hogy uhh, ha ott, ahol egész jó a gazdaság, egész gazdag ország, kiváló mérnökök vannak, komolyan veszik a biztonságot, a vizsgálatokat, ilyen történik, akkor akár nálunk is megtörténhet.
Nem enyhít helyzeten, hogy laikusként látjuk, hogy igen rozsdásak a villamosos hídjaink is (5-ből 3 legalábbis), döng az egész híd a villamostól, vagy épp szétrázza a híd a lelkünket, amikor a villamos halad rajta (Tatra is, de CAF mindenképpen). Vagy épp már 15 éve is szörnyen nézett ki az adott híd és már akkor cikkeztek róla (Petőfi).
Így laikusként mindenképp hozzátennék a témához annyit, hogy megnyugtatna egy hivatalos kommukáció (felső körökből, kormány, önkormányzat), hogy a mi hídjainknál milyen vizsgálatok, reakciók várhatók az eset kapcsán, vagy bármi, ami megnyugtat. Ha mondjuk újságonként egy közepes terjedelmű cikk megjelenne, amiben a laikusoknak közvetítenek a szakértők, vagy hasonló.
Amúgy azt simán lehozzák, hogy igen, adott híd rossz állapotban van, amitől még ijedtebbek leszünk és egy hozzánk képest mérföldekkel fejlettebb országban történő hídomlástól meg még ijedtebbek.
Ez oké, de a világnak ezen a felén a hd terhelhetőségét nem úgy határozzák meg, hogy mi az, amitől már leszakad.
Ennyi erővel mondhatod azt, hogy a bicikli még kisebb terhelést jelent, és mondjuk a genovai, bécsi, akármelyik híd azért szakadt le, mert a biciklisek helyett az autókat engedték rá.
Nem, a hidat valamire méretezik, valamit ki kell bírnia, méghozzá jókora ráhagyással. Emögött nyilván ott a megfelelő papírmunka, és ott vannak a rendszeres ellenőrzések.
Ha a híd mégis leszakad, ott valami nagy gáz van, és nem az, hogy átment rajta egy olyan jármű, amiből napi sok rendszeresen és jogszerűen átmehet rajta.
A 2-es villamos Jászai Mari tér irányú Széchényi István tér megállóját mi indokolta, hogy feljebb hozták és gyakorlatilag a gyalogos átjáróban áll meg? Az MTA felújítása miatt az állványzat egészen ki lett hozva a Széchényi rakpartra, így aki a Közvágóhíd irányú megállóba menne át, amúgy is nehezen látja az ív és az állvány miatt jön-e a villamos a Kossuth tér felől (most lefelé a lépcsőről egyáltalán nem látni el az állványzattól a Kossuth tér felé), most pedig már állandóan balra is nézni kell, hogy nem jön-e éppen ki az aluljáróból is, miközben próbálja nézni nem fogja-e elütni a Jászai Mari tér felől jövő villamos.
Ha valamely jármű közlekedése nagyobb fizikai igénybevételt jelent az infrastruktúrának, amin közlekedik, akkor az infrastruktúra hamarabb fog elhasználódni. A nagyobb tömegek, az egyenlőtlenebb és nagyobb tengelyterhelés, vagy épp a negatív visszavezetésekben folyó nagyobb áram okán megjelenő elektrokorrózió nyilvánvalóan gyorsabban elhasználja az infrát, mintha csak kisebb tömegű, egyenletesebb súlyelosztású, kisebb tengelyterhelésű, kisebb áramfelvételű villamosok járnak rajta. Szerintem ez eddig elég evidens.
Az, hogy nem szakadnak tömegével hidak a folyókba, nagyon szuper, de nem érv sem pro, sem kontra az állítás ellenében, mert azért - gondolom én naivan - a legtöbb helyen foglalkoznak azzal, milyen állapotban vannak a hidak, a folyókba szakadást megelőzendő. Pláne, mivel egy híd típusú infrastruktúra hibája elég komoly következményekkel járhat, míg ha eltörik a sín vagy szétnyomódik az aszfalt a Moszkva téren, arra könnyebb legyinteni egyet.
A hidat 1971-ben adták át, ez ugyebár 53 év. Ezalatt a villamosos hídon (a híd ui. az Árpád hídhoz hasonlóan három hídból áll, amelyek itt valóban fizikailag is elkülönülnek) nem végeztek komolyabb felújítási munkákat. Miközben az alacsonypadlós üzem Drezdában 1996-ban elkezdődött, még ha nem is a hídon átvezető 3-as és 7-es vonalon. De közelítőleg elmondható, hogy a híd életének kb. a felében nagy valószínűséggel már járt rajta alacsonypadlós.
Ez oké, de tudomásom szerint nem kezdtek el hidak tömegesen folyókba szakadni azóta amióta ap-s villamosok járnak, pedig nem tegnap állt forgalomba az első.
Szerintem TWdoktor fórumtárs nem arra gondolt, hogy a híd azért szakad le, mert éppen áthalad rajta egy alacsonypadlós villamos, hanem arra gondolt már az első témában írt hozzászólásában is, hogy az alacsonypadlós villamosok közlekedése miatt a hídszerkezeteket nagyobb dinamikus terhelés éri áthaladáskor, és ennek okán időben korábban következnek be anyagfáradáshoz köthető események.
Ha jövő héten a Duna árad és elönti a 2-es lánchídi aluljáróját, erre az esetre van terv valami értelmes pótlásra Boráros, vagy Közvágóhíd- Széchenyi István tér között?
"Ebből azt levenni, hogy az alacsonypadlós villamos miatt szakadt le, hát, elég vad következtetés."
Nem titok szerintem, hogy az alacsonypadlós kocsik konstrukciójukból adódóan erősen pályagyilkosok... kevesebb kerék, nagyobb tömeg, kisebb rezgésnemkeltési képesség... természetesen ezek ellensúlyozhatóak a pálya/híd megfelelő karbantartásával. Vagy kevésbé pályaromboló hatással rendelkező (jellemzően magaspadlós, rendes forgóvázakkal) típusú járművel, lásd: Hannover, Stuttgart.
Németországban nagyon sok híd van rossz állapotban, főként a Merkel-korszakban szinte teljesen elhagyták a karbantartást. Csak ma átjöttem öt olyan hídon, amin rossz állapot miatt korlátozva van a közlekedés - ezek egyikén se jár villamos. A drezdai Carola-híd az első, ami ténylegesen le is szakadt, ennek bizonyára az a fő oka, hogy míg mondjuk a leverkuseni autópályahídon több, mint tíz éven át 12 óránként végeztek állapotfelmérést, Drezdában ezt is elhagyták.
A híd rossz, elhanyagolt állapota ismert volt, a közúti részét (ez valójában három híd egymás mellett, két közúti, egy villamosos) 2019-23 közt felújították, a villamosos rész felújítása 2026-ra volt betervezve.
Ebből azt levenni, hogy az alacsonypadlós villamos miatt szakadt le, hát, elég vad következtetés.
Itt arról beszélnek, hogy nem a terhelhetőség lehetett az összeomlás elsődleges oka.
Már nekikezdtek a felújítás előkészítésének, elképzelhető ennek keretében nyúltak olyan részekhez amihez nem kellett volna.
Elképzelhető, hogy a villamos elektromos feszültség levezető rendszere omlott össze. Ez pedig az alapból rossz állapotú híd előre feszített betonszerkezet kábeleit megroncsolta. https://youtu.be/dLHijqCEHtE?t=240
