Keresés

Részletes keresés

M.Zoli Creative Commons License 2008.07.30 0 0 59

Udv.

 

Ezzel vitaba szallnek. Lanctalpat szallito teherautok leteztek a Szu-ban, meg mindenhol mashol is. Csak mas celbol, mint amit Rezun mond. A lanctalp fogyoeszkoz, kopik, megvan az elettartama, es ha eleri az elettartama veget, akkor ki kell cserelni. Ehhez pedig a harckocsi utan kell szallitani a lanctalpat, pontosabban az egysegek javito egysegei szallitottak a pot lanctalpakat javitasokhoz, illetve az aktualis cserekhez. Csak ugyebar ennek semmi koze az autosztradahoz. Ennyit tettem volna ehhez hozza.

 

Udv.

Előzmény: Zicherman Istvan (19)
nosi Creative Commons License 2008.06.08 0 0 58
zajlik az elet :)
tantoknife Creative Commons License 2008.06.05 0 0 57
Szia
Semmi gond, eddig is elvoltam, meg van is saját gyűjteményem, de a frissités mindig cél .
Köszi
Tanto
Előzmény: Zicherman Istvan (56)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.06.04 0 0 56
Tiszteletem, Tanto-mester!
Csak éjszaka keveredtem haza, ezért még nem tudtam válaszolni.
Feltétlenül utánnanézek, hogy mi van, ami elérhető.
Előzmény: tantoknife (55)
tantoknife Creative Commons License 2008.06.02 0 0 55
Küldtem mailt ....megkaptad ?
Tanto
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 54
Folytatás.
.................
(még egyszer bocsánat az elütésekért és fogalmazászavarért:()

Sztálin agresszív szándékait bizonyítandó, illetve azt, hogy a SzU nem védekező, hanem támadó háborúra készült, Rezun azt írja, hogy Zsukov 1941 tavaszán szétzavarta az előkészített partizán-kádereket és likvidálta a partizán-bázisokat Belorusszia erdőségeiben.
Először is, a partizán-káderek és bázisok felszámolása nem 1941-ben, hanem 1936-ban indult (a ,,D-munkálatok"-ról nagyon sokat írtak nálunk az utóbi 15 évben, csak a lusta ember nem olvasott róla).
Másodszor, a partizánok időnek előtti kiképzésének ötlete és a hozzá kapcsolódó összes munka az NKVD-tőlszármazott, akésőbbiekben igen híressé vált Sztarinov ezredestől. Maga az NKVD foglalkozott minden olyan munkával, ami a tervhez kapcsolódott. A Honvédelmi Népbiztosok Tanácsának és a Vezérkarnak ehhez semmi köze sem volt.
Harmadszor, a döntés, hogy beszüntetik azezirányú munkákat magától Sztálintól eredt, aki attól félt, hogy a fegyverek és hadianyagok a németek (vagy más agresszor) kezébe kerülhetnek, egyes esetekben pedig a szovjet hatalom ellen fellépők használhatjákfel ezeket, hogy csapást mérjenek a Vörös Hadsereg hátába (az ilyen gyanú megalapozottságának megvitatása nem tartozik cikkünk tárgyához).
És végül negyedszer, éppen 1941 júniusára lett felállítva a Wehrmacht vezérkarának utasítására kilenc őrhadosztály (207., 213., 221., 281, 285, 286, 404, 444. és 454.) és négy őrdandár (201., 202, 203, és 204), és éppen a felderítés azon adatai alapján, hogy a SzU saját területén, már békeidőben kiépítette a bázisokat a partizánmozgalom számára, és hogy ennek következtében komoly veszély fenyegeti a német hadsereg utánpótlási vonalait. Az említett német őr egységek állománya kizárólag a SzU területén került bevetésre.
Mellesleg, tisztelt olvasó, ha észrevette - a Rezun szerint gyenge német felderítés, amely nem tudott eljutni a német gimnáziumok földrajzi atlaszaiig, és nem volt tisztában még a SzU vasút és közút hálózatával, hirtelen - mint kiderül - kiválóan informált a partizánmozgalom kibontakozásának legtitkosabb, szigorúan őrzött tervéről.
Ez egy dokumentáltan rögzített tény. Mi a francnak kellett a németeknek felállítani az őrhadosztályokat, ha nem akartak háborút folytatni a SzU területén, és addig nagyszerűen megvoltak nélkülük?

