Üdv.! Szeretnék valami megoldást a szőlőfürtök megvédésére, mert teljesen leszüretelték a darazsak. A csapdák minden 3. napra tele voltak, de nem segített. A végén belefáradtam, mert nem mutatott javulást az egész. Arra gondoltam, hogy valamibe bele kéne kötnöm a fürtöket. Legalább valamennyit, hogy jusson a családnak is ne csak a darazsaknak. Mi jöhet itt szóba? Nejlonzacskó, vagy szúnyoghálóból csinálni, esetleg van valami spec. erre való zacskó? Előre köszönöm a válaszokat!
Azt szeretném kérdezni tőletek hogy tudna-e valaki ajánlani egy olyan oldalt ahol lehetőleg nagyjából hitelesen és rendszeresen adnak növényvédelmi előrejelzést? az elmúlt években többet is találtam mindig, idén viszont egyet sem leltem meg még eddig.
A csibedrót lényegesen olcsóbb megoldás...nyúl,hörcsög ellen bevált.1m-es darabokat vágtam,ezekből kb.30-35 cm átmérőjű hengerek készíthetőek,amibe a cseperedő szőlőnek is van hely.Mivel hengerelve árulják,az alakja kész is van és többször is felhasználható.
Pont hasonló dilemábban voltam, nálam az őszi telepítés vadvédelme volt a cél. Nézegettem én is a négyszög nevelőt, illetve elég sokféle hálót, végül ezt találtam a legjobb ár/érték arányúnak:
Szia! A négyszöggel kapcsolatban nincs tapasztalatom, azt gondolom viszont, hogy komolyan árnyékolja a kis oltványokat, ezért nálunk a pótlásokat és új telepítéseket kapáljuk/horoljuk/saraboljuk 20-30cm széles körben vagy sávban (területfüggő).
Ha a fertőzési helyzet megkívánja, akkor a sima kén (pl. thiovit) maximálisan kijuttatható dózisa (talán 0,5-0,6 %?, utána kellene olvasni) a legcélszerűbb, leghatékonyabb ilyenkor. Felszívódót tényleg csak virágzáskor (-tól), járványhelyzetben.
Amíg nem a vadból jönnek, addig kár azon izgulni, hogy mi lehet, mert sok oka lehet. A lényeg, hogy agyból dob rügyet, a többi nem számít. A lényeg, hogy válassz ki kettöt (ha van kettö) és csak azokat hagyd meg.
Tiszteletem ma nézegettem a múlt hónapban visszavágott oltványokat és azt láttam több esetben hogy a két világos rügy alva maradt és a fejből jönnek elő a hajtások.Talán bevakulhattak a világos rügyek vagy mi lehet a gond?Köszönöm a válaszokat.
A felszívódó szerhez kell lombfelület, ami fel tudja szívni. Na, ez pont nincs meg 4-6 leveles állapotban, úgyhogy teljesen értelmetlen dolog ilyenkorfelszívódó szert használni. Azt majd virágzás előtt, ill. az első csonkázásig (fürtzáródás) kell/lehethasználni.
Ez 90-ben volt. Nyilván azóta sok minden változott. Nem is mint szigorúan követendő eljárást írtam, hanem mint egyfajta (korábbi) nézetet, gyakorlatot. Nem baj, ha az ember - kellő kritika mellett - megismer más módszert, lehetőséget, stb. Lehet, akkor sem volt ez teljesen a "hivatalos technológia" része, viszont sok olyant megtanított nekünk, ami lehet nem a nagykönyv szerint volt, de kellően effektív. Szerintem akkor nem is volt még a rézre hektáronként maximálva a kijuttatható hatóanyag. (Viszont ilyen kisleveles állapotban nem is feltétlenül annyi hatóanyag kijuttatásával kell számolni mint teljes lombtömegnél.)
Nem tudom, nálad mikor volt a "hajdanán" de jelenleg az a helyzet a rézzel, hogy kizárólag azért nincs betiltva, mert nincs helyette más, hasonlóan egyszerű alternatíva. Ami viszontvan, az az éves szinten kijuttatható elemi réz mennyiségének a korlátozása.
Lehet, hogy nem pontosak azadataim, de a nagyságrend kb stimmel: 6 kg/év/ha, ami aztjelenti, hogy ha egy 40 % rezet tartalmazó szerből kell 2,5 kg hektáronként, akkor összesen 6-szor használhatsz rezet abban az évben. Ha a határérték 4 kg, akkor csak négyszer. Értelmetlen dolog elpotyálni a réz puffert akkor, amikor semmi szükség rá. Ezen kívül gazdaságtalan is, mert fölösleges pénzkidobás. A virágkezdemények leperzseléséről már nem is beszélve.
Teljesen jogos amit írsz! Csak egy kicsit árnyaljam, más szempontból közelítsem meg a képet. Hajdanán Keszthelyen az integrált növényvédelem tanárunk ezt úgy tanította, hogy bár valóban tud kissé fitotoxikus lenni a réz ebben a stádiumban (4-5 leveles állapot), viszont szerinte ez érdemi kárt egyrészt nem okoz, legfeljebb kicsit "megcsipkedi" a leveleket. Viszont ennek eredményeképpen mintegy megvastagítja azok bőrszövetét, így ellenállóbbá téve azokat. Mellékhatásként biztosan nem kell így réz hiánybetegségtől sem tartani, ott ahol ez esetleg fennállna, jelentkezne. A tapasztalata alapján így a leendő növényvédősöknek kifejezetten ajánlotta ezt, amennyiben ebben a stádiumban védekezésre lenne szükség. Már nem emlékszem, hogy kitért e rá, de gondolom, hogy a fajták sem egyformán érzékenyek rá.
Javaslom, (bár félve, mert Boriszt jó néhányan vakon követik) hogy szakirodalmat is böngészd. Ezen kívül a neten lehet találni permetezési tanácsokat, menetrendet, de van_ Persil se szokott félre beszélni.
A fentieket nem kioktatásnak szántam, kérlek ne is tekintsd annak, mert távol áll tőlem.
Ne az én útmutatásomat vedd alapul, (én írhatok bármit, akár emeletes baromságot is) az, hogy mikor és hogyan kell használni, ott kell legyen a szer csomagolásán a felhasználási instrukcióban.
Melyiket vetted? A Ridomil Gold Plus-t vagy a Ridomil Gold MZ-t? Elöbbi tartalmaz rezet, utóbbi réz helyett mankocebet. Lényeges különbség, hogy a "Plus"-t csak virágzás utátntól lehet kijuttatni, ezzel szemben az "MZ"-t már virágzás elött közvetlenül is. De most, ebben a fejlödési stádiumban (maximum 4-6 leveles állapot) egyiket se, mivel nincs levélfelület, amire ki lehetne juttatni, meg nincs fertözés sem ami ellen védekezni kellene.
Rézzel? Ilyenkor? Eszedbe ne jusson. A peronoszpóra inkubációs ideje, ha van egyáltalán fertözés, még nagyon hosszú, viszont rézzel ilyenkor csak kárt okozol a friss hajtásokban, semmi mást (parásítja azsenge hajtások börszövetét, leperzselheti a leveleket). Réz majd virágzás/kötödés után jöjjön.
A kesöi fakadásnak lehet oka valamilyen szívó kártevö is (atka/tripsz), vagy elfagyás, esetleg rügyodvasító. Nincs a rügyek között olyan, ami ki van rágva?
Azt szeretném kérdezni tőletek hogy szerintetek érdemes lehet már rézzel is fújni a szőlőt? ált. ilyenkor még nem szoktam használni de most elég sok eső esett erre és most meg 28 fokokat mondanak az elkövetkező hétre. Nem szeretném hogy ilyen korán felüsse a fejét a peronosz, meg semmikor se ofc :D. Nem árthatok vele ha ilyen fiatal állapotban lefújom réz tartalmú szerrel? Előre is kösz a választ.
Amikor elvégezted a zöldkönyves tanfolyamot, hogy jogszerüen vehess Karathane Start, nem figyeltél, hogy minden szert csak abban a kultúrában használjuk, amiben engedélyezett?
Teljesen jól látod, mindkettőre igaz, hogy jobb, ha egy fürtöt hagysz.
Most leválogatod a hajtásokat, hogy csak az maradjon, ami kell. Gondolsz a tartalék hajtásokra is (jövő évi) Utána a második fürtöket leszeded majd később.
Mindkét fajta meghálálja. Nagyobb, egészségesebb lesz erőlködés nélkül.
Tapasztalatom szerint az otelló és a hamburgi muskotály sem szereti, ha egy hajtáson több fürt van, nem nő meg egyik fürt sem rendesen, a bogyók is kicsik maradnak, ezért kérdeztem.
Szia! Szerintem inkább a nagyobbat, erőteljesebbet, szebbet válaszd ki. Előfordulhat hogy ez éppen nem a legalsó vagy legfelső fürt lesz. Elvileg ezt a fürtzáródáskor kell elvégezni legkésőbb, addigra kiderül, melyik fürt a legalkalmasabb. Ilyenkor még nem kell bántani, csak hajtásválogatást lehet ha már erős a hajtás. Amúgy 2-3 fürtnél több nem nagyon van egy hajtáson.
Azt szeretném kérdezni a tisztelt uraktól, hogy a fürtválogatásnál melyik fürtöt érdemes meghagyni? Amelyik közel van a hajtás végéhez, vagy amelyik a hajtás tövéhez van közelebb?
Ez egy nagyon jó cikk a tőkeelhalásról. Értelmesen, jó fotókkal bemutatja mi is az esca és a többi olyan betegség, ami kicsinálhatja a tőkét. Megelőzés, tőkefelújítás stb:
A tőkefelújításnak természetesen akkor van értelme, ha időben felismeri és beavatkozik a gazda. Én persze eddig azt gondoltam, öreg a tőke, az a baja. Pedig nem feltétlenül.
Várhatóan új traktorral végzem az idei szezonban a szükséges munkákat a szölőben. Tavaly csak próbaként egy kisebb területen, idén már "élesben" gyomirtóztam, majd mindent, de van egy kb. 0,8 hektáros rész, ahol soraljművelőzni szeretnék továbbra is.
