"I Géza egy nagyon szerény király volt, még a trónt is rá kellett erőltetni. Én nem tudom elképzelni sem hogy egy ilyen uralkodó levetet 3 képet a már kész koronáról és belehelyezi magát és még 2 császárt, ráadásul hátra!"
Szó sincs arról, hogy Géza király bármit is buherált volna a koronán.
Nekem fogalmam sincs arról, hogy mivel koronázták meg Gézát, de még az is lehet, hogy a felesége koronájával, amin ő nem szerepelt. Utóda, szt László nem koronáztatta meg magát (megfelelő korona hiányában, ugyanis Salamon a jelvényeket hűbérbe átadta a sógorának, IV. Henrik német császárnak.).
Viszont szt Lászó maga előtt vitette a koronát, és mindenkinek le kellett borulni előtte. Kérdés: miért, ha még meg sem koronáztatta magát? A magyarázat: azért, mert ő maga csináltatott egy koronát 10 évvel a királlyá válása után, és ennek a koronának a tiszteletét ki kellett építeni az országban. Ezért vitette magával az új (a mi ismert szent) koronánkat. És hogy valóban tiszteletet érdemeljen ki a korona, rátetette a szt István sírjából előkerült sérült korona (apostol)képeit.
És akkor ki rakatta fel Gézát a koronára? Nem, nem az öccse, László király, hanem amikor megsérült a korona (1306-ban), akkor cserélték le a tönkrement képeket.
A Dukasz képről még én is meg tudom állapítani, hogy utólag szerelték fel:-)))
"Dukász mögött nem képmaradvány van hanem távolságtartó patkó."
Semmi értelme nem volt távolságtartó patkóval bajlódni abban a nagy sietségben, amiben a Dukasz képet a helyére barmolták. Egyelőre csak annyit tudunk biztosan, hogy a papír akadt, tehát valami van a Dukasz kép alatt.
Tudtommal a Dukaszt rögzítő szegecs átmegy a teljes koronán. Erre azért volt szükség, hogy amikor a szegecs fejét elverik, akkor hátulról fixen meg tudják támasztani. Ez a megoldás viszont teljesen feleslegessé teszi a Dukasz kép külön megtámasztását.
"Geobitzász pont betalál a foglalatában."
Attól még lehet utólagos felszerelésű. Én ugyan nem vizsgáltam, de elhittem, hogy a kép másodlagos a koronán, ugyanis ha a foglalatot nem csak kívülről kalapálták rá a képre, hanem belülről is feszegették kifelé, azt egy szakértő 100 % biztonsággal fel tudja ismerni. Márpedig ha a belülről feszegetésnek nyoma van, akkor az csakis a képcserével függhet össze.
" mára már természettudomány által bizonyított tény, hogy görög koronaajándék nem létezett."
A helyzet az, hogy a függetlenségünk legdurvább megsértése lett volna, ha a görögök királyi koronát küldenek nekünk. A korona ismeretében az egyetlen koronaküldő csakis Dukasz lehetett (annak ellenére, hogy a képe utólag került a koronára).
Elvileg küldhettek még Géza fejedelemnek, vagy Istvánnak (gézafi, gezovics, geobitzasz) is egy koronát, de azt a fejedelem épp a függetlensége okán nem fogadhatta el.
Tehát Dukasz nem küldhetett királyi koronát, de adhatott az unokahugának (Géza feleségének) egy női koronát. Királyi korona már csak azért sem jöhet szóba, mert a házasság idején Géza még csak herceg volt, és szó sem volt arról, hogy valaha király lehet (Salamon fiatalabb volt nála). Ámde. Amikor változott a helyzet, és Géza lett a király, akkor küldhetett egy diadémot a rokonának Dukasz, amin ő maga, az utódja, és "Turkia hű királya" szerepel. Ebből a diadémból pótolhatták később a korona sérüléseit.
"az abroncs sosem volt görög ajándék."
