6,2m-en az itt leírt kiosztású és méretű csövek teherbírása (önsúly + hasznos) 600-700 kg/m2. Teherbírás szempontjából ezek után valószínűleg a csövek feltámasztása a kritikus. Lehajlásra ekkora terhelésnél az önsúly és az esetleges teher hatására összesen 6,3 cm várható.
"Ellenőrizd, ha a csövek a falba kötésnél nincsenek rozsdázva"
A csövek rozsdásak valamennyire, de csak a felületen. És a végük nem a falban van, hanem átlóg, azzal indul a faházam teteje is. Tehát a tartó falakban csak a cső "közepe van. A csövek le voltak kenve valami fekete trutyival. (Látva az elődöm többi munkáját alvázvédőre tippelek)
"De mindenképpen nagyon alúl van méretezve a födém."
Na ne viccelj. Vidéken ilyet soha nem tennének :)3 éve vettem a házat - ezzel a melléképülettel együtt - előzményekről semmit nem tudok,de kb így zajlott az építése.
- Te Karcsi, fel kéne húzni egy sufnit, van téglám, meg a Béla szerzett csöveket. Szerinted jók lesznek ezek a hullámpala alá?
-Hogyne Sanyikám. Megtarcsa az.
Nem tudom, hogy ez időben mikor történt, minimum 10+ éve de amint írtam, a garázson is így van és nem szakadt le, nem is hajlik be, nem úgy tűnik mint aki nem bírja.
Amikor azt írtam, hogy aláteszek 1-2 vasat akkor valami ilyenre gondoltam, csak nem betonfészekkel. A fő kérdést - mekkora vas kellene alá - meg is válaszoltad.
Ellenőrizd, ha a csövek a falba kötésnél nincsenek rozsdázva. De mindenképpen nagyon alúl van méretezve a födém.
Leírok egy megoldást.
Van két tartófalad párhuzamosan a csövekkel. Annak a hosszát elosztod háromba, és készítesz egy fészket a falba, a teljes vastagságában és beépítesz két INP 12o-as vasgerendát. Aztán megékeled a csöveket.
Ha szakszerűen szeretnél eljárni, kell önteni egy beton fészket. Abba beépíteni egy vaslemez és leheggeszteni a gerendákat.
Készítettem egy rajzot, mellékelem PDF-ben, mert nehéz elmagyarázni. Kivitelezni nem nagy ügy.
off: de, síkban terjed. egy adott darab sugárzás az egy táguló gömbként terjed, nem pedig szétoszlik a térfogatban. persze mögötte jön a következő adag, de az már egy másik. a hangod is így terjed, ezért tud visszajönni a visszhang. a kiáltás nem tölti ki a teret, hanem elmegy.
A hátsó falon látható, hogy egy falat eltávolítottam, egyet meg elkezdtem. A képen balra - ami nem látható - el kell távolítani még egyet.
A tető vascsövekre rögzített hullámpala.
5,2m belső méret, ebben van elosztva 8db vascső. A csövek mérete D70, 5mm falvastagság (talán fúrószárak voltak, ez itt nálunk nem kizárt:) ) Az osztása 70-75 cm.
A két elbontott fal nem ért fel a tetőig, a fesztáv 4,5m, így van ez régóta. Ha kiveszem a "tartó" falat akkor a fesztáv 6,2m lesz.
Nem fog beszakadni, mert a folytatólagosan épített garázs is pontosan ilyen méretű, ráadásul ott gipszkartonozva van alulról, tehát nagyobb tömeg húzza. (egyébként is hóteherre a gázosabb amint már olvastam.)
A helyiségből műhely lesz. Megfigyeltem, hogy amikor a szomszéd 3,57kg tömegű Samu macskája ütemesen végig galoppozik, akkor láthatóan beremeg a "tető". Gondolom ha nagyobb lesz az áthidalt táv akkor a belengés még nagyobb lesz.
Kérék tanácsot, hogy a terveim közül melyik a jó? (esetleg indegyik hülyeség, nem úgy kell azt csinálni)
1) likvidálom Samut. DE van neki egy Foltos-a, a szembe szomszédnak egy Vörös-e meg egy Kormi-ja, és gyanús lenne ha ezek mind egyszerre patkolnak el ...
2) mivel a fényképen a hátam mögötti fal teteje nincs meg - onnan volt padlás és azt be kell falazni - a falazáskor beraknék valamilyen vasat a csövek alá szorosan, egy kis merevítésnek. 1 vagy két db-ra gondoltam)
3) de ezt az ötletet el is vetettem ... ( ugyanígy keresztbe egy merevítő és alulról megtámasztani, de így a műhely közepére építek egy oszlopot )
Én is régen tanultam, nem is arra emlékszem már, de józan paraszti ésszel szerintem négyzetes lesz az, mert a terjedési felület ideális esetben négyzetesen növekszik a távolsággal. Pl ha egy gömbről van szó, akkor kétszeres sugárhoz négyszeres felület tartozik. Az adott pillanatban kibocsátott sugárzás nem a térfogatban oszlik el ugyanis.
Egy dimenzióban a sugárzás nem csökken a távolsággal arányban.
" (Miközben a sugárzás a távolsággal négyzetesen csökken.)"
Már régen tanultam, de úgy emlékszem, hogy a távolság köbével arányosan csökken, lévén térben és nem síkban terjed. Arra még emlékszem, hogy minden elektromos berendezésnek van erőtere, de a nagyfeszültségű távvezetéknek nagyságrendekkel nagyobb. Megfelelően elhelyezett vezetékben áramot fejleszt, ami elég komoly teljesítmény is lehet.
Hja kérem, nem lehet mindenben okságot keresni. A fejtől 1 centire tartott mobiltelefontól (átlag 250 mW, max. 2 W) kevesen rinyálnak, a felettük két emeletre levő bázisállomástól (pár 10 W, ráadásul irányított, így lefele alig ad) meg sokan. (Miközben a sugárzás a távolsággal négyzetesen csökken.)
Jó lenne tudni, hogy az a 3 vezetékes rendszer hány voltos!
16. § (1) A villamos művek biztonsági övezetét a vonatkozó rendelet szerint kell biztosítani. Föld feletti vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen mért védőtávolság függőleges vetületei közötti terület. Föld feletti vezeték védőtávolsága: - 20 kV-os és 35 kV-os vezeték esetén 5,0-5,0 m, 2,5-2,5 m a vezeték azon szakaszán, amely a vonatkozó szabvány belterületre vonatkozó megtartásával létesül. - kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0-1,0 m. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon: - 0-35 kV-ig kábel esetén 1,0-1,0 m, (2) Nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos: - épület, építmény elhelyezése, - oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat létesítése, - robbanás és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése, DOROG, HOMOKVASÚTON TÚLI LAKÓTERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG - 4 m-nél magasabb sorompó, magasles létesítése, - robbantás, - anyagok tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, - a föld felszínétől mért 3 m-nél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki-vagy átfeszítése, - 3 m-nél magasabb kerítés létesítése, - magasnövésű futónövény ültetése. (3) Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági övezetében tilos: - bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - kivéve a nyomvonalas létesítmények szabvány szerinti keresztezését, illetve megközelítését - a vezeték fölé építeni, - korróziós veszélyt okozó anyagokat a földre kiönteni, - fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, éghető anyagokat nagy tömegben elégetni, - az üzemben tartó engedélye nélkül árkot, vagy gödröt ásni, útburkolatot felbontani, - fém rudakat szondázás céljából leverni, vagy fúrást mélyíteni. (4) Korlátozások nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében: - épületre szerelt TV, vagy egyéb antenna, villámhárító 3 m-nél közelebb még feldőlés esetén sem lehet, - tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki. (5) Megközelítések, keresztezések a vonatkozó szabvány előírásai közül a legfontosabbak közterületeken: Épülettől való legkisebb távolság kábel esetében: - 0,5 m védőszerkezet nélkül, - 0,3 m védőszerkezet alkalmazásával. Vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság erősáramú kábelnél: - 0,5 m vízvezetéktől - 0,7 m csatornától - 0,5 m távközlési vezetéktől kábeltől (védőszerkezetben) - 0,5 m gázelosztó vezetéktől. (6) Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani ill. új erdőtelepítés esetén a dőlés-távolságban faültetési tilalmat kell fenntartani. (7) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
Szoktak olyan megkötések is lenni, hogy nem építhetsz akármilyen kerítést, csak olyat, amin könnyen át lehet menni, akkor is, ha nem vagy otthon. Nem ültethetsz fát akárhová...
2. És mivel nem engedélyezhető utólag sem, visszabontatnák. Tehát kifizeted a birságot, és vissza is kell raknod a falat a helyére. 5 cm a maximum tűréshatár, és minimum 3 alkalommal tudsz lebukni az eltéréssel.
Amúgy szerintetek mennyi büntetést lehet kapni ha én egy falat odébb építek fél méterrel mint ahogy az ép. engedélyen szerepel? Ilyen meg se forduljon a fejemben?
Mert ha a háló falát odébb raknám akkor nem lenne most semmi problémám......viszont a 20%-ot meghaladnánk hívatalosan esélyünk sincs, kérdés ezt ki mikor ellenőrzi?!
Tisztázni kéne hogy mekkora feszültségű légvezeték, ipari esetén nézd meg hogy ahova megy ott van e trafó ha van akkor az 10, 20, 32KV os is lehet. Ezeknél 10-20m a védősáv szabvány szerint. A telket ha csak nem ingyé van el kell felejteni. Mert van szorgalmi jog is rajta, plusz türni kell a karbantartás és javítások idején hogy akár darus kocsival is beálljanak oda arra a részre.
Az egyik építési telken, amit kinéztünk egy 3 vezetékes magasfeszültségű vezeték halad keresztül. (Egy 1 km-re található kisebb üzem egyik áramellátása). Új családiházas rész, de valamiért így osztották ki a telkeket...
Az építészi hatóság nem látott kivetnivalót a telekre történő építéskor, de a vezetéket ők nem vették észre... Az áramszolgáltató viszont nem ad tájékoztatást, amíg nem az enyém a telek, illetve ha ad is, minimum 2 hetet kellene várni rá, addig pedig döntenünk kellene két telek között.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy esetleg azt tudja-e valaki, hogy hány métert kellene elhagyni a vezetéktől, illetve feltételezem, hogy alá nem nagyon adnak ki építési engedélyt... A telek sajnos nagyon jó lenne, de ez piszkosul belerondít a képbe.. Gyakorlatilag lenne 400 nm-nyi hely ahova felépíthetnénk a 130 nm-es bruttó házunkat, ha csak a beépítési százalékot nézem, így viszont marad 150 nm, amivel gazdálkodhatunk...
Amikor nekem kellett én 5 vasasnál próbáltam beszerezni: 4-nél rendelésre volt csak, 1-nél meg szokott lenni, de akkor éppen nem volt. Szóval előre be kell szerezni.
Az téglalap zártszelvénynek a lapja a széles oldal, a kanni a keskeny.
Biztos ki lehet számítani a heggesztési illesztéseket kisebb keresztmetszetű profilokkal, de ki végzi el neked egy gyári gép heggesztési varratait?
Nem szeretem a vékonyfalú vasat és a kis keresztmetszetű zártszelvényt. Mindig visszaüt.
Tegyél fel egy 8ox4ox4-as átkötőt és négy 4ox4ox4-es oszlopot, a közbülső kettőt 14ocm-re a két sarokoszloptól, és tegyél az két oszloppár közé 3o cm-re az tetejétől egy átkötőt, ahogyan a fal melleti oszlopok és a sarokoszlopot közé is. Akkor nem kell merevitő háromszögeket heggeszteni sehova.
15 fok legyen.
Kösd le rendesen az oszlopokat, mert elvíszi egy nagy szél, úgy ahogy van az egészet. 17 nm az egy nagy vitorla.
Nem tudom ha kapsz pl. 4ox4ox4-es szelvényt. A 8ox4ox4-es is ritka.
Mindenki a vékony falat veszi, mert kilóra mérik a vasat, de már írtam, hogy nem az a drága.
A fal mellé a két végére tennék két oszlopot, igy ezt a keretet el lehet késziteni az udvaron, aztán rögzíteni a helyére.
Rögzités: M12 menetes szár át a pilosztiról rétegen, 2o cm befúrva a falba és beragasztva kétkomponensű gyorcementtel, 8 méterben 4 darab, az oszlopokba a fal mellett nem kell rögzítés.
Mindenképpen 8ox4ox3-as oszlopokat és hosszanti átkötőket szerelnék, már csak azért is mert jobban tart a heggesztés.
Az átkötő is az lenne az oszlopok tetején, kannira téve (a fal mellett is). A zártszelvények 8omm-res lapja mindig a fal felé fordítva kell álljon. Négy oszlop elég, készíts egy 1oox15ox5-ös talpat az oszlopok aljára és fúrd le őket 2 dübellel.
A minden oszlop és az átkötő illesztésztéhez hegessz párban egy 3oox1oox8-as háromszöget, a fal mellé szerelt oszlopokat kösd össze a két sarokoszloppal egy vizszintes 4ox4ox3as hevederrel, kb. 3ocm-re a oszlop tetejétől (de ne zavarjon az átjárásban).
1o fok kevés.
Nem a vas drága, hanem a jó heggesztés, ami nem rozsdázik, valamint a festés, ami tart. Van 3 az egyben vasfesték, abból kenj rá három réteget, ne túl vastagon, festés előtt a vasat mosd át hígítóval.
A zártszelvény 6 méteres, számolj utánna, hogy ne legyen vesztességed. Szépen tóldani szaki kell. Ha nincs szaki, vegyél 4mm falvastagságú zártszelvényeket.
De talán a hosszanti összekötőnek az oszlopok felett mindenképpen.
Szerintem a szél a gond a szerkezetnél, semmi más.
Terasz fedes projekt miatt irtam mar regebben, mostanra kezd megerni, hogy mit is szeretnenk. Vas vaz es polikarbonat fedes. Az alabbi meretezett rajzon van a szerkezet, de a sarokmereviteseket nem rajzoltam bele. A teto alacsonyabban levo reszet vasoszlopok, a magasabbat pedig a falra rogzitett zartszelveny tartana. A polikarbonatot tarto vasak tavolsaga 1.05 m. A szerkezet anyaga mindenhol 40x40 zartszelveny. A lefedendo terulet kb. 2 m x 8 m.
Statikai kerdeseim:
- Mennyi lehet az oszlopok maximalis tavolsaga normal es mennyi vastagitott falu 40x40-es zartszelvenynel? Akar ugy is, hogy az oszlopok koze a konyoklo magassagaig valahany rovidebb oszlop kerulne.
- Ha zartszelveny helyett csovekbol szeretnem az oszlopokat, akkor milyen atmeroju cso kellene normal es milyen vastagitott falubol?
- Eleg-e a 10% meredekseg?
- Milyen modon es tavolsagonkent kell rogziteni a falra a zartszelvenyt, ha a falon 12 cm-es nikecell van?
