Vettem egy 12nm2-es faházat. Sima 4 elemből álló tároló. Talán 20mm-es "lambéria" alapanyag. Gondoltam leszigetelem,de belülről mert ide lehet ne bevinni a virágokat télen. Mivel érdemes ,hogy ne vegyek el sok helyet a térből?
Azt kifelejtettem, hogy olcsó üveggyapottal szinte fillérekből lehet annyira jó födém hőszigetelést csinálni, ami felett gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy éppen hány fokos a háztető.
A lényeg: egy VALÓBAN magas hatásfokú hővisszaverő tulajdonságú tető 2-5 millió forinttal többe kerül egy "látszólag fehér színű" tetőfelülethez képest. Ennél jóval kevesebb pénzből kijön egy hővédő átszellőztetett tetőszerkezet, vagy a nyári klímaberendezés villanyszámla halálod napjáig :)
Én nem azt írtam, hogy a fehér pont ugyanolyan, mint a fekete.
Én azt írtam, hogy tévhit, hogy a fehér szinte tökéletes hővisszaverő, valójában egy fehér felület hővisszaverése NAGYON mesze van egy VALÓBAN tükröző felülettől.
"ha ön valóban fehér tetőt akar olcsón, fogjon egy vödör akrilfestéket"
Ez csak humor volt részéről, mert senki sem fogja akrilfestékkel (vagy autózománccal) lefesteni a háza tetejét (az UV védelemmel együtt mindkettő megfizethetetlen). Egy ilyen viccet csak egy amatőr próbál meg komolyan venni :)
Humoros cikk helyett itt van egy viszonylag életszerű méréssorozat. Ezeknek mondjuk a hőmérője volt hibás (irreálisan magas hőmérséklet értékek), viszont jól látható a különbség az álom és a valóság (tényleges fehér tetőfedő anyag) között.
- hófehér felület kb 93% hőt elnyel, tehát csupán 7 százalék hőt ver vissza!
ezt tényleg nem tudtam, és nem is gondoltam volna, hogy csak ennyit.
Tehát a hősugárzás ellen vagy tökéletesen tükröző felülettel védekezel (amiben akár borotválkozni is lehetne), vagy ne is próbálj a felülettel védekezni, válassz más módszert (pl átszellőztetett légréteg).
Utóbbi tanács akkor úgy is lefordítható, hogy lapos tetős házon legfelső szinti lakást nem veszünk.
(Ha csak nem adják olyan olcsón, hogy megéri az adott tulajnak kívülről megcsinálni az egész szigetelést nagyon faszán...)
"relavíte "jobb", ha minél vékonyabb ez a belső a hőszigetelés,"
Ha meg tudnád oldani, hogy a lakáslevegő páratartalma ne tudjon hozzáférni a hideg felületekhez, az ugyanolyan jó megoldás, mintha nem enngeded túlságosan hoidergre hűlni azokat a hideg felületeket.
Az a baj, hogy jó belső párazárást te csak elméletben tudsz csinálni, a valóságban nem.
Léteznek VALÓBAN jó belső hőszigetelések is, csak azokat nem amatőrök csinálják, hanem drágán dolgozó profik, igen drága anyagokkal (helyben szórt zártcellás hab vagy XPS hab + kenhető párazáró fólia, stb).
"Gondolom ezeknek az "előnye", hogy annyira nullát érnek hőtechnikailag, hogy kárt sem tudnak okozni"
Valóban, egy centis habréteg a legtöbb esetben még nem teszi a falat annyira hideggé, hogy ettől kezdődjön meg a vízkicsapódás.
"Viszont felveti bennem a kérdést, az ilyen-olyan nanoprotektor, meg akármilyen hőszigetelő festék ér valamit KÍVÜL a lapostetőre kenve?"
A hőszigetelő festék akárhol alkalmazva szart sem ér, ezt bárki azonnal látja, aki nem lógta el a fizika órát általános iskolában:
1: a világ legjobb, legdrágább hőszigetelő anyagai sem érnek kb szart sem, ha mindössze 0,1 mm vastagságban alkalmazzák
2: ráadásul a hőszigetelő festékek hővezetése még közelében sincs (sokkal szasrabb) a világ legjobb hőszigetelő anyagainak.
Óvodás fizika :)
"logikusan gondolkodva, már annak is kellene számítani valamit, ha a tető nem szürke bitumenes színű, hanem valamilyen világos,"
Elárulok egy megdöbbentő dolgot:
- a tükrözőre polírozott alumínium a hő 90-95 százalékát visszaveri és csupán 5-10 százalékát nyeli el
- ugyanaz az alumínium tükör a a háztetődön néhány hét alatt egy iciripicirit kevésbé lesz tükröző (icsit bemattul), és a hővisszaverő képessége máris 50% alá esik! Pedig te még mindig tükrözőnek látod.
- hófehér felület kb 93% hőt elnyel, tehát csupán 7 százalék hőt ver vissza!
Tehát a hősugárzás ellen vagy tökéletesen tükröző felülettel védekezel (amiben akár borotválkozni is lehetne), vagy ne is próbálj a felülettel védekezni, válassz más módszert (pl átszellőztetett légréteg).
Tehát ha jól silabizálom, akkor még relavíte "jobb", ha minél vékonyabb ez a belső a hőszigetelés, és minél jobban fűtött a lakás, mert így tudja némi hő elérni a falat, ami gátolja a penészedést?
Ami a vékonyságot illeti, sok helyen látom ezeket a max 1 cm vastag obis hungarocell "dísz" lemezeket a mennyezetre ragasztva - nyilván leginkább legfelső szinti lakásokban lapostetős házakon.