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (53)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 53
Folyt.
.................
Térjünk közvetlenül a második fejezetre, amelyben Rezun ostorozza az egész szovjet, második világháborúval kapcsolatos történelemírást, és egyértelműen ,,hazugnak" kiáltja ki. Ezt is furán teszi: a hatkötetes ,,A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja, 1941-1945" kiadvánnyal kezdi. Ami egy maximálisan leegyszerűsített, egy átlag olvasóra orientált kiadvány, amelynek ő majdhogynem hivatalos információs és enciklopedikus történelmi tartalmat tulajdonít, és ebből a pozícióból kezdi a ,,kritikáját". Miért nincsenek felsorolva a katonai körzetek, és miért nincsenek megnevezve a körzetek parancsnokai, név szerint, 1941 nyarán? Miért nincsenek felsorolva a hadseregek számai, teljes állományuk, parancsnokaik és diszlokációs körzeteik? Hűha! Sikerült legyet fogni a szar fölött, mit ne mondjak! Az ítélet azonnali és visszavonhatatlan - a hatkötetes hazug! A háború szovjet történelme - az egész hazug! Utánna meg már egészen hisztérikussá válik a szerzőnk - a gépesített hadtestek - mennyi volt belőlük, a feltöltöttségük szintje, mennyi mingdegyikben a járművek, katonák száma? Aham, elhallgatjátok! Elrejtitek a nép elől az igazságot!
A járatlan olvasó pedig még csak nem is sejti, hogy amennyiben mindez szerepelne egy népszerűsítő kiadványban, akkor nem hat, hanem hatszáz kötetes lesz a munka. Ez körülbelül olyan, mintha L.N.Tolsztojtól elvárnánk a ,,Háború és békében", hogy sorolja fel az orosz és francia hadsereg papír és tényleges harci létszámát, sorolja fel az ezred és osztály-parancsnokok neveit, a málhás és hátas lovak teljes állományát és annak állapotát, a kardok élességének mértékét, és hogy mennyi pisztolylövedék volt huszár-ezredenként. Ha meg nálad, Ljova, - legalább is Rezun szerint - ez nincs megadva, akkor az egész munkád egy kalapot nem ér.
Szuvorov úr, pedig maga ismét lapot váltott. Minden egyes történelmi munkának megvan a részletességi szintje. Maga azt kitűnően tudja, hogy amennyiben túlterhelünk egy könyvet statisztikai adatokkal, akkor el fog benne vészni az adott történelmi munka fő vezérfonala. Bármely történelmi könyv bármely szerzője olyan mennyiségű statisztikai adatot használ fel, amennyi - véleménye szerint - elősegíti a nézőpontja megértését, segít megértetni az adott történelmi eseményt. Hiszen maga is, saját opuszában, nem az összes, és nem minden harckocsi adatait sorolja fel azok közül, amik részt vettek a háborúban, hanem csak azokat az adatokat használja, amik magának megfelelnek. A hadtörténelmi témájú népszerűsítő könyvek nem haditechnikai szakkönyvek, vagy statisztikai szöveggyűjtemények.
Úgyhogy, amennyiben az olvasó az egyik, vagy a másik kiadványban nem talál rá a neki szükséges adatokra, ez még nem jelenti azt, hogy azok nem léteznek, vagy hogy azokat szándékosan elrejtik előle. Ha ez a mindent ostorozó könyve Szuvorovnak úgy 1965-ben, vagy 1975-ben jelent volna meg, még azt mondanám, hogy akkor meg lehetett vádolni a szovjet történelemírást bizonyos szintű elhallgatással, és valóban nehéz volt kikeresni a megfelelő számokat. Bár ez sem valami konkrét fene nagy titkosság miatt volt az esetek többségében, hanem egyszerűen nem voltak meg a megfelelő emberek a megelőző munkára, vagy egyszerűen az adott témák senkit sem érdekeltek a kutatók közül. Viszont 1995-ben előrukkolni egy ilyen könyvvel!.... Ejnye. Elég lett volna felnyitni a ,,Hadtörténeti lap"
Военно-исторический журнал (№3)) harmadik számát, hogy azonnal megkapja az adatokat az összes frontról, hogy mikor lettek felállítva, mennyi ideig léteztek, kik voltak a parancsnokok, és még azok rövid életrajza is szerepel benne.
De Rezun mind ebben, mind más könyveiben nagyon igyekszik elhallgatni az adott szakmai lap létezését. Ez a lap teljesen romba dönti az állítását, mely szerint ,,még most is elhallgatják a háború statisztikai adatait". Hazugság. Mellesleg még 1991-ben elkezdték benne megjelentetni a ,,Mein Kampf" fejezeteit (hogy ezt miért mondom itt - később majd kiderül). Bár, az is igaz, a további publikációktól eltekintettek. De a könyv fejezeteinek publikálását nem a KGB vagy az SzKP KB utasítására hagyták abba, hanem azután, hogy az angol sajtóban több felháborodott cikk jelent meg arról, hogy a Szovjetunióban náci propagandát folytatnak a történelmi szaklapok.

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (52)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 52
Veremejev (kritika Szuvorov ,,Öngyilkosság" könyvére

Folytatás
..................

