Kérlek határozd meg mit értesz László, és Kálmán kora idején Dalmácia, Horvátország, és Szlavónia történeti földrajzi fogalmai alatt. Milyen korabeli forrásokból értesülhetünk meghatározásod helyességéről?
Szerintem akkor sem horvátország sem a horvátok nem léteztek, hanem dalmátoknak szlavónoknak, vendeknek, meg hasonlóknak hívták őket. Elötte meg illíreknek csak nem őket hanem akik itt laktak...
Minden nép használ átvett földrajzi elenvezéseket. Gondolom A Maros menti Arad név nem ősi dák név, sokkal inkább a magyar Arad elnevezésből származik, de számtalan szlovák, román és egyéb példát lehetne említeni, mikor átvették a magyart. Még horvátot is :) Ha jól emlékszem Szentlászló neve Laslovo :) de most nincs időm csekkolni.
Nem találta fel a spanyolviaszt Napolitano, az olasz választások előtt, pont egy éve ugyanezt adta elő Silvio Berlusconi. Ez csak azt jelzi, hogy az olaszok pártállástól függetlenül napirenden tartják a nemzeti sérelmeiket. A halódó Balkán topicban elég sok szót ejtettünk a dalmáciai olaszokról pár hónapja. Nagy részüket kitelepítették, közben atrocitások is voltak, főleg Isztrián. Egyébként nem csak a horvátok, a szlovéneknek is érzékeny téma...
Komoly diplomáciai feszültséget teremtett Róma és Zágráb között az olasz államfő február 10-i beszéde. Giorgio Napolitano kifordította a szekrényből a több mint hatvan éve rejtőző csontvázat, az 1945-ben Tito partizánjai által legyilkolt olaszok emléknapján népirtásról beszélt, és szláv területcsatolásnak nevezte az 1947-es párizsi békeszerződést. Stipe Mesic horvát elnök szerint a beszéd rasszista volt, a történelmi revízió és a politikai reváns akaratát sugallta......
De mondok még egyszerűbb megoldást, például beleolvasol abba amiket belinkeltél. Az előbb kíváncsiságból megtettem és mit látok: Judicatus Also Krallyocz (1721.), meg a környező települések neve is benne vannak, szépen sorban, magyarul, mellette a mostani horvát neve... tehát: Alsókralóc...
Ha a muraközi horvát települések magyar neveire vagy kíváncsi vedd elő az 1918 előtti Zala vármegye térképét és megoldást találsz, ha tanulmányozod a perlaki járást.
azt senki se mondta, hogy az, viszont becserélném a horvát-magyar viszonyra a szerb-magyart. Maradjunk annyiban, nem járnánk rosszul. Se a múltban, se a jelenben.
Nem tudja valaki, hogy Kraljevec hol van, illetve mi a magyar neve? Ja, meg a többi községet is tök jó volna előkeresni, amik Steiner gyerekkorához kacsolódnak. :)))
"a horvát történelem nem is csak a közös múltról szól. sőt, mivel már igazán történelmi távlat nem is izgatja őket szerintem nagyon (valószínű van egy romantikus képzetük "
>>
hm.
ha jól emlékszem, épp itt, vagy a polfórumon volt egy topic, amit azért nyitottak, mert a a horvát idegenforgalmi minisztérium minden Ho-ba utazónak juttat egy olyan kis történelmi áttekintőt, ami szerint mi, magyarok 1848-ban megtámadtuk a független Ho-ot, ezért inditottak ők önvédelmi háborút ellenünk a hős Jelacic bán vezetésével.
Pákozd horvát szemszögből. :-)
Aztán pl. az 1941-es területi visszacsatilások miatt is van szálka déli szomszédainkban.
Mert ugye a Dél-Baranya visszsacsatolását még csak-csak lenyelték volna, de a Muraköz esetében horvát részről csak a Dráva-Mura közti terület átadását fogadták volna el nagynehezen, de a többit nem.
Úgy 1943 körül a németek határozott dorgálása :-) akadályozta meg, hogy a horvát usztasák lerohanják a Muraközt.
Aztán ott van a szlavóniai szórványmagyarság etnikai és vallási üldöztetése, a 2. vh alatt horvát uralom alatt álló Boszniából az ottani magyarok erőszakos áttelepítése Mo-ra.
