Egy képtelen,előnytelen ajánlatot a magyarok egyszerűen visszautasítottak. Nehéz ezt megérteni, ugye? Aki besenyőfóbiában él ,mint te. Regino nem rendelkezett önálló hírforrással. Ott ücsörgött a másolóteremben és történészkedett. Ehhez meg a kolostorba érkezőktől összegyűjthette a híreket, meg a latin szövegű másolt köteteket olvasgatta. Így a besenyő cirkuszról a bizánci diplomáciában résztvevőktől hallhatott. Elvégre a kolostor lakók, messze a legképzettebbek voltak akkor Nyugat-Európában. Vagy esetleg a kolostort felkeresték a szuper harcos besenyő barátaid és tollba mondták a történteket. Vajon Konstantinos miért nem játszotta ki a besenyő kártyát Turkia ellen ? Pedig állítólag féken tarthatók voltak velük , mert felettébb fostak a besenyőktől. Ráadásul Velendernél el páholták Bizáncot is,másik három türk néppel, a legújabb tanulmány szerint. Vagyis volt bennük spiritusz. Ennek ellenére mégsem élt a császár a lehetőséggel.
De, Szkülitzész szöveghelyét linkeltem be, mert azt kérted számon akkor. Mindenesetre itt van a Gábriel-féle passzus, szintén már sokféle fordításban (Fejér György, Marczali, Moravcsik stb.) beidézve:
Gondolod, Bizáncnak nem volt arra gondja, hogy a potenciális szövetségeseket alkalmanként egymás ellen is kijátssza, érvényre juttatva a "divide et impera", illetve későbbi, az újkori belpolitikában alkalmazott nevén a "fékek és egyensúlyok" rendszerét? A pontos történelmi kontextust nem ismerjük, amelyben Gábriel követjárása lejátszódott, mindenesetre az olyasfajta merev sematizmus, amit te a bizánci diplomáciára próbálsz alkalmazni, idegen volt "Kelet-Rómától", sikerük záloga éppen ebben rejlett. Az általad feltételezett taktikával ott labdába se lehetett volna rúgni, téged repítettek volna jó nagy ívben falakon kívülre ilyen bugyuta javaslatokkal.
Ha a besenyokkel cimboraltak volna a magyarok, akkor kb. olyan valaszt adtak volna, mint a kutrigur fonok, hasonlo felkeresre: az utriguroknak legfeljebb a lovaikat hajtjuk el ...Tovabba a magyar - besenyo haborus viszonyrol az EU-s Regino is beszamol.
Csak ott, hogy nem a követi jelentést másoltad be, amire a megjegyzésem vonatkozott. Másrészt mivel tudod bizonyítani,hogy a követ jelentés igaz volt. és a magyarok a félelmük miatt nem léptek akcióba ? Esetleg meg az az igazság,hogy a felkérés tartalmának abszurditása miatt mondtak nemet,-ahogy leírtam,-a követúr meg azt jelentette, hogy a kiszemeltek a félelmük miatt utasították vissza a Bizánci ajánlatot.
itt is mellé lőttél,ugyanis a diplomáciai követ jelentésről volt szó. Amiről meg ezt írtad:
"Amit Gábriel egyházfinak mondtak, az meg arról tanúskodik, hogy a besenyők csúnyán elpáholták a "turkokat". '"
Erre írtam én,hogy egy irreális ajánlatot tettek a magyar törzsszövetségnek. Akik visszautasították az ajánlatot. Jössz te,hogy a követi jelentés bizonyítja a magyarok súlyos vereségét. Mely szerint a magyarok azért nem lépnek akcióba mert féltek a besenyőktől. Erre írtam én,hogy hangfelvételeid vannak a magyar válaszról,ha már tényként állítod a bizánci követ jelentésének tartalmát. Ez egy olyan helyzet mintha én elküldenék valakit avval a megbízással,hogy 25 forintért lője le a a sarki fűszerest. Az meg kiröhögné a képtelen ajánlatot. Erre a megbízottam meg azt jelentené,hogy túl gyáva volt,nem merné megtenni.
Röhöghetsz, ez csak azt bizonyítja, mennyire nem vagy tisztában alapvető dolgokkal. Bizánci részről ez egy vallási köntösbe öltöztetett "szabadságmegváltó" ügylet, színleges keresztfiúvá fogadás volt, Bulcsú oldaláról pedig nyilvánvalóan arról szólt elsősorban, hogy minél többet legomboljon a császárról.