Nos, kezdődik a könyv. Ne ragadjunk le az első fejezetnél, ahol félis suttogva szerepel egy beszámoló az ifjú tiszti kadét hősiességéről, aki bejut a háborúk történelmének titkos archívumaiba, a katonai tisztképzők könyvtárainak mélységes titkairól, a szovjet hadvezérek titkos memoárjairól (amelyek a természetben soha sem léteztek). Ez olyan, mint egy sajátos felvezető zene egy filnhez. A képernyő még sötét, még futnak az unalmas ,,sapkák" és szeretáblák, de a zene már kezdi felkészíteni a nézőt, saját hangulatot kölcsönöz az egész filmhez, ami megkönnyíti majd emésztését. Ugyan ezzela közhelyes sablonnal kezdi Rezun.
Csak nem kéne hazudni az őrkutyákról. Róluka Szovjet Hadseregben a katonák csak az őrszolgálati és helyőrségi szabályzatból kaptak ismereteket. Még a legtehetségtelenebb katona is, válaszolva az őrszolgálatba lépéskor, az ezred-ügyeletes tiszt kérdésére az őr kötelmeiről, és aki igen nehezen tudta feleveníteni a szabályzat többi pontját, erre a részre örömtelien elkezdte szavalni: ,,Amint az őr meghallja az őrkutyák ugatását...". Ezeket a sorokat azért jegyezte meg szinte mindenki, mert a Szovjet Hadsereg egységeinél (nem a határőrségnél, belügynél vagy légierőnél - ott voltak kutyák) sehol sem voltak őrkutyák, és senki sem értette, hogy miért értekezik róluk egy egész fejezet.
Ne időzzünk el hoszabb ideig a dűhött vonításán sem, hogy mennyire is zártak a szovjet archívumok, mivel ez a világon mindenhol bevett praxis. Például, az USA-ban csak 2001-ben hoztak döntést arról, hogy leveszik a titkosítást az archívum egy részéről (ismétlem - egy részéről, és nem az egészről!), ami az USA és az Bwehr, illetve SD munkatársai között együttműködésről értekeznek, 1945-47 között. Nagy-Britanniában a hasonló archívumok a mai napig zártak. Úgyhogy Rezun hamiskártyás szokásai már az első fejezetben előbukkannak. Kezdetét veszi a lapok cseréje.
Azt is hozzá kell tenni, hogy az archívumok nem egy-két iratból állnak, amelyek majd rögtön megmondják a jónépnek a Tuti Nagy Igazságot. Az archívum - több százezer polc, több millió akta, több tísz és száz milliárd lapnyi dokumentum. Parancsok, direktívák, jelentések, térképek, elszámolások, ajánlatok, kérvények, felterjesztések, pénzügyi könyvelések, hadműveleti és esemény-naplók. Csak egy példa: mindössze egyetlen ezredben, csupán alaki parancsól évi 365 (vagy 366) készül. És ehhez még jönnek a szolgálatbalépési parancsok, technikai és ellátási, illetve hadtáp-parancsok, egyéb rendelkezések. Ez több millió unalmasabbnál unalmasabb papír, és hegyomlásnyit kell átlapozni belőlük, illetve évekbe kerül, hogy az ember kiszűrjön pármi, publikálásra érdemes érdekességet. A Szovjetunióban még létezett a Történelmi-archívumok Egyetem, ahol éppen az ilyen munkára képeztek szakembereket.
Valamit előásni az archívumokból és egy esemény képét felvázolni semmivel sem könyebb, mint komoly régészeti leletre bukkanni.
Úgyhogy a hőbörgés afelől, hogy zártak az archívumok ( és nemcsak Szuvorov részéről), vagy az adott területen tanusított totális unkompetencia, vagy pedig szándékos hazugság, amelynek egyetlen célja van - kiváltani a ,,népharagot", vagy megvádolni valamely kormányt a nép szándékos megtévesztésével.

(Folyt.)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 51
F.P. ,,Szpecnaz" konyve Szuvorovbol van osszeollozva... Az ,,Akvariumbol" es a ,,Szpecnazbol".
Előzmény: Törölt nick (50)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.16 0 0 50
Eddig csak átfutottam a topikot, de úgy látom Földi Pál is állandóan ezt a Szuvorovot idézgeti. A Szpecnaz könyvében állandóan emlegeti is, hogy Szuvorov Szpecnaz tiszt volt.
ouzo Creative Commons License 2008.05.16 0 0 49
A mult-kor -on 4 millió német katonát írnak... (no ennyit arról a portálról).
Előzmény: Némedi László __ (44)
Plieur Creative Commons License 2008.05.16 0 0 48

A nem németekhez egy kis kiegészítés:

A Besszarábiai hadműveletekre csoportosított román erők:

3-ik és 4-ik román hadseregek

Ebben:

12 gy. hadoszt.

1. pc. hadoszt( 130 tank)

1 hör. hadoszt.

1 tart. hadoszt.

1 gy.gárdahadoszt.

3 lov.dandár

3. hegyivadász dandár

2. erődítési dandár

1 légihadtest ( 205 bevethető gép, ebben 2 bombázó+1 vadász  flotilla)

1 tengerészgyalogsái  ezred

Dunai Osztály: 15 hadihajó+30 kisegítő hajó ( ebben 4 monitor)

Tengeri Osztály: 14 hadihajó+9 kisegítő hajó+20 hidroplán ( ebben 4 romboló, 3 korvett, 1 tengereralattjáró)

Összlétszám tengerészek és légierő nékül: 325685 fő.

A Prut mentén+5 német hadosztály, meg 420 német repülőgép.