Az új traktorból nem látok magam "mögé" közvetlenül, csak monitoron keresztül. Lehet nem is kell azt nézegetni????!!!!??? Az eszköz eddig egy kultivátorra felszerelve dogozott. Láttam többen a gép jobb oldalán a fülke előtti részen fogatják fel.
Kérdésem: van e valakinek eladó ilyen adaptere? Clemens lenne az igazi, de mindegy a gyártó, csak a funkció számít! Köszönöm!
Biztos, hogy nem fagykár, már tavaly is gyengélkedett és 3 egyforma van egymás mellett. De nem is akarom nagyon nyomozni, mert reménytelen és értelmetlen. Pusztult már ki tőkém nagy ritkán, de ilyen látványos repedést még nem láttam. Kicsit még várok, hátha kihajt lentről, aztán ásó, kapa. Arrébb ültetek, amennyire csak lehet. Tanulság lehet másnak, hogy hagytam a kart elöregedni, így legyengült. Ezt már 10 éve meg kellett volna újítani. Több, karos szőlőmnél is felismertem most ezt a hibát.
Néhány esetben nálam is előfordult már. Kétkaros kordonjaim vannak és mindig csak az egyik kar repedt szét.
Azt csináltam, hogy az ép karból elhúztam egy vesszőt és abból neveltem új kart. Így már egytörzsűek maradtak az érintett tőkék, de az új karok azóta is jól vannak.
Öreg tökénél húszmillió más oka is lehet, hogy elpusztul, nem csak a fagykár. Söt, az öreg töke sokkal kevésbé érzékeny a fagyra, az alvórügyei jobban védve vannak, így egy esetleges fagykár után jobban tud regenerálódni.
Látatlanban meg mondhatatan az oka, azt esetleg laborban lehetne kimutatni, de ott se biztosan.
Szerintem fagykárt szenvedett a tőkéd,nincs vele mire várni ásd ki a gyökérrel eggyütt amennyire tudod és oda ültess új oltványt,vagy ha elfér akkor ültesd a mostani tőkétől kicsit távolabb ahol nincsenek már a kivágott tőkének a gyökerei.
Egyik igen öreg szőlőtőkém (úgy gondolom) bevégezte. Tavasszal még volt valamennyi élet a vesszőkben, meg is metszettem, de mostanra már azok is megaszalódtak. A törzse (a télen kezdődött valamikor) hosszában egy hatalmas V alakú hasadással szétnyílt.
AZt szeretném megérdeklődni, hogy ez a hasadás amúgy lehet valami betegségnek a tünete, vagy pedig az eleve más miatt elhalt és kiszáradó tőke reped szét?
Magyarán, az a repedés okozza-e a pusztulást, vagy ez már csak következmény tünet?
Lehet egy ilyen tőke helyére újra szőlőt ültetni? Számít, ha 30-50 cm-rel arrébb ültetem? A helyét nem szívesen hagynám üresen persze, mint ahogy senki sem.
normál szölönél azt mondanám hogy a legmagasabb lehetséges dózisú thiovittal (kén). A direkketrmöidnél: passz.
A peronoszpóra virágzás után szokott támadni. Kötödésig (amikor virágzás után a megtermékenyült bogyókezdemények fixen rajt maradnak a kocsányon és már nem löködnek le a legkisebb érintésre) nem ajánlott a réz, csak utána. Virágzáskor végképp tilos a réz.
csemegeszőlőmnek csak a metszését csináltam meg a lemosó permetezés elmaradt , de a rügyek meg pattantak .Ilyenkor mivel permetezhetek? Otellómra mikor nyomjam a rezet?
Delovárim meg izabellám van még .Izabella főleg enni azt nem szoktam permetezni nem nagyon támadta meg semmi és jó szellős helyen is van.Mit ajánlatok?
Ma közelebbröl is megnéztem a csemegeszölöimet, ott nekem is van olyan fajta, aminek már levélkéi vannak, de én nem az ilyen pionírokhoz viszonyítok, hanem a borszölöimhez, azok egy hét lemaradásban vannak a sokéves átlaghoz. de ugye a tavalyi év megmutatta, hogy ez nem számít igazán. A fontos idöszak a rügypattanás és a kötödés közti, ott dölnek el a fontos dolgok.
Nálam kb. ugyanennyi a késés, amit szerintem az éjszakai fagyközeli vagy néha azon túli hőmérséklet okoz, jóllehet napközben 20 C közeli a hőmérséklet.
Most készülök a lemosó permetezésre. Vettem Bordóilé+kén Neo Sc.-t, ami kiváló kontakt szer évközi permetezésre. A leírás szerint lemosóra is jó, csak ott szerintem más a dózis, mint évközbeni használatkor, de ez nincs feltüntetve. Tudja valaki?
Normál esetben április elseje körül kellett volna pattanjanak a rügyek, így kb. egy hetes a lemaradása. De tavaly kt hetes volt, virágozni viszont hrom héttel hamarabb virágzott, mint szokott.
De ha karós művelésű, akkor is tudsz szálvesszőzni, egy sorban lévő két egymás melletti tőke közé leversz egy köztes karót, és ahhoz kötözöd az elhüzott szálvesszőt.
De ha bakművelésű a szőlőd, csinálhatod csercsapos hosszúcsaposra is. Kialakítasz (három év alatt) négy ágát a tőkefejnek, minden gán egy-egy termőalappal. Termőalaponként egy cser- és egy legalább három, de inkább négyrügyes csapot hagysz. Így minden fajta szőlőd nagy biztonsggal terem.
De. Bakművelésnél a nagyfürtű fajták fürtjei túl közel kerülnek a talajhoz, ill. a tőke is könnyebben befülledhet. Nem véletlenül találták ki a legalább 60-80 cm-re a talajtól kialakított kordont.
Van jó pár csemegeszőlő tövem, többsége 1-2 éves ültetés, de csak egy részét van lehetőségem lugasra, kordonra kialakítani. Azt gondoltam, hogy a többit megpróbálom "karikás" művelésmódra kialakítani, mivel mint tudjuk a csemege szálvesszőn terem jobban. Kérdésem az, hogy valaki találkozott-e már ilyen fajta szőlő műveléssel, vagy esetleg van aki így műveli szőlőjét?
Én is gyökereztetek szőlővesszőket. Van amikor a 4 szemes vesszőnél mind a 4 megindul.Mindig a legfelső szemet hagyom meg, hogy a vessző minél hosszabb legyen és a vesszőben lévő tartalék tápanyagból az összeset fel tudjam használni. A kérdésem az, hogy ha csak a második szem fakad meg a gyökér felett, akkor a fent levő szárban tárolt tápanyag teljesen elvész, vagy valamennyi lejön az alsó szemekhez?
A tudomány jelen állása szerint a 400mázsa/ha termés mellett ez kb. 10-12kg/tőke. Ki az aki szőlőnek meri nevezni az ilyen brutálisan megterhelt növényekről szedett termést!!!????!!!
4-5kg max. elég szerintem. Nem öregszik le a tőke. A termés összehasonlíthatatlan! Több helyen is lehetne vitatkozni a videóban látottakkal, de nem teszem. Nekem tetszik a hozzáállás, a segitő szándék, jók a videók, de néhol azért lehet mosolyogni!
Az megvan, hogy lappangó betegség, ami csak a fás részben jelentkezik, ha egyáltalán? Azaz, csak a 3.-4. évben lehet látni, mert addigra fásodik meg kellően a törzs. Ehhez viszont félbe kéne vágni a tőkét. Ki az aki rendszeresen félbevagdossa a tőkéit, hogy betegségre utaló jegyeket keressen?
Az oltványosoknak az alany és a nemes állományt is folyamatosan ellenőrizni kellene. Ha van tünet, akkor azt a tőkét azonnal ki kellene vágniuk. Utólag a kész oltványt már nem lehet ellenőrizni.
Azt te sem gondolhatod komolyan, hogy minden egyes oltócsapot, minden egyes alanyvesszőt vaboratóriumban meg tudnak vizsgálni? Ha ez technikailag kivitelezhető is (nem az), anyagilag egyszerűen megfizethetetlen lenne, mert horrorára lenne az oltványoknak.
Amit tenni lehet, olyan oltványostól vásárolni, aki hőkezelést alkalmaz.
Értem,de az lenne korrekt ha az oltványos garanciát adna hogy 100%-osan egészséges oltványokat forgalmaz.Gondolom laboratóriumi körülmények között kimutathatóak ennek a betegségnek a kórokozói.
A tavalyi évjáratom van csak, így messze menő következtetést még nem vonnék le. Asszem nem mindehol való bárhol fullnapos déli lejtőre. Annyira nem könnyen megy el a sava, de ez talajfüggő is. Művelésmód, terhelés stb. Legjobban azzal jársz, ha kipróbálsz több mindent, hogy kiderüljön, mi a jó neked.
Üdv.elküldtem a képeket a Tokaji kutatóintézetnek és azt írták vissza hogy egyértelműen Petri-kór-ról van szó.Sajnos ettől tartottam én is.Pedig az oltványvesszők ausztriából származnak,úgy tűnik itt sem szűrnek ki minden betegséget.
A brutális növekedés látszik nálam is. Tavaly tavasszal ültettem pár tövet eléggé megkésve, de úgy néznek ki mintha három évesek lennének. Vastag, erős vesszők, már a termését is megmutatta. Kordonnak szerettem volna kialakítani, de elbizonytalanodtam.
A savai könnyen kiégnek? Ha pl 22-es cukorral leszedem már számottevő lehet a sav veszteség?
A szárazságtűrés nagyban függ az alanyfajtától, a talajtól is, na meg attól, hogy a harmatgyökereket elvagdossák-e rendesen - nekem jó a vízháztartás, így nem tudok neked biztos választ adni. Extra napos oldalra csak akkor javaslom, ha augusztus elején 30-as mustfokkal szeretnél szüretelni, elégett savakkal ;-) Bár házasítási anyagnak ekkor is jó lehet....
A növekedési erélye nálam brutális, valószínűleg rövid csapon is teremne, de sűrű, kezelhetetlen lombozata lenne, a kar gyorsan megvastagodna és a támrendszert túlterhelné. Guyot jellegű metszésben gondolkodj vele kapcsolatban. Bár nem biztos, hogy ez a jó megoldás, mert hüvelykujj vastag vesszőket kell lehajtsak. A hónaljhajtásai ceruzavastagok....
