Új könyvek, van ami már megjelent, van ami éppen most jelenik, s van ami ez év végéig jelenik meg:
A nagy kedvencem Donato Carisinek most jelent meg magyarul a negyedik regénye.
Az árnyak mestere. Ennek is Marcus a főhőse, a sorozat 3. regénye (de egyelőre olaszul sincs több). Carrisi szerintem megújította az egész sorozatgyilkosos thriller műfajt. Itália amúgy is ősi, titokzatos, tele rejtélyekkel és felsőbbrendű emberekkel, mint a világelső művészei, tudósai, messze lehagyva más nemzeteket. A sötétség vadásza is izgalmasan ért véget.
Öt évszázad után az árnyak visszatérnek, hogy uralmuk alá hajtsák Rómát Róma, 1521: X. Leó pápa rendelkezik arról, hogy Róma városát soha nem szabad teljes sötétségben hagyni. A pápa utasítást ad, miszerint az utak, a templomok és az épületek mindig legyenek kivilágítva éjszaka. Róma, 2015. február: Napokig tartó, rendkívüli esőzés sújtja a fővárost. Amikor az egyik villamoserőművet villámcsapás éri, a hatóságok az üzemzavar elhárításának idejére huszonnégy órás áramszünetet rendelnek el. Róma utcáit egy groteszk karnevál forgataga lepi el, a kezdeti önfeledtséget azonban egyhamar pánik váltja fel a városban egy ismeretlen kór terjed megállíthatatlanul. Egy gyilkos elszabadult, és egyedül Marcus találhatja meg, aki azzal a különleges képességgel bír, hogy olyan nyomokat, rendellenességeket vesz észre a bűncselekmények helyszínén, amelyeket más nem lát meg. A legnagyobb rendellenesség azonban több szempontból is nyugtalanítja. Nemcsak a tettest kell ugyanis megtalálnia, hanem a választ is arra a kérdésre, hogyan kerültek a személyes dolgai az áldozatok mellé A lelkek ítélőszéke és A sötétség vadásza után Marcus és segítője, a nyomfotós Sandra Vega ismét összefognak, hogy örökre visszaűzzék az árnyakat oda, ahová tartoznak: a sötétségbe.
Scott Turow: Az utolsó tárgyalás. Turownak már régen jelent meg magyarul regénye, s ez sem a sorozatából van, mint az előző három, viszont a szerző profi.
A tárgyalótermi drámák mestere. Daniel Silva New York Times bestsellerszerző Első számú thriller. David Baldacci New York Times bestsellerszerző Scott Turow megadta a mércét a modern jogi thriller számára. Wall Street Journal A modern jogi thriller keresztapja visszatért. Seattle Times Egy utolsó ügy, amely mindent kockára tesz A nyolcvanöt éves, híres védőügyvéd, Alejandro Sandy Stern egészsége megrendült, szelleme azonban még mindig ugyanolyan eleven, mint karrierje csúcsán. Nyugdíjba készül, ám amikor egy régi barátját, dr. Kiril Pafkót, a Nobel-díjas orvost bennfentes kereskedelemmel, csalással és gyilkossággal vádolják, Stern elhatározza, hogy elvállal még egy utolsó tárgyalást. Stern a kiváló rákkutató életének csillogó felszíne alá hatol, olyan mélyre ás, hogy lassan mindent megkérdőjelez, amit addig tudott a barátjáról. Az ügyvéd kötelességtudata, hogy védelmezze az ügyfelét. Az igazságszolgáltatás erejébe vetett hite még egyszer utoljára kemény próba elé kerül a tárgyalóteremben, ahol a bizonyítékokat és a valóságot néha egy világ választja el. Pafko számos hibája ellenére vajon ártatlan az ellene felhozott, szörnyű vádakban? Meddig megy el Stern, hogy megmentse őt és bármi lesz is a tárgyalás végkimenetele megtudja vajon az igazságot? A New York Times bestsellerírója, Scott Turow több mint 30 millió könyvet adott el világszerte. Az utolsó tárgyalás című, mesterien megírt jogi thrillere azokba a mélységekbe pillant be, ahol a törékeny emberi természet és az igazságszolgáltatás rendszere szembekerül egymással. A feszült hangulatú történet felveti azt a kérdést is, hogyan mérhető egy élet értéke.
Dan Simmons: Fullasztó tél. Folytatódik negyven évre rá a Dermesztő nyár története.
A dermesztő nyár fullasztó télbe fordul. Dale Stewart azt hitte, gyerekkorában végleg megszabadult a sötétségtől, ám nagyobbat nem is tévedhetett volna. Az egykor köztiszteletben álló egyetemi oktató és regényíró élete kisiklott: felesége elhagyta, karrierje romokban, sőt egy katasztrofális viszonyt követően még öngyilkosságot is megkísérel. Úgy dönt, hogy mindent maga mögött hagy, és visszatér gyermekkora színhelyére, az egykor virágzó kisvárosnak számító Elm Haven összeaszott maradványai közé, ahol reményei szerint nyugalomra lel. Régi barátja házát bérli ki, hogy megírja élete első komoly regényét, ami történetesen a négy évtizeddel azelőtti nyár eseményeit dolgozza fel. Ám azzal, hogy a városka szélén álló, régóta elhagyatott házba vackolja be magát ahol egykor legjobb barátja, az 1960 dermesztő nyarán szörnyű halált halt Duane McBride lakott , csupán az eddig elkövetett hibáit tetézi. Mert nincs egyedül a házban: ide is követték saját bejáratú démonjai, akik valami szörnyű dologra készülnek. És a hó lassan mindent maga alá temet
Az ártatlan gyermekkor végét és a felnőtté válás rémületét megragadó Dermesztő nyár folytatásában a kultikus horroríró Dan Simmons a felnőttkor borzalmairól, a kudarcok és a megbánások sivár pusztájáról mesél átütő erővel.
Dean R. Koontz: Kötődés.
Jó értelemben véve beteg. Dermesztő, mégis érzékenyítő." - Booklist
"A Kötődés a műfaj klasszikusa." - Associated Press
Woody Bookman tizenegy éves, de még soha életében nem szólalt meg. Még akkor sem, amikor az apja egy borzalmas balesetben szörnyethalt. Még akkor sem, amikor az anyja, Megan, azt mondja neki: szeretlek, Woody. Megant csak a fia boldogsága és épsége érdekli. De Woody biztos abban, hogy apja halálának hátterében egy velejéig gonosz szörnyeteg áll, amely immár őt és az anyját vette célba. Woody nincs egyedül - egy számára ismeretlen szövetséges hall mindent, ami Woody gondolataiban megfogalmazódik.
Kipp, a különleges képességekkel megáldott kutya, akinek nemcsak a szőre, de a szíve is arany, elképzelhetetlenül érzékeny szálakkal kötődik az emberekhez. Meghallja, hogy a fiú szavak nélkül ugyan, de a maga módján mégis kommunikál. Kipp nekiindul, hogy felkutassa Woodyt, mielőtt még túl késő.
Az üldöző sincs egyedül, segítőtársai vannak. Okai ősrégiek, ereje egyre fokozódik. Megállíthatja valami? Van olyan erő, amely a gonoszságnál is hatalmasabb?
Dean Koontz a misztikus thriller koronázatlan királya, több mint száz regényéből világszerte csaknem negyven nyelven több mint 500 millió példány fogyott. Az évek során tizenhat bestsellere vezette a NYT sikerlistáját. A Jane Hawk-sorozattal Koontz újra a csúcsra ért, és Kötődés című új regényét minden eddiginél nagyobb várakozás övezi. Koontz Dél-Kaliforniában él feleségével és golden retrieverükkel.
Matt Ruff: Lovecraft földjén.
1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki.
Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek.
A Lovecraft földjén időn és téren átívelő, varázslattal, hatalommal, reménnyel és szabadsággal játszadozó, elsöprő erejű kaleidoszkópja két fekete család egymástól sokban különböző tagjain keresztül rajzolja meg a rasszizmus portréját, annak máig kísértő, szörnyűséges hatásait. Matt Ruff kozmikus horrorból, gótikus fantasyből és tudományos fantasztikumból táplálkozó regénye egyöntetű kritikai sikert aratott mind a szépirodalmat, mind a sci-fit/fantasyt olvasók körében, ráadásul 2020-ban sorozatra adaptálta az HBO.
M. W. Craven: A bábuk tánca.
Craven most 52 éves, de az első könyve csak 2015-ben jelent meg. A The Puppet Show 2018-ban jelen meg, és a Washington Poe sorozatának első regénye (magyarul ez az első regénye):
Bábuk vagytok mind. Titokban mozgatlak. Csodálatos nézni, ahogy elégtek... Isten hozott a pokoli előadáson!
Egy kegyetlen, de zseniálisan okos gyilkos élve égeti el áldozatait Anglia ősi emlékköveinél. Sosem hagy nyomot maga után, így a rendőrség tehetetlen. Aztán a harmadik áldozat maradványain megtalálják a gyilkos rejtélyes üzenetét. A rendőrség furcsa párt állít az ügyre: Washington Poe briliáns agyú nyomozó, de cinikus, sötét alak. A férfi néhány éve maga kérte a felfüggesztését az állományból. Tilly Bradshaw a rendőrség legjobb kódfejtője. A lány kivételes tehetségű, emberkerülő matekzseni. Három elképesztő intelligencia harca kezdődik. Vajon kié lesz a végjáték? Főleg ha a gyilkos a kezdetektől fogva ennek a különleges nyomozópárosnak szánta az előadást.
"Fantasztikus!" THE SUN "Brutális, véres, intelligens." SUNDAY MIRROR "Sötét, okos, ellenállhatatlan." PETER JAMES "Az év legjobb története." MORNING STAR
M. W. Craven angol író korábban kriminológiával foglalkozott hivatásos katonaként, majd feltételesen szabadlábra helyezett bűnözőket felügyelt. Teljes állású íróként csupán néhány éve kezdett dolgozni - viszont ezt rögtön akkora sikerrel tette, amelyre nemigen akad példa a nemzetközi könyv világban.
M. W. Craven elsöprő erejű tehetségét bizonyítja, hogy már ezzel az első bűnügyi regényével elnyerte a Brit Krimiírók Szövetségének Gold Dagger-díját 2019-ben. A rangos díj korábbi nyertesei és jelöltjei közé tartozik például John le Carré, P. D. James, Ian Rankin. Ráadásul azzal is büszkélkedhet, amivel szintén csak kevesek: eddig 20 országban adták ki a könyvét.
M. W. Craven azóta sem állt meg a siker útján. Ennek az első krimijének televíziós jogaira a világ egyik legjobb produceri cége, a Studio Lambert csapott le. Ez a csapat jegyzi a 2018-ban öt BAFTA-díjat bezsebelő Three Girls sorozatot. Továbbá megírta A bábuk tánca folytatását (Black Summer), valamint a harmadik részt (The Curator) - Washington Poe cinikus nyomozó és Tilly Bradshaw zseniális kódfejtő lány párosának újabb eseteit.
Vitalis lélekben úrnak született, csak épp egy kis szegény földműves házába. Imádta a fegyvereket és a vadászatot. Megjárta a Budapesti kártyabarlangokat, de Nagyváradra is bebiciklizett szerencsejátékozni, sőt eljutott még Monte Carlóba is.
A csendőrök csak egy nagyszabású hajsza után tudták elfogni, vagyis végső soron a maga ellen fordította fegyverét a tűzharc végén 1910. szept. 24-én.
A Tolnai Világlapja akkor közölt erről egy képösszeállítást is:
Fröhlich János írta meg röviden történetét az Érdekes Ujság 1913/25-26. számaiban (2 részben):
Valószínűleg sok embernek nem tetszett, ezért törölték egy tízrészes évad után. Nálunk sem igyekeznek a fordítással, talán nem is lesz mind a tíz résznek magyar felirata. Ha mégis lesz, én azért megnézném.
Lincoln Rhyme: Hunt for the Bone Collector (2020) tv-sorozat valóban nagy bukta: tele olcsó poénokkal, elmésnek gondolt színhelyváltásokkal, banális beköpésekkel és idétlen technikai trükkökkel, melyek a fejlett számítógépes technikát lennének hivatva modellezni.
Mondtuk már, hogy Rhyme itt is ok nélkül egy néger, aki mindenképpen valamiféle mozgásgéptelen agytrösztnek van maszkírozva. Kicsit Stephen Hawkingra hajazva. Gondolom volt valamiféle szereplő válogatás a sok fekete színész közt, s megpróbáltak (volna) valami értelmesebb képűt keresni (elég izzasztó egy casting lehetett a producereknek). De ez a Russell Hornsby inkább egy baseball-edzőre hasonlít nekem, semmint ilyen rejtvényfejtő zsenire:
A Caleb Carr-sorozatát igazából külön hsz-be akartam írni, mint ajánlót.
Nekem valóban jobban tetszik, mint bármelyik Perry Mason film. Hisz gyakorlatilag olyan elemekkel is dolgozik, amikkel a bűnügyi szerzők a krimi "aranykoránál" jóval később kezdtek csak használni (természetfeletti elem, sorozatgyilkosos elem,stb.). Hisz felesleges bizonygatni, hogy a krimi (akár minden más irodalmi műfaj) is fejlődik az évtizedek alatt. A mai szerzők előnye, hogy ismerik a korábbi szerzők műveit, azok módszereit. De persze ez mindenkinek a saját döntése, hogy mit szeret jobban.
Ezen meglepődtem, mert engem Caleb Carr művei nem érdekelnek sem könyvben, sem sorozatban. A Perry Masont viszont természetesen majd meg fogom nézni, ha véget ér a sorozat.
Lehet húsz év múlva minden főszerepet négerekkel játszatják. Szép, új világ! Hol van már az az idő, mikor fehérek játszották a néger szerepeket is, hogy bebokszolták a képüket?
Ha lesz második évada Masonnak, az nyilván egy másik bűnügyi eset lesz, mert ez befejeződik a megfejtéssel.
Egyébként még jelentősebb eseménynek tartom, hogy A Halál angyala után (2018), két és fél évvel később kijött a második évad. Az első évad ajánlója: https://www.youtube.com/watch?v=q9867sT-Y1M
Mindegyik évad, két külön bűneset feltárása. Perry Mason-sorozat se rossz, de ez nekem jobban bejön.
Caleb Carr azonban folytatta a dr. Laszló Kreizler-sorozatát, ugyanis 2016-ban megjelentette a Surrender, New York c,. regényt, ami a 3. a sorban. Ez sajnos nincs meg magyarul de feltehető, hogy az Agave kiadja. Ugyanis a két korábbi könyvét is a filmsorozat miatt kiadták újból 2018-ban és most 2020-ban (az elsőn a filmsorozat szereplőivel):
Egyébként Robert Neville is fehér, aki a Legenda vagyok karaktere. A könyvben még a vérvonala is le van írva (!), a filmben mégis Will Smith játssza. Kevés ennél felháborítóbb dolog van, mégis biztos vannak más ilyen esetek is.
A Perry Mason c. sorozatnak lesz második évadja is.
Ha odáig eljutna, a nézőközönség ítélkezne, elfogadja-e Romeónak ezt az arcát is, amit az "újítók" mutatnak neki vagy elutasítja.
De majd valaki szerelmes vámpírfilmet készít majd belőle. :-)
JÚLIA Jaj, Istenem, oly rosszat sejt a lelkem. Ott lenn, amint állasz, egész olyan vagy, Akár a holttest a kriptája mélyén. Vagy a szemem csal, vagy nagyon fehér vagy.
ROMEO Nem, édesem, te is egész olyan vagy. Vámpír issza ki vérünket.
Én még csak az első részt láttam. Szerintem jól összerakott. De bővebb véleményt ennyi alapján tényleg nem mondhatok.
De azt el kell fogadni, hogy egy majd' 100 éves karaktert többször is újra fogják a producerek/írók/rendezők gondolni, ahol sokszor a végeredmény alig hasonlít az eredetire. Engem csak a végeredmény érdekel, azt el kell engedni, mit várnál a könyvek alapján.
Én magáról a filmről beszéltem és színészekről, valamint a rendezésről, és az nagyon jó szerintem. Hogy mennyi köze van egy Mason-regényhez, az más kérdés. De ez a producerek pénze, az ő rizikójuk. Aki szóról-szóra Gardner-regény adaptációt akar, rizikózza a saját pénzét, gyűjtsd össze rá a lét, keress befektetőket, stb.
Olyan is megszólalhat, aki speciel már megnézte mind az öt részt, mert egy sorozat kapcsán nem akarok lemenni a gyökerekhez, s arról beszélgetni, hogy az "amerikai film" sz@r....
Txt-ben ne olvassatok könyvet, úgy sz@r, ahogy van!
