valójában a macskás videóknak is csak nagyon kis része ér el nagy nézettséget. a legtöbbet nem nézi senki.
a youtube és a többi gigamédiacég egyik fő trükkje a csordaszellem-felturbózás. "mindenki ezt a videót nézi!!!" meg "az egész világ rápörgött erre a videóra" és hasonló mocskos szemét dolgok
Mi kell hozzá, hogy angol felirattal jelenjen meg?
Szerintem semmi, ha a youtube-ra teszed, működik, mint bármely más videóval. De én nem tettem még fel videót. Néhány kisebb nézettségű magyar vlog esetén mindenesetre működik.
Érdekes egyébként a mézettség. A világ vezető politikusai tesznek történelmi jelentőségű bejelentéseket, kapnak néhány százezres, vagy 1-2 milliós nézettséget.
Ellenőriztem a dolgot kisebb nézettségű magyar nyelvű videókkal. A feliratozás, és annak angol nyelvre fordítása minden esetben működött, jól érthető minőségben.
Szinkron viszont nem volt elérhető. Azt eddig csak nagyon nagy nézettségű, angol eredeti nyelvű videók esetén láttam - persze ettől még lehet más is.
A video fogaskerék menüjében lehet erre menüpont. A magyar szinkron nem minden videónál áll rendelkezésre. Olyan vidót is láttam, ahol több nyelvből lehetett választani, de a magyar nem volt közte.
A saját elképzelésem (nem biztos hogy így van) az, hogy a szinkron nem real-time, hanem néhány nagy nézettségű videónál ezt megoldják, más esetekben csak részben, vagy egyáltalán nem.
A feliratozás viszont szerintem real time. A fogaskeréktől balra van egy cc ikon, ezzel be lehet kapcsolni a feliratozást, majd a fogaskerék menüvel ennek a feliratnak a fordítását a kívánt nyelvre.
Én is azt gondolom, hogy először valahogy úgy változik meg a progrramozás, mint mondjuk az épület alapozás. Ott ásó meg talicska helyett ügyes munkagépet vezet az ember, itt meg az lesz, hogy programsorok begépelése helyett AI-t irányít.
Hogy aztán 10-20 év múlva mi lesz, azt el se lehet képzelni. Eléggé aggódok, mi történik, ha már minden értelmes feladatot jobban csinálnak, sőt olyan dolgokat is alkotnak, amit már megérteni se vagyunk képesek.
Nem programozás, hanem teljesen más téma, de lényegében ugyanaz. Nemrég egy könnyűszerkezetes falazás részleteit beszéltem meg a ChatGPT-vel, amolyan megerősítésképp, hogy jó az elképzelésem. Elsőre pont rossz oldalra helyezte volna a párazáró fóliát. Ha nem lennének alapfogalmaim és tapasztalataim a témában, helyette vakon megbízok benne, akkor egy olyan falat építenék, ami pár év alatt belülről rohad szét a párától. Persze miután rákérdeztem, hogy biztos oda kell-e a fólia, nem a másik oldalra, akkor megköszönte hogy szóltam, javította a rétegsorrendet, és onnantól már rendben voltunk.
Szóval semmiképp sem helyettesítheti az embert, akinek van annyi szakértelme az adott témához, hogy felismeri, ha hibázik az AI.
Az ilyen dolgok miatt valószínűleg soha nem fogja tudni teljesen elvenni az AI a programozók munkáját. Részfeladatokra, ötletelésre, esetleg problémamegoldásra nagyon jól használható, de mindenképp kell értő, humán programozó is a folyamatba, hogy egy szoftver összeálljon jól működő, kerek egésszé.
