Már össze is vonták - szerintem - de ennek az egésznek, azt gondolom, hogy elsősorban pénzügyi (!!!) okai vannak.
Azt hallottam, hogy a Szent Ferenc a város egyetlen olyan kórháza, ahol a pénzügyi mérleg POZITÍV!!! A többi kórház ráfizetéses, de ha a Szent Ferencet csatolják a megyeihez, akkor ezek a kis ügyeskedő "zsenitanonc" városi, megyei politikusok már meg is oldották a probléma egy részét, mert megyei irtó rossz mérlege (gondolom), szépen "felhígul", azaz már nem lesz ám annyira veszteséges.
Csak reménykedni tudok abban, hogy az ellátás és az egyéb minket érintő jogok stb. - függetlenül attól, hogy a két kórház vezetése közös lesz - semmit sem fog változni.
Kedves Dusi, csak kattints az ETNA. feliratra, kiadja az adatlapom, ott pedig a küldj -re és már jön is az email. Valakitől már kaptam egy mailt, ha Te voltál, akkor üzenem, hogy válaszoltam és igen jó az email cím, amire írtál:-) Szóval emailben így tudsz keresni!!!
Etna! Gondolom tudod, hogy a Szent Ferenc kórházat össze akarják vonni a Szentpéteri kapui kórházzal. Ez - a betegek és az ott dolgozók szerint is - a mindenféle elvonással, ill. leépítéssel fog járni. Nem tudom, hogy a biológiai terápiásokat hogyan fogják "csorbítani", de ezt ugye nem akarjuk. Ezzel kapcsolatban keresnélek. Írd meg az email címedet!!
Kedves Babajka! Például attól még simán lehetsz reumatoid arthritiszes (RA), hogy nem emelkedett a reuma faktor érték a véredben... a szeronegatív RA-sok közül sokan éppen emiatt kaptak csak nagy sokára megfelelő gyógyszeres kezelést. Nagyon sok autoimmun betegségben előjön az ízületi gyulladás, amikor az immunsejtek testidegen anyagnak ismerik fel a saját sejtjeiket stb.stb. Általában az antitestek jelenléte alapján ki tudják deríteni, hogy melyik autoimmun (ha az egyáltalán) betegségről van Nálad szó.
Azt hiszem az Autoimmun fórumon javasolták pl. lyme-kór teszt ügyben az Istenhegyi Géndiagnosztika Lyme-kór ambulanciáját:
Esetleg ott is érdeklődhetsz... bár az árakról fogalmam sincs..., de az, hogy gyógyszerekkel kísérleteznek, s közben csak toporog egyhelyben az orvosod, s még csak megközelítő diagnózist sem tudott felállítani... hát ezt azért nem lenne jó sokáig így hagyni!
Van egy spray, nekem anno segített: Keto spray - ízületi fájdalomra, recept nélkül kapható:
Nincsen pontos diagnózisom,de a legnagyobb baj,hogy az orvosom szerint egy januári megfázásomnak a szővödménye és nincsen értelme tovább küldenie,mert ő már minden olyan gyógyszert kipróbált rajtam,amit ilyen jellegű betegségeknél szokás.A háziorvosom kardiológus,a szívemet megvizsgálta,szerinte minden rendben van. Az orvosom szemmel láthatóan nem nagyon izgul az állapotom miatt.Mindig valami újabb gyógyszert ír fel ,de nem tesz további lépéseket hogy kiderítse,hogy valójában mitől fájnak ennyire az izületeim,én meg egyre sz@rabbul vagyok:(
Gyógyszerek,amiket eddig kaptam:
- Aflamin 2x1 (1,5 hónapig)
- Condrulf 1x1(3 hónapja szedem)
- Neuromultifit 2x1(1 doboz)
- Movalis injekció 6x1
- Diflofenák 1x1 (1,5 hónapja szedem jelenleg is)
- Plussz különböző gyógyertári krémek
Mielőbb kérek tőle beutalót,mert gondolom ott is kilométeres a várólista,aztán jelentkezem,ha megtudunk valami újat.
Sajnos nincs időm végig olvasni a hozzászólásokat.Remélem,hogy fogtok tudni segíteni.