Az oltás során az alany és a nemes kambiumjai találkoznak, mindkettő kalluszosodik, majd ezekből alakul ki az edénnyaláb. A régi rész elhal. Tehát láthatod ennek az elhalt résznek a barnaságát. Én erre tippelnék, ebben az esetben.
Üdv.a tagoknak,szerintetek ezek egészséges oltványvesszők?Nekem gyanúsak a farészben látható barnás elszineződések.Épp ma szedtük ki ezeket a szőlőiskolából és nénányat keresztülvágtünk és majdnem mind így nézett ki.
Az ilyen precizitás és igényesség hiányzik a Magyarság 95%-ából. A vállalkozásokban még kevesebb van. Csak akik jártak, dolgoztak, tanultak ilyen környezetben, azoknak van rálátásuk.
Köszi a választ akkor még ráérek,nem sok oltványról van szó kb.60-db.De azért a héten már a vesszők kötözését elkezdem+ még ehhez jön egy kevés karóigazgatás és drót sponolás is.
Ügy kell kalkulálni, hogy legkésőbb április 1-re minden készen legyen a lemosózáshoz, mert norml esetben akörül van a rügypattanás. Azaz, legyen minden kibontva és megmetszve.
Rügypattanáskor vagy azután nem ajnlatos már metszeni, egyrészt, mert a vesszők kihüzkodásakor a meghagyott szemek kitörhetnek, másrészt, a szőlő hajlamos arra, hogy először a hajtásvégi rügyek pattanjanak, majd erősödjenek, így pont azok a rügyek, amik meg lesznek hagyva, csak késve indulnak meg.
Ezeknek a munkáknak az idejét, az is befolyásolja, mennyit kell kibontogatni. Néhány tőkéről vagy néhány hektárról van szó. Szerintem semmi munka nincs még elkésve.
Szomszédomban van egy kb. másfél hektáros terület. Még nem csinálták tegnap. Nálam a metszés utáni kötözgetést csinálják az asszonyok és ha végeznek ébresztem téli álmából a kis traktoromat. :-)
(Igaz felénk az idei tavaszi munkák szervezését beárnyékolja az hogy sokaknak a felvásárló még a tavalyi szőlő árát nem fizette ki. Lehet van aki ezért nem mozgolódik a határban.)
Én már metszem öket (most kötözöm le a szálvesszöket, azzal egy fázisban csinálom). A bontogatáshoz nem tudok hozzászólni, mert én nem is takargattam...
Klón ügyben a P Pécset, a B Badacsonyt, K Kecskemétet, GK Keszthelyt, T Tokajt jelenti. Az adott kutatóállomás/egyetem illetékesét keresd. Minél régebbi a klón (minél régebb óta van termesztésben), annál kevésbé felel meg a klímaváltozás következményei által támasztott új követelményeknek, mivel régebben az volt a cél, hogy elöbb érjen több cukorfokkal minél nagyobb terméshozam mellett. Manapság a cél az, hogy megörizze a savait, de magas beltartalommal és szépen beérjen, minimális vegyszerhasználat mellett.
Az rezisztens fajták (zala gyöngye, bianca, eszter, stb.) egyébként saját gyökéren mennyire érzékenyek a filoxérára? Valahol mintha olvastam volna róla egy cikket, de sehol nem találom.
Egy oltványoshoz sosem szabad úgy odamenni, hogy van-e ilyen, vagy olyan fajtája. Csakis azt szabad kérdezni, hogy milyen fajtája van, ill. vállal-e hozott anyagból oltványkészítést.
Tekintettel arra, hogy már vannak olyan fajták, amiknek a metszlapon már folyik a leve(!), a hétvégére jósolt mínuszok még sok bosszúságot okozhatnak. A rügyek átteleléséről csak akkor lehet valós képet kapni, ha már lezajlott a rügyfakadás.
Közlemény A Tokaji Borvidék szőlőrügyeinek átteleléséről Tokaji Kutatóintézet
A Tokaji Kutatóintézet idén is megvizsgálta Tokaj-Hegyalja különböző dűlőiben milyen sikeresen teleltek a szőlők. Ezek az információk segítenek abban, hogy becsülhessük a 2019-ben várható termés nagyságát. Természetesen nagyon sok tényező befolyásolhatja még a terméseredményeket, de az már elmondható, hogy az áttelelés nem viselte meg a szőlőtőkéket. A 2018-19-es télen mindössze 4-5 éjszakán esett a hőmérséklet -10oC alá. A leghidegebb december 1-jén Erdőbényén volt: -11,9°C. A fagyáskárt 0,78%-ra tesszük a borvidéken. Ehhez járul valamilyen fertőzés (feltehetően botritisz) következtében bebarnult rügyek mennyisége, ami viszont ugyanolyan arányú volt, mint az elmúlt évben. A szőlő rügyeinek várható termékenysége összességében javult az elmúlt év hasonló időszakához képest, amit a rügyekben mikroszkóp alatt megfigyelhető fürtkezdemények számából tudhatunk. Valójában az elmúlt 5 év legmagasabb termékenységét látjuk a hegyaljai fajtáknál. A legfontosabb, első rügynél rügyenként 1,09-1,25 fürt, szemben a 0,76-1,09 fürt/rügyes öt éves átlaggal. A rügyekben és a kéreg alatt számos ízeltlábú áttelel. A levélatkák és pajzstetvek megjelenése fokozottabb lehet idén, érdemes kellő figyelmet fordítani az ellenük való megelőző célú védekezésre. Szerencsére azonban hasznos ízeltlábúakat, mint például ragadozóatkákat is nagyobb számban találtunk, mint az elmúlt évben, ami az ökológiai védekezés lehetőségére hívja fel a figyelmet!
Nekem nagyon bevált a Löwe 8109-ese. A metszés nem fárasztott.
Viszont még mindíg nagyon sokat kell fiatalítanom amihez egy kovácsoltvas méretes ágvágót vettem. Jó is mert nagy, de a bal könyökömet így is kicsinálta. Szerencsére a metszéssel végeztem.
Kötöznöm kell még, ezzel kapcsolatban lenne is kérdésem:
Egy 30 év körüli Max-Tapener Ht-b van, ami már leélte az életét. Nézegettem van most is, Tapetool név alatt is meg valami újabb változata is.
Köszi szépen a tanácsot majd kipróbálom.Szerencsére hamarosan tudom pihentetni a kezemet,max.egy hét van hátra még a metszésből.Én gyakran használok mormota krémet az is hatásos a hasonló bántalmakra.
Meg kell szokni azt is,szerencsére én magas vagyok/1.90/így nekem optimális az ilyen szőlőt metszeni.Plussz előny még hogy itt nem kell a vesszőket kirángatni,leszedni a drótok közül,levágás után lehullanak a földre.
Hát remélem a közeljövőben kapok majd egy elektromos ollót!Az idei metszés alatt többször használtam fájdalomcsillapító krémeket,alkar és csukló bandázst,ezek csökkentik a fájdalmat de hosszú távon ez nem megoldás erre a problémára.
Biztos jó lehet, mert ezek az akkus dolgok ma már mindenben "odaérnek" míg jó az akksi. De, ha ennek válltáskában van, annak lehet a mérete, teljesítménye is nagyobb, mint egy fúrógépé.
" tehát sor végi pohár borkizárva."Mint a szüret mára! A szüretelőgép sem iszik a sor végén.
Nyilván, teljesen igazad van: ha termelni, forgalomba hozni akarsz, tényleg csak engedéllyel lehet telepíteni/átoltani/kivágni/pótolni.
A kérdezőnek viszont (ahogy később válaszolt) egy házikerti méretű hobbitelke van csak - erre írtam, hogy ott a változtatás nem engedélyköteles.
Az elektromos ollókról: nézegettem én is ezeket a videókat, tavaly meg is keresett az egyik cég forgalmazója. Nagyon jónak tűnnek (akik használják, azok is dicsérik), de én max 1-2 ha területet metszek - nagyon-nagyon lassan hozná be az árát. Ha meg a területem kicsit nagyobb lesz (idén bővülünk, úgy néz ki, még ha csak bérleményben is), akkor már úgysem egyedül metszem végig (már most is sokszor többen csináljuk a leszedést, ami nálunk külön munkafázis), s akkor megint csak nem térül meg (hiszen a rám eső metszés nem lesz több, két elektromos ollót meg pláne nem tud a cég kitermelni).
Amíg csak hobbiméretű volt a területem, egy egyszerű kovácsolt ollót használtam, aztán előbb egy Fiskars P95-öt szereztem be, de nem voltam vele elégedett. Most már hosszabb ideje egy Felco2 elégedett használója vagyok...
Igen az lenne a jó megoldás.Vágtam már Felco ill.Infaco elektromos ollóval is,ezekkel valóban álom a metszés.Csak még ahol dolgozom még egyenlőre nincsen rá keret mert egy ilyen gép min. fél millió forint.
Válltáskában van az akkumulátor. Azoknak ajánlott -szerintem- akik egész nap, hétröl hétre mennek végig a soron és metszenek, de nem nekik kell kihúzigálni a venyigét a drótok közül. csak egy gombot/kart kell egy ujjal megnyomniuk. Viszont észnél kell lenni a használata során, mert a fémdrótot is simán átva´gaj, és az ujjat is csonkolja minden gondolkodás nélkül, tehát sor végi pohár bor kizárva.
Nekem is volt forgónyeles Felco 12.-es ollóm,de az nekem nem jött be nem tudtam megszokni.Nálam is 2 hónap a metszés folyamatosan és már több éve mivel szőlészetben dolgozom.Én is elvágom a 8-10 éves tőkéket ,karokat a metszőollóval,de már néha ha vastagabb részt kell vágnom akkor a csuklómba beleüt a fájdalom,és egyre gyekrabban érzek fájdalmat,izomlázat az alkar izmainál.Ha pedig öregebb 20-30 éves tőkéket metszem akkor pedig a rengeteg sok ágvágó használata után a vállam kezd el fájni,főleg ha függönyös vezetésű szőlőt metszünk ugyanis akkor gyakran válmagasságban kell használni az ágvágót.
Valószinű már a több éves terhelés kikezdte az csuklóimat,izületeimet,de ezen én nem is csodálkozom.
