"A "mocskos" Tleilaxianak több ezer ébe tellik kifejleszteni a szintetikus fűszert? "
Igen. Gyakorlatilag II Leto egesz eleteben (ami volt vagy 3.5 ezer év)próbálkoztak, de nem sikerült, csak valamikor utánna.
"Hogyan utaztak az ismert Univerzumban a Navigátorok a füszer felfedezése előtt? "
Erről volt szó, azt hiszem még az első részben. Muad Dib egyik jövőlátó álmában szerepelt, hogy ha elpusztítja a fűszert, akkor visszatérnek a Liga Navigátorok előtti korba, mikor egy-egy űrutazás évekig-évszázadokig tartott és az egyes csillagrendszerek saját elkülönült életüket élték. Vagyis: úgy, ahogy napjainkban repkednek, csak kicsit fejlettebb hajtóművekkel. Illetve a térhajlító motor birtokában nagy "ugrásokkal" is lehet, csak a Navigátorok Fűszersegítette jövőlátása nélkül több hajó nem ér oda céljához, mint ahánynak sikerül.
üdv minden Kóborlónak az ismert és az ismeretlen Galaxisban!
Kellemes +lepetés volt ez a topik.
Én legalább 5ször olvastam végig a Dűne Sagát és meglepődtem az Atreides ház című könyvön (és sorozaton), megvettem, most fogom befejezni . Voltak benne kifejezetten izgalmas részek, is például Ix leírása, és letámadása. De nekem itt hiányzott a homály ami a FH regényekben megvolt. Semmiről sem lehetett igazán tudni, hogy mi micsoda. Minden titokzatos volt . Szoval nekem csak a direktsége zavart igy most első olvasásra.
Lehet hogy a karakterek le vannak sarkítva, Leto csak jó , az öreg báró (kedves Vladimir ROSSZ, Ő A FŐGONOSZ) , de nekem így tetszik.
A klasszikus sorozat nagyon komolyan meg volt szerkesztve, "titkok mögött titkok, és mögötte is titok , cselszövések mögött cselszövések" Volt benne 1 hasonló előszó asszem.
Kérdeznék valamit?
A "mocskos" Tleilaxianak több ezer ébe tellik kifejleszteni a szintetikus fűszert?
Hogyan utaztak az ismert Univerzumban a Navigátorok a füszer felfedezése előtt?
(...a vissza gombra meg azér' kell vigyázni, mer' jön az a sejtelmes kérdés, hogy "újraküldjem-e a kérdoívadatot", amire én nyomom neki, hogy "küldjed", és egyszer csak azt veszem észre, hogy kétszer is megosztottam Veletek ugyanazt az okosságot...)
??? - ezt még én sem tudom... :-)) (mármint, hogy miért köll vigyázni a vissza gombra???
Ilyen "özönvíz" előtti kütyük működését nem nagyon kísérem figyelemmel, höhö..
Ami a többit illeti, bizony, mesélhetnék... :-))
üdv,
Ghanima
Az Eretnekei elején van egy fejezet, ami csak a Tleilaxszal foglalkozik, az alapján sok mindent elég jól el lehet képzelni. Elgondolkodtam viszont azon, hogy a Bene Gesserit hogyan jelenik meg az "átlag univerzumpolgárok" számára. Szerintetek?
U.I.: Ghanima, Te errol biztosan sokat tudsz... ;))
Az Eretnekei elején van egy fejezet, ami csak a Tleilaxszal foglalkozik, az alapján sok mindent elég jól el lehet képzelni. Elgondolkodtam viszont azon, hogy a Bene Gesserit hogyan jelenik meg az "átlag univerzumpolgárok" számára. Szerintetek?