A milliárdszor idézett szövegben ott van, hogy keresztényi szövetséget kötöttek a keresztapaság révén. Ki állította ennek az ellenkezőjét? Elég volt mára a fajankóságodból. Ez egy széles körben elterjedt szokás volt, hogy az ilyen fejedelmek (Kuvrat stb.) tiszteletbeli címeket kapnak. Nem azért, mert be volt szarva tőle Konsztantínosz, hanem mert le akarta szerelni. Ehhez sokféle eszköz a rendelkezésére állt, és a remélt semlegesítéshez be is vetett néhányat.
Költözzetek már vissza az Etelközbe, ahonnan korábban eljöttetek, de előtte verjétek ki onnan a besenyőket. Ez az évszázad ajánlata. Erre természetesen igent kellett volna mondani a magyar törzsszövetségnek. Neked nyilván eredetii hangfelvételid vannak,ha már tényként állítod,hogy mi hangzott ott el. Ugye a válasz,mennénk mi de fosunk az ott lakóktól.
Tényleg? Szerinted mi a fészkes fenének ment a Harka Bizáncba ? Nyilván ájtatos kereszténnyé akart válni. Te ezt el is hiszed. Sokkal inkább a magyar főméltóságok az adó beszedéséről kívántak tárgyalni. Kostantinos ,hogy a számára megalázó helyzetet leplezze megrendezett egy keresztelőt,mert így elleplezhette a kényelmetlen tényt,hogy Turkiának kénytelen adózni. A keresztelővel úgy állíthatta be a helyzetet a jónép előtt mintha a birodalom kegyeltje lenne Bulcsú. Ezzel szemben négyszemközt meg az asztalt csapkodta és keményen diktált. Nyilván minden fejedelmet meg uralkodócskát ,úton-útfélen római patriciusi ranggal ajándékozta meg a jó császár. Meg óriási vagyonnal tömte ki.
Ezt a hülyeséget meg honnan veszed? Szkülitzész szerint Bíborbanszületett Konstantín Bulcsú keresztapja lett, ez hogy lenne megalázkodás? Az sem számított megalázkodásnak a korabeli felfogás szerint, hogy pénzzel, anyagi javakkal tartották féken a barbárokat. Így könnyebb volt felhasználni is őket.
Maga a DAI rangsorol hasznosság szempontjából, egy adott történelmi pillanatban. Természetesen továbbra is működtek olyan elvek, mint a divide et impera, és attól, hogy az egyik törzsszövetséget felhasználták a másik államképződmény ellen, egy harmadikat felhasználhattak egy negyedik vagy épp az első ellen, ahog a pillanatnyi érdek diktálta. Olyan kezdetlegesen szögletes látásmóddal közelíteni ehhez, mint ahogy a kolléga teszi, már-már fájdalmas.
Pl., csak egy ötletként, a császár nem akarta elvadítani a turkokat Bizánctól, mert számolt velük a számára nyugtalanítóbb bolgárok ellenében, de akár még a besenyők ellenében is, ha azok esetleg túl erőssé válnak.
(Mint ahogy később a kunokat "igénybe is vették" pont emiatt.)
(A besenyőket meg a ruszok ellen használták fel, lásd a Bizánccal általában szövetséges kazárokat megdöntő, no meg Bulgáriában is hódítgató Szvjatoszláv halála ...)
Működött ez, elég sokáig, csak aztán jött Manzikert (és majd - az előzőnél azért kisebb jelentőségű - Müriokephalon), aztán meg a felesleges latin intermezzo, no meg aztán a pusztát is átrendezte a mongol hódítás, (egymás ellen kijátszható) többszereplős helyett egyszereplőssé téve a pontuszi sztyeppét (is) ...
A besenyők geopolitikai szempontból élveztek elsőbbséget az adott korban, mint számtalanszor leírtam. Amit Gábriel egyházfinak mondtak, az meg arról tanúskodik, hogy a besenyők csúnyán elpáholták a "turkokat".
