"Mivel ez a kiindulási bázis, ahol nem jelentkeznek a statikai és egyéb problémák. A második harmadik színtől viszont, már számolni kell vele."
A Nagy Piramist lehet túlbiztosították (mint a Királyi Kamrát is). Nyilván nem lett volna baja, ha nem csinálják befelé lejtősre a külső magköveket. Erre élő bizonyság maga a mellette lévő, majd ugyanakkor piramis, a Khephréné. Ennél sem a belső magkövek, sem a megmaradt burkolat nem mutat ilyen befelé homorulatot.
Másrészt a piramis lábazatát jelző vonalhoz igazodnak a megmaradt burkolókövek is, s nem értem, miért tért volna el az elveszett burkolóköveknél.
A Nagy Piramis oldalai enyhén homorúak, ami azt jelenti, hogy az oldallapok nem egy tökéletesen egyenes síkban helyezkednek el, hanem enyhe bemélyedést mutatnak, ami a középső résznél egyfajta "behúzást" eredményez.
A turai burkolóköveket rendkívüli pontossággal illesztették egymáshoz, ami azt jelenti, hogy az oldaluk pontosan illeszkedett a szomszédos kövekhez. Ezeket a köveket egy adott dőlésszöggel helyezték el a piramis oldalain. Ha a piramis oldalai teljesen egyenesek lettek volna, akkor a burkolóköveket egyenesen kellett volna elhelyezni. Azonban az oldal homorú volt, ami azt jelentette, hogy a burkolókövek követniük kellett ezt az enyhe görbületet.
ha a turai burkolóköveket egyenesen helyezték volna el, azaz nem figyelembe véve a homorúságot, és meghosszabbították volna azokat egy lineáris vonal mentén, akkor ezek a kövek "kilógnának" a piramis oldalának síkjából. Ez azt jelenti, hogy ha a köveket nem a homorúság figyelembevételével rakták volna egymásra, azok nem illeszkednének harmonikusan a piramis szerkezetéhez. A kövek "kilógnának" a piramis középső része felé, mivel a homorú oldal miatt a belső részen más szögben kellene elhelyezkedniük.
Az építés során a piramis homorú oldala azt eredményezte, hogy a középső rész felé haladva a kövek kissé beljebb nyúltak a piramis szerkezetébe. Ha a köveket egyenes vonalban rakták volna, akkor a középső résznél nem lett volna hely számukra, mivel a piramis szerkezete "beavatkozott" volna a helyükbe. Így, ha az építők egyenes vonalban rakták volna a burkolóköveket, azok nekiütköztek volna a belső köveknek vagy a szerkezet más részeinek, és nem illeszkedtek volna szorosan az építményhez.
A kövek elhelyezésekor az építőknek figyelembe kellett venniük a homorúságot, hogy biztosítsák a kövek megfelelő illeszkedését a piramis szerkezetéhez.
Az egyenes kövek alkalmazása figyelmen kívül hagyta volna a piramis homorúságát, és hibásan illeszkedtek volna egymáshoz. Ha minden kő egyenesen került volna felhelyezésre, akkor az oldalak homorúsága miatt a középső résznél hézagok keletkeztek volna, vagy pedig a kövek kilógtak volna a piramis oldalából. Ezt a problémát oldotta meg azzal, hogy a homorúságot figyelembe vették, és így a kövek szorosan és pontosan illeszkedtek egymáshoz.
Öszszakál felvetése, hogy a hézagokat tömíthették habarccsal, és "fekvő falazat" alakulhatott ki. A Nagy Piramis esetében azonban a külső burkolóköveket olyan precíz illesztéssel rakták, hogy a milliméteres pontosság kizárta a nagy mennyiségű habarcs használatát. A 100 ezer turai burkolókő illesztése híresen pontos volt, és ezek között alig volt rés. Ha az illesztéshez nagyobb mennyiségű habarcsot használtak volna, az egyenletes szinteket hozhatott volna létre, hasonlóan a hagyományos falazatokhoz. Ezzel a módszerrel azonban elveszhetett volna a homorúság hatása, amelyet az építők tudatosan alakítottak ki a piramis oldalain. A piramis külső burkolatának pontos illeszkedése azt sugallja, hogy a habarcsot minimálisan használták, hogy ne veszítsék el a kívánt geometriai formát, tehát a „fekvő falazat” módszere itt valószínűleg nem volt elsődleges cél.