Az abroncs eredeti képei tuti görög műhelyben készültek, vagyis biztos, hogy Bizáncból kerültek hozzánk. Az abroncs stílusa és a történelmi tények ismerete egy irányba mutat. Géza görög felesége hozhatta, ill. ő kapta a nagybátyjától a bizánci császártól. Szóval nem görög ajándék volt, de egy görög nő nászajándéka volt.
Én is úgy hiszem, ráadásul Bakay Kornél is. Tudni illik ha valaki elolvassa Géza fejedelem életrajzát akkor rájön arra hogy Géza fejedelem mennyire igyekezett fiából királyt csinálni. Akár tiszteletből is megérdemelhette azt hogy felkerüljön arra a koronára melynek országát maga hozta létre. Végül is Gizella királynő is az anyjával együtt örökítette meg magát egy kereszten. Valljuk be hogy Géza sokkal többet tett annak érdekében hogy Magyarországból királyság legyen mint István. István nem a létrejöttében játszott nagyobb szerepet hanem megszervezésében és megőrzésében. I Géza egy nagyon szerény király volt, még a trónt is rá kellett erőltetni. Én nem tudom elképzelni sem hogy egy ilyen uralkodó levetet 3 képet a már kész koronáról és belehelyezi magát és még 2 császárt, ráadásul hátra! Ha ilyet akart volna csinálni akkor csináltathatott volna pont olyan és akkora képeket, amelyek beletalálnak a foglalatba és nem kellett volna átlyuggatni! Ne feledjük ebben az időben virágzott a bizánci zománckészítés, volt miből válogatni!
Kon és Dukász biztosan másodlagos, mert ezek foglalatát nem ezeknek a képeknek készítették és ezek a képek sem ezekben a foglalatokba készültek. Tehát az biztos hogy a képek időben később kerültek fel az abroncsra mint amikor legyártották.
Ha hozzá tudsz jutni ahhoz a "Zománc" folyóirathoz amiben Péri és Papp László írt akkor megtudod hogy ott rajzok is vannak. A Dukász mögött nem képmaradvány van hanem távolságtartó patkó. Geobitzász pont betalál a foglalatában. Talán a legjobban sikerült zománckép még akkor is ha Pap G. annyira ki van ellene. Az igaz hogy nem tudjuk hogy kit ábrázol, de el kell gondolkodni azon hogy mára már természettudomány által bizonyított tény, hogy görög koronaajándék nem létezett. Tehát a 3 hátsó kép összekötése toposszá süllyedt. Ezzel a nagy vita is fölöslegessé vált hogy volt-e Máriakép hátul vagy sem. Az biztos hogy a Dukász foglalatban eredetileg más kép volt, akár Mária. De függetlenül attól hogy ott milyen kép volt az abroncs sosem volt görög ajándék.
"Említetted, hogy az abroncsnak semmi baja. Így igaz!"
Ez így biztosan nem igaz. Maga Csomor írja, hogy a Kon és a Géza kép másodlagos elhelyezésű a koronán. Vagyis valamikor más volt ott, megsérült, és ki kellett cserélni. Ez a foglalaton egyértelműen látszik.
És dokumentum van róla, hogy a két kicserélt kép közti követ II Mátyás cseréltette ki, vagyis az is sérült volt.
Én ezeket a sérüléseket azzal magyarázom, hogy amikor Ottó vitte ki a koronát 1306-ban, az leesett a lóról. Ekkor pont az abroncs hátsó pontjára (arra az ékkőre, ami megsérült) esett a korona. Ennek következtében az abroncs rugalmasan behajolt, ami a két hajlásnál levő zománclépet kipergette. Ugyanakkor a hátsó kő feletti (Szüz Mária?) kép megsérült, de nem pergett ki. Ezt a teóriát alátámasztja, hogy Károly Róbertet már "Géza koronájával" koronázták meg, tehát akkor már javított volt a korona. A Szűz Mária kép viszont az 1634-es királynői koronázáskor sérült meg annyira, hogy már használhatatlanná vált, és akkor nagy kapkodással kicserélték azt a képet is. Pontosabban: kihajtották a foglalatát, ami így merőlegesen elállt az alaplatól, ennek támasztották neki a Dukasz képet, így a Dukasz kép mögött egy kis űr képződött, mögötte pedig még ott vannak a tönkrement kép maradványai. Ez onnan tudható, hogy Péri (szintén koronakutató ötvös) a kihajtott foglalat és a Dukasz kép közti kis résen bedugott egy kis papírlapot, és az megakadt a mögöttes lapon, tehát ott van valami képmaradvány.
