Üdv! Vaskút a béka segge alatt van, de a víz emelkedik és a béka segge is, feljebb kerül. Már hónapok óta áll a víz az árkokban de semmi nem történik az elvezetésére. Ja felitatjuk majd az új virágos szigetekkel? A szagokat nem tudtam csatolni a képekhez.
Kedves Vaskútiak! Felteszek egy képet (amit már a "Bajai képek" topicba is feltettem). Szerintem Vaskúton készült a 20. század elején, de nem biztos. Fejtsétek meg lécci. Két sorba ültettek fákat az utcában. Van ilyen utca egyáltalán Vaskúton?
Elolvastam a képről szóló variációkat, nagyon érdekes! Egyik jobb mint a másik. (Én nem tudok hozzászólni a témához, nem vagyok ismerős Vaskúton. Utoljára 1999 októberében jártam ott, a pizzériában.)
Kicsit bővebben az első templomról. Az első templom méretei: 12 öl hosszú és 4 öl széles volt. Az 1830-as érseki jegyzőkönyv első oldala szerint hossza 14 öl, szélessége öt és fél öl. A különbség onnan adódik, hogy az 1830-as adat a falakkal együtt adta meg a méreteket. Az 1810-es érseki jegyzőkönyv szerint 300 sze¬mélynek volt benne hely. A tetőt zsindely fedte. A torony ovális alakú volt, és a talajtól számítva egy forrás szerint 9 öl magas. Az 1791. és 1803. évi érseki jegyzőkönyvek szerint a torony 17 öl magas volt. Ez azonban valószínűleg tévedés, ha a templom egyéb méreteire gondolunk. A tornyot bádoglemez borította, tetején kereszttel, szintén bádogból. Toronyóra az 1830-as években még nem volt. 1781. május 22-én délután egy órakor villámcsapás érte a tornyot. Nemcsak repedések keletkeztek két helyen, hanem leesett a toronytető is.
„Vaskútiak által vágatott, ottand leendő templom építésére 98.000 tégla". (Ez azt jelenti, hogy ennyi téglát vertek.) Abból, hogy itt a „téglaverés" szó áll a téglaégetés helyett, arra lehet következtetni, hogy az alapokat kivéve a templomot nyers, úgynevezett vályogtéglákból építették fel. Ez lehetett az oka gyors pusztulásának is. Az alapkőletétel alkalmával az építtető uraság a munkásokat egy akó borral látta vendégül, amint az a pénztárkönyvekből szintén kiderült. Hogy mikor mondták az első misét a templomban, nem tudjuk.
Ez a második nagyon tetszik. Itt egy éppen csak dombocskának nevezhető halmon áll a kápolna, most meg....
Az eredeti képre visszatérve. Ha a környező házakhoz viszonyítjuk - meg a távolságok miatti torzitásokat is belevesszük - az megállapítható, hogy az a templom nem sokkal volt nagyobb a körülötte lévő lakóházaknál.
Lehet, hogy ez az 1759-es templomot ábrázolja, még lebontása előtt?
Haliho. Megpróbálom mégjobban össze kavarni az egészet.
Az 1778-i adóösszeírás szerint Vaskúton 228 házban 213 gazda, 25 felnőtt fiú, 14 rokon, két házas, 3 lakó zsellér, 16 iparos és 2 kereskedő. Az 1900-i népszámláláskor 5039 lakosa volt, 920 házban. Ezek közül 523 magyar, 4172 német, 81 horvát, 263 bunyevác és dalmát.(Ezek szerint már akkor is elég nagy volt)
Az első templomot gróf Grassalkovich Antal Vaskút földesura építtette 1759-ben. Erről tanúskodik annak az alapkőnek a felirata, melyet 1876-ban a templom lebontásakor mentettek meg, és amelyet beépítettek a mai templom főoltára mögé. Hogy mikor készült az első kálvária, és hogy ez csak a 3 keresztből állt-e, vagy már a keresztútstációk is megvoltak, nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy 1783 körül körmenetet tartottak, „ad montem Calvariae", azaz a kálváriadombhoz.Az akkori keresztútstációk, ha egyáltalán voltak, bizonyára faoszlopok voltak, melyekre Krisztus szenvedését ábrázoló festett bádogtáblákat helyeztek. Az első kálvária alapítója nem ismert számunkra. Talán maga az egyházközség volt.Más források szerint „a kálváriakápolna építése 1882-ben (is) foglalkoztatta a hatóságokat, és csak 1884-ben készült el. (A védnökségi okmány szerint csak 1885-ben.) A létesítmény eredetileg a falun kívül volt, mert a Nagy utca ebben az időben csak a 183, illetve 399. házszámig ért el. Az ettől északabbra elhelyezkedő utcarész csak később épült. A mai kőstációkat 1831-ben Égi Tamás építette. Egy pár kép a régi templomról,meg a templom toronyból, a kálváriáról, és a temetői kápolnáról.
Na ennyi okosság olvastán egy szakember már képes halálra röhögni magát.
Vágjuk át a gordiuszi csomót.
Valamelyik Vaskúttal kapcsolatos oldalon olvastam, hogy a domboknak, (bocs halmoknak) meg a földvárnak van igen aktív védője. (ha jól emlékszem hölgy volt az illető, sajna nevét nem tudom)
Józsibá, ha netán ismered, kérdezd meg a nevünkben! :)
Egyszerűen a Gugliba beírtam, aztán elég kevés találatot adott rá. Valami térképekhez is hozzá lehet jutni, de előfizetéses! A huncutok.
Ha Vaskúton az említett forrás még megtalálható - vagy valószínűbb csak a volt forrás - akkor esetleg egypár újab féynképpel összevetve talán mégis azonosÍtható.
Nem lehet, hogy ez a képen lévő templom nem a mostani templommal azonos??
Józsikám, a kétkedésed nem alaptalan. Bármerre forgatja az ember a mostani ismert térképeket, nehezen talál még csak hasonló beállítást is. Ezért én a képeslap másik adata felől közelítettem meg a dolgot.
November 11-én reggel nyolc órakor indulás Királyhelmecz-Csapon át Szürtére. Igen nagy a forgalom ezen az úton. Munkács és Beregszászra innen ágazik el az út.
Tehát szerintem a képeslap NEM Vaskúton készült, hanem Vaskúti embereket ábrázolhat!
Természetesen teória, de valahogy közelebbibnek érzem a megoldáshoz.
Bocs Lemi, hogy beleszólok a beszélgetésetekbe, de a "Risztics" unoka Az apai házban lakik az CzirfuszF.utcában és a Bányai Szakközép iskolában dolgozik mint Stúdiós és elektromos karbantartó. Sokszor találkozom vele, Onnan hordom anyámnak az ebédezt,és majdnem szomszédok. A személyleírás alapján a TE Alszegi Zolid nem az az Alszegi Zoli.
Gyerekkoromban nagyon sokat jártam Vaskúton. Szerettem ott lenni!
Kedves Józsi, az Alszegi Zoltán-ról már rég akartam kérdezni, hogy nem-e ö a Risztics (remélem jól írtam a nevét) bácsi unokája?
Alsótagozatban volt egy Alszegi Zoltán nevü osztálytársam, ö most 43-44 körül lehet, akit pont nagypapája miatt nagggggyon nagyra tartottam:))). Ö maga meglehetösen csendes, visszafogott gyerek volt. A kép után nem ismerném föl, hiszen több mint 30 éve ennek.
