Az ács szerint a tetőgerendák vannak faoszlopokból, de azok egészségesek. A födém vasbeton oszlopokból van, a kérdés csak az, hogy ettől lehetséges-e még a tetőtér beépítés.
Nagy villanyszerelő lehetett, aki építtette....pont ezen tudott spórolni.
A statikus megnézi a hétvégén, majd írok ide is pár sort, hogy mit mondott, hátha másnak is tanulságos lesz. Hivatalos szakvéleményt ad.
3x25A van, de a 16A-es kismegszakítóval nem szelektív, de még a 6-ossal sem. Én késes 3xNH000 25A gL/gG szakaszolóval biztosítottam a műhely fővezetékét és olvadóval tökéletesen szelektív a rendszer, mivel a drót 20m a műhelyig, így , gondolom a vezeték induktivitása miatt, szelektív lett a műhely az óra alatti C25A tekintetében is. A lakás az nem, de ott igen ritka a rövidzár.
Szerintem ha plomba problémád lesz vagy valami miatt jönnek felülvizsgálni beszéld meg a szerelővel, nem hiszem, hogy nemet mond.
Nem tudom, számít-e, de én eleve ezt kértem és nem utólag kértem a C-st.
A fa oszlopnak a két végét kell először megnézni, mert a problémák a végén szoktak kezdődni. Lehet, hogy faanyagosnak is meg kell néznie (ha a statikus nem vállalja a rovarrágás (nem valószinű) vagy rohadás (ez már inkább lehet ha rosszul telitették, sok utcai oszlopnak van beton alja).
nekem is állandóan lecsapta a hátsó kör a villanyt. csak az elmu nyúlhat hozzá a plomba miatt.
amúgy is jöttek az elműtől a plombát cserélni -ez ingyenes- és ott megcsináltattam velük fusiba felrakattam vadiúj erős kismegszakitókat. mindig van náluk, ez rutin.
1. az elmu mindenkinek mindig B-s kismegszakitot tesz fel, C-st szinte sosem talalsz sehol
2. az ABC karakterisztika a termikus kioldasra vonatkozik, arra hogy a nevleges aram mekkora meghaladasatol mennyi idon belul old le. zarlatra egy komplett masik resze (a magneses) old le a kismegszakitonak, az karakterisztikatol fuggetlenul pont ugyanaz az osszesben. zarlatra nem igazan van szelektiv megoldas, a zarlati aramod sokszorosa a 25A-nak.
Nekem sem tetszik a villanyoszlop megoldás. Viszont jó a ház, jó helyen van, nem könnyű ilyet találni. A statikus megnézi. Kíváncsi vagyok. Szakvéleményt ad, megmondja, mennyi a maximális nm terhelhetősége és ezért felelősséget is vállal. Utána döntünk, hogyan tovább.
Szerintem azért 10 m-es fessztávolságnál, kb. 5m-nél alátámasztva azért csak lehetséges valami megoldás. Jó sok salak van most a hézagokban, azt a súlyt is bírja. Ha az kikerül belőle, üveggyapot a helyére, könnyűszerkezetes padló és gipszkarton, remélem meg lehet oldani. Ha meg nem, legalább idejében megtudtam.
Nem tudom. Mindenesetre az itt hozzászólók indítottak el a nyomozódásban, köszönöm mindenkinek!
"ha engedi a statikus a villanyoszlopokat terhelni"
Mint laikusnak, de azért mégis, úgy tűnik nekem, hogy ez egy elég nagy ha. Nem sok pénzt költenék el (és nem sok mindent tervezgetnék) erre bazírozva; majd ha tényleg engedi...
Arra gondoltam, ha engedi a statikus a villanyoszlopokat terhelni és pl. hajópadló menne rá, akkor a padló alatti üregeket talán nem is kéne kitölteni csak üveggyapottal. Persze kérdés, hogy a hajópadló elég vastag-e ahhoz, hogy megtartson bútorokat. Vagy mi a minimális súlyú megoldás, ha a villanyoszlopnál maradunk és az üregekbe nem megy kitöltő anyag, csak gyapot.
Az a baj, hogy a termobeton semmiféle teherhordásra nem alkalmas (még vasalva sem), csak kitöltő betonnak. És ha a munkadijat meg az anyagot összeszámolod, akkor olcsóbban jössz ki alulra 22 mm-es OSB-vel, ami alatt 50 cm-ként 5x5 párnafa van (amennyiben rá engedik terhelni a villanyoszlop-födémgerendákra).
Aztán innentől egyéni szoc problem, hogy megcsinálod-e rendesen, azaz lépéshanggátlás+szárazpadló+laminált, vagy pedig az OSB-re rakod a lamináltat.