Ezen az alaprajzon január óta dolgozunk és nem jutunk 1-ről a 2-re. Mindennel szívunk, legfőképp a 20% beépitéssel....a telek 910 m2 ott kezdem, hogy nem akartunk emeletes házat de mikor kiderült, hogy nem lehet ennél nagyobb alapterületű házat épiteni ......borult minden, újra át kellett gondolni mit hova hogyan melyik fajta ház tetszik stb.
Szerettem volna a konyha mellé kamrát, lemondtam róla, nagy u alakú gardrobót mit kaptam????? Egy L alakú keskeny folyosót.... soroljam? Azzal is tisztában vagyok, hogy a terasz rossz oldalon van, nem lesz napos stb.
Szóval valahogy semmi nem jön össze és miért? Mert rossz a telek, kevés a %.
Ezen az alaprajzon még kéne egy kicsit dolgozni és símán be fog kérni a tisztán 95cm-res lépcsőkar.
A papír sokat elbír, akkor kezdődnek a problémák, amikor elkészűl pár belső fal és egy-két helyiség nagyon szűk, pedig se vakolat se csempe nincs még rajta.
A mosdóban táncolni lehet, de a vendégvécében nem lehet leülni a WC kagylóra. Léteznek előírások e tekintetben.
Tegyél egy tolóajtót az öltözőre.
Az üvegtéglának lehetelen megoldani a fugákon a hőhídmentesítést. Retteetesen fog húzni.
1. Told el a fürdő falát 1o cm és az öltöző falát 2o cm-rel.
vagy
2. Cseréld meg a fürdőt és az öltözőt (ami keskenyebb lesz lesz 3o cm-rel a lépcső javára, az ajtót fordítsd meg), és építsd be szekrényekkel a lépcső alatti teret, a betonlépcső csak a tartófalat és a gerendát a fődémen terheli.
Köszönöm ezt a részletes választ! Beton váza lesz a lèpcsőnek ès arra kerül a fa borítás. Nem én fogom csinálni èn csak azt szerettem volna tudni mennyire elfogadható a lépcső szélessége. A fiam lakik majd az emeleten ő fogja használni leginkàbb.
Igen sajnos már így sem fèrünk be a beépíthető százalékba, szélességben nem tudunk nagyon növelni nekem aztán olyan mindegy, hogy pihenős vagy sem. A fiam fog az emeleten lakni.
Ha a falra szerelsz egy fogódzót is, akkor marad vagy 76cm karszélesség.
Elférsz, de ha valamit fel kell vinni kézben, a tested mellett, azt már nehezebben fog menni.
De ha faszerkezetes lépcső és szükséges a belső támasztásnak az a széles mellvért (vagy csak a kalap széles rajta?), akkor ezt kell csinálni.
Egy ötlet a mellvért szükítésére, ha netán sk szeretnéd kivitelezni :) :
A szerkezetet úgy inditod, hogy néhány 6ox42mm gyalult fenyőfa profilt (oszlopsort 4oo-5oomm tengely távolsággal) beépitesz pont középre, ez lesz a felső kar mellvértjének váza is. Persze kell egy talp meg egy ferde csap is, de össze lehet állítani a padlón és beemelni.
Erre rögzíted a belső vángokat (metrikus csavarokkal), ugyancsak gyalult foszniból, kivágva a lépcsőfokokat (min. 3oomm kell legyen a foszni és lehetőleg szélességében 3 darabból enyvezve- ebből marad majd 14omm hús). A külső vángokat rögzíted a falakra (menetes szár beragasztva) .
A pihenőnél beépítesz középre egy 12omm-res foszni hevedert az utolsó (legalacsonyabb) oszlopra, aztán a pihenő színtjének szerelsz 12omm széles fosznikat körbe a falra.
Ha meg tudod kötni fent a melvért szerkezetét egy rá merőleges mellvérttel, akkor az egész kimerevedik.
Az így elkészített mellvértre rögzítesz egy 6mm-re furnérozott forgácslapot és a keményfa lépcsőfokokat bevágod pontosan.
Így az egész mellvért vastagsága 42+12mm. A kalap, ami keményfából készül, kb 2omm-rel szélesebb.
Szerintem jo lesz. Poros murva. Az ami az utak szelen van beleocsolva be i ralva ra par centi homok. Nem tudom mi a neve de az a fajta ami a soderben van. Csak a kovek nem keĺlenek bele. Ha elhuzod sikba es nincs agyontomoritve kb fel centit logjon ki a terko. Azt mar le tudod vibralni a vegen. Kivulrol korbe korbe. Majd a kozepet a vegen. Lentese legyen.
Hétvégén beépítették a műanyag ablakokat (régi faablakok helyére). Utólag néztem az üres purhab flakonját, hogy nem UV álló. Viszont szigetelés csak ősszel kerül a házra, addig vannak napsütésnek kitett purhabbal tömített részek. Ki fogja addig bírni, vagy le tudom esetleg valamivel a pur hab felületét kenni, ami védi ideiglenesen?
A zúzottkő legyen fagyálló. A probléma a murvánál az, hogy egyrészt nem biztos, hogy fagyálló, másrészt a szilárdsága is kisebb lévén valamilyen mészkő vagy dolomit. Nálam a hídon a murvát már többször után kellett tölteni, megy bele a talajba. Tömörödni azt nem akar. Utoljára már vagy 5 cm-el volt túltöltve.
Na most már kissé megkavartatok. Amit írtam rétegrend (anyag, vastagság) az jó? Ha nem, mit változtassak? Murva helyett lehet zúzott kő is, igazából a tüzépen nem nagyon tettek közte különbséget.
Padlófűtéscsövek közé kellene fúrnom lyukakat. Készítetem a csövezésről fotókat mérőszalaggal együtt, de bizonytalan vagyok. Ha megjáratom hálózati vízzel, azt kimutatja a hőkamera? Fűteni tudom, hogy szokták, de az most nem kivitelezhető.
A sóder nem ékelődik be, nyomvályús lesz hamar. Murva bevibrálva, arra 1cm marosi homok az stabil, de nem igazán nyeli a vizet. Ha nagy a felület, és kell a jó vízelvezetés szivárgás által, akkor zúzottkő több rétegben és nagyságban, és úgy a marosi homok..
4,5cm vastag térkövet raknék, csak gyalogos forgalomra (pihenő terasz). Jó vízelvezetésű a talaj.
Elegendő-e, ha 20 cm mélyen szedem ki a talajt, így a végső rétegrendben lenne kb 13 cm a 0-20-as murva (tömörítés után), 3-4 cm ágyazóanyag (0-4 sóder) és a térkő. A szegélynek külön lenne egy mélyebb sáv, hogy alá is kerüljön beton.
Nem rossz szándékkal írtam... Természetesen lehet az embernek mentsége arra, hogy nem ír helyesen ez nem halálos vétek. Ha ebből esetleg megjegyezted a helyes verziót, akkor elértem a célom.
Szerintem itt már bele lehetett volna törődni, hogy nem volt igazad és nem visszatámadni.
Mivel az 1x1-ben az első és utolsó mondat arra vonatkozik, hogy ez nem egy általános eset és a körülményekhez alkalmazva módosulnak az értékek minden esetben, ezért alaptalannak vélem a parasztvakítás kifejezést ezzel kapcsolatban.
Akik a fizikai összefüggésekkel nincsenek tisztában, azok számos más oldalon vagy az általános és középiskolai fizikakönyvekben vagy a neten utánanézhetnek mi-micsoda mielőtt elparasztvakulnak, vagy felháborodnak miért nem Celsius fokban vannak megadva az adatok (akkor is inkább Kelvint kéne követelni...)
Az első és utolsó mondathoz nem kell különleges képzettség, hogy felfogja valaki azt, hogy az ő házánál ezek az adatok nem biztos, hogy ezekkel azonosak lesznek. A képzési hiányosságokért való felelősséget pedig nem vállalhatja magára egyetlen blogíró sem az olvasó és tanárai helyett.
Azt meg kell hagyni, hogy az 1x1 kifejezés félrevezető egy kicsit, mert az általános iskola első osztályos szintre utal, ami azért kevés ehhez, de ez már meghonosodott a köznyelvben magasabb szintű dolgoknál is...
A parasztvakítás egy csúnya ám népszerű kifejezés, ami arra utal, hogy egyes emberek tudatlanok mások meg ezt kihasználva megetetik őket...
Jól leírtad a tényállást, de felhívom figyelmed, hogy a különbség szóban nincs "m". Onnan könnyű megjegyezni, hogy a külön szóval állhat összefüggésben, amiben szintén nincs. A birtokos személyjelben pedig mindig "j"-t használunk. Az ly jellemzően régi szavak szótöveiben használatos nagyjából kizárólag.
Szerintem a leghasznosabb talán az lenne, hogy ha valakit érdekel valami, az megírná nekem (akár itt, akár priviben), hogy mit szeretne és mennyit adna érte.
Akkor már előrébb járnánk. Aztán majd eldöntöm annyiért odaadom-e.
Szóval, ha érdekel valakit valami, írjon legyenszíves és biztos megegyezünk valahogy. Úgy, hogy mindenki jól járjon.
Biztos úgy van akkor, de illene egy picit pontosabban leírni a példakörülményeket oda, főleg ha egyszeri építtetőnek íródott, nem építésznáci nézetben. Kiegészítő magyarázat nélkül ugyanolyan parasztvakítás kategória az írásod, mint a többi reklámszöveg. Szaki érti ami ott van, de nem neki írtad.
Most fejeztem be egy lakás fűtés kivitelezését egy nagyon kedves barátnak.
Lásd a mellékleten a lakást. 3 szintes ház középső szintje, hsőszigetelés nincs ablakok 30 év felettek, tehát hőtechnikailag nem a legjobb.:-). Kazán kondenzációs, falonkívüli szénacél csövekkel. Mindenből próbáltam a legjobb árat kihozni és a kapcsolataimat is bevetni. A munkában a gáz szerelés is és a kémény is benne van, és némi vízszerelés ami a kombi kazán bekötéséhez szükséges volt. Gázterv enegedélyeztetést én csináltam szintén ingyen.
A teljes vállalási ár 1,1 milla a munkadíj ebből szinte nulla, csak annyi, hogy nem én taknoltam meg az autót, hogy odamenjek dolgozni.
Tehát elég nagy szórás is tud lenni, ház és ház, lakás és lakás között.
Lakás és fűtési rendszert itt megnézheted, ez egy vázlat. Időre ment a tervezés, kiíváncsi voltam meddig jutok el egy óra alatt. :-) Minden méretezve!! Hőszükséglet számítás, radiátor kiosztás, csővezeék méretezés, kémény méretezés, anyagszülséglet számítás volt benne a feni időbe.
Viszont azt hangsúlyoznám, hogy ezek a leirt költségek ARRA az épületre ennyik. Ez egy földszintes épület, a kazán a külső fal mellett, tehát a kéménye összesen egy inditóidom, egy közbenső elem, végidom, azaz 70e Ft.
Ahol van 3 szint, és a pincében van a kondenzációs kazán, ott eleve a kémény több százezer forint.
Ezt a számitást mindig az adott épület függvényében felül kell irni.
"Egy helyiségnek térfogata van amit be kellene fűteni valahogyan, nem csak alapterülete."
Nem is a helyiség térfogatán van a hangsúly, hanem inkább a külső határoló felületeken. Gondolj csak például egy "kocka házra", meg egy ugyanakkora alapterületű (és térfogatú), "nyújtott" házra, ilyen-olyan beugrókkal.
Nagyon konyhanyelven fogalmazva, ha van egy doboz, amiben a hőmérséklet nagyobb mind a környezete, akkor egy idő után magától csökkenni fog a dobozba a hőmérséklet, azaz hülni fog.
Ennek a folyamatnak a sebessége függ a doboz falainak milyenségétől (hőszigetelő képességétől) és méretétől és vastagságától, a doboz és a környezetének mért hőmérsékletkülömbség nagyságától, stb.
A doboz hőszigetelésével azt szeretnénk elérni, hogy ennek a folyamatnak a sebességét csökkentsük, de nagyon fontos azt megérteni, hogy a hülést nem fogjuk tudni teljesen megállítani.
Ha megvizsgáljuk egy szoba egyik határfelületének a szerkezetét, módunk van rá, hogy meghatározzuk, hogy mennyi hőt veszít el, egy négyzetméter határfelületen, egy fok hőmérsékletkülömbség esetén, egy másodperc alatt (azaz megtaláljuk a felület hőátbocsájtási tényezőjét- ehhez léteznek táblázatok).
Egy konkrét esetre (ismerjük a felület hőátbocsájtási tényezőjét, megmérjük a határfelület két felén a hőmérsékletkülömbség, felület méretét és vastagságát), kiszámíthatjuk a szoba egy fajta felületén ( pl. mennyezetén) elvesztett hőmennyiséget másodpercenként. Ha ezt a szoba minden felületén megteszük ( belső falak, ablakok, külső falak, padló, stb) és az eredményeket összegezzük, akkor megvan a szoba hővesztessége, wattba, azaz joule per másodpercbe.
A hőigény ezt a veszteséget kell pótólja úgy, hogy a szobába a hőmérsékletet ne változzon, merthogy ez lenne a fűtés értelme.
A megvan a ház minden szobályának a hőigénye egy konkrét kűlső és belső hőmérsékletkülömségre, akkor megtudtuk azt, hogy mennyi kell legyen a fűtési rendszer teljesítménye- hogy a ház ne hüljön ki. Ezt lehet átlagolni és meg lehet határozni a kazán névleges teljesítményét.
Ezek konkrét számok, teljesen helytálló adatokkal.
A teljes számitás huszonvalahány oldalas excel táblázat, ahol a radiátorok mérete, a csőhosszok, a szerelési költségek és minden le van irva mindegyik tételhez.
Mivel kb 3 hónapomba került összeszedni, és gépész kivitelezővel egyeztetve megalkotni, természetes, hogy nem fogom a "know-howt" kiadni a kezemből. Ezek az árak igy jók, látszódnak belőle a nagyságrendek.
Ez alapján a táblázat alapján már csináltam több másik épületre is előzetes számitást és előkalkulációt, hogy melyik fűtési rendszer mennyibe fájna. Nem sok eltérés lett a végén a kiválasztottnál.
Winwattban lett kiszámolva mindegyik, a teljes konrkét épület szerkezeteinek ismeretében.
Egy kattintásra meg tudom mondani mennyi a W/m3 hőigény is, de azt mégis mire használod fel? Mert a W/m2 adatból lehet látni, hogy kifűthető-e pl padlófűtéssel, vagy kell mellé kiegészitő fűtés.
Most nézd át nem nyelvtannáci szemmel, és kérdezz okosabbakat, hátha sikerül :)
Az ajtók leginkább üvegajtónak volnának alkalmasak beltérben, a többi mondjuk üvegpolcnak fürdőbe üvegasztalnak effélékre esetleg. Amit írtál arra is, csak ilyesmi áron nem gondolom versenyképesnek az adott célra alkalmasabb új anyagokkal.
Az alapterület mellé miért Watt-ban van megadva valami "hőigény" néven? Miért nem °C ? A hőigény lehet pl: 23-20-27°C fok. Ha valami Watt, akkor az teljesítmény, vagy teljesítményigény, nem? A másik meg a belmagasság. Egy helyiségnek térfogata van amit be kellene fűteni valahogyan, nem csak alapterülete. Más érték jön ki 3,5 méteres belmagra és más 2,6-ra. Mi alapján lett annyi Watt amennyi lett?
