Igen, a szaldó azt jelenti, hogy éves elszámolás van, évente egyszer kapsz számlát. Ha összességében fogyasztasz a hálózatból, akkor kifizeted, ha betermelsz oda pluszban, akkor a szolgáltató kifizeti, ha adsz számlát. Csak az áram árát, a rendszerhasználati díjat nem, azaz kb. a 37 Ft felét. Ezért nem érdemes betermelni a hálózatra, úgyhogy olyan rendszert kell telepíteni, ami annyit termel, amennyi fogyasztasz. Kb.
az áramszolgáltató felé hogyan megy manapság az elszámolás?
Tény: gondolom, éves elszámolás van.
1. Eset kevesebbet termelek, mint amennyit használok (egy év alatt). ekkor a különbözetet kell fizetni majd (éves elszámoláskor kapok egy számlát?)
2. többet termelek, mint amennyit elhasználok (egy év alatt). Ekkor nullszaldó ugye, a többlet megy a levesbe, az áramszolgáltató nekem nem fizet, ugye?
Egy kollégám mondta, hogy amit ma túltermelek, azt a szolgáltatótól holnap visszakapom, de nem azon az áron?? Ezt hogyan kell értelmezni?
Kiegészítettem egy kis statisztikával a táblázatomat, ebben ugye az elmúlt 4,6 év termelési adatai látszódnak. Érdekesek a "terv"-hez képesti havi eltérések: bár a vége egy gyönyörű tervnek megfelelés, de ősszel-télen-tavasszal keményen fölé, nyáron pedig alálő...
Ennek ellenére még olvasgatok, aztán jövő héten mindenképpen döntök. Ahogy elnézem, ezzel a támogatásos bulival együtt nem hetek, hanem inkább hónapok kérdése, amíg ebből működő rendszer lesz, úgyhogy nem akarok már sokat hezitálni.
Ahol én vettem a meglehetősen szerény paneljaimat, ott voltak Sharpok .
Ami feltűnt, hogy azok kb 8- 10%-kal könnyebbek voltak a kínaiaknál , nyilván 60 év tapasztalatával lehet karcsúsítani a vázkeretet, üveget stb ; amiről te is írsz , ragasztás egyéb gyártói rafinériák majd évek múltán jönnek elő.
Bízom benne , hogy amire eljön a csere ideje, akkorra már jóval fejlettebb panelokra tudom majd ezeket lecserélni.
Nemrég (6-8 hónapja) volt a német RTL-en egy műsor , sajnos csak egy részét kaptam el, olyan inverterekről volt szó épp, amik már jó 20 éve működnek hibátlanul , sok esetben a gyártójuk már meg is szűnt azóta, de a masinák teszik a dolgukat. A végén az összefoglalóban igen magas számokat mondtak a 20+os panelok még meglévő hatásfokáról.
A napelem az aminek fenn kéne lennie a tetőn 30+ évig, éri az UV sugárzás, jégeső, miegyebek.
A laminálós technológiában az alkalmazott anyagok (fólia, ragasztó) nagyon kritikusak, mint ahogyan a gyártástechnológia is.
Ezért (és a sok lesújtó teszt miatt, amelyben sok volt a kristályhiba, egyebek) nem mertem kockáztatni és olyan gyártót választottam amely nem most kezdte az ipart. A Sharp az egyik legrégebbi gyártó (több mint 60 éve gyárt napelemet) és talán 10%-kkal voltak drágábbak a panelek mint a kínaiak.
És nem mellesleg anno (4-5 éve) a kínai +- 5%-os tűréssel gyártott, a sharp pedig -0/+5%, azaz pár százalékkal többet is termeltek amikor méregettük őket.
hát, most kaptam F Primóval egy ajánlatot, de Amerisolar 280 napelemekkel, és annyira jó, hogy lehet, hogy lemondok a Sharp-ról.
Nehéz ügy. 10 éves futamidővel szeretném, és több, mint 10% a különbség a két ajánlat között.
Az a gond, hogy ebben a napelemes témában igazán hosszú távú tapasztalata senkinek nincs egyik márkáról sem, tehát lehetetlen megjósolni, mi lesz x év múlva.
Nekem most az tűnik logikus(abb)nak, hogy elsősorban inverter terén igyekezzek biztosra menni, és mindenképpen minőségibbet venni, mert ha az bekrepál, komoly összeg a csere. Egy napelem meg lehet pár százalékkal gyengébb hatásfokú, az kevesebb kárt okoz. Tönkre se nagyon tud menni, ha meg mégis, akkor nyilván nem az összes. Egyet cserélni meg nem akkora összeg.
sziasztok, éppen árajánlat-gyűjtés fázisában vagyok, és két ajánlat tűnik eddig szimpatikusnak.
az egyikben 12 db Amerisolar 280W + Fronius Galvo 3.0-1; a másikban 12 db Sharp 275 W + SMA SB 3.0
Az utóbbi konfiguráció minőségibbnek tűnik, ugyanakkor úgy 100 ezer Ft-tal drágább. A kérdésem az lenne, ti milyen szempontok alapján mérlegelnétek, hogy megéri-e a felárat?
Mi lehet az oka, hogy amikor az inverter elmegy alvó módba akkor I RCD ~1,06 mA lesz? Működés közben 0, egyszer- egyszer 0,01 ami akár mérési hiba is lehet.
Nálam is nagyon koszosak a panelek, a havi termelés rendben van, de a napi csúcsok, vágások jóval kisebbek mint tavaly ilyenkor. Az autó ami kint áll az utcán is nagyon dzsuva lett attól az esőtől ami nemrég esett, és vastagon poros akárcsak a panelek. Lehet "leborotvázom" őket eső előtt közvetlenül.
Valaki magyarázza már el, hogy egy ilyen egy irányba néző mezőt miért kell kettébontani?
Nálam pölö azért kellett kettébontani, mert bár egy irányba néz, de két hajlásszöge van a tetőnek.
249V meg sztem elég, hogy elinduljon a sztring. A Pentele ökölszabálya szerint 6 panelt raknak minimum egy sztringre, azzal mindig elindul (mondják ők), az meg picivel kevesebb, mint 249V.
Én szó szerint lemostam, autósamponos vízzel, szivaccsal, előtte-utána bő öblítéssel. Most úgy néz ki, mint amikor felrakták. Kellett volna előtte-utána kép, de nem viszem fel antelefonomat olyan magasra. :) Kb. hasonló lenne, mint amit beszúrtál.
Áttörölni nem, csak bő vízzel öblíteni, és egy puha szőrű kefeszerű valamivel kicsit ledolgozni róla a koszt. Nem lett teljesen tiszta, de látványos a különbség a többihez képest.
Alapvetően tesztnek szántam, nem a megnyert Wh-ért hajlongtam. Majd jön egy bő, tiszta eső, és lemossa.
Nekem továbbra is szinte Watt-ra pontosan egyezik meg a tegnapi adatokkal a termelés azonos időben monitorozva. (50 Watt az eltérés az egész rendszerre.) Az enyém nem SE, hanem Fronius.
Tegnap én is lemostam a 15 db panelemet erős vízsugárral, sajnos gumilehuzóval, vagy egyéb törlőeszközzel nem érem el. Jó poros volt, de ennek ellenére nem látok ma szignifikáns különbséget a termelési adatokban.
Tegnap 09.05-kor 2,78 kW volt a termelés, ma pontosan ugyan ebben az időpontban 2,80 kW.
Lemostam most egy panelt a 16-ból. Pár óra múlva majd megnézem a görbéket az SE monitoringon, összenézem a lemosott és egy szomszédos koszos panel teljesítménygörbéjét, elvileg szépen kell majd látszania a különbségnek.
Valaki magyarázza már el, hogy egy ilyen egy irányba néző mezőt miért kell kettébontani? Egyben is elbírná az inverter, sőt. Hogy reggel később induljon el, este hamarabb álljon le?
Ha 11-11 panel, akkor tényleg egyformának kellene lennie a feszültségnek.
Biztos vagy benne, hogy a 249V az kevés egy stringre?
Number of MPP trackers 2,0 Max. input current (Idc max) 18 / 18 A Max. short circuit current, module array 27 / 27 A DC input voltage range (Udc min - Udc max) 80 - 1000 V Feed-in start voltage (Udc start) 80,0 V Nominal input voltage (Udc,r) 710,0 V MPP voltage range (Umpp min - Umpp max) 240 - 800 V Usable MPP voltage range 80 - 800 V Number of DC connections 2 + 2 Max. PV generator output (Idc max) 9,0 kWpeak
Ma ugyanúgy 28,3 kWh termett, mint tegnap. Este megtörtént a lemosás, elvileg holnap is ugyanilyen idő lesz, kíváncsi leszek. Hihetetlen hogy száll a homok még mindig, a fejlámpa fényében látszott, a Hold körül is fénypamacs van, ahogy szórja a homok a fényt.
Nekem is 6-os Fronius Symo-m van, délpest megye, DK tájolás, és ma 14:30-kor 3.205 volt a pillanatnyi teljesítmény (19 x 275-ös panel = 5.225kWp). A hsz-edből nem derül ki, hogy mennyi paneled van, de a Dny tájolásnak délután sztem többet kell tudnia, ha a 6kW tele van rakva. És ja, mindkét sztringnek illene mennie.
Ha a kimeneti teljesítmény fülre lépsz ( lsd 1. fotód) , akkor ott a jobb gombot megnyomod és kiírja az aktuális pillanatnyi teljesítményt stringenként.
Látszik, nagyon is. Fel kell mennem este lemosni, eső nem várható napokig. Durva, ilyen még sosem volt, tiszta homok minden, a kerti bútor, a kocsi is...
Sok kínai gyártó van, attól, hogy nálunk a Growatt neve ismert, még egyáltalán nem biztos, hogy az ő terméküket logózzák át. Kevésbé ismert gyártó termékét átmatricázni vagy bérgyártatni vele mégolcsóbb, azaz mégnagyobb a haszon.
>kurvára nem látjuk még most, hogy mi lesz 5-10-15 év múlva.
>De az biztos, hogy nem a mostani kőkorszaki hálózat irányítás.
egy opció:
"...az egyenáramú villamosenergia-elosztás. A HVDC (High Voltage DC) rendszerek már elég elterjedtek, mivel bizonyos felhasználási területeken (nagy távolságú átvitel, tenger alatti átvitel) számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a váltakozó áramú rendszerekhez képest. Ezen ismertekből kiindulva évekkel ezelőtt felmerült a kérdés, hogy a kisebb feszültségszinteken hogyan lehetne hatékonyan felhasználni az egyenáramú rendszerek jó tulajdonságait..."
"A kb. stabilra hangolt rendszerbe pedig eléggé bele tud kavarni egy összevissza ki-be lépő és változó teljesítmény szintű forrás (pl. egy, de pláne több combosabb inverter)."
Mert a rengeteg hirtelen terhelő mosógép, szárítógép, elektromos sütő, stb., az nem kavar bele, nem csinál ingadozást, csak a viszonylag szofisztikáltan felfutó és lefutó teljesítményű inverter, az a dög... :D
Simán lehet, hogy az én ismereteim is már elavultak. Nagyon gyakran változtatják a tipizált mérőhelyekkel kapcsolatos előírásokat. Jó példa erre a nemrégiben kitárgyalt kis ablak a mérőszekrény előlapján.
Ami az egyik évben megfelelő, pár hónappal később lehet, hogy szabálytalan. -(
Ritka az olyan hosszú és nagy terhelésű és csak egy ponton betápos vezeték szakasz, amin a valós Ohm a gond.
Azaz nem az ohmos ellenállás a gondok igazi oka.
Hanem az impedancia és a vele járó hatások, meddőáramtól a zárlati/lekapcsolási viselkedésig és az áram/feszültség lengésekig.
Merugye nem szeretjük, ha villog az izzó, változik a motorfordulat, stb.
Ezért a rendszert elsősorban a fogyasztó oldali feszültség stabilitás felé terelgetik.
Akár a drót mentén jelentősen eltérő feszültség szint árán is...
A kb. stabilra hangolt rendszerbe pedig eléggé bele tud kavarni egy összevissza ki-be lépő és változó teljesítmény szintű forrás (pl. egy, de pláne több combosabb inverter).
Ahogy egy de pláne több új nagy fogyasztó is! főleg, ha szakaszos üzemű.
*-* *-*
A közeli jövőben ezért meglátásom szerint az elosztó hálózat egyre kevésbé lesz rendben tartható ez eddigi passzív elemeket alkalmazó módon.
Biztosan teljes mértékben igazad van, mert én 48-27 évvel ezelőttig napi gyakorlatban voltam, azóta csak alkalmanként találkozok ilyesmivel, de eddig még csak a korábban említettekkel. :-(
A szolgáltatónak köszönhetően kénytelen voltam megtanulni az MEE VET Bekapcsolási Folyamatok Irányelveit. Utána meg a Tipizált Mérőhelyekre vonatkozó utasításokat (ELMÜ " Kék könyv"). Ezek után már nem tudtak elhajtani az ügyfélszolgálaton, és a mérőhely áthelyezésnél sem vezettek meg ( konkrétan egy részét magam csináltam, a papirozást pedig - az aláíráson kívül - teljesen).
Eddig is értettem, mit akartál mondani, csak a példád sántít.
A saját betáp vezetéked vastagsága ilyen helyzetben nem oszt, nem szoroz, az órád és az inverter távolsága ugyanis elhanyagolható a trafó -tanya ill. a trafó - Te leágazási pontod távolságához képest, hacsak nem az udvarodban lévő oszlopon van a trafó.
A szolgáltató dolga, hogy meglegyen az előírt minimum feszültség a tanyán, és Nálad is. Előzetes vizsgálat alapján engedélyezte a HMKE -t. Amennyiben nem megfelelő hozzá a kiépített hálózat akkor trafó beszabályozás, szükség esetén csere ( trafó és / vagy vezeték).
Sok, vagy túl nagy HMKE teljesítmény, ill. nagy trafó általi lefedett terület ( ami kevés fogyasztóval párosul) biztosan nem egyszerű. Lehet többször kell nekifutni, de biztosan nem megoldhatatlan. A szolgáltató érthető módon mindig a legegyszerűbb módon kezeli a problémát. Akit könnyű elhajtani, annak biztosan nincs nagy baja, aki hajlandó akár a pénzét is kockáztatni, annál már tényleg lehet vmi gond... .
A panel elméleti max STC teljesítménnyel soha nem termel tartósan, ezért is lehet túl napelemezni az invertereket. NOCT-t kell inkább nézni ami jóval alacsonyabb.
( "különlegesen hajlékony sodrott 10 vagy 16mm2 keresztmetszetű rézvezeték").
Ezt honnan szedted? Eddig még csak különlegesen nem hajlékony egyeres merev vezetéket láttam az órától bármerre elmenni. Bejövő-elmenő. Régebben itt+ott 10-es alu, később bejövő 10-es alu, elmenő 6-os réz.