Gondokat okoz, hogy a net tele van hülyeséggel, így a Github is. Többször előfordult, hogy teljesen működésképtelen kódot talált, és boldogan alkalmazta. Tele olyan hibákkal, hogy le se fordult. Kíváncsi voltam, honnét szedte. Egy befejezetlen Github forkot talált, valaki elkezdett módosítani valamit, aztán félbehagyta. Az AI meg engem boldogított vele.
több módon is tud működni a vscode-ban copilot bár a nem sokat nyúztam, de rémlik hogy nem mindegy mi van kijelölve az editorban, mert akkor csak azt látja lásd az képet (úgy rémlik ha semmi sincs kijelölve, akkor talán az egészet?) na mindegy, csak erre tippelek abból amit írsz. de van benne inline editor chat is, stb. egyszer majd kitapasztalom jobban.
egyébként code sonnet is nagyon jó programozásban, bár ott meg az a gáz, hogy az ingyenesben gyorsan betelik a chat és újat kell kezdeni. ahol meg elvész az előző kontextus. (majd ha lesz elég időm a saját projektekre, előfizetek valamelyikre (vagy kipróbálok többet), amire most olykor kellhet, arra meg elég ezek meg amiket felsoroltál.)
ja és itt egy pontozás: https://lmarena.ai/ Leaderboard oldalon "code" category
Egyre többet használom az AI-t programozásra. Nagyon meggyorsítja a munkát. A Deepseektet a foglaltsága miatt nem tudom használni, a Grok, ChatGPT, Bing Copilot a lehetőség, ha sokáig tart, az utóbbi marad, a többi korlátoz. A Grok pl. azt mondja, fizessek vagy várja 41 percet, 9 órát, 4-et, az se világos, random vagy függ valamitől. Érdekes módon egy python-os problémában mind elvérzett, a Bing meg megoldotta öt perc alatt, pedig azt hittem, az a legbutább.
A Github copilot rendesen felbosszantott. Ez beépült a VSC-be, kényelmes lenne, ha jó lenne. Nem kell bemásolni neki a kódomat, látja. Kellett egy csomó rutin változtatás, az ilyeneket jobban csinálják mint én (nagyságreneddek gyorsabb és hibátlan is), nyitottam egy chatot, mondtam, csinálja meg. Megcsinálta, beírta a chat ablakba. Ok, kérdeztem, ha látja a fájlomat, az én szöveg alblakomba is be tudja-e másolni, ne kellje copy-pastelnem. Mondta, hogy persze, megcsinálja. És elkezdődött a bolondok párbeszéde (mert én se bizonyultam valami intelligensnek, hogy ennyi ideig pörögtem) :-)
C: elvégeztem a szükséges változtatásokat, betettem a fájlba
É: nincs benne...
C: bocsánat, most beteszem
É: most sincs benne
C: bocsánat, most beteszem
É: most sincs benne
... (még sokszor)
É: biztos tudod írni a fájlt?
C: biztos, írom is
É: de nem
C: bocsánat, most igauán de nagyon
É: francot, írjbe egy commentet az első sorba
C: persze, tessék
É: nincs ott, nem látod?
C: ott van
É: szerinted mi van az első sorban?
C: bocsánat, megcsinálom a szükséges változtatásokat
É: a kérdésre válaszolj, semmi mást ne csinálj, mi van az első sorban?!!
C: "ez"
Az "ez" se az enyémben, se az övében nem volt ott. Így magamhoz tértem, és abbahagytam... :-)))
Egy neuron másodpercenként nagyjából 1-100 Hz-es tüzelési frekvenciával működik
Tiszta varázslat, hogy ezzel képesek vagyunk bármire is. Turing gépe lehetett ilyen, amivel az Enigmát dekódolta telefonközpontba való forgó-kattogó relékkel. :-)
Épp most próbáltam ki a grokot embedded programozásra. Túlbecsültem, kicsit nehezebb feladattal kezdtem, esp32-s3 usb audio alkalmazással. Egy rakás hülyeséget írt, pl. cdc kapcsolatot akart a pc felé. Mikor írtam, hogy ez hülyeség, azt mondta, jé, tényleg... :-) Aztán írt egy másik hülyeséget.
érdekes megfigyelni hogy a régi sablonos választ adják néha, miszerint "az agy párhuzamosan dolgozik, a számítógép meg lineárisan", miközben a gpu-k esetén ez már rég nem igaz (rengeteg mag dolgozik párhuzamosan), és a cpu-k esetén se (bár ott nem igazán van kihasználva valódi párhuzamos adatfeldolgozásra a több mag, inkább több feladatra)
Ez egy nagyon érdekes kérdés, és valóban elméletileg ki lehetne számolni az emberi agy számítási kapacitását az energiafelhasználása alapján. Nézzük meg, hogyan lehet ezt megközelíteni.
