Köszönöm mindenkinek a választ, én is az 5 rétegű felé hajlottam hobbista munkákhoz, főleg miután láttam egy szakit vele dolgozni a nyaralóban, hogy milyen gyorsan, és spec. eszközök nélkül megvan.
(Kell vagy 15-20 idom az összes tervemhez, tehát nem tud olyan drága lenni, hogy ne érje meg.)
Mellesleg az ejtő oldallal van a több fejfájásom, mert ott ugyan a technológia pofon egyszerű, de erősen ajánlott figyelembe venni a gravitációt... Így nem csak hogy hülyén néz ki, ha arrébb teszem a mosdót (teszem azt) 2 méterrel a másik falra, de eltakarni sem tudom olyan könnyen, a fürdőszobai bútorokat el kell hozni a faltól, stb. stb.
Egyszer egy előszobában alakítottam ki egy konyha sarkot, és vért izzadtam, hogy egy küszöböt felvésve, helyére a PVC-t betéve, majd megfelelően takarva kihozzam megfelelő lejtéssel, és valahogy befusson az eredeti helyére...
Vegyünk 6 csomag ropit. Áztassuk ki vízben, majd ha a ropi beszívta a vizet csurgassuk ki egy tálba. Aztán a tálba tegyünk egy polipot. Máris kész a polipropilén. Bocs mindenkitől :)
Gyakori kérdésekkel ne foglalkozz, mert hülyeségeket írnak, bár a szívott rendszerben van igazság... Ilyen hogy gőzvezeték, csak gőzfűtésnél van :)
Elképzelhető hogy fordítva lett berakva a szivattyú annak ellenére hogy a felirat így van jól rajta. A szivattyú öntvényen a nyíl meghatározó. A szivattyú lehet az előremenő vezetéken a kazán után, ez nem baj. Lehet a visszatérőn a kazán előtt is. A csövekről nem tudunk semmit... de ha szívott fűtésed van, és elhelyeztél most utólag légtelenítőket akkor azon nem kifele légtelenedik a rendszer hanem befele szívja a levegőt.
Tehát jó lenne kideríteni hogy szívott, vagy nyomott a rendszer. Ezt legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy megnézed a tágulási vezetéke hova van bekötve. Az a lényeg, hogy a szivattyú szívó oldala felől kell csatlakoznia az alapvezetékhez. Ekkor nyomott a fűtés! Ehhez kövesd le a vezetékeket és derítsd ki. Én ezekből a képekből nem tudom leszűrni.
Egy bizonyos szint fölött már ilyen figyelmetlenek. De legalább tudja az ember, hogy kell számolni. Viszont az istennek nem találok olyat, hogy csövek vagy sima lyukak légáteresztő képessége.
Ez pedig az un. műa. csöves ragasztásos eljárás. . 25 éve felvezettem egy nyomót a tetőtérbe egy mosdókagylóhoz, azóta is működik. Viszont az öcsém így bővítette volna a hálózatát. neki nem sikerült !
Persze kérdés létezik e még, mivel elég macerásos technológia.
"3. A rezet forrasztani kell, párszor próbáltam, nem ördöngösség, szerintem a forrasztáshoz való az eszközök is emberi áron megvehetők."
Én amatőrként ezt szoktam alkalmazni.
A 4.-et szeretik jobban a szakik, mert azzal jobban lehet haladni, stb.
Viszont ahhoz, ha jól tudom présszerszámot is kell venni, vagy kölcsönözni, ki tudja mennyiért.
A csövek általában nem szoktak túl hangosak lenni, de ezt is lehet vastagabb kb. 10 mm es köpeny vastagságú polifom csőhéjjal csökkenteni, amit egy 50 x 50 es kábelcsatornával el lehet takarni. A zajcsökkentés mellett a hőszigetelés és a páralecsapódás is kivédhető a csőhéjjal. A kanyaroknál ha lehet könyök idomok helyett használj íveket.
Kisebb otthoni szerelési munkára, pl. mosdó, mosogató falon kívüli áthelyezése, ami szakembernek baromira nem éri meg (főleg manapság), de érdemi szerelést igényel, milyen nyomó oldali szerelés technikát javasoltok a "hobbi szerelők" számára?
Tehát amikor az anyag szükséglet olyan minimális, hogy ára kb mindegy, a lényeg hogy otthoni kereket közt megcsinálható legyen.
