Biztatóan hangzik, amit írtál. Én is ebben reménykedek, hogy nem kell a 60 napot kivárni.
Viszont az kicsit aggodalomra ad okot, hogy az iktatás utáni 6. napon (ha a hétvégét is beleszámoljuk és nemcsak a munkanapok számítanak - tényleg ezt hogy számítják?) még nem nézett bele az ügyintéző. Szóval el tudom képzelni, hogy a 8-napos hiánypótlási célzatú átnézést se veszik szigorúan, illetve nem tudják betartani a sok munka miatt. Ugyanis a 6. napon adtam be az egyik hiányzó papírt és akkor mondták, hogy még bele se néztek.
A gyakorlatban ha csak az adott önkormányzati építéshatóság véleménye kell az építési engedély megadásához (tehát nem kell műemlékvédelmi, környezetvédelmi stb engedély), akkor ha már előveszik a kérelmet/dokumentumokat egyből foglalkoznak vele és elejétől a végéig elbírálják? Vagy kiveszik, belenéznek, aztán néhány nap múlva megint előveszik, megint belenéznek és így tovább?
Szia!
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy iktatás után beérkezik az ügyintézőhöz az engedély iránti kérelem. Amennyiben hiányt tapasztal, akkor azt az előterjesztéstől számított 8 napon belül hiánypótlási felhívás keretében kell bekérnie az építtető(k)től.
Amennyiben az engedély kérelem hiánytalan, akkor azt nem nagyon szokták tologatni (persze vannak kivételek: pl. ügyintéző elúszott a munkával, sürgős ügyek stb.).
A gyakorlatban ha csak az adott önkormányzati építéshatóság véleménye kell az építési engedély megadásához (tehát nem kell műemlékvédelmi, környezetvédelmi stb engedély), akkor ha már előveszik a kérelmet/dokumentumokat egyből foglalkoznak vele és elejétől a végéig elbírálják? Vagy kiveszik, belenéznek, aztán néhány nap múlva megint előveszik, megint belenéznek és így tovább?
Ott igen és még néhány nagyvárosban is. Az eszement átszervezés helyett pl. az egész országot központi pénzből le kéne fotózni és aztán elszámoltatni az önkorikat, hogy mit kezdtek az adatokkal.
De várható változás: az ügyintézés lassabb lesz és a kistérségi jegyzők össze fognak veszni a települési jegyzőkkel és polgimesterekkel. Az így kialakuló légkör és körülmények miatt az önállóan dolgozni tudó és akaró ügyintézők egy része előbb-utóbb otthagyja a közigazgatást (visszatér a versenyszférába), kvázi nőni fog a tipikus aktakukacok száma. A települések településfejlesztés célú bevételei csökkennek. Vagy a települések településfejlesztési akarata vagy az eljárások hatékonysága fog jelentősen csökkenni.
Jelenleg is vannak olyan kistelepülések, ahol nem végeznek kiemelt építésügyi feladatot, de ott olyan is az ügymenet!
Persze lesz ahol működni fog a dolog, de szerintem ez a kevesebb. Aki ezt kitalálta az az életben nem dolgozott egy percet sem "terepen".
A légifotó az nagyon jó módszer. Egy baja van, pénzbe kerül. Az önkorik jó része még az alaptérkép frissítésére se szán pénzt (egyik községben 97-es (!) térképről kell dolgozni), miért költene erre? Pedig de jó lenne nálunk is....
Ez nem az építési bírság (az jelenleg is van és a maximuma a csillagos ég), hanem az építésfelügyeleti bírság. Sok értelme a bevezetésének nincs, max az, hogy a bírság ezentúl még részben se kerüljön az önkorihoz (megjegyzem igen hasznos céllal), hanem az egésszet az állam nyelje le. Van egy működő rendszer, miért nem annak a munkafeltételeit és ellenőrzését javítják?
Ez pont olyan, mint a központosított éphatósági engedélyeztetés. Jelenleg odáig "lementek" a tervek, hogy minden marad úgy ahogy van, csak az ügyintéző főnöke nem a települési, hanem a kistérségi jegyző. Na és akkor mi van? Nekem kukk mindegy, hogy melyik hozzánemértő balf...sz próbál mindenbe belepofázni!
Most hallottam, hogy szigorítani fogják az építési bírságot, és az új tarifa
50 000-10 000 000 Ft között fog mozogni.
Remélem ezekután kicsit változni fog az emberek hozzáállása a:
Jó lesz az úgy, is! Úgyse nézi azt senki. Irányából.
