Már megint ott tartunk, hogy a turistajelzések szabályai ellen szólalsz fel. Pedig már több alkalommal is szóba került, hogy a jelzésrendszer még 1988-ban lett szabványosítva. Mégpedig többségében a 30-as években nagy elődeink által kidolgozott és azóta is rendre alkalmazott jelzésekkel. Tehát nem mi mai turisták találtuk ki, hanem az általad is preferált Dr. Strömpl Gábor és társai.
Az is szóba került már többször is, hogy a szabályzat célja az országos egységes turistaút rendszer fenntartása. A mostani évek útfelújítási pályázati lehetőségei is ezt célozzák meg. A fő cél pedig nem más, mint az egységes turista jelzésrendszerrel támogatott turistaút fogalmának és létjogosultságának elismertetése. Mert a természetjárás egyik nagy hiányossága ennek hiánya. Egy jogszabályi elismerésnek alapja az egységes országos túraút hálózat megléte. Ebben a helyzetben ésszerűen adódik a lehetőség arra is, hogy az évek-évtizedek óta felszaporodott eltérő jelzések, út nyomvonalak is felülvizsgálatra kerülhetnek, hiszen így egyszerre nagyobb területen, tájegységeken egységes rendszert tudunk biztosítani. Nem megvetendő az sem, hogy ezek többsége most kormánytámogatással történhet. Mindez természetszerűleg arra vezet, hogy mostanság nagyobb mértékű a turista utaknál a változtatás, ami értelemszerűen a papír térképek gyorsabb elavulásával jár. Igaz. De a térképkiadók pontosan tisztában vannak ezzel a ténnyel, és magával a tervezett változtatásokkal is. Mi például évekre előre megadtuk a módosítási terveinket a Cartographia felé, amit igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten tartani. Vélhetően más területeken is e szerint tesznek. Mégis szinte évente kerül ki új térkép például a Bükkről. Miért?
A tematikus utakról. Természetesen meg lehet kérdezni, miért lettek létrehozva. Én is kérdezem. Mert, hogy nem mi, hanem ŐK hozták létre a területen élő és tevékenykedő túrázók megkérdezése nélkül. A véleményem, hogy erre semmi szükség nem volt, már csak azért sem, - mert, ahogy írod, - hosszan fonódnak meglévő túraútjainkkal és mert a kellő tájékoztatás hiányában sokan nem is tudják, ismerik azok szerepét, így a kitűzött célját még ma sem tölti be. Ugyanakkor jelentős költséget és energiát emészt fel azok létrehozása, a hibás táblarendszerük megújításáról nem is beszélve.
A fonódások vonatkozásában magad is ellentmondásba keveredtél, - amint már mások is megjegyezték. Én csak megerősítem, hogy a fonódások csökkentésére kell törekednünk mindenhol, ahol lehet. Így a Papodon is. A szóban forgó esetben nem a Reguly Antal emlékút lett egységesen létrehozva, hanem egy több jelzést is érintő körtúrát hoztak létre, nem saját jelzéssel, hanem a meglévők felhasználásával. Valójában csak nevet adtak egy körtúra útvonalnak. Tehát itt nincs szükség a fonódásra.
Írod, hogy a jelzés legyen az útért. Ez a cél. Itt csak egy út van, rajta egy közbülső célponttal. Ezért itt egy jelzésnek van értelme. Azon lehet több célt, célpontot is megközelíteni. Ezt az elvek célszerű betartani minden más fonódó út esetében is. Mert ezt diktálja a józan ész, amit ez esetben a szabályzatok is megfogalmaznak.
"Egy ilyen út bejárására már nem árt készülni, és nem is jó, ha tapasztalatlan túrázók vágnak neki, adott esetben tűsarkas kísérőkkel..."
Ebben tökéletesen egyetértek. (A Rám-szakékon lefelé jövet találkoztunk olyan általános iskolás csoporttal, ahol a kísérő tanárnő körömcipőben ránk csodálkozott, látván, hogy térdig vizesek vagyunk. De ők csak mentek tovább fölfelé ...)
Szóval, amit írsz az nagyon is OK. De ez egy teljesen egyedi eset, ahol bőven van mód arra, hogy a célig megteendő távra, akár többször is, felhívják a figyelmet. És nincs benne semmi felelőtlenség. Nem csábít, ajánl. A "szabványtól" eltérő módon, de teljesen egyértelműen. Én nem törnék pálcát a zirci kezdeményezők fölött.
Nézzük kicsit más szemszögből, bár valószínűleg ez sem érdekel itt senkit! Zircen, egy évforduló kapcsán kigondoltak egy olyan túraútvonalat, amely azon túl, hogy emlékeztet erre, egyúttal egy egy nap alatt bejárható útvonalat ajánl, amelynek az egyik közbülső, jelen esetben fontos pontja egy kilátó.
