Amire én általában kíváncsi vagyok, az a BFL "1950-ben Budapesthez csatolt települések egyesületeinek iratai" között található. Ez az anyag (amely 1950-51-ig tartalmaz dokumentumokat) évekkel ezelőtt került a Pest Megyei Levéltárból a Fővárosiba.
Véleményem szerint nagyon bő és jó kutatási anyag áll rendelkezésre, főleg akkor, ha adatvédelmi okokból nem vesznek ki belőle jónéhány dolgot, mint ahogy egyébként megteszik. Nem nagyon értem ennek mi az oka, mert közben olyan egyesületi taglistákat hagynak benne, melyek minden esetben jelzik a személyek vallását stb. Vajon mi lehet azokban az iratokban, melyeket nem kaphatok meg? Mennyi lehet az "elévülési idő" ebben a témában...
Úgy szét vannak szórva az újpesti iratok, hogy ihaj. Egy része az Országos Levéltárban van, az Egyesült Izzó alatt (0,45 folyóméter), egy másik része szintén az Országosban, csak az Egyesületi Adatbázisban, az 1950 utáni anyagok megint csak az Országosban vannak, amióta átvették (?) a BM levéltárat, külön a Belügyminisztériumi iratok között.
Na, ezeken felül még a Fővárosi Levéltárban is van egy jó csomó anyag, az is kettébontva, Újpest FC és UTE néven, helyenként jelzettel, hogy ebbe meg abba a levéltárba lettek átvíve az anyagok...
Nem éppen ahhoz szólok hozzá, amire kíváncsi lennél, de észrevettem, hogy levéltári adatokra hivatkozol. Milyenekre? Debrecennel kapcsolatban ugyan megnéztem, amit tudtam, de a fővárost illetve az országos sportirányítást ebből a szempotból nem ismerem. Levéltáros ismerőseim szerint mind a MOL-ban, mind a BFL-ben igen gyér a levéltári anyag. Rákospalota (és Újpest) anyaga hol van egyáltalán? A Pest Megyeiben? Szóval: hol és (körvonalakban) mit találtál? (Pl. Debrecenben a megszüntetett egyesületek fondjában van kb. egytized folyóméter anyag, van egy doboz a Nagyerdei Stadionról, továbbá itt található Teleki Pál válogatott labdarúgó négyszáz gépelt oldalas visszaemlékezése a Bocskaira. Illetve végig lehet böngészni a közgyűlési jegyzőkönyveket. Ennyi. A TF levéltárát ismerem még, de ott csak hallgatói törzskönyveket néztem át. Igaz, láttam az egészet, nincs túl sok anyag.)
Talán ez: Zsolnay Testedző Egyesület. XIV. ker. Öv utca 153. Alapítva 1933-ban, taglétszám 400 fő (1935). Telefon: 297-219. Forrás: Dobrovits: Budapest egyesületei. KSH
"...a Volán és 22.es Volán, ezek megérnek egy misét. Alaphangon volt a Volán Rákoscsabán a Péceli úton, ma az RTK-pálya, és a FŐSPED a Czabán Samu téren Rákospalotán (ma Széchenyi tér, ott játszik a REAC). Aztán a FŐSPED-ből 22-es Volán lett és pályát cserélt a Volánnal..."
Tehát ezek alapján a Volán mégiscsak Rákoscsabáról jöhetett, és így eléggé megbolondítja a mai REAC klubtörténetét, amely a XV. ker. Vasas és RAC vonalhoz tartozónak mondja magát. (Holott a Volánból alakult). A kérdés az, hogy az egykori FÖSPED Szállítók hogy került a Czabán Samu térre? Ha a XV.ker Vasassal egyesült, akkor a RAC vonalat ők vitték tovább 22-es Volán néven Rákoscsabára.
Egy-két évvel ezelőtt már jeleztem REAC csapatának fórumán, hogy kutatásaim során olyan adatokhoz jutottam, amely megkérdőjelezi a csapatuk címerében szereplő 1912-es alapítási dátum helyességét. Sajnos ők klubtörténet terén elég tájékozatlanok voltak, így semmilyen információt nem tudtak szolgáltatni sem a csapatuk, sem a település futballmúltjával kapcsolatban.
Úgyhogy röviden vázolom, hogy meddig jutottam a témában, hátha itt közösen előbbre jutunk a rákospalotai labdarúgás kérdéses ügyeiben.
Az első futballklub ami Rákospalotához köthető 1901-ben alakult Rákospalotai FC néven, igaz pályájuk Újpesten volt. Nem igaz az a későbbi feltételezés, hogy az URAK jogelődje lennének, hiszen az URAK 1902-es újpesti megalakulása után egymás mellett működött a két egyesület. A Rákospalotai FC, amely 1903-ban még a másodosztályban szerepelt, valószínűleg még ebben az évben megszűnt.