Az 1x1 sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.
Egyik ügyfelem vacillál a[...] Bővebben!Tovább »
Akarat még volna is egyikre-másikra, de a 20 ezer Forintos négyzetméter ár nálam még irányárnak is túl komoly. Az rendben van, hogy erős anyag, de hőszigetelő érték szempontjából már gyengécske, ráadásul amilyen erős, olyan nehéz.
Az említett célok egy részére ennél jóval olcsóbb egy polikarbonát lap, de még egy 3 rétegű hőszigetelt üveg is.
A padlófűtést vagy a falfűtést megépítenéd a gázkazánhoz is, plusz azt csak te tudod, hogy miből, hogyan szeretnéd, a háztól is függ, így azt én nem venném bele az összehasonlításba.
Érzésre egy új építésű, ekkora házhoz egy 9kW-os gépnek untig elégnek kell lennie. Ezt Panasoniccal, egy egyszerű telepítéssel, 300 literes HMV tartállyal kb. bruttó 1,7-1,8M Ft-ból ki lehet hozni. A gázt te tudod mennyi lenne megcsinálni, abban nincs közvetlen tapasztalatom, a környezetemben szinte mindenhova hőszivattyút raknak. :)
az elektromos rendszer kivitelezése meg tervezése meg engedélyezése kb 3x egyszerűbb és olcsóbb mint a gázosé. azt mondod ide ki kell állni 16A-val, és a villanyszerelő szerel, majd kész. azt mondod kell ide egy gázcsonk, és terv, jóváhagyás, hivatalos elzárás, szerelés, hegesztés/préselés, nyomáspróba, gázmegnyitás.
Elektromos rendszerben megmondom őszintén annyira nem hiszek, mint a hőszivattyúsban.
Viszont a hőszivattyús esetén elegendő lenne a levegő-víz rendszer? Egy ilyen rendszer kiépítése mennyibe kerül nagyságrendileg, ha padlófűtéssel, illetve ha falfűtéssel kombinálnám? (Az egész rendszer kiépítése).
Szembe szeretném állítani a gázos rendszer közvetlen és közvetett költségeivel.
Elektromos rendszer kivitelezése: plusz egy kanóc az órától a gépig, a teljes lakás villanyszereléséhez képest elenyésző költség.
Engedélyeztetés: Áramszolgáltatói oldalról semmilyen költsége sincs, H-tarifa igénylésnél be kell adni egy kivitelezési nyilatkozatot, ami igazolja, hogy a gép tud olyan COP-t, hogy jogosult legyen a tarifára.
Ugyanígy nem kell fizetni a H-tarifás óráért sem. Az amperekért sem, amíg kevesebbet vagy maximum annyit kérsz, mint amennyi ampered a normál tarifás órádhoz van.
Ami pénzbe kerül: Plusz egy Hensel szekrény a normál óra Hensele mellé. Neten 14e Ft-ért találtam. A kábelezéssel együtt legyen +20e Ft az egész buli. Nem egy liga a gázzal, nagyon nem.
Akkor mégegyszer: Levegő-víz hőszivattyú, felületfűtéssel, indirekt tárolós HMV-vel.
Olcsóbb lesz maga a rendszer, mint ha bevezeted a gázt, kéményt építesz és veszel egy normális kondenz kazánt. Emellett (ha Magyarországon építkezel, és nem valami iszonyat fagyzugos helyen) az üzemeltetés is érezhetően olcsóbb lesz a kondenz gázkazánhoz képest.
Ha marad pénz a végén, napelemet is feltehetsz, és nullázhatod a fűtés-melegvíz rezsit is, bár a napelem megtérülése a jelenlegi árszinten még kérdéses, ha a hőszivattyú kedvezményes áramtarifáját váltod ki vele. Normál villanyra már most is bőven megéri.
A gázos rendszernél ugye ki kell fizetnem a következőket:
1) Gáztervek + engedélyek
2) Kémény + engedélyek
3) Közművesítés
Úgy, hogy még konkrétan a fűtésrendszerbe nem vettem semmit (kazán, hőleadók stb), csak a "keret" készült el, máris ellőttem legalább 7-800.000 Ft-ot. Ez rengeteg pénz...
A kérdés tehát az, hogy ha elhagyok minden olyan költséget is, ami a gázos fűtésrendszerhez szükséges és helyette egy teljesen más módon oldom meg a fűtést, akkor a jelenlegi tudásotok szerint mi a leghatékonyabb rendszer egy 100 nm-es ház fűtéséhez és esetlegesen hűtéséhez.
Vagy nincs értelme variálni, inkább kötessem be a gázt, amelynek a járulékos költsége 450-500.000 Ft és 10 éves távlatban még így is olcsóbbra jövök ki, ha modern kondenzációs rendszert építek ki, illetve esetleg még a klimatizálást is bekötöm külön.
Az építési telkünkre a gázszolgáltató közel 400-500 Ft-os költséggel kötné be a gázt.
Az lenne a kérdésem, hogy véleményetek szerint van-e olyan alternatív (nem gázon és fa, szén stb-n alapuló) fűtésrendszer, ami ténylegesen, bizonyítottan működőképes és nem jár már gyerekcipőben. Ezt a különbözetet (400-500 Ft) inkább egy jobb fűtésrendszerre költeném, ami lehet, hogy 10 éves távlatban már megtakarítást is eredményezne. (A legjobb lenne olyan rendszer, ami nyáron pl hűtene is).
Egy egyszinten 100-110 nettó nm-es újépítésű házról lenne szó.
Ha tudom, hogy profi eszközzel ílyen könnyű vágni, nem kínlódok azzal a vacakkal. Mondjuk amit itt vágnak, az egy sima lap, ha jól látom. Ami domború/homorú itt-ott, azt is ilyen könnyű?
Nézd meg ha nem kapsz használtan egy olyat, aminél a kar két csövön fut- teflonos vagy bronz perselyekkel, az sosem kottyan meg. Lehet bele kapni szakboltokban csere rolnit, van hatos és nyolcas, meg kell mérni mi jár bele. A vágásnál azt figyeld, hogy a rolni végig nyomot haggyon a lapon, aztán egy határozott mozulattal kell eltőrni.
A gond az, hogy mostanában mindenféle furcsa anyagú és méretű burkolólapokat árúlnak (és vásárolnak az ügyfelek)- ezekhez néha komoly szerszámok kellenek.
Ha egy kivitelező szakszerűen szeretne a hideg burkolatok szerelni, az alap szerszámkészlet a következő:
- 1 kisebb 4oo-as keményfém rolnis csempevágó
- 1 nagyobb 6oo-as keményfém csapágyas csempevágó (amiben gyémántporos csapágyat is lehet szerelni)- két (csöves) sínnel
- 1 asztalos állítható 6oo-as vizesvágó (a vagólap mozog egy sínen a motorral együtt)- professziónális pl. Norton Clipper
- 1 kővágó legalább 6oo-as asztallal (itt az asztal mozog) - professziónális pl. Tyrolit
Ha egy ügyes kezű ember szeretné a hideg burkolatot beszerelni a saját házába, akkor béreljen szerszámokat.
Ha mégis befektetne, a választás egy jó maszív 6oo-as kétcsőves vezetősínes keményfém rolnis csempevágóra essen, ami legalább 8oe forint, de ebből is olyat vegyen, amihez lehet kapni eredeti rolnit és cserealkatrészeket is. És vásáróljon egy fugázó ládát, de nem láttam rég az üzlétekbe (lehet készíteni is).
Nálunk egy olyan Sigma vágó van, aminél a tolókar egy vezősínen fut (nem az íves vágógépekről van szó), egy pillanat alatt cserélhető az anyagvágásnak megfelelő kar, állítható a magassága, széles támasztója van, nem lötyög, nem inog-binog.
Egyébként most néztem hogy 2,7-3,0-ig fut a betonkoszorúm, oda biztosan tudok rögzíteni vízszintes gerendát a falra azt gondolom, persze ettől még lehet h érdemes függőleges oszlopokkal is támasztani.
Mitől lesz egy vágó jó minőségű? Amit én használtam, annak a vágó része a két vége között vagy 1 cm-t mozgot oldalirányba, elég nehéz volt még csak egyenesen vágni is.
Én nem értek hozzá, amit tudok, azt is itt szedtem össze.
Valóban nem írtad, csak hogy a fal 2,6-on van.
Szerintem a cserepet is be lehet vállani, ha alatta rendesen meg van csinálva, hogy a bejutó csapadék elfollyon megfelelő helyre és ne áztasson. Nálam 16 fokos lett, cserép ment rá, utólag meg beépítettük, akkor minden le a tetőről és páraáteresztő fólia került fel aranyáron.
A kölcsönzésen én is gondolkodom, csak még nem voltam megkérdezni, hogy i mennyiért van.
Ráadásul, ahogy magamat ismerem, nem egynapos munka, hanem hosszú folyamat, így nem biztos, hogy megéri. Ha meg veszek, akkor mint írtad, utána el is lehet adni.
A roppantóssal nem vagyok kibékülve, túl sok selejtet gyártottam régebben vele. Persze ez lehet, nem a vágó hibája. Vagy az is lehet, hogy de. A legolcsóbb gagyi vágó volt.
építek egy félnyeregtetős faházat, kerti tároló, 4.5 méter széles, 10x5 szarufa lenne rajta, kérdésem az lenne milyen szarufaközöket tegyek az osb lapnak? milyen vastag legyen az osb? 12 mm elég? az alátétlemez miért kell alá? mi lesz ha nem teszek?
A csempe anyagától is függ, hogy mivel lehet könnyen vágni.
Egy jó minőségű 6oo-as sínes csempevágó minden kerámia alapú csempét elvág, ha a gyémántot rendesen végig tudod húzni a csempén.
Vannak ritka kivételek (vastag- 12mm feletti- kültéri öntött csempék ), azokat vizes vágógéppel lehet vágni vagy egy jó minőségű száraz vágásra készitett sarokcsiszolóba szerelhető gyémántlappal.
Elég nehéz kérdés a száraz gyémántlap, van amikor a olcsó vág és a legdrágább nem.
Amelyik lap jól vágja a kemény csempét, az a lágy kerámiacsempébe gyorsan kopik.
Nem írtam 2.4m-ert indulásnak, most azt számolom hogy max 3m-ről tudok indulni és ebben minden benne lenne, úgy értem ez lenne a teljes szerkezet (gerenda, szarufa, tetőfedés) magassága.
A 4m-es terasz túlsó végén ha lemegyek 2,1 - 2,2m-re akkor 11-12fokos lejtésem lesz, ezek szerint akkor arra marad a lemezcserép vagy a zsindely. Csak mert azt gondolom ennél alacsonyabbra nem érdemes lemenni.
A burkoló adott, nem nálam lesz hanem szülőnél, és a tükör felé kell nézzen a vágott oldal ( a legjobban szem előtt lévő rész lesz), mert fél csempényi dísz lesz ott. Állítólag van vizes vágója is, de abból sok féle van, éppen lentebb is volt linkelve egy. Olyat akartam én is venni magamnak amikor a fürdőt csináltam, de aztán elmaradt a dolog mert írtak jót is rosszat is az ilyen olcsó gépekről. Persze az sem mindegy milyen koronggal vág az ember.
Mi amikor a nappalit burkoltuk egy napra kivettem egy eccerű vizes csempevágót, nagyon szépen lehetett dolgozni vele. De ha többször kell érdemes elgondolkodni a vásárláson és ha már végeztél minden burkolással, akkor eladod, vagy ha meg is tetszett a munka egy vállalkozást is alapíthatsz rá:-)
Van olyan korong amivel vizes gépben szépen elvágják, vagy úgy hozd ki, hogy a vágott részek a falnál legyenek és eltakarja a fuga. Keress profi burkolót aki géppel vág.
Sziasztok! Létezik olyan dolog hogy csempét vágassak valahol pontosan és szépen? Mintás, mázas csempe amin dombornyomott a minta, és nem tudom a csempevágó hogyan vinné, nem lesz-e recés stb. A kérdés az lenne, hogy létezik olyan hely ahová beviszem és nagyon szépen megvágják valami jó géppel? Pár darab lenne amit hosszában kellene elvágni. Vagy ilyen "bérvágás" nem létezik?
sajnos volt olyan fa amit ki kellett vennünk, annak ellenére, hogy az volt a cél, hogy úgy daruzunk be, hogy nem bántjuk őket, de az egyik annyira behajlott, hogy félő volt idővel rádől a házra.
Amúgy a cél, hogy minden növény megmaradjon, habár egy másik előregedett fát kivágtunk pont 1 éve, kb 30 centis törsz, erre már most 4 méteres fa emelkedett ki a törzsből.
azthiszem itt volt korábban téma hogy a falra kerülő gerenda alá a majdani hőszigeteléssel megegyező vastagságú xps t kell a falra ragasztani, ezt csak amiatt mert a fa hőátbocsájtási tényezője rosszabb mint az xpsé, egy hőhíd kialakulása előfordulhat emiatt. De majd jön valaki aki ennek szakértője, vagy visszakeresel.
2,4 méterről meddig akarsz lemenni 4 méteren? Mert az igen kicsi lejtés lesz. Nálam 3 méteren van 70 cm esés, és már az is soványka. Ez esetben a cserép nem biztos, hogy járható út.
Fóliát írták, ha nem tervezed később a terasz beépítését, akkor sima párazáró fólia, ha tervben van, akkor páraáteresztő kell a lambériára (gondolom az lenne?).
Én a ház koszorújába rögzítettem a fali tartógerendát (10x10) menetes szárral kb. fél méterenként, és az be lett aztán burkolva a szigeteléssel. Ha lábakat raksz, és utólag szigetelsz, esetleg a leendő szigetelésvastagsággal kijjebb is kerülhetnek, így nem marad hőhíd, bár talán amúgy sem lenne jelentős.
Köszönöm a hozzászólásokat, eddig azért (is) halasztottam a dolgot mert dryvitozni is szerettem volna de az akkora volumenu kiadás hogy továbbra is várunk vele. Az csak esztétikai probléma lesz ha később kerül fel a falra a hőszigetelés?
Ettől tartok kicsit, meg a gerendák megfelelő időtálló rögzítésétől...de erre megfelelőek a szeglemezek?
a falra kerülő gerenda lehet 10x15 is, az alátámasztás jogos. Bontott cserép esetén tetőfólia is javallott, pláne ha alulról burkolva lesz. Egyébként működhet a dolog. Én az egyszerűség és a spórolás miatt lementem az erdőbe kivágtam pár akácfát, kérgezés után azok lettek a lábak. Jó ára tud lenni a faanyagnak, ezzel is sikerült spórolni, meg havertól megvettem a szarufákat jóárasítva.
A fali gerendát célszerű lenne a földre is kitámasztani pár függőleges gerendával. Az az ytong nem egy bazaltszikla. A gerendák ára ígyis-úgyis is a csillagos eget fogja közelíteni, az a pár már nem sokat fog dobni az árán.