Én egy 25 éves lány vagyok és lassan 3 hónapja vannak szörnyű izületi fájdalmaim.A háziorvosom próbálkozott már mindennel.Jártam injekciókra,3 hónapja szedek diflofenákot és mindenféle reumásellenes készítményt(Condrufoltot),kaptam antibiotikumot is.Most fogamzásgátlót váltottam az orvosom utasítására,mert szerinte attól is fájhatnak az izületeim.Voltam vérvételem, a reumafaktorom jónak mondható,viszont gyulladás van a szervezetemben, a nagydózisú gyulladáscsökkentők ellenére.Önszorgalomból voltam panorámaröntgenen,hogy hátha a fogaimmal van valami probléma....semmi,ott is minden rendben.Az orvosom tanácsolta,hogy feküdjek otthon 2 hetet és attól majd rendbe jövök,ez is megtörtént és még mindig semmi javulás.A mindennapi feladataim ellátásában is gondot okoz ez a fájdalom,nem tudok markolni a kezeimmel,fogatmosni,fésülküdni,üditősüvegről a kupakot letekerni,és a lábfejem is olyan vizes,hogy edzőcipőn kivűl semmit nem tudok ráhúzni.(de ezt nektek szerintem mondanom sem kell)
Ha van ötletetek,hogy még mivel kéne próbálkozom,akkor azt várom szeretettel,mert már nagyon el vagyok keseredve:(
Már rendben vagyok, csak kiöntöttem nektek a bosszúságaimat, DDDDDDDDDDD mert tudom aki hasonló cipőben jár, az jobban megérti ezeket a dolgokat is.
Érdekes ez a talpfájás, most nekem is előjött 1-2 hete. De hasonlóan Etnához, este pihentetem és reggelre olyan mintha sosem fájt volna. ( napközben sokat gyalogolok a munkám miatt, s szerintem most ezt érzi)
Jó volt most ez a 4 nap itthon, hazajött a lánykám is ( ő már nem itthon él) jókat beszélgettünk, főzőcskéztünk, sütögettünk.
Kedves Nagesz! Nincs miért bocsánatot kérned, annyira érthető reakció ez, korábban, a betegségem elején - amikor még olyan kis gonosz voltam - és nagyon zavart, hogy mennyire nincsenek sokan tisztában az ízületek fájdalmának rettenetével, mindig azt mondtam/gondoltam, hogy legyen neked/neki is ilyen betegsége, de legalábbis egy szimpla ízületi gyulladása és majd megtudja... de manapság már ezt nem kívánom inkább senkinek.
De azért az, hogy egy orvos ennyire ne legyen "képben" !! Ez tényleg full-ciki, persze így érthető, hogy nem az infúziós-helyre jársz vérvételre. Még szerencse, hogy vannak azért jó orvosok is, az én háziorvosom például annyira megérti még azt is, hogy nem szívesen vagyok a váróteremben, hiszen legyengített immunrendszerrel inkább nem kísérteném a sorsom a bacikkal szemben.... tényleg, szinte mindig igyekszik úgy intézni, hogy odatelefonálok, kérek, intézi és csak annyit mond, amikor jön érte, kopogjon be a következő beteggel együtt, aki éppen következik. Ha pedig komolyabb vizsgálatra, vagy ilyesmire megyek (mint pl. legutóbb a gyulladás miatt), akkor egyrészt időpontot kérek előre, másrészt olyan időpontot ad, hogy lehetőleg ne legyek csúszásban... ne kelljen várnom a többi beteg között. Nagyon ritkán megyek - szerencsére - hozzá, nincs különösebb paraszolvencia, vagy ilyesmi, egyszerűen csak egy tündéri doki és kész, ennyi az egész.
Annyira megértem, hogy mindezek ellentéte, hiánya mennyire frusztráló lehet, de igaza van Ovicsnak, csapj az asztalra ... csak hát, tudom én, az ember ebbe egy idő után belefárad, kinek van kedve állandóan hadakozni egy ilyen érzéketlen, tuskó orvossal.
Nekem is fájt valamelyik nap a talpam ott a lábujjak alatt a boltozatnál, vagy mifenének hívják... a sok gyaloglás és talán a túl lapos talpú csizma az oka, de hát imádom ezt a szuper-olasz csodát a lábamon:-)) Így inkább ilyenkor szenvedek! Szerencsére, ha hazajövök és felveszem a papucsomat, kicsit pihentetem a lábam, pl. átolvasom az újságot, mire az utolsó hírhez érek, a lábfájás el is múlik. Ez amúgy - nálam - olyasmi érzés, mint amikor anno tűsarkúban táncoltam át az éjszakát, szóval akár egy kis nosztalgiaként is felfoghatnám:-)) (na ez pl. abszolút pozitív megközelítés)
De jó Neked, akkor a tavasz egy új, virágzó Ovicsot hoz nekünk? :-) Boldog szülinapot!!!!