Ugye minden szabály alól van kivétel, itthon meg pláne. Ugyan miért ne lehetne egy tizenvalahány kilométeres P3 jelzés az útvonalon, miért ne lehetne a zircieknek, a Zircre érkező turistáknak jelezni Zircen, hogy nem egy eszeveszett távolságban van egy kilátó, amelyet érdemes felkeresni és onnan akár vissza ugyanazon a nyomon vagy a túraút másik ágán visszatérni Zircre? Van abban elfogadható érv, amit az alább lehet olvasni, lehetne Z+ is a Zircről induló szakasz, de akkor pont az veszne el, amit az ötlet gazdái célként fogalmaztak meg. Zircen említést se lehetne tenni a célról. A szabályokhoz, mit szabályokhoz, ajánlások előírásához nem célszerű betű szerint ragaszkodni! Ami ez esetben az egyszerűsítést jelentené, az éppen a cél megközelítésének az elbonyolítását eredményezné.
Magyarország egyik szomorú jelensége, hogy az emberek imádnak kreatívan alkotni, és nincs kultúrája dolgok - évtizedes - fenntartásának.
A turistajelzések létrehozására vonatkozó - pár éve immár rögzített, weben nyilvánosan elérhető - szabályoknak, vagy ha tetszik ajánlásoknak pont ez lenne az egyik értelme. A hosszú fonódások elkerülendők. Ha kimész egyszer terepre festeni, dolgozol napokat dupla jelzések festésével, miközben tudod, hogy az országban még hosszú szakaszok vannak felújítatlanul, könnyebb megérteni, hogy miért.
//NB: Nyilván látom, olvasható hogy nem tervezett fonódásról van szó, egyéb érdekek miatt lett ez így - sajnos legkésőbb ekkor kellett volna jönni a vészcsengőnek hogy nem jó megoldás a P3//
A másik, ettől részben független probléma, hogy a turistajelzések rendszere segít az egyszeri turistának, hogy az ország bármely részében túrázva otthonosan, kiszámíthatóan érezze magát. Alapvető, hogy egy fogalom alatt ugyanazt értsük. A háromszög jel pedig tipikusan egy viszonylag rövid, az átlagosnál néha nehezebben járható, csúcshoz vagy kilátáshoz vezető utat jelöl.
Teljesen természetes, hogy egy nagyobb közösség egy tagja/része csinál valamit jószándékból, ami nem felel meg a közösség normáinak. Erről azt gondolom, hogy legalább annyira a közösség, illetve a közösség vezetőinek hibája, mint az adott tagé/részé. Semmiképp nem hibáztatnám tehát a Zircieket, és nyilván feleslegesen bántó lenne őket egy évvel az átadás után átfestésre kérni.
Ha MTSZ lennék, jelezném egy udvarias, a természetjárásért tevést megköszönő emailben hogy a jelzés nem felel meg a rendszernek, és javasolnám, hogy a következő felújításkor legyen áttervezve. + Betennék a naptáramba 2024-re egy emlékeztetőt, hogy beszéljünk róla.
Megint ott tartunk hogy a jelzésfestés (sokszor értelmetlen) szabályai mindenekfelett, az útvonal és a cél másodlagos. Miért ne mehetne az a fránya csúcs jelzés együtt a pirossal? Kinek okoz ez gondot? 5-6 emberen kívül szerintem senkinek.
Ilyen gondolatok alapján vissza is kérdezhetne az ember, hogy minek lettek felfestve a tematikus jelzések, pl a Bükk koronája, meg a Török út, ugyanis ezek is létező utakra lettek rátéve, amelyek ugyanoda vezetnek... és még sorolhatnánk a sok efféle jelzést, pl Mátrabérc. Ja, hogy azokat "mi" találtuk ki, és nem mások?
"... az útrendszerünk egyszerűsítését is ekkor érdemes elvégezni. "
Ezt inkább hagyjuk.
Eddig csupán az évtizedes útrendszerek teljesen értelmetlen összekuszálása történt meg egy pár hegységben.
Nem nevezném egyszerűsítésnek mikor egy-egy fán, oszlopon rendszeresen 5-6-7 jelzés látható, gyökeresen más mint ami addig ott volt.
A koncepció (ki)látszik, ideológiát pedig én is tudok gyártani bármihez. Egyik helyen ez a magyarázat, a másikon pedig az amiért amott módosítottak, attól függ, melyik kártyát kell előhúzni az ideológiához.
A papírtérképek mehetnek a kukába mind, a kitett komolyabb, térképes tájékoztató táblákkal együtt, egyetlen szerencse hogy ez a mostani jelzésfestési őrület már a digitális korszakban érte a turista-világot, bár olykor még ezek a térképek is bajban vannak ennyi átfestéssel.
Fölösleges fonódások pedig nincsenek, nem az út van a jelzésért, hanem a jelzés kéne hogy legyen az útért. Két külön túramozgalom vagy éppen két jelzés, más célból nyugodtan haladhat egymás mellett ugyanazon az úton.
Csak csupán azért módosítani, hogy ne legyenek fölösleges fonódások nem túl okos dolog. De itt megint külön utakon jár a józan ész és a jelzésfestés szabályai.
