Táblás szigetelések (nád, szigetelı lágyfarost, kőzetgyapot…) rögzítése vályogfalhoz (Természetesen kerámiához is ajánlott, bár ott alkalmazható a sima fémtüskés beütı dübel is) Több réteg felrakásánál az alsó rétegeket elegendı táblánként két darab, normál beütı dübellel rögzíteni és csak a felsı befejezı rétegnél kell alkalmazni a méretezés szerinti behajtós dübelt A kihúzás vizsgálatnál ez a dübel 2 kN (200 kg) húzóerınél sem szakadt ki a vályogfalból.
Mi a fenének raknának vályog falra kőzetgyapotot ha nem hőszigetelésre ???
Az olcsó megoldásoknak mindig az a baja, hogy a végén drágább lesz, mint a drágább megoldás. Ehhez hozzájön a "mi ezt így szoktuk csinálni" effektus. Ennek a kettőnek a kombinációja miatt szopik egy élhetetlen és drága fenntartású házban évtizedekig a tulajdonos.
Ha jól tévedek, akkor mzm rakott be egy korszerű vízszigetelési eljárásról képet. Téglából készült falazat esetében semmi gond nem lett volna, a beütött acéllemezekkel, de ez vályog falazat volt, ki is dőlt az északi oldal(emlékeim szerint), mielőtt befejezték volna a délit... Pedig valóban olcsóbb az eljárás, mint az egész pereputtyot aláalapozni, aláfalazni és utólagos vízszigetelést berakni menet közben.
Ez megy a hőszigeteléssel is. Mert mi ezt így szoktuk csinálni. Ha hagynának a hungarocélium alatt egy tetőlécnyi szélességű rést (szerelt hőszigetelés), akkor simán mehetne fel a 20 centis hungarocell a vízszigeteléssel nem rendelkező falra is, meg ennek a tetejére a nemesvakolat. De inkább felragasztják (vagy dübelezik) a mesterek, bevakolják és levonulnak a terepről: majd jövőre ugyanitt. Amikor vissza kell rakni a leváló táblákat... S közben még a fal is károsodik.
De hát hiába is szaporítom itt a szót, hiába is mondom bármely tulajdonosnak, hogy pl. nem jó ötlet a kifelé nyíló ajtó, mert ha kapsz egy éjjel harminc centi havat... A kőműves azt mondta, hogy ezt így szokták - vitának helye nincs. Ez ilyen.
Csak a pontosság kedvéért, Te bunkóztad le magad, én egyetértettem és megerősítettelek.
Az ittléted alatti 3 azaz három hozzászólásodban semmiféle építő jellegű kritika(hogy azt mégis hogy kellene, lásd druszám d_feco hsz-ét) nem volt észlelhető, emiatt azt gondolom , hogy Te egy troll vagy akit "nem kell etetni".
Megfelelő kialakítás esetén egész élhető egy vályogház, nem kell lemondani a modern kor vívmányairól. Viszont a drágalátos mesterek egy 150 éve meglévő házat kettő nap alatt képesek tönkretenni, mert nem értik meg azt, hogy az nem téglaház. S képzeld el, mióta megjelentek az ötrétegű műanyag csövek, azóta nem berzenkedem a falon belüli elvezetéstől. De láttam már olyat is - téglaháznál, hogy a tulaj elment dolgozni, s mire hazaért, addigra a hátsó fal(megrogyott), a fürdőszoba(az aljzatbeton alól egy méter mélyen kimosta a földet a víz) és ötszáz köbméternyi víz ára bánta - csak azért, mert szétment az egyik horganyzott cső...
A tisztelt vályoháztulajdonos azért gyomirtózott, mert előtte megkérte a szomszédot, hogy ne ültesse olyan közelre a tujákat és az aranyvesszőt, tartsa be az előírásokat. Ha akart volna, akkor tőlem szőlőlugast is ültethetett volna oda. Neked sem tetszene az, ha a frissen hőszigetelt, nemesvakolattal bevont falad mellé ültetnének olyan cserjéket, amik a szél hatására ledolgozzák a vakolatot a falról egy év alatt.
Tényleg elég elméleti, mivel a vályogházakat nem igen szigetelik !
Meglévő házaknál az un. utólagos hőszigetelésnél 100 szigetelés ből 98 ragasztott és 2 % a szerelt. Nagyjából.