Ja és ma nálam is ilyen pizsama nap lesz, na és még sokáig is akartam aludni, erre tessék, 1/2 8 és már kukorékolok is, ráadásul olyan köd van, hogy a szomszéd házat is alig látom:-( Tegnap volt ugyan egy kis felhő, de legalább a napot láttuk:-))
Persze mi ez az apró, időjárással kapcsolatos bosszúság ahhoz képest, amin most a szegény japán emberek mennek át... ez borzasztó!
Most éppen fáj a talpam. Lányom rávett egy egész napos shoppingolásra.............nem nekem való.De jó volt kettesben sétálni, ruhákat nézegetni, beülni egy kávézóba. Most hulla vagyok. Éjjel fél3-kor feküdtünk le, mert lányomhoz jött egy smink-stilus tanácsadó és 4 órás kiképzést kaptam tőle, mit viseljek, hogyan sminkeljem magam, kisminkelt, közben jókat dumcsiztunk,stb.
Ezt kaptam a családomtól a szülinapomra, ami ezután lesz.Mire felocsudtunk elmúlt éjfél. Fotózás is volt. Sok olyan infót kaptam, amire nem is gondoltam. Azért volt a mai felbuzdulás, hogy menjünk ruhát venni.
Holnap pizsamanapot tartok ! Mindenki azt eszik, amit talál, vagy főz magának :-))................vagy hozatnak kaját.
Ne dühöngj azon, hogy nem mennek mások orvoshoz. Ő bajuk.
A házidokihoz én csak beadom a laborkérést, nem megyek be hozzá. Sajnos nálunk sem jobb a helyzet, nem érnek rá ezek az orvosok velünk foglalkozni. Rengeteg adminisztráció van, sőt legutóbb kötelezővé tették a statisztika leadását elektronikusan.Nem minden asszisztens ért a számitógéphez, de ha igen, akkor is a programot meg kell tanulnia. A mienk 4 óra helyett már 3-kor bent van, vagy reggel 8 helyett 7-re jár, de így is kénytelen a rendelési időalatt az adminisztrativ dolgokkal, statisztikával foglalkozni. nem mentegetem, mert én is pipa vagyok, mikor bent ülök fél órát és 5 percet foglalkozik velem.
Nem itt a baj.....................
Ha bármi bajod van, akkor igenis csapj oda az asztalra, vizsgálják ki.Soxor van a betegnek igaza, bár néha mi is elfelejtjük az összes tünetet felsorol ni .Az orvosnak kötelessége rákérdezni minden tünet meglétére, ha gyanít valamit.
Sajnos az én kezelőorvosom 110 km-re van a lakhelyemtől, ahová járok terápiára. Ő maximálisan emberséges és segítőkész, csak szeretettel és hálával tudok róla beszélni. Azonban kénytelen vagyok a terápia előtti labort is megcsináltatni itthon, mert kb 2 óra az út , 2-3 óra lenne míg az ott levett vérnek meglenne az eredménye és 6 órás maga az infúzió. Így is este van mire hazaérünk.
A háziorvosommal máskor is volt már vitánk, pl mikor iszonyúan fájt a gyomrom és görcsölt szinte az egész bélrendszerem, ő azt javasolta tanuljak meg vele együtt élni. Azután egy ismerős javaslatára kértem helycibacter tesztet, na az is közelharc volt és sajnos pozitív is lett.
Vagy mikor már nagyon fájt a hátam és elmentem hozzá, hónapokig szedette velem az izomlazítót, s szintén ismerős révén bejutottam a pulmonológiára, s kiderült a RA következtében tüdőfibrózis alakult ki nálam.