Nem tudom tud -e valaki segíteni, teraszfedésen gondolkodunk és sok-sok pénz híján házilagosan kell megoldanunk. Legjobb esetben a szerkezetet ács is építhetné, de nem tudom belőni milyen költsége lenne.
8,4m hosszú x 4m széles terasz.
Gondolatom szerint 2,6m magasan a falra (ytong) felszerelnénk egy 15x15-es vízszintes gerendát, a másik oldalon 15x15ös gerendákat szerelnénk gerendapapucsokkal és azok tartanák a 15x15ös "szelement". Szarufának 5x20-as gerendákat használnánk (60cm közzel). A fedőanyag előreláthatóan bontott cserép vagy cserepeslemez lenne. Önök szerint megvalósítható ilyen közelítéssel ez? Köszönöm!
Jó, nem homok, csak nagyon apró szemű és hiányoznak belőle a (fénykép alapján) a durvább frakciók. A sódernak van egy olyanja, hogy szemeloszlási görbe, nem tudom, hogy ez hanyad osztályú lenne.
A járda alá ajánlatos tenni sódert a fagy miatt, meg a jobb alapozás miatt. A beton törmeléknek meg van az a jó tulajdonsága, hogy nem tömöríthető, pedig kell. A beton törmeléket régen szabad volt belerakni a vasalatlan betonba, max. 20-25%. Most nem egyértelmű. A fényképek alapján a helyszínen kitermelt kavicsot inkább homoknak nézném némi kaviccsal. Nem gondolnám igazán ideálisnak, de végül is ha tömöríthető akkor Isten neki.
Csak azért kérdeztem, mert mindenképp van kulé (öreg kavicsom) is meg betontörmelékem is.
Viszont még egy kérdés.
Mi lehet a különbség a kettő kavics közt? Jó mindkettő járda betonozáshoz? Nem földes, nem vöröskavics, nem vizesebb csak más a színe. (én bányásztam kútfúrás közben)
Valamennyit tudok engedni az árból. Főleg, ha esetleg mind megveszed.
Van még egy másik méretű elem is, még nem mértem le. Kb. 1x1 méteres sima lapok.
Fogalmam sincs mi az a polikarbonát. Nyilván vannak előnyei az edzettüveghez képest, de nyilván ez fordítva is igaz. Mindegyik tud valamit, amit a másik nem.
Ezt a kérdést, ebben a formában, nehéz megválaszolni.
De számold ki, hogy mibe kerűl a földszint külső tartófalainak falazása (tégla ablakok nélkül, zsalu, vas, beton+munka), döntsd el milyen magass térdfalat szeretnél készíteni, hármas szabállyal számíts ki a térdfal költségét és a kapott eredményt szorozd meg 1.2-vel.
Az más kérdés, hogy milyen a tervezett fedélszék és mennyibe kerűl azt modosítani. Üres fedélszéknél nem változik.
Majd valamelyik kivitelező megválaszolja, hogy mennyi. A térdfalból a fölső koszorút és kb. 3m-ként az oszlopot NEM SZABAD kihagyni, mert a fedélszék oldalnyomása vagy/és a szél oldalnyomása nem tesz jót a falnak. Szél oldalnyomása mindíg van ha fúj, függetlenül a tető alakjától.
Ha már eleve térdfallal épül akkor pénzbe kerül a falazat, egy köszorú a térdfal tetején, vasbeton oszlopok a térdfalban és a födémbe némi többletvas. Ha régi házat kell így megmagasítani akkor sokkal több, mert bontani kell a fedélszéket és biztosítani kell valamilyen módon a térdfal vasbeton oszlopainak a bekötést a födémbe. Plusz a föntiek. Ez a többlet. Meg még a fedélszéket is vissza kell építeni.
Elnézést ide is beírom, hátha gyakrabban látogatják.
"Ha 35 fokos tető van engedélyzve és későbbi tetőtérbeépítésben gondolkodik az ember (új építés), vagy csak nagyobb légterű padlást szeretne akkor kell plussz falat felhúzni a födém felé (térdfal?), és arra tenni a tetőszerkezetet. Mekkora többlettköltséggel jár ez m2-enként kb?"
A férjem betegsége miatt ha nem is sürgősen, de belátható időn belül szeretném eladni az alábbi edzettüveg ajtókat, lapokat korrekt, reális áron. Akár egyben, akár darabonként. Átverni sem szeretnék senkit, de nagyon nyomott áron sem szeretnék megválni tőlük. Egyrészt nekem teljesen feleslegesek, másrészt pedig a férjem kezelésére kell a pénz.
Eredetileg üvegházat szerettünk volna építeni belőlük. De ebből már nem lesz semmi.
1 cm vastag edzettüvegről van szó, a szegedi Domus áruházhoz készültek 1979-ben és 2006-ig voltak használatban.
Bármilyen javaslatot, tippet megköszönnék. Az árak csak irányárak, mert nem értek hozzá.
Tulajdonképpen a beárazáshoz is segítségre lenne szükségem.
50 légköbméter alatti, nem engedélyköteles épületre van-e olyan kikötés, hogy teljesen külön állónak kell, hogy legyen, vagy hozzá szabad építeni a régi melléképülethez, úgy hogy az egyik oldalát a régi épület adná (közös fal)?
Ugyan, mi lehet az az anyag, ami képes a lakás páratartalmát szabályozni egy festégréteg vastagságában? Meg harmatpont felett a hőmérsékletet? Ez biztos a nasa-s festék lesz megint. (nem olvastam a cikket)
Alkalmazható olyan speciális bevonat is, amely miden nedvesedő problémára és a penészesedés ellen is tartós megoldást nyújt. A különleges összetételű vékony bevonat egyszerűen falfestékként alkalmazható. Különlegessége az anyag összetételében rejlik, ami gyors hőeloszlást, hővezetést biztosít a helyiségben, és így jelentősen a harmatpont fölé emelik a falak felületi hőmérsékletét még a hőhidak, sarkok felületén is. Mivel nem lesz páralecsapódás, a fekete penész sem képes ezeken a falakon megtelepedni. A bevonat kötőanyaga egyben szabályozza is a helyiségek páratartalmát. Ha az túl magas, magába szívja és később, alacsony páratartalom esetén "kilélegzi", és az ideálisnak mondható 55% körüli értéken tartja. Ez a bevonat egyben egyenletesebb, szinte légrétegződés nélküli hőeloszlást is biztosít a helyiségben, ami a fűtésköltségre is kedvező hatással van. A korszerű, sok színárnyalatú bevonó anyagot a falfestékekhez hasonlóan lehet a falakra teríteni. Igaz ez elég költséges festésnek mondható, viszont a bevonat penészmentességén túli egyéb előnyős tulajdonságai miatt sok nedves falazatú házban és lakásban adhat gyors megoldást, és sok évre biztosítja a garantáltan egészséges lakhatósági körülményeket.
Na ja,hallottam Én is erről a kereséses módszerről.Amúgy a saját csatornáikat kéne rendbe hozniuk ,mert ott mindenhol bekerül a rendszerükbe a talajvíz és a csapadék víz is.
Ha bekötik a csapadék vizet a szennyvíz csatornába az nem túl korrekt megoldás,képzeld ha mindenki így tenne mi lenne a szennyvíztelepekkel hidraulikailag egy csapadékos időben!?
Ha az árokba megy, akkor nem kell oda semmilyen szűrő és visszacsapó. Ami bemegy az ki is megy, büdös nincs benne. Az csak akkor kéne ha a szennyvízzel egy helyre menne.
Engem is ilyen kérdések érdekelnének, hogy pl ezek mennyire bírják hogy ne dobják le a festést, és hogy a 0,6mm vajon mennyire alaktartó. A lopás egy dolog, ennyi erővel semmit sem tehetek fel, mert bármilyen festett cuccot ellophatnak.
Csak azért kérdeztem, mert van egy alu vázas bódém a kert végében, amiről a hosszú évek során sajnos már lepörgött a gyári festés. Mennyivel tartósabb egy festett alumínium ereszcsatorna?
Japánban meg egy víztartályt tesznek a tetejére, hogy az ellenlötyögtessen, és ne vegye fel a ritmust. Mire felvenné, már abba is marad. A földrengéseknél nem is a lökés nagysága a rossz, hanem a hossza. Minél tovább tart, annál inkább esik szét minden. Az utórengéseknek könnyebb dolguk van, hiszen eleve egy meghuppolódott rendszert lötyögtet meg, a fő cél sztem nem is az, hogy egyben maradjon, hanem csak az, hogy ne dőljön hamvába a bentlévőkkel.
A földrengésnél a gyorsulást mérik. Tól-ig vannak kategóriák. Az, hogy egy ház kibírja-e vagy sem többek között a földrengés és az épület (ön)rezgésszámától is függ. Ha az épület nem rezonál a földrengéssel akkor elég sokat kibír. Ha igen akkor sokkal kevesebbet. Egy bizonyos erősségig lehet méretezni földrengésre, de előbb-utóbb az épület föladja. Komolyabb földrengésre úgy méreteznek, hogy a házat elhangolják az addig ott előfordult földrengések frekvenciájától. Ennek csak az a hibája, hogy nem biztos, hogy a következő földrengés olyan lesz mint a korábbiak. Amerikában ezt (pontosan nem ismerem) hegedű elven igyekeznek megoldani. Az épületben vannak motorok, amikkel különböző feszítőkábeleket rángatnak, ezzel elhangolva az épületet az aktuális földrengéstől. Sajnos a módszer drága lehet és ez sem nyújt 100%-os biztonságot.
Azt hittem valami szakmai indoka van. :) Lelopni bármit lelophatnak, de ez nem sokkal drágább mint a horganyzott és azt is lelophatják. Inkább a 0,6mm-es vastagság zavar, ezért kérdezem hogy van-e tapasztalat.
Miért? Már gondolkodtam rajta sokat és éppen ez volt ami mellett az szólt hogy pl nem rozsdásodik. Mi a konkrét baj velük? Még nem rendeltem semmit, még bármire módosíthatok, persze színes kellene nem sima horganyzott.
Sziasztok! A Trifa csatornával van valakinek tapasztalata? Alumínium csatornákat nézegetem, és ez az amit még hajlandó lennék áldozni a dologra. Elvileg 0,6-os alu ötvözet a csatorna anyaga. Mennyire lehet ez jó? Vagy ha nem is Trifa, ugyanilyen anyagból hajt a környéken egy bádogos üzlet, talán kicsit olcsóbban. Műanyagot nem akarok, a márkás darabok meg drágák oda ahová kellenének. Csatornavasból elég a 20cm-es vagy érdemesebb 30-ast venni?
A mostani padlószinttől kiméred a végleges métervonalat ami kerek 1 méter plusz a kiszámolt vastagság. Az ajtókon pedig lesz egy jel, amit pontosan ide illesztenek beépítésnél.
ez egy nagyon lényegi kérdés. utólag semmit nem lehet vele kezdeni. nem a nyílászáró a kérdés, hanem hogy mi legyen a padlók rétegrendje. nem akarok nagyarc lenni, de ha még nincs eldöntve, akkor valami nagyon el lett cseszve.
olyan ember kellene, aki látott már mondjuk fafödémen fürdőszobát. saját agyammal valami vízálló osb vagy cementkötésű+folyékony fólia+hajlaterősítőben gondolkoznék.
Most kerülnek be a konténerházba a nyílászárók. Mivel van néhány olyan ablak, amely padlósikra kerül, többekközött egy emelő toló ajtó, ezért felmerül a következő kérdés:
A konténer padlója faburkolat, amire én rázárnék még egy OSB lappal, de a fürdőben és a WCben kerámialapot tervezek, ezért az a kérdés, hogy milyen magasságba kerüljön az emelő toló ajtó, mekkora rétegrendet hagyjak ki a fapadlón kivül?
Az épület alja szabadon van, azonban 25-28 cm szigetelést kep, ezért hőszigetelés kérdés nincsen.
A kerámialapos helységekbe villany padlófütés is kerül.
Nagyon tetszenek a fa (hatasu wpc?) teraszburkolatok. Pro es kontra miket lehetne emliteni egy normal csempezett teraszhoz kepest? Kell ala ugyanugy vmi aljazbeton vegig, vagy el lehet hagyni es csak vmi 'savalapot' kesziteni? m2 arban kb. mennyibe kerul a ket verzio atlagos minosegben?
Az a gond, hogy áthidalókban is Ytong termékek kellenek, amik sokkal drágábbak, mint a Porotherm pl.
Teherbirásban semmi gond nincs velük a téglához képest, hiába Ytong termék, de ennek nem olyan szar a nyomószilárdsága.
Kinek éri meg? 3 éve terveztem egy ilyenből, ahol kvázi főút mellett épült a ház, nagy a buszforgalom, setb. Oda nagyon kellett a hanggátlás.
Másnak a hőtároló tömege miatt kellett.
Összköltségben azért 4-5-800e Ft is lehet a különbség egy P30n+f-hez képest, ~150 m2-es földszintes háznál. Kicsit drágább a falazóanyag, kurva drága a hozzá való habarcs, frágább az áthidaló, és drágább a munkadija is. Vakolni sem olcsóbb, ugyanis az Ytong vékonyvakolat anyagára elég húzós.
Elővettem a régi témát, látom, korábban ki volt vesézve rendesen, de lenne kérdésem.
Silka vs. Tégla (mindkettő hőszigeteléssel):
Néztem árakat, valóban drágább a silka, ezen kívül eddig senkitől nem hallottam róla rosszat.
(jah rühelnek vele dolgozni sokan, a vezetékek stb helyét belevésni pokol), azért van ahol akciós, van ahol adnak ingyen vágót is hozzá bérbe.
Azt figyeltem sok árajánlatban hogy a "hagyományos" téglákhoz képest van egy kb 50% os ártöbblet ami nem kevés.
Kérdés, kinek ér meg enynit 10+ db hangszigetelés, meg jó nagy hőtároló képesség. Viszont az összköltségben (egész ház) ez eltörtpül. Egy olyan 3e ft/m2 lehet?
Mivel eps-sel ez elég jól kombinálható itt a közetgapoton lehet spórolni is. Egy 100nm-es háznál ez kb. 360e ft. többlet minusz a kőzetgyapot vs. EPS.
Esetleg vakoláson is lehet spórolni, sima felszín jön ki. Jól gondolkodom?
A kérdésem még az, hogy menyire masszív, stabil falakat lehet belőle építeni, a 25cm vastagságnál nem kell betonpillér? Földrengés terén a pl B30-as vagy NF 30-as téglához képest hogy viselkedik? Vagy mindkető kártyavár? Mekkora az a rengés amit még kibír (ok tegyük föl az alaprajz erre optimálisan van tervezve). Ahol lenne a ház ott egy 4-5ös (Richter) reális esély a ház élettartama alatt. Melyik födémmel lenne ez biztonságosabb (fa/vasbeton?)
Könnyűszerkezetestől idegkenkedem. Az nem megoldás.
