A valósság nem terelés, ezek a tényleges átlagok. Nem a kivételeket kell általánosítani hasrqaütéssel!
Ez a közvetlen fogyasztás, számold a kőolajkitermelés CO2 vonzatát, a rengeteg fáklyagázt, a szállítási finomítási veszteségeket és energiaigényt, kiderül, hogy a különbség sokkal nagyobb lesz.
Terelés az átlaggal azaz 7 literrel számolni. Számolj egy közepes hibriddel annak 5 liter de egy dízel sem több sokkal főleg úgy hogyha olyan lassan mennek mint egy elektromos autóval szoktak.
Az áram szállitását és a töltési veszteséget is számold be.
Ha gyorstöltést használsz nyugodtan duplázhatod a 15 kWh/100km-s fogyasztást, nem véletlenül drága a gyorstöltés. De akkor sem 15kWh/100km a fogyasztásod ha úgy használod az autót mint egy átlag német.
A németek azért vannak rossz helyzetben mert leállították az atomerőműveiket.
Németország relatíve kedvezőtlen helyzetben van, kevés napsütéssel. Emiatt a fölöttébb volatilis szélenergiára van jobban hagyatkozva. A megújulók nagyfokú alkalamazása sok tárolókapacitást igényel és az EV-k kiválóan alkalmasak a hálózati ingadozások kezelésére úgymond "ingyen". Legegyszerűbb esetben csak a töltésük vezérlésével, mint a forróvíztárolókat szokás.
Tehát nem csak közvetlenül csökkenthetik a széndioxid emissziót, hanem az energiarendszer átalakulásában is.
Ha a németeknél éppen 300 gCO2/kWh akkor kb. 45 gCO2/km emisszió adódik átlag 15 kWh/100 km esetén.
Ha a németeknél éppen 500 gCO2/kWh akkor kb. 75 gCO2/km emisszió adódik.
Hogy legyen egy releváns adat is, az EU 235 gCO2/kWh átlagán 35 gCO2/km.
A német átlag 7 l/100km fogyasztású belsőégésűnél ~160-180 g/100km.
Tehát megéri, nagyon megéri a németeknél is, Európában is, éjjel is és nappal is EV-t használni a közvetlen karbonlábnyom miatt is, de sok másért is méginkább.
Az elektromos áramhoz meg hozzá számíthatod a vezetéken és trafókon keletkező veszteséget.
Az áram töltésnek az akkumulátorba is kb 90%-s a hatásfoka, a gyorstöltő akkor még kevesebb hisz van amikor a töltő vezetéket is hűtik. Tehát nem számolhatsz egyik esetben sem a táblázatokban lévő értékekkel.
De mivel a napenergiánál látsz 54 grammot, ez erősen bruttó érték, tehát a dízelhez még hozzászámolhatod az előállítást is, nem csak a motorban égetést. És nyáron a németek képesek napenergiával ellátni magukat szaldóban.
Minimum az EU karbon lábnyomát kell nézni, akkor, haáltalános következetéseket akarunk levonni.... akkor sem egyszerű.
Például nem mindegy, hogy este, éjszaka, vagy napközben töltik az EV-t. Az sem mindegy, városban, télen 9 l/100km-es fogyasztással, vagy országúton 6 l/100km-el haladsz a belsőégésűvel. Az sem mindegy, honnan jön a kőolaj, mennyi szennyezéssel jár a kitermelése, szállítása. A csővezetéken történő szállítás például meglehetősen energiaigényes.
Érdekes módon ezekkel nemigen szeretnek bíbelődni a dízelfanok, viszont a német energiamixet álmukból fölébredve is fújják. :-)
Visszatérve az EU karbonintenzitására: 2019-ben 235 gCO2 / kWh volt, vélhetően 2020-ban még kevesebb.
"Ti" linkeltetek egy energia mixet (németet) abban januárban 88%-ot láttam, hogy foszilis energiából van az áram. Lehet rosszul láttam (elképzelhető) ezért kértem számolja ki valaki hátha más számokat kap.
Egy szép kis összefoglaló az "elektrofób" tömegek hiteletelenítő próbálkozásairól:
Egyik:
By far the most popular myth with the electrophobic crowd is called the “long tailpipe” argument—the idea that EVs pollute more than gas vehicles if they are powered by coal. This bugaboo (which, to be fair, may sound logical to the vast majority whose understanding of thermodynamics is limited) has popped up again and again over the last two decades, usually in articles with the words “dirty little secret” in the headline. It’s been debunked by dozens of studies.
Számold újra 54% szén és 34% gázzal az 1kWh előállítást. . Az az 88% fosszilis energiával.
Utána számold ki 15-18-20kWh-s áramfogyasztással egy autó mennyi Co2-t ereszt ki kilométerenként A töltési veszteséget ki ne hagyd ami konnektor és az akkumulátor között keletkezik.