U.I.: Ghanima, Te errol biztosan sokat tudsz... ;))
Szerintem az eretnekekbe Herbert nem dolgozta ki eléggé a Tleilax-szal kapcsolatos szálat. Kicsit felemás az, hogy évezredekig titkolódznak, azután pedig elég néhány megfelelő mondat a megfelelő nyelven a BG részéről és rögtön szinte meghunyászkodnak. Persze lehet, hogy csak ebben az univerzumban nem számít olyan nagy dolognak, ha kiderül valakiről, hogy szufi és zenszunni..:)
Hétvégén maratoni menetben legyűrtem az utolsó kötetet is, ideje lenne végre kiadni a Dűne =-et..:) Főleg, mert tényleg rengeteg elvarratlan szálat hagy az író, látszik, hogy folytatni akarta.
Sikerült végre befejeznem az Istencsászárt és belekezdeni az eretnekekbe. Ennek mindjárt az elején elég világosan látsik a Tleilax eredete. Illetve: elég zavarosan...
Az ősi szavak, és fogalmak, amit használnak, főként germán (német és viking) eredetűek, a vallási fogalmaik illetve életmódjuk pedig arab, illetve azt hiszem ősibb, inkább ókori perzsa alapokra épül...
Csütörtökön voltam a Nyugatinál lévő antikváriumban, az aluljáróban és volt két példány a Dűne I-II-ből. Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadás. Siess!!! Nekem is sikerült elcsípnem egy Messiást!!:)))
Üdv:
Tekintve, hogy az én emlékezetem kútja igen-igen mély :-), ezért emlékszem rá :-), hogy a földi iszlámban létezett a szufita-filozófia. Ha átnéztek a Vallások fórumán az Iszlámról szóló topikra, akkor ott régebben szó is esett róla /már, ha emlékeim nem csalnak meg :-)))/. Zenszunni-ügyben pedig itt írta valaki korábban (bocs! a névtelenségbe burkolás miatt, de én is lehetek lusta...), hogy valószínűleg ötvöződik benne a zen némi szunnitizmussal.
üdv,
Ghanima
Most már az Isten-császárt olvasom. Mit mondjak.... Ezek a könyvek letehetetlenek. Néhol kicsit súlyos, meg néha mintha lennének logikai ugrások, de ez lehet a fordítás hibája is, de végülis lényegtelen.
Kérés: ha valaki tud valahol eladó első részt (amiben legyőzi a Harkonneneket), az kérem írjon nekem (lehet új v. antikvár is)!!! Köszi.
Szégyellem magam, mert nem tudom a pontos választ hol lelhetjük, de biztos vagyok benne, hogy valamelyik könyvben szó esik róla:
A Butleri Dzsihad, amely legyőzte a gondolkodó gépeket, afféle egyetemes vallást hozott létre a korábbi elterjedt vallások összességéből. Ekkor nevezték el pl a császárt Padisah Császárnak. Merthogy a két fő, egyistenhívő vallás a Kereszténység és az Iszlám alapjaira épül az univerzum közös vallása. Ennek aztán van számtalan ágazata, hisz pl a Tleilaxiak afféle fanatikusok, míg az Ix-iek (tényleg: azért érdekes lesz, hogy mikor és hogyan rugták ki az Ix-ről a Tleilaxot, hisz a Düne idejére már megint gépeket csinálnak) kevésbé bigottak. A legfőbb parancs ugye: "Ne csinálj gépet az elme hasonlatosságára!" Ez akár az ószövetség "Ne csinálj faragott képet!" parancsa analógiája is lehetne.
A fremenek egy részben animista, de fő tételeiben messianisztikus, kiválasztottságot sugalló és mint az első könyvben olvashattuk, mesterségesen irányított vallást gyakorolnak (Missionaria Protectiva). Ennek földi párja a korai zsidó vallás illetve az iszlám sivatagi nomád változata, amely sokat megörzött az ősi természetvallásokból is, ami a körülmények miatt érthető...
A zenszuni és szufi út valahonnan ismerős, de gyanakszom, hogy a korai Düne emlékeimből. Talán a zoroasztriánus tanokkal kacérkodott Herbert, mikor ezeket megalkotta. De lehet, hogy IRL is létezik ez a két vallás...