Ma már a kültéri dobozokban előfordulhat bármi, nem látok bele. :-(
Ez mind így van, ahogy leírtad. De azért azt nem értem, miért kell egy inverternek letíltania azért, mert mondjuk 260V-ot kell csinálnia a kimenetén? ( Amitől létrejön mondjuk az általad említett 16A visszafelé folyó áram? ) Ez benne van az inverter gépkönyvében? Azt értem, hogy letílt, de miért? Mi baja lesz attól, hogy akár 280 V-ot csináljon a kimenetén, hogy a 16 A tudjon folyni?
Tudsz feltenni egy linket, az invertered műszaki adatairól?
( Egy sima szünetmentesnél még a 20 %-kal növelt kimenet is általában belefér... Persze ez is a felépítéstől függ, ha van benne trafó, akkor nem biztos, hogy nem telít be, hiszen 20 %-kal nagyobb lesz a vasmagban az indukció. Ha meg nincs benne trafó, (kettős konverzió ) akkor ronda lesz a szinusz a túlzott modulációs mélység miatt. )
Na ezt körberagoztuk, igazad van, hogy értsd hogyan értettem.
Belekevertem az ellenállás szót amit az ügyeletes trollunk nem ismer, nyilván világos hogy nem ellenállást mér az inverter, sosem mondtam ilyet. A nagy ellenállású vezetéken nagy áram hatására nagy feszültség esik. Ez a feszültség különbség jelentkezik az inverternél visszatáplálás esetén pozitív irányban.
Egy sarkított példa:
Adott egy trafó, sok méter légkábel a végén egy tanya. A légkábelen nincs más. A hosszú légkábel ellenállása nagy, 16A terhelésnél mondjuk 20V esik.
Hogy a tanyán a feszültség meg legyen terhelve, a trafót 240V-ra állítják be.
Szituációk:
A tanyánál terheletlenül ugyanúgy 240V van mint a trafónál. A szolgáltató boldog, mossa kezeit.
A maximális fogyasztáson (16A) 20V esik a vezetéken, a fogyasztónál 220V van. A szolgáltató boldog.
Te 16A-rrel szeretnél visszatáplálni. A 20V a másik irányban jelentkezik, azaz 260V-ra emelné az inverternél a feszt, emiatt az letilt.
A szolgáltató ezt leszarja, ő teljesítette a vállalását.
Érted mire akartam kilyukadni?
Megj: mielőtt sci-fit kiáltanátok van ilyen tanya bekötés, a fél homokhátsági tanyavilág ilyen szar
"visszatápláláskor tilt le ha nagy a kábel ellenállása a trafóig"
A fogyasztói oldalon biztosan jelentősen nem haladhatja meg az 1% a feszültségesés, mert az az előírás.
Ebből én arra következtetek, hogy az esetek nagy többségében a fogyasztói oldalon kevesebb a feszültségesés / kábel ellenállás mint a szolgáltatói oldalon. A trafótól távolodva ez fokozottan igaz.
A másik dolog, hogy ha a csatlakozási ponton magas a feszültség, akkor az vastag betápkábellel is az lesz.
Az inverter feszültség limitre tilt, és nem kábel ellenállásra.
Egyszóval a magunk részéről használjunk normális keresztmetszetű kábelt, a többi a szolgáltató dolga.
Fura, nálam az ELMÜ ( EnHome) szerelők panaszkodnak az EON feszültség szintjére, amivel nekem nincs gondom. A saját szolgáltatási területükön a napközbeni 247V szerintük OK. -(
"Azt meg honnan tudná az inverter, hogy a bejövő vezetéken mekkora feszültség esik? Csak azt tudja, hogy a saját bemeneténél mennyi, ha az túl magas, akkor letilt."
pontosan erre gondoltam, visszatápláláskor tilt le ha nagy a kábel ellenállása a trafóig
"Egyedül az a gond (neked) hogy ha a trafó és közötted lévő vezetékszakaszon (egészen az inverterig) akkora feszültségkülönbség alakul ki hogy az invertered letilt. Ezért is javasolják hogy minél vastagabb keresztmetszettel menj az órától az inverterig hogy minél kisebb legyen ez a feszültségesés."
Azt meg honnan tudná az inverter, hogy a bejövő vezetéken mekkora feszültség esik? Csak azt tudja, hogy a saját bemeneténél mennyi, ha az túl magas, akkor letilt. A Inverternek mindegy, hogy miért kicsi a bejövő feszültség, nem tud különbséget tenni.
Azért érdemes a betáp kábeled nem a minimumumra ( 1% feszültség esés) méretezni, mert az a veszteség a tiéd. Ráadásul, ha az új mérőhelyi szabályoknak megfelel az órád ( mérőhely földkábelnél kerítéstől max 1 m, légkábel a bekötéstől max 30m) akkor nagy valószínűséggel a saját órádtól is messze vagy. Veszteséged pedig duplán, azaz betápláláskor és fogyasztáskor is keletkezik.
Szerintem az a korrekt, ha ugyanazt a keresztmetszet elvárást támasztjuk az inverter bekötésére, mint amit a szolgáltató előír a mérőóra elmenő vezetékére ( "különlegesen hajlékony sodrott 10 vagy 16mm2 keresztmetszetű rézvezeték").
Nekem azt mondták, hogy elvileg 5,0 KW (Fronius) ráköthető nekem az 1 fázisra (32A) .
Tervek szerint déli oldalra 7-8 280W vagy 285W-s tábla menne fel, nyugatira pedig 10-12.
Így gondolom, "csúcs" esetén is mx 2-3 órát ermelnek együtt teljes terheléssel (akkor lenne elméleti 5130), de veszteséggel lemegy az sztem olyan 4900-ra).
Ez így rendben tud lenni, ugye? Így akkor egy kvázi elnyújtottabb termelés lesz.. Vagy érdemes lenne kisebb Froniust betenni? Előnye?/Hátránya? (Többen mondtátok, hogy a Froniust bővel túl lehet napelemezni..) Köszönöm !
A légkábelek (főleg a régebbi utcákban, tanyavilágban) elég karcsúak, ezért sok feszkó esik rajtuk. Hogy a trafótól legtávolabbi ponton is meglegyen a minimum fesz, a trafónál feljebb tekerik, így mindenki boldog.
Ha a drót legvégén táplálsz rá, az mindenkinek jó mert megemeled az drót végén az alacsony feszkót, amit elfogyasztanak az utcában lakók jó eséllyel, így el sem jut a trafóig.
Elvileg ha te vagy az első a trafó után akkor sem nagyon tudsz emelni az ottani feszültségen, mert a trafó nagyfesz oldalán elég nagy terhelés van, győzi nyelni a visszatáplált energiát, és még az utca többi lakója is rajtad lóg. Azaz a szolgáltatóval nem tudsz így kibaszni.
Egyedül az a gond (neked) hogy ha a trafó és közötted lévő vezetékszakaszon (egészen az inverterig) akkora feszültségkülönbség alakul ki hogy az invertered letilt. Ezért is javasolják hogy minél vastagabb keresztmetszettel menj az órától az inverterig hogy minél kisebb legyen ez a feszültségesés.
Mert ha 3F lenne, csak a harmada teljesítményt kellene kinyomni fázisonként, nem egy fázist terhelne az egésszel az inverter. Nem 12-13 V-tal kellene megtolnia az egyes fázisokat csúcsban, hanem jóval kevesebbel.
pont az hogy minél nagyobb teljesítménnyel tolod befelé annál magasabb lesz a hálózati feszültség egy gyengébb hálózatnál. Ezért van az hogy fázisonként 2.5kW felett már elutasíthatja a szolgáltató az 1f csatlakozást.
Sajnos sok a gyenge madzagos utca, ott valóban szívás a sok HMKE.
Nem tudnak tekerni rajta, mert az utca elején vagyok, 100 m-re a trafótól, ha lejjebb veszik 245-nél, az utca végén nem lesz 220 sem. Szerencsére a Fronius EU beállításokkal letojja a +10% limitet, ha nekik nem gond a 258, ám legyen. Egyébként meg ők engedélyezték az 1F 4,6-ot, oldják meg, ha nem tetszik. :)
A szolgáltatónál a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy a magas feszültség miatt letilt az inverter, legalább veheted tőlük az áramot. Panasz esetén mérnek aztán felteszik a naplózó eszközt egy hétre. Elvileg az adatok kielemzése után kifizettetik a tesztet ( kb.egy tizes) vagy tekernek a trafón.
Nekem az eonosok azt magyarázták, hogy ők aztán 253-ig (+10%) is elmehetnek, ne reklamáljak. Persze hogy akkor hogy fog erre meg rádolgozni az inverter, arra nem tudtak válaszolni. :)
Most látom, nagyon félálomban gépeltem. Mindenkitől elnézést kérek az utóbbi 2 hozzászólásom miatt. -( Admin törölhetné, mert még viccnek is rossz. -(((
Javítva:
Elmü- Émász névleges +-7,5% belül szolgáltat. Nem haladhatja meg 1 perces átlagban +115% ot (265V), -80% ot (184V).
Ez azért csúnya, mert a korábban linkelt MSZ szerint névleges +10 % ra van még sok készülék méretezve, tehát a biztonsági ráhagyás is necces.
Nekem a főelosztóba épített túlfeszültség levezetőnél a katalógus Uc 260V névleges feszültséget ír. Másoknál meg 280 at.
Akkor most hogy is van ez?
Te tudsz egy értékről. Mi meg elmagyaráztuk neked, hogy nullától a hálózat felső feszültségéig változhat, a mindenkori körülmények határozzák meg. Csak az a baj, hogy ezt nem hiszed el, és úgy képzeled, hogy annak másfél volt körül kell lennie.
Vagy a szókincsed, vagy az értelmezőképességed szúkre szabott. A műszaki érzéked pedig nulla. Én már rengeteg törekvő áramkör építettem, egyik erre törekedett, másik arra.
Az egyik inverterünknél reggel 229V volt a hálózat. Délben 242V az inverter olyan 3kW körül dolgozott. Az utcában rajtunk kívül még 1 HMKE van, kb. hasonló méretű és tájolású.
nos mester ha neked ez az 1.5 volt a helyes válasz, és szerinted mindenki hülye aki megpróbálta megmagyarázni miért nem helyes akkor rajtad nem lehet segíteni. Nem is érdekelt téged alapvetően semmi más vélemény, te eldöntötted az elején hogy annak annyinak kell lennie.
A KATI 6.05 márpedig 1.5 volttal fogja jobban tolni és kész, ezért lesz jobb és okosabb mint a piacon több 10 éve lévő vackok. Minek ide ész ha erővel is lehet? Volt itt már gyapotföld meg narancs is, menni fog ez is.
Köszönjük a hülyék nevében hogy felvilágosítottál mindenkit, el is somfordálok szégyenemben mostmár read-only módba...
Annyira újfajta, hogy rögtön 3 különböző gyártó terméke lett belinkelve. Nekem úgy tűnik, az elvük azonos, csak a körítés különbözik.
Amennyiben neked nem elég a gyártók leírása, vegyél egyet és elemezd ki a működését, vagy bővebb információkért fordulj közvetlenül a gyártóhoz.
Mondtam hogy hagyjátok az unatkozó elmebeteget, hamarabb szabadulunk. A múltkori feszültség különbséges kör végére emlékezzetek vissza, mi lett a konklúzió?
Ugyanaz, mint egy sima, hálózatra táplálós inverter. Csak arra törekszik, hogy a kitáplálás nulla legyen, ne pedig akkora, mint a napelemek felől rendelkezésre álló teljesítmény.
A Fronius kommunikációja átgondolt, nincs mindenáron felhőhöz kötve.
A Fronius oldaláról letölthető ( legalább régebben le lehetett tölteni) Solar Configuratorral elég sok helyzetet le lehet modellezni.
Amennyiben jól emlékszem K-Ny tájolású stringek esetén akár 200% os túlnapelemezést is enged. Aki mostanában nézegetett Froniust kérem javítson ki.
meggyőztetek, igazándiból én is inkább a Fronius felé hajlok. Csak felvetették ezt nekem, mint opciót, ha csökkenteni akarok az össz áron.
hallottam már Froniust, üzem közben, a hangja mint egy hűtőgép kompesszor. Gondolom, ha lesesik a feszkó este, mert nem szállít a napelem, akkor elmegy standby-ba, és nincs hangja, ugye?
Túlmapelemezésre van valami egészséges limit, amit célszerű betartani? Olvasom, hogy általában 20-25%-ot mindenki megtesz, különösen, ha két sztingen van, pl dél és nyugat.. Erre nincs számítási módszer, csak a tapasztalatok?
Az a baj ezekkel a hosszú garanciákkal hogy elég drága, és elég kétséges hogy meg lesz-e még a gyártó 10-15 év múlva. Egy nagyobb gyártónak talán lesz még pótalkatrésze, fizetős szervize, de ez is lutri, csak az esély nagyobb rá.
Pl. Szerszámgépeknél egy márkásabbhoz (Makita, stb) van alkatrész hosszú távon. Háztartási gépnél pl a bosch-hoz van minden a 20 éves gépekhez is, épp a múltkor vettem fogaskereket egy matuzsálem géphez.
Kínai géphez már a karbantartáshoz sem találtam sokszor pótalkatrészt, szűrőket, tömítéseket.
Egy szó mint száz, előre egy fillért sem fizetnék a hosszú távú garancia ígéretéért, inkább vennék egy márkásabb gépet.
rajta van, ezt megnéztem, a különbség valahol 40.000 Ft, de ha hozzáteszem a garanciát is (mennyi a fronius kiterjesztés 10 évre, olyan 70-80k?) akkor már 5%-a a rendszernek..
próbáltam keresni, hogy SAJ Sununo inbertert használ-e itt valaki a fórumon.. Az emberem azt ajánlotta a Solaredge helyett, merthogy ugyanúgy hosszú gari van rá (10 év), a 2. legnagyobb kínai gyártó (első a Growatt), és szte a Solaredge optimalizálóra nincs szükségem, csak többletköltség, mert nem árnyékol semmi a tetőmre.. (se a déli, de a nyugati oldalon.. Vélemény?
Ez jó hír. Egy Modbus kompatibilis óra jóval kevesebbe kerül mint egy esetleges szabványosítás. Azt sem lehet tudni, hogy hogyan változtatják meg a HMKE re vonatkozó teljesítmény adót. Azoknak is számíthat, akiknek a szolgáltató csak kisebb teljesítményű rendszert engedélyez.
Magától nem jön ki az optimalizáló a panel alól.
Szervíz nem kell hozzá, intézheted magad is az SE nél a garanciát. A kiszerelhetőség a hozzáférési lehetőségtől függ. Rosszabb esetben sok panelt kell hozzá levenni, és ipari alpinista kell hozzá.
Én a hálózatra való visszatáplálást akadályályozó eszközről beszélek. Az SE inverteren ez menüből kapcsolható funkció. Az idézett jogszabály nyilatkozatot követel meg, és nem zárja ki, hogy az inverter menüből tudja. Nem követel meg hozzá külön eszközt.