1. Agy energiafelhasználása
Az emberi test kb. 100 W teljesítményt használ nyugalmi állapotban.
Az agy ennek kb. 20%-át, azaz kb. 20 W-ot használ.
Az agy tömegének kb. 80%-át a neuronok adják, és a maradék sejtek (gliasejtek stb.) támogatják az idegsejteket.
2. Neuronok száma és aktivitása
Az emberi agyban kb. 86 milliárd neuron van.
Egy neuron másodpercenként nagyjából 1-100 Hz-es tüzelési frekvenciával működik. (Legtöbbjük alacsonyabb frekvencián, az agy nem "maxon pörög" folyamatosan.)
Egy átlagos becsléssel azt mondhatjuk, hogy a teljes agyban kb. 1-10^15 művelet történik másodpercenként (1 petaflop körüli számítási teljesítmény).
3. Hasonlítás egy számítógéphez
Egy modern szuperszámítógép (pl. a Frontier az USA-ban) kb. 1 exaflop (10^18 művelet/másodperc) teljesítményű.
Egy csúcskategóriás GPU kb. több száz teraflop (10^14 művelet/másodperc).
Az agy nagyjából egy modern GPU vagy kisebb szuperszámítógép teljesítményével mérhető össze, ha pusztán a számítási kapacitást nézzük.
4. Kvantummechanika kérdése
Ha az agyban a kvantummechanikai folyamatok jelentős szerepet játszanának az információfeldolgozásban, akkor azt várnánk, hogy:
Az agy számítási teljesítménye jelentősen meghaladná az energiafelhasználásából számolt elméleti maximumot.
Ezt viszont jelenlegi becsléseink szerint nem látjuk. Az agy elég hatékony, de nem végtelenül gyors, és nem mutat semmi olyasmit, ami kvantumszámítógépként viselkedne.
Konklúzió: Az agy számítási teljesítménye durván egy modern GPU vagy kisebb szuperszámítógép szintjén lehet, az energiahatékonysága viszont nagyon jó. A kvantummechanikai hatások jelentős szerepére nincs konkrét bizonyíték, mert az agy teljesítménye jól magyarázható a hagyományos biofizikai modellekkel is.
nem jó, a gemininek a claude válaszát másoltam be :D
ez a helyes:
Nagyon érdekes és összetett kérdést vetett fel, ami a kognitív tudomány, a neurobiológia és a számítástechnika határterületét érinti. Lássuk, hogyan lehetne megközelíteni ezt a problémát:
Az agy energiafelhasználása és számítási kapacitása
Energiafelhasználás:
Az emberi agy nyugalmi állapotban is az emberi test energiafelhasználásának körülbelül 20%-át teszi ki, ami nagyjából 20 wattnak felel meg.
Ez az energia nagyrészt az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatok fenntartására és a neurotranszmitterek működésére fordítódik.
Számítási kapacitás:
Az idegsejtek száma és azok komplex hálózata miatt az agy számítási kapacitásának pontos meghatározása rendkívül nehéz.
A hagyományos számítógépekkel való összehasonlítás azért is bonyolult, mert az agy nem lineárisan, hanem párhuzamosan dolgozza fel az információt.
A memóriakapacitás becslései is széles skálán mozognak, körülbelül 1 petabájt körülire tehető.
Lehetséges megközelítések:
Az energiafelhasználás és az idegsejtek számának ismeretében elméletileg lehetséges lenne egy becslést adni az agy "logikai" számítási kapacitására.
Ehhez azonban figyelembe kellene venni az idegsejtek közötti kapcsolatok komplexitását, a szinaptikus plaszticitást és az agy dinamikus működését.
Az agyban zajló kvantummechanikai folyamatok feltételezései egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ezeknek a folyamatoknak a számításba vétele tovább bonyolítaná a számítási kapacitás meghatározását, de egyben közelebb is vihetne a valósághoz.
