Ez így igaz ezt senki sem vitatja. A merevszarvú reflex íjak korában is voltak íjászok nyugaton.A páncélosokat igenis leverték ezek is. Ha az ominozus angol-francia ütközetre gondolsz az is igaz. De az angol lőtáv ott is csak max 190m volt. De ez is elégnek bizonyult a gyözelemhez. H az ellenség nem ér el a fegyvereivel akkor már nyerő vagy. Ott a 190m elég volt. De sajnos azt kell mondanom és ez nem feltételezés hanem bizonyított tény a visszacsapó reflexíjak hordtávolsága 250-300m-ig terjed. Levéltári adat ( adománybirtokról, ziámet adomány ) hogy janicsár átlőtte a Boszporuszt. Hát az 720m. Nyílhegy::: vértes ellenségre nem madárlövő ( félhold alaku ) heggyel lőttek. A angol íj késői kreálmányról pedig csak azt hogy már Julius Caesar britanniai hadjárata alkalmával az ott lakó kelták efféle íjakkal lődözték a római legiosokat. Ezek a távok sajnálom de bizonyított tények. Én különben ezzel foglakozom.( honfoglaló lovasíjászat)
Mivel mindenevő vagyok, szívesen olvasnék ezekről a dolgokról.Mármint hogy a hunok gyalogos harcmodort alkalmaztak az európai csatáikban.sajna én eddig csak az ellenkezőjéről olvastam. A volgán túli hun birodalomban Balamber hun nagykirálynak nem is volt még gyalogsá- ga.Nem volt rá szükség mert akikkel addig összeakadtak lovas népek voltak.Szarmaták jazigok,aorsok, jüecsik stb.A Volga átlépése után a gótok leverésével lett gyalogos haderő.Bár a gótok felerészben lovasok voltak.A germán népek(gepidák,szkirek,marko- mannok,turcilingek stb) hódoltatása hozott gyalogosokat. Úgy tudom a szkita szó maga is íjfeszítőt jelent. A keleti s nyugati római birodalomrész is lovasíjász mivoltuk s ezt magas fokon való művelésük miatt kérte fel oly sokszor a hunokat segitségül. Galliában Attila nagykirály ostromot is nem egyszer lovasíjászokkal végeztetet.Napokig lötték a várat amig nem volt elegendő fegyveres a megmászás elhárítására. Ami a parthusokat illeti legyőzték ők a legiokat többször is. Amiket írtam adatokat az íjakról nem fiktiv adatok ,bizonyított számok.Lőtáv stb... Az íjak ereje: 42IBS mongol íj 150-160 m, 45" lövésszög.A hunok 60IBS alatt nem használtak fegyvert, csak gyerekek. A páncélról: megfelelő találati szög esetén ( közelharcról beszélünk, ami lovasíjásznak 50 m. ) egy 60IBS reflexíj képes bezuzni a katonai rohamsisakot. Ez ki van próbálva bizonyitva. Az is tudott aki volt katona tudja hogy a katonai rohamsisak képes kivédeni a pisztolyból leadott lövést is.Itt is a találati szögről beszélünk. A hegyekről: nyilván nem madárheggyel( félhold alaku) lövöldöztek vértes ellenségre. Több forma van a vértezetek ellen, létezett kifejezetten sodronying törő hegy stb... Lovasíjász népek ( mint amik voltak a szkiták is, a leletek alapján ugyanis igy van) gyalogosharcról beszélni annyi mint a mongolokat gyalogosíttani. Ezt valószínü nagyon kikérné magának Dzsingisz bogdo,Szubudaj Bagatur vagy Dzsebe nojon Mukhali vagy mások.
Az angol hosszúíj pedig egész remek találmány , bár elég késői kreálmány.Amit már a reflexijak nem tudtak , később ezek a hosszúíjak megtették.Földhöz szegezték a páncélos lovasságot.Sok függ a nyílhegyen is , ezt is sokat fejlesztették.A lőtávja meg szerintem nagyobb mnmt a reflexé.
Mégis, bár a parthusok ugyan először legyőzték a rómaikat. A következő 300 évben a rómaiak akkor rabolták ki a parthus főváros amikor nem szégyelték. Úgy néz ki a háború nem csak matematika. Talán a páncél amit nem tudott átütni a nyílvessző, talán más miatt.
Európában a hunok a könnyűlovas íjjászokat legfeljebb fosztogatásra használták. A nagy csatákban mindig rengeteg gyalogossal és európai módra harcoltak. A magyarok bár remekül használták a könnyűlovasokat hódítani azzal a fegyvernemmel nem lehet. Főleg nyugat európában nem.
