Sziasztok!Sajnos ritkán jutok nethez.Ha nem válaszolok ezért van.Szóval,természetesen nem dobjuk ki öt év után,csak a látogathatóság nem lesz állandó.Szerintünk öt év elég ,hogy akit érdekel megnézhesse.
Sokat gondolkodtam a tárolásról. Vagy az alapanyagot kellene tárolni vagy a gázt. Mi nem tartunk állatot, így szinte csak fűvel tudnám "etetni", Kaszálni való terület, gyümölcsös meg van bőven. Valaki tudja, hogy a szárított szalma is alkalmas-e? Üdv. Tamás
Sziasztok! Örülök, hogy van végre egy biogáz téma is. Magyarok alig foglalkoznak a témával, több fórumon évekre visszamenőleg elvétve merült csak fel ez a dolog. Nagyon érdekelnek az alternatív energiák, hol a napenergia, hol a szélenergia kerül előtérbe nálam, most éppen a biogáz :). ( lehet hogy kicsit túlzás, de készülve a közelgő energiaválságra: http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf , na meg a barkácsolás öröméért. ) Összeraktam egy hordós megoldást, nagy volt az öröm mikor láttam az első biogáz lángomat :) Aztán kicsit le is törtem, mert pár nap után meg is állt a termelés. Hűvösebb napok jöttek, talán azért. Rádobtam egy fóliát, de akkor nagyon forró lett, lehet ezzel az akcióval el is pusztítottam a mezofileket. Azóta semmi :( Terveztem a hőszigetelést rá, egy "sörköllektort" is összedobtam a fűtésére de idén már valószínűleg nem rakom össze. Valakinek vannak tapasztalatai a témával kapcsolatban? Két kép:
Napok óta senkinek nem válaszol. Az Alt. En-án rákérdeztünk néhány dologra, aztán biztos elment gyorstalpaló biogázos tanfolyamra, nehogy megint hülyeségeket irogasson.
Sziasztok!Most készülünk egy biogáz reaktort telepiteni a házunk energiaellátására.Öt évig úgy szeretnénk üzemeltetni,hogy akit érdekel eljöhessen megnézni.Részletek az"alternativ energia "INDEX fórumon.
A földgáz is metángáz mégsem nyeletik el(acetilént szoktak),nem inkább a biogázban lévő jelentős mennyiségű CO2-re gondolsz ?Amúgy tartályban is lehet tárolni.
A trágyának elég kevés az energiatartalma (valaki már "kiemésztette" belőle). Friss zöld fű, fűnyírásból, gyom, mindenféle hulladék gaz az árok széléről, parlagfű, esetleg kimondottan erre a célra termesztett anyagok, pl. repce, spenót, silókukorica... Falun a trágyát inkább közvetlenül szokták bedolgozni, pedig a szakirodalom szerint a biogáz kiérlelt anyagának a hatékonysága 10-15%-kal jobb, mint az istállótrágyáé. Ráadásul érlelés közben elpusztulnak a gyommagvak és a fertőző kártevők nagy része. Mostanában nem különösebben kelendő. Nem nagyon művelik már a földet. Ára nagyjából a 20 évvel ezelőtti szinten van, ~100.-Ft /q. A szállítás, újra elszállítás többe kerül. A mi övezetünkön rövid nyári időszakot kivéve a fóliazsákos megoldás úgy sem használható. Télen nehéz lenne 37 fokon tartani. A napenergiás hőtárolókhoz hasonló szigetelt építmény kell hozzá. 6-7 évvel ezelőtt hasonló eredményre jutottam én is. 2 lakásos, 2*77 m2-es házhoz gázmotoros áramtermeléssel 170 T zöld nyersanyagigénnyel számoltam (~20% szárazanyagtartalom).
Találtam adatot. Egy biogázos kiserőmű 42000 tonnából állít elő 7GWh villamos áramot... Mennyi GWh hőt termelhet még? Arra lennék kíváncsi, hogy mennyi a tonnánkénti kinyerhető energia?
A kínaiak és az indiaiak csináltak komolyabb, de háztartás szintű fermentorokat, ezek kb úgy néznek ki, mint egy földbe süllyesztett szennyvízakna, illetve régebben működtek szennyvíztelepeken ún, kétszintes (v kétszintű) ülepítők, azokban is termeltek gázt.
a probléma a nyersanyagellátás, a hőigény és a keverés. Ezek nélkül csak alacsony hozam érhető el. Szerintem a piacról hiányzik a high-tech és a barkácsolt szint közötti szegmens
Én egy olyan megoldást keresek, ami nem pár évig (1) üzemel, hanem esetleg 15-20 évig folyamatosan működne. Fűtésre esetleg áramtermelésre használnám. Vagy 3-4 heylre írtam már levelet magyarországi cégeknek, akik a net szerint foglalkoznak ilyennel, de válaszra sem méltattak.
Még ennél is van egyszerűbb, trópusokon jól is működő rendszer. Fóliatömlőből csinálnak egy hurkát, a két végébe 10-15 cm átmérőjű cső, amin ki és bemegy az anyag. az egészet félig a földbe süllyesztik. A tetejébe raknak egy kivezető csövet a gáznak, és megy a gáztűzhelybe. Biztonsági szelepnek beiktatnak egy T elágazást, ami egy vizes palackba lóg. Ha a nyomás meghaladja a palackban levő vízoszlop magasságát, akkor kibugyog a gáz (lefúj a rendszer) Átmeneti tárolásra szintén fóliatomlőt használnak, erre súlyt aggatva lehet növelni a nyomást
National Geo Chanel-en volt egy jó kis rész, jelenleg ismétlések vannak szerintem újra adják majd.
Bolygónk, a zöld: 8/1. rész: Szarvasmarha-energia
A sorozat két átlag feletti kreativitású tudósa, Dick Strawbridge és Jem Stansfield olyan 20. században keletkezett környezetvédelmi problémákat tár elénk, melyek a 21. századi technológia – valamint egy-egy zseniális ötlet… – birtokában a közeljövőben talán megoldhatóvá válhatnak. Andy, az angliai farmer nagy gondban van: terményszárító gépének oly magas a gázfogyasztása, hogy már-már gazdaságtalanná teszi a család növénytermelő tevékenységét – hogy a környezeti szempontokról ne is beszéljünk. A problémáról értesülve a csavaros észjárású Dick és Jem meglepő helyen, a marhaistállóban kezd a megoldás után tapogatni: köztudomású ugyanis, hogy a tehéntrágyának igen magas a metántartalma. Az így nyert robbanékony energiaforrással azonban óvatosan kell bánniuk, mert könnyen az egész farmot a levegőbe repítheti…
Szia Pakli.Én azt hiszem nagyon "vevő"leszek a témára mert érdekesnek találom .Még nem kísérleteztem biogázzal de valami alternatív energia megoldáson gondolkodom mindenképp és az egyik a biogáz.Gratulálok és sok sikert a topichoz!!!!!
