Pedig DE, lásd lentebb. Olyan szabvány viszont nincs, hogy társasházban kötelező lenne a villámhárító, családiban viszont nem. Egyedi dolgoktól függő, helyszín. magasság stb.
Higgyél a villanyszerelődnek. Annyi okoskodás, hogy ez nem földelés miatt kell, hanem EPH ( egypotenciálrahozás) miatt ildomos.
A szennyvízcső aljára lerakodó üledék nedvesen viszonylagos vezetővé válik. Új szabványok előírják, de nemigazán lehet ilyen közdarabokat találni boltokban.
Kérdésem lenne:teljes villanyvezetékcsere, és felújítás kapcsán a villanyszerelő azt mondta, hogy a kimenő szennyvízvezetéket is földelni kell. Így bele kell tenni egy 20-30 cm-es saválló (?) fémtoldást.
Mindezt megemlítettem a vízvezetékszerelőnek, aki azt mondta felejtsem el, nem kell földelni.
Most akkor mi legyen? Én még nem hallottam hogy a szennyvízcsövet is földelni kellene, az emberek 99,9%-a ilyen házban él, engem sem zavarna ha nincs földelve.
A felragasztott gipszkarton egy nagyon jól kinéző dolog, de rohadt bonyolult szépre megcsinálni, valamint teljesen sik felületet kiván. Tehát rücskös tégla/kőfalra nem fogod tudni rendesen felrakni.
Még annyit had' kérdezzek, bazalt kőből rakott a fal, ezt mennyire érdemes felragasztott gipszkartonnal burkolni. Nem szigetelés, csak szárazvakolat jelleggel. 10 éve vettem a házat, most jutok arra a szintre, hogy a régi vakolatot inkább leverem és újat kapna.
Igen, valóban nem tudok 3 millát a tetőre fordítani. Sajnos.
Inkább plasztifikátort (képlékenyitőt) mint vizet. Nagyobb szemcseméret elvileg jobb, de be kell férnie a vasak közé. A legkisebb vastávolság a vas átmérője, de minimum 2 cm. Magam részéről a KK konzisztenciának vagyok a hive, mert ezt már viszonylag könnyen be lehet dolgozni (nem úgy mint az FN-t), de még nem is annyira hig, hogy nagyon repedjen. Igen, tömöriteni kell, elvileg 20 cm-es rétegekben.
Kültérre ne használj esztrich-et. Én ebből betonoztam a vízakna tetejét is, igaz kapott kis plusz cementet és egy kis képlékenyítőt de nagyon jó lett, bírta a telet is.
Jó anyagnak tűnik, bár a legnagyobb szemcsemérete 8-as, míg a Baumit esztrich-é 4-es. C20 mind a kettő, ilyen zegzugos helyre nem jobb az esztrich? Egy árban is vannak. Vagy már körülményes vagyok? :-)
Látszó vasbetont, szabadtérre hogy kell csinálni? Korlát, támfal, ilyesmire gondolok. Egy idő után nem fagy szét? Csak a zsaluzáson múlik a simasága, vagy zsaluzat leszedése után csiszolni is kell? Vagy más összetételű a beton?
Szeretnék zsákos betonra tanácsot kérni, ha lehet, a következő célra:
Két hét múlva nekikezdünk az utcafronti kerítésnek, az alapja már tavaly elkészült, 40cm széles, 100 cm mély C12-es vasaltbetonból.
Erre jönne rá falazva dísztégla (alá bitumenes nehézlemez), több 32x32-es pillérből állna, köztük 50 cm-es lábazattal (ahol nincs kapu persze). A felfalazott téglaváz belső üregeit vasalnánk rendesen, majd ki lenne öntve betonnal. Mivel elég keskeny, szűkös helyeket kell kiönteni (az oszlopok belső szabad keresztmetszete 12x12 cm, illetve van ahol 20x20), ahol még betonvas is van, így úgy gondoltam, hogy a jó befolyás miatt egyrészt kis szemcseméretű beton kellene, ami nagy szilárdságú is és ezt képlékenyen juttatnám be, majd tűvibrátorral "rendezném" a zeg-zugok feltöltését.
Mivel nem nagy mennyiségű betonról van szó, hagynám a hagyományos osztályozatlan sóderos kézi keverést és inkább vennék zsákos anyagot erre a célra, csak azt nem tudom, hogy mit. A helyi tüzépen csak esztrich betont tartanak, talán Baumitosat. Azt tudom, hogy az eszrich beton kis szemcseméretű, erős is és repedésre kevésbé hajlamos, de nem tudom, hogy van-e ennél jobb választás.
Ha tudnátok konkrét típust ajánlani, azt nagyon megköszönném!
Végül alumínium zártszelvényt vettem, remélem bírja majd, egyelőre csak felrakom, hogy a szigetelést tudjam csinálni. Kinyomom purhabbal a belsejét, hogy "csak" a fém keresztmetszeten vigye be a hideget a szigetelésbe...
Keresztbe rakok még merevítést, mert az egy légkamrás polikarbonátnak (1cm) elég sok az 1 méter távolság, mindenképpen fel kell fektetni még ezen a távon.
Alut aluhoz rögzíteni csavarral tudom csak? A hegesztés nem játszik, mert helyben kellene. Valami jó ragasztó esetleg? :)
A hóteher a tengerszint feletti magasságtól és a tető hajlásszögétől függ. Biztonsági tényezővel együtt régen 120 kg/m2-el számolva nagy hibát nem követett el az ember. Most 1,5-re emelték a biztonsági tényezőt. Ehhezmég hozzá kell adni a tető önsúlyát. Levonni nem kell semmit,csak nem kell hozzáadni ami nincs. Vigyázni kell vasbetonnál az önhatalmú erősitésekkel (főleg többtámaszú tartönál) mert az erősitéstől a szerkezet erőjátéka megváltozik (merevségi viszonyok megváltoznak) és a szerkezet mási részében többlet-igénybevétel keletkezhet akkor is, ha az erősitett rész nem lett nehezebb. Ez főleg vasbetonnál lehet érdekes, mert a vb. húzásra és nyomásra eltérően reagál. Ha a szarufát meg akarom toldani akkor a csavarpárok minél messzebb vannak egymástól annál jobb. (mérleghinta). A zárt szelvény falvastagsága számit, a vastagnak nagyobb a teherbirása nem csak később rohad el. Gerendát nem jó egyik oldalon toldani, mert a féloldalas toldás csavarni fogja, amit valószinűleg kibir, de nem biztos, Nem véletlenül ajánlották a két deszkából készült toldást.
