Kisszénás-Kondoros: Kár vitázni rajta, az illetékesek eldöntötték a sorsát a teherforgalom Nagyszénásra történő átirányításával. A vonatokon utas alig-alig van, itt nincs értelme a személyforgalomnak. Kondorosra kielégítő a közlekedés a 44-es úton Békéscsaba és Szarvas felé, Orosháza szerepe a település életében alárendelt, de ide is van busz.
A pályasebesség 40 km/óra. Egy 1996-ois vizsgálat szerint lehetne 50/60 is (48-as rendszerű, de van benne sűrített aljközös "c" is, ezért a tengelynyomás is 21 tonna).
Kedves szakértő és hiperkorrekt topictársam figyelméve viszont ajánlanám: meg nem jelent tudományos munkákat, vagy azok tervezetét nem illik köröztetni a neten, mint ahogy azt 2-3 éve volt oly kegyes megtenni.
Sőt: egy volt egyetemi oktatónak ezt nagyon jól tudnia kellett (volna).
csak ha már bizonyos dolgozatoknál tartunk...
Szombaton Mestskával bicikliztünk egyet, ami végülis mellékvonalazás is volt: a Vajdaság Szegedtől délre első, a Tisza és a román határ közé eső részét jártuk be. A területen ugyebár két vasútvonal haladt, egyrészt a Budapest-Szeged-Temesvár fővonal és a Szeged-Szőreg-Törökkanizsa-Csóka-nemtudommivoltavége HÉV. Az egykor virágzó térség a trianoni határmódosítások után totálisan periférikussá vált, három határ szegélyezi, és ez megpecsételte az ottani vasútvonalak sorsát is.
A manapság kiadott térképek és atlaszok általában a következő képet festik az ember elé: a törökkanizsai vonal Gyáláig (Đala) van meg, míg a fővonal Rábéig (Rabe), mindkettő gyakorlatilag az országhatárig. Egyes térképek szerint a két vonalat - közvetlenül a határ mellett - egy új vasútvonallal összekötötték.
A valóság azonban mást mutatott: a határ mellett valóban épült egy töltés, ezen vasút azonban szerintem sosem volt, hiányzik a töltés íves rávezetése a régi pályára, és a felépítménynek a nyoma sem látszik. A fővonal csak Oroszlámosig (Bačski Andređejevo ?) van meg, de a végét már nem használják. Egykor szép nagy állomás lehetett, jó nagy áruraktárakkal (ezek benne voltak a 150 éves magyar vasútról szóló hatrészes filmsorozat egyik epizódjában is), mára csak három vágány és egy vízdaru maradt meg. Az állomásépületet lakják, a gaz hatalmas a pályán. Nem tudom, hogy mikor járhatott itt utoljára vonat.
A határ mellett közvetlenül még látszik egy állomás nyoma, ami nem tudom, hogy megvolt-e már a magyar időkben is, mert település az jó messze van csak innen (Rábéba még vagy 4 kilométert kellett tekerni, ebből vagy kettőt a töltésen). Épület nyoma nem látszott, de a töltés szélességéből ítélve tuti, hogy állomás volt itt valaha.
A Gyálai vonal Törökkanizsáig van meg, az állomásra nem mentünk be, de gyanítom, hogy ezt sem használják. Innen a sínek még megvannak egy darabig (kb 1 km), utána fel van szedve a pálya, csak az útátjárókban hagyták benne a látszólag i síneket. Gyálán a határ előtti elágazásnál lévő közlekedési tábla szerint a jobbra vezető út még a Zeleznicna Stanicához, azaz a vasútállomáshoz vezet, aminek a nyomait is alig találtuk meg.
Megvan viszont a határ magyar oldalán az egykori Vedresháza (?) állomás épülete, ma is lakják, egész szápen néz ki.
Törökkanizsa pedig aranyos kis város, finom bureket lehet kapni, van jó fürdőhely a Tiszában, és van egy Tisza-híd, amelyet semmilyen magyar kiadású térkép nem ábrázol.
Az 1971-es KRESZ könyv szerint az András-kereszt vízszintes. Egyvágányú pálya esetén egy darab kereszt, több vágányú pálya előtt két kereszt fonódik egymással.
Igaz, hogy ugyanezt a buzullsba is írtam, de hátha van itt valaki, aki valamiért azt már nem olvassa...
:-)
A segítségetek kérném: Olyan jó minőségű fényképet, fényképrészletet (esetleg rajzot) keresek, amin - a vicivonalakon egykor használatos - ejektoros vízdaru látható. Itt is elsősorban a szivattyútömlő csatlakoz(tat)ása, annak kivitele, illetve a földközeli kezelőszervek részletei érdekelnének.
Van egy második felvetésem is: Én úgy emlékszem, hogy valamikor réges-régen a földes vasúti átjárókban az András-kereszt nem függőlegesen, hanem vízszintesen állt. Vajon melyik évben került sor a tábla elforgatására? (Talán az 1976 os KRESZ bevezetésekor?) Vagy az egész táblaügyre rosszul emlékszem?
Carpy:
"Nem is véletlen, csupa tanyát köt össze a vonal, ami meg falu, onnan sűrű a buszközlekedés Kecskemétre."
