Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Hogy mi áll most a kerítés mögött, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy nemcsak a kerítés sincs meg, hanem eddig a légvédelmi kiképző központot sem találtam meg. Az emlékeimben valami ilyesmi van, hogy Gatcsina Leningrádtól távolabbi (tehát déli) vége felé átmentünk egy vasúti átjárón bal felé (tehát keletre) majd ott mentünk még valami harmincegynéhány kilométert. Volt közben néhány kis település, de a neveket sajnos nem jegyeztem meg. A gyanúm szerint a LKK területe még nem tisztult ki a műholdfotón.
Egy emlékem van, akárhány ünnep volt, mindig ott volt velünk egy csomó repülős ember. Gondolom, a LKK volt a környéken a legnagyobb helyőrség, így a pilótákat oda vezényelték sz práznyikom. A repülőteret meg is találtam, az a Sziverszkij repülőtér. Viszont a LKK még nincs meg.
Az persze még nagyobb baj, hogy itt a környéken hirtelen nincs olyan ex kolléga, akivel ezt a kardinális kérdést meg tudnám konzultálni.
Az 1997-ben az újabb oroszországi 300-as átképzésen résztvevők már azzal tértek haza, hogy Gatcsinában a kerítés mögött (ahová nem engedték be őket) már az Sz-400 volt. Akkor erre még úgy néztünk, hogy megint csak egy legenda és lám 2007-re már rendszerbe került.
Utánanéztem: a P-19-es nálunk kizárólag a csapatlégvédelemnél volt, s viszonylag kis mennyiség került belőle az országba.
Neva 07 jó kutatómunkát végzett (mint szokott): sajnos a gyártó honlapja nem üzemel, de még megvan a tárolt változata. Ahol pl. kiderül, hogy van egy modernizációs program, mely a Kaszta-2E-1 szintjére hozzák fel a cucc belét.
Kelet-Németországban is csak a csapatlégvédelemnél (Kub, Osza, Krug ezredeknél) volt a 19-es – olvasható a kitűnő www.nva-futt.de honlapon, ahol szintén jól kibontják a technikát. PRV-9/16 magasságmérővel, P-18-al párosítva, a PU-12-es mobil (BTR-70) vezetési pontra dolgozva. Ennek az oldalnak általában gyakorlatiasabbak az adatsorai, mint a hivatalos, vagy reklámanyagok: 200km-es méretaránynál 8 fokos oldaszög szerinti, és 2500 méteres távolság szerinti felbontásról ír. 100 méteren repülő robotrepülőgépet (0,3 m2 visszaverő felület) 24 kilométeren derített.
A Jane's vonatkozó kiadványa egyenesen a csehekhez köti. A franciák Csádban zsákmányoltak a Flat Face vonulatból, tesztelték, és kitűnő kis magasságú felderítő képességet és zavarvédettséget tulajdonítanak neki.
A viszonylag hosszú "ténykedésem" alatt a lérak és RT fegyvernemnél az északi szomszédoknál a 19-essel nem találkoztam. A lérak technikánál az én időmben a Volhov osztályoknál P-18, a Nyevánál P-15, a 300-asnál SzT dolgozott. Abban is biztos vagyok, hogy az RT-seknél sem volt a '90-es évek végére az eszköz, mert azt az infót, hogy éppen mit kapcsoltatunk grafikonba a LETVIS hálózaton keresztül nem csak a Zólyomi parancsnokságnak, hanem egymásnak is küldte a három parancsnokság. És én sem a keletiektől, sem pedig a közép szlovákiaktól nem hallottam a P-19-ről.
Azt tartom valószínűnek, hogy Csehszlovákia szétválása után a honvédségi vagyon elosztásakor erre a műszerre a szlovákok nem tartottak igényt, mert a cseheknél a mai napig ketyeg és átesett már pár ráncfelvarráson is (pl.: a PAROL NRZ helyett AN/TPX-et rendszeresítették a műszerhez).
A P-19-es egy volt a nagyon kevés implulzus üzemmódban dm hullámhosszon dolgozó lokátorok küzül. Sok lokátorban sikerült megfordulnom és mindig is érdekeltek azok paraméterei, működése. A P-19-eshez "élesben" nem volt szerencsém, személyesen egy Hradec Královéban megrendezett repülőnapon néztem meg magamnak közelebbről. Már az antennafelépítésből látszik, hogy a P-15 család "klónjáról" (:-))) van szó, amely szerintem ugyanúgy mint a P-15-ös: ha eltalálták a telepítési helyét, akkor kíválóan működött, és még a szántó traktort is hozta az indikátorra :-)).
