igazából attól tartok, hogy nem lesz elég súlya a parkettának, hogy lenyomja az XPS-t annyira, hogy felvegye az egyenetlenséget és "hidak" lesznek, amire ha rálépsz, érezni fogod, hogy hajlik a parketta, mert a "híd" közepén a súlyod már elég ahhoz.
Lehet, hogy nem voltam elég pontos, az 1-2mm-es eltérés nem rücskösség, hanem inkább hosszabb hullámok formájában van jelen, ami öszemérhető a laminált lapok méreteivel.
Van az aljzatbetonban helyenként némi egyenetlenség. Laminált parketta lesz rajta. Egy egyenes alu profilt végigfektetve azt mondanám, hogy helyenként kellene 1-2mm-t kiigazítani, néhol kis területű, de mélyebb "gödröket".
Az önterülő aljzatkiegyenlítők 3mm-től jók. Igazából "végig kellene glettelni" a betont, nem szükséges önterülő aljzatkiegyenlítő, pláne nem 3mm+ -os vastagsággal.
Nem hidegburkolat lesz, nem lesz ragasztva semmi a betonra, egyszerűen csak hepe-hupa nélkül meg kell tartania az laminált parkettát az alátét 2mm-es polifoammal együtt, semmilyen oldal, ill. felfele irányuló erőhatást nem kell elviselnie.
A jegyző hozhat határozatot, melyben kötelezi őket a vezetékjog bejegyzésének tűrésére, ha nincs más műszaki lehetőség a rákötésre. De ez az eset a leírás alapján nem ilyen.
Ahhoz, hogy ráköthessen a szüleid telkén lévő csatornára, az ő hozzájárulásuk kell, szolgalmi jog bejegyzéssel a Földhivatalnál. (ebbe ne menjenek bele, mert kb a kezességgel ér fel hülyeség terén).
Ha meg a szüleid telke ELŐTTI csatornaszakaszra akar rákötni (tehát ami kijön a telekről, és az csatlakozik az utcában menő fő ághoz, ahhoz meg kell a Csat. Művek engedélye, tervek, önkormányzattól közterületbontási engedély, stb. Ha ilyen nincs, akkor bachatja, nem jogosult semmire.
Mindenképpen szóljatok be az önkorihoz, valamint a Vizműhöz is, jöjjenek ki, vagy mutassanak papirt, hogy mire adtak engedélyt.
Akkor köthet így rá, ha a saját telkéről nincs rá műszaki lehetőség, de ilyenkor a vezetékre szorgalmi jogot kell bejegyeztetni a saját költségén. Minden más esetben külön kell kötni. Simán feljelented az önkormányzatnál, ha meg átlóg akkor birtokháborítás is.
Nincs közös rész, csak akkor ha műszakilag máshogy nem kivitelezhető és ennek tűrésére köteleznek.
A csatornázási műveknél is felnyomhatod, Nekik is érdekük a rákötésnél, hogy a fickó megfizesse a hozzájárulást amit az ott lakók már megfizettek.
csatornázási kérdésem lenne: anyámék mellett lévő házat megvették és a manus rá akarja kötni a muter telke szélén futó csatornára a sajátját. már fel van túrva 2m mélyen ott áll a bál. a faszi szerint van valami közös rész és oda akarja kötni. gondolom persze kamuzik a tetűje. ráadásul egy ipari mosógépvmi szerviz lessz ott tehát ott köbm számra ömleni fog a viz.
mit lehet tenni? létezik ilyen közös rész vagy az ő telkéről direktben kell a nagycsatorna csőbe kötni? persze ez 3 kiló meg engedély meg stb. kinél lehet feljelenteni? polg hiv? csatornázási művek? kiba idegesek az öregek. köszi a segítséget
Az a baj, hogy így is csak 23cm szigetelés lesz a tetőben (te csináltad a terveket :), nem tudom, megérné-e a szellőzés javára a szigetelésből elhagyni...
A linkedet még csak most néztem meg, pont valami ilyenre gondoltam, köszi. Majd meg kell nézni, hogy a csatorna leszedése nélkül lehet-e valamit kezdeni (talán megoldható).
Nem tudom, hogy ez mennyire lesz kivitelezhető könnyen, mert a frissen rakott téglánál kötözni még nem nagyon tudsz, tovább meg nem falazhatsz, mert akkor nem tudod majd megkötni. Bár, ha előre gondolkozik az ember, 5 sornál többet úgysem rak fel az ember egy nap, úgyhogy az utolsó előttibe be lehet ágyazni, másnap reggel meg hozzákötni a vasat.
Kösz a tippet. Akkor ezekkel a kis oszlopokkal nem szenvedek előgyártással.
Én simán levágnék 15 cm hosszú darabokat 6os vasból, és mondjuk 5 soronként átlóba X alakban beraknám a téglafugába lógatva, amihez lehet kötözni a 4 fővasat.