Román források szerinti szembenálló erők:

Bukovina: 12-ik hadsereg, pk. P.G. Ponedelin

Besszarábia: 9-ik hadsereg, pk. T. Cserevicsenko

Ezeket június 25-én összevonták a Deli Frontba, pk. I.V. Tiulenev

Összesen 25-én: 16 hadosztály, 364700 fő+Fekete tengeri Flotta+a VVS 1750 géppel.

Az összehasonlítási kulcs kb. a következő: 1 román hadosztály tűzereje kb. 2/3 egy németnek ( nem volt még befejezve a nagy 1940-es átszervezés, kellett a fegyverzet az éppen szerveződő 1941 mintájú tartalékhadosztályoknak ), durván megfelel egy szovjet lövészhadosztálynak, viszont nagyobb létszámmal rendelkezett.

Forrás: Ct. Kiritescu: Romania in al Doilea Razboi Mondial. Ed. Univers Enciclopedic, Buc. 1995

 

 

Előzmény: Némedi László __ (44)
Plieur Creative Commons License 2008.05.16 0 0 47
Köszönöm a helyesbítést, elnézést!
Előzmény: Némedi László __ (46)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 46
csak legyünk pontosak: Sztavka a német támadás után alakult meg
Előzmény: Plieur (43)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 45
a német csapatoknál még az is ott volt, hogy "keleten" (tehát nem (feltétlenül) az összes német)
Előzmény: Némedi László __ (44)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 44

a német jelentés (1941 jún 20. dátummal BAMA RH 2/v. 1326. számmal idézi az MGFA (Potsdam) könyve: Germany and the Second World War volume IV 318.oldal (angol fordítása az eredeti németnek):

 

német csapatok (ugye az egyéb szövetségesek nincsenek benne):

 

3.050.000 ember

625.000 ló

600.000 motorosjármű

3350 AFV (kivéve páncélos felderítő járművek)

4760 könnyű tüzérségi eszköz

104 army AA guns (88mm)

2252 nehéz tüz.eszköz

30 szupernehéz ágyú

 

 

 

szovjet oldal (mit nevezünk a határ menténnek, lszi definiálja valaki, addig a teljes szovjetet adom meg, de még azt is ami a távol-keleten volt)

(forrás: Boevoj i csiszlennij szosztav... Voenizdat, 1994)

5.434.729 (szovjet értékelés szerint a német irányba nézett, de nem a határ mentén feltétlenül: 2.742.881, a főparancsnokság tartalékában: 618.745)

erről a számról még azt kell tudni, hogy tartalmazza a Bolsie Ucsebnie szborit is 805.264 főt - Istrván majd fordítja :))

a többit számot is beírtam már más topikba, sőt térképeket is gyártottam már, keressetek rá

 

 

 

Előzmény: ouzo (40)
Plieur Creative Commons License 2008.05.15 0 0 43

Szia István!

A számokkal lehet vitatkozni, forrásokat összevetni. Ami viszont igazán bajos az a technika: nem lehet fábol vaskarika. A repülő tank az ok, létezett, de használható lett volna tömeges bevetési körülmények között? Az rendben hogy nem volt teherernyővel kidobható, sem fékező rakéták, sem rugós platform, de hogyan zajlott a leszállás harci körülmények között ? Mert azért Németország nem a kalmük sztyeppe...

Sebváltó üresbe, lánctalp feszesre húzva, aztán imádkozás hogy a leszállásnál ne essen szét semmi belül?

Szóval kisé más mese mint fékernyővel kihúzni egy Sheridant a C-130-as ból ( annak is kell utána egy alapos ánézés).

Zaloga egyik 84-es kiadású könyvében-sajnos csak kölcsön volt, említette hogy 1940-ben kipróbálták Beszarábia elfoglalásakor, érdekes hogy máshol nem találtam semmit, román forrást nm sikerült lelni , pedig 90 után sok mindent kiadtak ott is.

Rezun  semmivel sem rosszabb vagy jobb mint más szerzők akik kiemelnek egy haditechnikai eszköz esetleges szokatlan jellemzőjét, aztán jöhet a dicshimnusz, elmélet gyártás, stb.

Mert az a gyanum hogy a repülő tank szerű dolog inkább belterületen mozgatásra alkalmas, ott ahol az utak és vasutak hiányát kompenzája a meglévő leszállóhely .

Hogy mire képes egy megtépázott de még működőképes légierő és légvédelmi tüzérség egy vontató tandem ellen, ott van az Arnheim-i példa.

És ezt még annó tudta a Stavka is, gondolom ott is komolyan kiértékelték a gyakorlatok tapasztalatait.

Kinek az érdeke? Rezun átállása után ki fizette a révészt?

A Natgeon meg no comment.

Előzmény: Zicherman Istvan (42)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 42

OFF

 

A Natgeo es a Disc. illetve Spektrumom levetitett ,,dok.filmeknel" meg azt is kell nezni, hogy ki csinalja a szinkront! Erre akkor jottem ra, amikor tobb Natgeon es a tobbin megjeleno filmet volt szerencsem latni angolul es oroszul is, mielott megneztem magyarul (a Natgeonak es a tobbinek van orosznyelvu adasa is).

A magyar szoveg rengeteg esetben jelentosen elter az eredeti angoltol, mikozben az orosz es angol kozott nem lattam kulonbseget.