Mivel a féléves mellkas röntgeneket itthon csináltattam ( gondoltam minek utazzak ha itt is van) így van 4 negatív röntgen eredményem, s közben a fibrózis már rég dolgozott, amit észre sem vettek. ( csak én voltam a nyavalygós beteg, mert sokszor a levegővétel is iszonyú fájdalmat okozott)
Szóval van ilyen és bizony sokszor bepöccenek ha azt hallom, hogy az emberek többsége nem megy idejében orvoshoz! Minek is? Azonkívül, hogy órákat várakozunk köhögős, krágogó, széttüszentő, fertőző betegek között, imádkozva nehogy még valamit összeszedjünk tőlük is, sok értelme nincs. Sem kioktotásra, sem megalázásra nincs szüksége szerintem egyetlen krónikus betegnek sem, de egyetlen embernek sem! Segítségre arra lenne néha szükségségünk!
Van több körzet is nálunk, gondolkodtam átmegyek másikba, de sokkal több jót egyikről sem hallani. Igyekszem inkább halogatni azt is ami fontos lenne. Sajnos tudom ezzel magamnak ártok, de más a jog és más a valóság sokszor.
Bocs, kicsit keserű lett ez a hozzászólás, általában nem vagyok ilyen, csak most kicsit felbosszantottam magam ezzel. DDDDDDDDDDDDDDDD
Azonban inkább örüljünk ennek a szép tavaszi időnek, s hálás vagyok, hogy jól vagyok!!!!!!!!!!!!!!!
Minden szépet és jót nektek is és főleg nagyon jó egészséget!
EGyébként, jut eszembe, tavaly októberben egyik percről a másikra elkezdtem érezni, hogy valami fáj a bal csípőm környékén, hála Istennek soha nem szoktam beteg lenni (leszámítva a kedves kis RA-t), így gőzöm sem volt, hogy ez mi lehet. De mivel másnap is fájt és ha megnyomtam érzékeny volt, nem vártam, lementem az imádott háziorvosomhoz és elregéltem neki, hogy mi bajom van, megtapizta, majd azonnal adott egy beutalót hasi ultrahangra és javasolta, hogy bármikor is lesz időszerű a következő rákszűrésem (idén tavasszal lett volna), menjek el a nőgyógyászomhoz, csináljon egy vizsgálatot. Na szépen elpattyogtam másnap ultrahangra, és az onkológushoz... kezdődő petefészek gyulladás. Annyira megdícsért, hogy milyen rendes vagyok, hogy azonnal jöttem, mert így 3-4 szem gyógyszer és túl leszek rajta, nem válik krónikussá, nem lesz belőle még nagyobb baj, szóval rendesen megkenegette a "hájamat":-)) Tényleg meg is gyógyultam sec-perc alatt, azóta sem értem, hogy felfáztam, vagy honnan is jött hirtelen ez a gyulladás, de a lényeg, hogy "nyoma sem maradt"!!!
Hát csak ennyit arról, hogy mennyire fontos figyelni a test/szervezet jelzéseit és hogy mennyire fontos, hogy ezt a háziorvosunk komolyan is vegye!
Hát ez felháborító, nehogy már egy mezei háziorvos mondja meg, hogy milyen vizsgálatokra van szükséged, főleg, hogy a saját tested, szervezeted - esetleg megváltozott - jelzéseid, mégis csak Te érzékeled a legjobban!!! Még hogy minek a drága vizsgálat, na erre én biztosan mondtam volna neki valami "úriasszonyosan-cifrát" :-)) Az egészséghez való jog, amúgy is alkotmányos jog, az ilyen kotnyeles, tenyérbemászó dokitól én simán kibuknék... a doki szerencséje, hogy Te ilyen türelmes vagy vele. Ráadásul még egy beutalót sem tud normálisan kitölteni:-)
Ne hagyd magad semmiképpen, ami jár az jár, vagy ha nem tessék kiharcolni:-) Szóval, hajrá!
Egyébként nem tudok róla, hogy lenne változás, a Remicade és a Trexan mellett például havonta kell vér és vizeletvizsgálat, minden 6. infúzió előtt pedig egy EKG és egy tüdőröntgen.