Hát sajnos igen, ez az eső dolog valóban nagy ellensége a lovasíjásznak, meg minden íjásznak. Sajnos ez történt a Lech mezei csatában a magyar nyéki horkával Bulcsuval, vagy később a hódtavi csatában IV. László idejében a kunokkal. Megáztak az idegek. A gyalogosok lemennek teknőcbe ... ez jó védekezés... csak egy baj van vele. Ha teknőc alakzat akkor mozgás, gyors mozgás elfelejthető. Ha tényleg teljes teknőc akkor a védelem akadályozza az saját íjászokat a kilövésben. Ha lassu mozgás akkor már félig vert állapot, hacsak vissza nem vonul a teknős alakzat valami erdős sziklás terepre. A kézifegyvereknél pedig ötven méter szerintem a max. táv. Már amennyire a nehéz lándzsát szekercét dobni lehet. Egy lovasíjásznak az ötven méter pedig a közelharc. Ötven méteren belül a páncél résein belövöldöztek. Amenyit pedig a védekező teknőc alakzat miatt a saját íjászok leszedtek a lovasok közül... hát ezt hívták a cél érdekében meghozandó áldozatnak.
Na ezt most nem értem. Az íjászatban keleti és nyugati harcmodorról beszélünk. A keleti nagyállatartó pusztai nomádok általában lovasíjászok. A nagy területek, állatok felügyelete szükségessé tette a lovak használatát. Ha van ló minek gyalogosan lövöldözni. Az asszirok is szekerekre rakták az íjászaikat. Gyorsabb eredményesebb. Szkiták,perzsák,hunok,avarok magyarok mongolok és ált. a türk népek mind lovasíjászok voltak.Könnyülovasok bőrpáncélban. Gyorsan mozogtak. Ezzel szemben nyugaton még az angol longbow íjászok elött is gyalogosok az íjászok. Germán,gót népeknél, a rómaiak a szír íjászokat szintén lovakra ültették. Namármost a keleti pusztai lovasíjászok visszacsapó reflex íjakat használtak. A nyugati íjászok pedig mindig is az egy tömbből készitett a feszítés irányába hajló íjakat gyártottak.( lásd. longbow íj .. angol hosszu íj..) A reflex íj tette a keletről nyugat felé nyomuló nomádokat legyőzhetettlenné. És miért ??? A nyugati íjak bármennyire remek fegyverek voltak a maguk nemében lő- táv tekintetében alulmaradtak a keleti reflex íjakkal szemben. Egy longbow bár remek fegyver 150-190 m. messze lőtt, minél nagyobb a terület belövő szög annál kisebb a táv, bár az átütőerő növelszik. A keleti reflex íjak ezzel szemben terület belövésnél 250 métert is túlhaladták.Na most bármekkora egy lovas ha ezt a távot ami keleti harcmodornál 220-250 méternél kezdődik a gyalogos íjász nem tudja átlőni, mit talál el??? Ha meg keleti íjász valami katasztrófa miatt leszáll a lováról, akkor azt már a halál nyaldossa. Ugyan ő is ellő 250 méterig, de lovas kollegája lőtávjához hozzáadódik a vágtató ló mozgási energiája, ha ez jó esetben csak öt méter akkor megint csak a gyalogos marad alul.
Ugya azért a gyalogosok is használhatnak íjjat? A lovas a lovával (pláne egy lovas hadsereg) pedig k.rva nagy célpont. Egyetlen nyílvessző pedig harcképtelenné tud tenni akármilyen lovat.
Aztán itt van a híres kompozit íj. feszítőereje kb ugyanakkora mint az angol hosszúíjnak. A távolságirekordot a kompozit íj tartja, de csak mert a nyílvesszők súlya így átütőereje is kb fele annak amit a hosszúíjjakban használtak (ott fontos volt hogy átmenjen a páncélon). Viszont párás éghajlaton, esőben a kompozit íj szétesik. A ragasztáshoz használt enyv vízben oldódik ugye.