Tudok olyan megyeszékhelyi belvárosi parkolóházról aminek az építésekor derült ki, hogy a szomszédos iskolába belóg 1 métert. Nehogy azt hidd lett valami következménye, illetve igen. A tornaterem falát lebontották és 1 méterrel odébb újra felhúzták. Halál komolyan megtörtént, a parkolóház irgalmatlan fontos volt oda. (valakinek, aki pontosan tudta a tervezéskor is, hogy nem fog beférni az adott helyre)
Építkezésnél mekkora az a tűréshatár, amit még elfogadnak eltérésként a megvalósult méretek esetén az engedélyes terven szereplőhöz képest? Azaz, ha van egy 12m szélesszégű épület, abban hány centi esetleges túllépés az, ami még hibahatáron belüli? (ha van ilyen...)
A szabály az, hogy két magasság és egy belépő összege 2H+B=62-65cm (egy emberi lépés).
Előszőr megméred a színtkülömbséget az induló és a fogadó színt között, az elosztod egész számmal (N).
Kapsz egy lépcsőfokmagasságot (H), amit megszorzassz kettővel és kivonod a 65-ból.
Ez lesz a belépő mélysége (B). B-t megszorzod a lépcsőfokok számával (N) és kapsz egy hosszat, amibe a lépcsőkar bele kell férjen (vizszintesen a induló színten).
Ha nem fér be, akkor meredekebb (szűkebb) lépcsőt kell tervezni (vagy tőrt karú- , csiga-, húzott lépcsőt, stb).
A meredekebb lépcső H-ja nagyobb lesz és a B-je kisebb, betartva a képletet. Ha B< 22 cm, akkor lemenni nehéz a lépcsőn, hiszen nem fér el a lábad (ha nincs homlok, akkor felmenni nem nehéz).
Extrém szűk esetekre létezik tánclépcső is.
Ennek a fokai srégek, az egyik felén pl. 17 a másik felén 27. A következő lépcső meg van fordítva. Akkor valojában B= 17cm, de mégis van 27cm helye a lábadnak, csak mindig jobbal vagy ballal kell indulni, az első lépcsőfok srégségének függvényében.
A szűk lépcsőknél arra kell odafigyelni, hogy a kivágás a fogadó szinten legyel elég tágas, mert lefele jövet nagyon kényelmetlen, ha hátra kell hajolni.
Érdeklődnék, hogy valaki tudna-e nekem linket adni egy olyan oldalhoz, ahol meg lehet tervezni egy padlásfeljárót (tetőtérbe)?
Vagy valaki tudja, hogy is kéne ezt kiszámolni? A neten az olvastam, hogy egy lépcső magassága 17 cm, belépési hossza 29 cm... nem tudom ezt mennyire kell pontosan venni!
A belmagasságot tudom és a vízszintes helyet is, de nem tudom abba hány lépcsőfok férni meg ilyesmik!
talan nem lesz olyan meleg mint most, de ha megis meleg lesz erdemes valamilyen szovetanyaggal letakarni a betont? Geotextillel pl? Van olyan ami vilagos szinű.
Meg tudjátok mondani, hogy milyen vastagságú és típusú bitumenes lemezt szoktak rakni a falazáskor a fal alá és a szerelőbetont milyennel szokták vízszigetelni?
"Nem javítható a hullámlemezt. Nem tudod összolvasztani. A rövid végein van egy fekete sáv, azt a nap melege idővel összaragasztja. "
Lehet, hogy én is tévedek, de én nem bitu hullámot javítanék, hanem volt itt ötlet, hogyesetleg az pont belefér a hullámpala gödreibe és púpjaira.
Viszont a tetőléces technológia megindította a vezérhangyát.
Van olyan pala aminek 46mm a magassága és 6mm a vastagsága. A 40mm pont szintbe hozza a gödröket a hullámokkal. Igaz az enyém a 6 hullámos fajta ami 57mm magas, és 177mm a hullámhossz
A tető úgy áll össze, hogy 6,5m a hossza és 20m a szélessége. Ezen a szélességen van 112hullám.
Ehhez az akcióhoz viszont már tényleg kell egy vállalkozó.
Egyébként nem ácsot kerestem ,hanem palatető szigetelőket. Olyat akinek a listájában benne van a hullámpala is.
De alapvetően két megoldást alkalmaznak, vagy az OSB+zsindely, vagy a festés ISOPaint szupertartós tetőfestékkel, "mi 3réteget viszünk fel" szöveggel.
Nem javítható a hullámlemezt. Nem tudod összolvasztani. A rövid végein van egy fekete sáv, azt a nap melege idővel összaragasztja.
Szóval:
A hullámmagasság 38mm. A lap hossza 2oocm, szélessége 95cm- 1o hullám, talán 85cm fed. Had a tetőn.
Vágass 4ox4omm-es fenyőléceket, 13o nm tetőre fog kelleni 11o-12o darab 4 méteres.
A léceket hosszába kell szerelni a tetőre, a hullámok irányába valahogy rögziteni kell a szélességben futó vasbordákhoz (pl. 6ox4.2 önfúrós csavarokkal, legalább méterenként egy csavarral- ez 5oo csavar- bérelj csavarozógépet, mert egy síma furógép nem fogja bírni).
Fel kell szerelni 3-4 darabot szélesség méterenként (egy hullámba teszel, kettőt kihagysz, a negyedik léc tengelye 95 centire lesz az elsőtől). Menet közben ki kell szerelni a csavarokat, amivel a hullámlemez rözgítve volt.
A 4.5 kg/nm-res bitumenes membrán szélessége 1 méter, ha kapsz szélesebbet az annál jobb, azt fel kell szerelni a lécekre - kárpítos szeggel, mindig a 4. lécen tóldva, 5 cm átlapolva. Az átlapolást fel kell melegíteni. A fenyőléc ki fogja bírni.
A második réteget az elsőre merőlegesen szerelném, melegítéssel, 1o cm átlapolva, jó lenne egy üvegszállas erősítésű membrán, de mindenképpen egy UV védett.
Az ereszre készíts o.7-es horganyzott lemezből egy csepegtetőt (a lécek végére szerelbe) arra vidd rá a mindkét réteg membránt és csavarozd le. A felső eresznél is csináld meg a csepegtetőt.
Meg tudjátok mondani, hogy milyen vastagságú és típusú bitumenes lemezt szoktak rakni a falazáskor a fal alá és a szerelőbetont milyennel szokták vízszigetelni?
Mármint, hogy én karon ragadjak valakit és eltöltsek vele .... nem is tudom mennyi időt a tetőn...
Találnom kell valami vállalkozó szellemű embert.
Amikor a síkpalára felmelegítik a Villas zsindelyet akkor is nem kellene alá másik réteg?
Mert olyan vállalkozót még nem találtam aki olyan képet rakott volna az "amire büszkék vagyunk" falra, ahol dupla réteget melengettek volna.
Mindig a "Lemossuk, ráolvasztyuk a zsindelyet és egy darabig örökre jó lesz." technológiát terjesztik.
Ilyen síkpalásokból még nem láttam repedtet(vagy csak nem néztem elég közelről), viszont mindegyiknél az alul lévő pala 3D domborzata jól látható 2-3 nyár után.
Nincs valami korszerű technyalógiás helyi javítási módszer? Nem vagyok híve a kókányolásnak, de az a tető rohadt nagy. Amikor fent voltam alig láttam el a végéig.
Szakmai tanácsokat szeretnék kérni. Szóval 2. emeleti tetőtér, szélső lakás. Az a fal, ami a képen is látszik a ház tűzfala délkeletre néz, a múlt ősszel-télen vettem észre, hogy penész jelent meg, apró pontokban, de a fal szobákat (2 szoba+fürdő) érintő belső részén. Kívülről valami extra vékony szigetelés van a házon, max 2-3 cm, de a tetőtérben semmi. Lehet, hogy ez okozza azt, hogy télen áthül a fal és levezeti a hideget a szobákig, ahol aztán a pára miatt megjelenik a penész???
Érdemes lenne valami szigetelést tenni a csupasz téglára belülről? Esetleg a padláson meglevő szigetelést bővíteni??
Azért szerintem úgy szüntessétek meg, hogy könnyű legyen szükség esetén újra megnyitni. Én nemrég csináltam egyet hasonló födémen, mert nem volt a házból följáró.
Természetesen az talán a legegyszerűbb, ha valami célszerű módon beraksz fából egy tartószerkezetet és rá alulról egy tábla gipszkartont.
Esetleg érdemes a födém felső síkjában nagyjából áthidalni deszkákkal, vagy valami nem párazáró teherhordó réteggel, ami elbírja egy ember súlyát, nehogy beszakadjon a bejavítás, ha egyszer valaki odatéved és belelép. A födém helyére is mehet valamennyi gyapot, de szükségtelen mondjuk plusz 30 centit berakni oda, elég a födémszint fölé, az a vastagság, ami egyébként is van fenn a padláson.
A teljes párazárás nem szükséges feltétlenül, de egy fólia mehet a gipszkarton alá, hogy semmiképpen ne jusson több pára be ott a szerkezetbe, mint a födém többi részén.
Asszem ezt nem egészen értem. Az alsó réteg- felső réteg arra vonatkozik, hogy a bituzsindely ilyen felépítés, vagy arra, hogy két menetben kéne raknom?
Telibe a tetőn? Ami a hullámosság miatt 130 helyett felvesz vagy 200nm bitument?
Mert erre akartam rávenni azt a brigádot, aki ilyet csinál síkpalánál.
Azt mondta, hogy hullámokba belesimogatni a bitument azt ők nem vállalják. Szerintem már megégették magukat. És ennek fényében nem biztos, hogy egy ekkora szopórollerre fel akarok szállni:)
Az jutott még eszembe, hogy a kritikus területeken megcsinálhatnám ezt - jó kis foltokat melegítve a tetőre, ami engem nem zavar, úgyis a szomszéd látja csak :) - de akkor a folt széleinek eldolgozását hogyan kell összehozni? mert ha az egyszer feljön és bevezet mindent a repedésbe ....
Meg a palát a rámelegítés előtt célszerű letakarítani. Na azt sem tudom megsaccolni mekkora szívás...
Nagyon barkács, de évek óta működik egy ismerős hasonló tetőjén:
Simán rámelegitesz bitumenes lemezt a tetejére, követve a hullámpala hullámait is. Alsó réteg sima GV45, felső réteg viszont valami UV-álló palaörleményes, vagy hasonló.
Árban mondjuk ez sem olcsó, de olcsóbb, mint az OSB+zsindely.
Milyen technológiás beázásmentesítést célszerű alkalmazni? Ősszel voltam fent amit láttam rést betömtem kátrányos tömítővel. A múltkori több napos esőben megint bejött a víz. Ott ahol repedés volt-van.
Ezen kívül több ponton szivárog be, ahol repedések látszanak, de nem igazán csöpög be semmi.
Megvizsgáltam az esetleges tetőfelújítást, amit a vállalkozó úgy vállalna, hogy leteríti az egészet OSB-vel, aztán rátesz valamit, célszerűen bituzsindelyt.
De ennyit nincs kedvem fizetni érte - 130nm a tető.
Van erre valami tartós, de nem aranyárú megoldás? Kenhető, fújható UV álló massza?
Stukatúros födémemen megszüntetjük a padlásfeljárót, a helyén keletkező lyukat hogyan érdemes "befoltozni" (1mx2m-es rész) ?
Jelenlegi rétegrend (alulról): vakolat, stukatur, deszka, betongerenda, deszka, agyag.
Alulról gondolom legegyszerűbb a gipszkarton, felülre léceket vagy deszkákat gondoltam.Kell-e alulra párazáró, vagy ilyen javításkor fölösleges? Felül gyapot van, a javított helyre csak rakjak simán vastagabb gyapot réteget?
Szögcső témában. Sosem hallottam ezt a zártszelvényre, kissé képzavaros, de szemléletes elnevezés. Lehetnének egyébként geometriailag következetesebbek a vasanyagok elnevezései, de a nyelv általában nem foglalkozik ilyesmivel.
Ezt a képből szűrted le? Nem szívesen szedném szét. Az ablak szigetelésbe van szerelve (először szigeteltem, utána lett berakva az ablak, teljes keresztmetszetében kifelé eltolva), nem hiszem, hogy hőhíd lesz.
ez nem erről szól. Kismagyarországon is van hely ahol az öregek harmatacsőnek hívják, aztán nincs ezzel semmi gond, max akkor ha a fiatalok nem mernek rákérdezni.
"most az a kérdés, hogy az erdélyi vagy a anyaországi kifejezés a zsargon,"
Szerintem Magyarországon az erdélyi a zsargon. Erdélyben meg lehet a magyar neve is zsargon.
A fenti idézet alapján az az érzésem, hogy az erdélyiek nem tartják magukat a magyarországi magyarokkal egyformának. De szerintem ezt a témát fejezzük be, nem is idevaló, meg fölösleges is. Egyébként a befalazó talp, vagy befalazó idom lehet nagyobb is, ez csak a bekötő kampók számától és méretétől függ.
Magyar világ a II. világháború alatt volt Észak-Erdélyben és akkor már volt vasút, hiszen azon szállították be a honvédeket is 194o őszén. 1944. június 2.-án a kolozsvári vasutállomást bombatámadás (angol szőnyeg) érte, nagyapám az állomási mozdonygarázsba dolgozott (Február 16 a neve, most is ott van), ráesett egy fal és egész életében sántított.
Kolozsvár lakossága 1941-ben 11oezer lelket számlált, ennek kb. 1o% volt román. Ugyhogy 1oo%, hogy a szögcső az nem román nyelvből ered.:). Nem zsargon, ez a neve a zártszelvénynek Erdélybe.
A placuta (román építőipari zsargon) az 1o-25mm vastag teglalap alakú vaslap, aminek négy-hat PC12-es betonvas pipája van, öntéskor kell az alapba szerelni és max. 12ox12o-as acéloszlopot lehet heggeszteni rá. Ezt se tudom, hogy nevezik magyarul. :).
Vagy nagyobb nyílást kellet volna képezz vagy kisebb ablakok kellet volna szerelj, mert a spaléton el kell férjen min. 5-8 cm kőzetgyapott. A pallón hőhid lesz és penészedni fog a spalét. Szedd szét és told el a pallókat. Az ablakra szerelj valamit (pl. faprofilt, de létezik 5o-7omm széles PVC profil is amit utólagosan rá lehet csavarozni a PVC ablak tokozatára), mert nehéz lesz beszerelni a sokkal szélesebb kávába.
Nem akartam megsérteni, pusztán csak a szó eredetét próbáltam megtalálni. Magyarul az "L" acél hétköznapi megnevezése szögvas. Szögvasból kétféle van, a melegen hegerelt és a hidegen hajlított. Zártszelvényből Magyarországon főleg a hidegen hajlított (DIN szerint Kaltgefertigt) fordul elő. A DIN ismeri a melegen kialakítottat is (Warmgefertigt). A négyszögletes belül üreges szelvényeket ha szögletes zártszelvénynek, ha körgyűrű keresztmetszetű akkor csőnek hívják. Mégegyszer elnézést kérek, nem akartam megsérteni, de itt ez a neve.
Ha a szögvas szó az használatos, akkor onnan csak egy kis lépés a szögcső, mert az egy olyan cső aminek szögei vannak. Nagyapám kazánkovács volt a vasútnál, akkor tanulta a szakmát amikor még magyar világ volt, a zártszelvénynek ezt a szót használta. :) A szögvasat, csövet és a szögcsövet ugyanazzal az eljárással gyártják.:)
Ez nem román elem, az iparosok Erdélybe kizárólag magyarok voltak a 7o évekig, a román kifejezés a zártszelvényre a szögcső szó szerinti fordítása (teava rectangulara).