"Azt meg kiszámolták már páran, mennyi ment el hadseregre (illetve milyen bevételektől esett el a kincstár a munkáskezek elvonása révén "-
A besenyők felbérlésével milyen munkás kezeket vontak volna el ? A császár maga írta le, hogy a besenyőkkel Turkia féken tartható. Vajon amikor Bulcsú a tárgyaló asztalt csapkodta miért nem említette meg a császár ezt a lehetőséget ? Az avarokat meg más sztyeppei népeket kár ebbe a történetbe beleerőltetni. A császár politikai hipotézise egy merő ábránd volt. Az egész besenyő fölény Konstantinos fejébe létezett csak. A módszer meg adott volt,a császár politikai elképzelése alapján. A besenyők. csakhogy nem élt vele. Szerinted mert osztottak,szoroztak és így jobban jártak. Csakhogy akkor még nem tudta előre senki,hogy mennyi ideig fognak fizetni. Azt sem tudjuk mennyit. Mindenesetre egy száz évvel később élt bennfentes jókora suskát említ. Ami felettébb nagy összeg lehetett, ha ennyi idő múlva is megemlékeznek a tejelés tényéről. De ha a diplomáciai asztalnál a bizánci fél fenyegetőzik a lehetséges kellemetlen következményekkel, akkor -a császár meggyőződése szerint- semmibe. Arról például van adat,hogy a kora császár korban Varrus hülyesége miatt a germánok lemészároltak három profi római légiót Augusztus tombolt,mindenáron hadjáratban akart revánsot venni. Aztán lehiggadt majd osztottak szoroztak és rájöttek nem éri meg a hatalmas anyagi befektetés Germániáért. De ez egy teljesen más helyzet volt.
Egyik módszerrel sem oldották meg véglegesen a problémákat, de mindkét módszert felváltva alkalmazták. Azt meg kiszámolták már páran, mennyi ment el hadseregre (illetve milyen bevételektől esett el a kincstár a munkáskezek elvonása révén - nem véletlenül űztek mindenféle foglalkozást kvázi főhivatásszerűen még "a nagy választó"-ként emlegetett I. Frigyes Vilmos hadseregének tagjai is!), és mennyit tejeltek a különböző államok pl. az avaroknak. A történelem picit osszetettebb, szögletes barátom...
Nyilván a császárnak jobban megérte évtizedeken át fizetni mint a besenyőket felbérelni egy alkalomra,ha már Turkia állítása szerint annyira rettegett a kedvenceitől. De,lehet kristálygömbből megjósolta,hogy Bulcsú hamarosan elhalálozik, saját meggondolatlansága miatt.
Te nyilván jobban tudod, miért érte meg ezeknek a déli szomszédoknak (Kína, Perzsia, Bizánc) inkább pénzzel és luxuscikkekkel tömni a sztyeppeiek zsebét, mint háborúkat finanszírozni.
Tényleg ? VII. Konstantinosz vajon miért nem radíroztatta le Turkiát a térképről ? Ha már annyira rugalmas és körmönfont volt Azt a pénzt amit kiköhögött Tormáséknak,vajon miért nem a megsemmisítésükre fordította ? Helyette fizetett mint a köles és még is alázkodott a Harka előtt. Hol voltak a besenyők ? Pedig a nagy reálpolitikus császár titkos irományába velük akarta Turkiát féken tartani,mert állítólag Bulcsúék felettébb féltek a félig kangar brigádtól. A nagy diplomáciai rugalmasság meg részben abból állt,hogy kinek mennyire nyitotta ki Bizánc a pénzes ládát. A kijevi hercegnő is szépen hazahúzott amikor kevesellte a bizánci ajándékot. Konstantinos leírt valamit és pont az ellenkezőjét cselekedte. A körmönfont profik így szoktak cselekedni.
Igen, ezért nem igaz,hogy a görög diplomácia közömbös volt Turkiával. "Nem érdekelte őket." Legfeljebb a bizánci külpolitikában nem számoltak velük,ugyanis korábban beintettek a császár ajánlatára. Azonban nagyon is ügyeltek Turkiával való politikai kapcsolatra. A császár valóságos félistennek tartotta magát,nem nagyon állt közvetlenül szóba uralkodókkal A diplomáciai fogadásokon még a követek ültetési sorrend is fontos volt.
Sokszor, így Bizáncban is diszkréten csak ajándékoknaknevezték ezeket a gyakran évi rendszerességű juttatásokat, hogy a birodalom tekintélyén csorba ne essék.
A béke megváltása volt ez a letelepedett életmódot folytató birodalmak (Kína, perzsák, Bizánc stb.) részéről. Ha úgy tetszik, védelmi pénz. Semmi bonyolult dologra ne gondolj.
