Illem dolgában teljesen igazad van, úgy lennének rendben a dolgok, ha mindenki udvarias lenne mindenkivel.
De azt is figyelembe kell venni, hogy a vasút fizetős szolgáltatás, ahol az utas fizet, a kalauzt meg fizetik... tehát a kalauz szolgáltat az utasnak, és nem fordítva. Ebből pont annyi következik, amennyi pl. egy szállodában a recepción is: a recepciósnak KÖTELEZŐ az udvariasság, míg a vendégnek "csak" ILLENDŐ. Nos, ettől a vasúti szolgáltatás távol áll, mindkét oldalról nézve.
Érdekes egyébként, hogy csak nálunk tahó a hálós kalauzok többsége, sokat utaztam már lengyel hálókocsin is, és ott szinte mindig nagyon rendesek és segítőkészek voltak. Pedig a múltjuk pont ugyanolyan, mint nekünk... Úgy látszik, ott viselkedéskultúrában kicsit jobban sikerült megközelíteni Nyugat-Európát. Talán egyszer nekünk is sikerül, utasnak, vasutasnak egyaránt.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Mail ment Amicus ügyben, ha még érdekes a dolog. (128899)<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><o:p></o:p>
Az EU emissziókereskedelmi rendszere azért jött létre, hogy az uniós országok olcsóbban tudják teljesíteni a kiotói egyezményben vállalt károsanyag-kibocsátási szint csökkentését. Néhány ország, köztük Magyarország, még nem hozta tető alá azt a nemzeti tervet, mellyel belépőt nyerne a kvótakereskedésbe. Az MHO utánanézett, hogy áll az emisszó-kereskedelem körüli élet, indulás előtt.
Hét uniós tagország - köztük Magyarország - nem terjesztett még elő olyan nemzeti tervet, mely a károsanyag-kibocsátás mértékét szabályozná, annak ellenére, hogy hosszú időt kapott ennek teljesítésére - állítja Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosa. E tervnek összesíteni kell, mennyi a hazai szén-dioxid-kvóta mennyisége, milyen ágazatonként (vegyipar, energiaipar stb.) és ezen belül cégenként a megoszlása, mekkora kvótát kell megtartani a későbbiekben elkészülő létesítmények számára.
Wallström szerdán jelentette be, hogy Görögország, Olaszország, Csehország, Ciprus, Magyarország, Málta és Lengyelország nem tette meg a kellő lépéseket. A nemzeti tervezetek a Unió Emissziókereskedelmi Rendszerének részét képezik, melynek lényege, hogy az államok kereskedhetnek egymás károsanyag-kibocsátási kvótáival. A rendszer célja pedig, hogy olcsóbban teljesítse a kiotói egyezményben vállalt károsanyag-kibocsátási szint csökkentését.
A kiotói jegyzőkönyvet aláíró Európai Unió azt vállalta, hogy 1991-es károsanyag-kibocsátási szintjét 2008-2012-re nyolc százalékkal csökkenti. Az akkor még nem uniós tagállam Magyarország is az aláírók közt volt. Ennek értelmében hazánknak 6 százalékkal kell csökkentenie a '85-'87-es szintet. Szakértők szerint ez könnyedén teljesíthető, hiszen 1991 óta a magyar ipar szerkezetváltáson ment keresztül, s ezzel együttjárt az is, hogy csökkent a károsanyag-kibocsátás az országban.
A rendszert, mely engedélyezi a károsanyag-kibocsátással való kereskedelmet, 2005 januárjában lép életbe. Az EU szerint ezzel a megoldással gazdaságosan sikerült majd teljesíteni a klímaváltozásról szóló kiotói egyezményben foglaltakat. Úgy tudjuk, körülbelül 9 milliárd eurót spórolhat az EU azzal, hogy az Emissziókereskedelemi Rendszert bevezeti a kiotói jegyzőkönyvben vállaltak teljesítése előtt.
"Csalódott vagyok amiatt, hogy néhány uniós tagállam lassan teszi meg a szükséges lépéseket, mellyel biztosítható lenne az emissziókereskedelem zökkenőmentes elindítása a jövő évben" - mondja Wallström. A főbiztos lépéseket tesz Görögországgal és Olaszországgal szemben, ugyanakkor az újonnan csatlakozott késlekedők egyelőre megússzák a jogi lépést, miután az ő határidejük egy hónappal később járt le.
Magyarország a tervek szerint szeptemberben fogadja el a maga tervezetét. Ezzel azonban még nem teszünk eleget a kötelezettségnek, hiszen az Európai Bizottság döntésén múlik, hogy végül elfogadják-e a magyar tervezetet.
