Keresés

A levert rész leporszívóznám, lealapoznám és csemperagasztóval glettelném síkba.

Ha, stabil vakolat, akkor ne verd le... minek tennéd?!

Elég leverni a málló/kongó részeket (ha van) és a kész síkhoz képest plusszos részt vékonyítani.

Aztán javítsd ki zsákos vakolattal (vagy zsákos hőszigetelés ragasztóval) a síkot és már glettelheted is.

Ha jó a vakolat, akkor minek vernéd le? Ha le lehet glettelni a felső résszel síkba, én nem verném le...

Ok, akkor nem vonogatok le belőle semmit. Megyek megtaposom a polikarbonátot, mit bír...

Ja és még ami eszembe jutott: acél zárt szelvénynél mennyire számít a falvastagsága?

Lehet alu zárt szelvény is, vagy az lényegesen gyengébb hajlításra?

No meg:

Ha a tartószerkezet befut a szarufa mellett a födém hőszigetelésébe, ott egy kis hőhidat okoz.  Jobb lenne a fa, az viszont olyan bazi nagy méretben nem tetszene.

Azt jól gondolom, hogy a szarufához csavarozást belül minél lejjebb kellene megejteni (ott emelne a szerkezet), kívül meg minél fentebb (ott lefelé terhel)?

Ez normál tetőre van, és csak a hóteher a szabvány szerint.

Régebben asszem 1-1.2 volt.

Ez normál tetőre való igénybevétel? Vagyis ahol cserép is van? Annak a súlya levonható?

1,5 kN/m2

Ha szélterhet is figyelembe veszed, akkor 2 fölött. (függ a tetőhajlásszögétől, tengerszint feletti magasságtól, stb)

Köszönöm a válaszokat. Megpróbálkozok a vízszintes elhelyezéssel, és egy kis lejtés adásával két irányba, remélem meg tudom oldani.

Kipróbálom a meglévő fesztávot is egy polikarbonát lemezen, hogy mennyi súlyra mennyit hajlik be.

Kb. 1m2 felületre mennyi hóteherrel számoljak? 50-100Kg?

köszönöm mindenkinek, alakul a dolog!

vízszintes csak az ideák világában létezik. elég picit meghullámosodnia, vagy annyira belógnia amit szemmel már észre sem veszel, és máris van alja. ha jót akarsz, direkt van neki határozott lejtése valamerre

Ez szerintem nagyon időjárás és helyszinfüggő. Ha kevés pára gyűlik fel, akkor az első napsugarak/szellő kiszáritja.

Viszont ha több, akkor ott fog ücsörögni a nedvesség a cella alsó felén, mivel nem tud kifolyni.

De ha vízszintesen vannak a kamrák, akkor nincs alja, hanem csak oldalirányba szellőzés.

Ilyet láttam én is. De ugye most a hosszanti elhelyezésről van szó, amikor nagyjából vízszintesek a kamrák.

Mert ha így ki tud szellőzni, akkor úgy raknám, hátha akkor nem kell plusz merevítés neki.

a lenyeg hogy az osszegyult folyekony viz el tudjon tavozni az aljarol ahol osszefolyik.

Vajk

Akkor már nem. 

Láttam olyat valamelyik gyártónál, hogy páraáteresztős végdugót lehet kapni már. (műanyag kupak, közepén lyuk, amin páraáteresztő fólia van)

Tipikus példája: Lurdy Ház parkolójánál lévő esővédő.

Ott láttam, van amelyik üreg 50cm hosszon víz van benne.

Bírni fogja a fagyokat?

Üdv.:Titusz

De ha páraáteresztő szalaggal van lezárva a vége, akkor ez nem játszik, ugye?

"Ahol bemenet, ott ki is tud párologni, csak gondolom nem télen...

És ha nem engedem bele?"

a zart uregek kepesek pumpakent mukodni. ha nem a legaljan van a luk, akkor megtelik vizzel. lehuleskor osszemegy benne a levego, jobban mint a "doboz" zsugorodik. igy ahol tud levegot sziv be. ahogy tovabb hul, a beszivott levegobol lecsapodik a viz, osszefolyik az aljan. melegedeskor masnap reggel kifuj egy kis levegot, es elolrol. lattam mar vizmentes elektromos kotodobozban tobb centi vizet. es eso tuti nem erte.

Vajk

Ahol olvastam, ott páraáteresztő fóliát írtak a végére, így gondolom mindkét irányba tud a pára közlekedni. Persze télen inkább befelé...

Ok, köszi!

Zártszelvényből szerintem a 60 mm magas eség, a szélességét meg a polikarbonát felfogatása határozza meg.

A polikarbonát fektetési irányát a gyártók irják elő, mert elvileg hiába dugaszolod le a két végét, a cellában lévő levegőből is ki tud csapódni a pára, és ha nincs hova távozzon, akkor csúnyán párás lesz.

De mivel utálom a polkarbonátot, a lehető legritkább esetben tervezek ilyet, nincs gyakorlati tapasztalatom :)

Köszi! :)

Értem én KömKel-t, le is írta már párszor, Ő felelősséget is vállal (legalább is a lelkiismerete tiszta) azért amit ír.

Valami zárt szelvényes meghosszabításon gondolkodom, sőt még némi vízszintes falhoz támasztásról is agyalok, de jobb lenne a nélkül.

Van otthon egy nagy tábla polikarbonátom, majd lerakom és megtaposom, meglátom mennyit bír két feltámasztás között...

NEM követendő példaként írom !

CSak úgy tájékoztatás képpen...

De bohó ifjú koromban én párhuzamosan raktam ! /ráadásul 2 tábla van egymás "fölött", a felső az 1cm-es lécre fekszik fel és "ráfut" az alsóra .

ÉS pára nincs benne soha !

CSak 1-2 csíkban van víz...ahova a rossz PC-zsindely átmenetnél folyt be !

ÉS ha még azt is leírnám, hogy "alátámasztva " sincs, csak a 80 cm-re lévő szarufákra fekszik fel  ( 10 éve) ....jajjj mit kapnék itten statikailag ! :-)

Amúgy a majd 45 fokos tetőről az összes hó oda szokott lecsúszni...amikor csúszik le tovább, a legalján hajlik be egy picit.

Mondom NEM követendő példa !

Köszi! Jó korán keltél! :)

Az  a 2x 5x15 igen durvának látom lelki szemeimmel, azt szerintem nem vállalom be.

Zártszelvényből kb. mekkora kellene a gerenda csak egyik oldalára, hogy minél karcsúbb legyen?

A pára fel tud gyűlni a hideg időszakban? Ahol bemenet, ott ki is tud párologni, csak gondolom nem télen...

És ha nem engedem bele?

Kétoldali 5x15-ös pallózással megoldható a kinyúlás, de a másik oldalon is fel kell ennyit feküdnie a pallóknak legalább.

(zártszelvényes megoldás esetén is)

A polikarbonát cellái nem futhatnak a fallal párhuzamosan, mert nem tud kijönni a cellákból a kicsapódott pára.

> az ereszcsatorna tetejébe raktam egy lombfogó kosarat, és kész.

Nagyon nem elég. E mellé dryvit hálóból csináltam szűrőt, amit minden nagyobb eső után érdemes tisztítani.

-Sygma

> Hogyan kell keresni azt az izét, amit beások a járdába/alá az ereszcsatorna levezetőjéhez és

> szépen nem engedi továbbmenni a koszt, szemetet?

Ereszcsatorna bekötőakna a becsületes neve.

-Sygma