Felco 8.-as,én szőlészetben dolgozom pár éve pl.ebben téli szezonban már két hónapja napi szinten 8-órát.Legyen az bármilyen olló is az ilyen terhelésnél nem csoda hogy hólyagosodik a tenyér.
Megmondom öszintén, nem tudom, csak azt, hogy a mi hegybírónk nem hegyközségi tagok kivágásai miatt küszködik, akik ugye eleve 1000 m2 alatt kell legyenek.
Ha termelni akarsz, akkor -ha nem tévedek- mindenképpen kell engedély, függetlenül a telekmérettöl.
2. § * E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:
1. házikerti szőlő: az a borszőlővel beültetett szőlőterület, amely az 1000 négyzetmétert nem haladja meg.
2. árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel beültetett szőlőültetvény.
3. termőhely: ökológiai szempontból minősített, egyértelműen körülhatárolt terület, amelyet a borszőlő termőhelyi kataszterében tartanak nyilván (a továbbiakban: termőhelyi kataszter)."
és:
7. § * (1) * Árutermő borszőlőültetvényt, ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú borszőlőt, csak engedéllyel lehet telepíteni. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, ha annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét."
Azaz a nem árutermő ültetvény ("házikerti szőlő") nem engedélyköteles. Forrás: 2004. évi XVIII. törvény mai napon (2019.02.16.) hatályos változata.
A kivágáshoz kell, ha meg újra akarja telepíteni, (szüksége van telepítési jogra a kivett terület újra szölöként való müveléséhez) az egy kész bürokratikus útvesztö. Egy ismerösöm most szenved vele, mert több tulajdonostól is vett területeket, aik részben kivontak, részben kivágottak voltak. Brutális, mennyi utánjárás, mennyi papírmunka és milyen sokáig tart akkor is, ha a hegybíró a legmesszemenöbbekig segítökész.
Mondjuk művelésből kivont 250 tőke szőlőnél akkor sem kell engedély, ha komolyan veszi. :-) (Nem tudom, persze, hány tőkéről van szó. Hány tőkéről van szó?)
10 éves kart simán -ha nem is egy mozdulattal- elvágok a metszöollómmal. Több idö egy másik ollót kézbe venni, mint a metszöollómmal elvágni. És nálam az +5-10 mp-ek kumulálódnak.
Nekem - mikor elkezdtem szőlővel foglalkozni - nagy segítség volt a Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyve. Elég régi könyv (antikváriumban elég sok helyen megvan), de az alapok nem változtak. Talán a növényvédelmi rész (elsősorban az ajánlott szerek) az, amit aktualizálni kell (erre meg szerintem tök jó alapokat ad egy abszolút kezdő számára Rambo blogja).
Melyik tanúhegyre gondolsz? (Én is vagyok arrafelé is, konkrétan Szent György-hegyen és a Tótin.)
A jó állapotú olaszrizling (=egészséges tőkék, megfelelő tápanyag-utánpótlással) minél öregebb, annál szebb termést ad. Ha nincs sok tőkehiány és egészséges, erős vesszőket hoz, nem igazán érdemes kivágni. Esetleg egy alakító metszés, tőkefiatalítás bejátszhat, de óvatosan!
A tőkehiányokat nyilván érdemes pótolni (de ha mondjuk 20-30%-nál több a hiány, már lehet, hogy érdemes elgondolkodni a kivágáson).
Ha viszont beteg az ültetvény, gyöszös, gyufaszál-vékonyságú vesszők vannak a tőkéken, akkor mindenképp érdemes az újratelepítésben gondolkodni, szintén életkortól függetlenül.
Akad azért egy kisebb ágvágónak tennivaló az ilyen korú ültetvényben is.Pl.előző évi metszés után beöregedett csonkok letisztítása,esetleg felkopaszodott tőkefej felujítása esetén szintél jól jön.Esetleg kemény fájú szőlőfajták/cabernet savignon,rajnai risling,piros tramini/ esetén szintén aktuális ezzel vágni a vastagabb részeket.Én most épp egy 5 éves ültetvényben metszek egy hete és már több helyen hólyagosodik a sok vágástól,terheléstől a tenyerem.
Szia!
Borkészítést, én Eperjesi Imre : Házi borászkodás című könyvéből tanultam, szerintem jó könyv, aki még soha nem csinált annak is érthető.
Szőlészetből én a neten szoktam olvasgatni, a digitális tankönyvtár anyagait.
Sziasztok, bocs, a boros topikból küldtek ide az alábbi kérdéssel, elnézést, ha százszor megbeszéltétek, nem olvaslak benneteket. Ha vki tud röviden válaszolni, nagy köszönet. Tehát: szőlészet-borászat for dummies témában milyen recens szakirodalmat ajánlanátok? Telepítés, művelési módok, növényvédelem, borkészítés alapjai, olvasható formában, nem mikrobiológusoknak. Ha egyáltalán létezik ezen a szinten valami....Másik hülye kérdés: a Balaton-felvidéken, tanúhegy déli lejtőjére telepített olaszrizling tőkék milyen -tól-ig életkorban adnak jó minőségű termést, és mikor érdemes őket kivágni és újítani? Kösz!
Köszi a választ,igen nézegettem már az ARS ágvágókat is talán ez a típus lenne abból jó nekem ARS LPB-30S,de annál nagyobb a súly egy picit és az olló karja picit hosszabb a Felcoénál.Mint írtam az lenne a lényeg hogy könnyen vihető legyen és persze tartós is.Fiatalabb 4-10.-éves ültetvényekhez használnám.Nagy ágvágóm van de azt rossz,kényelmetlen egész nap cipelni és azt csak a nagyon vastag tőkékhez használom.
Amit írtál hogy szőlő csövön a nyakamban lóg,azt nem értem milyen szőlő csőre gondoljak?Asetleg gondoltam vennék rá egy tokot amit az ácsok használnak kalapácsra és abban hordoznám csak nem tudom hogy a kar szélessége beleférne-e a tok gyűrűjébe.
Köszi a választ,nekem az a lényeg hogy könnyű legyen és ne okozzon gondot egész nap vinni magammal.A Bahco-nak is cserélhető a pengéje csak a súlya nagyobb valamivel.Fiskars ágvágóm nekem is van,jó az is de nem mindennapi,több hónapos munkára/téli metszés szőlészetben/.Arra untig elég ha otthon pár nap használni kell.
A Felco 200A-40st használom több mint tíz éve,megelégedéssel.A "kis"ollóm a múlt század óta egy Sandvik forgónyeles olló,mai neve:Bahco PXR-M2,a nagy ollóm Bahco P160-90,nagyon jó.A Felco azért jó mert ezek a pengék nem gyengébbek,mint a Bahcoé,nagyon kézre álló,és ugyan ez a penge kombináció van a 60,cm-s ollóhoz is.Könnyű vinni napközben a Felcot,egy szőlő csövön a nyakamban lóg.Azért mindenképp nézd meg az ARS ollókat a Metszés,és az őszibarack topicban van Hepci ő a Magyar importőre ennek a Japán márkának árban alatta van a Felconak,és a Bahconak is minőségben nem ott a pengék kemény krómozottak,talán a legtartósabb metszőolló pengék az ARS-sek.Ha nem találod holnap ide írom a cimet,a cég neve egyelőre csak ez van az Interfruit.
A Felco 35 mm-ig, a Bahco 30 mm-ig tud vágni. A Felconak ki lehet cserélni a pengéjét, ez nagyon fontos tud lenni, ha rá vagy kényszerülve száraz ágak vágására.
Ha csak ezen két olló közül választhatok, én a Felcot választanám a fenti indokok alapján, különben meg ezt:
Üdv.mindenkinek,készülök venni egy kisebb ágvágó ollót vékonyabb törzsű szőlőhöz.Két típust néztem ki az egyik a Felco 200A-40-es a másik pedig Bahco P116-SL-40-es típus.AFelco nyele rövidebb a súlya is kissebb mint a Bahco-é,viszont a Bahco pengéje keményebb,nem tompul ki annyira könnyen, ezért érdekelne a véleményetek.
Hát elég sok,kb 1/3-a a parcellának.Azt is írták hogy folyamatosan /kb.7-8-év/fognak kipusztulni az első tőkék és a 20.-ik évig szinte minden beteg tőke elpusztul majd.Minden nagyobb metszlapot bekenni olajfestékkel és a vesszőtömeget kihúzni a sorokból és elégetni.
Küzdeni csak az oltványos tud ellene úgy, hogy a szaporítóanyagot hökezelésnek veti alá. Sajnos Magyarországon a legtöbb oltványos nem rendelkezik ilyen hökamrával, mivel több millió Ft-ba kerülne, a piac viszont annyira nyomott, hogy a szügségszerü áremelést nem bírná el, mivel a vevök csak azárat nézik.
Köszi a választ,rákerdeztem a Tokaji nevelőintézet embereinél és azt írták hogy több mint valőszinű Petri betegségről van szó.Szerintük mér az oltványvesszők is fertőzöttek voltak,és pár éven belül Az ESCA tüneteggyüttes jelei fognak jelentkezni ezeken a tőkéken.
Semmi köze nincs egymáshoz a pszeudomonaszos fertőzésnek és az ESCA-nak. Az egyik baktériumos, a másik gombás eredetű nem is beszélve arról, hogy az egyik szőlő a másik sárgabarack. A közös pont csak annyi, hogy mindkettő sebeken keresztül hatolhat be és pusztuláshoz vezethet.
Az ESCA még ezentúl is nagyon komplikált és egyáltalán nem egyszerű eset. Évek óta nagyon sok kutató foglalkozik vele és lassan-lassan haladnak előre. Már egy csomó gombát izoláltak az ilyen tőkékről, de mivel ezek valószínűleg együtt alakítják ki a szimptómákat nem egyszerű kiemelni egyeseket és felelőssé tenni.
Az esca tünetegyüttes, valami 70 féle kórokozót azonosítottak, ezért is nehéz a védekezés ellene(ellenük), és ezért nagy a bizonytalanság, hogy pontosan hogyan és mikor fertöz.
Nagy tételben mernék fogadni, hogy a barackféléknél hasonlóan kialakuló (ha jól emlékszem a nevére pszeudonómás?) megbetegedéssel rokonságban van az ilyen (esca) fertőzés. Ott a télen vagy kora tavasszal szerzett kezeletlen sebeken keresztül jut be a fertőzés. Ágakból kiindulva elpusztítja a fát is. Ezért kell rûgypattanás előtt metszeni a barackfélét.
