Hat a gorbules attol fugg, milyen rudat hasznalsz... azt hiszem gazcso lesz.
A kozep eltalalasa meg precizitas kerdese - nem hiszem, hogy nagy jelentosege lenne, hacsak... nagyon nem merek felre... :))
Allvany nagyon sok fele-fajta van, meg nem tudom milyent valasztok - ha lesz ilyen komposztalom csak jovore lesz... szoval van idom valasztani.
Itt van par lehetoseg - tetszik az ahol a taligat ala tudom tolni, valoszinu ilyen lesz. Emeletes nem lesz, csak a rud miatt tettem be. Az ajtot nagyra szeretnem... es eredetileg alacsonyat kepzeltem, de akkor nem fer el a taliga... az meg jo lenne...
Itt is, meg a neten is sok helyen olvastam azt a vélekedést, hogy a komposztot nem szabad megbontani, csak mindig pakolni kell rá.
Nos az én tapasztalatom az, hogy igen is meg kell forgatni.
Ez szerintem egyeni izles illetve izomero kerdese. Nyilvan kenyelmes az egeszet ugy hagyni, lesz, ami lesz, de dolgoztam olyannal, aki kethavonta nemcsak atforgatta, de at is szitalta, igy szinte homokkent tudta a komposztot teriteni. Persze, a szitalas igencsak emberes tevekenyseg volt.
Általában azt olvastam, hogy ha jól működik a komposztálás, 60°C - 70°C hőmérséklet is van benne.
Igen, ott szoktam avokadot csiraztatni. Sajnos az idei hirtelen jott hideg-meleg tonretette a tavalyiakat, pedig az egyiknek mar fel meteres hajtasa volt, de pont ma astam ki par ujonnan csirazottat, most ultetem el oket, ha a fotokat le tudom menteni, megmutatom, hogy elhiggyetek.;)
Vékony rétegben érdemes földdel letakarni. Sőt nagyobb fűnyírás, gereblyézés után, mikor jelentősebb mennyiség jön össze, azt mindig elsimítom, és arra is külön egy vékony földréteget szórok. Ettől úgy tapasztaltam, hogy zártabb lesz, jobban, és gyorsabban komposztáldik.
Igen, sot, ha a fuvet picit meglocsolod, mielott a foldet raszorod, meg jobban es gyorsabban osszeall, es a gilisztak is oda gyulnek es szepen fejlodnek (pecasoknak jelzem..;)
Pont most forgattam meg a "nagy" komposztot, csak az egyik sarokban maradt nedves a fu, ott tucatnyi kover es hosszu gilisztat is megbolygattam, a tobbi reszen inkabb osszetapadt, szaraz, sargas-szurke fucsomok voltak, nemelyik porlott is, semmi mozgas nem volt arrafele.
Ja és az ősszel elszáradt kukorica és paradicsom szárakat már nem lehet megtalálni a komposztban. Úgy, hogy nem lettek felaprítva, csak 2-3 részre törve, hogy ne legyenek hosszúak.
Itt is, meg a neten is sok helyen olvastam azt a vélekedést, hogy a komposztot nem szabad megbontani, csak mindig pakolni kell rá.
Nos az én tapasztalatom az, hogy igen is meg kell forgatni.
Nálam úgy működik a dolog, hogy egy kupacban van az egész, és ahogy keletkezik valami oda való az rámegy a tetejére. Aztán amikor nagyobb mennyiség jön (fűnyírás) akkor azt is rászórom a tetejére. Majd az egész kupacot átdobálom egy kicsit arrébb, majd vissza a helyére. Ilyenkor a friss nagy mennyiségű fű kétszer is keveredik a régi anyaggal. Meg a kupac is lazább, szellősebb lesz.
Ha két mozgatás között eltelik kb. 3 hét, akkor rohadni, penészedni kezd.
Az átforgatás után másnapra kellemesen meleg lesz a belseje, és szép lassan megint elkezd roskadni.
Szerintem a komposztálás akkor jó, ha az nem büdös, ahhoz meg aerob bomlás kell.
Továbbá a tavasztól őszig tartó pár hetenkénti forgatás -> ismételt átmelegedés többször is átjárja a komposztot. Nem csak egyszer amikor friss benne bomló anyag.
Az első évben forgatott, a második évben csak állt komposztról a szomszédom azt hitte, hogy kerti föld.
A fénykép meg csak érdekesség. Egy rohadásnak indult narancs nem a kukában végezte, hanem véletlenül a komposztra kerül. És ha már ott volt, akkor kíváncsiságból ott hagytam és mellé raktam egy teljesen ép almát. A kép pár hét múlva készült, addig háborítatlanul hevert a két gyümölcs egymás mellett.
sziasztok, kezdő komposztáló vagyok, másfél éve rakok két apró komposztot, a lehető legszakszerűtlenebbül, megbontani még nem mertem :-)
de nem is ez a lényeg, hanem hogy van a pindurka kertemben egy rettenetesen tetves bodzafa, a létező legrosszabb helyen, amit tervezek kivágni. ha az ágait átküldöm egy ágaprítón és lekomposztálom, a levéltetvek vajon túlélik a komposztálást vagy inkább felejtsem el és próbáljam leadni, mint zöldhulladékot?
Erről már én is olvastam pár helyen, de eléggé eltérőek a vélemények. És mivel nem vagyok szakképzett gazdász, így nem tudom eldönteni, kinek érdemes hinni.
De nekem az tűnik logikusnak, ha minél zártabb, és szépen dolgozik magában.
Ráadásul ha nem szellőzik, nem is szárad ki annyira, mert a nedvesség kell a komposztálódáshoz.
Általában azt olvastam, hogy ha jól működik a komposztálás, 60°C - 70°C hőmérséklet is van benne. De ha meg beledug az ember ilyen csöveket, az elvezeti a keletkező hő jó részét, pont azt a hőt, ami meg szerintem éppen kellene a megfelelő komposztálódáshoz.
Ha meg felülről egyszerűen jól meglocsolom, az a nedvesség (legalább is egy jó része) szépen húzódik lefelé, és eljut nagyjából mindenhova.
vegyél egy-két erős sittes zsákot, és szerezz bele 0-4 sódert és/vagy folyami homokot próbának.
Ezt próbáld meg különböző arányban keverni a kerti földdel, pl. 1rész komposzt, 2rész homok, 7rész anyagos föld.
Egy-egy cserépbe keverj különböző arányban (és jegyezd fel melyikbe milyen az arány :-), és nézd meg melyik hogy viselkedik, ha nyakon öntöd vízzel és hagyod kiszáradni.
Aztán lehet sakkozni, hogy mennyi komposztod van, mennyi földet kéne gyártani a a magaságyásokba, ehhez mennyi homokot kell hozatni.
Esetleg lehet még ásványi talajjavítokkal (zeolit, riolittufa, bazalt, gránit örlemények) is próbálkozni, de az kicsit többe kerül.
Ha kevés a komposzt, istállótrágyával pótolható.
Sajnos kemény meló rendesen elkeverni az agyagos földdel, de ha sikerül (ha elsőre nem tökéletes, akkor meg idővel keveredik majd) egész más dimenzió lesz abban termelni.