Gondolom ezeknek az "előnye", hogy annyira nullát érnek hőtechnikailag, hogy kárt sem tudnak okozni (max a beázások nyomait tüntetik el vele olcsón...)
Viszont felveti bennem a kérdést, az ilyen-olyan nanoprotektor, meg akármilyen hőszigetelő festék ér valamit KÍVÜL a lapostetőre kenve?
Csodát nem várok, de logikusan gondolkodva, már annak is kellene számítani valamit, ha a tető nem szürke bitumenes színű, hanem valamilyen világos, és ha valóban vannak a vastagon felkenendő festékben valami speciális anyagok, akkor azért 10-20% felülről érkező hőterhelés csökkentés reális?
Szerintem ilyenkor csak bontással lehet megállapítani, mi van a szigetelés mögött, főleg azokon a helyeken, ahova nem jutott ragasztó vagy nem tom mi, amivel felrakták.
Igen, de ha már bontok, akkor ugye kb = felújítok :) :(
Vagy érdemes alul, valami kevéssé látható helyen beáldozni egy m2-t, és ott lebontatni, megnézni, hogy mi van alatta, és ha kb semmi, akkor visszarakni, és alig láthatóan eldolgozni?
"Vagy hiába nem penészes a külseje, a belseje tuti az?"
Nem tuti, csupán, valószínű/lehetséges.
Belső hőszigetelés esetén a szoba (eredeti) fala nem kap többé hőt a lakástól, ezért télen rohadtul le tud hűlni. Akár annyira, hogy a szobalevegő párája lehűlve folyékony vízzé kicsapódjon rajta (lehetséges penésztenyészet + vizes hőszigetelés nem hőszigetelés), sőt akár annyira lehűlhet, hogy a fent említett víz jéggé fagyjon (lehetséges fagykárok, pl épület állagának romlása).
Ha logikusan belegondolsz, belülről a tapéta, glett ugye nem lesz nedves, büdös, hisz az a meleg oldal. A kérdés az, hogy a szigetelés és a melegtől elzárt hideg fal között mi van.Persze ha onnan alul csorog ki a penészes lé, az már. elég egyértelmű jel :) Szerintem ilyenkor csak bontással lehet megállapítani, mi van a szigetelés mögött, főleg azokon a helyeken, ahova nem jutott ragasztó vagy nem tom mi, amivel felrakták.
Sok szó esett itt a belső oldali hőszigetelésekről, de eladó lakásokat nézegetve azt látom, hogy szigeteletlen társasházak szélső lakásaiban nagyon sokan megcsinálták belülről :(
Ilyenkor az egyedüli helyes teendő minél előbb leszedni, vagy ha az egész már évek óta fent van, és a glett / tapéta felülete nem penészes, nem büdös, stb., akkor lehet remélni, hogy pár évet még kibír...?
Vagy hiába nem penészes a külseje, a belseje tuti az? És jelen esetben az ilyen lakások esztétikai állapottól függetlenül mielőbb "felújítandó"-nak tekintendők?
"be tudja magát biztosítani úgy, hogy képtelenség legyen lezuhanni akkor is, ha nincs korlát"
Aki itt ara gondol, hogy "majd hülye leszek drága biztonsági hevedert venni, fogok egy darab kötelet és rákötöm a derekamra" azoknak azt üzenem, hogy a hülye módon megoldott "biztonsági öv" számos módon tudja megölni a viselőjét:
- nem megfelelő csomó alkalmazása a rögzítésnél = rántásra kioldódik
- nem megfelelő csomó alkalmazása a deréknál = fojtóhurok
- túl laza hurok a deréknál = kieshet belőle
- kötél hónalj alatt = hosszú (akár több órás) lógás alatt vérkeringés + légzés elszorítása
- túl hosszú zuhanás után hirtelen blokkol = gerinctörés (energiaelnyelő kötélszakasz + nagy feltámasztási felület)
- alsó biztosító ember akkora terhelést/rántást kaphat, amit nem tud kezelni = zuhanást fékező készülékek, vagy trükkök, vagy 150 kilós birkózó haver alkalmazása
A 3 méter magas járófelülethez tartozó korlát kb 4 méter magasságban van (kép itt).
A járófelület a korlát magasságában is lehet, de ekkor nincs semmi korlátod, tehát hülye ember esetén ez életveszélyes és tilos megoldás.
Okos ember viszont be tudja magát biztosítani úgy, hogy képtelenség legyen lezuhanni akkor is, ha nincs korlát (google: "testheveder, or biztonsági heveder forint"). Az a kérdés, hogy te okos-ember vagy-e, vagy inkább bevállalod az életveszélyt, hogy megspórold a munkavédelmi biztonsági felszerelés árát.
Munkamagasságnak azt szoktuk hívni (munkavédelmi szempontokat figyelembe véve), hogy a munkapódium, munkafelület magassága mennyi. Mert ez határozza meg pl, hogy mit hívunk magasban végzett munkához.
Az már teljesen mindegy, hogy egy 150 cm-es vagy 200 cm-es ember dolgozik rajta. Feltehetően egy normális gyártó is ez alapján adja meg a munkamagasságot.
A "munkamagasság" általában azt jelenti, hogy átlagos méretű melós addig ér fel kényelmesen a legfelső állásról. Tehát ha a munkamagasság 5 méter, az azt jelenti, hogy legfelső állásban az állvány járófelülete kb 300-330 centire van a talajtól