Meg is jött a válasz: A zirciek festették Koós Gábor vezetésével az elmúlt évben a város 35 éves jubileumára. Eredetileg nem a Piros sávval ment volna együtt a Papodról Lókútra, Hanem közvetlenül az Epres-oldalon keresztül Borzásnál a faluba. A Verga erdészet nem engedélyzte csak a Piros sáv mentén. Beszámoltak a felavatásról. Küldöm az elérhetőségét.https:// zirc.blog.hu/2019/07/20/mar_bejarhato_a_reguly_antal_emlekut-zirc35_turautvonal
Tamás bejegyzésével értek egyet. A szabvány leágazó jelzések esetében csak rövid célutak jelölésére tartja fenn a háromszög jelzést. A több mint 16 km hosszon csak főút jelzések ( sáv, vagy kereszt) alkalmazása célszerű. A Z és P sáv jelzések között a Z+ jelzés tökéletesen megfelel.
De tennék még egy megjegyzést. Mivel a P sáv átmegy a Papod csúcsán, ezért a P háromszög mintegy 4 km-es fonódó jelzése teljesen fölösleges, mert a P sávon ugyanoda juthatunk.
Már több éve tart az ország turistaút rendszerének felújítása, ami nem csak a meglévő jelzések felújítását jelenti. A hibás, szabványtól eltérő jelzések helyes módosítását, továbbá a fölösleges fonódások megszüntetésével az útrendszerünk egyszerűsítését is ekkor érdemes elvégezni.
Ha azt nézem, hogy a Papod 646m magas (60m-rel marad el a Kőris-hegytől), akkor miért ne mehetne fel oda egy Pháromszög? D-i irányból biztosan nem lesz ilyen út a katonai területek miatt, K-NY irányban pedig ott a P-. É-i irányból valószínűleg az a korlát, hogy milyen útvonalra ad engedélyt az erdészet, illetve hol van legeltetés. Az igaz, hogy ez, a P- P3 fonódó szakasz 4,4 km elég sok (a teljes Zirc - Papod 16,3 km), viszont ez a legkevésbé meredek megközelítés. Zirc - Lókút között van létjogosultsága turistaútnak, és az ilyen elzárt falvaknak érdeke is, hogy a turistaút hálózatban is be legyenek kötve. P+ már van Zircen, és azt amúgy is meghagynám kisebb átkötésekre. Pnégyzet lehetne még, de ha választhatnák, akkor én is a P3-at festeném.
Megkérdezem majd Veszprém megyétől, hogy ki festette. Az MTSZ térkép portálon, a pályázatos utak között nem látom.
A GeoJaunt raszteres térképe szerint Zirc és Lókút között már felszerkesztették a P3 nyomvonalát, csak a Lókút fölötti dolomit-bányánál van egy szakadás rajta. Lókúttól a P sávig szintén felszerkesztve, ahogy az azzal közös szakasz is. Innen hiányzik.
Ott a pont. Ez a P3 sehogyan sem jó - a térképet nézve Zirc-Lókút között P4 lenne korrekt, utána a P- jelzésig P+, és a P- jelzéssel fonódó P3 meg simán képezhetné meggondolás tárgyát, hogy kell-e; a végig P3 az nagyon nem jó.
Azt nem állítom, hogy úgy ismerem a környéket, mint a tenyeremet, de ha egyszer módom lesz rá, bejárom az alább jelzett útvonalat Zirc és Lókút között. Hogy aztán hogyan lesz felszerkesztve, azt egyáltalán nem tudom, most nincs hozzáférésem hozzá.
Nem örülök az ilyen szabványon kívül álló megoldásoknak...
Ha egy tapasztalatlan család nekivág Zircről a piros háromszögnek, hogy egy óra és fent vannak a kilátóban, akkor nagy lesz a meglepetés, hogy az út Lókútra visz.
Persze ha egyáltalán eljutnak odáig sötétedés előtt.
Fel tudnád tenni a TUHU-ra a https://www.openstreetmap.org/relation/9730759#map=15/47.2021/17.8790 P háromszöget az OSM-mel azonos útvonalon? Lókút és Papod között jártam, fotóztam, biztosan létezik, és jól követhető, jól festett. Ahogyan eléri az Eplény felől érkező P-t, onnantól a Papodig azzal fonódik. (Lókút - Zirc között nem jártam.) A Kis-Papod és Papod közötti ösvényről szedd le a nehezen követhető szöveget, mert már nem aktuális, jól járható, és jól követhető.
Biztos lehetne az összes útra is ilyen lekérdezést csinálni, de operator-ra szűrve csak a pirossal jelölt több vonalból álló sorokkal kell foglalkozni.
Tehát ha pl. garass kíváncsi, hogy melyik útjukkal van valami probléma, csak ezt kell megnéznie:
Ez így eléggé favágás. Ha a JOSM felismeri, hogy egy relation nem folyamatos szakaszokból áll, akkor -feltételezem- ezt lehetne automatizálni is, és akkor csak azokkal a relation-ökkel kellene foglalkozni, ahol hiba, szakadás van.