„A felrakott gránitburkolat jó részét már nem faragták simára.” Sajnálom szegényt, amiért nem sikerült a tökéletes piramisa, vagy nyughelye, vagy síremléke. (nem minden fenékig tejfel) :-(
„Nem tudom mire jó ez a hasraütésszerű vélekedés, hogy azért a külső burkolat is lejtett volna befelé, de csak 15-20 cm-ert. Hiszen az volt a lényege, hogy a piramis közepe tájára nagyobb burkolóelemek kerüljenenk.”
Ami azt illeti, a közepe tájon lehetnének a kisebb tömegű kövek, mivel a szélsők, a nagyobb tömegűek, stabilan tartanák őket a helyükön. (De ez legyen a tervező gondja!)
„Az eredeti alapkerülete a piramisnak 921 méter, tehát a lábazat körüli, ebből 54 méteren még mindig jól látszik a padlóba vágott vonal, mint a lábazat külső széle, ahová az építők fektették, és van még 213 m-en, ahol már elmosódva, hiányosan látszik. Ez a vonal nem lejt az alap közepe felé! Sem a megmaradt lábazati burkolókövek (egyébként az északi oldalon maradt meg a legtöbb ezekből).”
Nem szeretnék kekeckedi veled, mivel nagy tisztelőd vagyok. Azonban az alapsíkot, vagyis a kiindulási terepet én is egyenesre rajzolnám. Sőt, az első szintet is egyenesre raknám. Mivel ez a kiindulási bázis, ahol nem jelentkeznek a statikai és egyéb problémák. A második harmadik színtől viszont, már számolni kell vele.
Menkauré idő előtti halála miatt sebtében fejezték be a piramis komplexumát. A felrakott gránitburkolat jó részét már nem faragták simára. A halotti templomát a piramis mellett vályogtéglával fejezték be.
A Nagy Piramis turai burkolatának jelenlegi állapotában kevés maradvány áll rendelkezésre a vizsgálatokhoz. Ezért nehezebb közvetlen bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy a kövek illesztése hogyan történt az egész piramis burkolatán.
Csak a Hafré piramisnál vannak a felsőbb szinteken megmaradt burkolókövek. A megmaradt turai mészkövek alapján látható, hogy a burkolókövek nagyon szorosan illeszkednek egymáshoz, de a belső magkövekkel nincs olyan szoros kapcsolatuk. A belső és a külső szerkezet között esetleg nagyobb hézagok maradtak, amelyeket habarccsal tömítettek ki.
Azok a kövek ott vannak azóta, hogy kiszabadították azt a lábazati részt a törmeléktől.Miért hová mentek volna? A mellette lévő fotón is látszanak közelebbről.
Az az északi oldal, amit Petrie mért. Olyan mérnökökről beszélünk (Petrie, Pochan), akik a helyszínen heteken át mérték vizsgálták az alapélt, a lábazat megmaradt elemeit. Egyértelműen a belső falazatnál mutatták ki ezt a lejtést. Nem tudom mire jó ez a hasraütésszerű vélekedés, hogy azért a külső burkolat is lejtett volna befelé, de csak 15-20 cm-ert. Hiszen az volt a lényege, hogy a piramis közepe tájára nagyobb burkolóelemek kerüljenenk.
Az eredeti alapkerülete a piramisnak 921 méter, tehát a lábazat körüli, ebből 54 méteren még mindig jól látszik a padlóba vágott vonal, mint a lábazat külső széle, ahová az építők fektették, és van még 213 m-en, ahol már elmosódva, hiányosan látszik. Ez a vonal nem lejt az alap közepe felé! Sem a megmaradt lábazati burkolókövek (egyébként az északi oldalon maradt meg a legtöbb ezekből).
Ezzel a felülről lefelé történő burkolatfaragással nem vagyok „megelégedve”. Hogyan tájolják be a négy sarok és a csúcspont helyzetét? Ez nem egy torta, amit a cukrász beborít cukormázzal, majd egy lapáttal kiegyengeti a kívánt formára.
A Menkauré piramis… „Különlegessége, hogy néhány helyen nincsenek összecsiszolva a burkolat kövei, így feltárják a burkolás néhány titkát. A nyomokból kiderül például, hogy a burkolat felhelyezésével és összecsiszolásával felülről lefelé haladtak. Egyes tömbökön a kváderek mozgatásához kialakított, a végleges helyükre kerülésükkor lefaragandó kiemelkedő részek ma is láthatóak.”
