Sok, és sok féle macskám volt eddigi életem során. Most ahol albérletben lakom, a tulajnak van egy cicája, akinek igencsak furcsa szokása van. Mivel elég soványka volt, így elkezdtem etetni, és nagyon hozzám szokott, megszeretett. Miután evett, dörgölődzve hozzám bújik, de több, tucatszor felkel, mintha élvezné, hogy újra, meg újra odadörgölheti a fejét a kezemhez, ami a fekhelyén pihen. Majd elfekszik, átöleli a kezemet, egyszer megnyalja, és utána olyan, mintha elkezdené bolhászni :O. Kutyánál tapasztaltam már ilyet, macskánál soha. Valaki találkozott már esetleg ilyennel? :D Illetve ehhez kapcsolódik még, hogy körülbelül 5 perc után ismét felkel, megpróbál az rcomhoz is dörgölőzni, majd megharapni az orrom. Egyszer sikerült neki, de nem durván, erőszakból csinálja, hanem kb, mint amikor a kutya óvatosan a szájába fogja a gazdi kezét. Csak ő ezt az orromal akarja csinálni. Persze nem hagyom neki, de folyamatosan próbálkozik vele. Van ötletetek, hogy ez mitől lehet? Ilyet még soha nem tapasztaltam előtte egy cicánál sem!
Én ugyan megfőzöm nekik, de megeszik bizony a csirkenyakat:
Viszont nem kell óánként etetni.
kis adagot adj neki reggel, haza jössz munkából kicsit este is, ne romoljon meg napközben.
Aztán ha megszokja, akkor napi 1x elég adni.
Én csak reggel adok nekik enni 8 körül, délre elfogy kb. a kajcsijuk, mert olyan mennyiséget kapnak.
Ha úgyl átom este még éhesek, kapnak egy Momentset, de ha nem hisztiznek, akkor csak másnap kapnak reggelit.
Működik, a kislányom 6 kiló, a nagyfiú 11.
Nem kell naponta főzni nekik, én havonta egy szer rendelek 12 kiló húst, megfőzöm nekik, lefagyasztom, csinálok mellé főtt zöliköretet, azt is lefagyasztom, és minden este kiveszek 1-1-et a hűtőből, reggelre szobahőmérsékletű lesz, és oda adom nekik.
Igen, úgy azért más lenne, ha lenne egy jó készítmény, ami mindent tartalmaz, de nincs jelentős túladagolás. Pl. a Lavet, ha jól néztem, olyan kritikus összetevőket sem tartalmaz mint pl. a taurin. Nagyon örülnék, ha esetleg privátban megadnád az állatorvosod nevét ( ivaniserika@gmail.com).
Egyébként áttörés volt tegnap! A kicsinyenként adagolás módszerét már leírtam, mint működésképtelen módszert, de működött! Igaz, tegnap reggel óta Kyrácska semmit nem kapott, du. 3-kor már nagyon nehezményezte, nyávogott és a tányérjához futkosott. Ekkor még egy óráig semmi. 4-kor egy evőkanállal apróra vágott csirkecombhúst kis pépes répával, főzőlével. 2 perc alatt eltűnt! És nézett rám várakozóan. Úgy gondoltam várok egy órát, mert tapasztalat, hogy 1 evőkanál csak elmegy, de utána már tuti nem eszik belőle, még ha így is néz rád. De 5-kor aztán úgy döntöttem, elmegyek hajat mosni :-) Szóval, minden alkalommal, mikor úgy gondoltam, illendő már etetni, vártam még min. fél órát. És csak egy evőkanál. Éjszaka persze kimaradt, reggel folytatódott. Ma, valamivel dél előtt elfogyott az egész porció! Igaz, csak 10 dkg volt kb., de ez egy napi adagot egy ilyen kismacskánál majdnem ki is tesz, semmi vészes alultáplálás nem történt az elmúlt nap.