Ha emlékeim nem csalnak, pár éve egyszer ezen a vonalon utaztam, és valami kegyetlenül lassú volt, és bazi sokáig tartott az út. Ahogy emlékszem, 40-nél gyorsabban nem nagyon ment az. Lehet, hogy ez is oka annak, hogy az utasok többsége inkább a buszt választja?
Éppen ezért kellene meghagyni a mellékvonalakat. :) Mert ha azokat megszüntetik, akkor 100 helyett 200 kilométert utazhatnak, valamint ha ésszerűsítik a fordájukat, akkor ők is hazáig utazhatnak a vonattal, akárcsak a buszsofőrök a buszukkal. :)
Ja, és az egyik utas egy szolgálatba igyekvő kalauz volt, aki - mivel szombat volt - így ment fel a vonatáért, mert az egyik irányba csak munkanap járt. Ne kérdezz részleteket, mert a konkrétumokra én sem emlékszem, de akkor is királyság, hogy egész mások a munkanapos és hétvégi fordák, és 100 km-eket utazgatnak a kallerok a vonatukig oda és vissza....
Mármint "valóban"?
A kalauzok elmondása szerint - volt idő beszélgetni - iskolaidőben a reggeli befele menő, és a fél 3-as kifele menő BZ úgy-ahogy megtelik, minden megállóban 3-4 ember száll fel, illetve le, de a többi kong az ürességtől. Nem is véletlen, csupa tanyát köt össze a vonal, ami meg falu, onnan sűrű a buszközlekedés Kecskemétre. Ettől persze még nem zárom ki, hogy jön egy döntés, miszerint kiépül Kökitől Kecskemétig a 2 vágányú, 200-as pálya, sokat edződtünk már e téren. Végülis "5f" folyosónk még nincs.
Nyilván lehetne utasokat szerezni. Az a kérdés, hogy mennyit.
Bár ez itt OFF, de ugyebár a MÁV-nak először a jelenlegi (pl. fővonali) utasszámmal kell(ene) megbirkózni, ott ahol most is van utas, mert gyanítom hogy ilyen színvonal mellett nem sokáig lesz.
Az viszont teljesen igaz, hogy az 50 perc menetidejű vonalon 1 szerelvényt pörgetve (csak szóló Bz, mert a forgatásra ekkor nem lenne idő), az állásidőt minimalizálva akár egész nap pöröghetne 2 óránként a Bzmot, ezzel még jelentős plusz személyzet és egyéb költségeket sem okoznánk. De a MÁV-nál az szentségtörés, ha egy vonat a fordájának 83%-ában dolgozik, és csak 17%-ot áll.
Kecskemét-Lajosomizse: Tisztességes menetreddel biztosan lehetne utasokat szerezni. Amúgy a vonalszakaszra, meg mint hálózati összeköttetésre szerintem hosszabb távon is szükség lenne.
Bár a Vác-Aszód vonal mellékvonal, nem annak szánták...
A műtárgyai megvannak kétvágányúnak, villamosítva is lett, és valaha egész nagy teherforgalmat bonyolított le a Balkán-NDK forgalomban.
Mára már sajnos csak egy mellékvonali jellegű, elég kis utasforgalmő vonal maradt, a teherforgalma meg közelít a 0-hoz.
Kecskemét-Lajosmizse és Kecskemét-Fülöpszállás vonal felesleges én megmondom őszintén!Régen suliba menet Bz-vel jártam ezen a vonalon(Lajosi) gyakorta nem volt elég a szóló bz,de a pálya....
...na ezt inkább hagyjuk.A vonal jelentősége (szerintem) abból adódik hogy Hetényegyházán van a kecskeméti katonai repülőtérnek az üzemanyagbázisa,valamint itt javítanak időnként teherautókat+rengeteg a roncs....Nagy személyforgalma nincs a vonalnak....+ a Fülöpinek végképp...
Ki mesél nekem arról, aminek a balsai Tiszaparton van a végállomása és Nyíregyháza-Sóstótól indul? Az ideillik? Elég kicsi? Nekem az tetszett borzasztóan, hogy bemegy a falvak főutcájára úgy, hogy meg lehet érinteni a kerítést. Nem vagyok műszaki ember, ezért az ilyen hangulati elemek fognak meg inkább.
Hétfőn a második számú kedvenc vonalamon utaztam talán négy év óta először újra: Vác és Aszód között. Bár a vonal villamosított, mégis inkább ebbe a topicba való, merthogy mellékvonal szerintem a javából. Sajnos sokat romlott a pálya: korában Vácrátóttól Aszódig csak egy 40-es lassújel volt a 80-as pályában, az - akkor még - 30-as út átjárójában Aszód előtt, mára két 60-as és egy 40-es is bent éktelenkedik. A reggeli első vonaton Galgamácsáig talán max. 3-4 utas volt, onnan kezdett gyűlni a nép. A jegyvizsgáló balassagyarmati, hiszen elvileg itt gyarmati Bz-nek kellene járnia, de hát nem az megy.