Hogy nekem milyen szerencsém van, ezek szerint, mert soha, semmiféle beutalóra nincs szükségem. A "reumakórházban" kapom a biológiai terápiát, oda megyek mindig vérvételre is, általában az előző vérvételkor, vagy éppen infúzió során egyeztetett időpontban megyek. Esetleg csak felhívom a számunkra "direktben" kijelölt - már itt is sokszor emlegetett - asszisztenst/nővért, hogy neki is jó-e, ha holnap, holnapután stb. megyek. Ennyi. Az infúziós "Lelet"-re mindig ráírják, hogy a következő infúzió x hó y napján esedékes és havonta vérvételi kontroll.... ennyi. Se papírt, se semmit az ég világon nem kérnek, Katika (a nővérke) amúgy is ismeri az összes beteget. leveszi a vért, aztán by-by, egy-két nap múlva, telefonon szoktam érdeklődni, hogy van-e valami említésre méltó változás a vérképemben. Az egyetlen dolog, amit meg kell jegyeznem, az a dosszém száma (amiben a teljes ottani biol.terápiás anyagom, tesztek, leletek stb. benne van, szépen sorjában lefűzve) és persze a következő infúzió időpontja, mert az fontos, hiszen a sok beteg úgy van beosztva, hogy az infúziós szobában mindenkinek biztosan jusson szék/ágy (olyan fogorvosi) vagy mifene.
Valószinüleg csere lesz a biol. terápiában nálam, mert február elején már beszéltünk erről a dr.-nővel, akkor sem volt az igazi, de ez most valami iszonyat fájás....Tutira olyan, mint amikor semmit de semmit nem szedtem.
Etna, én is a meleget várom, olyankor kevesebbet fáj (vagy jobban elviselem), no meg egy kis sósvizes tengerben való áztatás,hmmm, sokkal jobban vagyok tőle. (Bár lehet, hogy Egyiptomot az idén nem merem bevállalni)
Nagesz: nálam soha nem volt gond a laborpapirral, minden hónapban adják, sőt megkérdezik, hogy tsh kell-e. Azt csak 3 havonta kérem.
Dolna: érdemes megpróbálni a C-vitamin nagy dózisu szedését. Reggel- este ezer mg, szedek és a takonykor elkerül. Kicsit soknak tünt először, de vizben oldódó vitamin, a felesleget kipisiled.
Én is Mabtherát kapok, szintén januárban kaptam /először tavaly júliusban/, nekem is áprilisban, 21-én kell visszamennem friss laborlelettel. A következő Mabthera inf. júliusban lesz esedékes. A kettő között néznek egy kontrollt.
Kell még szedned a Medrolt? én már nem szedem, csak heti 4 tbl Trexant. A Medroltól én híztam, meg a hajam is erősen megritkult, de én már 65 éves vagyok, nem érdekel, lényeg, hogy ne fájjon.
Sziasztok, Lányok és Fiúk!
Tavaszi vírusok is keringenek, én a hét elején nyalhattam be valamit, mert eszméletlen náthás voltam 2 napig, és magas /39 fokos/ lázam volt. Most meg a vőm szenved szegény, ilyenre, hogy ő napközben lefekszik az ágyba, nem emlékszem. Tudom sajnálni.
A biol. terápiásoktól szeretném kérdezni, hogy történt-e változás mostanában a havi labort illetően? Tudtok-e ilyenről?
Januárban voltam Mabtheran, s most nem írta rá a kezelőorvosom a papíromra, csak azt, hogy az áprilisi kontrollra vigyek friss labort.
Tegnap elmentem a háziorvosomhoz, hogy kérjek beutalót, ő pedig szinte elhajtott, hogy fölösleges állandóan ilyen "drága" vizsgálatokat kérnem. Ráadásul mivel nagyon dagadnak a szemeim, fáradékony vagyok, hullik a hajam, száraz a bőröm, szerettem volna pajzsmirigyet is nézetni, erre azt mondja : így is agyon vagyok vizsgálva! különben is ez a Medroltól van. ( kb 10 éve szedem, szerencsére általában csak napi 2 mg-ot, s eddig nem volt ilyen) . Végül kaptam labor beutalót, s nagy kegyesen ráírta a TSH-t is az orvosom ( igaz, hogy kellene a pajzsmirigyhez a T4 is, de ezt biztos nem tudja szegény, én pedig rohantam dolgozni, s , csak este itthon néztem meg)
Terápián én is rendszeresen találkozom pasikkal is, vannak fiatalabbak és középkorúak is. Igaz, mi nők többen vagyunk, de már egyre több a férfi is, s ami igazán szomorú a 20 év körüli korosztály lányai is .
Mindenkinek szép napsütéses és fájdalom mentes napokat kívánok!