Egyébként budapestet évente szokták repülőgépről fotózni és ha észrevehető változás van a fotókon felszólítják a tulajdonost a fennmaradási beadására (ha van kapacitása az önkorinak erre)
Viszont ha valaki arra hivatkozik, hogy már 10 éve is így volt, akkor előveszik az 1995-ös légifelvételt és leellenőrzik.
Bocsánat kicsit kapkodtam, az az 53e csak 35e és néhány szorzó is rosszúl került be. Elnézést, kicsit rossz napom van. Tehát a 45 sz. hozzászólásom helyesen:
Van egy alapilletmény, ez jelenleg 35.000 Ft. A köztisztviselő fizetése ebből az iskolai végzettsége (közép v felsőfokú) és gyakorlati ideje alapján kerül megállapításra. Egy felsőfokú végzettségű dolgozó szorzója 1 év munkaviszonnyal 2,1 (73,5eFt), a maximálisan figyelembe vett 37 évnél 6 (210eFt). Középfokú végzettségünél ugyanezek 1,7 (59,5eFt) és 4,4 (154eFt). A közbenső értékek egyszerű interpolációval kiszámíthatóak vagy a táblázatból leolvashatóak. Aztán, hogy ez sok vagy kevés azt mindenki döntse el magában.
Minden esetre akit nem lehet megvesztegetni, azt sem anyagi, hanem erkölcsi okokból !!!
Ha már a KET és a lebénulás. Nem tudom olvastad-e? A lényeg az, hogy a KET előírásainak hatására közigazgatás pont a következő választásokra fog teljesen lebénulni, mindenféle létszámcsökkentés nélkül.
Egyébként ha jól értelmeztem a KET idevonatkozó részét (bár még csak futólag "ismerkedtem" vele), nem lesz szükség a 46-os és 85-ös módosítására sem, a kifüggesztés alkalmazásához. De ismétlem, ez még csak az első benyomások alapján!
Van arra lehetőség, (persze kell hozzá ügyintézői akarat is), hogy az ép.engben (aztán a használatbavételiben ismét így) a benyúló párkányra ideiglenes engedélyt adnak. Ez azt takarja, hogyha a szomszéd tényleges építését zavarná, akkor ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül meg kell szüntetni, a szomszéd valós építési igényeinek lehetővétételéhez.
Azt, hogy megéri ez a mód, csak te meg a tulaj tudjátok eldönteni, és persze kell hozzá egy értelmes ügyintéző.
Azért nem nyúlhat fölé, mert ha ő ezt esetleg meg akarná emelni, akkor a te ereszed ebben zavarná. Jogszabályilag ő megemelheti az építményét, mert a szabálytalan állapotú építményen átalakítást úgy és csak úgy lehet végezni, hogy ezzel a szabálytalanság nem nő! Az nincs előírva, hogy csökkenjen a szabálytalanság mértéke, vagy szabályossá kell tenni. Természetesen ez az előbb leírt elévülési idők letelte után érvényes, az előtt meg jöhet a bontás vagy a továbbépítési tilalom.
Van egy alapilletmény, ez jelenleg 53.000 Ft. A köztisztviselő fizetése ebből az iskolai végzettsége (közép v felsőfokú) és gyakorlati ideje alapján kerül megállapításra. Egy felsőfokú végzettségű dolgozó szorzója 1 év munkaviszonnyal 1,8 (95,4eFt), a maximálisan figyelembe vett 37 évnél 5,2 (275,6eFt). Középfokú végzettségünél ugyanezek 1,3 (68,9eFt) és 3,8 (201,4eFt). A közbenső értékek egyszerű interpolációval kiszámíthatóak vagy a táblázatból leolvashatóak. Aztán, hogy ez sok vagy kevés azt mindenki döntse el magában.
Minden esetre akit nem lehet megvesztegetni, azt sem anyagi, hanem erkölcsi okokból !!!
Még nem sikerült tisztázni. Mi van, ha régebben mint 15 év? Alkalmazkodni kell egy, a szabályozási tervnek nem megfelelő elhelyezkedésű épülethez? Ami ráadásul sohasem fogja zavarni az átnyúló 50cm-es ereszt, mert 2m-el alatta van annak gerince és mivel ez egy fészer, amit úgysem lehet tovább építeni, mert a rendezési terv szerint el kellene bontani, nem látom értelmét, hogy miért kellene oda attika?????