Zavarhat persze, de azért érintőlegesen idevág szerintem. Egymásra épülnek ezek a dolgok, mert én csak arra vagyok kíváncsi melyik úton induljak a felújításnál, de marhára nem csak annyi a kérdés, hogy elég lesz-e 50m2 napelem a végén... Mihez? Mit kell fűteni? Mivel? Mennyi energiát kér? Milyen a szigetelés? ...és már meg is érkeztünk. Oké, befejeztem.:D
Ez mondjuk hely függő erősen. Mifelénk nagyon párás a levegő télen-nyáron. Ha szárítaná picit, nem haragudnék. 60 alatt nem láttam még páratartalmat csak futólag.:D Ha mégis kellene párásítani, inkább a benti teregetést és a zöld növényzet felhízlalását választanám, mint gépeket. Tipikus csapda helyzet már megint. Megoldunk valami problémát és előidézünk egy újabbat. Szigeteltünk->kevesebb a fűtésköltség
Szigeteltünk->nyáron túlmelegszik a kégli
Szigeteltünk->árnyékolnunk/hűtenünk is kell
Ablakot cseréltünk->nem szökik a hő
Ablakot cseréltünk->nem jön be levegő
Ablakot cseréltünk->központi szellőztető is kell
Automata szellőztető rendszert telepítünk->tiszta és oxigéndús levegőnk van újra (nagyjából innen indultunk)
Automata szellőztető rendszert telepítünk->túl száraz a levegő benn, ezért párásítunk
"Nem, a 15-25 cm új szigeteléssel együtt felezte meg. Szigetelés után 200 ezer volt az éves fűtésköltség, ez ment le kazáncsere után idén 100 ezerre."
Most együtt vagy nem együtt? Tehát szigetelés előtt volt 400e, aztán 200e és kazáncsere után 100e? Nem rossz. A szigetelést értem. A kazánra azt mondják nem hoz túl sokat általában. Neked hozott. Vagy az enyhe tél.:D
Igen, árnyékolni kell. A napnyereség jól jön télen, de nyáron pokol megfelelő természetes vagy mesterséges árnyékolás nélkül egy jól szigetelt házban is.
Ha nincs áram, gázzal sem fűtesz. Ezt már a 30 éves HŐTERM kazán sem tudja, hát még ezek az új csodák.:D Nekem ezért a titkos háttérmegoldások között a kandalló a preferált. Kinek mi. Macera és tudni kell fűteni is, de nekem élmény. 8 éve csak azzal fűtünk. Ahhoz túl sok macera, hogy ezt akarjam telepíteni főfűtésnek egy ekkora házba, amiről szó van. Ha nem muszáj. Tartaléknak és hangulatnak jó. Bár tagadhatatlan, hogy ebben az esetben is vannak már komoly kémény és készülék költségek. Mindegy hány napot megy egy évben. Hővisszanyerős szellőző esetén a jól szigetelt házban a hő szétosztása is megoldott. Ha van áram.:D
A sugárzó hőt nem könnyű egy LED TV-vel utánozni, de hősugárzó+TV már majdnem megadja a feelinget.:D Ha van áram.:D
egy lámer kérdés: Solardege optimizert ha meghibásodik, hogyan cserélik? Ahogy nézem, elvileg a napelem tábla alá teszik be.. akkor hogy hozzáférjenek, felszedik a táblát, amelyik alatt van? SE HD-Wave-ban gondolkodok, mert hát a 12 év az 12 év, meg kb 1-1,5%-ban hatékonyabb, mint társai, de ez fogas kérdés.. És akkor cseréhez mindig kell szervíz?
Ez a 30m3 érdekes dolog. Tudom ez az ajánlás, olyan, mint a 40l HMV/fő, de nem tudom hol tartják ezt be. Na mindegy, ezzel kell tervezni és kész. 10 főre lehet nézni. Ezek komoly mennyiségek, nem kicsi gép kell hozzá és akkor még nem beszéltem a hőcserélőről. Majd szemmel tartom a másik topikot is.:D
Kösz. Alapvetően egyet kell értsek. Én is nagyon erre tendálok. Esetleg ablak alatti villanyradiátor helyett infrapanel/fűtőháló a mennyezeten? Másik, hogy utálom a klíma kültéri és beltéri egységét is, de kétségkívül praktikus és viszonylag olcsó módja a hűtés/fűtésnek. Még győzködöm magam.:D
Egy gáz van, van gáz. Ha nem lenne, eszembe nem jutna bekötni. Végül is mindkettőben van kockázat. Akár a gáz ára lesz az egekben vagy elzárják a csapot, akár a szaldó szűnik meg, alakul át. Az tuti, elhangzott itt többször, áramot tudunk házilag termelni, gázt nem. Lehet egyszer még azt is elérjük, hogy a nyáron betárolt energiát télen fel tudjuk használni sziget üzemben is. Tudom utópia. Egyelőre. Talán ez a jövő.
Az igaz, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb. A szigetelés elfér, a ház nem telekhatáron áll, bármit elbír. Sőt írtam a magassági együtthatóról vagy a mi a szösz, azt még jótékonyan befolyásolná is, ha terebélyesedne.:DDD Ha jól értettem a szakembert. Csak hát mennyi éri meg? 10-15-20cm grafitos? Hogy fog kinézni? Már most is 35+ a falvastagság. Lőrések lesznek az ablakok.:D Legalább jobban fognak nyáron árnyékolni.
A ház hűlő felületei összesen: 320m2 falak, 200m2 tető, 48m kerület. Elhagytam a kiugró-beugró erkélyeket (3 is van én beépíteném mindet) és az egyik kinyúló erkély alját, ami szintén igényel szigetelést és vagy 20m2 felület az is. ~55m2 napelem elég lesz? Ja és ekkora házban nyugodtan lehet számolni 10 lakóval (3 lakásra lehet osztani szükség esetén), annak van valamennyi (nem kevés) HMV igénye is.
Az áramváltó szekunder oldala (ami a growatt felé megy) az max 5A. A primer pedig attól függ hány A a mérendő méréshatár. Tehát pl. egy 100A/5A áramváltóval 100A-ig tudsz mérni.
A 10/2016 (XI.14.) MEKH rendelet 16. §-a alapján azon ügyfeleink, akiknek elszámolása profil alapon történik, (pl. az egyetemes szolgáltatás keretében vételezők) kötelesek elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha 2017. március 31. utáni időpontban történik:
1. az erőmű üzembe helyezési szándékról szóló igényük benyújtása,
2. névleges teljesítményük megnövelése.
A teljesítménydíj-fizetés alapja:
1. 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében 0 kW,
2. a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.
Nem kell teljesítménydíjat fizetniük azon ügyfeleinknek, akiknél a háztartási méretű kiserőmű úgy került kialakításra, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást, és erről az üzemeltető a hálózathasználati szerződéshez kapcsolódóan nyilatkozott.
Nálunk három szinten hat szobánál azért ez elég macerás lenne, pláne ha napi egy légcsere neccesen elég. A fürdőt meg a vécét gondolom azért valami aktív szellőztetés hajtja nálatok is.
Na meg látnotok kéne, mennyi finom kormot szedek ki tisztításnál a szellőztető filteréből itt Budapest geometriai közepén. Ezt se lélegezzük be.
Plusz nekem augusztustól októberig tüsszögés van Magyarországon. Lekopogom, de mióta pollenszűrőn át jön a levegő, semmi.
Szóval azért van előnye. Megint, úgy nem éri meg, ha csak a fűtésszámlát nézzük, de más szempontok alapján meg biztosan. Ezeket nehéz pénzzé konvertálni.
Nálunk a szellőztető rendszert úgy hívják, hogy "kar", ami minden reggel kinyitja 5 percre az ablakokat. Ez teljes légcsere, anélkül, hogy kihűlne a ház... nincs sem penész, sem büdi. Mondjuk 3 m a belmagasság (annyira van lehozva kartonnal).
Valamit aksiról biztos lehetne bűvészkedni, de atomháború esetére még valóban nem teljesen kidolgozott a túlélési tervünk.
Azért valljuk be, sokkal érdemesebb arra készülni, hogy gáz nincs és áram van, mint fordítva. Az áram nem szokott elromlani, a gázkazán viszont simán, katasztrófa nélkül is.
> Mert a legolcsóbb" fűtés" beruházás a hőszigetelés :-)
Azt akarod mondani hogy a "legjobb", de hogy nem a legolcsobb, fokent nem a kerdezo szempontjabol az teljesen biztos. (Nezegetted mostanaban a szigeteloanyag arakat ? "hangyanyit" felmentek az elmult 1-1,5 evben)
Még annyit, hogy a szellőztető rendszer meg erősen szárít télen, úgy is, hogy éjszakára csak kétszer félórára kapcsoltuk be, a legkisebb fokozaton. Szóval kellettek nagy teljesítményű párásítók is.
Ha a párásítást a szellőztetőbe beépítve akarod megoldani, az megint +1m, és rohadt drága a fenntartási költsége.
Komolyan ész megáll, annyi gép kell egy modern házba. És majd ezek nyilván kezdenek szépen elromlani. :(
Nem, a 15-25 cm új szigeteléssel együtt felezte meg. Szigetelés után 200 ezer volt az éves fűtésköltség, ez ment le kazáncsere után idén 100 ezerre.
Két tizenöt éves régi kazán volt, lemaradt egy szó, bocs. Eredetileg kétlakásos ház volt, ezt nyitottuk egybe.
Igen, gázcsövek áthelyezésével, 35kW Ariston Clas B Premium Evo kazánnal, kéménnyel, áfával együtt másfél millió volt, úgy is, hogy a kéményt csak bélelni kellett. Ezért írtam, hogy sose (=13 év alatt) térül meg. De nyugodtabban alszunk, mint a két belső égéses régi kazánnal, és helyet is nyertünk.
Nem fognék ablakcserébe szellőző nélkül. Különben vagy folyamatosan nyitva lesz a szép új ablakod és akkor minek, vagy ülsz a büdösben. Teljes felújításnál be is tudod szereltetni anélkül, hogy mindent szétverj. Persze ez is egy másik 1-2 milka.
Nekünk hűtő klíma kellett, és te is számíts rá, hogy hacsak nem nagyon árnyékos a ház, szigetelés után baromira tud melegedni. Tegnap az emeleten már kellemetlen 23.7 fok volt, kezdjük leengedni a redőnyöket.
Ha pedig van klíma, onnan nem kerül sokba, hogy fűtést is tudjon. sose kapcsoltuk még be, de nem árt, ha van valami arra az esetre, ha az oroszok elzárják a csapot.
Ha nincs áram, gázzal fűtök és fordítva :) Ha pedig nagyon nincs áram, meghekkeljük a napelemeket, és legalább nappal lesz áram. Remélem. De ha se gáz, se áram, akkor atomháború van, és akkor igazából tök mindegy.
Kandallót akartunk eredetileg, de aztán túl sok helyett vett volna el. Mióta láttam másnál mekkora macera bedurrantani, meg milyen büdöst csinál, azt hiszem, jól döntöttünk, hogy lemondtunk róla. Hangulatnak inkább felrakok egy pattogó tüzet a youtube-ról a 65" tévén. Kicsit messzebbről meg nem mondod hogy nem beépített kazán. :)
"A kazáncsere nálunk pl. megfelezte a fűtésköltséget."
A kazáncsere? Mármint a szigetelés és a kazáncsere, nem?
"Két tizenöt kazán volt"
Ezt nem értem.
"kondenzációs külső égésterűre kéményestül"
Ilyen szerintem már nincs vagy mégis van? Mekkora költség ez a rész? Egy jó kondis kazán és a hozzá tartozó kémény építése/bélelése állítólag alulról súrolja a hét számjegyet.
Valóban a nyilászáró csere után már jönni fog a fulladás, ha nem lesz valami szellőző is kiépítve. Ajjaj. Az megint komoly tétel. Főleg ha hővisszanyerős. Ha meg csak elszívó/légbeejtős rendszer, akkor minek a szuper ablakok?:DDD Úgy olvastam a hővisszanyerő nem hoz olyan hűdesokat a konyhára. Valami központi rendszer azért kell.
A hűtő/fűtő klímától eléggé elzárkózom. Eddig akárhol használtam zajosnak és huzatosnak találtam. Tény, hogy pl. Szicilián nem ölnek pénzeket komolyabb gépészetbe, én sem tenném, de ott kell is a hűtés, jelen esetben a hűtés nem nagy prioritás.
A kandallót megőrizném mindenképp. Vagy a lehetőségét valami egyszerű alternatívnak. Egy kéményt, ahová egy pincéből felcipelt kályha bepattintható. Ha nincs áram, mivel fűtesz? Meg hangulatnak is. Néha. Nekem ez pl. fontos.
Én már csináltam ilyet. Nagyon jó! Tegyél be fix tükröt a csempébe és arra is mehet párátlanító fólia! Czinege és fiaitól vettem az anyagokat + vezérlőt Jászberényben és magam építettem be.
A ház eltolt szintes, felette beépíthető tetőtér, amit inkább beépítéssel együtt szigetelnék. A beépítés nem tűnik egyszerűnek, mert a feljutás nem volt eléggé végiggondolva.:D Meg kéne picit emelni a tetőt és/vagy a gerincet, ami épületmagassági szabállyal és pénztárcával ütközik.:D
Előbb nyílászáró, nem? Ha nem megy a homlokzati szigeteléssel együtt.
A gázos rendszer dög öreg, de megy, egy komoly felújítás után nem maradhat gravis, vastagcsöves. A télen is befagyott a padláson a tágulási, a kazán bármikor feladhatja, a radiátorokkal nincs gond, csak rondák.:D
Szóval készülék és csövezés cserével maradhatna a gáz. Csakhogy az új készülék miatt a kéményt is kell újra bélelni (kb. 8m), komolyabb tétel lehet, mint a készülék maga stb. Padlófűtés vagy akár mennyezet fűtés is eszembe jutott, de az megint komoly tétel. Mindkettő esetén jelentősen csökkenne a belmagasság nem? Mennyivel? Most 2,65m. Szigetelni kell a padlót/mennyezetet és utána mehet fölé/alá a fűtőcső. Mennyezet esetén elvileg lehetne hűteni is, de a ház most sem elviselhetetlenül meleg nyáron.
Ha jól sikerülne a szigetelés, akkor lehetne akár villanyszőnyeg vagy infrapanel, de ezek szerint erre kicsi az esély. Számolni kell valóban, hogy a gázos rendszer újratöltése vagy az egyszerű villanyfűtés igényét fedező napelempark éri-e meg jobban? A déli tetőfelület kisebb, de így is 45-50m2 és kémény, árnyékot adó fa sincs ami bezavar.
Érzésem szerint a gázfűtés megtartása talán kisebb költség, de nem fogja megtermelni az árát soha, a villany+napelem kombóval erre van egy nagyon pici esély.
Nálam már több mint 9 hónapja volt a szerződéskötés, és még nem látom a végét. Az engedélyezési papírok ebből kb. 2x 1 hetet vettek el.-(
Minősíthetetlen a hozzá állásuk.
Nincs mese, számolgatni kell, és az se biztos, hogy mindig a minimális költség és a megtérülés az egyetlen szempont.