De vissza a falakra. sőt ne is falakról beszéljünk hanem külső térelhatárolókról. Ezek . függőleges külső falak, födémek, és ferdefalak.
Különféle szerkezetűek lehetnek.
Föld vályog tégla , beton, fa és acél.
Jellemzőjük hogy télen a lakott térből mindig pára vándoról kifelé. Tehát nem nedvesség, hanem pára.
Legyen két fal. Az egyik egy 50 cm -es téglafal a másik szintén 50 cm -es vályogfal.
mind a kettőt bevonják valamivel.
A téglafalat vakolják a vályogot tapasztják. Habár újabban ( mit újabban már 50 -60 éve is ) a vályogot is vakolják…. igaz kezdetekben csak az utcai frontot.
a téglán és a vályogon is van még egy kb. 2 cm -es bevonat... magyarul a vakolat... a tapasztás... habár ez a szó már degradálodott.
A pára meg csak jön jön kifelé és kint vagy azon nyomban elillan vagy lecsapódik, azaz nedvesség keletkezik. De az is elpárolog.
Na most a téglaházakat szabad szigetelni, a + 10 cm -es szigetelésen és az azt bevonó vakolaton átjut a pára , de ha ezt vályogra tesszük akkor azon nem jut át. Mondom nem nedvesség egyenlőre hanem csak pára. de az elején azzal kezdtem ritka a vályogház hőszigetlése.
Így ez :
" Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket..."
Biztos akad ilyen de azért nagyítóval kell keresni.
Nedves falat vagy először vízszigetelünk, ha az nem éri meg, előbb útóbb lebontjuk.
Ja és mi a helyzet a nádas hőszigeteléssel ?????
Ott a falból ---- egyenlőre csak pára --- átjut a védő rétegen ???
Mondjuk rendszerekről azért sohasem írogattam vályognál.
Hálistennek nekem már nem kell ilyenben laknom, de felőlem aztán ott laksz ahol akarsz, győzködheted magad is meg másokat is, hogy ez igenis ez tök jó, sőt le is bunkózhatsz, de attól még a tények tények maradnak.
Az egész (kör) mondatoddal nem is, de az utolsó 8-9 szavaddal egyetértek.
Van egy alap nélküli tömésházam cca 80-100 éves és még áll, qvra nem akar összedőlni.Nedvesedik de ki is szárad.A 2-3 generáció (akkoriban nem ismerték) mindenféle stressz nélkül lakta. Rabicolásra rakott csempe alatt voltak a vízcsövek, gond nélkül-szinte hibamentesen.A csapadékvizet igyekeztek távol tartani a falaktól, eleve 1-1,20 m-re építették a szomszédtól, pedig a ház felé lejtett a terep.
Adott tehát egy háztípus aminek folyamatosan nedvesek a falai, ráadásul érzékeny is rá emiatt folyton az összedőlés határán táncol, hőszigetelni nem lehet, csöveket a falban vezetni nem lehet, állandó küzdelem benne lakni, még az is statikai problémát jelent ha a szomszéd locsolja a füvét, vagy bokrokat ültet a saját telkére (amiket aztán legyomírtóz a tisztelt vályogháztulajdonos), de mégis én vagyok a bunkó mert sárkunyhónak neveztem.
A hosszas és bonyolult fejtegetésed alapján én arra következtetek, hogy nem írtam le elég érthetően: a szigetelést védő rétegen - nevezzük akárhogyan is - a falból kijutó nedvesség NEM jut át, nincs olyan, hogy "elpárolog"...
Ja, és szólnék, hogy nincs olyan, hogy "Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk" - senki nem fogja elbontani azt a falát, ami a házát, otthonát alkotja, és nagyon-nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy szigeteljék (ami, megjegyzem, nem is mindig lehetséges). Viszont a nedves falra a rossz "mesterek", "szakik", "szakemberek" tanácsára felteszik hibásan a modern szigetelési rendszereket...
A dolgok nem feketék és fehérek, ezt érdemes tudomásul venni...
"Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk."
Vagy csak elkerüljük az olyan megoldásokat, amik előidézhetik a fal vizesedését. Lsd.: eresz vagy tornác hiánya, minden irányból beton, cementes vakolat, satöbbi. Nálunk is az volt a válasz a vízszigetelésre, hogy az nem kell, mert jó száraz a fal. Jobbról beton, balról beton, csempe, metlaki, ilyesmik. A jó száraz falat műanyag szemeteslapáttal termeltem ki, amikor aláfalazásra került a sor...