Ezek a lefaragatlan bütykök, a Dél amerikai monolitoknál is jelen vannak. Ha valóban csak az emelésre szolgáló segédcsonkok, akkor miért nem távolították el? Talán nem zavarta az esztétikai érzéküket? Megint beugrott a „zsákos beton” fikcióm. Ha ezeket a köveket zúzalékból készítették egy titkos eljárással, akkor a „bütyköknek” a zsákok mozgatása során volt szerepe. A mai daruzásnál is van alsó kötési pont (bütyök), hogy a tárgyat kötelekkel a helyére illeszthessék. (megint túl toltam a bringát?)
Az első rajzon látszanak a sarokkövek. Mivel nem jártam a helyszínen, nem tudom, hogy azok ott vannak-e ma is. Ha igen, akkor a meglévő középtáji burkolókövek és a sarokkövek egyvonalúsága kimérhető lenne. Ez eldöntené a kérdést.;-)
„Miért lett volna a gyönyörűen megmunkált burkolaton 15-20 centis homorulat a közepe táján az alapnak? Hogy nézne ez ki a valóságban?
Mivel a burkolat nélküli piramison sem látszik a 94 cm-es homorulat, csak az avatott szeműek számára, a simára csiszolt burkolaton, a 15-20 cm-es homorulat sem lesz feltűnő az avatatlan szemlélők számára.
„És miért is kellene a burkolatot megtörni? ”
Mint már utaltam rá azért, mert csak a sarkokon lévő pontokat pozícionálták a szemmértékükkel, és nem egy lézer tájolóval. Ehhez a felezővonalat, be kellett húzniuk (15-20cm), hogy az esetleges hibás kövek ki ne lógjanak az egyenes vonalból. A 230 méteres alaphossz két végét pozícionálni nem egyszerű az emberi szem számára, ha zavaró tényezők vannak. (rossz látási viszonyok, magas hőmérséklet okozta remegő levegő stb.)
Nem szeretnék vitatkozni a szakemberekkel, mivel laikus érdeklődő vagyok. Csupán a saját elképzeléseimet írom, ami nem mérvadó.:-)
"Véleményem szerint, a burkolaton nem volt 92cm, maximum 15-20 cm."
Miért lett volna a gyönyörűen megmunkált burkolaton 15-20 centis homorulat a közepe táján az alapnak? Hogy nézne ez ki a valóságban? És miért is kellene a burkolatot megtörni? Ez a belső magkövek tulajdonsága volt, statikai okokból! A Menkauré piramisa is ezt bizonyítja.
A piramis lábazati burkolóköveit egy ún. padlózatra fektették, ami kinyúlt a piramis alól (a harmadik kép). Ezen a járdaszegélyen jól látni ma is a lábazat szélső helye. A burkolat csak a lábazatnál maradt meg itt-ott. Petrie az északi oldalon mérte, hogy a középtájon a magkövek 37 hüvelykkel (94 cm) bentebb vannak. Mutatom az északi oldalt (N) az első képen. Az oldal közepe táján éppen megmaradt pár burkolókő. Petrie nem azt mérte, hogy ezek a burkolókövek bentebb lennének! Hanem éppen a burkolókövek lábazati vonalától mérte a magkövek eltérését az alap vonaltól és egymástól.
"Mindig szerettem volna séta repülni a városunk fölött, de nem jött össze."
En sokszor azt àlmodtam...leszàlltam oreg templomok, nagy régi épuletek tetejére ahol évszàzados moha volt és senki se jàrt ott szàzadok ota.... :-) Csak ugy szàrnyak nélkul.
„Annyi minden jogos érv, építési cél felmerült már a Nagy Piramisnál, hogy csoda lenne az egyetlen funkcionalitás.”
A kőből épült piramisok, már a bronzkorban emelkedtek ki a földből. Vagyis a kőkorszak után, amikor már minden kőműves túl van a matúrán. A nagy piramis doktorinak számít.;-)
„Nem szabad megcsúfolni a természetet. Az embernek nincs szárnya. Amit onnan látnak, az nem nekik szól.”
Mindig szerettem volna séta repülni a városunk fölött, de nem jött össze. Azóta persze vannak olyan szuper drón felvételek, videók, hogy letettem róla, mert sokkal jobb képernyőn a látvány. Időnként a repülők leesnek, nem pedig leszállnak. ;-)
Persze, a turai burkolókövek alatt habarcsot alkalmaztak, ott nem volt milliméteres illesztési követelmény a papság specifikációiban (felesleges lett volna). Viszont a kb. 100 ezer db turai burkolókő milliméter pontosságú illesztése és a négy oldallap apotémájának nagy fokú behúzási egyenletessége is tény.
