A Közlekedési Múzeum Évkönyve szerint követelmény volt az eredeti anyagok használata és mindegyik modell így készült, ezért a mozdonyok tömege megegyezik az eredeti mozdonyok tömegének 125-öd (53) részével. Befűteni nem lehet a modelleket, mert ahhoz a kazánok esetében el kellett volna térni az eredetinek megfelelő méretarányos leképezéstől, de mindegyik mozdony működőképessé tehető pl. sűrített levegővel.
eredeti anyagokat használtak fel, ezt is mondta a forma. Persze a szén adagolását a hozzá készített kis lapáttal teheted meg... Elviekben működőképes. ...
De nem biztos, hogy az eredeti anyagokat használták fel. Hogyan oldanád meg a szén folyamatos adagolását úgy, hogy nem változtatsz az eredeti konstrukción?
Duna tv-ben kaptam el füllel, közlekedési múzeumról agyaltak, és ott mondta az egyik restaurátor, hogy anno ezeket egy az egyben az eredeti mására építették, minden részletekig elmenően... És mivel az eredetinek már megvoltak a tervrajzai csak kicsiben legyártották az egészet. Tehát jónéhány darabot be is lehet fűteni. Innen gondoltam, hogy talán az a modell is közéjjük tartozik, de nem tudom mikor készülhetett... Nem azt mondtam hogy mind, de van néhány ami működőképes...
Egy hétig sikertelenül próbáltam utolérni telefonon az illetékes muzeológus urat a KM-ben, így most a topik tisztelt közönségéhez fordulnék kérdésemmel. Van-e a KM gyűjteményében 203 sor. (In) gőzmozdony, illetve vajh' ki van é állítva? Köszönöm.
A szerkocsit Magyarországon legtöbbször félállandó módon kapcsolják a mozdonyhoz, de van, amikor könnyen oldható módon, szabvány vonóhoroggal, ilyenkor ütköző is szokott lenni a mozdony és a szerkocsi között.
Lehet, hogy az előbbi esetben elég egy létra, mert a szerkocsi legtöbbször a mozdonyhoz van kötve, de ha ez a kapcsolat könnyen oldható, két létra kell. Ezt nem tudom, csak gondolom.
Az biztos h 424,077-245 közül valamelyik. Érdekes még a szerkocsin a védfal, amit ha jól tudom akkor 1957-től szereltek a mozdonyokra futójavítás keretében.