"mi történik a vályogfalak, földfalak nedvességével.
A falból kifelé haladó nedvesség keresztülhalad az ásványgyapoton - feltéve, ha az páraáteresztő fajta -, de a haladási sebessége óhatatlanul lecsökken. Ez már egy rizikófaktor, de utána jön a java: a szigetelést védő vakolatban, bevonatban - bármi is legyen az anyaga - óhatatlanul megakad. Az így feltorlódott nedvesség pedig magában a szigetelésben fog felgyülemleni.Tönkreteszi azt, a hőszigetelő képessége töredéke lesz..."
Az a fal amely nedves, az szar, azt vízszigeteljük utólag vagy elbontjuk.
De feltételezzük , hogy száraz, viszont vékony 30 -40 cm körüli, tehát ha ilyen fallal határolt térben akarunk lakni hőszigeteljük.
Ez a fal lehet tégla lehet vályog vagy akár beton is.
Van ezeknek a falaknak egy tulajdonsága, ez pedig az, hogy a bentről kifelé haladó párát áteresztik. Jobban kevésbé jobban.
A pára pedig kint lecsapódik víz lesz belőle. Majd az elillan azaz megszárad a felület.
ha nádat teszünk rá azt meszes vakolattal látjuk el, megy a pára tovább, de azért csak lecsapódik a nád külső részén a vakolatban majd szinté távozik a nedvesség száradással.
Ha a nád helyett ásványgyapot van alkalmazva a pára ugyan úgy jön kifelé és valahol kint lecsapódik víz lesz belőle, majd száradással távozik.
Most már csak az a kérdés hogy a szigetelést védő vakolat - bevonat ( vastagon fent ), pára záró vagy pára áteresztő.
Szerintem pára áteresztők, így ahogy téglafal vakolásra jók, jók a nád és jók a kőzetgyapot vakolásra is.
Van még itt ez a párazáró fólia kérdés.
Egy megállapítás
"(Nem véletlen, hogy a szigetelés védelmében párazáró fóliát alkalmaznak"
Függőleges falaknál majd sehol. Födémeknél néha , de legtöbbször rosszul, a ferde és könnyű falaknál pedig belül. De mint írtam az nem annyira záró mint inkább csak párafékező fólia.
Azért elismerem van egy probléma .
Ez pedig az hogy egy falnak belülről kifelé haladva a rétegek pára ellenállásának csökkennie kell.
Elvileg ez ellentmond annak hogy a gyapot ellenállása kisebb mint az azt követő vakolat ellenállása , de ahogy a nádnál ez nem probléma úgy a gyapotnál se igen.
Ja kihagytam az un. könnyű szerkezetes falakat. ezek jobbára a tetőtér beépítés ferde és felső falai. itt kell - szoktak berakni un. pára záró fóliákat belülre. Na ezek zárnak valamit de nem tökéletesen a pára azért csak átjut igaz kevesebb. azokat a szigetelés utáni légcsatornákkal viszik tovább a szabadba. Ezek igazából nem is zárók hanem csak fékezők.
" de amivel "be kell csomagolni" az már nem jó. Ha pl vályoggal vagy mész vakolattal lehetne, de nem lehet.."
Minden hőszigetelés kap védő burkolatot. Kap a szerelt rendszer és kap a ragasztott rendszer.
A szerelt rendszer volt a régebbi. Azokon a védő burkolat általában pára záró volt. Annyira hogy majd mindig. ezek voltak a pala/eternit lemezek, az aluminium és a műagyag borítás , nagyritkán a disztégla.
És ezek pára zárók. de a furfangos kostruktőrök ez is megoldották. meg kellet mert a pára minden falon kifelé halad. kifelé halad a tégla, a kő és a vályog falon is.
és az a pára bizony lecsapódik elvízesítheti (eláztatja)a falat.
nos hogy oldották meg ?
Hát a párazáró /a burkolat / és a pára áteresztő fal /tégla , vályog / közé un. szellőző csatornákat tettek. ezek nyitottak alul felül a pára és az esetleg kicsapodó nedvesség száradással távozik.
De ez a szerel rendszer már a múlté … jobbára.
Kitalálták helyette a ragasztott rendszereket , a szigetelő anyag lehet szerves műa hab és lehet szervetlen szál... azaz kőzet és üveggyapot.
