A Zolone-nak mennyi az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje (ugye ez az ÉVI?)?
Zsunci: ez valami élettani dolog lehet, valszeg klorózis. Valami hiányzik neki. Én permettrágyával és a föld trágyázásával próbálkoznék (utóbbi persze majd ősszel; esetleg tavasszal némi fejtrágya).Zöldítő komplex, Wuxal, Volldünger, vasoldat, ilyesmi.
Olyan nem lehet, hogy pangó víz van a gyökérzónában? A termés mennyisége és minősége rendben van?
napalm.: Talán a viszonylag hűvösebb, csapadékosabb időjárás teszi. Amennyire én tudom, a tafrina hőm. max.-a 30 °C, ezért van az, hogy május tájékán "magától" is megszűnik a fertőzés. Most viszont eléggé alatta vagyunk a 30 °C-nak. De persze csak okoskodom. Nálam nincs ilyen gond, ami volt, az már lehullott, most a tetvekkel birkózom! :-(
Tudnátok ajánlani valami gyökérserkentő lombtrágyát, amit lehet keverni dithane+systane-nal? Görögdinnyébe kellene, mivel a jóideje tartó hűvös, csapadékos idő jelentős gyökérvesztést idézett elő. köszi
Sokan panaszolják, hogy körte- és szilvafáik leveleit és gyümölcseit, borsójukat, hagymájukat és dísznövényeiket sötét színű, majdnem fekete bevonat lepi be, és az egész fának olyan a külseje, mintha sűrű füsttel, korommal fújták volna be őket. Pedig ezt nem a füst, se nem a korom okozza, hanem egy gombás betegség, amelyet nagyon találóan korompenésznek neveztek el. A betegség következtében a megtámadott növények levelei nem képesek az asszimilációra, a gyümölcsök eltorzulnak, héjuk megrepedezik, végül elrothadnak.
Ebben az esetben azonban nem a korompenész ellen kell védekezni, hanem a fertőzést kiváltó körülményeket kell megszüntetnünk.
Az előbb említett kultúrnövényeket elég gyakran támadják meg a levéltetvek. Ezek a levelek nedvét szívják ki, és a lombozat összesodródását, a levelek felhólyagosodását, olykor elszíneződését idézik elő. A levéltetvek táplálkozásuk közben viszonylag nagy mennyiségű édes váladékot, ún. mézharmatot választanak ki. A mézharmaton telepszenek meg a fekete bevonatot képző tömlősgombák, és ezek alakítják ki a korompenészes bevonatot.
A védekezés tehát a levéltetvek elpusztításából áll.
Köszönöm az észrevételeket! "Kezdő motoros" vagyok még ezen a területen, nem ismerem a különböző betegségeket és kezelésüket. A spirea bokrokról és sövényekről eltűntek a tetvek kb. 3-4 napon belül /kiszáradtak, leestek/, azóta sem jöttek vissza de a szilva valahogy nem akarja az igazságot, bár lehet, hogy csak még egy kört igényelne. A korompenészre mit ajánlotok?
a chessnek 2-3 hétig hatnia kell.talán nem jutott olyan sok a fára?aktara nagyon jó tetüre de csak olyan növényen használd ami 2-3 héten belűl nem fog virágozni.
Szerintem később lesz meg az eredménye. Én úgy tudom, hogy a Chess nem taglózó hatású. Talán jóllakottság érzését kelti a tetvekben, így azok egy idő után kiszáradnak.
Nekem is szilvás kérdésem lenne, mit tehetek eme randa jelenség megakadályozására? Két gyönyörű fáról van szó, nem szeretném ha tönkremenne. Nem vagyok gyakorlott permetező de pár hete már lefújtam egy asszem "Chess" nevű általános tetüírtóval /ezt tanácsolták az egyik üzletben/, a díszbokrokat és a szilvát is. A bokrokon használt, itt nem vagy rossz a szer. Mit tehetek?
Ez a szilva polisztigmás levélfoltosságának korai tünete (nem hivatalos nevén vörösfoltosság). Később narancsvörös színűvé válik a foltok közepe - úgy már jóval feltűnőbb. Ha túl nagy a fertőzés a fán, akkor korábban lehullhat a lombja, mint egyébként, és gyengül tőle a fa. Jó ellene a kontakt szerek közül a Dithane, Orthocid, felszívódóak közül a Topsin. Már sziromhullás után kezdi fertőzni a lombot, a fertőzés után 6 héttel jelennek meg a tünetei, június közepéig-végéig tud fertőzni(18-22 C fok, nedves levél az ideális neki). Ebben az időszakban 10-14 naponkénti permetezéssel visszaszorítható. A lehullott lombon telel át a gomba, azt be kell forgatni a talajba, vagy elégetni.
Elvben igen, hisz felszívódó anyaggal állunk szemben. A gyakorlatban meg valamelyik topictársunknak ajánlották tán tavaly a syngentások. Persze nincs rá engedélyezve, és nincs ÉVI társítva hozzá, tehát étkezési vagy takarmánynak szánt növénynél nem jön szóba, de ugye az erre szolgáló benomilt (Fundazol) kivonták, Kaptánt (Orthocid) I. kategóriába tették, oszt valamit kell csinálni a dísznövénynél..
Piretroid, amire a többi piretroid használ, arra ez is, ami meg rezisztens rájuk, arra nem. Az egyetlen előnye a Decis-sel szemben, hogy az atkákat is nyirja kifele...
Levéltetvekre és molyokra a szakboltban ajánlották a Talstar-t. Tegnap permeteztem vele, most nézem az eredményt és azt látom, hogy a levéltetvek vígan elvannak. A permetezés után pedig eső sem esett. Valakinek van tapasztalata a Talstar-al kapcsolatban?