" a talp alatti lyukba be van forrasztva lágyforrasztással egy csap. Ennek a csapnak az átmérője kisebb mint a lyuk átmérője, ezért a csapot csak egyik oldalán tudták beforrasztani nem körbe. Ez a forrasztás sikerült ferdén, véleményem szerint"
A kereszt lötyög. Tehát nincs fixen rögzítve a pánthoz. Alulról egy csavar tartja, amit nem lehet már tovább meghúzni. Ezért ferde a kereszt. Itt a kérdés az, hogy mikor, hogyan történt az a sérülés, ami kitágította a csavarfej és a kereszt alsó gömbje közötti rést annyira, hogy a csavar srófolásával már nem lehetett követni. Én úgy gondolom, hogy a kereszt alsó gömbjének az alja berogyott. Amíg ép volt, addig a kereszt is egyenesen állt. (Ez nem bizonyosság, ez csak feltevés).
"A Pantokrátor behajlása a talp alatt azt a talp okozta fokozatosan a csavar szorításával addig amíg már tovább szorítani nem lehetett"
Sztem a pantokrátor lemez akkor hajlott el, amikor a kereszt függőleges szára. És akkor tágult ki a rögzítő annyira, hogy lötyögőssé vált a kereszt.
"Kiderült, ha volt is keresztletörés, nem egyértelmű, honnan történt!"
Tévedés. Teljesen egyértelműen brutális sérülés nyomai látszanak a Dukasz kép foglalatának a tetején.
Máshol viszont sehol sem. És ha nem ott volt a kereszt, akkor miért is keletkezett az a durva sérülés (letörés nyoma) a foglalat tetején.
"Ki? Mikor? Miért? Miért nem tisztelték a "csak" beavató jelleget?"
A kereszt meghajlása sokkal inkább véletlen, mint tudatosság eredménye. Vagyis nemigen jöhet szóba tudatos illetlenség.
"Minden más csak ezután következhet, minden, ennek az eseménynek a vonzata, következménye!"
Ezt sürgősen felejtsd el. Tévúton jársz.
Egyébként én sem vagyok Habsburg rajongó, de a Habsburgok nem a koronának, hanem a magyaroknak voltak az ellenségei. És még ezt is pontosítani kell. Nem a Habsburgok, hanem a tanácsadói, akik valahogy mindig az NRCS területéről kerültek ki, ők voltak azok, akik a maguk területét hozták előnybe a magyarokéval szemben.
Ez egy nem kizárható, de kevésbé valószínű esemény. Az emlékezetes feszegetés valóban sérüléssel járt, de az a tokba beszorult rész sérülésével. A kereszt a tokban egészen biztosan szabadon állt. Akkor tehát a Dukasz kép helyén (pontosabban alatta levő) kép sérült, amit aztán nagy sietségben elég barbár módon sikerült korrigálni.
A kereszt függőleges szára el van hajolva. Ez nem kis erőbehatásra utal, olyanra, ami egyben a keresztpánt szakadását is okozhatta. Azt viszont biztosra veheted, hogy senki, tehát Rudolf sem vágta földhöz a koronát. Ilyet a korona csak akkor bírt volna ki, ha az abroncsra (görög korona) esik a földet éréskor. Akkor viszont a kereszt nem hajlik el (hacsak nem pattant, pattogott a korona).
A kereszt elhajlását én is egy ejtéssel magyarázom. Ahogy a korona esett, valaki utána kapott, vagy egy szövetben fennakadt, és a korona saját súlya alatt hajlott meg a kereszt. Ez az esemény 1550 után történt, bármikor, amikor a korona nem volt a ládában.