Annyi minden jogos érv, építési cél felmerült már a Nagy Piramisnál, hogy csoda lenne az egyetlen funkcionalitás.
Kár volt felfedezni ezt is egy pilótának, csak a vita megy róla azóta is.
Csak olyanokat engednék repülni, akik tartani tudják a szájukat. Nem szabad megcsúfolni a természetet. Az embernek nincs szárnya. Amit onnan látnak, az nem nekik szól.
„A képek nem támasztják alá, hogy a burkolat követte volna a magkövek behajlását, annak statikai oka volt.”
Magam is így gondolom. Mivel nincs burkolókő a teljes felületen, így nem tudható, hogy mekkora volt az „apotéma behúzása”a burkolaton. Véleményem szerint, a burkolaton nem volt 92cm, maximum 15-20 cm. Az is egyértelmű, hogy statikai oka van a magkövek ilyen módon való lerakásának. Mivel a kerületen lévő néhány sor behúzásához igazodnia kell a belsőknek is, a kőtömböknek a külső felület felé néző éleit kell pontosan illeszteni, a belsőknél nagyobb hézag maradhat. Ha ezt tömítik habarccsal, olyan lesz egy szint, mint egy fekvő falazat.;-) (én is leértem a fenékre)
logikus lenne az is, hogy minden kontinensre „telepítenek” egy látnok varázslót, matematikus vázakészítőt az idegenek. Ezekről miért nem tudunk? Olyan jól sikerült a „beolvadásuk”, hogy nem tekintették őket isteni ivadéknak? Vagy csak annyira lépték túl az adott kereteket, hogy nem okoztak vele felfoghatatlan eseményeket a lakosságnak?
Mindhárom igaz. Ahogy ígérték vissza is jöttek, láthatják, hogy ebből már semmi jó nem sül ki, nem értem miért halogatják az armageddont? Ránk hagyják valószínűleg, ők pedig levonják a tanulságot és megírják a jelentést.
Megvoltak a látnok varázslók és rengeteg "égi mese". Még egy Mr. Tesla is, és még sokan mások, minden területen, akik sokat adtak, vagy adhattak volna az emberiségnek. Mondhatjuk, hogy megadták a segítséget, mi pedig nem éltünk jól a tálentumokkal.
Nem okoztak maradandó károsodást az események, megmaradt egy-két rémtörténet, de az ember nagyon jól alkalmazkodik mindenhez, mindhalálig. Utána még egy ideig szépen biztosították az áldozatokat és áldozati ajándékokat, de már nem kellett az isteneknek. Most meg már más programok futnak.
A négyszög alapon kialakított 8 oldallapból álló felületet milliméter pontossággal hozták létre. Mit is jelent ez? A milliméteres pontosságú kivitelezés azt jelenti, hogy a kiválasztott kövek (akár a turai mészkő, akár az alatta lévő kövek) pontosan illeszkedtek egymáshoz, és az illesztések között minimális rés volt. A Nagy Piramis oldallapjainak hajlítottsági mértéke nagyon közel azonos volt, ami hozzájárult az építmény harmóniájához és szimmetriájához. Az egyenletes hajlítás segített megőrizni a piramis esztétikai, szimmetrikus, sőt statikai tulajdonságait. Ez a precizitás segített abban, hogy a piramis a kívánt formát és funkcionalitást elérje.
A képek nem támasztják alá, hogy a burkolat követte volna a magkövek behajlását, annak statikai oka volt.
Teljesen világos, ahogy eddig is volt, hogy a Nagy Piramisról csak teljesen hézagos ismereteid vannak, azért mondasz rendszeresen hülyeségeket róla. Attól, hogy korrigálok ezekből párat, nem kell összehordani mindenfélét, tovább mélyítve a bizonyságot a hiányos ismereteidről. Ráadásul rendszeresen visszamenőleg akarod kínkeservesen magyarázni az olyan állításodat, ami bizonyosan nonszensz.
Ez az időszak ennek a fórumnak tényleg a mélypontja.
1. A Nagy Piramis rendkívül pontosan van tájolva az északi irányba. A főtengelyek szinte tökéletesen egyeznek meg az égtájak irányával, ami csillagászati mérések nélkül szinte lehetetlen lett volna. Az egyiptomiak valószínűleg a csillagok megfigyelésével határozták meg az északi irányt, különösen a sarki csillagok alapján.
