Érdeklődni szeretnék, hogy a kemencének a külsejét mivel lehet, érdemes szigetelni. (anyagok, rétegrend stb). Kis méretű tégla a külseje, arra kellene.
Sziasztok! Bakonyi Dongás kemencét építek. Segítséget szeretnék kérni esetleg képet is, hogy hogyan kell leszűkíteni a kéményt ahogy építem. Hallottam. hogy egy háromszög alakú sablont szoktat bele tenni és arra építik fel és ha megköt az anyag akkor kiveszik. És még egy kérdés: Kell-e a hőálló habarcs a kémény építéséhez? A Kemencét Petényi Kemenceépítő habarccsal építem vízüveg nélkül. A Válaszokat előre is köszönöm! További szép napot!
Igen igazad van körkemencékben égették. A környékünkön levő téglagyárakban mindenhol kevertek szénport a kisméretű téglákhoz amit a háború után készültek. Amivel én találkoztam "nagyméretű " téglával azoknak a mérete 300*150*75 mm igaz nem mindig tartották a pontos méreteket.
Speciel nem alagút kemencékben égették, hanem un. Hoffmanféle körkemencékben.
Persze akad már akkor is alagút kemence, de a jellemzőbb a H.féle körkemence volt.
Volt olyan is hogy szénport kevertek a tégla masszába , de azért inkább csak úgy felülről szórták a kellő mennyiségű szenet.
Alagút kemencébe pedig szénnel soha sem fűtöttek. Eleinte generátor gázzal, majd idővel földgázzal.
Jó a 100 év kissé túlzás, de hát a háború is már majd 75 éve, hogy elmúlt.
megformázták a téglát ?
ja igen régen nagyon régen kézzel verték a téglákat, majd tényleg sokáig akár 4- 6 hónapig is szárították, később sajtolták a nyers téglákat, még később pedig húzták /extrudálták mint a tésztát.
De tény kemencékhez a régi kézzel vert téglák a jók.
ez nem jelenti azt, hogy a modern téglák amire készítik ne lennének jók.
Speciel hobbi kemencének nem jók.
Ja látom előkerült a nagyméretű szó is. Igen a nagyméretű volt előbb. 260 x 140 x 65 cm, a kisméretű pedig 250 x 125 x 65.
A váltás nagyjából a húszas évek közepére esik, nyilván gyáranként más és más ( volt vagy 600 -800 téglagyár akkoriban, akár több is. )
De ha nagyméretű tégla akad valaki kezébe, az biztos jó a kemencéhez.
szerintem a speciális kavics helyett meg lehet próbálni régi hódfarkú cserép (fillérekért árulják a bontottat) zúzalékkal helyettesíteni. Az a cserép hasonló a samotthoz (az is kiégetett agyag dara ) ,na ez a cserép is hasonló anyagú , főleg a sárgás színű . Egyébként ebből a cserépből szoktak kemencét is építeni és jók . https://www.jofogas.hu/veszprem/Bontott_hodfarku_cserep_81156219.htm
Nem kell olyan réginek lenni az 1945 előtti nagyméretű téglák jók ezeket hagyományos módon megformázták az agyagtéglákat és 5-6 hónapig fedett szellős helyen szárították majd szénnel kiégették az alagútkemencékbe. A háború után váltottak technológiát amikor az agyagot szénporral keverték és így sajtolták ki rövid szárítás után égették. Az égetéshez a téglába levő szénpor miatt jóval kevesebb szén kellett de cserébe a téglák porozussá és törékenyé váltak.
BigFic, van erre vmilyen modszer, amivel meg lehet allapitani hogy a tegla jo lesz-e kemencehez vagy sem?
alfi13, amit irtal, olvastam - talan itt - egy korabbi bejegyzesben.
A normal kismeretu tegla, vagy a sima foldnedves beton jo lehet samottal es vizuveggel kikenve a belseje?
A foldnedvessel gyorsabban menne, ahhoz megvan a sablon (gimnasztikai labda :-) ).
A terv ez: a labdara raepitem foldnedves betonbol a format, teszek bele dorthalot. Miutan megszaradt rockwool, csirkehalo es vekony reteg vakolat kivulre.
A belsejet pedig kikenem a samott es vizuveg keverekevel - lehet hogy a kulsejet is.