 

A kerdes mar csak az, hogy mindez kinek az erdeke, es miert?

 

ON

Előzmény: ouzo (40)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 41

Meg visszaterunk a szamadatokra. Hogy mennyi is az annyi.

 

 

Add ketto. A Natgeo kinyalhatja a seggemet, es sorban mindenkiet, mivel hajlamosak elfelejteni, hogy egy nagyszeruen mukodo viziut vezetett a varosba, illetve az NKVD-nek vajmi keves koze volt a harcolok moraljahoz (mar a fszom tele van a bulvarsajto es urbanlegendes stilussal:///), mivel a varosban olyan egysegek harcoltak, amelyekben az elit alakulatokbol (ejtoernyosok, muszaki zaro, rohamutasz), a ,,tokosokbol" (tengereszgyalogsag), es onkentesekbol (garda hadosztalyok, komszomol es kommunista zaszloaljak) alltak.

Előzmény: ouzo (40)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 40
A német támadás megindítása előtt az én tudomásom szerint 2 milliós szovjet sereg állt szemben egy másfél milliós német sereggel. Ezek a számadatok jók?
Egyébként én nem tudom elfogadni azokat a magyarázatokat sem, hogy nem akartak offenzívát indítani, mert a harckocsizó személyzet képzetlen volt, a tisztek nem tudták a dolgukat, etc. Ez sohasem zavarta a Vörös Hadsereg felsővezetését. A lengyelekkel ellentétben ők tényleg küldtek lovascsapatokat a beásott németek ellen. Bár nem tudom, mi céllal, talán hogy a lekaszált lótetemek bűze elkergeti az ellent.


u.i.:
(Pont tegnap néztem a Natgeo (bár a Natgagyi elnevezés jobban stimmelne) a sztálingrádi csatáról készült filmet. Meglepő volt színesben látni a felvételeket.
Mindenesetre maga a komment az minőségen aluli volt újfent, ahogy azt már a natgeós "történelmi" filmektől megszoktuk volt. Információ szinte semmi, inkább bulvárstílus. Mindenesetre arra kitértek, hogy a várost védő szovjet katonák páratlan kitartását a visszavonulási út hiányának - és az NKVD-nek- tudhatjuk be.)
Előzmény: Zicherman Istvan (39)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 39

Nemetorszag Lenin kapcsan abszolute korrekt. Bar o is inkabb mint elmeletrol beszelt (a gyakorlatnak Trockij volt nagy hive)

 

Nem gondolok semmi rosszat (tudom, hogy szorakozasbol nem kotozkodsz), mindossze megjegyeztem a jovore nezve, hogy a tomondatokban beszeloket, bekiabalokat, vagy akiknek a mondandoja nem kapcsolodik a temahoz - toroltetem.

Előzmény: ouzo (38)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 38
És a non sequiturokat továbbá is észrevételezni fogom; ( nem rossz szándékból, akármit is hiszel, hiszen látszik, hogy érdekel téma) ez a fórumok egy bosszantó velejárója. (a poénkodást viszont nehezen, de mellőzni tudom)
Előzmény: Zicherman Istvan (36)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 37
Bár a francia szszk poén, az viszont nem, hogy Lenin Németországban szocialista forradalmat képzelt el, és Lengyelországgal együtt már a leendő nagy szovjetbirodalomba tartoztak volna.

Azaz beállítani úgy, mintha szovjet részről soha nem lett volna szándék a támadásra, éppenolyan , mint amilyet bírálsz (szuvorov). A beírásaim nem rossz szándékúak, csak ezeket reagálják le.

(Mondjuk szerintem a BT tankok gyorsaságából levonni azt, hogy az autópályára szánták, az olyan mintha a ka-36 98% lebegési teljesítményéből azt, hogy azt mélyföldek ellen szánták...)

Viszont pl.a Seelöwe hadművelet először eltolása, majd lefújása már elgondolkodtatóbb.
Előzmény: Zicherman Istvan (36)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 36

Mielott vitatkozol - nezd meg, hogy mikor keszult el a Barbarossa, es mely tanacskozason dontottek el a terv kidolgozasat.

A ,,Francia SzSzK"-s sztorikat meg hagyd meg magadnak.

 

Minden hozzaszolalast, ami melloz:

 

1.Tenyanyagot,

2. Hivatkozast.

3. Nincs koze kozvetlenul a temahoz.

 

- toroltetek.

Előzmény: ouzo (34)
Plieur Creative Commons License 2008.05.14 0 0 35

Szia István!

Köszi a fordításokat. És lenne egy kérdésem, én már ilyen kiváncsi fajta vagyok.

