Tegnap csodás élményben volt részem. A pillanat tört része alatt a szemem előtt született meg egy bárány.
Elmondhatom: ma született bárányt láttam. Pedig kínok, fájdalmak között születetett meg, de pillanatok alatt már lábra is állt édesanyja figyeló, óvó tekintete mellett!
Ha tehetitek menjetek kirándulni. Ki a szabadba...
Hiszen már Petőfi Sándor is kinyilatkoztatta:
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. –
Köszönöm véleményedet is. A Te fotóid is szépek, virágaid is!
Kedves "betekintőket" is természetesen.
Igen, a kert is fontos dolog. Annak pláne akinek még van is földje... Valamikor nekem is volt. Telis tele volt mindig virággal, s természetesen veteményessel is. Azóta sem ettem olyan finom borsólevest, zölséggel, mint ami a saját kertemben termett. Igaz, gondját is viseltem.
Ez a japán birs szegénykém megsínylette a több cm-es hó takarását. Nem olyan szép piros, s arcocskáján bizony látszanak a hideg és a zuzmara nyomai...
Én is tagja voltam a kis csapatnak, csak sajnos az optimista nézetemet nem nézték jó szemmel. Be be szólogattak, s megvallom őszintén elszomorodtam. Vissza lehet olvasni is.. Kár ezért a kis csoportért... Hiszen tartozni valahova jó dolog...
Azt is megértem, hogy nem mindig optimista mindenkinek a nézete, de csak rajtunk múlik, hogy mit érzünk mások és magunk irányába...
Szépen süt a nap, gyönyörű a természet, dalol a madár a fán, zöld a fű és kék az ég...
A fotók természetesen az enyémek! Lehet sétálni, rácsodálkozni erre a szép világra!
Hát ez szinte hihetetlen! Immár két hónapja senki nem méltatja egy szóra sem azt az impozáns látványt, ami a linkre kattintva feltárul. Pedig egy estét bizonyára be tudna tölteni...:-)))
Oh, hát már annak is több mint egy hónapja, hogy az az intelligens hölgy kidugta formás hátsóját a campingszezon kezdetén és senki még egy szóra sem méltatta. :-))
A megoldás hosszabb karók alkalmazása lett. Mondom ezt múlt időben, mert olyan gyorsan nőnek, hogy máris melléjük kellett tenni a hosszabb karókat. Ezek most kb másfél méteresek. Az egyik fajta paradicsom alacsony növésű, de jobban bokrosodik, ahhoz nem kell karó.
Ha már a konyhakertnél tartunk, gyönyörű fodros petrezselymünk van, a tavaly tavasszal vetett kapor az idén hajtott ki, cseresznye alig van, szilva még soha nem volt ilyen sok, a meggy is jónak ígérkezik, tavaly kb 12 kg volt egy fiatal fán. Karalábét még csak most palántáztuk.
Az olyan, mint amikor a női combok az egészségtől, meg a vágytól duzzadva a betevő érkezését izgatottan, harmatcseppekhez hasonlító verejtékcseppektől gyöngyözve várják. :-))
