Érdemes. De nem műsorvevőt. Alapvetően a Tecsun is az. Ezen az áron - 50-80 ezer forintért - már egy régebbi, nem agyondigitalizált kommunikációs vevőt is vehetsz, vagy még adó-vevőt is. Olcsóbban. Én is itt vettem a fórumon az Adok-veszekben. Egyébként van PL660-asom, de az tényleg kezdő megfigyelőknek való, különben jó kis rádió.
Érdekes amit írsz. Amikor Tecsun PL 660-om volt Pest mellett laktam egy faluban a domboldalon, egy betonfödémes családi házban. Ott a rádió teleszkóp antennájával simán bejött Észak Korea, Kína, Kuba, VOA stb.
Belül esélytelen vagy. Nyilván nem fafödémes a ház hanem vasbeton, totálisan árnyékol.
Nálam ilyen házban van az íróasztalomon egy FRG-7700-as, antennaerősítővel és méteres botantennával, alig jön valami. Van egy Kenwood TH-F7 kézi, azon is csak a műsorszórók, meg gyengén az approach Ferihegy mellől.
Szeretnék belevágni a rövidhullámú rádióadások hallgatásába. 2012-ben vettem egy Tecsun PL-660-as világvevő rádiót, de sajnos költözéskor elveszett. Kb fél évet használtam, tehát nem volt időm mélyen belemerülni a témába. Kérdésem, hogy érdemes most 2019-ben venni egy világvevő rádiót? Sangean ATS909x vagy Tecsun PL 880-ast érdemes venni?
Volt egy ill. két szovjet építőkészlet is, a VOLNA-1 és a VOLNA-2. Ezekkel középhullámú rádiókat lehetett építeni. Az alkatrészeket dugaszolni lehetett, olyan módon, hogy azok valamilyen stift lábú bakelit foglalatra voltak szerelve.
Kösz a linket! Van egy elektronikai építőkészletem a '80-as vagy a '90-es évekből. Még a Vaterán lőttem. Megvan benne minden. A története, hogy a fiatal munkatársakkal szerettem volna megismertetni az elektronikai alapkapcsolások működését a földelt emitteres kapcsolástól a multivibrátorig. Sajnos az lett a sorsa, hogy porosodott az asztalon, hozzá sem nyúltak. Pedig a kapcsolásokhoz van magyar nyelvű leírás, magyarázat is. Azt hiszem, itt jó helye lesz. A fészbukon is megtaláltam az oldalt:
Hát ez most talált, süllyedt - én is, ha tehetem, már nem FM-en hallgatok rádióadást, és igen, én is sűrűn hallgatok román adásokat középhullámon. És semmi bajom vele, hogy nem értem, sőt, rájöttem, a románok tudnak rádiózni, tudnak zenét változatosan szerkeszteni, és az FM-hez képest egy zenei kincsesbánya, igazi alternatíva az a néhány itt fogható adásuk. (Megjegyzem, rövidhullámon is erősek a románok...). Az internetes rádió egy jó ötlet, és köszönöm is a tippeket, de azért az sem mindenható. Itt vidéken a szakadozó, elégtelen mobil internet megteszi a magáét: néha inkább hallgatnám rövidhullámon a külföldi adásokat a netről, fadinggel és egyébbel, mint az idegesítő akadozással, hiába a jó hangminőség és a választék. Talán a középút a legjobb: megtartani a régi technológiát, megbecsülni a régi rádiókat, amik külön világegyetem a mostani mediamarktos és tescos vackok helyett (én inkább veszek használt rádiót, magnót a 80-as évekből, mint mostaniakat, amik alkalmatlanok normális zene- és rádióhallgatásra...), ami pedig analógon elérhetetlen, arra valóban ott az internet, jobb híján. A kettőt összehozni pedig egyenesen a Kánaán lenne számomra: a digitális rövidhullám elterjedése és széleskörű használata.
Mindig jókat szoktál szólni, tartsd meg jó szokásod! :-))
7-8.-ban fogalmam sem volt, mi az az audion. De tetszett, hogy - talán az Ezermesterben - odabiggyesztették, hogy semmiképpen ne kössük antennára. Persze, hogy több se kellett... :-))
Erre a célra a "legmegfelelőbb" az egycsöves visszacsatolt audion volt. A túlzott visszacsatolás hatásait bizonyára sokan ismerik, tapasztalták. Bocs', hogy szóltam!
Az első adóm nekem is zavarónak sikeredett, csak a Kossuthot zavarta a háztömbben. :-))
Általánosba jártam, amikor összebiggyesztettem egy Hartley oszcillátort EM84-es csővel. A rezgőköri tekercs egy dunsztos üvegre volt tekercselve litze huzalból. A haver mondta, hogy a faterja szentségelt, mert valami belezúgott a rádióba. Na, megmutattam a művemet, aztán ő meg a Petőfire gyártott zavarót.
Nagyapám nagy mestere volt a terjedésnek. Mindig tudta melyik órában melyik sávon lehet az öreg Philips rádióval a legjobban becserkészni Cseke László és Gallikusz műsorát.
A poltiszt ordított, hogy ki vitte át a 25-ről a 19 méterre, mert ő abban a napszakban csak ott tudta fogni?
Pesten ismertünk pár helyet, ahol a SZER-t zavaró adók dolgoztak. Meg vidéken is persze.
Már elévült, de egy ilyen volt az akkori Mező Imre úti SZTK székház padlásán. Több csak külügyi vevő állomást is meggyanusított a helyi lakosság ilyennel.
A gyár nevének jogainak egy részét egy indiai vette meg. Itt egy turbános maláj volt a főnök a Jászberényi úton, tisztán kereskedő. A helyet az OROSZ tulajdonostól bérelte ez az "utód" cég. Kínában gyártatott, török néven, török közvetítéssel értek ide a cuccok. Általában harmad vonalbeli termékek. Amik 5-6 évvel követték a legmodernebb gyártókat.
Az LG vagy a Samsung 2 év után átadja az LCD TV-inek a gyártását egy közepes márkának. Lesz belőle Sharp, Blaupunkt, Toshiba. Amikor ott is lefut, átkerül ilyen 3.soros márkákhoz. Az utolsó lépcső az áruházi márka. Pl. a Tecsó a Technika, az Ósan a QUILIVE néven árulja a menő gyártók előző típusait.
Pontosan ilyenek is voltak. :-) Aztán amikor katonaként délután a pol.tiszt irodáját takarítottam és naná, hogy a SZER-en maradt a nagy tekerő. Reggel bekapcsolás után csak egy nagy ordítás volt hallható az irodából. :-))
Meg a fél méter széles és 20 centi magas üveg skálának, amire többszáz adó helye volt felírva. Sok helyről azt sem tudtuk merre van.
A Kossuth és Petőfi szomszédait megjegyeztük. Meg a Luxit és a SZER sok helyét .A hatalmas mutató úgy szaladt az üveg mögött, mint higany a zsíros papíron. A jobb rádiókon még külön finomhangoló is volt.