Úgy néztem, hogy lehet kapni átmérő 4 mm-es per. vasat (de leírásod alapján nem is kell, hogy periodikus legyen), az is elég ide, igaz?
Ha viszont belső kengyel lesz, akkor még kisebb kell, 6x6-os, mert átm. 10-es lesz a függőleges vasalat.
Mégegy hüle kérdés. Ha csak arra kell, hogy irányba tartsa a 4 szál függőleges vasat, akkor alkalmazhatok 60x60-as zártszelvényből levágott vékony szeleteket is?
És ebben az esetben alkalmazz inkább belső kengyelt, azaz csak arra szolgáljon, hogy a 4 szál függőleges vasat irányba tartsa. Igy a 8x8 négyzet külső sarkaira kerülnek a fővasak, ami a lényegesebb vasalás.
A páraáteresztő hőtükrös fólia mocskosul drága, nem hiszem, hogy megéri az árát.
Inkább csináld azt, hogy a páraáteresztő fólia felrakásakor nagyobb légrést nagysz, tehát nem az ellenléc vastagságát, hanem beljebb még 3 cm-el.
Az alsó légrésnél akármit varázsolsz, nem tudod vele elérni a szükséges ~200 cm2/fm beszellőzést, csak olyan szerkezettel, amit belinkeltem. Magyarul cserélni kell(ene) az alsó sor lécet.
Valamint nem ártana megnézni, hogy van-e cseppentőlemezed, és ha nincsen, akkor azt is pótolni.
Hát, az pont a semleges szálban van, nem sok húzófeszültséget vesz fel, viszont kidőlni legalább nem fog könnyen a kerítésed, de repedezés ellen nem sokat véd :-)
Ha már tetőszellőzés a téma. Nálunk kb. 28mm(?) magas ellenlécek vannak beépítve, a cserép leier betoncserép (ez a hullámos fajta), az eresznél pedig szépen le van zárva még ez a kis légrés is, tehát csak a cserép hullámos részein áramlik be a levegő.
Jövőre tetőtér beépítés lesz. A tetőfólia le lesz cserélve páraáteresztőre. Érdemes lenne hőtükröset betenni? Van egyáltalán hőtükrös páraáteresztő?
Viszont nem tudom, a lezárt légréssel mit tudnék kezdeni a tető és az ereszcsatorna megbontása nélkül. Vajon elég lenne, ha jó sűrűn végigfúrnám 10-es fúróval a lezáró lécet? Vagy még az alsó cserépléccel tudok játszani, esetleg abba (is) lyukakat fúrni, vagy kicserélni valami rácsos szerkezetre, ami átereszti a levegőt, de megtartja a cserepet? Ti mit javasolnátok?
Nekünk kisméretű téglából van a kerítés, így megvan a 14x14 cm-es hely, én itt azt csináltam, hogy egy 20-as betonvas van középen, azt jónapot. (Persze a kerítés alapból indítva.) Az hogy ez mennyire jó nem tudom, 1 év alatt még nem dőlt ki. :)
Még a kerítés építés, vasalás témához lenne egy kérdésem.
Írtam ugye múlt héten, hogy dísztéglából lenne falazva a kerítés, a téglák közötti üreg vasalva, betonozva zsákos C20 betonnal.
A pilléreknél vannak aggályaim. A dísztégla 21x10x6,5 méretű, az ebből rakott 32x32 cm-es pillér belső ürege 12x12 cm keresztmetszetű. A pillérek magassága 1,5 méter. Ha a 12x12cm-es üreget vasalom függőlegesen 4 db átmérő 10-es per. vassal és kengyelezem 10-15 cm-enként, akkor ha betartom a minimum 2 cm-es betonfedést a vasalatokon, akkor 8x8 cm-es kengyelek jönnek ki, amiket irtózatosan kis keresztmetszetnek találok. A kérdésem az, hogy ez így elfogadható-e szilárdságilag?
Gondoltam megkérdezem, bár azzal nyugtattam magamat, hogy eredetileg a statikus által tervezett tető tartó pilléreknél, ahol kisméretű 38x38-as tégla pillér lett volna falazva, közte vasalva és betonnal kiöntve, no ott 14x14 cm-es keresztmetszet maradt volna, és ha az elbír egy tetőt, akkor a 12x12-esnek el kell bírnia kvázi a saját súlyát.
Csak azoknál az oszlopoknál alkalmazom ezt, ahol nincs az oszopra akasztva semmi (pl. kapu). Az úszókapu az független lesz a kerítésoszlopoktól, ahol pedig gyalogos kapu lesz az oszlopra rögzítve, ott vágjuk a téglát úgy, hogy belül 22x22-es keresztmetszet marad a betonnak és vasalatnak, annak pedig el kell bírnia.