Szeiler József, a Környezetvédelmi Minisztérium Nemzetközi Éghajlatpolitikai Osztály osztályvezetője elmondta, hogy a késlekedés oka elsősorban abban keresendő, hogy hazánknak is viszonylag rövid ideje volt arra, hogy a megfelelő, károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatokat bekérje a vállalatoktól. Mint az MHO-nak elmondta, bizakodnak abban, hogy az Európai Bizottság elfogadja a készülő magyar tervezetet, de száz százalékosan nem lehet megmondani, hogy január elsejére végül sikerül-e csatlakoznunk az uniós Emissziókereskedelmi Rendszerhez.
A brit emisszió-kereskedelem eddigi tapasztalatai
Az Egyesült Királyságban 2002 áprilisában önkéntes emisszió-kereskedelem kezdődött. Azok a cégek, amelyek a kormánnyal kötött megállapodásnál többet takarítanak meg, eladhatják a jogot az egyébként teljesíteni nem tudó vállalatoknak. Az első eredmények aprók, ám néhány cég számára "talált pénzt" jelentettek. A brit kormány azt várja az előzetes kötésektől, hogy a 2005-ös, az EU tagországok számára kötelező első szakaszra, illetve a világkereskedelemben való részvételre már világosabbá válnak a kereskedés játékszabályai, buktatói.
215 millió font (336,8 millió USD) keretösszeggel indult a kereskedés 34 szervezetnél, amelyek közé tartozik a Barclays Bank és a Londoni Természettudományi Múzeum is. 4 000 000 tonna széndioxid egyenérték kibocsátás csökkentést vállaltak 5 évre, részben az energiahatékonyság javításával, részben kereskedéssel. A brókerek – érthet ő módon – azt sugallják, hogy a kereskedés korai szakaszában érdemes részt venni.
"Aki nem kereskedik, megbánja!" A kormány által kiosztott emissziós jogok nagy részét a vegyipar (Ineos Fluor, DuPont), a nagy olajvállalatok (BP, Shell) és a szénbányászat kapták. 10 cég részesedése 90% volt a piacon. Nagy szórások vannak a tekintetben, hogy könnyen vagy nehezen teljesíthetők a kitűzött célok. Egyes vállalatok ma olcsón vásárolhatnak jogokat, miközben a megállapodás alapján minden tonna széndioxid az adófizetők 53 fontjába kerül. A Marks & Spencer például 2060 tonna csökkentést vállalt 5 év alatt, amelyet – a brókerek szerint – az irodai világítások minimális átalakításával teljesíteni tud, és cserébe 110 ezer font bevételhez juthat. A British Airways 125 ezer tonna azaz 12%-os csökkentést vállalt, amelyet egyrészt a repülések számának szabályozásával teljesíthet, másik lehet ő ségként alacsonyabb áron vásárolhat jogokat a piacon, mint az a 6,67 millió font (10,45 millió USD), amelyet a kormánytól kap cserébe. MHO
MHO
Hogyan kereskedjünk? A nemzeti emisszió-kereskedelmi rendszerekben résztvevő vállalatok számára meg kell határozni az emisszió-kibocsátási plafont, és ha az egyes vállalatok ezt a plafont túllépik, (nem érik el), a hiányzó résszel, (felesleggel) a nemzeti piacon kereskedhetnek.
A kereskedés pénzügyi egyenlegéhez adódik hozzá az a tétel, amit a kibocsátási jogokért a kezdeti elosztáskor kellett fizetniük.
A kereskedés egyenlege és az elosztáskor felmerülő költségek (például árverés esetében az összes emisszióért fizetni kell) összességében kiadják, hogy mennyibe került az adott vállalatnak a kibocsátási szint teljesítése. MHO
Az első hazai károsanyag-kibocsátási kvótaeladás Magyarországon elsőként a Nitrokémia 2000 Rt. kötött az európai uniós irányelveknek megfelelő kereskedelmi ügyletet üvegház-gáz kibocsátási kvótájának értékesítéséről. A megállapodás értelmében a 2006-os és 2007-es évre vonatkozó, összesen 20.000 úgynevezett EU kibocsátási egységet (EUA-t) adott el vevőjének két egyenlő részletben: 2006-ban 12,30 eurós, 2007-ben 12,50 eurós egységenkénti áron. A Nitrokémia 2000 Rt. a kvótaértékesítésből származó bevételt arra fordítja, hogy finanszírozza vegyipari létesítményének és egyéb ipari ügyfeleket hőenergiával ellátó részlegének hatékonysági és kibocsátás-csökkentési projektjét.
A tranzakció az Európai Unió 2005. január 1-jén hatályba lépő, új Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU KKR) hatálya alá tartozik. A rendszerben a tagállamok kormányai üvegházhatású gáz-kibocsátási egységeket, azaz jogosultságokat osztanak szét a rendszer hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői között. Az érintett létesítményeknek minden évre az évi tényleges kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet át kell adniuk az államnak.