A 39-es lengyel hadjárat után kialakult egy új határ, azaz egy szovjet támadás esetében a németek által elfoglalt területek mintegy ütközőzóna lehettek volna, ahol a Wehrmacht felfoghatta volna az első lökést. És nagyon hasonlított volna a folytatás az első világháborúshoz. Viszont egy ilyen konfliktus esetében, ahol várható volt egy kemény német ellenállás, nagyon is logikus lépés lett volna egy másik párhuzamos  is: Besszarábiából kiindúlva ( 1941 elején pld.) megtámadni a román olajvidéket, ehhez besegítve egy tengeri deszanttal, a Focsani-Namoloasa -Braila vonal mögött. Mivel ez volt a német gazdaság fő olajforrása, szépen megfojtották volna, annál is inkább mert 1939 vége óta az angol blokád életbe lépett. Nem is kellett volna megtartani, elég lett volna alaposan tönkretenni ( mint azt tették 1916 végén ), a Kárpátokat át sem kellett volna lépni, Bukarestet sem kellett volna elfoglalni. Na meg a légierő is vígan elérte volna...

Találtál erre utaló tervet vagy utalást rá az orosz forrásokban? Mert mint magánvélemény semmi logika abban hogy lerohanni Németországot, közben meghagyni a fő üzemanyagbázisát.

Előzmény: Zicherman Istvan (33)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 34
,A szárazföldi haderő parancsnoka 1940. július 21-én tudta meg a Hitlernél tartott megbeszélésen, hogy az utóbbi terveket sző Oroszország lerohanásáról."

Jó, Hitler minderől szőtt terveket, hogy az angolokkal/amcsikkal közösen seprik el a kommunizmust, meg talán az Atlantisz kiemeléséről is. Szóval ez a "terveket sző " kicsit kevéske...
Azt is tudjuk, hogy Lenin terveiben Franciaország is SZSZK volt.


Előzmény: Zicherman Istvan (32)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 33
(Folyt.)

Nézem a könyvet - mintha a számok is meggyőzőek lennének az ál-Szuvorovnál, és a tekintélyes forrásokra a hivatkozások is megvannak adva, és a felhasznált irodalom jegyzéke is mellékelve vagyon. A repülőgépek, harckocsik, egyéb eszközök adatai is mintha ott lennének. Meg a számuk, összehasonlító táblázatuk a Szovjetunió és Németország tekintetében. Úgymond, itt van, hasonlítsátok össze. Jól van, hasonlítsuk össze. Ráadásul vessük össze a forrásokkal.
...És hírtelen kiderül, hogy a számok több helyen nem stimmelnek. Fel vannak cserélve! Méghozzá úgy, hogy eleinte észre sem lehet őket venni és az összehasonlítások is a Rezunnak megfelelő mederben terelik a témát. Ugyan úgy, mint a kártyajátékban. Van egy hatosod, pedig kéne egy adutt ász - semmi gond Némi kézügyesség, azaz tollvonás, és készen áll az, amire szükségünk van. És ami fontos - pontos a számítás. De most őszintén - az olvasók közül ki fog leülni egy asztalhoz, hogy ceruzával a kezében elkezdje átböngészni a szakirodalmat? Azok, akik így tesznek, már rég nem nyitják ki Viktor Szuvorov könyveit. Már jól ismerik a hamiskártyás trükkjeit. A könyvei a diletánsoknak szólnak, azoknak, akik ezt-azt tudnak a hadtörténelemből, de mélyebben soha sem néztek utána a dolgoknak. Éppen az ilyeneket lehet megfogni a pszeudo-igazságos és szenzációhajhász ,,felfedezésekkel" a háborúk történelmének terén.
Nem pazaroltam volna az időmet a hamiskártyás újabb leleplezésére, de még egyszer megpróbálom óva inteni az embereket, és fel akarom hívni figyelmüket erre az irodalmi ,,hol a pirosra". Annál is inkább, hogy a kezembe került B.Liddell Hart ,,Második világháború" című könyve.Aki nem tudja, hogy ki ez a szerző - ez egy angol katonatiszt és tekintélyes hadtörténész, akinek a két monumentális könyvét (a megnevezett, és a ,,Strategy: the indirect approach")tartja a szakma Nagy-Britannia hivatalos, második világháborúhoz kapcsolódó álláspontjának. Ezt az angolt, mint, mellesleg, a szintén katonatiszt és történész Kurt von Tippelskirchet, akinek a következtetéseivel Hart több pontban is egyet ért, semmiképpen sem nevezhetnénk a Szovjetunió nagy barátjának. Nos, a könyvhez írt kommentárokban a következő olvasható Rezun firkáiról:
,,...A V.Szuvorov ,,munkáiban" szereplő összehasonlítás - 23 ezer szovjet harckocsi a 3350 némettel szemben - semmifajta kritikát sem áll ki. Ezeket az adatokat a tények nyilvánvaló meghamisításával kapta - az egyik félnél a hadseregben található járművek teljes számát veszi alapul, a másiknál - csak az első vonal harckocsijait."
(Б.Лиддел Гарт. Вторая Мировая война. АСТ.Москва 1999г. Terra Fantastica. Санкт-Петербург, 868 oldal).
Ezekhez a számokhoz és ehhez a ponthoz még vissza fogunk térni, és majd alaposabban szeműgyre vesszük, de most egyenlőre csak megjegyezzük, hogy egy tekintélyes szakmunka V.Szuvorovot mindenfajta kertelés nélkül hamisítónak nevezi.

(Folyt. köv.)

Baromira nagy a szöveg, majd lassan haladok...
Előzmény: Zicherman Istvan (32)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 32
(Folyt.)