Kedves Ibolya, hát ez rossz hír, lehet, hogy a hatás Nálad kicsit még késik? Vagy nem lehet egy másik szert próbálni?? Most már, szerencsére, számtalan biol. terápiás szer létezik. Azt hallottam az asszisztensnőnktől, hogy ha 3-4-5 infúzió után nincs különösebb javulás, váltani szoktak... nem tudom, hogy ez mindenütt így van-e, de gyanítom, hogy ez az általános gyakorlat.
Igen, köszi, lassacskán kezdek feltöltődni, de még mindig nincs túl nagy kedvem a sétálgatáshoz (pedig annyira szeretek mászkálgatni a városban), na remélem, hogy ez is elmúlik, ahogy jön a jó idő. Tudod, én azt szeretem, ha olyan meleg van, hogy "olvad az aszfalt":-) S persze olyankor lehetőleg egy hűs tavacska, vagy éppen a tenger közelében vagyok:-)
Egyébként érdekes, hogy pl. a vérsüllyedésem is magasabb volt a legutóbbi vérvételnél (jövő héten megyek a márciusban esedékes havi vérvételre), lehet, hogy ez is a téli depinek köszönhető? Nem is tudom, most éppen az ilyenkor szokásos "kifújja a szél a kezem, az ujjaim" történettel küzdök, a körmeim is letöredeztek (szépen sorjában). Éppen a napokban gondoltam arra, hogy lehetséges az is, hogy ez az egész csak egy vitaminhiányos állapot volt??? Mindenesetre megyek és veszek Biovanne Pluszt és újra elkezdem szedni. Ja és a szokásos női praktika: levágatom és átszíneztetem a hajam, elmegyek szoliba, sőőőőőőt még veszek egy új ruhát (és/vagy cipőt) is:-DDDD
:-) én lennék a kivétel, mert én már találkoztam a biol. terápiás kúra alatt férfi betegekkel (többel is!), igaz idősebbek voltak kicsivel, mint Te, leginkább az 50-es éveik végén, 60-as éveik elején:-) Az tény, hogy pl. a férfiak rosszabbul reagáltak a biológiai terápiás infúzióra, sokkal több mellékhatás előjött, mint a nőknél, legalábbis úgy általában. Szóval lehet, hogy több RA-s nőbeteg van, de a fiúk meg nehezebben "fogadják be" a kezelést:-)
Az Arava - ha hatástalan - másik szert kell kérni (ha pedig az orvossal nem vagy elégedett, le kell cserélni, s azt mondani: jaj, az a nap, amikor doktorúr rendel nem jó nekem a munkám miatt, így kénytelen vagyok ezentúl x.y-hoz járni, bocsi... így nem Te leszel a csúnya, hálátlan beteg), van még egy pár bázisterápiás gyógyszer... igaz, hogy mindnek van különböző mellékhatása (hol ilyen, hol olyan), de ha a szervezeted túlságosan hozzászokott az egyikhez, időben kell váltani! Vagy legalábbis megpróbálni, rákérdezni a dokinál.
Egyébként valóban igazad van, amíg nem fogsz négykézláb, vagy ne adj' isten tolókocsiban bemenni a bizottság elé, tuti nem százalékolnak le, no és ha le is százalékolnak, micsoda juttatást kapsz... abból ugyan még sóra sem telik, nemhogy cukorra:-) vagis inkább :-(
Azért nem feltétlenül kell beletörődni a fájdalomba, mert pl. könnyen lehet, hogy egy másik gyógyszer mellett, a fájdalom totál el fog tűnni, persze a betegség nem valószínű, hogy ripsz-ropsz elmúlik (habár - elvileg - még ez is megeshet, mert 20 %-os, az orvosok számára is megmagyarázhatatlan, gyógyulási arány), de ha nincs fájdalom, sokkal szebbnek látszik (azonnal!!!!) ez a poros világ:-)) Egyszóval, fel a fejjel, meg veszett több is Mohácsnál, meg hasonló okosságok, amig ugyan nem sokat érnek, de ha ezt mondogatjuk, s közben igyekszünk megtartani a pozitív életszemléletet (nem egyszerű), az sokat segíthet! Ez utóbbiról pl. a leendő nagyi, Ovics sokat mesélhetne, ugye kedves Ovics? :-)
Ez a nyavaja minket is elkap,még ha te nem is láttál pasit a rendelőben,az tény ,hogy 3:1-hez
ezt meccset ti nyeritek.
