Egy biztos egyszerű kérdés: lehet-e, szabad-e a gyümölcsfákat mondjuk hetente levéltrágyával (Vuxal) permetezni? Pl. leginkább a monília súlyotta kajszira gondolok. Elég gyéren hajtja a leveleit is, elkelne neki egy kis erő, gondolom, nagyon megviseli a monília. És a virágzó meggy monília elleni permetezésekor (Sumilex...) is mehet-e bele a levéltrágya is? Vannak már szép levélkezdeményei.
Köszi, regisztrált vásárlójuk vagyok. Én - mint mi itt mindannyian - nagyon szeretem a kertemet. Viszont nem szeretnék itthon (még a kerti kalyibában sem) mindenféle mérgeket felhalmozni. Ami kell az kell elismerem de néha már túl sok a kemikália. A gazdabolt-os rendeléseimet a lehetőség szerint össze szoktam gyüjtögetni. Nekem nem elég "hatékony" 1.693.- ft értékű Score-t + 1.500.-ért kiszállíttatni. Nézegetem az oldalt mi kellhet még de 10.000.- alatt nem rendelek.
1 Drága nekem mert kevés fám van ( 2 őszi 1 kajszi 1 megy 2 körte 1 dió) és egy ampullából is sok permetlé marad. 2 Tavaly Score volt most valami mást szeretnék.
Én valamit most nagyon nem értek vagy a kereskedők fejében van zavar. Voltam a Budapest északi határán található ..rmesben bevásárolni.
1. A Folicur Solo-ra azt mondták I-es kat. nekem nem adnak. 2. Systhane 12E már, Systhane 24E még nincs. 3. Kaptam tőlük Topsin M-et de ha jól tudom ehhez most hideg van.
Közben meg a tafrina szétzabálja a kopasz barackomat :( Tanácsot kérek mit vegyek most és Bp. III kerülete környékén hol lehet beszerezni.
Nagyrészt a fórumon olvasottak hatására és sajnos a tavalyi tapasztalatból monilia ellen permeteztem (hét végén vasárnap délután) jó idő is maradt. Kapott a meggy, kajszi, szílva. Úgy értelmeztem, kétszer kell, mehet a mostani hét végén szerintetek (ha jó idő lesz), vagy mikor kell megismételni?
Elvileg még lehet rajta barack ... persze ha veszel a piacon és szépen fölakasztgatod a fádra őket .
Bocs , hogy gonoszkodom , de nem volt szívem kihagyni .
A problémát a monilia okozta . Nem vagy egyedül , az idei fagyos virágzási időszak megtette a hatását . A leszáradt virágokkal sajnos nincs mit tenni . ha nem túl nagy a fa és van kedved hozzá , akkor a jövő évi termésre való tekintettel , a visszaszáradt vesszőket a legutolsó élő hajtásig vissza lehet vágni . A továbbiakban azért érdemes permetezni , hogy jövőre ne legyen hasonló kár . Sokféle szer van amit alkalmazhatsz erről a boltban is tudnak tájékoztatást adni , lényeg , hogy monília elleni felszívódó szer legyen . Aztán majd az ősszel lombhullás kezdetekor , és mikor teljesen lekopaszodott a fa , érdemes rezes lemosást alkalmazni , ez nagyban csökkenti a következő évi fertőzés veszélyét .
sürgős segítség, tanács kellene.....tegnap kimentünk a hétvégi kiskertünkbe és megdöbbenve láttuk, hogy a sárgabarackfával valami gond van. A levelei csak hébe-hóba jönnek és a virágok mintha rá lennének száradva a gallyakra.... szinte barna színű az egész fa.....Vajon lesz rajta barack ?
Ugye valaki felismerte a gond okát és tudja, hogy mit kellene tennem......
Ja, már 2 x volt permetezve: rezes lemósó + gombaölő. A nevüket nem tudom, mert kidobtam a flakont....gondolom ez hiba volt....
Ja majd a héten megszóróm megint , pedig sütött a nap , csak jött egy felhő, csepergett , majd tovább ment és újra sütött a nap, mindez kb. 5-10 perc alatt történt..
Megmondom őszíntén édesanyámnak vannak nagy gyümi fái , szilva, alma, körte cseresznye, meggy ezekre gondoltam a csapdákat , de ő biztosan nem fog invesztánlni, a dologra.
Az én fáim meg még kicsik épp azon morogtam , hogy az alig 1.70-es szilvafámra amiből egy van , hogy a csudába keverjek szert..?Mert mi kell rá , max. 1/4 liter ..ááá.
Ilyenkor összekötöm anyúm fáival aztán egybe, csak ma nála kezdtem és elfogyott a permetlé..
Hát ez egy jó kérdés :) Alapvetően lehet a petricsésze és társai (mikroszaporítás) így a vírusmentesség is Ok. Amúgy "hagyományosan" szaporítható az alany is pl. feltöltéses bujtással, mondjuk az alma M-alanyai, vagy csonthéjasoknál több alanyklón. A myrobalant meg pl. lehet fásdugványozni stb. A törpe barackalany érdekes, meg kell próbálni :)
Épp , hogy ma megszórtam a szilvát , meg az almát ,rá 3/4 órával elkezdett cseperegni , na szép... annyi esett, hogy elverte a port, de gondolom, a permetlét is lemosta.:-(
Attól függ, milyen károsítóra kell. Az alap ragacslapos csomag most 1700 Ft. De vannak 2-3 ezerért, sőt 6-ért is, kártevőtől függően. A csapdánál a megrendelési időre is figyelni kell (meddig kapható az a csapda az adott évben)
Halálom, amikor ilyen témáról írnak egy oldal szöveget, de egy képet már röstellnek a cikkhez csapni (akár szerzője, akár szerkesztője). Honnan a lóból fogja egy hobbikertész másképp ezt a dögöt (is) felismerni? Vagy akár egy beteg levél/termés károkozóját meghatározni?