A taluz az lehet román-francia eredetű, de én életembe nem halottam a részű szót használni Erdélyben.
Hát ez az, ha a szögvas = szögcső, akkor mi a zártszelvény? Vagy lehet, hogy a zártszelvényre mondják, hogy szögcső? Szerintem az elsőre lehet következtetni a szövegből. Egyébként az erdélyi magyarban egyre több a román elem. A mai román nyelv a francia nyelvnek a XIX. századi (ha jól tudom az időpontot) átvétele. Francául a rézsű az talu, az erdélyi magyar azt mondja, hogyha az ember megkérdezi azt hogy hogyan lehet megtalálni a keresett célt: Vegye ezt azt utcát (prenez cette rue la franciául) és ott megkapja . Stb.
Ötleteket várnék, normál ablak gipszkartonozásához. Tetőtéri ablak szerelésével tele vana net, de nálam sima ablakok lennének kengyelekre szerelt előtétfalban. Tehát függőlegesen CD profilok vannak, és ráadásul pont az ablak mellett van ugye egy-egy palló (ezek közé került az ablak). Ha ide felszerelek UD-t, akkor a kengyelnek belóg az íves része, és nem tudok befordulni a gipszkartonal. Az ablakkávába nincs hely külön tartószerkezet kialakításának.
Nem tudom, hogy kik nem kérdezték meg. Azért annyit mondanék, hogy a szögacél (szögvas) az semmiképpen sem cső. Mindenesetre vicces zsargon. Ha a szögvas cső, akkor mi a zártszelvény?
Szögcső= Zártszelvény:), most az a kérdés, hogy az erdélyi vagy a anyaországi kifejezés a zsargon, mert a szögcső és a taluz kifejezéseket 25 éve használom és most kérdezték meg először, hogy mit jelent. A rezsűt (taluz) nem ismertem.
Ezután kikeresem az anyaországi szakkifejezéseket.
Viktor kiűzte a Tesco-t, biztos az egyik áruházuk ajtaja:) Nem rossz amúgy, én egy fedett kerti úszómedencét építenék belőle, ami télen is használható.
A kavics-tört kő ágy egy síkot kell képezzen a talaj felszíne felett, de az oldala nem áll meg függőlegesen, lefolyik.
Meg kell támasztani egy ferde síkkal (egy háromszöggel) saját anyagából.
Biztos van egy magyar szó rá, de nem ismerem.
A taluzba szoktunk cementet is keverni és meglocsoljuk. Lehet nagy köveket vagy betonlapokat is tenni rá, ha van kéznél. A lényeg az, hogy egybe tartja a kavicságyat, amikor az terhelést kap.
Nem is ásnék alapot. Megcsinálnám teljesen szárazon.
A műhely alatt leásnák 25 cm a talajszínt alá, megtöltenén 1o cm sóderrel, aztán tört kővel a talajszínt felet 1o-15 cm-rig, taluzzal az oldalakon, rá 4 darab U12o vasgerandát, a rövidebb irányban átkötném 5ox5ox5-ös szögcsövekkel, ha 3.5méternél nagyobb a nyílás beépítenék középre még egy vasgerandát, a gerenda vastagságát kitőlteném XPS polisztirollal, a réseket kifújnám habbal, aztán lecsavaroznék 2 réteg 22-es OSB-t.
A U gerendakra szépen fel lehet heggeszteni egy tartóvázat szögcsőből vagy elkészíteni 1ox1o-es faoszlopokból, a falakat 1oo-as gipszkarton profilokkal megoldani (belűl 2 réteg 12.5-es gipkarton lemez, 1ocm Rockwool kőzetgyapott, kívül 1 réteg gipszrost és 5 cm ESP polisztirol, glettolva). Mennyezet 5ox5o-es szögcsőváz, szigetelt gipszkarton álmennyezet, lapos sátortető, lemezfedés. Az egyik fal a garázs fala.
Már csak azért sem kell aggódnod, mivel ez az elméleti fagyhatár csak a szabad beépítetlen területeken van. Nálad az a 4 .oldal védett. Az egyik oldalról a garázs a másikról a leendő műhely.
Megfelelően szigetelt épületeknél magában az épületben sincs fagy még fűtés nélkül is a talaj melegítő hatása érvényesül.
Hogy stílszerű legyek - tök mindegy, hogy ott 60 vagy 40 cm es lap lesz . Sőt az említett vb.gerenda is elég.
Azt is meg lehet fontolni, hogy a műhelynek elég egy könnyű szerkezetes épület is. Nem kell olyan masszív alap, könnyebb , gyorsabban felfűthető. Gondolom éjjel és vasárnap nem használatos. Hobbi műhelynek ideális.
A dübelekbe nem bízok. Tégladübelnek ütvefúrás nélkül kell a furatot elkészíteni, nem biztos, hogy nem megy el a fúró valamerre vagy nem ég el a fúrószár.
Ha tényleg meg kell terhelni egy rögzitőelemet, akkor inkább kétkomponensen gyorscementet alkalmazok (van hilti vagy fischer ami nagyon jó - 3ooml-res kiszerelésben- szilikon pisztollyal kell kinyomni), gyorsan megkőt és a furat teljes hosszában fog. Létezik betonnak és téglának is külön, a lyukas téglánál lehet alkalmazni egy műanyag harisnyát is. 15%-kal nagyobb furatot kell készíteni, mind a csap vagy csavar amit rögzíteni szeretnél.
Természetesen az alap másik 3 oldalát leásom 80-90 cm mélységig, csak a 4. oldalnál, közvetlen a garázs melletti alapnál ások le 60 cm-ig, szívem szerint itt is leásnák a teljes mélységig, csak nem tudom szabad-e, nem ártok-e a meglévő épületnek (garázsnak)? Ha azt mondjátok nem lesz semmi gond, leások ott is a fagyhatárig.
Eladó a képen látható tetőtéri lépcsőfeljáró. Szétszerelt állapotban van, könnyen szállítható. Nagyon szép, jó állapotban van, nincs sérülés rajta. Fém tartószerkezete 80x50-es zártszelvény, fa lépcsőfokai pedig gőzölt bükk fából készültek.
Beadhatjátok bármikor, viszont ha még más szerepel a tullapon tulajdonosként, az ő hozzájárulásuk kell az engedélykérelemhez.
Második kérdésed elég vicces, tekintve az utóbbi időkben folyó "munkát", amit egyes éphatóságok művelnek. Van ahol simán tudják tartani a 15 napot engedélyezésre, de van most két olyan épitési engedély kérelmem, ahol 4 illetve 6 hónapja ülnek rajta.
Építkezés előtt állunk, szeretnék tudni pár határidőt.
- Mikor adható be az építési engedély iránti kérelem? (már kész tervekkel) Elegendő, ha megírtuk az adás-vételi-t a telekről, vagy szükséges, hogy már a tulajdoni lapon is szerepeljen a nevem?
- A benyújtást követően, ha minden hiánytalan, legkésőbb meddig ülhet rajta a hatóság, amíg az első kapavágás megejthető a telken?
Biztos megfojtanál de :) lehet milliókból és lehet néhány ezerből attól függ mit szeretnél. Ha sarokba kerül, már adva van két fal csempézve így marad egy fal és egy ajtó probléma, a falat meglehet oldani vaskeret + üveg vagy más anyagból ami állja a vizet, az ajtó rész szintén azzal hogy kell két zsanér plusz valami amivel az ajtó ott marad ahol kell tolózár vagy hasonló.
nalátod. ezért van hogy az első kérdés nem az hogy mennyi/m2, hanem hogy mekkora. az ár attól függ hogy mit lehet belőle csinálni, nem attól hogy hány m2.
- vastagság
- van-e rajta luk, karc, festés, matrica
- méret
ha szuper állapotú és valaki pont tengeri akváriumot épít, akkor érheti az új ár 70%-át is. ha bontott bkv buszmegálló, akkor tudok csepelen egy telepet ahol tonnaszám törik össze hogy szabaduljanak tőle.
érted hogy nem lehet elvágni? ha elmegyek az üvegeshez, és rendelek egy 50x100 centis edzett üveget, akkor megkapom 6500Ft-ért. ha neked van egy 100x200 darabod, az nekem semmit nem ér, mert nem lehet belőle 50x100 centiset csinálni.
Köszönöm szépen. A négyzetméterár csak viszonyításnak jó, ebből meg lehet becsülni a konkrét darabok értékét. 13 ezer/nm-ért láttam újat, akkor a hazsnált olcsóbb kell, hogy legyen némileg.
Ha a régi konyhaablakokra kicsapódó párát veszed alapul, megsaccolhatod milyen. Ha ugyanott kicserélik hószigeteltre, a pára nem fog kicsapódni, hanem más utat fog keresni. Minuszban a konyhában ígyis-úgyis meleg van, de ott sem szellőztetnek örökké.
Létezik tégla, sőt üreges tégla dübel is. A dübelben nem keletkezik se nagy hüzó, se nagy nyíróerő. Ha nem akarom bevonni a teherviselésbe a kiváltót akkor nagyobb profil és kisebb dübel kell. A kiváltó betonminőségéről egyébként nekem sincsenek illúzióim.
Nem rossz ötlet, de nem fúrnám szét az albérletet.
Plussz ventillátorban energiatakarékosabb, de hűtöm vele a lakást, nem is olyan effektív mint az erre való kézikészülék.
Minnel nagyobb felületet és hatékonyabb páralecsapódóra tervezem annál komplikáltabb a kialakítása, és több hőt is visz ki az utcára.
Plussz barkácsolni kell hozzá víztárolót stb. A páramentesítő hulladékhője (szal gyak az összes energia amit fogyaszt fűtésben jelentkezik, mellette meg termeli a vizet).
Ugye a kondenzációhoz kell azért jelentős hőmérsékletkülönbség. Egy pl. kinti 10-15 fok magas páratartalom, benti 21 foknál nem túl effektív szemben a páramentesítő fix 0 fok körüli hőfokával. Kinti -10foknál nyilván más a helyzet, de ott a szellőztetés is nagyon hatékony.
Vezess be kintről egy vastag, U alakú alucsövet, és hajtsd át rajta a külső levegőt. Na azon ki fog csapódni a pára, és elég hozzá egy PC ventillátor. Fürdőbe, konyhába simán beszerelhető, senkit nem zavar. Időnként áttörlöd penészgyilokkal, de az alun nem sok lesz, mivel nincs benne cellulóz.
MINDEN oldalról hőszigetelned kell a koszorút a tégla felé.
Képzeld el magad elé metszetben. A koszorú előtti hőszigetelés csak a beton aljáig ér, tehát ott van egy olyan pont, ahol 8-10 cm tégla után már beton jön = hőhid.
Ennek az a megoldása, hogy a koszorú alatti téglasor keskenyebb tégla, magyarul a koszorú előtti hőszigetelés egy sor téglával lejjebb ér.
De én, mint ezzel foglalkozó épitész még legalább 20 ilyet tudok mutatni egy ilyen nem hőszigetelt épületen.
Természetesen azt csinálsz amit akarsz, de sem árban, sem hőszigeteltségben nem jobbak a "csodatéglák".
Igen a lábazatra nem tudok jó megoldást. Vagy "kilóg" a tégla a lábazatból és akkor elfér a szigetelés a síkban, de az nem tudom milyen statikailag. Vagy a lábazat "lóg ki" a szigetelés miatt, de az meg hogy néz már ki...
Koszorú, stb. Én láttam olyan terveket, hogy nem ér ki a koszorú a tégfal egész vastagságában, így kívülről oda lehet tenni a beton borítására az EPS-t.
"Tuti betennék télen egy lefagyasztott kólásüveget valahová párakicsapatónak, érdekes lehet mennyit szed össze :)"
Pára: Nálunk lakásban szobanövények, stb. Szigetelt bérház (persze hogy hőhidasan durván). Penész, ha nem szellőztetünk, ha igen akkoris.
Páramentesitő (elektromos nem a Cere...t szar) kezdeti időszakban akár napi 10L vizet kitermelt 60nm-en.
Oxigént még nem termel meg széndioxidot sem bont, de "fagyasztott kólásüveg" elven működik ;)
Pont emiatt lényeges a folytonos hőszigetelő burok. Ha rendesen meg van csinálva, akkor a páratartalmat szellőztetéssel szinten kell tartani, ennyi.
A tapasztalat az, hogy egy normálisan és jól hőszigetelt házban jellemzően alacsony a páratartalom télen, részbena felületfűtés száritó hatása miatt is.
Valahol ki kell csapódnia a párának. Egyszerűen ki kell, és így vagy úgy megtalálja a módját. Ha nincs hideg felület (ablaküveg, betonkoszorú stb) akkor a szobában reked és megbüdösödik magában. Hacsak nem szellőztetnek ablakon, szellőztető-elszívón és nem hoznak friss levegőt. A zoxigén is elfogy egy idő után, nem csak a páratartalom a fontos.
Nem az áthidalók a problémásak, hanem egy koszorú, vagy lábazat, ahol beton találkozik a téglával.
Ha visszaolvasol még egy kicsit, akkor láthatsz olyat is, ahol leirom, hogy a 30-as téglához képest SZÁZEZREKKEL többe kerül már a 38-as falazat, mivel több áthidaló, több beton az alapozásba, lábazatba, koszorúba kell. 44-es téglánál még ennél is több.
És van gyakorlati tapasztalatom elég, mivel elég sok általam tervezett háznál viszem végig az épitkezést is.
Tavaly egy kivitelező büszkén mutogatott egy 44T Profiból épitett házat. Szerkezetkész állapotban volt, nagyon durván tele volt hőhidakkal, amiket emlitettem. Mert eszméletlenül bonyolult utólagos hőszigetelés nélkül megoldani a hőhidmentességet.
Köszi a válaszokat. Dominálóan sokkal egyszerűbbnek és homogénebbnek látoménis a "sima" B30as (vagy bármilyen) alap tégla + 20cm kőzetgyapot falat, nyílászáróknál pl nagyon jól megoldható a hőhídmentesség is, de:
Az alábbi felvetések vannak még (maradjunk a Pth 44 K-nál):
-Mostani árakat számítva a Porotherm K 2-3e ft/m2 árelőnnyel rendelkezik (anyag) egy B30 + 15cm kőzetgyapot/EPS falhoz képest.
A munkadíjban pedig az EPS felrakása ismételten számít.
Ha az alábbi kalkulátort használom ég durvábbak a különbségek:
Hőhídmentességet a 44cm-es falban, áthidalóknál, koszorúknál stb el lehet érni, abban a 44cm-es falvastagságban sokminden elfér.
Az ablakoknál valóban be kell fordulni a szigetléssel, de:
Most találtam egy hozzászólásban had idézzem:
"Eltulozzatok a kulonbseg jelentoseget.