Mi egy 200m2-es házat újítottunk fel évi 1000m3 fűtés szintre. Az alján a falak még az eredeti 10x10-es 1935-ös kockaházból vannak. A földszinten rendes padlószigetelése se volt, és még most sincs mindenhol.
Közben nagyjából végigmentünk a listádon, de én még raknék rá.
A kazáncsere nálunk pl. megfelezte a fűtésköltséget. Két tizenöt kazán volt, ez lett lecserélve kondenzációs külső égésterűre kéményestül. Sose fog megtérülni, de olyan szempont is volt, hogy nem akartuk az ódon kazánokat foltozgatni, meg fagyoskodni, ha tél közepén meghalnak.
Lett hőcserélős szellőztető is, de ebben is benne volt a budapesti rossz levegő, meg a nyári allergia. Hogy ez mennyit vágott a fűtésen, nem tudom, de valószínűleg sokat. Na meg kényelmi szempont is, hogy nem kell nyitogatni semmit.
Lett hűtő-fűtő klíma és végül napelem. Egyiknél se a fűtés volt a cél, de örülök, hogy lett alternatív fűtés is. De közben meg kidobtunk egy kandallót, mert kellett a helye.
Szóval ez az egész annyira egyedi, hogy nincs általános recept.
Kicsit off, de hátha kapok tőletek "szakmai" tanácsot...
Szét kell vernem a fürdőt és gondoltam beteszek +komfortnak fűtőszőnyeget a kritikusabb részekre, de nincs peremszigetelésem az aljzatbeton körül. Mennyire lehet gond? Egyébként radiátorok vannak, nem ezzel fűteném a fürdőt...
1, hőszigetelés, először födém, az ritka szar szokott lenni, és az a legolcsóbb. A többitől függetlenül megoldható házilag is miközben benne laksz
2, homlokzati hőszigetelés, nyílászárók
3, ha akarsz padlófűtést (és szigetelt padlót, ami szintén sokat jelent akkor lehet hőszivattyúban gondolkozni, egyébként gáz
Ha marad a gáz érdemes gondolkozni 5 rétegű cső+radiátor csere hadműveleten ha rossz a mostani rendszer. Ha régi alu Radal radiátor van és nem zavar akkor érdemes meghagyni mert jobb mint a maiak.
Villannyal csak akkor fűtenék ha hipiszupi szinte passzív házam lenne. Egy ilyen régi háznál korlátozottak a lehetőségek szigetelés terên, 4-5kW hőigény (évi 10-12ekWh környéke) alá nem nagyon tudsz menni.
A matek szerint a gáz a legegyszerűbb és legolcsóbb.
Egy 35 éve épült ház felújítása esetén mi a logikus sorrend?
-nyílázzárók
-hőszigetelés
-villanyfűtés (fűtőfilm, hűtő/fűtő klíma vagy hőszivattyú)
-napelem
???
Most régi dupla (szétcsavarozható) fa ablakok vannak, a falak 30-as Porothon 3cm perlites vakolattal, gravitációs, vastagcsöves gázfűtés FÉG/HŐTERM kazánnal. Jelenleg 90m2 hasznos, de kis ráfordítással 140 (garázs, kazánház, műhely beépítése), nagyobb ráfordítással (padlástér is) 200 körüli m2 lenne a fűtendő tér.
Egyáltalán mi érné meg? Gázfogyasztást a szezon végén tudok mondani.
60 MUNKANAP juk, +2-3 amig lekönyvelik az első részletet és életbe lép a szerződés. (+ a hibák kijavása amire nincs határidő ) .
Amennyiben szerencséd van július végére lesz belőle vmi.
SolarEdge van 16x260W BENQ panellel. Ez lesz bővítve 8x295W monokristályossal.
Új ház, "kicsit" több lett a fogyasztásunk, mint előzetesen kalkuláltam. Készültem rá, ezért lett túlméretezve az inverter (SE5K). A bővítéssel lesz csak kimaxolva.
Pénteken végre kegyeskedtek megmozdulni, és átírták a szerződést. Átutaltam az előleget, elvileg 60 napjuk van, hogy felszereljék. A nap meg majd persze süt szépen közben.
Még egyik rendszerem sincs bekötve. Az SE regisztrációt megcsináltam, a szeparált hálózat csak a beüzemelések után lesz kiépítve. Előre nem csinálom meg.
Felesleges kínlódni velük. A végzett munkájukra úgyis csak 1 év a gari. Amennyiben a többi alkatrész ( DC védelem, inverter) lehetővé teszi a +2 panelt, akkor ott már nincs nagy csavar.
Milyen rendszered van? Growatt, SE? Benq vagy JA panelekkel?
Azért ez nem ilyen egyszerű. Mielőtt belekezdtem a napelemes projektjeinkbe végigolvastam minden ami a neten ezzel kapcsolatban fellelhető volt, többek között ezt és a másik indexes fórumot is az elejétől kezdve.
Arról volt szó, hogy drágák, és a hálózati kft lassú és gyakran keresztbe tesz. Ahogyan arról is, hogy a kínai cuccokat nyomatják, és még az elején az ajánlatukért is pénzt kértek (az EON még tavaly is, idén még nem kértem tőlük).
Azt viszont senki nem említette, hogy rosszul dolgoznak.
Utólag már könnyű okosnak lenni.
Ez gyors volt. :) Mondanom sem kell olyan nagy szakértők jöttek ki, hogy elkezdték magyarázni, hogy a telepítővel vetessem lejjebb a feszültséget az inverterben, hogy "ne dolgozzon annyira rá" a hálózatra, szerintük a 245-248 (közben a műszer 250-et mutatott) rendben van, 252 is lehetne. Mikor megkérdeztem, hogy ha az inverter mondjuk 240-et állítana elő, és azzal próbálna az alapból 245 voltos hálózatra dolgozni, akkor az úgy jó-e, akkor sűrűn bólogattak.
Itt elmosolyodtam, elköszöntünk gyorsan egymástól, megköszöntem, hogy kijöttek és ennyi volt. :D
Persze közben elárulták a lényeget: sajnos 100 m-re tőlem kapja a betápot az utca, ezért 245 az induló, és szerintem nem is lesz kevesebb, hogy az utca végén legyen áram.
Marad így, ha nekik jó, nekem problémát egyelőre nem okozott...
Ezt jótól kérdezed, nekem SE17K van lassan két éve.
Nem tudom mekkora rendszerről van szó, de kisebbnél azért van felára az SE-nek a froniushoz képest. SMA drágább valóban. Én SE-t vennék most is mert nekem jól jön hogy szabadon bővíthetem, ha lekapcsolom az invertert akkor szerelhetem bármikor áramütés veszélye nélkül. Meg a széttagolt itt ott árnyékos tetőn is hasznos, hóesésben is mert utána a panelek egy része legalább termel, amelyik kis dőlésű az egy darabig nem de a többi mehet full kakaón.
Tehát SE párti vagyok, de azért tegyük hozzá hogy 1inverter cserém már volt 1 éve, most meg egy optimizer szart be. Ezzel kicsit fel is bosszantottak, hogy szarakodtak a 43eur-os optimizerrel, az 1150eur-os invertert meg szó nélkül cserélték.
Nekem nem gond felmenni a tetőre ha van bármi és kicserélni ami rossz.
25év gari jó az optimizerre, a 12év az inverterre. Csak a 4kw alatti hd inverternél érdemes bővíteni 20évre a garit mert annál annyira olcsó. Nagyobbnál nem éri meg mert az árának felét kérik.
Én is bepróbálkozom az eonnál a feszültség lejjebb vételével, a reggeli induló 245-247-et már kicsit magasnak érzem, erre kezd el rádolgozni az inverter. Azt mondta az ügyfélszolgálatos, hogy még ma kijönnek, legyen valaki otthon... kíváncsi leszek. 1 kW teljesítménynél 252 V-ot ír az inverter. Kicsit sok, nem akarok így nekimenni a nyárnak. Vigyék vissza 230 környékére és induljunk onnan...
Köszi :D Froniust nem ajánlotta a telepítő (illetve azzal szemben az SMA-t ajánlotta), mikor szóbajött, hogy gyakran van áramszünet és feszültség ingadozás a környéken.
Az SE azért jobb szerintem, mert később egy-két táblát fel tudok rakni máshová is, ahol az SMA-ra nem tudnék. Ha jól gondolom. Tök egy árban van az SE optimizerrel együtt, mint az SMA +5év gari. (Tehát 10-re kiegészítve.)
Valaki bennfentes tudja véletlen, hogy az enHome mitől ekkora kupleráj?
Tavaly telepítettek nálam, és szeretném bővíteni. Inverter marad, semmi papírmunka nem kell hozzá, ki kéne jönni és feldobálni.
Januárban írtam az első érdeklődő levelet, gondoltam, jó korán kezdem, hogy napsütésre meglegyen. Mostanáig idáig jutottunk el, hogy kaptam egy árajánlatot, meg elküldtek egy hibás szerződéstervezetet.
A telefont a két projektkoordinátor közül egyik se veszi fel, se a vezetékeset, se a mobilt. Minden levélváltás minimum egy hétig tart, de volt, hogy két hét után csak akkor válaszoltak, amikor minden talált emailcímet be-ccztem, aminek @enhome volt a vége a mailboxomban. Az ügyfélszolgálatos nő persze nem tud semmit.
Most épp egy hete arra várok, hogy kijavítsanak két sort a szerződésen.
Azért választottam őket, mert várhatóan nem tűnnek el, de most már annyira tele van a tököm velük, hogy komolyan fontolgatom, hogy hagyom őket a fenébe és megcsináltatom mással. Még ha utána garinál egymásra mutogatnak is majd.
Utólag nem ajánlom senkinek, hogy akár csak bottal piszkálja őket. Az ügyintézés abszolút kritikán aluli. A munkájuk is csapnivaló volt amúgy. Természetesen nem a megbeszélt helyre akarták vezetékezni, és természetesen elsőre rossz helyre telepítették a paneleket. A szakmaibb részéhez szerencsémre nem értek, így az nem emeli a vérnyomásom.
Nagyon sok esetben fontos szempont hogy soha többet ne kelljen a tetőre menni.
Nálunk pl. 189 db napelem van egy nehezen megközelíthető tetőn 9 stringbe kötve, felmenni csak alpinista felszereléssel lehet. Oda semmiképpen sem tennék SE rendszert, mert hatalmas költség bármit cserélni, főleg ha a mező közepéről kell kiimátkozni valamit.
Családi háznál ha árnyékos, tagolt a tető viszont nem nagyon van más megoldás, oda nagyon jó az SE.
Régen a teljes monitoring látható volt usb-n keresztül. Csak később kivették a szoftverből hogy csak neten működjön. De simán vissza lehetne csinálni csak akarat kérdése.
Reméljük nem fog csődbe menni, de bármelyik másik gyártó is csődbe mehet.
Ha behalna a monitoring akkor is megy úgy mint bármilyen másik inverter.
Neked van API-d a másik oldalra vagy csak a se monitoringra van bekötve?
Ettől nem kell félni. Új Cloud esetén csak programozás és szándék kérdése és minden megy tovább.
Az inverter nem csak az SE szerverével képes kommunikálni, most is beállítható más is.
Végső esetben az RS485 ön keresztül is képes kommunikálni, amin keresztül biztosan kiolvashatóak az adatok. Az SE nek elég nagy az elterjedsége ahhoz, hogy a netes felhasználók ezt megoldják.
Felesleges volt megszüntetni a korábbi laptopos felprogramozás lehetőségét. Ma már nem nagy összeg egy USB csatlakozó, de végső soron a meglévő kártya olvasót is felhasználhatnák konfigurálásra és ami sokkal fontosabb naplózásra.
Sajnos szándékosságot érzek ebben a mindenáron netre kötésben, így ugyanis a sok statisztika mellett könnyen másra is adódik lehetőség. .
Azt az inverter kijelzőjén is látod, hogy minden párosított optimizert felismert-e és termelnek-e. Ha nem, akkor nyilván a hibakeresés nyűgös dolog a cloud nélkül.
Újrapárosítani is lehet az inverter menüjéből, így ha kicseréltél egy optimizert, esetleg bővítettél, akkor újrapárosítás után működik minden a cloud nélkül is, csak a monitoringon nem fogod látni az új dolgokat, amíg nem vezeted föl oda is.
Tudom hogy sok embert nem zavar de nekem pont ez a bajom az SE-vel. Mi lesz ha esetleg tonkremegy a ceg / 5-10 ev mulva kihoznak egy teljesen uj rendszert es a regi mogotti cloudot lelovik / jofej hackerek csak a poen kedveert szetcseszik a backendet ?
Akkor nincs support, nem tudod atkonfiguralni, kb hajadra kenheted az egeszet.
Ami egy mező közepén van optimalizáló azt hogyan veszed ki? Lebontod a sort ( egyedül) ?
Nálad az optimalizálók hova vannak rögzítve a tartó rúdra vagy a panel keretre?
3 hét után elengedett az egyik EPH vezetékem (miért is ne az életvédelmi mérés után 2 héttel). A keret hullámos oldalára "rögzítették" egy lemezcsavarral, persze minden elfordulás elleni biztosítás nélkül ( remélem legalább rozsdamentes). Még jó, hogy a JA leírja " kérjük ne fúrja meg a keretet", "EPH rögzítés a gyári furatokon".
Most várom az EnHome műszaki ellenőrét, hogy valóban rossz helyen rögzítették a paneleket ( az alvállalkozó a füle botját nem mozdítja lassan 2 hete), így legalább ez EPH -t is megnézheti, meg a rossz solar kábel vezetést/ rögzítést.
Nem tudom mikorra lesz ebből működő rendszer, de nagyon elegem van.
Pár napja letelt az 1év amióta bővítettem a rendszert, csináltam akkor képet a termelésről meg most is így van pár adat hogy a különböző tájolású és dőlésű felületek mennyit hoztak 1 év alatt.
Kár hogy ennyire szar lett a tél, mert sokat dobhatott volna az eredményen.
Nem pontos az eredmény mert 500kwh felett már tized MW(10kwh) pontossággal jelzi ki a panelenkénti termelést.
-210fok(D-DNY), 25fok dőlés Solarworld 290w mono 1241kwh/kwp lett átlagban, ennél volt jobb is meg rosszabb is.
4panelnek jobb a termelése, a többinek rosszabb, gondolom árnyékot kapnak délután ahogy megy nyugat felé a nap.
Ettől kb 6-8%-al lett rosszabb az egy optimizerre kötött két felé tájolt két panel.
-120fok(DK-K), 8fok dőlés Solarworld 290w mono 1144kwh/kwp lett az átlag, a legjobb két panel 1172kwh/kwp
A 20fokos dőlésű két panel később lett felrakva, nincs még egy éve, de az is rosszabbul termel mint a 25fokos .
20.-án lesz pont 1 éve hogy az inverter ki lett cserélve akkor lesz egész éves termelés.
Nem fogja elérni az 1200kwh/kwp-t az egész rendszer, bár nem sokon múlik, ha a tél jobb, mondjuk mint az előző akkor simán meglehetne. Meg nem túl ideális se a tájolás se a dőlések úgyhogy elégedett vagyok.
Ma jött meg a solaredge-től az új optimizer amit a két hete beszart helyett küldtek.
Két hete szerdán szart be, csütörtökön vettem észre és írtam nekik hogy behalt.
Másnap aztán kicseréltem mert nem válaszoltak. Kb mire végeztem már ott is volt a válasz.
Megírtam hogy közben kicseréltem és halott küldhetik az újat.
Ember meg lebaszott, hogy amig a support nem hagyja jóvá addig ne cserélgessek semmit.
Ezzel kissé felbosszantottak. Nehogy már ne javíthassam ki ha tehetem hogy megint jól működjön amig ők szarakodnak.
Írta hogy meg kell próbálni újra párosítani, hátha. Be is kötöttem egy könnyen csatlakoztatható helyre, rákötöttem egy panelt, párosítás de meg se nyekkent, megírtam ezt is, multiméterrel mérjem meg a panel feszt és rádugott panellel az optimizer feszt. Persze 0v jött ki a rossznál, lehúztam egy másikat is az 1V-ot adott. Ezt lefotóztam, feltöltöttem a case-ba, erre múlt hét vége felé írta hogy ok küldi az újat. Vissza nem kérik a rosszat, mert nem volt semmi instrukció a dobozban mint az inverternél.
Szóval a tanulság, meg kell várni amig jóváhagyják és addig nem kicserélni semmit.(elmaradt termelés meg így járt)
Nincs, ilyen. Egy árban van mindkettő. Esetleg később jobban bővíthető más irányú tetőn az SE, de most a minőségre, megbízhatóságra gondolok. Mondjuk SE 12év gari, SMA 10 évre hosszabbítva. Melyiket választaná, aki látott már ilyeneket közelről, vagy esetleg belülről?
Mitől, mitől? -)
A hagyományos az ő szóhasználatukban biztosan vmi régi, alacsonyabb hatásfokú panelt jelent.
Formája ( mérete) miatt kevesebb kihasználatlan hely marad a tetőn, ami szintén több termelést jelenthet. -)
Én sem akarom túlbonyolítani, de vacakot sem akarok... Ezért is érdeklődtem itt ebben a topikban.:)
Amikor elkészül a hajó, feltöltötten berakom az aksikat, és aztán amíg vízen van, tölteni már hálózatról nem áll szándékomban, még akkor sem, ha erre a kikötőben lenne is lehetőség.
Nálunk 70,14 kWh/kWp lett, 2,26 kWh/kWp/nap. A havi terv 73%-a teljesült csak. Eddig nagyon gatya az év, 190 kWh hiányzik három hónap alatt a tervhez képest, 77%-on állunk.
Apámnak volt napelemes hajója kettő is, de az egy elektromos hajtású katamarán volt és két 245w-os panel volt a tetején, meg egy 48voltos mppt-s solar töltő és ezzel töltötte az akkukat. Nem sokat kellett parti áramról tölteni, szinte mindig tele voltak az akkuk. Volt neki még 230v-os inverter is betéve.
Ha csak a 12v-os fogyasztók ellátása a cél akkor felraksz mondjuk pár napelemet és arra kötsz egy legolcsóbb pár ezer Ft-os pwm-es szolár töltőt, az is teljesen jól működik. Szomszédom megvett tőlem egy panelt vett hozzá egy ilyen pár ezer Ft-os kínai solar charger-t és azóta is van áram a a lakóautójában, működik benne a hűtő állandóan ha azt akarja meg minden és nem merül le az akku, ami előtte állandóan lemerült. Mindig tőlem kért hosszabbítót amikor már be sem indult mert az indító akku is lemerült, ezért is ajánlottam neki, azóta sincs gondja vele.
Nem olyan szörnyű. Modulonként van 3 különálló csoport. Ha ebből egyet takar valami, a bypass diódán elkerüli a többi árama. A legtöbb napelemes panelban csoportonkét 2-2 dióda, azaz 6 db dióda van (akad gyártó, aki ezt külön kiemeli, pedig ma már ez az általános). Ha egy teljes panel kiesik, akkor is elkerüli a bypass diódákon a többi árama. Ott kezdődik a gond, ha a string feszültsége alsó határon van. Egy panel kiesik, nem termel. Vagy éppen kilóg az optimális MPPT tartományból. Ez utóbbi még a kisebb hiba. Emiatt célszerűbb egy túlnapelemezett rendszer. Nagyobb a tűréshatár.
Off. Nyáron jártam a legutóbb felszerelt rendszeremnél. Feltűnt egy fehér folt. Kértem egy kést, felmásztam a tetőre. Vakarom-vakarom, nem akar lejönni. Mint a gumi. -Hát ezt milyen madár f.sta ide? Nagynehezen egyben lepiszkáltam, ledobom. A tulajdonos felveszi, tapogatja, szaglássza. Gyümölcsszagú rágógumi. Valamelyik szemét sárkányrepülő köpte oda. :-(
A kulát amúgy lemossa az eső, ez tapasztalat. 8 fokos lapos tetőn vannak a napelemek nálam és a szomszédban van 100 galamb legalább amik hozzám járnak szarni.
Az SE oda való ahol tagolt a tető, komoly, kiküszöbölhetetlen árnyék van (kémény, másik tető)
Az igaz, hogy ha koszolódik egy napelem mező, pl. madár piszok, akkor az összes stringen lévő napelem teljesítménye esik? Kívéve, ha SE rendszer? Ha egy jó nagy madár kula csapódik rá, és nem takarítom le, -mert észre sem veszem- egy évig, akkor az gond. Ha így van... Nem nézegetném napi-heti-havi szinten a termelést.
Nagyjából jól tippeltél az árat illetően, bár a mi klímánk bolti ára volt 190 ezer körül, csak beszerzési áron jutottunk hozzá, így volt beszereléssel egy millió egyszázezer felett kicsivel.
Kétféle árajánlatot kaptunk hőszivattyúra, egyszer ezt hozták volna ki beszereléssel 3.5 Mft-ra:
Illetve amikor mondtam, hogy komoly hőszigetelés lesz a házon, akkor ezt hozták volna ki kb egy millióval olcsóbban, viszont azt mondták, ez nem biztos, hogy bírná a hat főre folyamatos melegvízellátást is, plusz fűtést-hűtést is:
Viszont ahhoz, hogy a hűtési kapacitást maradéktalanul ki lehessen használni, a mennyezetbe és a falba is vezetékeket kellett volna beépíteni mindenhol, ami nem csak drága, de bizonyos szempontból "veszélyes" mulatság is.
Az a pláne, hogy ahány szakember, annyiféle javaslat, ötlet, tipp, becsípődés a gyártmányok, a kivitelezés terén.Így inkább hallgattam arra az ismerősre, aki ezekben otthon van, és megbízom benne.
Ugyanez volt, amikor a fűtésvezérlésre illetve a padló/radiátor/hmv leosztásra-szabályozásra kértem ötleteket (én csak gázkészülékekkel foglalkozom, komplett gépészettel nem, bár most ezt nem akartam másra bízni). A gépész holdingnál a bent lévő négy gépész-kivitelező mind-mind mást mondott, máshogyan csinálta volna meg. Így meghallgattam őket, leszűrtem róluk a sallangokat, és megcsináltam úgy, ahogyan azt a legjobbnak láttam. Kétszázpár négyzetméteres házra a fűtés+meleg-víz a legmagasabb gázszámlánk sem volt 38 ezernél több (nem átalányt fizetünk). 23.5 fokot tartottunk átlagban. Néha 24-et.
De hogy ON legyek, most a lakóhajóra való napelem-rendszer megtalálása a fő célom, aztán ha lesz rá keret, jön a ház napelemmel való felszerelése. :)
Üdv. Segítség kellene. Az éves energia fogyásztásunk jelenleg 2700 Kwh. Ehhez jön most nyártól egy 5,2 kwos (45nm dél, dél-nyugati tájolású nappaliba) és 2 darab 2,5 kwos ( északi tájolású hálókba) inverteres DAIKIN klíma. Ezzel akarom részben a gázt kiváltani télen. Namost smart napelem rendszert akarok a nyugati tájolású tetőre telepíttetni. Jelenleg 8,5 kwps 3 fázísú rendszerben gondolkodom. Nem tudom elég lesz-e ekkora napelem rendszer??? Köszönöm.
"Harmad annyiba került a 6 klíma beszereléssel együtt(nekem), mint amennyibe belekerült volna a hőszivattyú."
Hát akkor nagyon olcsónak kellett lennie annak a klímának...... Ha egy klimát alsó hangon beszereléssel 200ezerért van meg, akkor ez is több mint egy millás költség.
Harmad annyiba került a 6 klíma beszereléssel együtt(nekem), mint amennyibe belekerült volna a hőszivattyú. Így viszont a klímák végzik a hűtést, a kondenzációs a fűtést és a melegvízet, és ha szükség van rá, fűteni is tud a klíma, mintegy vésztartalék rendszerként.
Ha netán egy klíma tönkremegy, kidobom, és olcsón felrakatok egy másikat. A hőszivattyúnál már más lenne a helyzet... :) A kondenzációs kazán meg... szakmám. :)
Még egy kérdés. Egy rokonom és a cége a Heckert napelem rendszereket forgalmazza, telepíti. Van ezzel kapcsolatban valakinek tapasztalata?
Tavaly előbb kerültek fel a klímák, és rá majd pár hónapra a hőszigetelés, de tény, jól sejted, már akkor is szinte alapjáraton elpötyögtek. Elvileg elég lett volna kisebb teljesítményű klíma is, de mivel nem tudni, mikor dől néki "Szergely" a gázcsapnak, ezért fűtésre is alkalmasabb 3.5-ösöket szereltettünk be. A hőszivattyúkkal foglalkozó ismerősöm a hőszivattyúkról még lebeszélt, azt mondta, a technológiának még van hova fejlődnie, s egyelőre drágán telepíthető, karbantartható, javítható.
A tetőre meg 4-5 KW-os napelemrendszert tervezünk, de azt kicsit később, mert az építkezéssel tervezetthez képest kb 12-15 millióval túlszaladtunk. Hitelt nem akarok felvenni, inkább várok egy kicsit...
Kb havi 22-24 ezres villanyszámlát kell megtámogatnia... :)
6 db 3,5 kW-ossal hűtőszekrényt lehet csinálni a lakásból. :) A szintentartáshoz 24 foknál alig kérnek többet 80-100 W-nál a jobbfajták, 0,5-0,6 kW bőven elég a 6 darabnak...
"Az nagyon jó, hogy az érdeklődésed erre fordult."
Adja magát ez a technológia lakóhajóra és a családi házra egyaránt. :) Csak nem olcsó, főleg a házra tervezett, viszont az energiafüggetlenség és a megtérülés miatt mindenféleképpen jó dolog. Eleve klimatizáltam az egész házat 6 darab 3.5KW-os inverteres klímával, így fűtésrásegítésként is szóba jöhet vésztartalékként... Bár ne kerüljön rá sor... mert amíg van gáz, addig hibátlanul működik az új rendszer. Nyári időszakban meg pont amikor a legjobb hatásfokkal üzemel a napelemrendszer, a klímák fel is veszik majd azt, amit megtermel. A 15 centis, már meglévő hőszigetelés az alacsony hőveszteséget szavatolja.
Tavaly beszereztem (egy ismerős megvette Németeknél, aztán mégsem kellett neki) egy szinuszos invertert, aminek 3000 watt az induló teljesítménykapacitása, és tartós 1500 wattot képes biztosítani.
Huh, ennyire alaposan még nem számoltam ki semmit, csak úgy hasra ütve, de ez is igen változó a használat eltérő volta miatt, de teljesen jogos, köszönöm a felsorolást és számítást!
Ha a főzőlapot ki tudod váltani gázzal akkor már sokkal kisebb a kapacitás igény.
Inverterből nézz valami normálisat ami a hűtőt, mikrót el tudja indítani mert azzal sok bosszúság tud lenni. A hűtők indítási áramfelvétele nagy, sok inverter letilt miatta.
Elég nagy a választék a neten, érdemes körüljárni alaposan a kérdést.
Azt olvastam, hogy szigetüzemű rendszer a kis teljesítményű hobbi-pakk is. :) Én elhittem, hogy így nevezik. :))
Hamarosan a házunkra is tervezek napelemeket felrakatni, de mivel túlszaladtunk az építkezés költségeivel, az nem idén lesz megejtve, hanem talán jövő évben. De a házra nem szigetüzeműt tervezek, mert nincs értelme, ha itt van a három fázis bent.
Mivel sohasem merítenénk le teljesen az akkumulátorokat, illetve nagyrészt hétvégéken használnánk a lakóhajót, ezért úgy vélem, hogy szép kényelmesen mindig lenne pár nap a töltésre.
Ki kell próbálni.
A lényeg nagyon egyszerű, bár a gyakorlat szinte soha nem igazolja vissza.
Ha beindítom a csónakmotort, az 12 amperrel tölt, de mivel naponta csak pár órát használnám, ezért ez nem számottevő.
Ezt is ki kell próbálni, de ne feledd: a lemerült akku tönkremegy.
Ha két panelt rakok fel, eleve felezem a töltési időt. Csak nem biztos, hogy érdemes...
Erre konkrétan.
Nem a kettőn érdemes gondolkodni, hanem a négyen....
P.S.
Itt senkinek nem adom meg a nevét, de e-mailben szívesen segítek ebben.
Oda-vissza átrágtam, számolgattam (amiben a villamosmérnöknek tanuló fiam is segítségemre van), a fő problémám leginkább az, hogy tényleg megbízható rendszert szeretnék, lehetőleg nem aranyáron.
Ha az általad említett gyártó-forgalmazó nevét megemlítenéd, azt megköszönöm, mert aktív információ és ötletgyűjtési fázisban vagyok, bár a megvásárlást csak május közepére tervezem, mert addigra készül el a teljes felépítmény.
Az akkutöltési időt hozzád hasonlóan számoltam én is.
Ha két panelt rakok fel, eleve felezem a töltési időt. Csak nem biztos, hogy érdemes...
Mivel sohasem merítenénk le teljesen az akkumulátorokat, illetve nagyrészt hétvégéken használnánk a lakóhajót, ezért úgy vélem, hogy szép kényelmesen mindig lenne pár nap a töltésre. Ha meg netán két-három hétre egyedül beveszem magam a Tisza-tavi rengetegbe, én alacsony fogyasztással vagyok, csak a hideg fröccshöz valókat kell hűteni... :))
Illetve azon is gondolkodom, hogy jobban járnék gázfőzőlappal az indukciós helyett, és eleve 12 voltos hűtőgépet építek be az A+++ os 220-as helyett.
Ha beindítom a csónakmotort, az 12 amperrel tölt, de mivel naponta csak pár órát használnám, ezért ez nem számottevő.
Ha egy kicsit átrágod magadat a témán, akkor nem fog különösen nagy feladatot jelenteni a megoldás.
Néhány mankó, hogy könnyebben átlásd az összefüggéseket.
A nagy akku kapacitás igen jó, amikor az abban tárolt energiát felhasználjuk.
Viszont kifejezetten problematikus, amikor azokba be kell tenni az energiát, mert ha sok az akku, akkor betenni is sokat kell.
A 400 Ah azt jelenti (mindenféle veszteség nélkül számolva) hogy pl. 10 Amperrel kell tölteni az akkukat 40 órán keresztül.
Vagy 40 Amperrel 10 órán keresztül.
Egy db napelem 8-10 Amperes maximális áramerősséget produkál, a gyakorlatban ennek 60-70%-a várható átlagos és jó viszonyok között, ami természetesen az időjárás romlásával arányosan csökkenni fog.
Gyorsan belátod, hogy egy-két panel igencsak sovány ahhoz , amit a névleges teljesítményük alapján vársz tőlük egyrészt az aktuális fogyasztás, valamint az akkuk feltöltése terén.
Egyébként valóban egyszerű szerkezetű a megoldás, ezt máris jól gondolod.
Az akkuk a töltésvezérlő -> inverter vonalra párhuzamosan vannak kötve.
Az időszakos bulikra tökéletesen elegendő megoldás.
Mielőtt belefogsz, alaposan nézz körül, az itt ólálkodó ügynökök nem neked akarnak segíteni, hanem a várható jutalékuk reményében vernek át.
Van olyan magyar termék, amelyik az általad megfogalmazott igényeknek messzemenően megfelel, ugyanakkor fajlagosan kb. a fele árban megkapod, mint az ún. neves külföldi cuccokat.
Mielőtt bármiféle tévedés megfogalmazódna: én nem árulom senkinek a termékét, és egyetlen gyártónak sem vagyok sem az ügynöke, sem pedig az elkötelezettje.
Köszönöm, közben újra nekifutottam az oldalnak, és rátaláltam. Te rendeltél már tőlük? Mennyire megbízható a cég illetve az általuk forgalmazott termékpaletta?
Nem életvitelszerűen, csak áprilistól november végéig horgászni, csavarogni, a gyerekeim meg bulizni. Nem nagy dolgot kell elképzelni, az egész kb 14 nm. Nagyrészt a Tisza-tavon és a Tiszán használnánk.
2x20 csöves db rendszerünk van,a db tartály a tetőtérben fagymentes helyen. Kb 7-8 éve van fent a rendszer, eddig hibamentesen működött, pontosabban kétszer kellett a db tartálynál tömítést cserélni meg kicsit módosítani flexibilisebbé tenni, mert ahogy tágultak a csövek elnyírták a tömítést. Illetve egyszer az elején egy szivattyút. A rendszerben van 1.5 baros biztonsági szelep, rendesen működik, most néztem meg, közvetlenül fent a db tartály csonkján.
Bevallom, hónapok óta rá se néztem, termel nem termel mit csinál. Oka, hogy télen amúgy is megy a kazán a hmv-t fűtve, meg sokszor borús idő is volt - na meg én is elfelejtettem, pedig szoktam nézni időnként hogy áll mit csinál.
A hét elején ránéztem, kíváncsiságból elindítottam a szivattyút, de nincs vízáramlás, csak a kavitálást hallom.
Hát elpukkant a rézcső. Nem is akárhol, a db tartály alatt kb 2 méterrel, még a függőleges ágon a tetőtérben. az az ág, ami a db tartály aljáról megy lefelé a hmv tartály hőcserélője felé. A db tartály szinte közvetlenül a kollektor alatt van, a tetőtéren belül fent.
Kicsit rejtély az ügy hogy x év hibamentes működés után mi történt. Mellékelek pár képet a csőszakaszról.
Nem láttam még ilyet, így hátha más avatott szem többet tud kiolvasni belőle. Mivel szinte felnyílt, felhasadt, azt gondolnám belső erő - más nem lehet mint gőz - nyitotta fel. De azt nehezen tudom így elképzelni, mert felette ott van még a db tartály kb 15 liter vízzel. Ha hasad és valamiét gőz keletkezett (ez sem egyértelmű hogy tud nagynyomású gőz keletkezni, de majd később), azt gondolnám, valahol fentebb lévő szakaszon kellett volna megtennie.
A vezérlő 15C dT indítja a szivattyút, de a kollektor 98C feletti hőmérsékleténél már tiltja, nem indul. A HMV tartály most 80C-ra volt maxban beállítva, régebben 85C volt.
Az az egy merült fel bennem, hogy valamiért az elszaladt kollektor hőmérsékletre valahogy ráindult a hideg víz, és ez a gőz verte szét. De ez sem értem hogy lehetséges. Tegyük fel a vezérlő "hibázott", de akkor is ott az a fránya sok víz fent a tartályban. Úgy gondolnám ez esetben valahol fent kellett volna ilyet művelnie - már ha hasad. És talán annyi gőzt a biztonsági szelep se tudna hirtelen elengedni - túl nagy térfogatváltozás.
A másik gondolat az esetleges fagy volt. Bár a tetőtér nem lakott még csak lomtár, de a legnagyobb hidegben is volt 6-8C fok fent, azaz fagymentes. Viszont idén volt 2 hét brutál hideg felénk, -20 alatt volt kint. Ekkor esetleg elfagyhatott, bár ez is nehezen hihető a 6 -7 év tapasztalata alapján (volt már hosszabb ideig tartó ilyen hőmérséklet, pl tavaly, és nem fagyott el).
Mondjuk sajna konkrétan nem tudom mikortól rossz, ősszel októberben még üzemelt.
Mellékelek pár képet, az utolsó képen belülről próbálkoztam. A képen annyira nem látszik, de egy nagy folt valami van a kihasadás körül, nem tudom hogy elcsapódás vagy megnyúlás, mindenesetre fehéres/világosabb színű.
Nincs külön aggregátor (túl hangos), bár a motor képes pár amperrel visszatölteni a rendszerbe, de ez nem számottevő.
Elvileg egy-két polis panellal (plusz fesz. szabályzó, szinuszos inverter stb) és az aksikkal tökéletesen illene működnie a rendszernek. Áramigénye a világításnak, a csónakmotor indításának és kiemelésének, a mikrónak, az inverteres főzőlapnak, a hajszárítónak, a WC-nek, a fenék és használati-víz szivattyúknak, illetve a zenének és mobil/laptop töltéseknek lenne. De egyszerre egy időben nagyon kevés dolog üzemelne.
Lakóhajó? Victron energynek van A-Z-ig megoldása. Nézd meg a honlapjukat, van egy rakás megvalósítási példa és a magyar képviselet is egészen képben van.
Valakinek van tapasztalata szigetüzemű rendszerekkel kapcsolatban? Akár személyes, akár forgalmazói vagy akár szerelői? Lakóhajóra szeretnék polikristályos napelem panel(eke)t rakni a szokásos berendezésekkel társítva, ami úgy kb 400Ah-nyi párhuzamosan kötött munkaakkumulátorokat töltene fel. Előre is köszönöm a segítségeket, tippeket.
Jaja, nyilvan, de a teslaval kapcsolatban ezek a "majd HA felfuttatjak a gyartast" elegge kerdojeles kijelentesek, lasd model 3... :)
Mindenesetre en szurkolok nekik, franko lenne ha ertelmes alternativa lehetne a napelemes cserepbol es bennuk valahogy jobban megbizok mint az orokmozgot igero magyar ezoterikus ceggel akik meg az invertert is beleepitik a cserepbe :)
9-10kW-os rendszer volt, ~7kUSD/kWp ~1.75m/kWp, ez meg akkor is draga ha ebbol 1M a teto fajlagosan.
Egyebkent amerika nyilvan mas, cserepteto fajlagosan (gondolom) sokkal dragabb mint nalunk, mert egyszeruen ritka. Pont ugyanezen ok miatt a zsindely meg olcsobb lehet mint nalunk.
Egyebkent olvassatok el a kommenteket, tanulsagos, nyilvan nehez pontos osszehasonlitast adni (pl nem tudjuk mekkorak a tetofeluletek) de 70+k USD volt a testla teto, masik csavo meg 15k USD koruli osszeget irt a sajat hazanak a zsindelyes megoldasara. Ha a tesla matek a +20%-al megallja a helyet akkor bizony van egy 3-4x-es kulonbseg az usaban a zsindely/cserep vonalon. persze ebbe bele kellene szamolni a mereteket amiket nem adtak meg, szal ez egy nagyon durva becsles, de azert jol latszik hogy az usaban sem fog mindenki rohanni hogy a teslatol vegyen napelem cserepet
Egyebkent tenyleg elkepesztoen jol nez ki, azt meg kell hagyni.
Az lehet, hogy nem kéne rádolgozni a palatetőre, de főleg a keleti régiókban sokféle megteszik.
Felénk mostanában 15x15 ös a szarufa és a talpszelemen is.
A fedélszék néha még vastagabb.
A március nálunk a februárhoz hasonlóan gyalázatosan gyenge lett:70%, a február: 50%. A 2 hónapban összesen 400kWh mínusz a jósolthoz képest. Az áprilisi évfordulóig mégis jócskán pluszban leszek. D-Ny Mo.
A cserép kb 45kg/m2, a zsindely tető a deszkázással együtt meg 30kg/m2. Tehát csak 1.5x nehezebb. Nem kell sűrűbben rakni a szarufákat, sőt elég kicsit ritkábban is.
Én eddig mindig zsindelyes tetőket építettem, most először fogok cserepest, az tény hogy vastagabb szarufa és gerenda kell, összességében nehezebb, de tartósabb is.
A fa vastagság meg méret függő, egy kisebb szarufa zsindelynél bőven elég 5x15-ből, nálunk is ilyenből van az egész tető, gerinc 7,5-esből.
7,5x15 ahol 7m-es kell. 12x12 talpszelemen. Cserépnél meg ahogy nézem 10x15 szarufák 15x15talpszelemen. Majd meglesem mit ír rá a tervező.
Palatetőre nem hinném hogy bármit is rá kéne tenni amig nincs leszedve a pala.
Zsindelyt simán ráteszik a palatetőre amihez a leggyengébb tetőszerkezet is megfelelő ( 7x15 os azaz félszarufa).
A Bramac hoz sűrűbben rakják a szarufákat, és a fogópárokat is vastagabb fából csinálják az ácsok.
A zsindelynél meg ki kell alakítanod egy teljes sík felületet plusz több rétegben azt lefedni - aminek súlya is van egyébként. Egyátalán nem harmada a zsindely komplett rendszer ára mint a cserepesé.
Nem mellesleg nem a cserép súlyára kell méretezni hanem a hóéra és a szélnyomásra, ami mellett a cserép már összességében nem annyira befolyásoló tényező. Az meg hogyha pl bramac betoncserép lesz a sima helyett és 1 cm-re vastagabb cserépléc kell, az kb elenyésző plusz.
A cseréptetőnél nem a cserép a legdrágább, hanem az, hogy stabilabb, nagyobb teherbírású szerkezet kell alá mint a zsindelyhez. A beton tetőcseréphez meg még annál is erősebb kell.
A tesla elég sokmindent kihozott gazdaságosnak. Akb. fele annyiba a kerülő napelemhez képest is kihozza hogy gazdaságosabb, mint ahogy a powerfsall-t is....
A cserép az bagatel össze ilyen szempontból, mondjuk átlagáron 3000ft/m2 magassága a komolyabb cserepeknél, de van 2000/m2 áron is (hazai viszonylat, kint nem tudom). Ez a napelem ára mellett elenyésző, amikor egy napelem durván 30-40ezer/m2 árú. Ellebben beintegrálni egy napelemet úgy hogy vízálló legyen többe kerül fajlagosan mint a cserép.....
És a napelemes cserépnél is kell spéci cucc, akár ragasztják a sínre, akár máshogy oldják meg cserepenként a csatlakozást a rendszerre. Ami drágább mint a sima tetőkampós sines megoldás - nem is kicsit.
Ez azert nem teljesen igaz. Az usa-ban levo hazakon 90+%-ban zsindelyes teto van, ami negyed-otod annyiba kerul mint a cserepes teto. A tesla matek eleve csereptetobol indul ki, es ahhoz kepest dragabb hogy cserepteto + normal napelem...
a linkelt twitter kep alatti kommentekben elegge kiveseztek a temat. Ha jol emlekszem 70+k USD volt a tesla napelem teto, az magyar penzben 17M++, szoval elegge dolgozni kell azon a matekon hogy jol gyere ki belole...
Azért gondol csak abba bele, hogy 1 m2-en-en van 10-14 darab cserép. Olyan csatlakozóval ellátni, ami fent bírja 20 évig, már az kb annyiba kerül mint egy 260W-os napelem modul, és akkor még nem is beszéltünk a műszaki problémákról.
Persze úgy hirdették ezt anno, hogy jobb a hatásfoka meg sok zöldség. De mitől lenne jobb? Főleg ha hullámos a tetőcserép. Biztos ott van a pincében egy titkos vékonyfóliás napelem gyártósor....
Meg nézz rá, vajon ez így mennyire időtálló szerkezet? Egy ráragasztott fólia ami kap szelet jeget, mindent
Nem messze lakik tőlünk az illető, aki nagy feltaláló, és zöld emberkéknek köszönheti a tudását, mert lehívja a tudást az orgonizációs vagy milyen nevű mindenhol jelen lévő mezőből.
Szóval inkább hagyjuk....
Nem mellesleg ilyen műszaki megoldással ha meg is csináljuk, sokkal drágább lesz a sima táblás megoldásnál. Németek is csináltak ilyet pár éve, meg tetőbe integrált verzióst is, brutális áron.
Reklámozták úton-útfélen. Akkoriban mint magyar szabadalmat. Pár kattintással kiderült, külföldön már tucatnyian próbálkoztak vele, csak valahogy a gyártás nem akart beindulni. :-(
Hogy érted, hogy miért nincs ilyen? Ezeken a fotókon egy kiépített rendszer van, nem vicc. Tesla Solar Roof. Azt várja a tulaj, hogy megjöjjön az engedély az áramszolgáltatótól és bekapcsolhassa.
Az ára még horror, és én is kíváncsi lennék a technológiai megoldásokra, de ha felfut a gyátás, az lenyomhatja a költségeket. Állati jól néz ki.
Faházra napelemet? Merész dolog, arrafelé nagyobb szellők fújnak. Egyébként jól néz ki.
Nézegettem a környékünkön a panelek rögzítését, 2 helyen is a tetőkampókkal közvetlenül a panelt fogatták meg, nem a profilt és hozzá a paneleket. Egészen jól néznek ki ( főleg fekete kerettel), alig emelkednek ki a tetőfedés síkjából.
Ezzel 25 évvel ezelőtt, egy amerikába szakadt hazánkfia is bepróbálkozott a cégünknél. Beígért mindenféle pénzt, hogy beszáll a cégbe, aztán néhány hónap múlva elzavarták. Szerencsére...
Egyébként, miért nincs ilyen? Kézenfekvőnek tűnik.