Előző opuszaiban Rezun, mint a kétszer kettőt, meggyőzően bizonyítja, hogy nem is Németország támadta meg a Szovjetuniót, hanem pont az ellenkezője történt. Háááát, Hitler szinte néhány órára/napra megelőzte Sztálint. Egyszerűen nem volt mit tennie, különben a Vörös Hadsereg már 41-ben bevette volna Berlint.
Utolsó irásában Rezun azért elismeri - igen, mégis csak Hitler támadt. Valószínűleg eljutott az agyáig, hogy manapság Oroszországban a német tábornokok visszaemlékezéseit jóval gyakrabban adják ki, mint a szovjetekét. Azokban pedig feketén-fehéren ez áll: ,,A szárazföldi haderő parancsnoka 1940. július 21-én tudta meg a Hitlernél tartott megbeszélésen, hogy az utóbbi terveket sző Oroszország lerohanásáról." (H.Got ,,Páncélos hadműveletek").
Bár, az is igaz, ez egy csöppet sem zavarja a történelem ,,hol a pirossozóját", V.,,Szuvorovot". A legújabb ,,történelmi" alkotásában ismét mint a kétszer kettőt bizonyítja, hogy Adolf ezt azért tette, mert egyszerűen elmebeteg és szuicid hajlam volt. Sőt, a tábornokai is mind idióták voltak, meg a miniszterek is, a társaság kedvéért. Meg amúgy is - az akkori németek is marhák. Tetszenek tudni, olyan kis kedves, naív, gyengeelmélyű egyének. Őket meg éne sajnálni, de az a gonosz Sztálin bezzeg helyette több tízezres harckocsi armadáival megverte őket.
(Nem szép szó a marha, de ha már egyszer bevezette azt az irodalmi lexikonba a nóbeldíjas A.I.Szolzsenyicin, akkor mi is használhatjuk, nyugodt szívvel (A fordítótól - iaz eredeti szövegben az orosz ,,pridurok" szó szerepel, amit az irodalmi orosz nyelvbe valóban Szolzsenyicin hozta be, a magyarban leginkább az ,,agresszív félnótás" felelne meg, de maradtam a ,,marhánál":))
Meg amúgy is, Németország egyáltalán nem volt kész a háborúra, semilyen tekintetben sem. És csupán az égbekiáltó hozzá nem értés nemzetközi politika szintjén, a totális analfabetizmus hadtudományok terén, az önámítás, ami összeegyeztethetetlen volt az ország valódi helyzetével vitte bele Hitlert és társait ebbe az öngyilkos hazárdírozásba.
Tételezzük fel, hogy igaz ez az állítás. Viszont három hónap alatt ez a ,,háborúra teljesen felkészületlen" Wehrmacht végigrobogott 1200 kilométert a szovjet területen, és 1941. szeptember 30-án már Moszkvát fenyegette. Ahhoz, hogy haza lehessen őt zavarni majdnem három évre volt szükség (a Moszkva és a határ közötti útvonalra gondolok, félreértések elkerülése végett) nem kis áldozatok árán, méghozzá az USA és Anglia segítségével. Ekkora sikert egy háborúban, három hónap alatt, nem lehet elérni mindössze egy harcászati váratlansági tényező segítségével, főleg egy olyan hadsereggel szemben, amely - Rezun állítása szerint - kész volt a Berlin elleni hosszú menetelésre.
A következtetés már Rezun úr logikájából is automatikusan előjön - a Vörös Hadsereg még kevésbé volt kész a háborúra, mint a Wehrmacht. Akkor ez tulajdonképpen két, aháborúra teljesen felkészületlen hadsereg harca volt? Nekem úgy tűnik, hogy ez nem így van.

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (31)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 31
(Folyt.)

Viszont ne mélyedjünk bele az ,,Akvárium" elemzésébe. Ez tisztán irodalmi mű, ami leginkább a ,,Mesék felnőtteknek" sorozatba tartozik. És az ,,Öngyilkosság" kritikai boncolgatását is mellőzzük. Én mindössze rámutatok azokra a fogásokra és módszerekre, amelyek segítségével az ,,Öngyilkosság" nevet viselő történelem-irodalmi ,,hol a piros" játék szerzője átveri a bizalomteli olvasót.
Szóval, folytassuk. Abból ítélve, hogy volt tehetsége a nyelvekhez, elküldték őt tanulni a Szovjet Hadsereg Akadémiájára, ahol valóban képeztek az egyik tanszéken hírszerzési szakértőket. Viszont őt nem felderítő képzésre küldték (igazi felderítő tiszteket képezni szinte lehetetlen, itt tehetségre is szükség van. Egy ügynöki felderítő olyan, mint egy sakknagymester, vagy egy zeneszerző), még csak nem is felderítésközeli tanszékre, hanem ügyvezetői tanszékre, azaz egy pitiáner irodamunkást képeztek belőle, valamely nyugaton dolgozó katonai attasé apparátusába. Ezután meg elküldték a falusi srácot Belgiumba szolgálni. Kedvet kapott a nyugati jólétre, hát úgy döntött, hogy ott marad. Amit meg is tett.
Senki sem ítélte őt sem egyszer, sem háromszor, sem százszor halálra a Szovjetunióban. Olyat, hogy a vádlott távollétében lefolytatott tárgyalást (távollétében hozott ítélet) nálunk már a harmincas évek vége óta nem alkalmaznak. Ezt önöknek bármely harmadéves joghallgató elmondhatja. És nem is azért, mert a Szovjetunió lett volna ,,a világ leghumánusabb állama", hanem egyszerűen azért, mert a vádlott távollétében hozott ítéletnek semmi értelme. Ha elkövetett valamit, akkor majd ha elkapják - akkor igen, biztosan el fogják ítélni, és agyon is lövik. Itt már nincs mit csinálni. Nem hiszik? Hát akkor szerepeljen egy egyszerű példa - mikor ítélték halálra A.A.Vlaszov tábornokot? 42-ben? Nem! 1946-ban, amikor elkapták. Mikor ítélték el Krasznov tábornokot, Szemjonov atamánt, és a Fehér Mozgalom más tábornokait? 1920-ban? Talán 1930-ban? Nem! 1946-ban, amikor elkapták őket!