Legjobb a déli oldalra raglaot kitenni. Épp most írtam a honlapot, ahol rendelhető. A védekezésnél talán érdemes lenne kipróbálni azt a módszert ami néhol bejött spárgalégy ellen. A rajzás előtt talajfertőtlenítőt (Force 1.5G) bedolgozni a talajba. Elvileg a bábból kibújú légy találkozhat a talajfertőtlenítővel.
Azt hiszem a viaszra nem sok hatása van a lombtrágyának. Csak a száraz meleg idő segít. A Goal (Galigan) használatánál még egy dologra kell nagyon vigyázni. A levél viaszrétegén fennmaradhat valamennyi Goal, de nem képes a hagyma leveléhez jutni. Azonban ha néhány nap múlva úgy gondolja valaki, hogy ideje gombaölőszert pl. Ridomilt adni a peronoszpóra ellen és ahogy illik tesz nedvesítőszert is hozzá igen meglepődhet. Könnyen azt gondolhatja a Ridomil jól elintézte a hagyma levelét, de csak a nedvesítőszer vitte be azt a pár cseppecske Goalt. Legjobb megvárni egy esőt vagy egy könnyebb öntözéssel megtisztítani a hagyma levelét a szermaradéktól.
http://www.julia-nki.hu/ - ezen a lapon rendelhetők a Csalomon feromoncsapda család tagjai. Jó képek is láthatók, ahogy a csapda megfogta a kártevőket.
Lufox (fenoxikarb + lufenuron) almában február vége felé kapta meg az okiratot. 1-1,5 l/ha azaz kb. 800 l/ha vízben permtezhető ki. 1 l-es flakonban kapható.
Annyira nem értek a dologhoz .. a genetikához ... de ha " csak " ennyi lenne , hogy keresztbeporzás , akkor talán itt europában is kipróbálták volna , de én ezekről a növényekről , csak amerikai cikkekben , lapokon olvastam . És az ugye tudott , hogy ott nem tilosak ezek a génátlövések és egyéb dolgok .
Na még egy dolog . Szó volt az alanyokról . Tudsz arról valamit , hogy mi a technikája egy alany vegetatív szaporításának , és hogy ez házilag ... némi idő és pénz ráfordításával ... megoldható -e . Ugyan is van alanynövényem , most nevelem , és ha lehetséges próbálnék szaporítani róla . Ez egy törpe barackalany . Petricsésze , inkubátor ... valami ilyesmi ???
Sztem interspecifikus hibrid növények, keresztbeporzással létrehozva - ez is GM persze. Mo.-n nem lesz ilyen szerintem, legalábbis egy darabig biztosan nem. Nálunk a GM dohányt se engedik, pedig hát a kátrány meg a többi ami a dohányfüstben van, biztosan károsabb :) Jó tudom hogy van jópár hihetőbb érv a génmódosított növények ellen... Mindenesetre érdekesek ezek a növények.
Igen ezek az én fantáziámat is igen élénken izgatják ... : ) Szerintem mi Europaiak sosem fogunk erre a szintre jutni , ugyan is ezek tutti génmódosított dolgok . És mi ugye ezeket alapból elutasítjuk . Csak tudnám , hogy mitől lenne káros egy szilvaízű , barackkinézetű gyümölcs ??? , mikor szilvából , meg barackból csinálták .
Csak hogy kapcsolódjak a témához . Azért ennek a csapdázásnak is vannak árnyoldalai , mert ha kihegyezed egy rovarra a védekezést , még más valami rámehet . Tapasztaltam , nem saját ültetvényen , hanem egy nagy gazdaságéban , hogy a sok megfigyelés között nem vettek észre valamit , és néhány hektár késői nektarin kissé ... bogárrágott lett . Látni kellet volna , egy éjszakás hűtőtárolás után , szépen bemolyhosodott a nektarin .
Chess , köszi az infot , a Goal-ra gondoltam , de még majd meglátom . Ez az ép viaszréteg annyira nem volt képben , jó hogy mondtad , mert valóban volt olyan , hogy egyszer szépen átvészelte a hagyma az Afalont , másik évben meg jól megritkította . Akkor elötte egy lombtrágyázás segíthet a viaszréteg kialakulásában ... jól gondolom ???
De arra :) Viszont a kulcs, ahogy írod is, a meghatározott időtartam. Csakhogy itt (is) meglehetősen tág az az intervallum, amiben ezek a kártevők előfordulhatnak. Ha nem tudjuk hol a csúcs, lehet túl korán vagy későn permetezünk. Nem véletlenül találták ki a csapdázást. Régen, amíg folyt a "menetrendszerű" permetezés, a folyamatos jelenlét volt a cél - mindegy volt mikor van a rajzás, úgyis mindig volt hatóanyag a területen. Ma már ez túlhaladott, hisz környezetvédelmi szempontból sem jó, nem is beszélve az anyagköltségről.
Bocs a banális kérdésér, de nem éppen arra valók a FÖLSZÍVÓdÓ szerek általánosságban, hogy egy meghatározott idötartamig ODABENTRÖL figyelve távoltartsák a kártevöket, ill megsemmisítsék a már ottlevöket?