Nem, a normál A tarifára dolgozik, a hőszivattyú meg át lett kötve ide a GEO-ról. De ha nem lenne átkötve, akkor járathatnám GEO-ról is, szóval könyvelésileg GEO villanyt váltok ki vele.
Nem, nem, egy darab 360W-os panellal bővül a rendszer, mert azt még értelmesen fel lehet tenni fektetve a 2x2-es álló panelekből álló mezőrész fölé.
Inverter marad az SE3680H, az eddigi 4,4kW-os (16x275-ös) rendszer pedig megnő 4,76kWp-re, így az inverter túlnapelemezése 20% körüliről 30% körülire nő meg. Szerencsére a HD-Wave plusz 55%-ig tolható, úgyhogy ez gondot nem okoz. Tervezőprogram szerint így már lesz némi vágás, de csak 1-2% a nyári hónapokban, az éves plusz így is 400 kWh körül várható.
Megjött az ajánlat a 360W-os mono panellel való bővítésre, és nagyon baráti lett, normál tarifával 8 év körüli, nálam a GEO-ra számolva 12 év nullázódás adódik rá, úgyhogy meg is rendeltem. A céget továbbra is ajánlom, az ár és a műszaki tartalom jó, nemkülönben a rugalmasság. :)
A földkábel azért földkábel, mert bírja a földalatti viszonyokat, nem kell neki még védőcső is.
Aki magának csinálja és nem mazoista, az védőcső nélkül nem kábelez.
Azt mondtam csak hogy ha a solar melle meg tartalekba kell kabel akkor egyszerubb sima foldkabelt huzni.
Az ures vedocso is jo otlet, de szerintem csak akkor ha valami viszonylag merev cucc ami nincs agyon hajtogatva (pl symalen) mert ebbe utolag jobb esellyel lehet behuzni barmit mint egy gegecsobe. Annak idejen amikor csinaltuk en rengeteg helyre tetettem plusz csoveket, pont ezert.
A földkábelek szigetelési ellenállása egyáltalán nem biztos, hogy kibír 1000V ot!
Én inkább egy vastagabb, belülről sima falu védőcsövet fektetnék le, pl 40 es Symalent. Amennyiben tuti biztosra akarsz menni tegyél be +1 üres védőcsövet tartalékba.
> nem földkábel esetén védőcsőbe ( a solar nyilván nem az, és egyébként is praktikus a vastag védőcső amibe megfontolandó eleve legalább 3 fázist húzni)
MSZ EN 50160:2001 2. Melléklet:
A hálózati frekvencia együttműködő szinkron csatlakozású hálózatoknál: 50 Hz ą 1% a hét 99,5% -ában és 50Hz +4% / -6% az idő 100% -ában.
A hálózati frekvencia együttműködő nem szinkron csatlakozású hálózatoknál (szigetüzem) 50 Hz ą 2% a hét 95%-ában és 50Hz ą 15% az idő 100%-ában.
A tápfeszültség nagysága négyvezetékes háromfázisú hálózatokban Un = 230V a fázis és a nullvezető között. (fázisfeszültség).
A tápfeszültség változás (kiesés figyelmen kívül hagyva) 95% a hét bármely időszakába - a 10 perces átlagos effektív érték alapján - Un ą 10% értékű legyen. Hosszú tápvonalak esetében pedig Un +10% / -15% érték is megengedett.
Gyors feszültségváltozás általában nem haladhatja meg az Un ą 5%-os értéket, de rövid időre elérheti az Un ą 10%-át.
A tápfeszültség rövid idejű kimaradás évente 10...100 alkalom és 70% -ának időtartama kisebb lehet 1 másodpercnél. Néhány dokumentum csak az egy percet meghaladó időtartamú kimaradást tekinti rövid idejűnek.
A tápfeszültség tartós kimaradása általában a 3 percet meghaladó időtartamú kimaradás, amelynek éves gyakorisága 10-50 alkalomig terjedhet.
MSZ 1:1993 szerint a mérőhely csatlakozási pontján:
Un +7,8% -7,4%
Az SE nek a monitorozásához folyamatosan kell a netkapcsolat ( pontosabban minden periódikus feljelentkezéshez) vagy pufferel néhány napig és netkapcsolat észlelése esetén utólag is feltolja?
Nincsen előírás ami tiltaná a DC kábel földalatti vezetését, és a nagyobb erőműveknél másképp nem is lehet
A födkábelezés előírásait kell betartani :
- fagyhatár alá,
- homokágyba,
- nem földkábel esetén védőcsőbe ( a solar nyilván nem az, és egyébként is praktikus a vastag védőcső amibe megfontolandó eleve legalább 3 fázist húzni)
- a kábel fölé 20 cm re jelzőszalag ( magánházban ezt a nyomvonalon végigrakott cseréppel vagy téglával helyettesítik néhányan) .
Melléképület esetén érdemes arra figyelni, hogy egyesek nyáron nagyon fel tudnak melegedni, ami nem jó az inverternek.
Északi, keleti vagy nyugati oldalon eresz alatt kis védőburkolattal el lehet helyezni. Bármi jobb, mint tizen... métereket vezetgetni másik épületbe. :-( Ha nem zajos, nyugodtan elvan lakótérben is. Nappaliba már szereltem fel Growattot. Néha csattog, máskülönben csendben van. Nincs ventilátor, nem sípol az inverter,... Mennyezet alatt fél méterrel nem zavar senkit. Mint egy pici szekrény.
Lófaxt élhető, tönkre lett baxva, de teljesen. Jó pár nap után sem látjátok, hogy folyamatosan csak szivat benneteket? 4 napja a garancia/jótállás/szavatosság problémájával baxta szét a topikot, most az inverter feszültségemeléssel, holnap újra előveszi a disztópiás fikcióit (nemsokára megszűnik a napelemes szaldó / nem bírja majd az elektromos hálózat / esetleg megszűnik az áramszolgáltatás).
Sajnálom, de pár elméletileg értelmesebb topiklakót is fel kellett vennem a pacmanX listámra, mindazokat akik már túl sokadszor veszik fel a csalipénztárcát a földről...
Azért ezek a görbék erősen idealizáltak. Vannak jobbak, meg vannak rosszabbak is. Nyilván a fejlesztők nem a feszültséggenerátoros üzemre mentek rá, hanem az áramgenerátorosra. Gyenge feszültséggenerátoros üzem, de azért inkább az, az üresjárattól a munkapontig, mint áramgenerátor. Erre mondtam, hogy öszvér.
Vagy 20 évvel ezelőtt mértem egy ilyet, de az távolról sem volt ilyen jó.
Nem, nem összvér a napelem. Csak egy olyan áramgenerátor, aminek van egy teljesítménykorlátja, és onnan esik a feszültsége. http://docplayer.hu/docs-images/52/29896934/images/9-0.jpg Ha megnézed a karakterisztikát, pl a piros vonal, ami 1000W/m2 besugárzáshoz tartozik, jól látszik, hogy az áramgenerátoros jellemzők dominálnak. 0-15V-ig pár tizedet változik az áram, míg ha feszültségre nézed, akkor akkor 4 voltot is változik az üresjárati feszültséghez képest (22V-tól 18V-ig) 3A terhelésnél. Ott 1,3 Ohm (4V/3A) a belső ellenállása, ami nagyon gyenge feszültséggenerátornak.
"Csak ezt inkább Nappalinak kellett volna leírnia"
Figyeld csak meg, sohasem ír le semmi konkrétumot. Kérdésre kérdéssel válaszol, kifárasztásra játszik. Ha az ellenfél ráhagyja akkor elégedetten hátradől hogy ő nyert. Ha vesztésre áll eltűnik, majd más témát dob fel.
Nem a szakmai vita a lényeg sosem hanem a dominanciaharc...
Igen, de amíg el nem éred azt a pontot, ahonnan már esik a fesz és az áram nagyjából konstans, addig feszültséggenerátor. Tehát összességében nézve egy napelem igazából egy öszvér. Egyiket sem tudja igazán, de, ettől még jó.
Akkumulátor? Igen, ha leszámítjuk a cellazárlatot, meg ilyen atrocitásokat. Csak ezt inkább Nappalinak kellett volna leírnia. Akkor láttuk volna, hogy gondolkozik és nem csak vagdalkozik a hülyeségeivel.
"Olyan nincsen, hogy egy generátor vagy feszültség, vagy áramgenerátor." Már hogyne lenne.
Persze a maga korlátaival, de van. A napelem áramgenerátorként viselkedik, ez a karakterisztikából jól látszik. Ha a besugárzás állandó, akkor jól látszik, hogy bizonyos határig az áram állandó, és csak a kimenő feszültség változik. Például ha 1000W besugárzásnál 7A-t tud maximum, akkor 1 Ohmon is 7 ampert folyat át, meg 2 Ohmon is, egészen addig, míg el nem éri a teljesítményhatárát, ahol ha növelem a terhelő ellenállást, az áram el kezd csökkenni. Egy autóakkumulátor pedig tisztán feszültséggenerátor, mindegy, hogy mekkora terhelést kötök rá, tartani fogja a kapocsfeszültségét, az egyetlen tényező, ami befolyásolja, az a belső ellenállása.
"Tehát 2kW kellene, de az inverter 3kW-ot ki tudna pumpálni. Ehhez tovább kellene emelnie a feszültséget. Na ezt nem engedi a hardver és a szoftver, az az 1kW megy a levesbe."
Vagyis elő sem lesz állítva ez a plusz 1 kW, hiszen nincs puffer mögötte, ami fogadná. Ezzel ugye nem sértődik meg az energiamegmaradás törvénye? Levesbe megy? Tulajdonképpen igen, hiszen nincs kihasználva az összes lehetőség!
Tényleg, mi lenne, ha valamit pontosan is megértenél?
Az, hogy neked 24V-os napelemeid vannak, valószínű azt jelenti, hogy az ideális munkapontja ( ahol a legnagyobb teljesítményt szolgáltja ) 24 V-on van.
Nem azt jelenti, de ez nem lényeges.
Mindenkinek ezen (vagy az újabbak már kicsit magasabb) a névleges feszültségen üzemelő napalei vannak.
Gondolom, a kialakult munkapontot állítja be az optimizer, de ehhez nem értek, csak találgatok.
A definíciónak nincsen köze a munkaponthoz.
Olyan nincsen, hogy egy generátor vagy feszültség, vagy áramgenerátor.
A viszony nem lehet vagylagos.
Azért kezdtem el feszegetni, mert generátorok jellegére vonatkozóan nagyképű fölényeskedéssel küldtél tanulmányútra.
Akkor most nézzük, mit lehet ott megtanulni.
...a gépkocsi akkumulátor feszültség, vagy áramgenerátor és mik a fő, korlátozó paraméterei?
Van egy fontos korlát.
Befér a helyére, vagy nem fér.
A,melyik befér, annak jók a paraméterei, amelyik meg nem, annak érvényesültek a korlátozó paraméterei. :DDDD
Nem megy a levesbe, mert olyankor visszavesz a kitáplált teljesítményből a napelem, hiszen nincs ami fogadja ezt az 1 kW energiát. ( Vagyis, az inverter árama szabályozva van a kapocsfeszültséggel is. Ha túl nagy a feszültség, akkor csak annyi áramot szolgáltat, hogy a két fogyasztónak elég legyen úgy, hogy még meglegyen a 230V.)
Nem. Ha egy rendesebb áramgenerátor lenne, akkor a kifolyó áram konstans lenne. De ugye ez nem konstans, mert ha elfogadjuk azt, hogy a kifolyó áram a megvilágítástól függ, akkor a terheléstől függetlenül, egy adott megvilágításnál, mindig ugyanannyi áramot kellene szolgáltatnia. Vagyis kis terhelésnél arányosan meg kellene növelnie a kimeneti feszültségét, hogy ugyanazon áram folyjon. DE ugye ezt nem tudja megcsinálni.Linkelj be ide egynapelem feszültség-áram jelleggörbét, azon ezt nagyon jól nyomon követhető.
Az inverter ki akar táplálni. 1kW-ot elvisz az egyik, 1kW-ot elvisz a másik olajradiátor, minipaks leáll, mert nem kell termelnie. Tehát 2kW kellene, de az inverter 3kW-ot ki tudna pumpálni. Ehhez tovább kellene emelnie a feszültséget.
Tehát, ha egy 3 kW-os inverter kimenetére 2 kW-os terhelés teszünk, akkor az megemeli az inverter feszültségét. :DD
Na ezt nem engedi a hardver és a szoftver, az az 1kW megy a levesbe.
Azért ez nem egészen egzakt kategória az energia magmaradásának törvényét figyelembe véve.
Az, hogy neked 24V-os napelemeid vannak, valószínű azt jelenti, hogy az ideális munkapontja ( ahol a legnagyobb teljesítményt szolgáltja ) 24 V-on van. Nem sokat tévedünk, ha azt mondjuk, hogy 24V-ig olyan, mint egy gyengébb minőségű, jó nagy belső ellenállással rendelkező feszültséggenerátor, a 24 V felett pedig csökken ez a feszültség, igaz, nő egy kicsit az áram, tehát erre mondhatjuk, hogy egy rosszabb minőségű áramgenerátor. Nyilván ez a 24 V, vagyis a napelem legjobb teljesítményű munkapontja a megvilágítás függvényében változik. Gondolom, a kialakult munkapontot állítja be az optimizer, de ehhez nem értek, csak találgatok.
Ez alapján biztosan meg kellene tudnod válaszolni egy kérdést: a gépkocsi akkumulátor feszültség, vagy áramgenerátor és mik a fő, korlátozó paraméterei?
Nem az inverter csinál belőle áramgenerátort. A napelemnek saját tulajdonsága, hogy áramgenerátorként viselkedik. Hogy mekkora a kimenő áram, azt a beérkező fény határozza meg.
Egyébként, maga a napelem felfogható egy gyenge minőségű áramgenerátornak is, vagy egy gyenge minőségű feszültséggenerátornak is.
Akkor most melyik?
Egy ideális áramgenerátor zárt áramkörnél mindig ugyanannyi áramot nyom a terhelés felé, egész addig, míg elegendő feszültségből tud áramot csinálni. Vagyis, míg elég kicsi a terhelés ellenállása. ( impedanciája )
Az ideális feszültséggenerátor mindig ugyanakkora feszültséggel látja el a terhelést, függetlenül az ellenállásától. Ha nem ideális feszültséggenerátor, akkor túl nagy áramnál vagy megszólal egy áramvédelem ( lekapcsol, vagy csökkenti a feszültségét míg az áram vissza nem csökken arra az értékre, amire méretezve lett, vagy kimegy valahol egy biztosító, stb )
Látod, nem kell ide szakirodalom, mindenkinek világos lesz itt minden.