A tüzépeken kapható normál kisméretű téglából nem lehet építeni kemencét. Ezeket a hagyományos kisméretű téglákba szénport kevernek amitől elkészülés után porozusá válik a tégla és ezért nem alkalmas kemence építésére. Vannak olyan téglák amit más eljárással készítenek és gázzal égetnek ilyen pl a nagykanizsai klinkert tégla és a szintén nagykanizsai kéménytégla. A videón látható külső burkolat is valamilyen hőálló beton vagy hőszigetelő vakolat ragasztó lehet ami a hőmérséklet hatására nem kezd el repedezni.
Azt gondoltam, hogy ez alapjan szinten egy gimnasztikai labdara epitem ra foldnedves betonbol, de teszek bele vashalot. Ha megszaradt, akkor pedig a belsejet kikenem samotthabarccsal (ez alapjan ), ill. a kulsejere meg teszek rockwool-t, ahogy az elso videoban is csinaltak. Mukodhet, ill. tartos lehet ez igy?
Kb 40cm mélyen be kell fúrni egy lyukat a kemencébe és egy réz védőcsövet bedugni ebbe megy a hőmérő ami szintén kb 40cm hosszan nyúlik a kemence dongájába.
Valamit félreértettél és a hagyományos értelembe vett "maltert" sehol sem használtam a kemencém építésekor. A belső teret ahol az égőtér van Rath Br 1000 tipúsu tűzálló habarccsal raktam ahol közvetlen nem éri a hő de még melegebb részek ott agyag-homok keverékét. A kemence külső falát és az alapzatot cement homok és mészhelyttesítő Micropol keverékével van falazva ettől lesz a falazat időjárásnak ellenálló nem szivárog be az eső és nem fagy szét a malter. Meszet illetve meszes habarcsot egyáltalán nem használtam. Az égőtérben nem túl jó az agyag mert az idővel elválik a téglától az a speciális tűzálló habarcs a hő hatására megkeményedik és 7-8 év használat után sem kellett javítanom a kemencét. Az agyagos kemencéket évente egyszer javítani kell.
Szia Alfi! Átnéztem a linken látható kemence leírásodat. Gyönyörű a kemence, gratulálok, és egyben irigykedem is. :-) Én most jutottam oda, hogy magam szeretnék kemencét építeni. Az építés gondolata régebbi, de idáig mesterrel szerettem volna rakatni. Azonban, egyrészt ma már nem találni mestert, mert mindenki külföldön van, másrészt a mesterek 80%-a mekk-mester (a telekszomszéd kemencéje az építést követő második évben elkezdett összedőlni, pedig filagóriával fedett, tégla kemence.)
A szakmai kérdésem a következő volna. Azt írod a linkelt oldalon, hogy maltert használtál a rakásnál. Ez engem elbizonytalanított, mivel szinte minden szakirodalomban azt olvasom, hogy téglát nem szabad a hőtérben malterba tenni, mert nem azonos a hőtágulásuk. Az agyagot javasolják kizárólag. Neked erről mi a véleményed, tapasztalatod? Valamint érdekelne az is, hogy személyesen volna-e mód megnézni a kemencédet, és egy kis tapasztalatcserét (egyoldalút) lehetne-e kérni tőled? :-)
Valamire csak való az a csavar. Majd kipróbálom. Vagy én arra tippelek hogy bekormolódott a vége és amiatt nem tud a külső cső visszacsúszni a belsőre.
Ehhez én nem tudok hozzászólni, mert én tevőnek egy kerámia járólapot használok - az birja, akárcsak a vas - a hőmérsékletet pedig infra hőmérő pisztollyal szoktam mérni, mert szerintem ha az ember kitapasztalja, akkor jóval pontosabb képet ad a kemence melegségéről ide-oda lövöldözve a tűztéren belül. Mondjuk ez pizzánál fontosabb nekem, főleg azt sütök benne..
Sziasztok! Szerintetek ha a 25 fokos tevőajtót benne az üveggel beteszem a 350 fokos kemencébe nem fog azonnal elrepedni a hőkülönbségtől? És még egy kérdés: A kemence hőmérőm (falba építhető) az első használat után 30 a második után 40 fok alá nem megy. Lehet a hőmérő végén található csavarral kalibrálni?
Az olaszos vékony tésztás pizza minimum 350-400 fokon, de a nápolyi pl majdnem 500 fokon készül égő tüzifa mellett. A sütési idő néhány perc, de ez sok tényezőtől függ. A vastagabb tésztás amerikai stilusú pizzák ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleten készülnek hosszabb idő alatt.
Sziasztok! 2017. végén elkészült az egy dongás kemencén kisméretű téglából. Most kezdenénk benne sütni--próbálgatni a sütést. Légyszíves írjátok már meg, hogy a húst, a kenyeret és a kalácsot, vagy pizzát milyen hőfokon szoktátok sütni mennyi ideig. Mivel a mai napon kalácsot sütöttem volna, a kemence 270 fokos volt , de 12 perc alatt szétégett a kalács teteje... :(
Szóval tanácstalan vagyok......