Ha ez valami gomba, akkor a spóráival a levegön keresztül fertöz. A gyökérgolyva csak szaporítóanyagon keresztül fertöz, de azért tud terjedni, mert sokáig (akár évekig) látens módon van jelen a növényben, így amire kiderül, hogy golyvás, addigra ezer utódja lehet a beteg növénynek, amik szintén hordozhatják. Fitoplazmának nem fitoplazma, ott nagyon fontos, hogy az utolsó darab gyökér is el legyen távolítva.
Amúgy az oltvány kiszedéséhez ideális a hosszú és keskeny ásó, mint pl. ez:
én nem ezt, de kb. ugyanilyet használok. A talpgyökereket frankón el lehet vele vágni, amit nem, azt vagy egy másra nem használt metszöollóval vágom el, vagy pedig csákánnyal alányúlok a talpgyökereknek és megemelem. Pár perc alatt kijön egy töke. A lényeg, hogy az oltvány teljes hosszában jöjjön ki.
Én is úgy gondolom hogy ennek nincs értelme,inkább ki kellene ásni a beteg tőkéket és elégetni.De attól tartok hogy a kiásott beteg tőkék helyére újjra pótolni próbálom a tőkéket akkor ezek is hasonló sorsra jutnak.
Lehetséges hogy a szaporítóanyag volt fertőzött,próbálkozok új kordonkarokat kialakítani az oltás helye fölött de szerintem már azok is fertőzöttek lehetnek.A nagyobb metszlapokat mindenképp fedni kell.A lemetszett vesszőket pedig kihúzni a sorokból és elégetni.
Ha az oltvány eredendően fertőzött volt (mert a szaporítóanyag fertőzött volt), akkor a negyedik évre keletkezik annyi fás rész, hogy megjelenjen a tünete a fás részben. Mindenesetre ha esca, ha nem esca, meggyógyítani már nem tudod, ellenben a nagy metszlap miatt akr tovább is fertőzheti az ültetvenyed.
Hát én is valamiféle gombás betegségre gondolok,de az ESCA-ról azt olvastam hogy nem jelentkezik fiatal ültetvényekben.A képeken pedig egy 4.-éves ültetvény tőkéi láthatóak.Érdekes a keresztmetszeten hogy szinte szabályos kört alkot a károsodás.
Eutípiás tőkeelhalás ill.agrobaktériumos golyva is szóba jöhet de sajnos nem tudom beazonosítani a tüneteket.
itt azt írják, hogy előfordulhat, hogy a törzs egy oldalon felreped. Ez látható nlad is, meghozzá abból, hogy a sötét rész körül a világos rész nem folytonos, hanem a képek alsó részén megszakad. A sötét rész gyűrűs mintázata is stimmel, valamint a közepe már pudvásodik.
Amit én csinálnék: csákánnyal mindet kiszedni, a kiszedett növények minden részét azonnal elégetni.
Üdv.mindenkinek,egy kérdésem lenne hozzátok,mégpedig egy ültetvényben metszettem a múlt héten és rengeteg beteg tőkével találkoztam.Készítettem egy pár fotót,az érdekelne hogy milyen betegségről lehet szó?Nyáron a leveleken nem voltal elváltozások,a hajtásnövekedés is rendben volt.
Az én Felco-m is úgy van beállítva. 50 Ft-os érményi vesszöket (szölö) is át tudok vele vágni, ha nem is egy mozdulattal, de mozgatva, teljesen sima, roncsolás nélküli metszlapot ad, 5 év folyamatos használat után is, mindenféle élezés nélkül. Óránként 60 tökét (a legutóbbi két hét átlagában) tudok vele megmetszeni Guyotra, két teljes hosszúságú letisztított szálvesszöt meghagyva, a lemetszett vesszöket kiszedve (a lekötözés külön folyamat), az oltványosnak átmérö alapján szelektálva a szaporítóanyagnak valót (kb 2000 vesszöt raktam el neki, meg még kb 700-at talonba, hátha kell neki az is).
Nem, ez egy rávágós olló. A penge jobb oldala sima és kemény, a baloldalon az él megmunkált de puhább. A jobb oldalon nem kopott annyira mint a baloldalon (ez miatt volt tartós az éle). De a használat közben az élen kialakult egy kis rész ahol kopottabb volt így a finom ágakat már nem vitte.
Vettem egy fiskarst de azzal meg csak egyéves vesszőt mertem vágni, ezért évekig a két ollóval a zsebemben álltam neki a metszésnek.
Milyen márkájú volt,ez a "csoda"olló?Egyébként a metszőollóknak két fajtája van az egyik a rávágó,a másik a mellévágó.A rávágó rendszerű az jó száraz ágak vágásához is,de nem lehet vele csonk nélkül vágni.Egyszerűen az,hogy önélező az nemlétezik a metszőollóknál.A legjobb ollók a penge az ARS-nél kemény krómozott,talán ez a legjobb penge/még ehhez is van élező gyári/a Felco,talán a legergonómikusabb,a Bahco,a Kuker a Löve nem rossz,de kicsit nekem durung.Metszéssel foglalkozó könyvekben/szakkönyre gondolok/Foglalkoznak az ollók élezésével.Részemről erről a szerintem,és más "szakemberek"szerint is baromsággal,hogy önélező nem létezik,és nem is létezett soha,tovább nem foglalkozom.
Sajnos néhány éve eltolták az egész rendszert az átrendezéssel, ráadásul rá se lehet keresni itt a Fórumon. A keresett szó + Index Fórum módszerrel szoktam keresni a Google keresőben, legtöbbször sikerül.
Az, hogy az egyik oldala jobban kopott mint a másik. A gyári élkiképzése is olyan volt, hogy az edzett oldalon sima volt a felülete, a másikon volt egy kis letörés. Nagyon jó volt vele dolgozni, mert az elfásodott részt is jól vágta.
Ez anno háromhavi fizetésembe került a '90-es évek elején.
A pengét mi élezte?Az élezés/komolyan nem mennék bele,mert nem ide való téma/egy abraziv folyamat ami koptatást csiszolást jelent,tehát,fogy az anyag,egy metszőollónál ezt mi biztosítja?Minden esetre gratulálok ahhoz az ollóhoz!
Pedig tud. 30 évvel ezelőtt vettünk édesapámnak egy rávágós metszőollót, aminek a pengélye önélező volt: csak az egyik lapja volt keményre edzve. Az élével nem volt baj 10-15 évig, illezve az élességével most sincs, de a penge nem egyenletesen kopott ezért nem vágott már jól. Az idén tettem félre, az utódja egy Löwe 8109 forgónyeles.
Nem a munkásságodat vitattam ellentétben veled aki azt hiszi amit hisz az igaz,még ha a logikának ellenmond is.Hogy hihetnénk azt,hogy két egymással surlódó felület,nem kopik,a fás részek vágásakor is kopik,életlenedik.A pengék egy mellévágó ollót feltételezve különböző keménységűek.Tehát esetleg napi többezer vágást tételezve fel naponta eléletlenedi.Magam a múltszázad óta egy Sandvik forgónyeles ollót használok ma a Bahco PXR-M2 a neve,ennek szerintem kenényebb,tartósabb a pengéje,mint a Felcoé.A Felco nagyon jó olló,talán a kialakítása a piacon a legergonómikussabb.
Szerintem is kell élezni,legyen az bármilyen márkájú metszőolló.Én évek óta szőlőben dolgozom és téli metszés alkalmával naponta élezem néha pl.kemény fájú fajták esetében maponta 2x is .Nyári időszakban még nem elfásodott vesszők vágása esetén 2-3 naponta élezem.
Nekem most Felco 8.-as ollóm van ,de tapasztalat szerint könnyen kicsorbulnak a pengék,egész napos használat alatt kitompulnak könnyedén.Volt Bahco ollóm is annak a pengéje sokkal jobb volt tovább bírta élezés nélkül,de a jobb ergonómia miatt tértem át a Felco-ra.Nehezen lehet elkerüli téli metszés alkalmával hogy öregebb,több éves fás részeket is vágni keljen szerintem ebben tompul leghamarabb ki a penge,ha csak az élő fás részekre használjuk akkor tovább kitart az éle.
Nem vitatkozni akarok veled,de a Felco reklámokban mutatják is a profi élezők használatát,a használattól sorjásodik is az él.Persze,ha csak néhány vágást végzel vele évente,akkor nem életlenedik......
Akkor nem voltak jól beállítva. Az én Felco-m élezi magát, pedig igénybe van véve elég rendesen. 50 Ft-os érményi teljesen sima metszlapot tudok vele vágni több éves használat után is.
Hát én még,pedig megértem néhány telet,nem láttam önélezős metszőollót.Pedig néhány megfordult már a kezemben,nevezetesen:Felco 6,8,és 12-s,Sandvi,Kuker,Bahco stb,de ez egyik sem élezi magát.
-A jó metszöollót nem igazán kell élezni, mert önélezös. Minél laposabb a pengéje, annál könnyebb metszeni vele. Vízhólyag ellen a legjobb forgónyeles metszöollót beszerezni, ill. szölönél nem jó a fogaskerekes/áttételes olló, mert túl szüken nyílik ahhoz, hogy a szölönél esetenként adódó vastagabb, több éves csapokat át tudja érni. A fürész azért nem jó, mert nem ad sima metszlapot. A fürészelt felület akár kétszerese is lehet kiterítve a metszettének, a kétszeres felületen kétszer annyi kórokozó juthat be.
-5 fok felett lehet metszeni, de figyelni kell a höérzetre, az a lényeg, nem a hömérö. Azaz, hiába van 0 fok, ha a szél miatt -6 foknak érezni, akkor tilos a metszés.
A hidegben való és/vagy a nedvkeringés beindulása elötti metszés elengedhetettlen kíséröje a sebkezelés.
A videó kapcsán, engedjétek meg, hogy a néhány tőke (max 1ha) szőlővel rendelkezők figyelmét felhívjam az aktuális teendőkre.
Minusz 5fokban ha nem muszáj, nem metszünk!!!!!!!!!