Most látom csak, milyen téma van itt. Akkor hozzá is szólnék.
Szerintem a BG-t nem lehet visszavezetni egy bizonyos népre vagy ilyesmi. Azt írta a könyv, hogy valamikor az OKB írása táján (hogy most elotte vagy utána...) összegyujtötték a varázslónoket és belolük lett a BG. Egyszeruen volt bennük valami, ami a férfiakból hiányzik és ezt tökéletesítve jutottak ilyen hatalomhoz.
Amúgy inkább csak a fremenekre vonatkozó dolgok utalnak az arabokra. Én az összes többi vallásra utaló nyomokat is találtam, csak azokat talán nem ismerem annyira, azért tunik úgy, hogy azok nem olyan jelentosek, vagy mert a fremenekrol szólt az elso három könyv jó része.
Szia Keila! Úgy látom, nagyon hasonló gondolataink vannak! A fremen - free man/men asszociáció például már bennem is számtalanszor felötlött! Az arab eredetu dolgokkal kapcsolatban pedig csak arra tudok gondolni, hogy ezek szerint Herbert meghatározó szerepunek érzezte oket a jövo szempontjából, még a távol-keleti kultúráknál is meghatározóbbnak, pedig ok is letettek egyet s mást az asztalra! (Kevés olyan dolog van a Dunében, ami számomra egyértelmuen távol-keletinek tunik. A prána-bindu például egyértelmuen a jógára asszociáltat, de más ilyen dolog nemigen jut eszembe.)
"A Tleilax időnként kimondottan ária-eredetűnek tűnik, az Ix-ről túl kevés szó esik - a technológia alapján talán ők lennének a japán és amerikai hagyományok őrizői?"
Tleilax-szal kapcsolatban ugyanez a véleményem, annyit hadd tegyek talán hozzá, hogy az arab hatás szeintem rajtuk is elég eros. Ix-szel kapcsolatban én inkább úgy fogalmaznék, hogy ok a technokrácia kiteljesítoi, ami viszont a Butleri Dzsihad után egy elég szuk mozgástér (szemben a technika mai térhódításával). Talán az Istencsászárában van arról szó, hogy korlátozva van a technikai fejlodés, ami egy újabb magyarázat lehet. Végül pedig: szerintem Herbert nem a technikai fejlodésrol akart írni. Ha így tette volna, akkor egy "hagyományos" sci-fi lett volna az eredmény. De jó, hogy nem így lett! :))
Ti a Bene Gesseritet hova vezetnétek vissza? Ilyen nok uralta társadalomra a földi történelemben - egy-két indián es óceániai törzset leszámítva - tudomásom szerint még nem volt példa. Várom az ötleteket!
Volt korábban egy felvetés, hogy vajon honnan származhatnak a Düne népei...
Az Atreides ház pl. az ókori görögökig vezeti vissza magát - ez fix, a Fremenek (Free Men?) pedig egyértelműen sivatagi népek voltak világ életükben. (A nagy Zennszuni vándorlás sem lehetett piskóta)
Nekem úgy tűnt, hogy az arab eredetű kifejezések elég rendesen uralják az egész birodalom terminológiáját (Padisah császár pl.), ami elég elgondolkodtató...
A Tleilax időnként kimondottan ária-eredetűnek tűnik, az Ix-ről túl kevés szó esik - a technológia alapján talán ők lennének a japán és amerikai hagyományok őrizői?
A Corrino- ill Harkonnen-házakról viszont abszolut nincs tippem.