Másik kérdésem az lenne, hogy a tévő nálam egy 1,5-s vas lemez. Ha a tévőt felhajtom, akkor nagyjából 1 óra alatt 20 fokot esik a hőmérő szerint a hőmérséklet... az gondolom sok.
Szerinted ha a 25 fokos tevőajtót benne az üveggel peteszem a 350 fokos kemencébe nem fog azonnal elrepedni a hőkülönbségtől? És még egy kérdés: A kemence hőmérőm (falba építhető) az első használat után 30 a második után 40 fok alá nem megy. Lehet a hőmérő végén található csavarral kalibrálni?
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy tevőajtóba milyen vastag hőálló üveget tegyek. Honnan tudnám beszerezni? Nyitogatás nélkül szeretnék rálátni a sülő dolgokra. kb. 15x15 cm-es üvegablak lenne rajta a két fogantyú között.
Az a baj a tapasztással hogy egy rossz töredezésre hajlamos alapra viszed föl. Én is próbáltam így javítani az első kemencémet de a végén meguntam hogy belepotyogtak az ételbe. Igaz akkor még csak agyaggal. Nagyon sok kemencét megnéztem és gyűjtöttem a tapasztalatokat míg végül eljutottam a második kemencém építéséig. Nagyon jó sikerült sokat használjuk és hibátlanul működik.
A II. világháború előtt gyártott téglák jók. A háború után egy új technológiát vezettek be a téglagyártásba szénszemcséket kevertek az agyaghoz mert így jóval kevesebb szén kellett a tégla kiégetéséhez viszont ettől a hozzákevert széntől a tégla szivacsos törékeny lett. A mai téglák közül egy a Nagykanizsai kéménytégla az amit föl lehet használni kemencéhez mert ebben nincs szén és gázzal égetik ki. Lehet hogy máshol is gyártanak ilyen téglát de arról nincs tudomásom.
De viccet félretéve, nagy különbség nincs valóban, de a vályogtégla szalmát is szokott tartalmazni, és szerintem színre is más némileg. Kiégetetlen téglát pedig simán lehetett téglagyárból venni (meg kályhásboltból), persze amikor még voltak téglagyárak mindenfelé.
két éve épült a kemencém, kisméretű Baranyai téglából hosszú élükön futó sorokból, belső tapasztás nélkül, kívülről agyaggal betapasztva.
Mostanára - főleg a donga felső soraiban - elkezdtek a téglák tűztér felőli oldalairól olyan 1/2-1 cm vastag lapok letöredezni..
gyanítom, hogy ez a téglafajta nem az a szépen csengő mint amiról itt sokszor szó van..
lehet-e ezzel kezdeni valamit - pl belülről utólag valahogy kitapsztani - hogy ne kelljen újrarakni, mivel fogy a tégla vastagsága és félek hogy egy idő után bedől a donga..
Mo.-on az égetetlen agyagtéglára van kialakult kifejezés , ez a vályog.
Az égetett agyagtégla gyártás közbeni félkész állapotban ami még agyag, nagy valószínűséggel nem kerül a fogyasztókhoz.
Tény hogy az angol agyagtéglának nevezi a nálunk égetett téglának vagy kerámia téglának nevezett kész anyagot.
Tehát : agyag bányászba, keverés és agyaghoz adalékadás , majd formázás /sajtolással vagy extrúdálással /, szárítás és végül az égetés. De ekkor már nem agyag az agyag, hanem kerámia.
Magam is használok többféle korszerű anyagot, majd figyelek, hogy ne legyenek szoros kapcsolatban az agyaggal, ahol nagy a hőingadozás. Meggyőződésem, hogy aki száz évekkel ezelőtt épített, az is azért használt valamilyen anyagot, mert abban a korban az volt az elérhető építőanyagok közül a legmegfelelőbb. A hagyománytisztelet, ami rám igenis jellemző, az abban nyilvánul meg, hogy búboskemencét építek (meg amit sütök benne).
Szóval már nálam van az agyagtégla, aki adta azt mondta, hogy kiégetetlen nagyméretű tégla, ha egy mód van rá nem töröm össze és keverem. Sajnos a több hónapja szabadban lévő téglahegy máreléggé összerogyott, egész nem is volt köztük.