A Rákospalota-Pestúlyhely-Újpalota helytörténeti könyv, valamint ami még lényegesebb a Fővárosi Levéltár adatai szerint is, 1913-ban alakul meg a Rákospalotai Atlétikai Club (RAC), majd 1914-ben a Rákospalotai Egyetértés. Itt jön képbe a REAC címerében szereplő alapítási dátum. A két klub az első világháborút követően fúzionál (a pontos évszám nem ismert), így alakul meg a Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club, a REAC. Tehát a REAC jogelődjének tekinthető RAC nem a mostani címerben szereplő 1912-ben, hanem 1913-ban alakult.
1926-ban megszületik a település profi labdarúgócsapata a Rákospalota FC, melyet (szintén levéltári adatok alapján írom) az 1941-es (itt már korábban tárgyalt) törvények alapján feloszlattak. A profi klub végleges törlése azonban csak 1948-ban történt meg.
A REAC közben 1946-ban felveszi a Barátság nevet, de csak rövid ideig. 1947-ben már újra REAC néven szerepelnek, melybe beleolvad a Rákospalotai Vasas AC, de a REAC név megmarad.
1950-körül a REAC több helyi kisegyesülettel összeolvadva XV. Kerületi Vasas SC lett, egészen 1967-ig.
Innen homályos a kép…valahogy belép a klub történetébe a Szállítók csapata, amely ha minden igaz Rákoscsabáról költözik Palotára a XV.ker Vasas helyére. A Szállítók viszont a Rákoscsabai TK-ból alakult….Így a Szállítók, amely később Bp. Volán néven szerepelt, szerintem nem is tekinthető a mostani REAC elődjének….szóval elég zavaros előttem az ügy.
Esetleg tud valaki bővebb információval szolgálni a fentebb említettekkel kapcsolatban?
1945 után ő is visszamegy Váradra, és közel 20 évig él ott. A régi nacistákkal kezdi el új körülmények között pályafutását.
Szorgalmasan véd, és még szorgalmasabban dolgozik. A villanyhegesztő szakmában kimagasló teljesítményt nyújt. A váradi Közüzemeknél fejti ki eme hasznos tevékenységét. A profi futballistából igazi amatőr válik.
(...)
Az 1948-49-es évi [nagyváradi, román] bajnokcsapat aktív tagja. Utána még évekig védi az ICO kapuját, szinte minden mérkőzésen nagyszerűen.
(...)
1952 tavaszán Bukarestben a Dinamó ellen feszi fel a küzdelmet, a táblázat első helyén található váradi gárdában. (...) A Dinamó edzője, Barátky Gyula (...) a Dinamó centercsatárát ráállítja Vécsey bosszantására. Lökdösse, ütközzék vele, ha szükséges, köpje szembe, stb. Az Ene nevezetű csatár (...) edzője pontos utasítása szerint ingerelte a 37 éves kapusunkat. Vécsey egy ideig tolerálta az inzultusokat, aztán már cask úgy tudta levezetni indulatait, hogy a közvetlen mellette izgágáskodó csatárba belefejelt. (...). A szövetség Vécseyt az incidens miatt örökre eltiltotta a labdarúgástól, bár az idős kapus már foglalkozott a visszavonulás gondolatával. Felépítését ismerve akár 40 éves koráig is védhetett volna.
Vécsey az egyik legsportszerűbb játékos hírében állott. Az aktív labdarúgás befejezése után is úgy élt, mint egy aszkéta, és ennek ellenére egy szörnyű betegség, a gyomorrák vitte el 65 éves korában.
Miután visszatelepült Magyarországra, az 1960-as évek elején előbb edzősködött. Amikor azonban rájött, hogy ezen a pályán nem sok babér terem számára, végleg abbahagyta ezt a szakmát, és hosszú évekig az Attila utcai Tabán presszó vezetésével biztosította - állítása szerint - eléggé szerény megélhetését.
(...)
Egy szép napon arról szereztünk tudomást, hogy a már nyugdíjkorhatárt elért kapus Nyugat-Németországba disszidált. Egy-két év múlva megjelent Váradon, aztán rövid idő múltán ismét Váradon találkoztak vele a régi sportemberek. Akkor már komoly beteg volt. Elment utoljára sikereinek színhelyére. Az angyalföldi születésű játékosnak Várad jelentette élete utolsó hónapjaiban a megnyugvást és a megbékélést. Röviddel visszaérkezése után Frakfurtban meghalt.
most is így van, csak most már 70 feletti bácsikák néznek ki. :) szépen felveszik az ünneplő ruhájukat, megisszák az unicumot meg a fröccsöt, mintha 50 évvel korábbi időszakba csöppennék vissza. :) tavasszal néztem ki egy meccsre (Budafok-Kecskemét 3-4), ott tapasztaltam mindezt.