Az ügyintézők témakörben szólnék hozzá. Mi mindig az "élő" találkozás híve voltunk, és vagyunk. Tehát minden ügyintézést személyessen intézünk. (persze ha mód van rá) Sőt, ha tudjuk mindig ketten a párommal tiszteljük meg az ügyintézőt, evvel is talán érzékeltetjük, hogy fontos a dolog. Azt vettem észre, hogy ilyen formán az ügyek intézésének az ideje, legalább 25-30 %-al csökken. Példa: Hetente tisztelem (tiszteljük) meg az önkormányzatot, és a legutóbbi ottlétünkkor, mondta a hölgy, hogy 2-3 héttel meggyórsíthatnánk a folyamatot, hogyha átmegyünk a földhivatalba és kikérjük a szomszédok tulajdoni lapját. Így is tettünk, és 1 óra alatt a kezében voltak az iratok... Volt, hogy három hétig nem voltunk itthon, és az alatt az idő alatt semmi sem intéződött. A megvesztegetésről meg azt hallottam, hogy olyan szinten vannak megfizetve az önkoris alkalmazottak, hogy nem éri meg nekik a kockázat. Nekem jövő hét hétfőn van a következő jelenésem... :)))
Nyilvánvalóan rosszhiszemű az ügyfél, ha a hatóságnak valótlan adatot szolgáltatott, azt félrevezette
Gondolom ezek miatt lehetett megváltoztatni a határozatot. Még ha nem is volt rosszhiszemű az építtető, a valótlan adat akkor is ott szerepelt az eredeti tervben. A hibát gondolom az építész követte el.
Ja ez egy kicsit másról szól! Ez ráépítés, és ott a szomszéd tulajdona sérülne. Viszont volna egy kérdésem.
Oldarhatáros beépítés van előírva egy telekre. A szomszéd épülete (régen épült) a telek végében van, "zártsorúan" kialakítva. Az építési hely mellett, a szomszédnak van egy oldalhatáron álló, félnyeregtetős fészere (ugyebár a rossz oldalon). Az önkormányzat azt mondja, hogy a fészer fölé nem lóghat a tervezett épület eresze, ott attikát kell kialakítani.
Ilyen esetben tényleg alkalmazkodni kell egy rendezési terveknek nem megfelelő melléképülethez?
Októbertől, ha minden igaz, a KET alapján már lesz rá lehetőség.
Amennyiben honatyáink is akarják, akkor lehetőség lesz rá.
A 46/1997-es KTM r.-et és a 85/2000. FVM r.-et is módosítani akarják ennek érdekében.
Ekkora létszámcsökkentés esetén lebénul a közig. Majd amikor a kötelezően ellátandó feladatokat sem tudjuk határidőben elvégezni - már most is csak nehezen -, akkor lesz nagy kapkodás.
Jogszerű volt, mert komoly jogi kutakodás előzte meg, és az ellenérdekelt fél ügyvédje is elfogadta. Nem én jártam utána, így nem megy séróból félinfót meg nem szívesen mondok.
A lényeg a szituban az volt, hogy terv, engedélyezve, épül, amikor kiderül, hogy a telkhatár nem ott van ahol, hanem jóval beljebb. Hosszú huzavona után a határozat módosítva lett kisebbre véve ezzel az épületet, amit vissza is bontottak.
Nem lehet hogy az a határozat módosítás nem volt jogszerű, csak az ügyfél nem fellebbezett? És itt nem a közig hivatalra gondolok, mert tapasztalataim szerint (igaz nem túl sok van velük kapcsolatban) a közig hivatal nem mer felvállalni törvény értelmezést, és ilyenkor visszapasszolja a dolgot. De most már nagyon kíváncsi lettem, hogy helyesen értelmezem-e az ÁE törvényt. Azt hiszem ennek utánajárok a BM-nél.
2002-ben egy új homlokzati bejáratot terveztem egy meglévő épületre. Tervtanácsi állásfoglalást is kért az önkormányzat, a főépítész sk. írt, hogy olyan kicsi a változtatás az épületen, hogy ő egyszemélyben megírja a javaslatait. Szerinte az épületről le kell venni az összes redőnyt és a meglévő ablakokat a 15 évvel ezelőtti osztásokkal kell beépíteni (nem erről szólt a terv). Az önkormányzat természetesen elutasította a főépítészi állásfoglalást.