Néhány technikai adat (forrás: forum.válka.cz):
- az antennák által képzett iránykarakterisztika szélessége horizontális síkban: 4,5o
- vevőérzékenység: 1,65x10-14W
- kisugárzott impulzusszélesség: 2 - 2,2μs
- adóteljesítmény: 300kW
- antennarendszer forgási sebessége: 6, vagy 12ford./min
Max. felderítési távolságok Mig-17 típusú repülőnek megfelelő effektív visszaverő felületről:
- 100m magasságon 32km (!! ebből is látszik, hogy ugyanúgy, mint a P-15 nagyon
ki volt hegyezve a kis magasságú célokra !!)
- 500m magasságon 60km
- 1000m magasságon 140km
- a légi objektumok felderítésének felső határa 6km.
A 19-es ugyanúgy, mint a 15-ös érzékeny volt a telepítésre. A minimális elvárás az abszolút sík terület volt 2km körzetben a lokátor körül, de legalább 1,5km, viszont ekkor már a felderítési lehetőségek csökkentek! Ezeken az adatokon kívül a forum.vélka.cz kíváló cseh oldalak viszonylag részletesen elemzik még a P-19-est. Ha jól emlékszem az oroszokkal együttműködve a csehek modernizálgatták ezt a lokátort és ilyen formában (T-815-re telepítve) került exportra közel keleti és afrikai országokba is.
Hát ez jó! :) De akkor hol voltak P-19-ek akkor? Mifelénk nem láttam sehol. Repterek, lé.rakétások? De az is lehet 1990 elött voltak mert arra már nem volt (még) rálátásom semmi :)
Lehet, hogy bennem van a hiba, de az én fejemben eddig a p-19 és Kaszta-2 egybe esett eddig. Ebben az esetben a Kasztára gondoltam mint kitelepült eszközre, ami vadi zsír volt 1991-ben. Az első SZTU-t 1986 nyarán láttam Bezenyén és az egyike volt a legelsőknek tudtommal. A z egerági SztU 1989 végén jött. A Polje 1990 nyarán.
Egyébként annyira be volt tervezve a két komplexum, hogy ha megnézed a Budapest körüli tűzredszert, akkor az M7 és a Duna között érdekes hézagot találhatsz.
Annyit tennék hozzá, hogy tudomásom szerint oda (Csepel sziget) eredetileg egy Volhov osztály volt betervezve, de már nem érkezett meg az oroszoktól mert leállították a gyártását, meg "azt mondták" úgyis jön a 300-as rendszer.
Viszont éles helyzetben a tartalékból állt volna fel oda egy Dvina osztály.
Kicsit később, 93 nyarán tőlünk (M.csát) letelepült a Kaszta valahová Baja környékére, egy volt osztálytársam mesélte erről, ő Kasztás volt. Emlékszem 92 nyarán hozták az egyik Dzsigit helyett, mi meg csak ámultunk, annyira modernnek tűnt a többi vashoz képest. Persze akiket levezényletek tőlünk Egerárgra vagy Újszentivánra azok meséltek arról, hogy láttak már tuti cuccot (az SZT volt az amiről mi a nyugis északkeleten akkoriban csak "legendákat" hallottunk). Aztán a kezdeti lelekesedés hamar elcsitult, kiderült senki nem ért hozzá, jóformán be sem tudták kapcsolni, szegény kasztások - akiket eleinte irigyeltünk csilivili cuccuk miatt - meg sorra nyomták a kaput, belszolit, őrséget, konyhát stb, mert éles grafikont 93 tavaszáig nálunk a Kaszta nem adott. Aztán jött egy egy orosz(ukrán?) technikus, egy hétig matatott rajta, és lőn csoda működik lokátor, utána ment le az egész Bajára. Erről akkor én már nem tudtam, csak a tavaly előtti éretségi találkozónkon mesélte a srác, összeségében nagyon dicsérte a technikát, azt mondta könnyű volt kezelni, megbízható volt, stabilan hozta célokat, és viszonylag kultúrált körülményeket biztosított a kezelők számára.