A rendszeres olvasóknak nem kell magyaráznom, de txt eltünteti a dőlt betűs szövegeket egy regényben. Sok mindenre használja egy író: idéz, a szereplő gondolatait veti dőlt betűkkel közbe, a társalgásnál a ki nem mondott szavak közlésére használja, stb. Pld. egy laza, udvarias beszélgetésben közbevetőleg odaírja a kimondott szó után, hogy nesze neked te vén majom, s mivel ez dőlttel van, tudjuk, hogy ezt nem mondta ki, hanem csak gondolta hozzá. A txt-ben az egész összefolyik...
Egyedül a Gyilkosság a panoptikumban hiányzik, de az meg a data.hu-ról szedhető le. Általában txt kiterjesztésűek, mindet ki kell csomagolni, de valami pazar! Jó szórakozást!
A "Based on the Characters" jelzéssel általában nincs bajom. Ebben az esetben ez a jelzés nem stimmel, mert nem a karaktereket vették át, hanem csak a neveket. És ez teljesn más. Nagyon sok hasonló filmsorozat van, ahol új történetekben az eredeti figurák alapvető jelleme, szerepe , lényege megmarad és felismerhető. Sajnos itt nem, mert összekeverték és átváltoztatták olykor az ellenkezőjébe az alakokat. Ha egy Gardner védjegy nélküli sorozat lenne, egész jó lenne és semmi problémám nem lenne vele.
Ezzel a mentalitással írhatták volna a "Csillagok háborúja" filmnél, hogy basedd on the characters Lev Tolstoj: Háború és béke.
Ha belegondolok még több is szól mellette, mint a Perry Masonos sorozatnál.
Megnéztem az új Perry Mason 4. részét is, és azt kell mondanom csak jó véleménnyel lehetek magáról a filmsorozatról és nagyszerű színészekkel. Egyébként mindegyik rész végén ezt írják ki: "Based on the characters created by Erle Stanley Gardner". Azaz nem is akarták követni a gardneri kliséket.
Úgyhogy akinek a könyvre jobban hasonlító Masont akarja, ott az a majd 350 tévé és mozi film, ami asszerint készült.
Ha magával az "amerikai" filmmel van bajod, mint írod, úgy ez tényleg nem vág az ízlésedbe, mindenképpen hagyd ki.
Nagyon-nagyon köszönöm, a három novella tényleg azonos témájú. Az ilyen címen sugárzott David Suchet/Poirot epizód - habár az angol cím azonos - teljesen más, mind témájában, mind cselekményében.
A magyar novellák alapvetően humorosak, semmi gyilkosság, egy "szokásos" kincskeresés.
A sugárzott film egy gyilkosság, egy gyilkossági kísérlet, eltitkolt gyerekek és több eltűnt végrendelet.
A kettő egyáltalán nem is hasonlít egymásra. Ennyire még az angolok sem írják át az eredeti novellát. (Habár az új Bertram szálloda filmre még Agatha Christie sem ismerne rá)
sziasztok! egy kis segitséget szeretnék kérni!keresema nero wolfee képregényt és a zéró ügynökség levéltárá szintén képregényt! esetleg ha valakinek mewg lenne, kérem hogy ossza meg velem!jó nekem olvashatóan kifotozva is!
Köszönöm, de az teljesen más, még ha Poirot novella is.
A különös végrendelet eredeti címe: The Case of the Missing Will. David Suchet filmen Az eltűnt végrendelet címen tüntették fel. Az általam idézett Rakéta és Ország Világ használta A különös végrendelet címet.
Szeretnék segítséget kérni. Agatha Christie A különös végrendelet című Poirot novellája megjelent magyarul a Rakéta Regényújságban és az Ország Világ hetilapban is. Ezeket már sajnos nem tudom előhozni az interneten. Nagy segítségemre lenne, ha valaki meg tudná mondani, hogy esetleg valamelyik magyar novelláskötetben is megjelent-e? Én átnéztem egy párat (Poirot első esetei, Poirot munkában, Poirot bravúrjai), de azokban nem találtam. Előre is köszönöm.
Elfogadom, amit írtál a saját izlésedről, de akkor sem értem, hogy ha a neveken kívül semmi nem közös Gardnerrel, akkor miért kell így csinálni.
Az amerikai filmekről megvan a véleményem. A Hugo regényéből ( A párizsi Notre-Dame ) olyan változatot készítetteke, ahol Happy End van. Azaz Esmeralda életben marad és férjhezmegy a Kapitányához.