Arra gondoltam, hogy az égetési próbát megcsinálom kiegészítve egy geometriai méréssel, ti., hogy zsugorodik-e sokat. Merthogy más dolog egy téglának egyenként kiégni és nem elrepedni, és más egy komplett kemencebúb viselkedése, ha úgy kell neki alakváltozáson átesni, hogy van ahol nem tud (pl. ahol az alapja van). Szerintem elsősorban ez lehet gond.
Mielőtt félreértenéd a témádban hozzászólókat, megerősítem a véleményemet: ha a javasolt kiégetési és a leejtési próba alapján elég szilárdnak bizonyulna, nehogy beáztasd, és újradagasszad a téglákat, rakjad őket híg, közel azonos tulajdonságú, szalmás habarcsba, tapasszad be a felfalazott kemencédet több rétegben, hagyjál elegendő időt a kiszáradásra, "összeérésre", a lassú kiégetésre, és legyen a benne készült finomságoknak öröme a kedves családodnak, barátaidnak!
Ne vedd sértésnek, én igenis kész agyagtéglát értettem, amit nem könnyű(de lehet újra beáztatva, formázva) használni, de, ha van egy kész agyagtégla, ami akár jó is lehet, akkor minek a felesleges munka.
Az égetési próbád igenis jó javaslat volt, csak a hozzákeverés, nem biztos, hogy kell, ezt majd eldönti a kemence építő barátunk.
Amiről a kérdező érdeklődött az szerintem nem egy kiégetett tégla volt hanem vályogtégla ha én jól értelmeztem a kérdezőt. A vályogtégla nincs kiégetve csak a formára öntött agyag ki van szárítva. régen sok házat építettek ilyen téglából. Mielőtt nekiállsz sértegetni inkább kérdezd meg miről is van szó mert a kérdező eredetileg azt kérdezte hogy lehet e tiszta agyagból kemencét építeni.
Na, lehet elkapkodtam a válaszomat, bár az alapjai(szerintem, és tapasztalatom szerint) helytállóak.
A Delysa kemencéje videót megnéztem, hát abban azért volt jónéhány, a napjaikra jellemző, egyáltalán nem tradicionális építőanyag(is). Attól még lehet jó.
De: a samottéglát összeépíteni az agyaggal....hát??? No meg van ott Ytong, ............
Mondok mást, szintén saját tapasztalat, búbos kemence, részt vettem benne segédmunkásként, a "fővállalkozó" a falu "tapasztó cigánya" volt. Anno kb. 1960.
Alap vályogtégla(szalmával "vetve"), hamuzsák, kémény szintén ez a vályogtégla.
Tűztér alatt kb. 10 cm tört üveg, homokkal borítva.
Kemence fenék samottégla (akkor ez még újdonság volt), de semmi habarcs, csak úgy döngölés után berakva, homokkal fugázva.
Kemence fala: sovány agyaghabarcsba rakott hódfarkú tetőcserép szeletek, kb. 10-12 cm szélesek, búbosra felhozva, belül szalmás agyaghabarccsal két-három rétegben tapasztva(akkor még befértem a kemence száján, ma már jó nagyra kéne csinálni), rétegek között pár hét száradási időt hagyva, utána szép lassan kifűtve.
Ez bizony hagyományos, tavasztól-őszig lett kész, de évtizedekig szolgálta a gazdáját, sütött-főzött-fűtött!!
Hab a tortán: első kéményes, a padláson füstölőre bővítve a kéménye........
Azt a sok finomságot manapság nem könnyű utánozni, amik abban készültek!
Ma is látom magam előtt, még reménykedek, hogy egyszer részem lesz benne!
Egyszerűen meggyőződhetsz arról hogy ezek az agyagtéglák jók lesznek e kemence építésére. Készíts belőle gyufásdoboz nagyságú kis téglácskát és égesd ki akár gáztűzhelyen is ha lehűl vizsgáld meg ha nagyon megrepedezik túl sok bent az agyag tehát homokot kell hozzá keverni. Ha könnyedén elporlad akkor túl sok bent a homok és így agyagot kell még hozzáadni. A szerencsés eset mikor a két szélsőség között lesz a kiégetett tégla.
Én gyerekkoromban(haha, volt vagy majdnem 60 éve), láttam ilyenből építeni, meg később bontottam is vagy 15 év működés után -a szüleim kemencéjét. Ez volt az alföldi ember téglája.
Helyben "vetett" vályogból készült, szalmával volt keverve a vályog sara, nem tiszta agyagból, hanem a kert végéből kitermelt kissé homokos vályogtalaj volt az alapanyag, ugyanebből szalmával erősítve a kötőanyag és a tapasztás kívül-belül.