"BG -> KH -> Leto II -> a Mesterek -> TM -> Marty&Daniel"
Kérlek világosíts fel, mit takar a felsorolás utolsó eleme? A többit érteni vélem és tetszik is a megközelítés, bár azért ez így egy kicsit túl egyoldalúnak tűnik
Már nem tudom hol és ki feszegeti a kérdést - tán a Káptalanházban -, hogy a BG immár kívül esik az ember fogalmán...De hát ezt pont Neked magyarázzam? :-)
Amúgy pedig utánanézett már valaki a Dűne vallásainak - pontosabban azok őseinek, amiket még nem a BG (MP) kotyvasztott?
Lehet olyan izgis téma mint a népek eredete...
Én nem érzem úgy, hogy ezt a kérdést különösebben feszegetné Herbert, sot, az általam (fel)idézett részletben inkább szentenciózusnak tunik Gaius Mohiam Tisztelendo Anya kijelentése.
A felsoroláshoz kapcsolódóan: értem benne a logikát, mégis szúrja a szemem a BG, mint a "legalsó" lépcsofok... Attól, hogy valaki a szintézis egy újabb fokára jut, a többiek még lépést tarthatnak vele!
Azert a trivialis valasznal talan arnyaltabb Herbert. Csak en erzem ugy, hogy a konyvek soran keresi az emberi elme feljodesenek utjait, probalja megfejteni, mitol es honnantol igazan ember az ember?
BG -> KH -> Leto II -> a Mesterek -> TM -> Marty&Daniel
:)
(a hevenyeszett felsorolasommal tessek vitatkozni!)
Köszönet!
Ezek szerint elkocoghatok az antikváriumba a folytatásokért.
A cimeket már kiolloztam a topicbol.
Örömmel tölt el, hogy itt ennyi "rokonlélekkel" találkozhattam!
Hellobello!
Én is az Eretnekeit olvasom mostanában újra és szerintem itt írja le FH a választ egy, a topicban réges-régen feltett kérdésre, nevezetesen: mire jó/miért volt szükség a Szétszóródásra. A válasz: azért, mert az emberiség végtelenné vált általa.
Gondolkodtatok már a Szétszóródás földi analógiáin?
A Dune I-II-t még kölyökként '84 körül olvastam mindjárt többször is, mert annyira megszerettem.
Aztán sok év telt el, és ugyan láttam talán valamelyik uj kötetet, de (rossz tapasztalatok miatt) csalodástol(szentségtöréstöl) tartva nem mertem elolvasni.
Hibáztam?
Van olyan mélytartalmu a sok folytatás, mint amilyen az elsö kötet volt?
Lehetséges-e ez egyáltalán?
Válaszoljatok ha lehet!
Kinek hogy tetszett a folytatás?
Véleményeiteket szivesen olvasom.
A játéknak nemsok köze van a Düne világához a neveken a fűszeren és a Shai Hulud-on kívül. Ha jól emlékszem, az Ordos-ok használhattak sardaukar-okat, Nem egészen, mert mindig az ellenségeid használták a sardukarokat, bárkivel voltál, de végülis nem ez a lényeg.
Maga a játék egyébként a klasszikusok között van, ahogy a Düne c is, ami egy 3 floppy-s, korai kaland/stratégia a megjelenésekor a legszebben rajzoltak közé tartozott. Sőt a rajzoltak közül azóta sem láttam szebbet... Azt is végignyomtam egy párszor, és hatalams hangulata volt, de a Dune 2 jobb.
Na, az újraolvasásnál már a Dűne eretnekeinél tartok. Érdekes az a folyamat, ahogy Herbert az olvasóknak a Bene Gesseritről alkotott elképzeléseivel bánik. A B.G. fokozatosan negatív szarkeverő bagázsból (már bocsának a kifejezésért) az egész emberiséget védelmező pozitív erővé válik.
Amúgy úgy tűnik Herbertet nagyon foglalkoztatta a Szufi és a Zenszunni (feltéve, ha ez utóbbi a mi univerzumunkban is létezett és nem két dologból lett összerakva) filozófia, de ennek ismerete nélkül nehezen tudom megérteni az utalások zömét.