Köszönöm a biztatást, nagy lökést adott amit írtál, meg a barátnőm is, aki szerint a macska mintha túlzott hízásnak indult volna. Szerintem nem, de elgondolkodtatott, hogy mennyire rosszul csináltam! Mivel napközben végig éhezett, este bizton számíthatott a szárazra és mivel sajnáltam az egész napos éhezésért, kicsit többet is adtam, mint a zacskón írva van... Így akkor habzsolt mikor a kedvencéből kapott és esetleg többet is, mint amire szüksége volt. Ez ebben a formában igen ártalmas, így nem lehet folytatni. Sajnos, azonban, mivel vége a szabimnak, az előbb leírt módszerrel sem nagyon :-(
Küldök képet is Kyráról. Nehéz elhinni, hogy ez a pihe-puha kényes csincsi valamikor majd nyers csirkenyakat fog rágicsálni ? :-D Hát nekem nagyon! :-D
Köszönöm szépen a választ! Az oldalad nagyszerű. Azt is köszönöm, a többi olvasó nevében is. Mindig csodálattal tölt el, milyen elkötelezett emberek vannak akik időt, fáradságot nem kímélve közzé teszik amit tudnak vagy amiben hisznek. És magas színvonalon.
Még próbálkozom, eddig főként a B.A.R.F-ról olvasgattam angol és német nyelvű oldalakon. Segítségemre lehet, hogy a szüleim kifogástalan minőségű húshoz juttathatnak a háztáji tenyésztés révén. Ugyanakkor kicsit vissza tántorít amit írsz, hogy teljesen el kéne hagyni a tápot - mert nem tudom bírom-e szuflával anélkül. A taurin szükséglet, ásványi anyag arány, omega zsírsavak stb. Minderre figyelni kellene, a húshoz adagolni dolgokat megfelelő arányban, meg van amit csak időnként, szóval szinte már egy félállás! :-) Én meg ugye, dolgozó nő vagyok, két gyermek édesanyja, néha alig érem utol magam, szóval nem tudom. De aztán lehet, mert ez a függés-dolog nagyon idegesít, hogy nem tudom időnként hússal kínálni, legalább fogápolás címén egy kis rágódni valóval.
Úgyhogy átgondolom. Jó volt olvasni, hogy van azért, aki szerint nem annyira elszállt gondolataim vannak :-)
A problémát tökéletesen látod, csak még kételkedsz, de leírtál mindent, amit én írtam volna, csak kérdőjelet tettél a mondat végére. Tegyél rá pontot, és máris ott a válasz saját magadnak. Én is ilyen józan ésszel jöttem rá a dolgokra.
Amelyik macska nem eszik, az nem éhes.
Én csapdázok annyi kóbor cicát mint égen a csillag, másnap reggelre mindegyik fényesre nyalja a tányért, pedig félnek mikor befogom őket.
Az enyémek is próbálkoztak eleinte, ma már nincs olyan, hogy valamit nem esznek meg.
Csak a tapasztalat azt mutatja, hogy a száraztáp mellé adott egészséges kaja nem szokott nekik kelleni.
Tehát ha van csoki, egyik gyereknek sem kell a tökfőzelék.
Szóval csak az marad, hogy a szárazat teljes mértékben megvonod tőle.
:-D Igazad van, teljes mértékben! Nem idomíthatóak. Én is ismerem a macskákat, gyerekkorom óta, de a táplálkozás terén tévhitben éltem. Falun nőttem fel, az udvarunkon 6-8 macska sütkérezett a nyári délutánokon. Soha nem olvastunk utána, mit kéne enniük, nem volt egy központi téma, maradékokon és egéren éltek. De rendszeresen és korrekt mennyiségben kaptak enni - legalábbis eddig így emlékszem. Mégis a krumplis tésztás lábast is majd kiharapták a kezedből. Egy darab májért meg már vérre menő harc volt. Mindent zártunk előlük, mert ha előmarad valami fogukra való, elcsenték volna. Ezért bennem az maradt meg, a macska egy kis torkos állat. Most meg, hogy mélyen a pénztárcámba nyúlnék, hogy etetgessem ezt a kis aranyost, értetlenül néz rám és közben komótosan ropogtatja azokat a száraz barna izéket... (ami egyébként szintén nem olcsó, de tisztán száraztáppal sokkal jobban jövök ki, nem ez a gond).
