Az élet azt bizonyitja hogy a házak rendszerében készült pillanatfelvétel-sorozat a házakhoz képest mozgó autó relativ helyváltozása miatt különböző középpontu fénygömböket mutat. Pontosan ezt irtam korábban is.
Az autó rendszerében ugyanakkor ez az ábrasorozat helytelen. Mert abban a rendszerben az autó az origó és mint ilyen nem mozdul tehát akárhányat villant is az mindig koncentrikus gömböket eredményez. Közben ezen koncentrikus gömbökhöz képest persze a házak relative "arrébb mennek". De a gömböket ez nem zavarja csak annyiban hogy minden gömb az aktuálisan mellette "elhaladó" házra fog rávillanni.
Szerintem.
/Ha lehetséges hogy ne ennek a részleteibe kössünk majd bele akkor játszhatunk kicsit a te kedvenc fényképezési technikáddal.
A szabályosan elhelyezkedő egyforma házak legyenek az utnak csak az egyik oldalán. A fényforrás legyen az autó tetejének közepén. Az autóra rögzitett érzékelő legyen mindig a házakkal ellentétes oldalon.
Legyen a száguldva villogtató autóhoz rögzitett karon egy sorozatfelvételre képes lapos fényérzékelő panel megfelelően elhelyezve és rögzitve (a házak falaival párhuzamosan a tuloldalon a villogó lámpa vonalában). Legyen minden házon is egy-egy ugyanilyen (egyenként a házakhoz rögzitett) fényérzékelő panel. Az autó megy és villogtat.
Az autóhoz rögzitett fényérzékelő panel minden villanást pontosan ugyanolyan intenzitásu és méretü körként fog megörökiteni. A házakon levő panelek meg nem. A házakon levő panelek egyenként és időben eltolt módon rendre erősödő fényt és valami elnyult ellpiszis-szerütől a kör felé egyre jobban közeledő fényfoltot fognak jelezni ahogy az autó közeledik hozzájuk az uton. Amikor az autó éppen mellettük villan akkor kör alaku lesz a paneljükön a fényfolt a legerősebb detektált intenzitással. Rendre gyengülő fényt és a körtől egyre jobban egy nyult ellpiszis-szerüség felé torzuló képeket fognak mutatni ahogy az autó távolodik az uton.
Kiszámolni nem tudom ahhoz nem értek de ez lenne a 2D szemléletem.
De ha ez tul bonyolult akkor játszhatunk vékony átlátszatlan falu egyenes csövek végébe bezárt fényérzékelőkkel is. Az felel meg az 1D-nak. Az autóra rögzitett ilyen cső legyen az utra merőleges. A házak falainak középpontjain is legyenek az utra merőlegesen kiálló ilyen rögzitett csövek. Autó megy és villogtat (mindig pontosan ugy hogy a villanás befusson egy és csak egy csőbe a házakhoz rögzitett csövek közül).
Az autóhoz rögzitett cső fenekén az érzékelő rendre minden villanást látni fog és azonos intenzitásunak detektál (azaz koncentrikusságot).
A házakhoz rögzitett csövek fenekén ücsörgő érzékelők mindegyike egyenként azt látja hogy nagy fene sötétség majd egy szem villanás amikor az autó éppen az adott ház mellé ért majd ismét nagy fene sötétség. Az házakhoz rögzitett érzékelők detektált értékeit utólag összehasonlitva azok azonos intenzitásuak csak rendre növekvő időpontokban érkezett be a fény.
Mi a mértani nonszensz? Az, hogy az autó rendszerében nem ugyanaz a merőleges, mint a házak rendszerében? Hát ehhez még spec rel se kell...
Ha mozog két jármű egy derékszögű kereszteződésben elfele, akkor a kereszteződésben álló megfigyelő delrékszögűnek látja a két jármű mozgásvektorát, míg a két járműről ez a szög nagyobb lesz 90 foknál...
De azt ugye nem vitatod, hogy ha IR az autó mozgása, azaz nincs gyorsulása, akkor minden az ebbe ez irányba haladó fotonja a fényforrásból, az autó rendszerében ugyanabban a szögben lép ki ?
És sajnos az is igaz, hogy az autó rendszerében, a házak közötti utcák tengelye a haladási irányukra merőleges irányú.