A férfiak többsége elpatkol más betegségben,mire ezt diagnoztizálnák.Az én esetemben
években mérhető,mire elhitte egy orvos,hogy ennek tényleg van valami baja.
Munka mellet nem ülhet az ember a rendelő folyosón .......
Leszázalékolás, a mostani trend szerint??? Fogalmam sincs,hogy lesz..100% ma még tudok teljesiteni,de a mai felfogás szerint ez kevés ,55-évesen is elvárják,hogy teljesíts
10, 12-órát naponta,na ez már keserves.
A feleségem diagnózisa "nem is látszik rajtad semmi"------és tényleg igyekszem így is tenni,nem sírhatok naponta, itt fáj meg ott is ....
Már hét éve ismert a tény,RA...+ kopások és egyébb degenerációk.
Barátságot kötöttem vele,elfogadtam ez az ----én keresztem---- senki nem fogja helyettem
vinni.
Mindenkinek van sajátja, az is nehéz.
Újra értelmeztem az éltem,az aproságok ma már nem fontosak,utazok amig van pénzem és
tudok menni.
A világot már nem tudom megváltani,de már nem is akarom
Itthon is van olyan orvos - ha jól rémlik, dr. Lenkei Gáborról van szó, de már korábban is írtam róla - , aki szerint az a járható út, ha az immunrendszert fullosra felerősítjük, pl. alacsony dózisú, de (!) erős antibiotikumokkal, mert csak egy toppon lévő immunrendszer tudja helyrehozni a működésében keletkezett zavart (pl. az RA esetében a túlzott TNF alfa citokin termelését stb.). Persze ez is járható út lehet, egy beteg meg ugye mindenbe kapaszkodik, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet, pl. az általad belinkelt oldalakon is látszik, hogy pl. egy alapítvány (RBF) foglalkozik vele, tehát nem feltétlenül egységes az orvosok véleménye.
A mandulám kapcsán éveken keresztül "játszottam" az antibiotikummal, nem mentem soha táppénzre, lázas se igen voltam, de a torkom-mandulám iszonyúan fájt, ha nem mentem már másnap orvoshoz, akkor jött a tűszős mandula (persze lábon kihordva, igaz a munkahelyemen dédelgettek "csak legyél az irodában" címszóval, de hát akkor se volt "ágynyugalomnak" nevezhető). Így hát, ha megfájdult a torkom - évente kb. 4 alkalommal - , akkor mentem a dokihoz és kértem a szokásos Promicilin injekciómat (vagy mi is a neve). Ami ugyan azonnal elnyomta a gyulladást (!!), igen ám, de közben a mandulám meg tropára ment, s nem teljesen kizárható, hogy éppen ez a sok mandulagyulladás, ami 3-6 nap alatt (attól függött mennyire volt súlyos, mennyi injekciót írt elő a doki) "le lett tompítva" okozta az RA-t... és még örülhetek, hogy nem a szívemre ment rá. Hm! A végén persze ki kellett venni a mandulámat, amibe kis túlzással ugyan, de majdnem belehaltam, mert csak nagy nehezen tudták elállítani a vérzést. Szóval csak óvatosan... talán az antibiotikumnak nincs olyan erős mellékhatása, mint a biol.terápiának, vagy a Trexannak.
De ha az orvosok sincsenek ezzel kapcsolatban EGYSÉGES véleményen, vajon szegény csóringer amatőr beteg hogy tudna eligazodni? Én hiszek dr.Lenkei elhivatottságában is, talán igaza is van, de manapság talán már ő is többet foglalkozik könyvírással és a vitamin-boltjával, ergo a profittal (amit a gyógyszergyártókon amúgy joggal kért számon anno az egyik könyvében), mint a valódi gyógyítással?
Külföldön sok autoimmun betegséget (rheumatoid arthritis, scleroderma, juvenilis rheumatoid arthritis, lupus, dermatomyositis, Bechterew-kór, a Lyme-kór, Reiter-szindróma, kevert kötőszöveti betegség, fibromyalgia és arthritis psoriatica) kezelnek hosszú ideig tartó (6 hónap, de van hogy 1 - 3 évig tartó) kis dózisú antibiotikummal. Ahogy olvastam, sokaknak bevált.