A párom szerint pár napig nem szabad semmit adni neki, csak azt, amit szeretnék, hogy megegyen. És végül megeszi, mert nincs más. Így rászoktatható (?) vagy akkor egyszer megeszi (?!), hát, nem mindegy.... Most legkésőbb a napi több étellel való próbálkozás után, este ott a száraztáp, vagy már előbb is. Ezért érdekel mások véleménye, mert az éheztetéstől ódzkodom. Más oldalról, azért nem akarom a száraztápot önállóan, mert a szakemberek azt állítják, a simán száraztápos etetés később veseproblémákhoz vezet. Nem is igazán konzervvel, hússal szeretném kiegészíteni, egyébként teljesen jó, hogy eszi a száraztápot. De a gondos gazdi olyan mint a szülő, nem? A gyerekeim sem ehetnek egész nap fagyit meg csokit, a zöldségek fogyasztásában is alkalmazok egy kis gyengéd erőszakot. Ezért nem tudom, legyek-e keményebb, próbáljak ilyen drasztikus módszereket, érdemes-e egyáltalán vagy hagyjam a csudába :-S Már fáradok. Egyébként a szósz- meg zselé lenyalogatás nálunk is van. Romeltakarító is van a közelben, nálunk is :-)
A táplálkozási szokásait te soha nem fogod kialakítani. Ha valaki idomít valakit, akkor az alany te leszel, neki az a természetes, hogy te azt teszed, amit ő akar. :))) Macskából van.
Nálunk fordítva zajlott a dolog, kiéhezett, csontsovány, kb. 4 hónapos kiscicát fogadtam be. Eleinte mindent megevett, amit ehetőnek talált. Majd amikor rájött, hogy ezentúl mindíg lesz kaja, nem kell harcolni érte, azóta csak száraztápot eszik (azt sem akármit), és semmi mást. Ha adok neki tasakos kaját, van amelyikről pár nyalat szaftot lenyal és kész. Szerencse, hogy a szomszéd házban lakó cica jó étvágyú romeltakarító.
Szóval ne reménykedj! Ő eldönti, hogy mit hajlandó megenni, a rabszolga pedig vegye tudomásul és prezentálja a szükséges minőséget és mennyiséget.
Igen, ha már felnőtten került hozzád, érthetőbb. Nekem az a nehezen elfogadható, hogy 12 hetes kiscicaként hoztuk el, most 4 hónapos, és az van bennem: mikor alakítod a táplálkozási szokásait, ha nem most? De ekkora ellenállásra nem számítottam :-) A tenyésztő szerint ott ette a szárazat, nedveset is, de kicsit szkeptikus vagyok, sok macska között, ha csak nem fordított rá extra figyelmet, nem tudhatja, melyik macska mit evett meg? De mindegy is már. Még most a malátapaszta belekeverése dolgokba, ez jutott eszembe.
Ötéves a macskám, egész eddigi életében csak száraztápot evett, ő még csak bele sem kóstol másba. Egyszer belenyalt egy halkonzervbe, de mivel nem a hal, hanem a fűszeres, ecetes lé kellett volna neki, nem kapott többet. Minden ennivaló, hús, sonka, tejtermék teljesen hidegen hagyja. Néha egy-egy molylepkét levadászik, azt megeszi, a fű ízlik neki, de semmi más. A tápot sem zabálja, etetni azzal sem lehet. Kint van előtte, mikor megkívánja, eszik egy picit, de ha kínáljuk, soha. Már felnőttként került hozzánk, úgyhogy nem kísérleteztünk az átszoktatással.
Csemegézni csapvizet szokott, ha azzal kínáljuk, elfogadja, és kérni is szokta a friss vizet. A kaját soha.
A te azért eseted kevésbé reménytelen, a maláta paszta már valami. A gyógyszer beadáson ne izgasd magad, a legtöbb macskát úgysem lehet kajába keveréssel kicselezni, csak az erőszak működik.