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (30)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 30
Ju.Veremejev ,,A történelem hamiskártyása"
(Recenzió V.Rezun ,,Öngyilkosság" című könyvére).

(Az illető az orosz hadsereg felderítésének és műszaki csapatainak nyugalmazott tábornoka, több aknakutató békemisszió vezetője, a világ tíz legjobb akna-szakértőinek egyike; jelenleg hadtörténész, író és szakíró).

I.Rész.

,,Viktor Szuvorov - V.B.Rezun hivatásos hírszerző tiszt művészi neve, aki 1978-ban szökött Nagy-Britanniába. A Szovjetunióban távollétében halálraítélték.
Miért támadta meg Hitler a Szovjetuniót? Készen állt-e Németország a háborúra? Úgy tűnik, mintha a válasz ezekre a kérdésekre nyilvánvaló lenne. Viszont nem ennyire egyszerű... Új könyvében Viktor Szuvorov, a reá jellemző meggyőző erővel bemutatja, hogy a hitleri Németország teljes mértékben nem volt felkészülve a háborúra."

Ilyen mutatós és szembeötlő bevezetővel kezdődik V.Rezun újabb irománya. Akkor kezdjük vele.
Először is - Rezun nem hivatásos hírszerző, és soha sem volt az. Csak egy közepes tehetségű politikai tiszt egy harckocsizó szaksznál, aki még a szeretett harckocsizó ezrede statjaival sincs tisztában. Ez rögtön szembeötlik, amint felnyitjuk az ,,Akvárium" nevet viselő első opuszát. Emlékeznek még remélem:
"...-Elől egy daru! - kiáltja rádión a hatodik harckocsi parancsnoka, akit előre küldtünk. ,,Darú? Emelődarú? Pontosan! Darú! Az egész szép zöld, az egészet álcázás céljából teleaggatták zöld lombokkal. Hol lehet a harctéren emelődarút látni? - Pontosan! Csak is egy rakéta ütegnél! Nem minden napos szerencse ám!" - Század! - ordítom. - Rakétaüteg! Harchoz... Előre!"

Mindezt úgy, hogy a harckocsizó ezred (nem rakéta-tüzér, hanem kifejezetten harckocsizó ezred) állományában két, 8T-210 típusú emelődarú is van (az egyik a javító-karbantartó, a másik pedig a műszaki-utász századokban). És például a megnevezett műszaki század daruja az adott helyen akár épen harckocsi akna-ekéket is rakhatott volna ki, egy erődített pont betonelemét engedhette volna le a katlanba; vagy a javító század darúja éppen cserélhette volna az egyik harckocsi tönkrement motorját. Mellesleg - a rakétaütegekben nincsenek daruk. Ezek kizárólag a rakéta-tüzér osztály technikai ütegénél vannak.
Ráadásul a rádió forgalomváltásban sincs olyan vezényszó-felszólítás, hogy ,,Század!". Ha a parancsnok az egész századhoz szól a rádión át, akkor - például - a következőt mondja (mondja - és nem ordítja, mert különben senki semmit sem fog hallani az éterben): ,,Neva-100, itt Neva-1. Erdőszél 300 méter északra - ellenséges rakétaüteg. Megsemmisíteni. Előre. Itt Neva-1". Ebben az esetben a ,,Neva-1" a század parancsnok hívója, a század többi tankja pedig ,,Neva-2", ,,Neva-3"... ,,Neva-10". A ,,Neva-100" az egy cirkulár, azaz általános, mindenkire vonatkozó hívó. Amikor a parancsnok bemondja a ,,Neva-100"-at, akkor mindenki számára világos, hogy a feladatot együttesen hajtják végre. Elfelejtette Rezun, nagyon elfelejtette a rádióforgalom szabályzatban rügzített módját, de az is lehet, hogy soha sem tudta. A főiskolán is rosszul tanult, ráadásul harckocsizó szakaszt sem sokáig vezetett.

(Folyt. köv.)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!