Na, azért megnézném, hogy milyen fejet vágnál, amikor a sertéseidet terelgetve egy 200 kilós példány a tyúkszemedre lép. De ha vásár van, akkor ott mozogni is kell tudni.
A szabad tér (rét) nem jelentene gondot. 160 × 160 méter a 25600 négyzetméter. Tehát egy poszára több, mint egy. Ennek ellenére nekem is egy másik állat jutott először eszembe: a kacsa. (Lásd ott, ahol kezdtem!)
Azért nekem gyanús, hogy ez elírás. 25.000 disznyó még a népet is kiszorítaná a városból. Gyula teljes lakossága 1930-ban 25.000 volt, tehát egy fél évszázaddal korábban bizonyosan sokkal kevesebb. Ráadásul mekkora területen fértek volna el ezek az állatok, hány kondás kellett volna ezek terelgetéséhez. Ha 2.500-at írnának, azt inkább elhinném.
Az 1967-es kocsialbum az M, Mh és Mn vagonokat illeti "sertésszállító" névvel. Mind a három típus kétszintes.
Az L 115xxx vagon rakterülete 17 négyzetméter, egy szint. Ez esetben az állatokat kell emeletesen rakni. (Koedukált utaztatással megvalósítható.)
L kocsi önsúly: 7700 kg, raksúly 10 tonna. A Te vonatod 50 járműve együtt 885 tonna. Mivel továbbították? (Mivel volt megrendelő. 😃) 1887-ben a 335-ös sík pályán 385 tonnát tudott. A "vadi új" 420-asok a Salgótarján-Ruttka vonalat szolgálták. (Értem én: előfogat + tológép. 😁)
Lehet, hogy a cikkben szereplő állatfajta nem sertés, hanem kacsa?
De komolyan!
Tehervagonokról lévén szó nem az ülőhelyszám a lényeges, hanem a raksúly. Ezt vegyük 15 tonnának! Akkor a csenevész kis százötven kilós poszákból akár százat is bevagonírozhatunk. Két és fél mázsás nagy disznókból ellenben csak hatvanat. (Ezzel számolok tovább.) Szükség van tehát (több, mint) négyszáz kocsira.
Hajnaltól fáklyalángig húsz óra munkaidő (rendkívüli műszak, váltó személyzet megoldható). Egyidejűleg tehát húsz vagont kell rakodni, és a tolatás is be kell férjen! A húsz kocsi együtt ötszáz tonna (önsúly 10 000 kg), és 180 méter hosszú; vagyis egy komplett vonat. Óránkénti indulással még a menetrendbe is beszúrható.
A kirakodásról semmit sem ír a zsurnaliszta. Ám az talán rövidebb időt vesz igénybe, hiszen az utasok jönnek kifelé, mint az állatok. Nekem ezek után két kérdés maradt nyitva. Hol van olyan feladó- és célállomás, ahol 180 méter hosszú, kétszintes állatrakodó (rámpa) lenne? És hol volt 25 000 család, amely ugyanaznap megvette a leendő hurkát, kolbászt, szalonnát?
Amikor azt írtam, hogy a számítógépeden találtad a képeket, arra céloztam, hogy nem tegnapi felvétel, tehát már egy ideje a gépeden volt. Amit pár napja megtaláltál, és feltöltötted ide.