Köszi, világos. Ezek szerint te kiszednéd a salakot és semmi mást a helyére,csak valamilyen hőszigetelést?
Kérdeztem ezt a Thermobetont (ez tkp polisztirol gyöngy, sóder helyett), azt mondták, a hézagokat azzal kell kitölteni, majd felületkiegyenlítő néhány mm, és laminált padló. Ez súlyra a legkönnyebb megoldás.
Statikussal is beszéltem azért, azt mondta, függ a fessztávolságtól, a villanyoszlopban lévő huzalok minőségétől, a lefektetett oszlopok sűrűségétől, vagyis meg kell néznie. Ennek most már muszáj utána járnom....
Köszönöm a hasznos hozzászólást, nagyon nagy segítség!
Én évente 6-8 tetőtérbeépitést tervezek, és a kivitelezés során tervezői művezetek, azt hiszem az én véleményem fajsúlyosabb ebben az esetben.
(jelenleg túltengés van, 4 ilyennek a tervezése folyik egymás mellett)
Ezt a födémet nem lehet figyelembe venni terhelés szempontjából.
Új, független födém kell fölé, ami 4-4.5-es fesztáv esetén fafödémből a legolcsóbb. Ez nagyjából 10e Ft/m2, valamint a járható szárazpadlós része újabb 10e Ft/m2. (magyarul a szobák alatt 20e Ft/m2, a terheletlen részeken 10e Ft+m2 (és hőszig))
Látom megoszlanak a vélemények a villanyoszlop födémmel kapcsolatban. Te azt írod, költhetek rá, könnyű szerkezet használatával mehet rá egy padlástér.
Egy másik hozzászóló viszont azt írja: nem fogok találni olyan statikust, aki garanciát vállal egy ilyen barkács födémért.
Csak azért térek vissza erre a "beépíthető-e egyáltalán" kérdésre, mert ettől függ, megveszem-e a házat. Padlástérre szükségem lesz, más bővítési lehetőség nincs.
Hahó Giga! A szomszéd szomszédjával való beszélgetés bármilyen házvásárlásnál hasznos, sőt kötelező. Ezt el nem hagynám, miként a vásárlás utáni körbemutatkozást sem. Mondom, rutinos társasházi versenyző vagyok. :-D
Ennyire talán nem drámai a helyzet, lévén a szomszéd egy társasházként funkcionáló régi villa. De az biztos, hogy ha meg kell egyezni valamiről, akkor nem egy emberrel kell, ami nem "eccerű" dolog. De hát istenem, társasházban nőttem fel, laktam eddig mindig, mégis megoldottuk. És az mind semmi: túl is éltük. (Ja, és az én koromban nem nagy cucc egy életre tervezni, elég öreg vagyok már hozzá. :-) )
A papíros-tanulmányozást ne hagyd el, de leginkább a közöstelkes szomszéddal beszélj. Többször is, sőt, lehetőleg a szomszéd szomszédjaival is:)
Persze elsőre nem mindig könnyű ráismerni valaki valós természetére, de kérdezd az előző tulajról (még ha családban is volt) hogy hogyan jöttek ki mik a "közös szabályok", ez (is) fog jó eséllyel segíteni a döntésben.
Köszönöm a tanácsokat, bár nem lettem boldogabb. Kár, mert a telek is, ház is nagyon tetszik, még árban is rendben lenne, csak kéne még egy háló, ha akármilyen kicsi is. Na, mindegy, kisakkozzuk, lehet-e a belső falak tologatásával kezdeni valamit, aztán rárepülünk a papírokra. Ha erre kerül a sor, és az ingatlanos nekiáll sunnyogni, az is egy infó. Még egyszer köszi mindenkinek!
Nagyon meg kell nézni az övezeti előirásokat, mert mindegyik mutatót nézni kell mindkét épületre.
Tehát:
- beépitési %
- zöldfelület
- szintterületi mutató
Utóbbi kettő szokott kényes határon billegni, ha egy telken több épület van.
(Most terveztem egy házat hasonló nyeles-közös telekre, vért hugyoztam, hogy kijöjjön a szintterületi mutató.)
Azt is meg kell nézni, hogy a használati szerződésben hogyan van szabályozva a dolog. A telekméret arányában használhatod ki a telek beépitési mutatóit, vagy fele-fele arányban?
Hasonlóan barkács háznál azt csináltuk, hogy a mostani födémet hanyagoltuk (lekerült róla a salak/beton), és FÖLÉ, független szerkezetként a főfalakra terhelve készült egy fafödém 15x15-ös fa gerendákból.
Nem fogsz találni olyan statikust, aki aláirna bármit is egy ilyen villanyoszlopos födémre...