És ezeket is kell "csomagolni " burkolni. erre jó a a hagyományos vakolat ami úgy 2 cm és még jobb a kifejlesztett vékony vakolat. ez utóbbi üveg háló és a ragasztő majd valami csicsás színezett kőporos valami. A lényege ennek hogy lényegesen vékonyabb a hagyományos vakolatnál , na meg szebb. tán 2 - 3 mm össz.
a pára persze továbbra is jön kifeleé és a hidegben lecsapoódik. Aztán megszárad … volt bedvesség nincs nedvesség. a levegő a szél kiszárítja a felületet. akár a csapodó esőnél. Az a víz se marad ott.
A gond a következő: a kőzetgyapot, ásványi gyapot hőszigetelést nem lehet csupaszon hagyni a falon, mindenféleképpen kell rá valamilyen bevonat. A gyártó, a forgalmazó előírja, milyen legyen ez (a honlapokon a "hőszigetelő rendszerek" fül alatt találjuk meg ezeket az előírásokat), s csak akkor vállalják a garanciát, ha ezeket betartjuk.
Lássuk, mi történik a vályogfalak, földfalak nedvességével.
A falból kifelé haladó nedvesség keresztülhalad az ásványgyapoton - feltéve, ha az páraáteresztő fajta -, de a haladási sebessége óhatatlanul lecsökken. Ez már egy rizikófaktor, de utána jön a java: a szigetelést védő vakolatban, bevonatban - bármi is legyen az anyaga - óhatatlanul megakad. Az így feltorlódott nedvesség pedig magában a szigetelésben fog felgyülemleni.Tönkreteszi azt, a hőszigetelő képessége töredéke lesz...
(Nem véletlen, hogy a szigetelés védelmében párazáró fóliát alkalmaznak - de vályogházaknál tudjuk, ez nem járható út, hiszen ezzel bedunsztolnánk a falat.)
Ha mészhabarccsal vakoljuk (vakolnánk) a kőzetgyapotot, ez a fékező hatás akkor is fennállna: mert igaz, hogy a mészhabarcs (vagy éppen a vályogtapasztás) átengedi a párát, de mindenképpen lassítja azt a sebességet, amivel akkor halad, amikor eléri ezt a réteget.
Érdemes visszagondolni az általános iskola 7. osztályában az optikában tanultakra: mi történik akkor, amikor a fény egyik rétegből a másikba halad a rétegek határán? (mondjuk levegő-üveg réteghatár). A sebessége csökken, és emiatt megtörik... Nagyjából ugyanez játszódik le a falból kifelé haladó párával (nedvességgel) is.
De van egy másik gond is: egyik hőszigetelést árusító, gyártó forgalmazó cég leírásánál sem találkozol a mészhabarcs vagy a sártapasztás opcióval...
Olvass vissza... Nem szó szerint: igaz a közetgyapot pl jó lenne, de amivel "be kell csomagolni" az már nem jó. Ha pl vályoggal vagy mész vakolattal lehetne, de nem lehet... s csupaszon hagyni sem lehet
Ez esetben muszáj volt mert a két fal találkozásánál van az ajtó, és így az ajtó mellett tíz centi volt az új falbol amit így kézzel lehetett előre-hatra mozgatni. Biztos jól nézett volna ki a sok ajtócsapkodas után.
A "Kádárkockák" kb. 35-40%-a (saját becslés a hosszú évek tapasztalatai alapján) vályogtéglából készült. Ha végigmész egy falu főutcáján, a kifelé vezető úton a hatvanas-hetvenes években épült házak egy jó része vályogház.
Volt a kezemben olyan, 1974-ben készült engedélyezési terv, ami klasszikus 100 nm-es kockaházat ábrázolt, vályogtéglából.
És ami érdekes: a tervet egy kőművesmester rajzolta, írta alá, akkor még ők is tervezhettek. És... rajta volt a pöcsét, hogy az engedély jogerős.
Egyetlen egy baj volt a tervvel: hiába kunyeráltam, az istennek sem akarták nekem adni...
Ne vicceljük el a dolgot,azt írtam hogy laikus vagyok a kőművesmesterséghez..Hülyének azért ne nézzetek légyszíves.Természetesen vályogépítésű a ház,9x9m,50cm főfalak 30cm válaszfalakkal...úgy látszik itt a kérdésemen kívül minden egyébre kapok választ...