Így az autó rendszerében az ebbe a merőleges irányba, azaz a merőleges tengelyek irányába indult foton belépve a házak közé, már ugyanabban az autó rendszerében már nem merőleges irányú, hanem saját merőlegesével szöget zár be.
Nos, ez a mérteni cáfolat volt.. Mert rossz az a rendszer leíró elv, amelyben
ugyanaz az egyetlen tengely, önmagával szöget bezáró .. Mértani nonszensz..
A alsó ábrádat szerkeszd át úgy, hogy valóban az autó rendszerében legyen, azaz az autó áll egy helyben, és a házak mozogjanak. Ez nehezebb, mert ferde nyilakat kell rajzoljál.
Így igaz, és még számolni sem kell hozzá, hogy belássuk, bár persze úgy lenne precíz: ha egy foton merőlegesen indul az autó rendszerében, szépen felkenődik a következő "érkező" házra.
Meg fogsz lepődni: azok a fotonok, amiket bejelöltél, azok az autó rendszerében nem a haladási irányra merőlegesen indultak el, hanem valamilyen szögben... Egyszerű Lorentzel ki lehetne számolni, de mivel te úgyse szoktad megérteni a számolást, ezért nem fárasztom magam...
Mután ugyanazon a ponton tartunk a beszélgetésben, így ha megengeditek, egyszerre írom mindannyiotoknak a következőket..
Addig eljutottunk, hogy a házak rendszerében halad az autó, orrán egy olyan lámpával ami minden mellékutca végénél villant egyet.
Így mint azt nagyon helyesen írtátok, minden utca bejáratánál lévő középpontú, különböző átmérőjü fénygömbök képződnek. Amik az utca szélessége által meghatározott front szélességgel behatolnak az utcába. (Ha a köröket berajzoljuk, nem törődve azzal, hogy a házakon nem hatol át a fény)
No persze a házak, gondosan levágják a köztük lévő távolság szélességűre a fénygömböket.
Így a házak között csak utca szélességű ív halad..
Az autó rendszerében mindevégig az origójában marad a lámpa és a villanás kiinduló pontja is. A házak jönnek vele szembe..
Vajon tényleg az origója körül maradnak-e a fénygömbök? Vagy csupán úgy hisszük?
Egyszerűen eldönthető, ha azokat a fotonokat megfigyeljük, amik a gömböket alkotját, ill. amelyek megmaradtak a házak között..
Ezek az ívszakaszok képviselik a fénygömböket.
A második ábrán az ívszakaszok aktuális helye látható..
Első villanásnál nincs is semmi prücök.. fénygömb.. A második villanásnál az első
fotonjai már bentebb vannak az utcában, a harmadik villanásnál
az első villanás gömbjét képviselő fotonok nagyon bent vannak, a második villanás
fénygömbjét képviselő fotonok közepesen beljebb és a harmadik villanás fénygömgjének fotonjai pedig csak épp most értek be az utca elejére..
Válasszunk ki egyetlen fotont a három egymást követő villanás fénygömjeiből.
Mindhárom villanásból, a nyílheggyel jelzett foton legyen a kiválasztott..
Ezek a fotonok minden villanásnál, a fényóra elvnek megfelelően merőlegesen haladnak a haladás irányára merőlegesen.
Rendszerünk origójából nézve mindhárom foton merőlegesen indult el.
Vagyis a Print csapat tagjainak véleménye helyes akkor a három foton
egyetlen egyenesen halad egymás mögött..
Az élet mit bizonyít? Szerintetek a három nyíl hegye egy egyenesre esik ??
Ugye a kép a t1-t2-től függ (és nem ennek az értéknek az abszolútértékétől), ezért te azt állítod, hogy t1-t2=t2-t1. Hát nem kell egyetemi végzettség, hogy lássuk, ez csak egy esetben teljesül: t1=t2
a két idő különbségétől függ az interferencia kép..
A két idő különbsége meg függ pl a szárak hosszától. Ezt csavargatva változik is az interferenciakép. Csak attól nem változik, hogy forgatod az interferométert.
Gergő 36233, Beállítod valahova a csíkokat a hossz változtatásával, 90 fok forgatáskor pedig az egyik fénysugár átveszi a másik helyét és viszont. Az interferenciának pedig mindegy, hogy a két interferáló fénysugár közül a balfény gyorsabb vagy a jobbfény gyorsabb, a csikozat ugyanolyan lesz. Ezt sikerül is kimérni. A semmit.