2. A piramis oldallapjainak hajlítottsága (konkávsága) a napéjegyenlőségek idején különösen látványos. Az építők feltehetően tudták, hogy ezek az események hogyan befolyásolják a fény-árnyék játékot, és tudatosan tervezték meg úgy a szerkezetet, hogy ezek a hatások megfigyelhetők legyenek.
3. Az ókori egyiptomiak hitvilágában és építészeti terveikben a szakrális geometria fontos szerepet játszott. A piramis építése során a pi és fi (aranymetszés) értékek megjelennek, ami arra utal, hogy fejlett geometriai és matematikai tudással rendelkeztek, amelyet valószínűleg csillagászati megfigyelések révén is fejlesztettek.
4. A piramis szerkezete és a benne található járatok (pl. a királykamrából induló szellőzőjáratok) szintén összekapcsolódnak a csillagászati megfigyelésekkel, például az Orion-öv csillagképével, amely fontos szerepet játszott az egyiptomi vallásban. Ezek a járatok egyes kutatások szerint éppen bizonyos csillagokhoz vannak igazítva.
5. A sivatagi hőmérséklet ingadozása és a légörvények miatt nappal nehezebb volt a vizuális tájolás. A pontosságot ezért éjszakai megfigyelések alapján tudták elérni, amikor a hűvösebb időben a levegő nyugodtabb volt, és a csillagokat tisztábban lehetett látni.
6. A képek alátámasztják azt az elképzelést, hogy a Nagy Piramis burkolókövei felvették a belső magkövek hajlását. Mindkét ábrán látható, hogy a piramis oldalfalai tudatosan kialakított homorú (konkáv) formát követnek. Ez azt jelenti, hogy a külső mészkő borítókövek a belső kövek enyhe hajlását követték, vagyis nem egy teljesen sík felületet képeztek, hanem a belső mag szerkezeti hajlása visszaköszönt a külső rétegben is.
Általában légi felvételeken látszik, bizonyos napszakokban mint írtam. Azt is írtam, hogy pld. a francia Denon 1798-ban a jó szemének hála, és talán az időpontnak, amikor ott járt, érzékelte a konkávságot. Ezt bemutatta Tompkins a könyvében is (1971).
Ez az oldal:
A jobb oldalon a felső kép Denon rajza a háttérben a Nagy Piramissal. Az alatta lévő fotót Percy Groves készítette 1926-ban a pilótafülkéből, őszi napéjegyensőség napján, mikor elrepült a terület fölött. Ez volt az első látható bizonyíték arra, amit Petrie több mint harminc évvel korábban mért a piramis oldalfalán. Nem "turisták" méregettek 80-90 cm-ert, ehhez komolyabb mérőműszerek kellettek. Két valódi mérésről tudok, az egyik Petrie-é: 94 cm, a másik Pochané 1934-ben: 92 cm, ami az előző hsz-emben közölt rajzról is leolvasható.
Feleslegese ilyen értelmetlen, összevissza beszédet előadni, hiszen most se tudod, miről van szó valójában.
A piramis négy oldala pontosan a négy égtáj felé mutat, ha a négy oldallapot pontosan a közepénél kettéosztom, ehhez miért kellett magasfokú csillagászati ismeret? Egyébként a többi piramis és az égtájak felé néz.
A dahsuri Vörös piramis (Hufu apja építtette) oldalainál már megfigyeltek egy hasonló, de kisebb méretű konkávságot. Maragioglio és Rinaldi építészek a Mükerinosz piramisnál is kimutatták a magköveken. De ennél a piramisnál fennmaradt a burkoló gránit tömbök egy része, s egyértelműen a burkolat nem vette át a magkövek homorulatát. A két építész ezek alapján egyértelműen arra jutott, hogy a belső falazat sajátossága volt a homorulat. És azért volt rá szükség, hogy erősítsék a kötést a belső rész és a burkolat között, hogy meggátolják az első kősorok csúszását.
Pochan 1934-ben vizsgálta a konkávságot, Davidson valamivel korábban, Petrie mérései alapján:
Természetesen Davidson képe kicsit eltúlozza a 94 cm-es behajlást a belső köveken, hogy jobban értelmezhető legyen.
Ez a behajlás csak a piramis magkövein érzékelhető, ha te azt hiszed, azokon lehet milliméteres pontosságról beszélni, az a te bajod. Elég megnézni a piramis külső oldalát alkotó tömböket, hogy egyértelmű hülyeségnek tartsuk az állításodat:
