Vegyünk egy dobozt, belső tükrökkel. Mozogjon (pattogjon) benne egy tonna foton - faltól falig -, a doboz mozgásának irányában, vagy arra merőlegesen. Lesz különbség a doboz tömegét kintről megmérve?
A harmadik harmadban átcsap hülyeségbe, mert nem a csillagokhoz képest végzünk forgó mozgást, hanem az inerciarendszerhez képest, ami nem forog, és ehhez már nem kell kitekinteni a csillagokra.
Nem felesleges fogalom. A relativisztikus tömeg azt jelenti (azt vetíti előre), ha bármilyen módon bezárod a nyugalmi tömeget és annak bármilyen mozgását egy "fekete dobozba", akkor annak nyugalmi tömege a relativisztikus tömeg mintájára megnövekszik. És ugyanezt elmondhatnám energiával is, mert ekvivalens. Képzelj el pl. egy merev forgó korongot bármilyen tengelyállással.
A "relativisztikus tömegnövekedés" felesleges fogalom, és zavart is okozhat. Az impulzus relativisztikus képlete m/√(1-v2/c2) "mozgási tömeget" sugall, a gyorsulás relativisztikus képlete pedig m/(1-v2/c2)3/2 "mozgási tömeget" sugall.
Az energiaekvivalens tömeget szokták tekinteni, mint relativisztikus tömeget, de valóban, egy másik definíció alapján pl. a longitudinális tömeg is relativisztikus, és ez eltér, valamint keveredik a transzverzissal az iránytól függően. Egyébként a szokványos relativisztikus tömeg a transzverzális tömeggel esik egybe.
Csak ez esetben mikor melyiket kell figyelembe venni, mert irányfüggő lesz, ami egy skalár mennyiség esetében eléggé nonszensz... Különösen kellemetlenné teszi a dolgot, hogy ahány vonatkoztatásirendszerből vizsgálod, annyiféle lesz.
Ha belső folyamatok, "mozgások" vannak, mint pl. a protonban, neutronban, akkor az kívülről nem látszik, és a relativisztikus tömeg mondhatni nyugalmizálódik kívülről nézve.
(Korábban említette, hogy esetleg órákon át kell küzdeni, mire egy rövid és elegáns bizonyítást összehoz.)
Mondjuk ez a sajtóhiba csak apróság.
Ott tartok, most kezdi bizonyítani a relativisztikus tömeget. :(
Tulajdonképpen így utólag egy kicsit örülök, hogy 18 éves koromban nem olvastam el.
Több fizikus állítja, hogy relativisztikus tömegnövekedés nincs. De most Feynman bebizonyítja, hogy van.
Na de azt is mondják, hogy a proton tömegének csak 2%-a van Higgs miatt. A tömeg főként a kvarkok relativisztikus sebességéből adódik. A fene se érti.
Még szerencse, hogy a kvarkok nem nyüzsögnek nagyobb energiával odabent. Széttépnék a protont, és elkezdene osztódni, mint a divitonok Mikrobi kalandjaiban. Aztán már csak egy lépés a Replikátorok megjelenése a Csillagkapu sorozatban.
Valamilyen mechanizmus kordában kell tartsa a proton tömegét, különben fuccs az anyagmegmaradásnak. Nem a vákuum tágulna hiperexponenciálisan, hanem a barionos anyag
1. Kiderült (1:09:30-kor), hogy a nem teljesen gömbszimmetrikus Föld forgása okoz 300 W-os gravitációs sugárzást. Gellérhegy hatását ennek ezredére becsülöm. Kvalitatíve megkaptam a választ.
2. A legjobb előadó is ejt bakikat, néhányat most is észrevettem. Nem kizárt, hogy ez a 300 W is baki, hiszen egy váratlan kérdésre kellett valamit mondania.
3. De szerintem is megvan ez az érték, vsz tényleg 300 W bolygónk saját gravitációs vesztesége (a Hold árapálya sok nagyságrenddel erősebben lassítja), és roppant valószínű, hogy ez nem egyszerű képlettel (2-3 szám szorzásával/osztásával jött ki.) 1/86400 Hertz frekvencia!