Aztán a műemlékhivatal mint szakhatóság fellépett, 2 héten belül reagált a tervemre (műemléki környezetben volt elvileg az épület). Bementem egyeztetni, két hét múlva elutasítás. A műemlékhivatalban is rákérdeztem hol a határozat a védetté nyílvánításról nem tudott ilyet mutatni. Vitatkoztam velük egyet-kettőt, aztán 4 hónap múlva engedélyezték végül is a tervem. ( az egyik szomszédot nem találták)
2 év múlva jött a határozat, hogy műemléki környezetté nyílvánították az ingatlant, ekkor vették csak védelem alá. Az önkormányzat a rendezési tervben szerintem jogtalanul szereplő adatokat vette figyelembe, mikor szakhatóságként megkérte a hivatal véleményezését.
Tévedtem. A szerzett jog e szerint él 1 év előtt is, bár kétségeim vannak, mert történt meg már határozat módosítás szerzett jogot sértve és jogszerűen, de most meg nem mondom mi alapján. Ugyhogy ezt csak mint kisbetüs észrevételt tekintsük.
Ellenben, már sokadszor, elmondanám, hogy a szakhatóságok döntő többségének 30 napja van reagálni.
Szerintem tévedsz. Ha a szakhatóság 15 napon belül nem reagál, az ÁE szerint az beleegyezés. Szintén az ÁE kimondja, hogy a szakhatóság csak akkor fellebbezhet ha a 15 napon belüli válaszát nem tartalmazza a határozat. Ugyancsak az ÁE kimondja, hogy jóhiszeműen szerzett jog esetén nem lehet visszavonni a határozatot és a rosszhiszeműség bizonyítása az államigazgatási szerv feladata!
A határozat módosítása és visszavonása
61. § (1) Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.
(2) A közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
(3) A határozat módosítására, vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulását (20. §) az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(4) A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti.
(5) A határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
A módosítás, visszavonás törvényi előfeltételei a következők:
- a határozat jogszabályt sért;
- felettes szerv, vagy bíróság még nem bírálta el a határozatot;
- a határozat közlésétől számítva egy év még nem telt el;
- a közigazgatási szerv csak egy ízben élhet a visszavonás, módosítás lehetőségével;
- az intézkedés nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot;
- az ügy érdemi eldöntését befolyásoló eljárásjogi szabálysértést követtek el (pl. tárgyalásról a hatóság nem vett fel jegyzőkönyvet, az építési engedély kiadása előtt nem kérték ki a szakhatóság véleményét, kizárt személy vett részt a döntéshozatalban).
Az ötödik előfeltétel igen alapos elemzést igényel. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme az ügyfél érdekében zárja ki a határozat megváltoztatásának, vagy visszavonásának a lehetőségét. Ez a jog a magánszemély, jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem bíró szervezeteket egyaránt védi. Az 1981. évi módosító szabállyal (addig csak a magánszemélyekre vonatkozott az itt tárgyalt jogvédelem) az Áe. kifejezésre juttatja az ügyfelek egyenjogúságát. A jóhiszemű jogszerzés (bármilyen rövid ideig is tart) általában a határozat közlésével következik be. Ezzel azonban a jogvédelem még nem áll be. A törvény ugyanis összetartozó feltételként a jóhiszemű jogszerzés mellé hozzáteszi a jog gyakorlását is. A jogvédelem beállásához adott esetben az is elegendő, hogy az ügyfél még ugyan nem kezdett hozzá az építkezéshez, de annak érdekében intézkedéseket tett (pl. megrendelte az építőanyagot, a telekre szállíttatott egy teherautó téglát).
A jóhiszeműség fogalmát a törvény nem határozza meg, csak közvetve lehet a jóhiszeműséget és a rosszhiszeműséget értelmezni. Nyilvánvalóan rosszhiszemű az ügyfél, ha a hatóságnak valótlan adatot szolgáltatott, azt félrevezette, az államigazgatási szerv dolgozóját megvesztegette, tudatában volt annak, hogy a hatóság határozata jogszabálysértő. Amennyiben a rosszhiszeműség nem bizonyítható, az ügyfél jóhiszeműségét vélelmezni kell, vagyis az államigazgatási szervet terheli a rosszhiszeműség bizonyításának kötelezettsége.
Felügyeleti intézkedés
71. § (1) Ha a közigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes közigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes közigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság - a felettes szerve útján - a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek.] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi.
(2) A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha
a) a határozatot a bíróság felülvizsgálta,
b) a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene,
c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt,