"Természetesen, ha valakinek pl. Woth Imre koronaőr parancsnok meséje tetszik inkább, miszerint "a Koronát csú-csával lefelé helyezték a "szánba" és a csecsemőt, beleültették,"
Amikor a koronát a bölcsőbe rejtették, akkor még nem volt a tetején kereszt. A kereszt a Dukasz kép foglalatán volt, és Izabella királyné letörte 1551-ben.
Így aztán a koronát nyugodtan be lehetett tenni a csecsemő alá/mellé.
Nagy bölcs vagy és főleg nehezen érthető. Megkaptam a címert, majd le fogom ellenőrizni hogy ezt a változatot mikor készítették. Ez így még nem elég biztos számomra.
Ha nem olvastam volna el az írásod akkor nem válaszoltam volna neked. Nehogy azt hidd hogy csak te tanulmányoztad a koronát. Egyelőre még semmit nem tudtál igazolni és amikor kérdéseidre próbálok válaszolni akkor bölcselkedsz hogy de te sok éve kutatod a dolgokat, de semmire sem jutottál:
"- A kereszt tetején lévő gömb (9,5-10 mm átmérőjű), oldalt be van lapulva!"
Valóban be van lapulva. nem oldalt hanem úgy kb 20°körül felülről. A kereszt anyaga nagyon vékony nagyon könnyen belapul és nagyon nehezen lehet kilapítani.
- A kereszt szára nemcsak dőlt, de két irányba hajlott is! (jobbra és hátra) Egyik irányban kb. 4 fok, másik irány- ba kb. 2-4 fok az elhajlás!
Mi az hogy nem csak dőlt hanem hajlott is? A hajlott mást jelent mint a dőlt, vagyis hogy kissé görbe a kereszt szára, ami természetesen egy vékony falú csőszerű váznál lehetetlen. Az csak akkor lehetséges ha a csövet kitöltik homokkal és meghajlítják. A kereszt csak egy irányban ferde, ami valóban nem pontosan Krisztus jelenlegi jobb oldala irányában van hanem kissé hátra is. Ez igazolja azt hogy nem szándékos a ferdeség. Az a látszat hogy görbe a kereszt onnan adódik hogy a ferdeség a gömbben történt. A csap van ferdén beforrasztva. Csomor úgy hiszi hogy a szár átmegy a gömbön de ő is téved. Itt sok ezer hozzászólással ezelőtt egyszer már elmagyaráztam hogy hogy van a kereszt rögzítve.
- A kereszt dőlése az alapsíkhoz 65 fok
Majdnem legtöbben 66,5°-ot mértek, de ugye az változik aszerint hogy a kereszt milyen irányban van elfordítva.
- Az erőhatás következtében a keresztpánt jelentős mértékben megrogyott!
Helyesebb lenne ha azt írnád hogy gyakran megrogyott amit gyakran kiegészítettek.
- A keresztpántokon 5 nyilt törés és egy erős repedés látható!"
Valóban 5 nyílt törés és három több vagy kevesebb beszakadás
Mint láthatod nincs nagy különbség kettőnk meglátása között. Te dobálózol én komolyan veszlek bár nem vagy egyszerű eset. Csomorral kapcsolatban elismerem fontos hozzájárulását a Koronakutatáshoz főleg azt amit a méretekkel és a megfigyelések tisztázásával tett. Nem kell nekem védened Csomort, de mindenki ember és mindenki tévedhet is. Csomor elment túlságosan egy olyan szellemi és művészettörténeti fejtegetésbe ahova már én nem tudom követni. Arról nem is beszélve hogy a Katolicizmus túlhangsúlyozása a Koronatörténetben számomra nem követhető.
De úgy látom ahogy te nevezed fiatal barátom, nincs nagy különbség az eredő problémák megítélésében, hiába szeretnéd.