Szia mindenkinek aki irogat a fórumba.Most találtam és nagyon tetszik.Még nem olvastam el mindent ezért bocs ha már valaki írt arról amiről akarok.. ( elsőre ) Olvastam egy gyalogos lovas összehasonlítást. Nagyon jó. Ehhez csak annyit tennék hozzá ( magyarokról lévén szó, meg általában íjfeszítő népekről ) egy ezred lovasíjász kellően kiképezve, tízszeres gyalogos haddal is sikeresen mérkőzik. Pláne ha a gyalogság nehézfegyverzetü., és a lovasságnak van kifutó tere a jobb és bal fordulóra, a gyalogság nem támaszkodik erdős területre. Akkor is kivitelezhető csak kicsit tovább tart.A lovasíjász ugye csak előre balra oldalt és hátra tud hatékonyan lőni egy 180' körben. A gyalogsági fegyverek ( hajító )kb. ötven méteren belül halálosak. Hát aki eldobja a szekercét ötven méterre. Az ötven méter a lovasíjásznak még közelharc. Ötven méteren belül 180' körben a cél magasságától távolságától függetlenül egy vágtató ló hátáról el kell találni.Itt ugye emberi méretekről beszélünk, ezért nem mondtam a cél nagyságát.Magyarán a lovasíjász kilovagolja a gyalogos szemét az meg nem tud tenni ellene semmit. Így jártak a gótok a hunok ellen a volgai csatában. Na most... azonos számú, azonos termetü lovak,emberek azonos fegyverzet( íj, könnyűvért stb.. ) egyforma kiképzés, tehát minden azonos csapat mérkőzéséből na- gyon valószínű hogy az előbb vágtába ugrató csapat jön ki győztesen. Azért mert a 45' szög alatt maxra. feszített fegyver lőtávjához még vágtató lovak mozgási energiája is hozzáadódik. Ha ez csak két méter is akkor is messzebre lőnek. Terület belövésnél pedig a méter is számít. Egy hatvanszor-hatvanas két méter magas kifeszített kötélen kell átlőni, gyakorlásképp. Ekkor pedig már az egy méter is győzelemhez vezethet.
A KAFTÁN lehet, hogy Európában a magyarok által lett igazán ismerős, de nagyon régi öltözet.. Meglehet, hogy annakidején a SZKÍTÁK és a HUNOK terjesztették el KÍNA felé is...
Ahogyan a rovásírást, az összetett reflexíjat, vagy korábban a kereket és az ekét is...
Tegnap találtam a neten egy hülye felsorolást, aminek az a konklúziója, hogy a magyarok találták fel a spanyolviaszt...
HÁT NEM.
Szép lenne, de nem. Én is magyar vagyok, szeretem a hazámat, de tudományos adatokat, tényeket nem a hasamra csapva és hazafias érzelmeimre hallgatva szoktam közzé tenni... (Illetve nem így tennék, ha kutatással foglalkoznék.)
Az öregek sokszor mondják: a franc essen beléd. Francia betegség, vérbaj, melyet az újvilágból hurcoltak be, és a francia hadjáratok idején terjedt el Európában.
DE NEM AZOK A KURVA FRANCIÁK TENYÉSZTETTÉK KI EGY PÁRIZSI LABORATÓRIUMBAN!!!
Ha a magyarok vándorlásaik során mindenfélét hurcolásztak, elterjesztettek (szokásokat, viseleteket, motívumokat, nyelvi jel- és szókészletet), attól még nem feltétlenül tőlük származik az összes.
------------------------------------
Nyelvészet
A finnugrisztika évtizedekig görcsölt azon, hogy minden egyes analógiát megvizsgáljon, és RENDSZERBE helyezzen, mert ez az elmélet látszott a legvalószínűbbnek és leginkább igazolhatónak. Erre mit büfiznek ide a netre egyre sűrűbben?
"Tucatnyi idegen isten visel magyar szavakat, köztük a magyarok Istenének jelzőit név gyanánt (atya - Attis; egy - Odin; ősúr - Ozirisz, Assur; jó, javas - Jahve; él - Él; bél - Bél; anya - Anat stb.)"
Az fel sem merül a nagymagyar tündérvilágot az akadémia helyére illeszteni akarók mogyorónyi árpádsávos agyában, hogy a vándorló hunok-magyarok-kukutyiniak vették át ezeket a szavakat azoktól a népektől, akikkel érintkeztek?
Miért tudományosabb az, hogy fordítva történt?!
egy - Odin És a szláv OGYINról mélyen hallgatunk?! Az is egyet jelent, ráadásul sokkal jobban hasonlít a hangalakja az Odinhoz.
atya - Attis - OTYEC ???????????????????????????
Albánul, gótul, görögül... soroljam?!
És még van egy rakás hangzásbeli hasonlóság, ami ráadásul azonos jelentésű szavakat állít egymás mellé. De ezeknek semmi (bizonyítható) közük nincs egymáshoz: pl. Haus - ház
Én ezt találtam a Wikipédiában. Mindenesetre perzsa eredetű a szó, s a világ különböző részein más és más fajta ruhadarabot jelent:
A kaftan (sometimes spelled caftan from Persian خفتان) is a man's cotton or silk cloak buttoned down the front, with full sleeves, reaching to the ankles and worn with a sash.
The kaftans worn by the Ottoman sultans constitute one of the most splendid collections of Topkapı Palace in Istanbul. Some of them were so precious that they were given as rewards to important dignitaries and victorious generals during elaborate religious festivals (see the "khalat" article).
Kaftans[1] were often embroidered on the front and on the sleeves, but like everything else under the Ottomans, there was a strict hierarchical order in the colours, patterns, ribbons and buttons, which were chosen according to the rank of the person to whom they were presented.