1. menetes horgannyal bár sokat barkácsoltam, és Loctite 55-tel mindig sikerül csepegés mentesre kihozni (legfeljebb nem elsőre, hanem másodikra), de elég elavult és nehézkes, az egyenes ágak méretre szabása után többnyire menetvágó kell, tehát nem tetszik.
2. A szénacélhoz présgép kell, amit nyilván lehet bérelni, de akkor ahhoz kell igazodni a munkának, és ugye időben áll az ember mindig csehül, pont az lenne a lényeg, hogy este, meg hétvégén az ember kicsit matat, amikor ideje, kedve van.
3. A rezet forrasztani kell, párszor próbáltam, nem ördöngösség, szerintem a forrasztáshoz való az eszközök is emberi áron megvehetők.
4. Az ötrétegűt nem ismerem, de jónak tűnik erre.
Az sem érdekel, hogy mennyire szép, mert jól eldugva, azaz vagy lenti falsarokban tervezem elhúzgálni a dolgokat, vagy bútorok által takarva, vagy kábelcsatornában.
Falvésés, csempe bontás kizárt, de azért az lenne fontos lenne hogy ne legyen hangosabb a víz falon kívüli hosszabb szakaszon való áramlása.
Nyitottnál ha úgy csinálod, ahogy az előző hozzászóló, akkor az egész rendszered szívott lesz (kivéve a kazánt). Ha nagy a rendszer ellenállása / nincs elég magasan a tágulási akkor lelevegősödhet, mert lesz olyan szakasz, ahol negatív a nyomás, illetve kavitálhat a szivattyú is. Ha kisebb a rendszer/ gömbcsapok vannak / magasan van a tágulási, akkor ez a baj nem jön elő, és előnyként ott van, hogy talán tovább bírja a keringető, ha hidegebb vizet nyom. A másik gond a forrás esete. A legproblémamentesebb bekötés a visszatérőbe (kis hurokkal) csatlakoztatott tágulási, amit kiegészít a előremenő előtt függőlegesen felfelé induló vastag gőzvezeték, ami felülről vezet a tágulásiba, de nem ér bele a vízbe. Ha a visszatérőbe teszed a szivattyút nem tudsz gőzvezetéket csinálni, mert keringene a víz a tágulásin keresztül."
nekünk is ilyen van, de mire érti hogy ha a visszatérőbe tesszük a szivattyút nem tudok gőzvezetéket csinálni? hát az a jó nem? vagy most akkor szedjük ki a visszatérőből, és tegyük be az előremenőbe? legutóbb felforrt a víz nem nyírja ez ki a szivattyút? vagy éppen ellenkezőleg? segít gyorsabban szétteríteni a vizet a radiátorokba?
a légtelenítést úgy szoktuk, hogy alul van az a csonk (le is fotóztam) arra rákötjük a vizet, elzárjuk a gázkazán felé (alatta a piros csap most is zárva van)
aztán a víz telenyomja a csöveket, és amikor megtelik fönt a három szelepen folyni a kezd a víz, meg a tágulási tartályon keresztül, szelepeket elzárjuk, vizet elzárjuk, elviekben légtelenítve van a rendszer, lehet légzsák kialakulhat,
és igen a szivattyút mindig leállítjuk ekkor
valójában a radiátorok alja szokott hidegebb lenni, a teteje meg tűzforró, vagy a csőtől/szeleptől távol eső bordák szoktak hidegek lenni (de a radiátorok nem lejtenek, meglehetősen vízszintben vannak,) és miután ezt így év elején megcsináltuk fel szoktak melegedni azok is, viszont ha a szivattyú a kazán felöli visszatérőből szív és nyomja fölfelé a fordított bekötés miatt, akkor nem értem eddig hogy működhetett (mert kb 2 éve így van bekötve) és a vegyest, meg a gázt is ez szabályozza (vagy ez már annyira szipcsi szupcsi, hogy kikorrigálja? vagy éppen dupla annyit fogyaszt)
Szívott rendszer, nehéz kilégteleníteni, valószínűleg csak álló szivattyúnál lehet, mert amint beindúl a szivattyú levegőt tud szívni a legközelebbi légtelenítőn ( nyitott rendszer , kicsi a statikus nyomás ), de ugyanez érvényes a radiátor szelepekre is .