Addig amíg eljutunk a vessző szedésig van egy fontos dolog, amit a videó keszítője gyorsan "átugrott" és látszik elfelejtett/nem tudott ------> jelenleg még a metszőolló, szemzőkés karbantartása, élezése folyik. Ezt szezon előtt érdemes szakemberrel végeztetni. Akkor alkalmas munkára, ha egy sima fénymásoló lapot vágva szép, egyenes vágást tudunk tenni.
Igen, ez egy ideális esetben így működne. Korrekt szaporító anyag előállító cégnél így is működik. De igen sok oltvánnyal foglalkozó ember ( mint látjuk) nem igazán van a helyzet magaslatán. Szerinted ők honnan és hogyan szerzik be a csapvesszőket? A fajta azonosság hiánya már itt elindul... A javarészének nincs külön szaporító anyag előállító ültetvénye. Innen onnan összevásárolja, szedeti, kunyerálja... Erre írtam azt, hogy én csak abban az oltványban hiszek aminek én " szereztem" a csapvesszőjét.
Lehet, hogy a gyökeres alany ültetése és az abba történő oltás jobb megoldás, de ehhez a gyökeres alanynak jó kondícióban kell lenni.
3 évvel ezelőtt ültettem ki néhány, általam gyökereztetett alanyt a végső helyére. A következő évben terveztem beoltani, de úgy ítéltem meg, hogy nem elég erősek, ezért egy évet vártam és ekkor oltottam. Mindegyik megeredt és olyan erős vesszőket hozott, hogy ez évben már megkezdhetem a karok kinevelését.
Kellet volna egy oltványos kontrollcsoport is, hogy a különbséget le lehessen mérni de nincs. Hajlok azonban arra, hogy az egyéves várakozás ellenére az oltványokkal nem tartanék itt.
(Új telepítéshez én 2-300 db felett is már oltványt rendelek, ezres nagyságrendnél meg nem is kérdés, az alany-ültetés tényleg csak a pótlásokhoz meg a különleges fajtákhoz kell...)
Mit értesz azon, hogy "megvadult"? összevissza kihajtott alulról?
Nyilván úgy csinálom, hogy a felső állású rügyet leszámítva az elültetett vesszőt végig kivakítom, hogy ne hozzon hajtásokat mindenfele, ahogy az oltványkészítéskor is kell. Így csináltátok?
Ne viccelj már!!!!! Pont ez a lényeg! Én mint gazdálkodó, nem kívánok szaporitoanyag előállítással foglalkozni!!!!!! Szűken 4ezer a legkevesebb, ami kell egy hektárra. 4ezer első osztályú! Na és ha valaki szoleszkedni kezd, nem hobi szinten, akkor egy hektár kész ráfizetés!
Nem hiszem hogy lenne olyan szép a vesszőm telepítéskor, mint annak, aki ezzel foglalkozik üzemszerűen!!!!!
Az ültessünk alanyt és oltsunk rá című történet nálunk nagyon felemás módon sült el! A vad több helyen "megvadult"! Kiirthatatlan, elpusztíthatatlan. Sem fizikai, sem vegyszeres módszerek nem segitettek. Szerintem kész gyökeres oltványt/dugvanyt édemes lerakni, ha valaki pótolni szeretne.
Nemest a kutatóintézetektől, nagyobb termelőktől (a nagyobb szőlő-bortermelők általában foglalkoznak szaporítóanyag előállítással is, érdemes rákérdezni...)
Megerősítem, hogy a pótlás oltvánnyal egy katasztrófa, főleg ha sok éve van ott a hiány. Raktam már el gyökeres alanyt, egy fokkal mintha jobb lenne. A probléma csak a hason fekvős átoltás lesz ;-)
Igen, én is úgy gondolom, meg kell nevezni, akivel rossz tapasztalataink voltak, s azt is, akit jó szívvel ajánlunk.
Más (a helyben oltásról): ahogy kezdek egyre jobban belemerülni a témába, egyre több olyan könyvbe futok bele, amelyik termő szőlő pótlására mindenképp az alanyvessző vagy gyökeres alany ültetését javasolja oltvány helyett, azzal indokolva, hogy a már termő szőlőben az öreg tőkék nagyon nagy konkurenciát jelentenek a kis oltványoknak, míg az alany magában könnyebben megerősödik, s akkor át lehet oltani a megfelelőre.
Az már saját tapasztalatként is megvan, hogy a pótlásként ültetett oltványok eléggé lassan fejlődnek - szóval ez a része igaz. Idén lesz kipróbálva a javasolt megoldás, majd beszámolok az eredményről.
Így kell ezt, én nem hiszem hogy itt kellene magába őrlődnie mindenkinek, aki nem azt kapta amit kért, csak azért, mert hátha majd... Miért, mi lesz?
Gondoljátok, hogy az autószerelő topikban nem nevezik meg, aki barom vagy béna volt és kárt okozott? Vagy ott már mindenki kártérítési pert kapott a nyakába?
Itt kerülgeti mindenki az abasári témát, már egész Abasár belekeveredett, pedig (mivel mindenki tudja, hogy kiről van szó) ha elejétől az van, hogy Veressel volt gond, akkor nem keveredik bele az egész település.
Korábban már ítam talán, én évekig a Safruban veszegettem a gyümölcsfákat és oltványt, de az utóbbi két évben a 0%-ról kb 30-50%-ra csúszott a fajtatévesztés. Az a baj, mire felismertem, már késő. Ez nem egy általános budapesti oltványost jellemez, hanem csak a Safrut.
Jó kis Magyarország. Érdekes, hogy pont az olyan dolgokkal van probléma, ami csak évek múlva derülhet ki. Egészen biztos vagyok benne, hogy bizonyos esetekben nincs szó szándékosságról, elég ha egy kötegről leszakad a jelzés, meg hát akár már oltáskor is lehet tévedni, mert a vesszőkön nincs rendszám. De ha ezek a tévedések folyamatossá válnak, akkor az ellen valamit tenni kell.
Teszem fel valaki éppen nyugdíjba megy és eltervezte, hogy pld 50 tő csemegeszőlővel megkezdi a régóta dédelgetett álmait megvalósítani. Hozzászólásomban csak egy mondat erejéig utaltam
arra miért bosszantó ha nem azt vagy semmit kap az ember a pénzéért. woodruff fórumtárs
a teljesség igénye nélkül leírta mivel is jár az átvágás. Ezek után akik így járnak és elmesélik
a környezetükben, nem mondom jó reklám a csemegeszőlőnek.
Akkor viszont a te kompetenciád lenne ,például ezen a fórumon kiírni ,melyik oltványkészítő ellen ,hány panasz érkezett ,mert biztos ,hogy érkezett.
Nem pedig ködösítve ,név nélkül sopánkodni.
És mosni a mundér becsületét.
Hagy lássa a faluban a sok bárány ,ki a farkas.
Én legalább 5 alkalommal rendeltem a Veres Csabánétól kb 20-30 év alatt.
Ebből 2 alkalommal volt reklamációm,egyszer 2 -3 év múlva mikor láttam nem fajtaazonos,ekkor küldött helyette ingyen ,csak a posta költségét kellett kifizetnem.
Egyszer pedig 200-bb5 gyökerest rendeltem 3 éve ,kézben oltáshoz .
Amikor faragtam akkor derült ki,hogy el vannak feketedve a vesszők.
Mikor faragtam ,egyre lejjebb kellett vágnom.
Volt amelyik a gyökerektől 5 centire volt világosabb épp.
Felette egészen el volt feketedve.
Gondoltam nem csinálom végig mind a kétszázat .
Felhívom mit tegyek ?
Ekkor azt ajánlotta küldjem vissza.
Kértem másikat ,azt válaszolta nincsen másik.
Mikor visszaküldtem ,nem a teljes kifizetett költségemet térítette meg,ami 40 ezer forint volt + postaköltség.
Hanem küldött vissza 20 ezer forint fájdalomdíjat.
Pedig csomagoltam ,bosszankodtam ,postaköltségeket fizettem ,oda vissza .
Mert én a feladást is kifizettem , vagyok olyan gerinces.
Amit ö nem térített meg.
Mikor később visszahívtam ,mi volt a baja?
Csak annyit válaszolt ,nem is nézte meg mikor visszaküldtem .
Lehet talán el voltak fagyva.
Még arra se vette a fáradtságot ,hogy megnézze mi volt a baj?
Elfaragtam belőle vagy 50-et ,ezért nem is reméltem pénzt.
De az 50 oltott gyökeres vesszőből 3-4 maradt meg következő évben.
Ez már baj ,és bánat.
Ezért ki a felelős?
+ a drágán beszerzett ,különleges oltócsap!,amivel oltottam? ,aminek darabja némelyik 3000 forint volt ?
Ezeket ki téríti meg?
És a ráfordított munkaidő ? a kötözőszalag ? s.t.b. ? azt ki téríti meg ?
Ha így elültetem mind a 200 at oltás nélkül, vakon bízva ,egy se hajtott volna ki.
Mert a hajtásai mindnek el voltak halva.
Ezt ki térítette volna meg?
+ a ráfordított ásás,fáradtság + munkaidő,bosszúság .
Ezt ki térítette volna meg?
Még ezek után is bíztam benne ,és tavaly felhívtam,hogy tudna e küldeni 200 darab 5c gyökeres alanyt ,mire ő azt válaszolta most az nincsen.
Szerintem még neki állt feljebb.
Pedig én az ő helyében mindent megtettem volna ,hogy orvosoljam az esetet ,és beszereztem volna máshonnan.
De ő inkább lerázott.
Így egy fórumtárs által ajánlott pécsi oltványostól kellett beszereznem ,ami 100 százalékosan megeredt.
Az azonosításra szerintem: Olyan karkötöző ami lágy ráhurkolva és plomba. A plomba azonosítja a
termelőt és a fajtát is. (egyszerű szám alapján mint egy autónál a motorszám) Két évet ki kell bírnia. Amennyiben csalás és átverés történik, már rendezhető a dolog. Kihívnak egy hivatalos szakértőt, aki igazolja a dolgot jó pénzért és megy minden a maga útján. Azaz, fizeti a hamisító azt is. Ez a plombázás nem nagy költség és megoldható szerintem. Akarat kérdése.