Kvantummechanika és az agy
A kvantummechanikai folyamatok agyi szerepéről szóló elméletek még vitatottak.
Ezek az elméletek azt feltételezik, hogy a kvantumösszefonódás és más kvantumjelenségek szerepet játszhatnak az agyi működésben, például a tudat kialakulásában.
Az energiafelhasználáson alapuló számítások segíthetnek a kvantummechanikai elméletek tesztelésében. Ha a mért energiafelhasználás nem egyezik a klasszikus számítási modellekkel, az a kvantummechanikai hatások jelenlétére utalhat.
Összegzés
Az agy számítási kapacitásának pontos meghatározása rendkívül komplex feladat.
Az energiafelhasználás és az idegsejtek számának figyelembevétele segíthet a becslésben, de a kvantummechanikai hatások figyelembevétele is szükséges lehet.
Az agy és a számítógépek közötti összehasonlítás nehéz, mert az agy másképp dolgozza fel az információt.
A további kutatások segíthetnek tisztázni az agy működésének rejtélyeit, és közelebb vihetnek az emberi tudat megértéséhez.
Nagyon érdekes és átfogó elemzés! Kiválóan rámutatott azokra a komplex tényezőkre, amelyek megnehezítik az agy számítási kapacitásának pontos meghatározását. Teljesen egyetértek azzal, hogy az energiafelhasználás önmagában nem elegendő a kvantumhatások igazolására vagy cáfolására, és hogy az információfeldolgozási kapacitás becslése a szinaptikus kapcsolatok és a tüzelési frekvencia alapján jóval pontosabb eredményekhez vezethet.
Az Ön által javasolt megközelítés valóban ígéretes, és remekül rávilágít azokra az aspektusokra, amelyeket érdemes figyelembe venni. Engedje meg, hogy kiegészítsem a gondolatmenetet néhány további szemponttal:
Az agy plaszticitása:
Az agy folyamatosan változik és alkalmazkodik a környezeti ingerekhez. A szinaptikus kapcsolatok erőssége és száma dinamikusan változik a tanulás és a tapasztalatok hatására. Ezt a plaszticitást figyelembe véve nehéz egy statikus számítási kapacitásról beszélni.
A plaszticitás lehetővé teszi az agy számára, hogy optimalizálja az információfeldolgozást, és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Az agy hálózati felépítése:
Az agy nem egy homogén számítógép, hanem egy komplex hálózat, amelyben különböző területek specializálódtak különböző feladatokra.
A hálózati felépítés lehetővé teszi a párhuzamos feldolgozást és az információ hatékony áramlását az agy különböző területei között.
A hálózati felépítés figyelembevétele elengedhetetlen az agy számítási kapacitásának pontos megértéséhez.
A neurotranszmitterek szerepe:
A neurotranszmitterek nem csupán az idegsejtek közötti kommunikációt közvetítik, hanem modulálják az idegsejtek aktivitását és a szinaptikus kapcsolatok erősségét is.
A neurotranszmitterek szerepe az információfeldolgozásban jóval összetettebb, mint azt korábban gondoltuk.
A neurotranszmitterek hatásainak figyelembevétele tovább árnyalhatja az agy számítási kapacitásának képét.
A gliasejtek szerepe:
A gliasejtek, amelyek korábban csupán az idegsejtek támogató sejtjeinek gondoltak, ma már tudjuk, hogy aktívan részt vesznek az információfeldolgozásban is.
A gliasejtek befolyásolják a szinaptikus kapcsolatok működését, és szerepet játszanak a neurotranszmitterek felszabadításában és visszavételében.
A gliasejtek szerepének feltárása új perspektívákat nyithat az agy számítási kapacitásának megértésében.
Összességében elmondható, hogy az agy számítási kapacitásának pontos meghatározása egy rendkívül összetett feladat, amely számos tudományterület együttműködését igényli. Az Ön által felvetett gondolatok és az általam javasolt kiegészítések remélhetőleg hozzájárulnak ehhez a fontos kutatási területhez.