Miniatürizáljuk le az országot, és vegyünk egy olyan példát, ahol van egy mini paks, mint áramszolgáltató, van két ház, és az egyiken van csak napelem. Ha nem süt a nap, mindkettő ház minipaksról veszi az energiát. Aztán kisüt a nap. Mindkét házban megy egy-egy 1kW-os olajradiátor. A napelem 3kW-nyi energiát meg tudna termelni (ez 12 tábla közel ideális tájolással). Az inverter ki akar táplálni. 1kW-ot elvisz az egyik, 1kW-ot elvisz a másik olajradiátor, minipaks leáll, mert nem kell termelnie. Tehát 2kW kellene, de az inverter 3kW-ot ki tudna pumpálni. Ehhez tovább kellene emelnie a feszültséget. Na ezt nem engedi a hardver és a szoftver, az az 1kW megy a levesbe.
Valamit rosszul olvastál el, én nem azt írtam, hogy a napelem áramgenerátor, hanem azt, hogy az inverter csinál a napelemből ( a napelem kimeneti feszültségéből ) áramgenerátort. Legalábbis erbénél valószínű így van. De ha lefényképezi az áramot, ami a hálózatba folyik, akkor többet lehet róla mondani.
Egyébként, maga a napelem felfogható egy gyenge minőségű áramgenerátornak is, vagy egy gyenge minőségű feszültséggenerátornak is.
Egy ideális áramgenerátor zárt áramkörnél mindig ugyanannyi áramot nyom a terhelés felé, egész addig, míg elegendő feszültségből tud áramot csinálni. Vagyis, míg elég kicsi a terhelés ellenállása. ( impedanciája )
Az ideális feszültséggenerátor mindig ugyanakkora feszültséggel látja el a terhelést, függetlenül az ellenállásától. Ha nem ideális feszültséggenerátor, akkor túl nagy áramnál vagy megszólal egy áramvédelem ( lekapcsol, vagy csökkenti a feszültségét míg az áram vissza nem csökken arra az értékre, amire méretezve lett, vagy kimegy valahol egy biztosító, stb )
Igen, kell rá védelem, mert ha lekapcsolják a hálózatot, még nyomná kifelé az áramot az inverter és ha az inverter kimenetén van kondi ( mondjuk zavarszűrésnek, akkor azt a kondit esetleg túltöltené, esetleg még az alatt a rövid idő alatt, míg az inverter észreveszi, hogy nincs hálózati feszültség.
Nálunk +/- 10 %-os érték a névlegeshez viszonyítva, de ennek nyilván nincsen köze ahhoz, hogy az áram folyásának irányát eldöntő feszültség különbség gyakorlati értéke mekkora.
A hálózatra táplálás emeli a hálózati feszültséget, aminek a mértéke igyencsak nem közömbös.
A Grid guard igazodik a szabványhoz.
Már nem emlékszem pontosan, de a szabványnak a feszültség maximum akkor felel meg, ha a névleges feszültséget + 7 vagy 8% al nem haladja meg meghatározott időintervallum alatt valamennyi ideig.
Bocsánat a pongyola fogalmazásért, minden ELMÜ ügyfélszolgálaton ki van függesztve, legközelebb rendesen átolvasom.
Alapjában véve nem az elv a bonyolult, hanem az, hogy rengeteg paramétert kell figyelembe venni a megfelelő működéshez. Sőt, ha jól megnézzük, a visszatáplálás szó nem is igazán állja meg a helyét, sőt, még a megtermelt energiát sem tárolják. Egyszerűen arról van szó, hogy ha a Te napelemes rendszered szolgáltatja az áramot a környezetednek (az azon a villanydróton lógó fogyasztók, amire rá vagy kötve), akkor az erőművek felől annyival kevesebb energia kell.
Azt ismered, hogy: mikor én ezt komponáltam, akkor épp egy kompon álltam?
Van aki nem szereti a sört. Pedig: jó ital a ser, csak egy kicsit keser...................ü.
De nekem igazából a sírfeliratok tetszenek. Pl: hát, ilyen még nem fordult velem elő.
De van ilyesmi nagyon sok. Nem semmi, hogy vannak emberek, akiknek van tehetségük a szófacsaráshoz, meg az abszurd helyzetekhez. Vannak, akik mindenből tudnak viccet fabrikálni... Pl: Cyrano... A hülyeségük közben is mondjuk verselnek...
Azt tudod, hogy hívják a kábitószeres elefántot? Hát Koko Dzsámbónak.
ha komoly volt a kérdése akkor van a legnagyobb baj, mivel nagyon keményen szabályozott hogy hogyan lehet visszatáplálni egy ilyen inverternek. Egy rakás paramétert kell figyelnie elég nagy feldolgozási sebességgel, szigorúan kötött módon beavatkozni. Ezeket igazolni is kell a gyártónak. Emiatt is ilyen bonyolultak ezek a ketyerék.
HA ezek ismerete nélkül, fórumokról összehalászott információkból akar ilyet építeni akkor az nagyon nincs rendben.
Szerintem ezért nem volt ez komoly, sokadjára "dobta fel" a fórumot ily módon, hogy beletörölhesse a cipo-jét abba aki válaszol neki.
Hát, okos ember nem lehet, mert egy okos embernek szakmai kérdésekben egyáltalán nincs affinitása hülyeséget beszélnie... különben nem lenne okos.
Szórakozni? Ahogy a költő mondta: sekély e kéj.
De hagyjuk meg ebben a hitben, engem nem különösebben zavar. Anyukám úgy tanított, hogy ha írnak nekem, akkor illik válaszolni... nem vagyok egy szégyenlős típus...
Szerintem, mostanra mindenki tudja mi a különbség a feszültséggenerátoros működés, meg az áramgenerátoros működés között. Csak ezek az emberek meg akarták érteni, hogy miről van szó. Kedveskénk meg csak a saját hülyeségét szajkózza...
Ha azt mondja, hogy érti, csak nem tudja adaptálni erre az inverter izére, akkor leírom, vagy leírjuk neki még százszor is. De ugye az nem működik, hogy állandóan azt kérdezi, hogy na, akkor mennyivel több feszültség kell az inverter kimenetén, hogy vissza tudjon táplálni a hálózatba? Ez csak annyit jelent, hogy semmit nem értett meg ebből a kétnapos "fejtágítóból". Pedig csodák nincsenek, én sem tudtam, hogyan működnek ezek az inverterek, ezért is nagyon elcsodálkoztam, amikor erbe leírta, hogy ő hogy tudja. El is hűltem, hogy mennyire egyszerű és szellemes megoldás. Még ha nem pontos a leirata, akkor is elindít egy együttgondolkodási folyamatot és mindjárt a helyére kerülnek a dolgok. Senki sem születik a mindentudással. Jó pap is holtig tanul, aztán mégis bután hal meg. Vagy Bhutan?
Ezt aztán magyarázhatod Nappalinak, úgysem érti meg, hiszen olyan, mint a Luciferkó az Ember tragédiájából. Az örök tagadás. Csak Lucifer a haladást képviselte...
Ha az inverter kimenetén akkora a feszültség, hogy az oszlopon lévő feszültséggel megegyezik, akkor pont azon a ponton van, hogy az összekötő kábelen nem folyik áram. Ha csak egy milivolttal is meghaladja, akkor a kábelen a hálózat felé fog folyni az áram, tehát a kitáplálás elkezdődik. Hogy pontosan mekkora feszültségemelés kell az inverter kimenetén ahhoz, hogy 1A folyjon kifelé (230W) ahhoz tudnia kellene a kábel ellenállását is, de pont leszarja, az inverter áramot mér, nem feszültséget. Feszültségfigyelés csupán azért van, hogy ha a hálózat nem tudja elvinni a kitáplált teljesítményt, akkor ne emelkedjen a megengedett felé. Amúgy nagyon érdekes kapcsolások vannak egy ilyen inverterben, szerezned kellene egy rajzot neked is. Sajna nem adhatom ki.
Lehet, hogy te nem tudod, de az inverter kimenete össze van kötve galvanikusan a hálózattal, ebből az következik, hogy legfeljebb egy-két volt jöhet számításba.
Nagyszerű válasz. :D
Akkor az általam ismert 1,5 Voltos érték helyes.
De ennek semmi köze nincs a visszatápláláshoz,
Természetesen, csak úgy emelgeti a kimeneti feszültségét, eszébe sincsen kitáplálni.
Inkább a hecc kedvéért teszi.
Mondom, nézz utána mi az áramgenerátor, meg mi a feszültséggenerátor közötti különbség.
Majd szólok, ha egy okoskodó seggfej eligazítására szorulok, de megígérem neked, hogy te leszel a legelső.
Szerintem sem vagy annyira hülye, mint ahogy lejön a kérdéseidből. Persze, lehet, hogy tévedek és mégis... Egyik esetre sem fogadnék. Egyszerűen arról van szó, hogy nem vagy hajlandó használni a kis szürkéket a homloklebenyed mögött. De ha neked ez így jó, hát akkor folytasd tovább.
Lehet, hogy te nem tudod, de az inverter kimenete össze van kötve galvanikusan a hálózattal, ebből az következik, hogy legfeljebb egy-két volt jöhet számításba. De ennek semmi köze nincs a visszatápláláshoz, mert nem így működik! Mondom, nézz utána mi az áramgenerátor, meg mi a feszültséggenerátor közötti különbség.
Majd meglátod, ha folyamatos áramvezetésre van szabályozva a kimeneti áram, akkor fogsz látni egy szinuszos áramot, ami fűrészelt. De ez nem egy sima áram lesz, hanem lesz neki olyan alakja, mint a hálózati feszültség, csak annak a menete körül fog fűrészelni. Tehát, az áram nem a nulla körül fog ingadozni, hanem egy a hálózati feszültség alakú feszültség lesz az alapja. Vagyis az áram középértéke olyan alakú lesz, mint a hálózati feszültség. Persze nem mindenhol, mert kis napelemfeszültségnél egyszerűen nem lesz elég feszültség, ami kialakítaná ezt az áramot.( Hát ezt elég nehéz leírni, hogy hogyan lesz, de fogod látni, különösen nagyobb teljesítményeken. )
Egyébként minden attól függ, hogy mire szabályoznak. Amit leírtam, az egy közönséges kétpontszabályozás. Csinálj egy ilyen mérést, aztán megbeszéljük.
Hát, igen, így valahogy. Az áram van mondjuk két érték között szabályozva, természetesen a hálózati feszültség alakjának megfelelően. Tehát, az áram a hálózati feszültség alakja körül egy sávban fog fűrészelni. ( Van persze más megoldás is, de ez olyan, mint a vasaló kétpontszabályozása. Felmelegszik, kikapcsol a fűtés, lehül bekapcsol. ) Hogy ehhez éppen mekkora feszültségkülönbség kell, az azoktól függ, amiket leírtál. Ezért marhaság megkérdezni, hogy mekkora feszültség kell a visszatápláláshoz az inverter kapcsain. De hát hagyjuk meg Nappalit a hitében. Ha egyszer megérti, hogy mi a különbség áram- és feszültséggenerátor között, akkor nem fog zöldségeket kérdezni.
"Pl: a feszültség alakja körül fog fűrészelni egyforma amplitudóval."
Mivel csak áramimpulzusokat látunk, a "feszültség alakja" kimarad. Az egyforma amplitúdó sem áll, mert nullátmenettől elkezdenek nőni. A szinusz másik oldalán meg lejtenek. :-) Valószínűleg a tetején a legnagyobbak az áramimpulzusok, de feszültségben az ábrán azért nem látszanak, mert ott a legnagyobb a fogyasztók elvétele. Azaz ott a legkisebb a hálózat dinamikus ellenállása.
Így nem is lehet megválaszolni, hiszen ez a kütyü áramgenerátor, ami addig növeli a kapocsfeszültségét, hogy a beállított áram tudjon folyni a hálózat felé. De ha megnézed ezt az áramváltós mérést, azonnal fogod látni a lényeget. Erre mondtam, hogy nagy ötlet.
Nappalinak nem kell törődni a kérdéseivel, mert még kérdezni sem tud... a hülyeséget meg nem lehet megválaszolni.
Jó lesz a ferritgyűrű is, nem kell rá sok, elég 100 menet is. Akkor csak egyes lesz az áttétel, a lezáróellenállást úgy válaszd meg, hogy ne legyen a vasban akkora indukció, hogy betelítsen. Tehát, kis értékű ohmos lezárás kell, legfeljebb kisebb lesz a feszültség a szekunder kapcsokon. Ez sem probléma, feljebb tekered a szkóp érzékenységét. Egyébként, egy ilyen ferrites áramváltó nagyon jó tud lenni és még elég pontos is, csak annyi a hátránya, hogy DC áramot nem tud átvinni. Végül is ez egy trafó... ha mindent jól csináltál, akkor nagyon szép ábrát kapsz a szkópon.
Nem véletlenül kérdezte így, hogy lehessen a végén hülyézni. Nyilván, mint ahogyan többen is megfogalmazták ez nem egy egzakt szám. Addig növeli az inverer míg el nem tudja érni a kívánt áramot. Ez pedig a fogyasztói oldal (fogyasztók, vezetékek, hálózat) ellenállásától függ.
És eddig csak a (cosfi=1) verzióról beszéltünk, a többi trükk azután jön.
Azért nem kell annyira komolyan venni azt a nagyfrekis árammérést, legfeljebb nem lesz annyira pontos, a csúcsok lekerekitődnek, meg ilyesmi. De attól még nagyon jól lehet majd látni a működést. Persze kell hozzá egy szkóp. Már a sima hangfekvenciás szkóp is elég.
Nem lesznek olyan aprók azok az impulzusok, de ez rendben is van. De ez is sok mindentől függ, elsősorban attól, hogy mire szabályoz az inverter.Többféle is lehet, lényege, hogy követi a feszültség alakját. Pl: a feszültség alakja körül fog fűrészelni egyforma amplitudóval. De van más megoldás is.
Igen, szerintem is kell lennie ilyen invertereknek.
Kaposváron? Melyik az a cég? Egyébként, szomorú dolog, hogy nem engedélyezték. Ennél még szomorúbb dolog, hogy nem mondták el ( valószínű ), hogy mi a problémájuk a berendezéssel. Gondolom, abbahagyták a fejlesztést is. Nehogy legyen már valami magyar, ami az itteni viszonyoknak megfelel... Régen ez s egyszerűbb volt. Csináltunk kapcsitápot, még akkor ISDN vonalak voltak. Kellett hozzá RF zavarmérés. Persze, kilógott a zavar. De nem elhajtottak minket, hanem a szánkba rágta a laboros, hogy mit csináljunk. Aztán jó is lett.
Erről az egyik tanárom jut az eszembe, egy rajz volt az asztala felett, egy csomó szarvasmarha volt a képen és egy ember próbált átjutni közöttük. A felirat az volt, hogy " Nehéz előrejutni... ". Ilyen világunk van...
Régen ez is egyszerűbb volt. Csináltunk kapcsitápot, még akkor ISDN vonalak voltak. Kellett hozzá RF zavarmérés. Persze, kilógott a zavar. De nem elhajtottak minket, hanem a szánkba rágta a laboros, hogy mit csináljunk. Aztán jó is lett.
Ahogy ERBE írta, de ahogy én ismertem, az szellemesebb ... :)
k el onnan az árnyék..)
Ezt a képet nem raktam fel.
Sziasztok.Ezek jó adatok szerintetek?6kw Fronius Dél-Pest megye D-