Alja égetett agyagtégla volt, 10 cm üvegtörmelékbe, majd homokba ágyazva, homokkal besöpörve.
Ha az általad elképzelt vályogtégla mellett döntesz, arra vigyázzál, hogy a tapasztását közel hasonló szerkezetű sárral csináld, mert akár agyagosabb, akár homokosabb tapasztást csinálsz, leesik, ugyanis más a hőtágulása. Falazásnál mehet a habarcsba is apróbb, szecskázott szalma. Legjobb, ha a törött téglákat iszapolod be. Szalmát mindenképpen bőven keverjél bele, kemény szálú búzaszalmát.
Írod, hogy a "téglák" szalma nélkül készültek, attól még jó lehet, én a 90-es évek végén kézi préssel készített hasonló téglákból építkeztem, építész szerint 2 emeletes ház építhető belőle.
Próba: ejtsél le pár épnek látszó darabot 2 méter magasról, ha legalább a fele egyben marad, szerintem már elég szilárd.
Búboskemence építés hajrájában vagyok/leszek, ha kienged az idő... Eléggé eltökélt vagyok abban, hogy agyagból építeném meg az egészet. Egyrészt van ingyen, másrészt, létezik is ilyen (Delysa kemencéje a kemencebence.hu-n), úgy tudom jól működik.
Tehát olyan agyagtéglát kapnék, ami bontásból való, gyakorlatilag vályog de állítólag szalma nélkül (?). Nyilván, mivel egész, meg féltéglák, darabolni alakítani fogom, de mondjuk nem gondoltam homokkal vagy mással keverni és lábbal dagasztani, hogy valami más arányú keverék jöjjön létre.
Jó lehet ez vajon? Delysa kiégetetlen téglából építette, az lehet, hogy kövérebb anyag. Gondolom a soványabb kevésbé repedős - más baj meg mi lehet?
Szinte bármilyen száraz fa jó a felfűtésre. Ha lehet, akkor minél kevesebb gyantatartalmú fát használj. Nekem szintén 1 tepsis dongás van és lassan kezdve, kb 1,5-2 óra alatt felfűtöm 350-450 fokra. Még nem mértem, de olyan 5-10 kg fa szükséges. Akkor van felfűtve, amikor a korom kiég a tégláról és kifehéredik. Akkor ajtó betesz és kb15-20 perc pihentetés és mehet be a kaja. Nálam nagyhusi-kenyér-sütemény a sorrend.
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek, aki segített abban, hogy fel tudjuk építeni az első kemencémet. Apósom, aki kőműves megkilodott vele, én csak a segédmunkás voltam. Képeket hamarosan rakok fel.....
Kérdésem az lenne, hogy ki hogyan fűti fel a kemencéjét? Milyen fát és mennyit használ el egy felfűtés alatt??(Mi a kemencés kisokosból 1 tepsis dongás kemencét építettük meg. Igy is egy 70x40cm-es tepsi vigan elvér benne...
A olvasva az írásaitokat és megköszönve a kérdéseimre kapott válaszokat. Ezt sikerült összeragasztanom, némi agyagból, téglából meg néhány más összetevőből. Többszöri használat után úgy gondolom jól sikerült, mert finomra sül benne kenyér, husi, meg sütemény.
egyenlőre a kemencéből történő "füstölés"nincs betiltva az ,hogy a szél merre fúj arról meg ember nem tehet . Ha befüstölne az ablakon , majd becsukja .
Szerintem inkább legyen az 150-es, és nekem az 50 cm elég kevések tűnik. Legalábbis készülj arra, hátha toldanod kell.
Ha fém füstcsövet tervezel nagyon vigyázz, hogy ne csak beépítsd, mert a hőtágulása szétnyomja a kemencét, hanem vagy legyen a cső terrakotta, vagy valami hőálló samott stb., vagy ha mégis fém, akkor az valami kőzetgyapot ágyba kerüljön.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni a kemencém kéményével kapcsolatban. 50cm-es füstcső beépítését tervezem, de nem tudom mekkora legyen az átmérője. 130 és 150-es között gondolkodtam. 81cm átmérőjű félgümb alakú pizza kemencét építek. Mekkora lehet ennek a teljesítménye kb. KW-Ban? Előre is köszi!
Igazad van abban hogy már rossz a szemem és a rajzon amit készítettem azon sem érnek össze teljesen a vonalak. De az biztos hogy a kemencém amit én építettem azon teljesen összeérnek a téglák a tűztér felőli oldalon.
Ugyan ezzel a megoldásal szeretném.