Az pedig csupán értelmetlen spekuláció hogy próbálod itt egy új teóriával bizonygatni, hogy: "hogy alacsonyan repült a "nehéz kő", de a padló(?) padozat (?) szőnyeggel borított volt és arra huppant "
Például az is egy lehetőség hogy a koronához alakított keresztnek már a szerelés pillanatában is be volt horpadva a teteje. A lényeg az hogy valóban be van horpadva. Az szerintem teljesen lényegtelen hogy mitől. A következmény lenne fontos: mit eredményezett ez a behorpadás, azon kívül hogy talán már felszerelés után horpadt be, és kétség kívül ott van!
Le vagyon irva erről minden, és részletesen dokumentálva:
"Felvirradt a nagy nap, a pozsonyi dómba már indultak a hercegek, grófok, a monarchia krémje, a külföldi uralkodók követei és természetesen Magyarország elitjének színe-java. Körülbelül egy bő órával a szertartás előtt a láda felnyitására hivatott főurak beléptek a sekrestyébe, Esterházy Miklós nádor nyitná a ládát, de a zár nem enged."
Aztán fent emlitett Esterházy nádor siettében fogta a bicskáját és kifeszegette.
Nem vagy Te abban a helyzetben ó eedohn, hogy fellengzős légy, s kioktass embereket.
Továbbra is kérlek, ha tehetem, ugye megengeded, hogy próbálj a topikban már elhangzott észrevételek, megjegyzések mentén fogalmazni. Tudományos vitában ez a szokás. Gondoltad nyitsz egy új, üres lapot, s itt majd mindent szépen elmagyarázol, nekünk, tudatlanoknak. Ez, ill. az, hogy az erre történt figyelemfelhívás után szemellenzősen maradtál a magad kis bevált vitamódszerénél, már jellemez Téged. Sok jóval nem kecsegtet a jövőre nézve.
Azt felejted el, hogy itt nem abban a közegben vagy, ahol tátott szájjal hallgatják jószándékú, téma iránt érdeklődő tájékozatlanok, akik közt a mag kisarjadhat. Udvariatlanság, épp azokkal szemben, akiknek mondandód szánod.
Végül kérlek tartózkodjál az "ilyen milyennincs-ek" megnevezéstől, ha sokáig akarsz itt tartózkodni a topikban. Nem fenyegetlek, csak a moderáció szabályaira hívom fel a figyelmedet. Azt is kellett volna tanulmányozd abban az egy hétben, ami az alatt telt el, amíg regisztráltál s az első bejegyzésed megtetted.
swindlerhunter 007! Kedves Ifjú Barátom! Ha sokáig folytatjuk, Mária Terézia és Szemere Bertalan után el fogunk jutni Orbán Viktorig!
Tehát: I. József (1678-1711) 1687. december 9.-én, 9 évesen választják magyar királynak! Érthető ugye?
A megtalálás elérhető útvonala: Címerhetározó/Ausztria címere-Wikikönyvek ha megvan, válaszd ki
1.18 I. József (1678 - 1711) ha megvan, megérkeztél! Üdvözöllek!
Itt, nézd meg a középcímert!
Szándékosan nem teszem fel, mert jobb, ha Te találod meg!
Most is csak kalandozol jobbra balra, de továbbra sem foglalkozol a kereszt sérüléseivel, mint a gömb belapulása oldalt! vagy a kereszt szárának két irányú elhajlásával! vagy a keresztpánt berogyása!
Ezek az eredő problémák! Minden más, következmény!
A lemezek törése, szakadása, alátét itt, vagy ott, az már KÖVETKEZMÉNY!
Hidd el, sokat kutattam! Jó lenne, ha figyelmesen elolvasnád végre, amit a 17947 sz.-on írtam. Az ismert sérülések folyamatát igyekeztem egyszerűen, világosan és érthetően felvázolni. Ezért nem használtam sem a statika, sem a kinetika bonyolultabb ismerveit! Ide "egyszerűbb" emberek is benéznek, mert nekik is joguk van itt lenni, még akkor is, ha ilyen milyennincs-ek akarják uralni a terepet!
Azt hiszem, kicsit "túl szaladtál", amikor Csomor Lajos munkásságát igyekszel a Tiéd mögé utalni! Nem kellene! Az ilyen megnyílvánulásokkal magadat minősíted. Most engem próbálsz kikezdeni, közben el sem olvasod, mit írok!