"Az egyik azt állítja, hogy minden megfigyelő számára r=ct függvény szerint nől."
Azt ugye tudod, hogy azzal, hogy elismerted, hogy minden megfigyelő szerint r=ct, elismerted, hogy minden megfigyelő körnek (gömbnek) látja a lámpa fényét függetlenül attól, hogy mekkora sebességgel halad a lámpához képest. Ezzel egyetértesz?
Mostan jöhet a mmormota kétlámpása átrakva ide a házakhoz meg az autóhoz?
Ha egy ilyen elméleti házon van egy ideális mozgásérzékelős lámpa egy kiálló rudon és az inerciális autó pontos nyomvonalon elsuhan a házak mellett egy szintén kiálló lámpával ritmikusan villogtatva...
Akkor ha ez a két lámpa (a házon egy meg az autón egy) egyszerre villan egyet pont amikor egy helyen vannak...
Akkor ez a kettős de mégis egy forrásunak tekinthető villanás egy közös fénygömböt alkot.
Ez a közösen felvillantott fénygömb az autó szerint az autó által felvillantott összes többi fénygömbbel koncentrikusan tágul.
Ezt a közösen felvillantott fénygömböt a ház saját magából mint középpontból tágulónak látja ugyanakkor az autó többi villantását meg ezzel nem koncentrikus külön-külön központu gömböknek látja.
Mínusz a változatosan eltakart és elnyelt részek. De a középontok ilyenek.
Írtam is, hogy más gömbök vannak az autó, és más a házak rendszerében.
Mégegyszer:
Az autó rendszerében 3 koncentrikus gömb van, amik közül pl. az 1. nem hatol be a 3. utcába, mert a 2. ház kiárnyékolja.
A házak rendszerében a fénygömbök természetesen nem koncentrikusak, középpontjuk az útkereszteződésekben van. Így az első fénygömb szintén nem hatol be a 3. utcába.
Ez jó hír. Bár felteszem, az egyetértés nem teljes, szerintem ugyanis ez nem állja meg a helyét:
a rendszerünk origója körül koncentrikus gömbök közül az első utcánál egy,
a második mellékutcánál már kettő egymást követő,
a harmadiknál már három egymást követő fénycsík világítaná meg a házakat
ha valóban az origónk maradna a fénygömbök középpontjában..
Abból, hogy az origónk a specrel által leírt módon a fénygömb középpontjában marad, nem következik több fénycsík, mert a házak szépen kitakarják a többi utcát. Ilyen házak ezek, nincs mit tenni.
A lámpa rendszerében a lámpa nem mozdul. Eredmény: koncentrikusan egyetlen közös középpontból táguló fénygömbök amelyekből a lámpán utazó megfigyelő a hozzá képest mozgó házak által aktuálisan és változatosan eltakart illetve eleve elnyelt részeket persze nem látja.
A házak rendszerében a lámpa az egyes villanások között elmozdul. Eredmény: a házakhoz kötött megfigyelő külön-külön egyedi középpontokban keletkező számos nem koncentrikus táguló fénygömböt lát. Plusz amit a megfigyelő és a házak kölcsönös és nem változó elhelyezkedése meg a gömbök átfedése belezavar de az a lényeghez képest mellékes.
Egy inerciarendszer még az origójával együtt sem olyan misztikus, hogy falon áthaladó képességgel ruházza fel a nevezett fénygömböket. Nincs több fénycsík, ahogy egy mutáns is írta.
Annyit kellene még az előző példához helyesbítésként tennem, hogy
a rendszerünk origója körül koncentrikus gömbök közül az első utcánál egy,
a második mellékutcánál már kettő egymást követő,
a harmadiknál már három egymást követő fénycsík világítaná meg a házakat
ha valóban az origónk maradna a fénygömbök középpontjában..
Csak az a bibi, hogy a tapasztalat szerint az a fénygömb amelyik az első utcába behatolt, már nem tud a többi utcába is behatolni, mert a házak ebben megakadályozzák..
Így csak az egymást (a példaban 15 méterre) követő középpontú fénygömbök
középpontjai a mellékutcákkal együtt mozogva elmozdulnak az autónk origójából.
Így a házak között csak utca szélességű ív halad..