Szerintem jóval korábban (az orosznál 74-ben jelent meg, Dunaj, 1RL134 néven) néven). A Kaszta-2 jött be 1990-91-ben, mert még az rt-sek valamit tudtak trükközni az utolsó beszerzési tárgyaláson az orosszal, amikor pedig már minden új technika beszerzésre stop volt hirdetve a magyar döntéshozatal részéről.
A 19-es ugyanaz a vonulat, de korábbi! P-15, P-19, Kaszta-2.
Ezzel szívem fájó pontjára tapintottál :(, pedig nálunk nem is volt K66 csak a jutai századnál. P-19 1991-ben jött be de azt hiszem 1995 környékén már el is kezdték kivonni. Sandinista barátunk remélem be néz ide, hiszen ez az Ő technikája volt Mezőcsáton.
A 19-es mennyire volt elterjedve a honi századoknál? Korábban azt hittem, hogy a csapatlégvédelemnél voltak inkább...
Kaszta-2E-1 (39N6E, Flat Face-E) nem vonult az ideiglenes mérőpontokra 1991-ben? (ezt már lehet, hogy kérdeztem korábban...) Nekem többen is csak szuperlatívuszokban beszéltek ennek a lokátornak a kis magasságú lehetőségeiről.
Piszkosul nem értem, hogy a csehek hogy tudták megtartani a régi deciméteres technikát (korszerűsített P-19-eseik vannak a Kubjaik mellett), míg nálunk frekvencia-összeférhetetlenségre (GSM) hivatkozva kidobták. Náluk nincs GSM-rendszer? Ráadásul lassanként ürülnek ki ezek a sávok, minden kereskedelmi-civil kommunikációs alkalmazás mászik felfelé, így ismét eljöhetne a decisek ideje (ugynez a jelenség kedvez a métereseknek is).
Ráadásul a P-15/-19/Kaszta valóban „gyors” radar volt - ami a telepítést illeti, azaz réskitöltésre naggyon alkalmasak.
Valamikor jó lenne felderíteni a Magyarországra beérkezett rt technika sorsát is, legalább annyit, hogy miből mennyi érkezett be hajdanában-danában. (egy 19-es ugyebár van Zsámbékon, egy-egy 15-ös Kecelen, Veszprémben, és Tápiószecsőn a „házi múzeumban”. 15-öst máshol is láttam már, talán Pápán a reptéri múzeumparkban).
A decis technikáról még annyit, hogy az új RAT-ok is itt (amerikai L, illetve nemzetközi D sávban) vannak, 1 és 2 GHz között, inkább az 1-hez közelebb. Távolfelderítésre, ugyanakkor a megfelelő pontosságú helymeghatározásra ez tűnik a legjobb kompromisszumnak jelenleg.
Ha érdekel az SZ-300-as "család", akkor küldök néhány címet ahol vannak adatok, igaz nem kell mindent elhinni!
http://www.blisty.cz/files/2007/12/11/s-300.pdf (az SZ-300- csoportisítása sajnos cseh nyelven) http://www.ausairpower.net/APA-Grumble-Gargoyle.html (sok rajz és kép - ausztrál) http://mvizru84.my1.ru/index/0-12 (harcászat-technikai adatok - orosz) http://rbase.new-factoria.ru/search/index7.htm (leírás a rendszerekről - orosz)
Ha ismered ezeket a helyeket akkor bocs! Pétizennyolc írásában említett képeket én is láttam, talán az egyik képen még egy macska is figyelt a technikán.
A pontosításoddal egyetértek, azonban a Gatcsinába kiküldött csoporttal nem fejeződött be az SZ-300-ra törétő felkészítés. 1988 végén az ország gazdasági helyzete miatt a beszerzés szerintem "jegelve" lett. 1990-ben pedig teljesen lekerült a napirendről("Tovarisi konyec" - persze ez az én véleményem). A lényeget Pétizennyolc jól látja - "Szumma szummárum, nem lett 300-asunk. ".
Valóban komplex antenna rendszernek irtam le az SZ-300 PMU lérak. rendszer antennáját, mivel a "kinyitható" (felemelhető) antenna kereten ha jól tudom 7db antenna található(igaz eltérő funkciokkal). Ez így szerintem más mint a régebbi típusok antenna rendszere.