Üdv.! Még szerencsés vagy, ha jól tudsz oltani. De, nekem nem jött be . Maradt a bujtás. Az tudja utolérni a többit, de az ugye nem vadalanyban van. Szerencse, hogy talán nem olyan "rizikós" a talaj, hogy feltétlenül oltvány kell.
Röviden én is leírom, hogy jártam a csemegeszőlő oltványokkal.
Az elmúlt 8-10 évben rendeltem, vásároltam oltványostól és kereskedőtől összességében több mint
200db-ot. Az eredmény fajtaazonosság szempontból eléri az 50%-ot. Néhány érdekes eset, csemegeszőlő helyett silány borszőlő féle 30-ból 15. Egyszer vettem 5db Moldovát az eredmény 1db Kozma Pálné, 2db Csaba Gyöngye, 2db Néró egyszerűen átcímkézték. Két éve rendeltem 3 helyről a következő fajtákat: Crimson Seedless 7db-ot mind más lett, 7db Angélát lett belőle 7db Suvenir, 7db Suzy ebből 4db Csabagyöngye lett, 7db Dunav-ból 2 volt az. A teljesség igénye nélkül írtam le a fentieket, nevek nélkül mert értelmetlen lenne bizonygatni és hadakozni. De azért sokan próbáljuk különböző szempontok alapján rendszerezni a fajtákat erre sok időt és energiát áldozunk ez a legbosszantóbb. Mivel második évesen már szinte minden tőke hoz termést ezért átoltással mentem a menthetőt így veszítek a legkevesebbet. Jelenleg 70 fajta vár a tisztes nevére talán az előzőkhez
képest kevesebbet kell átkeresztelnem, átoltanom.
A megoldást nem tudom, talán (nem újdonság) visszaazonosítható adatlap lenne a megoldás csak,
Kíváncsi lennék,meg merné-e ezt tenni nagyobb tételű rendelés esetén is (pl.1000db/fajta)??....kizártnak tartom!!
Azt már senki sem hagyná szó nélkül....az tuti.Azok akik,fajtánként csak pár db.-okat rendelnek...ott szabad a gazda,azok le vannak tojva.Tehát oda tudna figyelni,ha akarna....csak kis tételnél,úgyse fog senki perelni....
Szerencsére azért vannak még olyan oltványosok,akik foglalkoznak a "kicsikkel" is...
Én a kapzsiság számlájára írom az egész abasári kalandom. Háromszor rendeltem oltványt.
Először egy csemege szőlőből álló kis ültetvényt csináltam. Ellenálló fajtákat próbáltam a kínálatból.
Olyan 5-5 db fajtánként. Vagy 15 fajtából. Na akkor 95%-ban minden stimmelt. 2 év múlva kiválasztottam a legjobb fajtát, ami jól növekedett és a betegséget is a legjobban tűrte. " 2 fajtára esett a választás, amiból lugast terveztem a garázsok előtt. Kiépítettem a tartórendszert. (ami anyagban sem volt kis költség.) Megrendeltem 25 tövet hozzá ugyan attól a forgalmazótól Abasáron.
Elültettem és jött a meglepetés. A 20 tőből 8db nem az volt, mint kiderült. A fő baj, hogy olyan borszőlők voltak benne, ami nem is ellenálló fajta. A kínom nem ecsetelem. De amit az ábra mutatja
ugyanaz a termelő adta, mint aki a jót is előtte. Na? Akkor hogy is van? Nem volt szíve azt mondani, hogy kifogyott. Eladta a sz@rt is, hogy meglegyen a baksis. Pedig ez nem is tétel neki.
Legalább 3x rendeltem és minden alkalommal átvertek,nem azt kaptam amit szerettem volna...és még olcsónak se mondanám őket.
Összességében,utólag beazonosítva a fajtákat....kb. 40 % -os arányban mást küldtek,ami azt hiszem eléggé rossz arány.
Black magic helyett apró bogyójú,fehér borszőlő fajta,Viktória,Teréz,Éva,Helikon szépe helyett, ugyanazt a fajtát küldték el(ismeretlen fehér szőlő),4 oltvány Itáliából 3 fajtaazonos lett,a 4.már nem,Eszter helyett Néró,stb,stb...
Keszthelyről rendeltem 2 db Viktóriát,2 db Red Globe-ot,2db Palierit...a Viktória fajtaazonos lett,a Red Globe nem hajtott ki,a Palieri-nek volt pár cérnavékony gyökere,ennek ellenére megeredtek szépen,ám tavaly kiderült,hogy Hamburgi muskotály lett mindkettő(persze Palieri áron vettem őket)
Ne haragudjatok hogy beleszolok. Nem hiszem hogy nagy jogi csurcsavar lenne abbol ha valaki leirja a negatív tapasztalatat a konkretumok feltuntetesevel!!!!
A mi falunkban már 15-20éve is azt hallottam, ha szaporitoanyag, akkor Abasar, mert az a hazája. Abasár igy, Abasár úgy, de mindig csak Abasár. Nem is tudtam tőlem 15km távolságra is van iskola. Van Kiskőrös környékén is es Zalában es egy csomo helyen, de nekem a fejembe az van, "ABASÁR".
Úgy tervezem, ősszel betelepítek egy hektárt. Hiába van tőlem iszonyat messzi (150-160km saccolom), én onnan rendeltem.
Akkor és ott, volt. Gondolom nem arra utalsz, hogy valótlant írtam.
Mivel bizonyíthatóság hiányában vádlóból könnyen vádlottá válhatnánk, mi lenne, ha pozitív lista készülne ? Persze tudom, hogy könnyű ötletelni (pl. az elégedett vásárlók leírhatnák, kitől vették az oltványt).
Az mindenesetre szimpatikus, hogy egy képviselő kiáll a települése jó hírnevéért és a tisztességes emberekért.
Én tényleg a jobbítás szándékával mondtam, amit mondtam. Azt is mondtam, hogy ezt nem egyszerű dolog rendbe tenni. És azt is, hogy nem az én kompetenciám ezzel foglalkozni. Gondolom,
hogy az abasáriak érdeke a jó hírnév, az ő dolguk ezt felépíteni és megőrizni. Nekem az szimpatikus, hogy beleálltál ebbe az ügybe. Csak kitartást és jó munkát az ilyen jellegű dologhoz is!
Köszönöm az őszinteséget. Nos akkor " játszunk" nyílt lapokkal. Képviselő vagyok Abasáron.. Vagyunk egy páran akik nem szeretnék, hogy Abasár hírnevét ilyen személyek és a munkásságuk alapján ítéljék meg. Igen, az elmúlt jó pár éveben ( évtizedekben) sok semmirekellő járatta le az Abasári oltványt, csemegeszőlőt, bor hírnevét. És igen, az előző rendszer sem a minőségről szólt. De vannak emberek akiknek fontos még a becsület. Pont ezért lényeges ,hogy elhatárolódjunk az olyan személyektől, termékektől amiknek semmi keresnivalója nincs a hazai piacon.
Van becsületes oltványtermesztő a falunkban ( akikért tűzbe mennék)!! És igen van olyan is akit nem ajánlanék...
Ha leírnám, hol vettem az oltványt - esetemben konténerest - mivel bizonyítanám, akár számla birtokában is, hogy az áru hibás volt és pl. nem én kevertem össze őket, mondjuk ültetéskor máshonnan származó oltványokkal?
Már leírtam máshol is korábban, hogy 10 db. konténeres oltvány közül 7 db. a vásárlást követő 4-ik évben golyvás lett. Valószínűleg már fertőzöttek voltak amikor vettem.
Sajnos nem vagyok egy precíz ember. Nem őrizgetek számlákat és nem vagyok egy garanciavadász sem. Ezt most írtam, az ügy meg volt már kb 4-5 éve. Már leírtam, hogy amikor a vevő elültette és észrevette a termésről, hogy át van verve, akkor ő már csak a szemeit tudja dörzsölgetni.
Ha, most tudnék is mondani rá valamit én kerülnék csapdába, mert bizonyítani lehetetlen ezt utólag.
Még én lennék a rágalmazó! Ha, ezt jóindulatból javasoltad, akkor köszönöm, de a fentiek miatt nem fogok belemenni. Ha meg trükközöl, akkor próbálkozz másnál. Nem akarok én bonyodalmat, csak leírtam az esetet. Mindenki valahogyan próbálja magát bebiztosítani a saját elképzelése szerint. Ennyi.
Én ismerem a boros dolgokat. Valamikor foglalkoztam borkészítéssel, mert volt szőlőültetvényem.
A bort lédig-ben adtam el. Ott úgy ahogy mondod bevizsgálták a 3 mintát és az egyiket a leadáskor
összehasonlították a bevitt borral, amiből ott még egy mintát vettek. Én kiszálltam a szőlőművelésből, mert úgy hozták a körülmények. Az oltványokkal kapcsolatos dolgok rendbetételére van sok olyan ember, akit ezért még fizetnek is. (ez nem csak a szőlő probléma)
Az ominózus büntetés, csak az ott fellelt dolgok miatt lehetett, mert bizonyítani (amikor már a vevő
rájön) szinte lehetetlen. Na, ha ez rendben lenne, akkor majd a kártérítés nagysága már más nagyságrend lenne. Ott rámehetne a háza is akár. Az már gondolom visszatartó erővel bírna.
A lényeg, hogy a sok borlovag avatása helyett ilyesmit kéne helyretenni, mert annak lenne értelme.
@remete004: OK, legyen ellenőrzés és találjuk ki közösen a működő rendszert!
A bornál is van ellenőrzés. Forgalomba hozatal előtt be kell küldened 3 palackot vizsgálatra és eredménytől függően utána már árulhatod is. Hányszor jöttek ki utána hozzád, hogy megnézzék, hogy tényleg az van a többi palackodban a pincédben, mint a mintában, amit beküldtél? Szerintem nullához közelit az ellenőrzések száma. Akkor szoktak kijönni, ha feljelent vki és kiszállnak megnézni, mert kötelességük. A bort alapul véve, az oltványt is lehetne így csinálni, de benne van a hibázás lehetősége.
A vétkest most is tudjuk, hisz tudjuk kitől vettük az oltványt! Sok feljelentésről, pereskedésről tudok. Az lett a vége amit írtál: megbüntették, az oltványos kifizette és él és forgalmaz azóta is boldogan. Ja és mellesleg rontja az adott falu hírnevét!