"Én almáról beszélek és Te, szílvával dobálózol!"
Említetted, hogy az abroncsnak semmi baja. Így igaz! Egyszerű magyarázata lehet az, hogy alacsonyan repült a "nehéz kő", de a padló(?) padozat (?) szőnyeggel borított volt és arra huppant! Mert ugye egyértelmű, hogy a sérüléssorozat első áldozata a kereszt csúcsán lévő Gömb volt!
A sérülés sorozat megértéséhez nem kell Kees Teszelszky! Elég, ha nyugodtan ülsz és végig gondolod!
Hogy a kereszt mikori, nem lényeges! A sérülés ezen a kereszten van és én erről a sérült keresztről beszélek!
A téma a korona sérülései! Van elég a koronán. Persze nem tudom megválaszolni mindeniket de egyet megtudtam a keresztpánt sérüléseit. Te még a keresztről beszéltél eléggé zavarosan. Te állandóan az 1608-9 körüli időbe akadsz állandóan bele. Írtam neked hogy nagyon részletes leírás van erről az időszakról Rudolfról és Mátyásról a Kees Teszelszky könyvében. Nem olvastad el? Megnézted ennek az időszaknak a képeit? Ha igen akkor láthatod hogy inkább görög kereszt van a koronán EGYENESEN mint latin ferdén. Tehát felejtsd el hogy abban az időben csapkodták volna falhoz a koronát.
Azt írod hogy I József címerén ferde a kereszt. Azt a címert tedd ide fel vagy adj egy linket hozzá. De nehogy a I Ferenc-Jóska címerét játszod be, az első Habsburg monarchia címerét mert az 1867-ből van ahol valóban ferde a kereszt.
De szerintem azt sem tudod hogy hogy van felépítve a kereszt. Vagy ha tudod akkor elhiszed Csomor rajzát ami hibás. Tudni illik a keresztszár nem megy át a kereszt gömbön! Már írtam egyszer hogy a talp alatti lyukba be van forrasztva lágyforrasztással egy csap. Ennek a csapnak az átmérője kisebb mint a lyuk átmérője, ezért a csapot csak egyik oldalán tudták beforrasztani nem körbe. Ez a forrasztás sikerült ferdén, véleményem szerint. És ezért ferde a kereszt. Tehát nem ütéstől ferde hanem ferdére csinálták Mária Terézia idejében. A felső lapulás nem akkora hogy az ferdeséget okozhatott volna. Tehát a kereszt ferdülés egyidős a koronára kerülésével. A Pantokrátor behajlása a talp alatt azt a talp okozta fokozatosan a csavar szorításával addig amíg már tovább szorítani nem lehetett. Ha akarod elhiszed ha akarod nem a te dolgod, de a kereszt dolgában helytelen úton jársz ha Csomort követed.
Még annyi: "a törés, fáradásra történt" Ezt senki nem vitatta! Lehet, hogy én is értek annyit ehhez a témához.
Senki nem mondta, hogy a törések akkor keletkeztek, de az akkori események, a többszöri esetleges kihuzatások és a javítgatások az idők során már okozhatták a lemezek fáradását, törését! De ez csak egy pont a felsorolt sérülésekből! A többi sérüléshez egy szavad sem volt! Így nem jutottun előrébb!
-Nem kell elmenni Mária Teréziáig! Világosan megírtam, hogy I. József középcímerén ferde a kereszt!
-Nem értem miért lovagolsz állandóan az aranylemezek törési, hajlítási stb mechanizmusán? Nem értem miért kell itt hangsúlyozni, hogy jobb szakember vagy mint Csomor Lajos? Hogy jön ide? Én hiszem hogy jó szakember vagy, de nem ez volt az alapkérdés! Abba viszont nem kapcsolódtál be, vagy csak felületesen! Megírtam I. József középcímerét, erre újra és újra Mária Teréziánál kötöl ki!
Én felvázoltam a sérülés lehetséges folyamatát, leírtam a Csomorék által rögzített sérüléseket!