"Az elektron perdüete ellenére a képen látható mintázat nem foroghat, mert a töltés (és a tömeg) nem egyenletesen van szétkenve, és ez sugárzást okozna. Elektromosat is, és gravitációsat is."
Azért nem forog, mert stacionárius Heisenberg egyenet megoldása ez.
>De ettől nem fognak az atomok szétdurranni, csak a mozgási energiájukat veszíthetik.
#Jó de eléggé makroszinten vagyunk a folyamattal, nem tud érvényesülni a kvantumosság vagy atomosság, nem követhető nyomon az eltűnésük, gravitációs hullámba alakulásuk pontos hogyanja. A makroszintű dinamika szempontjából meg majdnem mindegy, hogy fekete lyuk, vagy még nem lyuk, ami keringőzik. Gravitációsan sugároznia kell. Mindkettőnél vagy fogy a saját tömeg is, vagy az nem. De azt mondják, a visszamaradt fekete lyuk tömege kisebb, mint a kettő eredetié összeadva.
Az elektron perdüete ellenére a képen látható mintázat nem foroghat, mert a töltés (és a tömeg) nem egyenletesen van szétkenve, és ez sugárzást okozna. Elektromosat is, és gravitációsat is.
Hát ha a fekete lyuk keringőnél fogy a saját tömeg a gravitációs sugárzás miatt (nem csak a kinetikus energia)
A relativisztikus tömeg egy régi nóta, csaki hát mindenki hamisan énekli.
Nem növekszik meg a tömeg. Viszont az energia is gravitál.
Nincs nyugalmi tömeg és mozgalmi tömeg. Egyetlen tömeg van.
Na de egy nyugvó test gravitációja gömbszimmetrikus.
Ha elkezdjük mozgatni, az már energiaáram-sűrűség. (Egy tömegpont esetén Dirac-delta.) Egészen más a szimmetriája.
Nézzük csa meg a mágneses mezőt,
a) ha az áram vezetékben folyik, illetve
b) ha egyetlen "pontszerű" töltés mozog.
A rengeteg elektron szuperpozíciója a (határesetben folytonos) áram.
Tehát a végtelen egyenes vezető körüli mágneses mező ki kell adódjon sok elektron végtelen integráljából.
Most példának vegyük a Szaturnusz gyűrűit. Közelítésképpen tekintsük folytonosnak.
A forgó gyűrű gravitációja kiadódik a sok keringő kavics egyedi gravitációjából. És még nem is kell végtelenig integrálni. Csak egy körintegrál szükséges, habár célszerű polár koordinátákkal számolni.
Gravitációs hullámokat viszont az egyenetlenségek okoznak, a nem egyenletes tömegeloszlás.
De ettől nem fognak az atomok szétdurranni, csak a mozgási energiájukat veszíthetik.
Erről jut eszembe: A hidrogén elektronja folytonosan van szétkenve a "pálya" mentén. Mert ha nem lenne folytonos, abból fékezési sugárzásnak kellene keletkezni. (Ugyanígy a tömege is szét van kenve, különben gravitációs hullámokat is keltene.)
Volt itt egy ábra...
Nézzük például az egyik d pálya alakját. Ebben a hullámban az elektronnak van perdülete. Viszont ez a hullámalak le kell cövekelve legyen. Mert a töltés nem egyenletes eloszlású térben. Ha ez a mintázat is forogna, az ugyanolyan sugárzást kellene okozzon, mintha a pálya mentén a töltés fel lenne darabolva.
Másfél órás videókat most hirtelenjében nem fogok átnézni, egyelőre csak az alapjelenség érdekel: miért is sugároz valamely hegy? Mert forgó Földön van (és ennélfogva gyorsul)?
Hát ha a fekete lyuk keringőnél fogy a saját tömeg a gravitációs sugárzás miatt (nem csak a kinetikus energia), akkor a nem fekete lyuk keringőnél is így kell lennie. Nem?