BETON labazatnal a 3-4 cm XPS hoszigeteles megfogja a hoveszteseg 70%-at. A tobbi csak ennek csokkentesere van, illetve azert, hogy esztetikailag ne nezzen ki szarul az epulet. Ha mar minimalis hoszigeteles van egy feluleten, akkor nem lesz hohidas ahhoz kepest, ami brutalisan van hoszigetelve. A hohidassag azt jelenti, hogy a feluleti homerseklete le tud csokkenni parapont ala, magyarul peneszedhet.
Ha van rajta hoszeigeteles, akkor ilyen nem lesz."
Igazság a kérdés arra irányult, hogy kinek van gyakorlati tapasztalata, nem csak elméleti teória konkrétan ezekkel az anyagokkal?
A hilti dübel vagy fog vagy nem fog, nem lehet tudni, hogy mennyi cementet kevertek a hídlásba. Lehet, hogy csak úgy néz ki, mind a beton.
A Kömkel megoldása jobb, de lehet használni U profilt is, azzal picit kevesebbet kell vésni.
Nem használunk menetes szárakat (és nem furatjuk ki a profilokat szakműhelybe), mert káronkodással szokott járni, amig a két profilon átfűzzük a menetes szárakat.
Mindig van kéznél egy heggesztőgép,a profilok beépítése után a falat átfúrjuk a profilok alatt és felett és beépítunk 3o cm-ként egy-egy fi14-es betonvas kengyelt két darabból, amit leheggesztünk, egymáshoz is és a profilokhoz is.
Az utólagos hőszigetelés nélküli falazat a laborértékeknél 30%-al rosszabbat tud, mert van egy hőhidassági tényező is, amivel számolni kell. Ha nincs egy utólagos, FOLYTONOS hőszigetelő burok, akkor ez ennyivel rosszabb.
Valamint nagyon nehéz hőhidmentesre megcsinálni az épületet utólagos hőszigetelés nélkül, mert bizonyos kialakitások (padló-lábazat, áthidalók, koszorú-födém-fal csatlakozás) csak igy hőhidmentesithetőek, sima falazattal nagyon nehezen, illetve van amelyik egyáltalán nem.
Ez azért probléma, mert ezek a hőhidak komoly léptékűek, és szinte biztosan fellép párakicsapódás, azaz penészesedés.
Az sem igaz, hogy az olcsó tégla+utólagos hőszigetelés helyett a drága tégla+külső vakolat olcsóbb lenne, mert majdnem egy árban vannak.
persze, a tégla a laborban baromi jó hőszigetelő, nem is kell rá semmi.
- és az áthidalóknál
- és a beton pilléreknél
- és a betonkoszorúnál
biztos van több is, annyira nem értek hozzá. nem tudsz csak téglából házat építeni, rengeteg részlet lesz ahol szarabb lesz a szigetelés mint amit a tégla tud. ha utánna be van burkolva szigeteléssel, akkor ez nem gond.
"A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól."
Igen ez nem kérdés, egyértelmű.
A kérdés az, hogy a lent nevezetteknél ellátható-e a TARTÓFUNKCIÓ a HŐTÁROLÓ és a HŐSZIGETELŐ réteg egyben.
A mai modern házaknál a tégla csak TARTÓFUNKCIÓT és hőtároló tömeg funkciót tölt be. 15 cm homlokzati hőszigetelés mögött édesmindegy milyen tégla van, mert a falszerkezet összesitett hőátbocsátási tényezője csak századokban fog eltérni egymástól.
Remélem nem gondolkozol csak téglafalban, hőszigetelés nélkül...
A szögvas függőleges szára a hosszabb (fölfelé áll), a vízszites az megy be a falba vágott horonyba és a kiváltó alá.130x65x10 vagy 120x80x12 megteszi. Legalább 30-30 cm horony kell neki kívül-belül és a kiváltó mindkét végén. A csavar az nem csak rögzítésre kell hanem erőátadásra is. M12 jó lesz legalább 12 cm mélyen befúrva. De van ilyen HILTI dübel, az az igazi, mert a síma csavart nehéz meghúzni, hogy fogjon is.
Egyébként egy, a fényképen látható forintot kérek érte,. A kiváltó alatt a falat kívül-belül flexszel be kell vágni, egy-egy szögvasat alátenni és a szögvasak két végét a falhoz csavarral rögzíteni, a beton koszorúhoz két-két csavarral szintén rögzíteni a szögvasak függ. szárát. Utána a hézagokat acéllemezzel ki kell beilágolni.
Fölé be kell rakni I180-as tartókat, 1-1 db-ot bevésbe a fal külső és belső szélére, és átmenő csavarokkal megerősiteni.
Ezt hivják falszövet erősitésnek.
Ha ez megfelelően túlnyúlik a nyiláson (30-30 cm legalább), akkor tehermentesiti annyira a beton áthidalót, amennyit most többletterheled a kisebb felfekvéssel.
15 cm felfekvés általában elég szokott lenni, DE a kiváltó nem biztos hogy méretezve van a 30 cm-el nagyobb nyílásra. Tudni kéne, hogy mennyi az eredeti nyílásméret ahhoz, hogy hány százalékkal nő az igénybevétel nyírásra és hány százalékkal hajlításra. A kettő nem azonos!!! Egy 1,20 m-es ablaknál nyírás 25%, hajlításnál kb 55%. Azt sem lehet tudni, hogy mennyi vas van a kiváltóban és azt sem, hogy fölötte a koszorú van-e méretezve. A képek alapján a kiváltót NEM méretezték, hanem hasraütésre csinálták. Az is kérdéses, hogy a fedélszék ráterhel-e az oromfalra. Valószinüleg nem, de ezt a képről nem lehet megállapítani. Összegezve a nyílást meg lehet nagyobbítani, csak nem úgy, hogy nekiesek a falnak és kiverem a téglákat.
Van egy ablak, amiből szabad falnyílás lesz. A fal 30-as, nem b30, de valami hasonló, csak kisebb, kerek lyukakkal. A képen látható beton áthidaló van az ablak felett, a fal teljes szélességében, 30-30 cm felfekvéssel. Felette nem sokkal már a koszorú van, kívülről csak a km tégla látszik. A koszorúba bekötve 3 méteres gerendavégek 60 centinkét, közte betonkefni. Fölötte oromfal futóra rakott km téglából.
Kiszélesíthetem-e a falnyílást, hogy olyan 13-14 cm felfekvés maradna (a képeken piros vonallal jelezve)? Tudom, statikus, de hátha tudtok adni határozott igent vagy nemet a képek és infók alapján is.
Adott egy elbarmolt helyre ásott kerti "tó". Mi csak gödörnek hívjuk, de betemetni nincs mivel. A régi tóaljfólia rendes anyagból volt ott, de szarrá szívta a nap, és szétszakadt, kilyukadt. Újra nem áldoznánk a 2000Ft/méter túl sok kiadás a 0,5-ös fóliára, mert 4 méter szélesség nem kéne abból, csak egy 2x2, 3x3 körüli, de azt meg nem adnak. A sima agrofólia, ha több rétegben van hajtogatva kibírná pár évig? A régi fólia alatta maradna, az iszapot esetleg kitermelnénk még kerttrágyázáshoz.
Ha már esővíz a téma: mi föld felett gyűjtjük egy 1000 literes tartályban. Látványnak egyáltalán nem szép, de a nyári nap szépen felmelegíti a vizet, így nem sokkoljuk a növényeket öntözéskor. Viszont a maradékot nekem is szikkasztani kellene, kb. 200 m2 tetőfelületről. A probléma az, hogy a minimális 4,5 méter van a ház alapja és a kerítés alap között. A szennyvízcsatornába nem köthetem, árok nincs a telek mellett (saroktelek), vízelvezető csatorna nincs, az épület mögött kellene, de ott meg lesz egy melléképület + térkő. Mennyire hülye ötlet térkő alá rakni egy kulékavicsos szikkasztót? Térkő alatt CKT beton lenne.
Hogy biztonságosan föld alá ásható-e, azt nem tudom, mindenesetre nem oda tervezték. A földbe ásható csapadékvíz gyűjtők sokkal masszívabb kialakításúak (főleg a bordázottak), a falvastagságuk sem vékonyodik el annyira, mint az ibc tartályoknak, és a karbantartásuk is egyszerűbbnek tűnik. Egy időben én is gondolkodtam ilyen csapadékvíz gyűjtőkben, végül csak a garázs kapott egy 300 literes műanyag tartályt.
Ha valóban 350 m2-es a tetõd, akkor onnnan jó sok csapadékvíz összegyûjthetõ. Ekkora felületrõl a 4x1000 literes tartály legfeljebb csak 10-12 milliméter csapadékot képes befogadni (ha egyformán oszlik meg a vízelvezetés). Idén még nem is voltak olyan heves esõzések, de néhol máris lehullott vagy 20-30 mm csapadék egyetlen nap alatt: https://www.idokep.hu/csapadek/20150525
Meg ugye kérdés, hogy mire használnád fel. Ha mondjuk egy nagyobb gyepfelület öntözésére, akkor az a 4000 liter nem túl sok. Itt a tavasztól októberig tartó idõszakot kellene figyelembe venni. Ha maximálisan ki akarod használni, akkor a nyári kánikulával (kb. 6 liter/m2 3 naponta), és 3 hetes tartalékkal (7 alkalom) lenne érdemes kalkulálnod. Tehát: 6 liter x 7 alkalom = 42 liter/m2/3hét. Ez azt jelenti, hogy a 4000 literes tartályban összegyûlt esõvíz a legnagyobb szárazságban durván 100 m2 felület öntözésére elegendõ, 3 hétre (ha időközben nem poshad meg a víz az ibc tartályban).
Sokan ástak már el ilyen tartályt, de még sohasem hallottam, hogy valakinek összetört volna. A fémváz azért van, hogy egymásra lehessen tenni a tartályokat, egy rétegben anélkül is megállnak.
Ekkora tetőfelületre és kertre a 4 m3 teljesen ésszerű kompromisszum, de akár a duplája, triplája is értelmes lehet. Azért nem sok, mert a csapadék nem egyenletesen oszlik el, hanem amikor esik többnyire sok esik, amikor locsolni kell akkor általában sokáig semmi.
Az ilyen tavaszi és nyári esős időszakok a legfontosabbak. Pár nap alatt simán le tud esni 100 mm fölötti csapadék, ami sokkal több mint amit ezek a tartályok be tudnak fogadni, de később lehet bővíteni a kapacitást, ha a sokéves tapasztalat alapján célszerűnek tűnik.
A 350 m2 elég nagy tető. Átlagos családi ház melléképületekkel ennek inkább a fele körül szokott lenni. Csak a merőleges vetület számít a sík talajra...
Adott egy kis hétvégi ház és egy apró terasz. (az alap kinyúlása )
Erre a teraszra szeretnék két oldalon kb 110cm magas falat (mellvéd? könyöklő?) építeni.
A kérdésem: mi módon kell a ház főfalához hozzáépíteni ezt a terasz-falat. Számít, hogyha bekötöm teljes magasságában, akkor hőhíd lesz? Vagy elég mellé építeni résnyire és azt kifújni PUR habbal?
Sziasztok! Ha zsindely mellett döntök, akkor a zsindelynél is kell az ereszszegély ( vagy cseppentőlemez) vagy azt az osb-vel együtt lejjebb van lógatva és nem szükséges? A másik kérdésem: zsindely alá kell valami alátétlemez? Valaki azt mondta az is kell.
Nem érzed a kákán a csomó efektust? Elhiszem ,hogy Te tudod,de hidd el a milliónyi hasonló termék ellenére úgy szoktam kérni ilyen terméket ,hogy pl festhető vagy hőálló,vagy stb... szilót kértem, és még soha sem ,(hogy a példánál maradjuk )csirizzel jöttem ki a boltból.
Nem. Az a szörnyű, amikor normális módon kijavítasz valakit (68112), ő meg téged néz hülyének, és köti az ebet a karóhoz. Ugyanez a helyzet a vásárlók nagy többségével is.
Házépítés előtt állok. Érdeklődni szeretnék, hogy kinek van tapasztalata a Porotherm K téglákkal, mert a statisztikai adatain kívül elég kevés információt találtam róla.
Emellett megakadt a szemem a Mályi Tégla Porobrick RW NW termékén is. Ami meglehetősen jó paraméterekkel (többek között hőszigetelés, ár) rendelkezik, mennyire valósak ezek az adatok. Dolgozott valaki ezekkel?
Már látom ,hogy nem kellett volna szólnom,csak már többedszer felrakott kérdésre gondoltam bele kontárkodok.Főleg úgy ,hogy a témának úgy tűnik igaz SZAKTEKINTÉLYE vagy .Ha nem írsz ilyen gyorsan lehet csirizzel kentük volna be.Ezért nagyon jó ez a Fórumosdi,hogy szinte minden napra 1-2 extra okos, és így folyamatos tanulás az életem.
"Ha írsz egy akármilyen összegről, annak csak az áfáját fizeted ki a sógornak aki ezt leadózza."
Ergo kérdezzétek meg előtte a sógor könyvelőjét, hogy 100+ÁFA Ft papíronbevételből mennyit is kell majd befizetni különféle jogcímeken (nem csak ÁFA létezik ám).
A falon kívül futó rézcsövet le kell festeni a fal színére, és annyi. Én trinát zománccal csináltam, mindenféle alapozó nélkül. 10éve nem kellet hozzányúlni.
azért csináltuk rézből mert kellett vagy 150-160m cső és ezer fitting. ez ötrétegű csővel lett volna vagy 300e ft. így kijött 200ból. ráadásul nem volt kedvem 150métert vésni.
nincs ilyen. esetleg eldobozolhatod hungarocellel vagy gipszkartonnal. de ha nem akarsz látszó csövet, akkor miért csináltad rézből? erre való a falvésés és az ötrétegű cső.
"...de érdekelne valami modern szép csőburkolat megoldás is amit ráhúznék a csőre a szoba falon . vágható legyen a bilincsek miatt nézegettem stukkó utánzatú hungarocell takaróelemeket is de szörnyen drága és ócska."
A szabadon futó fűtéscsövet miért akarod eltakarni?
"Sziloplasztot (akrill) akartam írni. A sziló az mennyire szilikon?" Gondolhattál volna a szilóplasztra IS a szilikon helyett!!!"
Jajj nekem, amikor valaki keveri a szezont a fazonnal! Ha tudnád, hány ilyen vásárló tér be hozzánk nap mint nap, akinek fogalma sincs, hogy tulajdonképp mire gondol... :-)
A Sziloplaszt egy termékcsalád neve. És bármennyire is "hihetetlen", mint ahogy a nevének kezdete is utal rá (Sziloplaszt), ez egy szilikonkaucsuk alapú tömítő. Van egyébként akril alapú tömítőmasszájuk is, igaz, csak vödrös kiszerelésben. Ki nem fogod találni a nevét: Akroplaszt. ;-)
Házon belül is mozoghat a rézcső a hőtágulástól,és a ki-be meneti falrész berepedhet. Mi a baj, ha a hüvely diszkréten akrillal letömítve lefestve a fal színére? Biztos létezik a csőre műanyag ,fa,és fém korong ha azzal szebb csináld úgy!!!