Sziasztok. A tanácsotokat szeretném kérni. Egy évnyi gondolkodás után vettünk egy pedigrés kiscicát. Érkezését sok-sok weboldal és könyv elolvasása előzte meg. Táplálását illetően úgy gondoltam, egyelőre szuperprémium száraztáp+ hasonló minőségű nedves, majd fokozatosan, vagy legalábbis min egyszer egy héten nyers hús, mert hát ugye, ma azt mondják a szakértők, ez a macskának a legjobb. Ugyanakkor könyvet vásároltam, hogy ideális macskaeledelt főzhessek. Na, mindezzel szemben, a macsek nem eszi meg, csak a száraztápot. A 6 féle nedves egyike sem jött be (na jó, kettő fajtába beleevett egy-egy evőkanálnyit, mert nagyon éhes volt. De ennyi). Sem kis adagokban, sem sehogy, soha többet, semmit nem evett belőle. A saját főztöm sem volt sikeres. Sőt! Nem ette meg a tőkehal filét és halkonzervet, a csirkemájat, csirke- és kacsahúst (főve, picire darabolva, kis főzőlében), darált marhát párolva, nem eszi meg a májkrémet, pépesített főtt tojást, nem eszi a sajtot, laktózmentes tejfölt, túrót. A tejtermékbe végül is belekóstol, de ennyi. Haltól, májtól megszagolja, majd elfut. A száraztápot, amit a sikertelen próbálkozások után megkap, szinte zabálja, iszik is sokat. Nem régóta, 1 hónapja kínlódunk a próbálgatással, de nagy kudarc. Mit gondoltok, adjam fel? Egyen csak száraztápot egész életében? Egyébként ha valami tablettát vagy ilyesmit kell beadni, mit csinálok? Igaz, a malátapasztát szereti nyalogatni. Szerintetek kísérletezzünk még? Van valami jó ötletetek, hogyan? Köszönöm.
Amikor először ereszted össze őket, akkor kis területen legyenek, hogy be tudj avatkozni, ha a nagy nekiesne a kicsinek. Ha csak morognak egymásra, az nem gond, ha van egy kis balhé, de láthatóan nem komoly, akkor sincs gond, idővel lenyugszanak, illetve összekopnak.
Lehet, hogy még nem nőtt be a feje lágya, ahhoz még fiatal.
Mondjuk az, hogy megretten, az lehet azért, mert egyszer valami rossz élmény érte, megijesztette, vagy bántotta egy ember.
Nálunk is most ez van, az idősebb macskánk pár nap után került elő, fájlalta az oldalát, és nagyon bizalmatlan lett velünk szemben.
Elvittük orvoshoz, semmit nem talált, ő is azt valószínűsítette, hogy belerúghatott valaki.
A játékon ne döbbenj meg, nálunk is a 2 éves nőstény néha olyan randalírozást művel a kertben, hogy csak nézünk. Aztán lenyugszik. De hát macska!
Néha egymásnak esnek a kicsivel, rohangálnak, kergetik egymást 3 szomszédon keresztül, birkóznak, morognak egymásra. Aztán 10 perc múlva semmi. Ők így játszanak. De hát macskák!
Egy éves cicánkkal (ivartalanított kandúr) kapcsolatosan lenne kérdésem. Van pár furcsa szokása.
1. Reggelente mikor bejön (kinti cica) dörgölőzik, hízeleg egy váratlan pillanatban minden ok nélkül belekap a lábunkba. Simogatásnál ugyanez a reakciója.
2. Játék közben néha bevadul és nem lehet bírni vele.
3. A hangos zajoktól, hirtelen mozdulatoktól fél, szinte megretten.
Egy másik érdekessége, amit eddig még más cicánál nem tapasztaltam, hogy akár önállóan is elkezd játszani. Van egy kis labdája és szívesen eljátszik vele még a szájába is veszi és futkos vele.
A kicsi a nagy agyára fog menni, játszana vele, de a játék majd el fog egy kicsit durvulni, és akkor helyre lesz téve a kicsi.
Néha majd bekap egy pár maflást, kizárólag a rend kedvéért, de nem fogja szétszedni.
Ha pedig a kicsi is ivartalanítva lesz (javasolt kb. 6-7 hónapos korban), akkor majd megy a játék. Hol light-osan, hol nagyon picit keményebben, de nem lesz baj, sosem lesz köztük öldöklő küzdelem..
Nálunk ugyanez van, csak nőstény (illetve tény, a nős már hiányzik, 2 éves) nagymacskával és már dúr (volt ez is kan - 9 hónapos) kicsivel.
Ahány macska, annyi egyéniség. Lehet, hogy az első pillanattól kezdve haverok lesznek, lehet, hogy egy életen át püfölik egymást.
Az, hogy a meglévő már csak "dur" annyiban segíthet, hogy a még nem ivartalanított cica nem érez rajta erős kandúrszagot és ez a békesség irányába hat(hat).
Van egy egy éves "dur" macskám. Eredetileg kandur volt. Véleményem szerint, egy macska, nem macska, ezért befogadnék mellé még egyet."Ő" szintén kandur, még. Kora kb 3-4 hónapos. Mire számithatok, hogyan viselik majd el egymást?
