,,A nemzetgyőztes cím elég bonyolult számításon alapszik, nem az a lényeg, hogy hány párlattal indulsz, hanem az, hogy a különböző kategóriákban milyen eredménnyel szerepelnek a beküldött mintáid. Tavaly nagyon vicces helyzet állt elő, mert úgy lettem nemzetgyőztes, hogy aranyérmet egyetlen párlatom se kapott, az ezüstök viszont nagyon erősek voltak. Az idén az Agárdi Pálinkafőzde kapta ezt a címet, Vértes Tibor és csapata már nyolcadszor büszkélkedhet vele, gratulálok nekik, nagyon megérdemlik."
Nagyon egyszerű ez a történet, nem tudod megúszni , ha kíváncsi vagy a különbségre , ki kell próbálnod. Mit veszíthetsz, nem ízlik kidobod! A pálinkafőzés alapját tudjuk a tankönyvekből a tudományos részét alapként kiindulásnak elég, de nem megúszható az egyéni kísérletezés, variálás, próbálgatás. Rendkívül szerencsés vagyok, hogy nagyon sok jó pálinkát van lehetőségem megszagolni, megízlelni, megcsodálni. Nehéz olyan pálinkát főzni, ami elvarázsol egy hozzáértő csapatot és annyira jó, hogy nem lehet betelni vele. Ezek a pálinkák kimondhatatlanul csodálatos italok, gazdag illat és ízbombák. Na itt gondolkodni kezd az ember és mindent meg szeretne tudni a készítéséről, ellesni, leutánozni, hogy csak hasonlót tudjunk csinálni. Ezek a pálinkák ritkák, nekem hat év alatt egy sikerült és annak is köszönhető, hogy savat is használok. Egy Vilmos körte savazás nélkül picit naspolyás ízbe megy, savazva pedig tisztán körtés. Nem tudom neked elmondani,hogy ez miért van ,de ezt érzem rajta, tisztább gyümölcsösebb és kevesebb nem feltétlen rossz ,de nem odaillő ízektől mentes italt lehet készíteni. Nem mindenkinek van lehetősége teljesen hibátlan gyümölcsöt becefréznie, ebben az esetben is,nagyon nagy minőségi javulás érhető el a savazással.
Nem sikerült nekem sem meggyőző érvet találnom a savazás mellett, pedig hiszek benne. Ráadásul tavaly elfogyott, nem használtam sem a vilmosban, semmiben, nem lett rosszabb, hozta az eredményt versenyen. Hab a tortán, hogy (P.Gábor) 2017-es Destillata magyar nemzetgyőztes nem savaz, elég magas a mérce, megüti sav nélkül ez elbizonytalanított, de idén bevásároltam 10litert, egy darabig kitart. :)
Meglepően jó pálinkákat mutatott a főzőmester. Nem tehetik már meg,hogy elhanyagolják a minőséget. Több kereskedelmi főzde kínálatában is találok nagyon finom pálinkákat. Pár éve még szeszüzem volt és most normális italokat főznek.
Nem követtél el semmilyen bűnt! Mehet egyszerre az élesztő és a pektinbontó.
Én akkor szoktam külön adagolni, ha cefrézés előtt hőkezelem a gyümit. Konkrétan a birset szoktam megfőzni. Hagyom kihűlni, és mikor 50 Celsius fok alá hűlt, adom hozzá a pektinbontót. Így hamarább bomlik a pektin. Az élesztőt csakis 22-23 Celsius alatti hőmérsékleten keverem hozzá.
Ne próbáld összehasonlítani a háztáji kisüsti pálinkakészítést a nagyüzemi pálinkagyárakkal. Mert ahol 10-20 köbméteres tartályokban cefréznek, az már gyár. Ott a költséghatékonyság az elsődleges szempont. Ehhez pedig állandó összetételű matériára van szükség. Ezért szűrik tükrösre a gyümölcslevet beoltás előtt. Nemcsak pektinbontót, savat, élesztőtápsót adagolnak, hanem izocukorral a cukorfokot is beállítják az iparszerű technológia által megadott értékre. Csakis így lehet automatizált üzemben gazdaságosan pálinkagyártani.
(Egyik alkalommal, mikor a szabadegyházi izocukrot fejtettük át a tartálykocsiból, a sofőr elkottyantotta, hogy pont az előző nap vitt két fuvart a P...i pálinkásnak. 2x21 tonna 85%-os izocukor kukoricakeményítőből.)