A vállalatok AZ EU-ban szabadon kereskedhetnek kvótáikkal kibocsátási megfelelésük biztosítása érdekében, így hiány esetén a piacon vásárolhatnak kvótát, míg többlet esetén értékesíthetik azt. Az adott évre kiadott egységeket nem kötelező abban az évben felhasználni, az egységek tartalékolhatók, és később is felhasználhatók. MHO
De jo, hogy vagy, régóta vadásztam egy jegyvizsgálóra. A kérdéesem, hogy itthon Ti hogy kezelitek az Euro Domino jegyeket? (A Mo.-ra kiadott hálózati jegyeket) Minden nap csak az első jv. kezeli, aztán a többi csak megnézi, vagy máshogy?
Szia csocso_1! Nem akartam bántani egyetlen jv-t sem, nem is írtam, hogy mind ... hm ... rosszul végzi a munkáját, mert ez nagyon nem igaz. De az jó lenne, ha viselkedésük átlaga elérné a mai magyarországi sörözők pincéreinek átlagát. A dolog nehéz, mert a pincérnek anyagi érdeke, hogy udvarias legyen, míg a jv-nak kevésbé...
OFF: Rákoshegy éjjen! :)) Magam is ott nevelkedtem ifjú koromban, csak én továbbtanultam :))) (Kisfaludy utca.) A családi legendárium szerint úgy kellett a kezem lefeszegetni a sorompóról. Sajnos akkor a ferihegyi felszállópálya felé (apám szerint) tilos volt menni, ezért most ide irkálok :))) OFF vége.
Jó reggelt kívánok! Én Rákoshegyen lakom a Sóska utcában úgyhogy nincs messze tőlem az állomás(kb 10 perc gyalog) úgyhogy a kürtöléseket elég gyakran hallom:))) Nohabfan
Én nem szoktam mások előtt megjegyzést tenni senkire.
Az, hogy jópár bunkó jv van még nem jelenti azt, hogy a többi is olyan. Ha az üzletekben van változás ahogy te írtad talán nálunk is lehet . Valamikor el kell kezdeni?
">De ha tőlünk elvárják a jómodort akkor ez viszont is jár. És megkapják? Általában sajnos nem."
A tavaszi ferencvárosi összejövetelünkön valakinek adtam szkennelésre egy 1947-es "Hivatalos Vasúti Térkép"-et. Kellene - ha sikerült elektronikusan rögzíteni, az se lenne baj.
Pozzony-Prága autópályán csak egy ellenőrzési pont van, úgy rémlik. Itt miért nem tudják ezt megoldani?
Emberi hülyeség ellen sajnos arra felé sincs orvosság,
Amit 11 éve elb...sztak, majd elképesztö mennyiségü adopénzekkel felépitettek (határátkelök, keréitések sorompok), több millio embernek lopták az idejét (Pozsony Brünn autoval korábban 1 ora 10-15 perc volt, ma minimum 2 ora (és még közben meg is büntetnek, mert az üres autopályán 60 helyett 130-al száguldoztál) a következö 2-3 évben mind lebontásra kerül.....
És emiatt megint nem lesz egyetlen egy felelös sem - pedig mindenki él és virul a mai napig, aki valaha ebböl tollasodott....
>Régen nem volt itt határ. Tájékozatlan vagy! Régen volt ott (a környéken) határ. Régen Pozsonytól délre nem volt határ :))) Mikor vonattal utaztam Brnoba és vissza, Budapesttől Budapestig 13-an (includung kalauses) ba.. gattak...
>Ez nem nevelés! Szerintem alapvető dolog ha valakihez odamegyek és még akarok is tőle valamit, hogy köszönök. Most meg engem nevelsz :))
>A kocsma közönségét ne hasonlítsuk össze az utazóközönséggel. Pedig pont ugyanaz...
>De ha tőlünk elvárják a jómodort akkor ez viszont is jár. És megkapják? Általában sajnos nem.
>Persze ha köszönés nélkül kéri a jv a jegyeket akkor meg:"milyen bunkó". Nekem fel sem tűnne. Sőt, annak örülök, ha nem tesz "bealázó" megjegyzéseket az utasokra a kollégájának félhangosan.
>Ha bemész egy boltba nem szoktál köszönni? Szoktam. És MOST már általában vissza is köszönnek. Nagy változás. Bocs az OFFért.
Szerintem alapvető dolog ha valakihez odamegyek és még akarok is tőle valamit, hogy köszönök.
A kocsma közönségét ne hasonlítsuk össze az utazóközönséggel. De ha tőlünk elvárják a jómodort akkor ez viszont is jár. Nem vagyunk senki lábtörlője, mégha valaki néha úgy is gondolja. Persze ha köszönés nélkül kéri a jv a jegyeket akkor meg:"milyen bunkó".