Urak, falon belüli fűtéscsőre gondolok! arra akarok gégecsővet. de érdekelne valami modern szép csőburkolat megoldás is amit ráhúznék a csőre a szoba falon . vágható legyen a bilincsek miatt nézegettem stukkó utánzatú hungarocell takaróelemeket is de szörnyen drága és ócska.
Szerintem jól gondolod, a műagyag csövet két oldalt vakolásig nyújtsd ki (diszkréten ne lehessen látni),a műanyag csö és a rézcső között meg festhető szilóval nyomd ki,az jobban felveszi a mozgást és könnyebb visszajavítani.
Itt a taréjszelemen meg van roppanva, a tornác fala az épület felé dől, a hátsó fal minden irányban repedt, vályognak nézem az épületet, alapozása pedig kérdéses. Ennél rosszabb házat is fel lehet újítani, de csak akkor ha nincs hol lakni és a tulajnak nincs pénze jobbra, maga kénytelen felújítani olyan ütemben amilyen ütemben lesz pénze. Ezt is lehet, de sohase lesz jó és mire a végére ér kezdheti elölről. Vagy még a végére se ér és az elejére már megint ráfér a felújítás. Örülni csak akkor fog ha sikerült túladnia rajta. A kivitelező is örül - ha megbízzák - mert örökös munkája lesz vele.
Ha egy családiháznál át/hozzáépítés miatt máshova kellene átrakni a gázórát és a házba vezető gázcsöveket, annak kb milyen anyagi vonzatai vannak Bp-viszonylatban?
Annyit ér mint a telek ára mínusz bontás. Ha van alapozása, akkor azzal is szenvedni kell mire eltűnik, vagy olyan házat kell helyette építeni amit nem zavar a meglévő alaptest. Ez az épület itt a képen az életveszélyes környékén van, innen a képről nem tudom megmondani, hogy melyik oldalán.
Beengednek, de én az eredetire vagyok kíváncsi hogy milyennek épült, mert azóta durva utólagos beavatkozások voltak és tudni szeretném hogy pontosan miket építettek át. De ezeket a régi terveket, dokumentumokat hol tárolják?
Ha emlékeztek, kértem pár hónapja segítséget, a lényeg, hogy Alba falhoz hasonló ÜGP ( Üreges Gipsz Perlit ) falra akartam 44 kg-os konyha felső szekrényt tenni. A végén halálosztó szaki javaslatára Camar sín és függesztő lett a győztes. A 160 cm sínt 12 db csavarral tettem fel, a 12 lukból 8 üreget talált. Amit a csavarboltos adott tiplit, az simán elforgott benne, ezért a 8-as lukat felfúrtam nagyobbra és hosszas fejtörés után ehhez hasonló
dübellel lett megcsinálva. Nem volt olcsó, 150 Ft/db, de hihetetlen masszívan rögzíti az egészet. Felkerült a szekrény is, megpakolva, kicsit kézzel is terhelve próbaként, sima ügynek látszik, nem hinném, hogy valaha is leesne.
Csak azért írom ezt, hátha valaki ilyennel találkozik, nem kell félni.
2 szárnyú erkélyajtó küszöbje alatti stabil alátámasztásra melyik anyag lenne a legmegfelelőbb? Eddig XPS volt alatta, de ettől sokkal nagyobb nyomószilárdságú anyagra lenne szükségem. A Purenit talán ideális lenne erre a célra, ezt viszont csak táblaméretben láttam eddig. Vagy lehet valahol kisebb darabot is kapni belőle?
Ha csak az alaprajzokra gondolsz, akkor pl. a pesti volt bérházak némelyiknél ezeket tárolják. A komplett tervdokumentáció is fellelhető bizonyos épületekre.
Falusi iskolákét ? Nem tudom , lehet szerencséd van. Habár egy meglévő épület alaprajzát elkészíteni nem nagy ügy ( ha beengednek az épületbe ). De lehet szerencséd van, a neten minden rajta van.
A régi tervrajzokat tárolják még valahol? Pl ha egy 80-100 éves épület terveit akarom megszerezni van rá esélyem? Egy régi falusi iskoláról lenne szó... :-)
Szerződésben rögzítjük ki kinek (ez könnyű) mit (na itt van az eb elhantolva) mikorra, (itt is van egy eb) és végül mennyiért. Nem hiszem, hogy van instnat megoldás, de ha van akkor át kell írni a saját megállapodásotok szerint, ergó sokat nem profitálsz belőle.
Nézzük az ebek temetkezési helyét.
Elször is a mit?
Ha van gépészeti terved viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen tervszerinti kivitelezést kérsz és azt nyomon lehet követni, hogy mi valósult meg milyen anyagokből. Ha nincs terved, akkor nagyon meg kell fogalmazni a műszaki tartalmat. Ha valami kimaradt akkor lehet a pótmunkát tömkelegével szembenézni és a költségek meghatározhatatlanok. Ha van egy részletes tételes költségvetés az egy kicsit jobb helyzet.
A kivitelező jelöltekkel aláíratnék egy mondatot, hogy ajánlatom teljeskörű és tartalmaz minden anyagot és munkadíjat, eljárási költséget ami a munka elvégzéséhez szükséges. A munkát itt jól meg kell határozni (megint csak kellenek a tervek).
Ha nem írja alá az már előjel.
Másik eb temető, a mikorra. Itt annyi bizonytalansági tényező van, hogy ezzel nem szívesen foglalkoznék. Mikor kap munkaterületet a kivitelezéshez és ha átvette a munkaterületet akkor mennyi idő alatt kell elvégezni a munkát, de ha nem kapja meg időre, akkor mi történik?
Formára úgy kell elképzelni, mint egy üvegmosó kefét, csak ez attól nagyobb. A lombfogó hálóval szemben teljes keresztmetszetében kitölti az ereszt, így rövidebb szakasz is védhető vele (én csak a lefolyócsövek feletti részre tettem)
Nekem kitolható terpesztőlétrám van, így nem szoktam azt az ereszcsatornának támasztani. Csatornatisztító kefével szoktam végigmenni a lefolyócsövektől kifelé haladva. Így csak a sarkoknál kell felmásznom, összegyűjteni a leveleket. Ereszhálót nem használok, mert nem sok értelme van. Lombfogó rácsot sem, mert ha véletlen eldugul, és nem veszem észre, akkor az gáz. Helyette ereszőrt fektettem le, de csak a lefolyócső fölé. Így ha arra ráhullik a levél, a tetőről összegyűlt esővíz továbbra is akadálytalanul lefolyik.
A teraszlepcso alatt van az ereszcsatorna kifolyoja, ahonnan a fal es beton talalkozasahoz csapodik es kismertekben folyik a viz. Ez annyira atnedvesiti a falat a szuterenben, hogy feltaskasodott a festek.
Gondolom, hogy egyreszt a fal es a lepcso alatti betonjarda talalkozasanal a rest kellene megfeleloen tomiteni/szigetelni, masreszt meg a fal aljat es a betonjarda falhoz kozeli reszet. A lepcso alatt nem erne kozvetlen napfeny a szigetelest, es a lepcso alatti betonjardan nem jarunk. A lepcso alatti kis falresz reszben vakolt tegla, reszben pedig beton. Osszesen 1-2 m2-t kellene szigetelni.
Milyen egyszeruen es gazdasagosan kivitelezheto megoldast javasoltok erre?
Azt nem mondtam, de csak egy pvc padlót tennénk oda (nem is ragasztanánk le), így is ilyen fontos ennyire előkészíteni a dolgot? Mi csak a Mapei ultraplan eco 20-at gondoltuk megvenni, mondván, hogy csak annyi a lényeg, hogy a pvc-n ne üssön át a csempe egyenletlensége. Szerinted akkor ez nem elég?
Csak akkor érdemes belevágnod, ha a régi burkolat megfelelően tapad az aljzathoz, sehol nem kopog, nem fordul elő repedés stb. Illetve azt is vedd figyelembe, hogy ahol lapot lapra burkolsz, ott az ajtókból valószínűleg vissza kell majd vágni. Azokban az országokban, ahol a technológia és a szakmai felkészültség adott, ott a meglévő burkolatra történő ragasztás nem jelent különösebb gondot, könnyen lerakhatók akár az erre a célra gyártott, néhány milliméter vastag hidegburkolatok is.
Ami ennél a műveletnél elengedhetetlen, az a megfelelő alapozó használata. Az olyan kvarchomok tartalmú alapozók, mint pl. a Mapei eco prim grip, vagy a Sopro HPS 673, megfelelő tapadófelületet biztosítanak az aljzatkiegyenlítő vagy ragasztó számára.
Na szóval, próbálom grafikusan alátámasztani a kérdéseimet, remélem sikerül. Állapot jelenleg: a meglévő tégla épülethez hozzátoldottam egy könnyűszerkezetes részt. A fal függőleges pallókból áll, többnyire 62,5cm-re egymástól (a külső OSB borítás miatt lett így), de sok helyen kisebb a tagolások miatt. Párazáró fólia feltűzve mindenhol a pallók belső síkjában. A födém szarufáira merőleges alul 5x15-ös pallók kerültek, ezek a hosszabb fallal párhuzamosak (szigetelés vastagítás miatt), párazáró fólia itt is feltűzve. Aljzatbeton kész, kiegyenlítve, várja a burkolatot. Az egész tulajdonképpen tekinthető egy tetőtéri beépítésnek, már gipszkartonozás szempontjából. Átolvastam a rigipses doksikat, de nem minden tiszta a fejemben.
1. Mi legyen a sorrend? A doksikból úgy vettem ki, hogy fentről kellene lefelé haladni, vagyis: felső vízszintes mennyezet, ferde rész, szerelet falak, válaszfalak. Hanggátlás szempontjából viszont gondolom a válaszfalakat lenne érdemes először elkészíteni, hogy az teljesen padlótól-plafonig érjen.
A képen a zöld rész lenne a válaszfalak, a piros a külső könnyűszerkezetes falra szerelt, a sárga a régi épület, ott a téglára ragasztani gondoltam a gipszkartont.
2. A mennyezet hosszanti pallóival is gondban vagyok. Valahogy így néznek ki:
Lehet ezekre merőlegesen, vagyis tető lejtésirányában szerelni a CD profilokat? Vagy nem, mert akkor behajolhat a gipszkarton idővel? Esetleg ha nem 40 centinként, hanem sűrűbben rakom a profilokat?
3. A válaszfal és a szerelt fal találkozása szükséges, hogy olyan helyre essen, ahol a falban van palló, hogy lehessen oda rögzíteni? Vagy oda is rakjak egy merevített UA profilt, amit csak fent és lent elegendő rögzíteni?
4. Válaszfalnál ugye fent és lent UW proflokat rakunk, ebbe illesztjük a CW-ket. No de ha ilyen cikkcakkos az a válaszfal, akkor felül hogy járjunk el? Ott ugye egyik irányba még betolható a CW profil, de a rá merőleges falnál már szögben fog állni az UW-ra.
5. A külső fal ablakainál/ajtónál elegendő, ha azok nyílásainak vonalában körberakom CD profillal, és a kávában csak csavarral/ragasztással rögzítek? A tetőteres doksiban van ugyan ablakról szó, de az kicsit más, mert a tetőablakoknál van valami horony a gipszkarton fogadására.
Az előszobánkat újítjuk éppen, ahol jelenleg csempe (nem járólap) van a padlón. Több helyen olvastam, hogy járólapra mehet az aljzatkiegyenlítő egyből. De ez egy csúszósabb csempére is igaz?
A fal mentén viszont vakolat van a földön, ezzel javítottuk ki ugyanis a felszedett szegély után megmaradt lyukakat. Ez sem akadály, igaz?
Attól is függ, hogy milyen a talaj, mennyire egyenletes és mekkora a terhelés. Statikai szempontból lehet elég, de a szabványt is tisztelni kell. Régen nem tettek vasat az alapba, most kell.
Azt, hogy nem lesz alakváltozás (pl. süllyedés) senki sem fogja garantálni. Nem kell cm-es, elég a néhány milliméter süllyedéskülönbség, hogy kitörjön a gyalázat.
Ahol hajlítás van ott nyírás is van. Kengyel veszi föl a nyíróerőt. Ha garantált, hogy semmilyen alakváltozás sem lesz, akkor nem kell bele se kengyel se hosszvas.
Köszönöm, szomorú vagyok. Sajnos nyaralóhely és főutca. Esetleg abban tudnátok segíteni, hogy feltöltöttem pár képet a tető állapotáról, itt vannak egy zip -ben összecsomagolva, (55mb) ha valaki tudna mondani valamit arról, hogy ez mennyire rossz, szabad-e erre feltenni az új Gerardot? Mennyit bírhat ez még? Jelenleg kb 50 éves a szerkezet. Az ács staflit tenne cserépléc helyett hogy kicsit erősítsen rajta, de szívesebben rakna új tetőt úgy érzem. Sajnos sürgős és az engedélyekre már sem idő, sem "kedv" nincs, amíg nincs új tető nem merem bent sem befejezni mert félek az ázástól és belül festetlen, burkolatlan, ha nekiállok most engedélyek után rohangálni akkor egész nyáron megint így marad sajnos. Ezek a képek kb 1-2 évesek, azóta nem javult a tető állapota.
Vizezd be a plafont alaposan, sokszor. Másik módszer, hogy kend be azzal a mélyalapozós hogyishívjákkal ami a diszperzit alá kenhető. A beton ugyanis kiszívja gyorsan a vizet, és a gipsz nem tud így rendesen megkötni, hanem kiég.
kérdeznék: szétvéstem a házat a fűtéscsővek miatt. vannak sarkok ahol egy 22es és két 18-15ös melegvízes cső megy át a falon. nagy lukak vannak ugyebár hogy a cső vízben legyen stb.
mivel javítsam ezt ki? arra gondolok hogy a melegvízes cső nem dobja le a rigipset? mi kell ide.
a másik hogy a monolith beton plafon rólis leesett kb 1m átmérő körben a vakolat. nem volt egyszerű a födém áttőrés..
ezt mivel vakoljam fel fejjel lefelé mi tart meg ezen a száraz anyagon? vegyek vakolathálót? azt hogy használom? megfogatom anyaggal a négy sarkot és úgy? köszi :-)
A törvény szerint igen, minden energetikai változtatás után kell. . De ha megállpodtok a vevővel, hogy az energetikai felújítást nem említitek meg az ügyvédnek/közjegyzőnek, akkor a korábbi tanúsítvány HET számával beküldi a földhivatalba a szerződést, az meg befogadja.
Ha mondjuk drágábban adtad el, mint vetted, és SZJA-csökkentési céllal a beruházást költségként elszámolod, azzal elvileg le lehet bukni, de gyakorlatilag ennek csekély a valószínűsége, mert az APEH csak pénzügyileg ellenőriz, esetleg.
Energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban lenne kérdésem.
Tavaly vettünk egy lakást, amelyhez elkészítette az eladó a tanúsítványt. Ezt a lakást idén el szeretnénk adni. A lakáson végeztünk fűtéskorszerűsítést és nyílászárócserét is. Kérdés, hogy ha a vevők nem ragaszkodnak a tanúsítványhoz (számukra irreleváns, hogy a papír mit ír, így is úgy is kell nekik a lakás), akkor szükséges-e emiatt újat csináltatni?