ha már itt tartunk a mi vegyes tüzelésünk sem szar, csak apám nem képes a hatékonyságot növelni pl olyan alapvető dologgal, hogy kicserélné a 40 éves ablak kereteket, meg ajtókat, és akkor egyből nem szökne ki a meleg
nekünk speciel új gáztűzhely kellene, mert már nehezen gyulladnak meg a rózsák, de az se biztos hogy gázost veszek
műszaki cuccból viszonylag ritkán veszek olaszt, de amitől jelenleg agyfaszt kapok az az, hogy semmi nincs leírva a kezelési útmutatóban, holnap lehet elmegyek az egyik árusító boltba hátha tudnak segíteni
igazából hallom hogy megy, meg forró a víztől, DE a jelek szerint padlófűtésre van állítva, nekünk meg radiátorunk van,
ami ennél is furcsább, hogy a szerelő kijött totál más miatt ránézett, és azt mondja: fordítva van bekötve (van rajta egy nyil ami tényleg a kazántól mutat a tágulási tartályig a visszatérőben, és nem fordítva) most már végképp nem értem hogy akkor hogy működik, meg egyáltalán jól csinálja ezt, ha lekapcsolom, a kazánban elkezd a víz bugyogni
de ha a nyílnak megfelelően kötnénk be, akkor meg fejjel lefele lenne az egész vezérlőrendszer, meg minden ami rá van írva
a rendszer nyílt igen, a keringetőn ha kitekerem a csavart picit akkor csordogál némi víz, de ennyi
tegnap már majdnem sikerült kilégteleníteni a rendszert, de az egyik szelepet túlságosan kicsavartam kivágta és kijött rajta elég sok víz, éjszaka töltögettem a kiegyenlítő tartályt, de lehet holnap még alulról is nyomatok bele vizet, mert még mindig túlságosan bugyborékol
és csak a felső három radiátornál vannak légtelenítők (azokra most vettem automatát) az összes többinél csak szelep van, amivel tekered hogy hideg, vagy meleg legyen
Néztem én is, de egy rés és egy 100-as lyuk közt azért van különbség. A 120X120-as ablaknál l -re 0,6-ot számolt, az meg úgy jön ki, hogy 4X120 körbe az 480 plusz a közepe nég 120, és az 600cm=0,6m
/h m,paV 3 2/3 szell.lev. l A következő módon számítható: a – fajlagos légáteresztési tényező, m3/h,m,Pa2/3,
l – a rések hossza, m -ben,
p – a levegő beszivárgást okozó nyomáskülönbség.,
3 m/s-os átlagos szélsebességgel (normál széljárás) számítvap = kb. 6 Pa.
A különböző nyílászárószerkezetek fajlagos légáteresztési tényezője:
A nyílászáró minősítése típusa a [m3/h,m,Pa2/3]
Légmentes zárású Pl. jó minőségű, tömített műanyag ablak 0,04
Jó légzárású Kettős üvegezésű, jól záró fém v. fa ablak 0,3
Közepes légzárású Kapcsolt fa ablak, jól záró 0,6
Kis légzárású Pl. ajtó küszöbbel 2,0
Gyenge légzárású Pl. ajtó küszöb nélkül: 6,0
Tény hogy nem jött át a kopin a képlet, de meg lehet nézni. Na itt van egy un. delta p ez a nyomás különbség.
Most ez a négyzeten ? A köbön vagy
a 2/3 -on van ?
Miért nem lehet azt tiszteségesen megadni, nem törttel, hanem tizedes számmal ? A 2/3 az ugye 0,66 .
Az előadó billirozott ezen a konferencián, de tuti, hogy a 10 %-a sem értette.
Egyébként az átmenő levegő függ a nyomás különbségtől és a luk nagyságától elsősorban plusz némi surlódástól.
Maga a képlet azért sem tisztességes mert ugyan beszél a különféle nyilászárók éleiről, azol hosszáról jelóli is azokat l -lel, de talán annyi belefért volna hogy hát urain én ennyi és ennyi rés szélességet gondolok... ne adj isten mérek .
Azért a két keresztmetszetet nem szabad egyenértékúnek tekinteni. A terület hiába egyforma a légáteresztő képességek nagyágrendekkel eltérnek egymástól.