While in the 14th century large patterns and subdued colours were used, these became both smaller and brighter in the next century. By the second half of the 17th century the most precious fabrics were those with 'yollu': vertical stripes with various embroideries and small patterns, the so-called "Selimiye" fabrics.
Most fabrics were manufactured in Istanbul and Bursa, but some came from as far as Venice, Genoa, Persia, India and even China. Each had very specific characteristics and was named accordingly: there was velvet, aba, bürümcük, canfes, gatma, gezi, diba (Persian ديبا), hatayi, kutnu, kemha, seraser (Persian سراسر), serenk, zerbaft (Persian زربفت), tafta (Persian تافته), and many others; the most often used colours were 'China blue', 'Turkish red', violet, "pişmis ayva" or cooked quince, and saffron yellow.
The Topkapı Museum, Istanbul, possesses a large collection of Turkish kaftans and textiles.
Russian kaftan
In Russia the word "kaftan" is used for another type of clothing: a kind of a man's long suit with tight sleeves. By 19th century Russian kaftans were the most widely spread type of outer clothing among peasants and merchants. Currently they are used as a ritual religious clothing by the most conservative sect of Old Believers.
Moroccan kaftan
In Morocco kaftans are worn by women, and are substantially different from their Turkish counterpart.
Batik kaftan
In South East Asia, batik kaftans are produced for cool floaty feeling in hot sweltering heat of the tropical weather. While batik is very acid fast, numerous kind of fabrics are used ranging from silk to viscose. Florals and abstract designs heavily influence the kaftans from this region.
Lehet, hogy a magyarok által lett ismert, de valószínűleg másképpen nevezték, mivel a ,,kaftán" szó perzsa eredetű, és ha lehet hinni Ferrero könyvének (,,Tíz évezred öltözékei"), akkor maga a név Európában a spanyolországi muzulmán államokból terjedt el, a XII-XIII. században. Ennek, mondjuk, az talál ellent mondani, hogy a kaftán elnevezés a Kazár Kaganátusban is használatos volt (mint arról beszámol p.l. ,,A múlt korok krónikája" (,,Hronyika vremennih let"), illetve néhány bizánci feljegyzés.
Hogy mi végül is az igazság - nem tudom, de gondolom azért eredetileg volt annak valami más, magyar megfelelője.
A KAFTÁN lehet, hogy Európában a magyarok által lett igazán ismerős, de nagyon régi öltözet.. Meglehet, hogy annakidején a SZKÍTÁK és a HUNOK terjesztették el KÍNA felé is...
kaftán
az ókori Mezopotámiából származó, a Közel-Keleten általánosan hordott, bokáig érő férfiviselet. Rendszerint pamutból vagy selyemből, esetleg mindkétféle szövetből készül.
A kaftánnak hosszú, bő ujjai vannak. Elöl nyitott. Gyakran selyemövvel fogják össze. Kaftánnak nevezik azt a hosszú, fekete, köpenyszerű kabátot, amelyet a hászid zsidók viselnek a középkor óta.
Női estélyi öltözetként a XX. század közepén divatba jött egy bokáig érő, bő ujjú, kabátszerű ruhadarab, amelyet ugyancsak kaftánnak neveznek.
A nomádok állattartása juh, és ló jelemzi. Már sok topikban leírtam, oka a biomassza termelés kisebb mennyisége a száraz sztyepp és a félsivatag területén. A nagyállattartás a félnomádok jellemzője, akik szántóföldön is tevékenykednek.
Fent: Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich Lajos, Török Ignác, Aulich Lajos, Vécsey Károly Középen: Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Nagy-Sándor József, Knézich Károly, Schweidel József Lent: Kiss Ernő, Lahner György, Poeltenberg Jenő
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatok:
Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
Igen, tudom hogy régi nomád találmány. Viszont, szerintem mi előbb voltunk nomádok, mint a mongolok. A nagyállattartó pásztorkodás előbb volt a magyaroknál, mint a mongoloknál. Ez is egy helyen alakult ki, aztán szétterjedt.
Meg a "kipa" (a kupara valo :-) sem "zsido".
Tehát a kupára való, az a fényképezőgép, amit a fejükre szíjaznak?:-)
Bármennyire is hihetetlen, a kaftán is magyar, nomád találmány. Ha nem lett volna kabát, akkor az indoeurópaiak pokrócban kolbászolnának még mindig! Mint Rambó!:-)
Valahogy csak hívni kell a magyar elődnépekeket. Mert szerintem voltak. A honfoglalás előtt, de a honfoglalás után is volt olyan, amikor egyszerre több magyar föld volt. Nép is volt természetesen, csak más néven, esetleg más nép vezetésével. Ahogy, közöttünk is voltak török nyelvű népek!
