Csak sajnos azt mondják az okosok (pl. könyvek, tanárok), hogy a magról ültetett szőlő nem 100%-osan hordozza az anyaszőlő tulajdonságait (ezért is csak új fajták előállításához szokták használni a magról ültetést).
Erről esetleg van valakinek első kézből tapasztalata?
A szőlő magokat az érett szőlőszemekből kiszedegeted (leszopogatod róla a gyümölcshúst) és megszárítod. Mielőtt elülteted nem árt 2 napra vízbe áztatni, tapasztalataim szerint némi hideghatás is segít a csírázás megindulásában (hűtőben tárolás ültetésig).
Ellenkező esetben a magok egy része elfekszik és csak a következő évben kel ki!
Nálam előfordult, hogy a tavasszal hideghatás nélkül elültetett magok egy része csak a következő évben kelt ki a szabadföldben. A jól előkészített szőlőmag talaj iránt nem túl igényes homokon ugyanúgy kikel, mint tápdús virágföldben.
A Szőlő topic oldalon olvastam, hogy lehet magvakkal is szőlőt szaporitani. Ez valyon, hogy is történik? Összel szedem ki a magokat és tavasszal ültetem el? Valyon milyen talaj kell hozzá?
Szép napot mindenkinek! Uj tag vagyok Erdelyből a Székelyföldről.Ezen vidéken még beérik a szőlő de csak a korai falyták.Sok okos tanáccsal lettem gazdagabb az oldal által.Én is probálkoztam szőlő oltással kisebb-nagyobb sikerrel. Majd még jelenkezem.
Nem raktam még el oltóvesszőt, gondoltam majd ráérek februárban. Most aztán nézegethetem, hogy melyik nem fagyott el, merthogy errefele nagyon hidegek voltak, én meg csak a tövét fedtem el a fagyérzékeny szőlőknek.
Válaszok : Az oltóvesszőket most is megszedheted. A beoltandó vessző vastagsága kell, hogy megfelelő legyen. (A nemessel azonos vastag.)
Megjegyzés : A siker egyik fő titka az oltóvessző sikeres tárolása. Ha barna a szem /oltáskor érdemes néhány rügyet kettévágni/ akkor be sem érdemes oltani. Csak üde zöld vágásfelületü oltóvessző a jó.
Már tárolás előtt érdemes meggyőződni arról, nem fagyott-e el pl. amit el akarunk rakni a hűtőbe, vagy nincs-e valami baja. /Rügy, vessző vágáspróba./ Aztán érdemes megfürdetni gombaölőszeres permetlében, megszikkasztani kissé, és ugy bezacskózni, gumigyűrűvel lezárt dupla fóliazacskóba.
Valanikor én is megpróbáltam, de nem fakadt meg. (Nemrég láttam képen egy ősi módszert, ahol Y-elágazás közepébe ék-oltanak érett vesszővel.) Viszont a zöldbe-fás 60-80 %-ban eredményes így, ha biztosra akarsz menni, akkor egy tővön 2 oltást készítve szinte 100 %.
Nagyrédén van három tábla fajtagyűjtemény, két soronként ültetve különböző fajtákkal. Ez elég sok mindent tartalmazott új nemesítésű magyar fajtákat is többnyire csak kódjellel jelölve.
A nehézségek innen jönnek: A gazdája (jelenlegi gondozója) számomra nem a legtisztább. Tudtommal a Károly Róbert Főiskolához került (gyöngyös), amibe beolvasztották az egri kutatóintézetet is. Mindenesetre is akárki gondozza is a korábban gondosan kirakott és karbantartott fajtanév táblákat hagyta szétrohadni úgyhogy első blikkre nem lehet megállapítani, melyik sor milyen fajta. Hogy a térkép fellelhető-e nem tudom. Meg tudom esetleg érdeklődni, hogy a régi szőlőskert tsz. időkben ki volt a talapítést vezető ember és esetleg vele lehet beszélni. Ha ez érdekel.
Esetleg a Heves megyei hegyközségeknek írhatnál egy kör-e-mailt (amelyeknek van címük), nem sokba telik, hátha tudnak valahol ilyen ültetvényről. Nekem mintha rémlene a Zalán szőlő neve valahonnan, talán valamelyik Debrőről.
Hát igen a guglit, már én is szénné használtam a keresés során. Amúgy a cikk írójával közösen keressük a szőlőt.
Józsi bácsit kérdeztem, hogy ki palackozza, meg is adta az iskola címét. Ott viszont mindenkivel beszéltem, de senki nem hallot még soha a fajtáról. Érdekes.
Talán fontos információt felejtettem el a kérésem során, mikor nem írtam le a szőlőfajta korábban állami elismerésre szánt nevét. Akkoriban Zalán-nak hívták és szaporították, hátha így beugrik valakinek.
Új vagyok ezen a fórumon, ezért bátorkodom rögtön egy kérdéssel előállni.
Hallott-e már valaki a Füredgyöngye szőlőfajtáról?
Dr Csizmazia Darab József barátom és jóföldim, a szőlő nemesítője kért meg arra, hogy ezt a fajtát telepítsem el Balatonfüreden. Ezt a fajtát a szülővárosa iránti tiszteletből nevezte el így.
Sajnos sehol nem bukkanok rá a fajtára. Bár a balatonfüredi kertészeti szakközépiskolának van egy Csizmazia fajtagyűjteménye, de sajnos a telepítési terv elkeveredett. Végigtelefonáltam már minden kutatóintézetet, az Egrit is, ahol keresztezte, továbbá rengeteg oltványtermesztőt, de senki nem tud semmit.
Amit kiderítettem:
Ezt a fehér interspecifikus szőlőfajtát 1960-ban keresztezték Egerben. A Medoc Noir volt az anyafajta, míg az EGER 2. volt az apafajta. Először az Egri Csillagok sorozat tagjaként, akkor az ECS 36-os nevet kapta. 1984-ben az OMMI nyilvántartásba vette.
Amin el tudok indulni az a három tőke, ami a szakiskola udvarán és az az egy tőke ami Józsi bácsi édesapjának a sírján van. Ebből a 4 tőkéből, azonban nagyon nehezen jön össze a tervezett fél hektár.
Hálás lennék ha valakinek eszébe jutna valami jó ötlet.
Ez két hatalmas fürt arról a szőlőről amit idén tavasszal oltottam zöldbe James által küldött fás vesszővel. Ugy néz ki, hogy beérik, pedig nem valami korai lehet, mert a két másik fehér fajta amit küldött már ehető, ez meg még savanykás.
Jó évben 80%, de a legrosszabb esetben is 50%. Ezért én egy tőkébe mindig legalább két oltást teszek, 1-2 hét különbséggel. Így az eredmény közelít a 100%-hoz.
(Az oltás helye alul a sárga kötözőnél van.)