Több, mint hét hónapos szünet után, 2003.08.25-én 0 órától megindul Kunszentmiklós-Tass - Dunapataj között a vasúti személyforgalom. Visszatérnek a Bz-k!!!
Hurrá! :) Más vonalról nincs ilyen hír a környéken?
Egyelőre sajnos nincs.
MÁV RT. KOMMUNIKÁCIÓ
Újabb Bz-motorvonatok állnak forgalomba
A MÁVINFORM közli, hogy augusztus 25-től újabb Bz-motorszerelvények állnak forgalomba. Hétfőtől immár a Kunszentmiklós-Tass-Dunapataj vasútvonalon is a menetrend szerint közlekednek a személyvonatok.
Továbbra is vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat a Komárom-Esztergom, a Körmend-Zalalövő, a Bátaszék-Palotabozsok, a Mezőhegyes-Battonya, a Kőrösnagyharsány-Vésztő, a Murony-Békés, a Fülöpszállás-Kecskemét, valamint a Kiskőrös-Kalocsa közötti vasútvonalon.
Budapest, 2003. augusztus 21.
MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatóság
(kiadta: Kavalecz Imre 342-0700)
Azért azon is komolyan el kellene gondolkozni, hogy ki és mire tudja használni azt a néhány vonatot Kecskemét-Lajosmizse között?!
Mert 17.25 az utolsó vonatnak nagyvárosból kifelé kicsit érdekes. Engem a kecskemét-Fülöpszállás vonal is érdekelne, hogyan tudja a hivatásforgalmat szolgálni. Vagy a szerencséseké a vonat, akinem pont jókor megy?
Ugyanígy korán van üzemzárás Lakitelek-Tiszaug között... Érdekes egy környék...
"Jó lenne, ha Kecskemét és Lajosmizse között legalább 60-nal menne."
(Állítólag) a Cegléd-Kecskemét vonal felújítása után az onnan kikerülő anyagot Kecskemét-Lajosmizse közé fogják beépíteni, ekkor minden bizonnyal nő a pályasebesség.
Ezek után már csak utast kell keríteni a vonatra, hogy ne csak a szóló Bz legyen "jó kihasználtságú".
Kecskemét-Kecskemét-Alsó között 60-as pályasebesség 40-es lassújellel az elsö kanyarban.A pálya továábi részén 40-es,kivétel Miklóstelep-Klábertelep mh.-ig Bz/Md 30,Egyéb 20. És Lajosmizsétől Bp-ig?
Nagyon tetszett az összeállítás. Megdöbbentő hogy röpke 6 év alatt ilyen őserdővé válhat egy vasútvonal. És azok a rozsdaette, töredezett sínek, meg azok a rendezetlenül elhelyezkedő korhadt talpfák, amik alól az eső rég kimosta a földet... Ha az egyik képből nem derült volna ki hogy 1997-ben itt még közlekedett vonat, azt hittem volna hogy egy 20-25 évvel ezelőtt megszűnt vonal maradványait látom.
Kecskemét-Kecskemét-Alsó között 60-as pályasebesség 40-es lassújellel az elsö kanyarban.A pálya továábi részén 40-es,kivétel Miklóstelep-Klábertelep mh.-ig Bz/Md 30,Egyéb 20.
Több, mint hét hónapos szünet után, 2003.08.25-én 0 órától megindul Kunszentmiklós-Tass - Dunapataj között a vasúti személyforgalom. Visszatérnek a Bz-k!!! Hurrá! :) Más vonalról nincs ilyen hír a környéken?
Kiegészítés az előbbiekhez: Lajosmizsét elhagyva Bp irányába van egy "Nosztalgia tanya" nevezetű megállóhely. Gondolom itt állnak meg a nosztalgiavonatok, amik néha közlekednek ezen a vonalon.
Én is utaztam a 142-esen. Kecskemét alsó pályaudvaron (!) szálltam fel. Szóló Bz volt, de elég jó kihasználtsággal. Sokan szálltak fel Kecskemét-Máriavároson (strandfűrdő) Elég döcögős a vonal. Jó lenne, ha Kecskemét és Lajosmizse között legalább 60-nal menne. Ekkor versenyképesebb lenne. Lajosmizsétől sem sokat gyorsult a sebesség. Úgy érzékeltem, hogy itt sem mentünk többet 60-nál. Lajosmizséig meg még ennyivel sem. (Ott azt hiszem, hogy Bz-nek 40 az engedélyezett sebesség.)
A vonat Csörgős ingaszerelvény volt 5 kocsival. A kocsik elég jó állapotban voltak az átlagos elővárosi kocsikhoz képest. Igaz, nem Bp Nyugatihoz, hanem Szenteshez tartoztak. (Honos Kth: Kecskemét)
A kihasználtság gyenge volt, igaz, szombat délután én sem vártam (sokkal) többet.
Amin meglepődtem: Két állomáson is volt egy rozsdásodó vágány, amit valószínűleg nem használnak vonatkersztre. Viszont a többi állomáson szinte mindenhol lett volna vonatkereszt, ha munkanap van. Nehéz lesz így ütemes elővárosi menetrendet készíteni. (Igaz, a sebességen van mit növelni.)