Mégegyszer az alapkérdés: Ki? Mikor? Hogyan? Miért? (A téma: a Korona sérülése)
Mondtam ahhoz hogy megérthesd hogy hogy törhet el az arany hoz sokkal többet kell tudnod az arany mechanikai tulajdonságairól. Ajánlom neked:
Metals Handbook, Vol.1 Properties and Selection of Metals American Society for Metals (ASM) 8th Edition 1961, pg.1185-1189 Itt részletesen leírja és megérted hogy mien törések lehetnek.
A falhoz csapás helytelen feltételezés! Már írtam egyszer, hogy az aranyat csapkodhatják bárhova, nem törik el. Azonkívül a párta sokkal érzékenyebb törésre, mint a Keresztpánt. Az még csak nem is sérült. Már egyszer leírtam hidd el ez volt a foglalkozásom. A törés fáradásra történt. Nem szükséges találgatni, érteni kell hozzá. Ehhez pedig Csomor sem ért. A keresztnek és a pánttöréseknek nem igazán van egymáshoz közük!
Nem nagy mellény. Őszintén mondva írását nehezen értem. Viszont amit összegyűjtött az nem biztos hogy igaz. Sok mindent összeírnak. A lényeg Szemere Bertalan maga írja le, hogy ő maga vakarta le a keresztet a ládáról. Tehát hiába ferde a kereszt a koronaládán az nem eredeti festmény. Az első ferde kereszt Mária Terézia szakofágján látható, amit életében készítettek:
A képek egészen hátul vannak! Ezek a legkorábbi képek. Egyébképpen egyet értek azzal hogy nem szükséges mindent elhinni Teszelszkinek, de az időszakot meglehetősen részletesen dokumentálja. A bajom vele kapcsolatban hogy az egész könyvet azért írja és több száz oldalon részletezi hogy miért nem igaz az hogy hátul Mária képet láthatott Révai. DE ha elolvasod a könyvet, a linkről megteheted, rájössz magad is hogy valahogy az az akarat amit Teszelszki láttatni akar az nem életszerű egy kis megjegyzéssel, azzal tudni illik hogy Krisztussal átellenben Mária látható. És ezt egy protestáns írta!
Ezzel, megint csak az a baj, hogy ismerve Csomor után a sérülés sorozatot, annyi sérülést azzal nem lehet okozni!
Elnézést, de újra idézek. "A keresztpánttal együtt sérült a kereszt is. Először nyílván csak elősegítette a pánt rogyását és akkor keletkezett a benne lévő hátra és jobbra irányuló görbület, hajlás, valamint a csúcsán lévő horpadás." A sérülés folyamatát már leírtam. A jobb megértéshez szükséges Csomor könyve is. Nem akarom én, hogy csak nekem higyjenek, de ezt a sérülés özönt, csak egy brutális ráhatás eredményezhette! Egy pl. falhoz csapás már adja az összes feltételt! Aki nem hiszi el azt a sok mesét, melyet terjesztenek, módja van végig gondolni az 1608-as eseményeket. Miért kellett II. Mátyásnak akkora sereg? (több tízezres!) Miért gyűjtött Rudolf is sereget? Milyen volt a viszony Rudolf és a magyarok között? Milyen volt a viszony Rudolf és Mátyás között? De legfőképpen lényeges Rudolf jelleme!!! Nem lényegtelen, hogy miért tartották vissza 15 napig az átadást??? Világos és érthető, hogy ezt a brutális cselekedetet senki nem adta hírül, mert akkor talán nagy vérengzés is lett volna! Talán a hátra lévő időben Habsburg uralkodó sem szívta volna vérünket!
Árulkodó jel az is, hogy akik helyre tehetnék ezt a kérdést, hivatalosan, meg sem kísérlik! Egymás után gyártják, vagy ragasztják a sérülés tényét ilyen-olyan mondákhoz. De mindenki kerüli 1608-at! Legalább egyeztek volna meg egy egységes hazugságban, vagy mondához csatolt sérülésben.
Kérem, hogy olvassa el, előző hozzászólásaimat is.
.