És hogy mostani hétköznapjainkat említsem: nacionalista püspökök tiltják a magyar mnyelvű katolikus istentiszteleteket.
a horvát történelem nem is csak a közös múltról szól. sőt, mivel már igazán történelmi távlat nem is izgatja őket szerintem nagyon (valószínű van egy romantikus képzetük ami + vagy - , mikor megtaláltuk a Szent Istvánt pl. a horvát kapitány magától felhúzta a magyar lobogót a bázishajóra, volt 5 horvát búvár, búvár régész, egy se szólt semmit, abszolut nem izgatta őket). sokkal jobban pl. 1918 ősze, a Jugoszlávián belüli szerb-horvát ellentétek kiéleződése, a poglavnik országlása, a horvát függetlenség...
1848 és a 19. századi horvát-magyar kapcsolatok szemszögéből azért elég nagy jelentősége van annak hogy milyen is volt a kapcsolat a két ország között a középkorban.
Az átlagos, történelem iránt érdeklődő horvát nem rágódik ennyit az 1526 utána magyar kontinuitás kérdésével. Sokkal jobban érdekli 1848 és a XX. század, például a szerb-horvát viszony alakulása...
Nézd, a középkori fejedelmek jelentős része is szerepeltette címei között, hogy Jeruzsálem királya, mégse volt ennek túl sok tartalmi része. Sőt, 1526 környékén V. Károly címei között még szerepelt a Magyarország Királya (!) cím is.
Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy a horvátok szemszögéből Mohács után ők nem voltak perszonálunióban Magyarországgal, hanem "véletlenül" az ő fejedelmük - a bécsi Habsburg uralkodó egyben magyar király is volt. És ez a folyamat már 1526 előtt elkezdődött.
A XX. századi jogi gondolkodást nem szabad visszavetíteni a XVI. századi rendi (jog)gondolkodásba.
LEhet, hogy a magyar (rendi) közgondolkodás alapján fennállt a perszonálunió akár 1918-ig, de egy másik jogi gondolkodás szerint meg de facto 1526-ban megszűnt.
Ráadásul ugye a speyeri gyűlés egy nappal korábban (, vagy később?) pont meg is szavazta az akkor már évek óta Lajos és Ferdinánd (!) által is követelet romzugnyi támogatást... :o)
Sok mindenben egyetértek veled, de egy-két gondolatban azért vitatkoznék:
Arról, hogy nem mondhatjuk a két király ellenére sem, hogy az ország kettészakadt volna 1527-ben, mert csak 1538-ban, a váradi békével ismerte el a két király kölcsönösen egymás területi fennhatóságát azokon a területeken, amelyek a kezükön voltak.
Lehet kenegetni jobbra-balra, de tény, hogy 1526 után az ország politikai elitje két részre szakította az országot. Nem arról van szó, hogy csak két király van, hanem arról, hogy a politikai, világi és egyházi elit két tábort hozott létre két egymással totálisan szembenálló poltitikai koncepció szolgálatában. Nyílván őket is bántotta ez a kettőség, hiszen pl. a nádor pozíciója, (meg pár egyházi érseki pozíció) az egyetlen olyan szimbólikus pozíció, amit nem töltenek be duplikátumban (ebben meg is egyeznek Váradnál). Azaz mindkét elit létrehozza a saját államirányítási struktúráját.
Ha nem szakadt ketté az ország, akkor az 1531/32-es évek "félhivatalos" királyi nélküli diétái miért pont azt vetették fel, hogy miként lehet az országot újból egyesíteni?
Az, hogy de Iure ezt csak az 1538. feb. 24-ei váradi béke ismerte el, az nem jelenti azt, hogy nem tudták volna, hogy de facto akkor már 12 éve kettészakadt az ország. Ráadásul az 1538-as béke jó pár pontja csak ismétli azokat a követelményeket, amelyeket már 1527 elején (Olmütz), 1530 (Passau) stb. a két király képviselői már megpróbáltak kialakítani.
Nem csak a védelem pénzelést vette át Ferdinánd? Hogy azon a területetn állítsák meg a török előretörését, és ne a saját tartományai vérezzenek?
Hiszen II.Lajos Mohácsnál meghal. De a csatában azért a horvát elit is bőven képviselteti magát, és Frangepán Kristóf(így hívták?) horvát bán is részt akart venn8i a csatában!