A munkafolyamatot folyton ellenőrizni kell és felügyelni; ez így van és volt minden minőségi termék előállításánál; legyen az oltvány vagy autó alkatrész. Ha elmulasztod vagy gyengébb vmelyik folyamat, akkor bukik a minőségi jelző.
@medveger: OK, így már értem, hogy mit értesz sírás alatt. Nem vettem magamra a mondataidat, igyekeztem inkább tisztázni. Ha magamra vettem volna, akkor kitör belőlem, hogy ez az egész topik 1... és válasz nélkül hagylak. De nálam peace&harmony! :-)
Na akkor én mondom, hogy sok a sirám! Mert, majd minden olyan ágazat, ami konkrétan a piacból él az pontosan ugyanezzel küzd, amit leírtál. Viszont, ha ilyen szemétség megy, mint amit tapasztaltam, valamit tenni kéne. Van itt annyi szervezet a szőlővel (borral) kapcsolatban, hogy nem a vevőnek kelljen ezt a "szopást" állnia. Találják ki az ellenőrzést, vagy egyenesen írják nekik elő,
hogy be kell vizsgáltatni a forgalomba kerülő oltványokat. Tegyenek rá egy olyan megjelölő rugalmas gyűrűt, ami után le lehet nyomozni a vétkest. Ha kiderül, hogy nem azt adta, amiért fizettek. Majd ezek után lehet a kárt megtéríteni! Amit egy jó ügyvéd úgy kiperel tőle, hogy belezöldül. Kifizettetnék ezekkel mindent. A sok bosszúságtól a + ráfordított időig mindent. A kár összege lenne akkora, hogy hanyatesne, mikor megkapná a számlát. KB. Ennyi!
Nem mondtam, hogy sírsz. Sajnálom, ha félreérthető voltam.
Azt mondtam, hogy sokszor találkozom ezzel a sírással, mikor reklamálok valakinél a rossz minőség miatt, hogy hát nincs ember. Azaz a szar termék magyarázata, hogy kifogyott a munkaerőből. Sírásnak azt nevezem, amikor a munkaerő hiánya a termelő szerint megmagyarázza, hogy nem azt adja, amit kértem, és szerinte így már nincs alapja a reklamációmnak sem.
EZT a sírást érzem fölöslegesnek: olyan, mintha én szar bort próbálnék forgalomba hozni, és a vevőnek azzal próbálnám megmagyarázni, hogy nem volt, aki kapálja az oltványt.
A többit értem: nyilván a felvásárlási ár határozza meg, hogy mennyit tudsz befektetni. És azt is értem, hogy nálad ez nem rontja le a minőséget. Ez amúgy tiszteletreméltó.
(Amúgy ma Magyarországon vannak kereskedők, akik 8-900 Ft-os áron adják az oltványt, és van, ahol tavaly 280.- -ért tudtam vásárolni, és az is szép fajtatiszta (és fajtaazonos) volt.)
Azzal is maximálisan egyetértek, hogy néhány termelő miatt egy egész települést szidni eléggé általánosító.
Nem sírtam és nem arra fogtam a gyenge minőséget, hanem leírtam az egyik legnagyobb hiba forrást és azt is, hogy vannak, akik ezzel felveszik a harcot és próbálnak ezen változtatni. (olvasd vissza) Több olyan esetről is tudok -sajnos- amikor Abasárról vettek oltványt és mást láttak vissza 3-4-5 év múlva az ültetvényben. És elfogadom a vásárló felőli megközelítést is. És tudom azt is, hogy mivel jár, ha mást kapsz.
Csak azzal, hogy azt írja le vki, hogy "Abasárról ne vegyetek oltványt", azzal azokat is leszólja, akik meg odafigyelnek ezekre és nincs náluk tévesztés. Ha már véleményez, akkor írja le, hogy melyik oltványosról van szó és az keringjen a topikban, és ne egy falu neve. Ez egy rossz magyar szokás. Ittam én már sok borvidéken pocsék bort és nem a borvidéket húzom le azóta, hanem a konkrét pincészetet! Kiszorítani vkit egy piacról elég nehéz, csak azt lehet, hogy te mindig odafigyelsz és adod a jó minőséget és mellette megélsz és a piac, addig sározza a rosszat, amíg a rossz vagy tönkre megy vagy visszavonul. Vagy változtat a jobbulás felé; de ez ma Magyarországon ritka mint a fehér holló.
Ha meg már konkrétum, a topikban említett "szövetkezet", az is egy termelő, csak a nevében használ szövetkezet megnevezést.
Alacsony fizetés: mekkora emelést tudnátok elviselni, hogy jobb fizetést tudjanak adni a munkaerőnek? 2x-3x drágábban? Egy multival, te mint magánvállalkozó fizetés terén elég nehezen tudod felvenni a versenyt. És az a munkaerő, aki most elmegy gyárba dolgozni, már utána nem akar már nagyobb fizetésért kimenni az alanyba dolgozni, mert az piszkosabb, hidegebb... És ezt ők mondják, amikor próbálják visszahívni dolgozni.
Én nyáron szüretre alig találtam napszámost, mondván gyárban van légkondi! És ha vki napi 10e Ft-ot vagy többet kér szüretre, akkor elviszi a 80Ft/kg-os szőlő felvásárlási ár melletti szinte teljes nyereséget.
Ha olványhiány van, az azért lehet, mert az Unióba lépésünk után sokan kezdtek oltvánnyal foglakozni a támogatások miatt megnött kereslet miatt. Manapság, amikor már nem olyan egyszerü a telepítés a "bürökráciacsökkentés" okán, nem olyan nagy biznisz az oltványozás a nagy élömunkaigény miatt, ami ráadásul csak az év bizonyos idöszakaiban jelentkezik. Sokan abba is hagyták az oltványokkal való foglalkozást, így szaporítóanyag sincs annyi, amennyinek lennie kellene. Ehhez jött pár cudar év, (nyári jégesök, tavaszi fagyok), amik még inkább hiányt generáltak, de oltványt csak rendelkezésre álló szaporítóanyagból lehet elöállítani, ha az nincs, akkor oltvány sincs.
Mindent megértek! Én kétszer rendeltem, mert a ház körül lugast építettem ki, valamint a kertben
csináltam mintegy 100 tő teljesen vegyes csemegeszőlőt. Mindezt szépen megtervezve és kivitelezve. A nagy problémám a ház körüli lugassal van, ahol a külalak (levélforma) intenzív hajtásnövekedés és a rezisztencia lett volna a fő szempont. Na ott a kapott fajta mintegy fele nem a kért oltvány lett, hanem olyan, ami erre pont alkalmatlan.
Én mindig kicsit furának tartom, mikor valaki arra próbálja fogni a gyenge minőséget, hogy nem talál megfelelő munkaerőt.
Nyilván, ha kevesebbet fizetek valakinek, mint a szomszéd, akkor az illető a szomszédnál fog dolgozni (legyen az fogkefegyár vagy építőipar). De ez ne a vevő problémája legyen már!
És ne úgy, hogy az így készült anyagot teljes áron kapom, 4-5 évet veszítek, és ugyanazt a pénzt 4-5 év múlva újra rákölthetem, amit eredetileg kifizettem (tudom, át is olthatom - de ezt eleve megtehetem, ha alanyt ültetek, akkor mi szükség oltványosra?). És semmiféle garanciát nem vállal az illető a munkájára.
Bármely más piaci szegmensben az ilyen hozzáállással már rég kigolyózták volna.
Egyedül azért tehetik meg, mert piszokul oltvány-hiány van nem csak az országban, de egész Közép-Európában (erről láttam statisztikákat).
Ha viszont oltványhiány van (ergo ennyire jól megy az oltványozás), akkor miért nem fizetik meg tisztességesen a munkaerőt?
Szóval hiteltelen ez a sírás.
Szerintem.
(És én ezért dolgozom olyannal, akivel alapvetően jó tapasztalataim vannak.)
Az, hogy a szaporítóanyag esetleg nem fajtabiztos, az nem biztos, hogy az oltványos sara, föleg, ha nincs saját törzsültetvénye. Én ha szaporítóanyagnak gyüjtök vesszöt, és véletlen leesik cipelés közben, az mindenképpen kuka, még ha biztosan tudom is, hogy milyen fajta volt. De nem is ez a fö ok a keveredésre, hanem az ültetvények nem 100 %-os fajtatisztasága. Mondjuk, az oltványos 1-bites dolgozója is összekeverheti a fajtákat oltás elött, kiültetéskor és felszedés után, de megfelelö munkaszervezéssel ez teljesen kiiktatható.
Én a Kaszás Balázstól csak egyszer kaptam nem 100 %-os anyagot, mint utólag (miután termöre fordult az a garnitúra) kiderült, egyik évben arra kényszerült, hogy mással dolgoztasson, így futottunk bele a keveredésbe. Azóta az illetövel megszakított minden kapcsolatot.
Üdv.! Nekem viszont az az álláspontom, hogy legalább itt protestálok. Teljesen igazat adok neked abban amit mondtál. Viszont én a vásárló oldaláról közelítem meg a dolgot. Arról az oldalról, aki fizet. Aki fenntartja ezt az iparágat. Aki jó árut szeretne kapni. Az oltványkészítő nyűgje nem indokolja azt, hogy küld mindenféle kevert vackot. Én már nem tudtam mit tenni, csak ezt, hogy megemlítem a többieknek, hogy ez is van a pakliban. Ha rontom a Abasáriak hírnevét, annak örülök, mert hátha ők figyelik meg az ilyeneket és szorítják ki a piacról. Tudom ez nem egyszerű, de nekem meg lehetetlen.
Abasáron is vannak hozzáértő és kevésbé hozzáértő szakemberek.
Ami ebben a szakmában is egyre inkább nehézséget okoz, az a segédmunkás, akivel együtt kell dolgoznod. Rengeteg olyan példát hallani, heti-havi szinten, hogy a munkaerő a legegyszerűbb válogatásra vagy pakolásra is képtelen. Megmutatják neki hogyan csinálja és amint elfordulnak - ellépnek tőle, máris rosszul csinálja. Ismerek olyan oltványost aki az ilyen munkaerő miatt, inkább mindent maga csinál, az ilyen hibák elkerülése miatt! És miért csak ilyen munkaerő van: mert az "értelmesebbét" felszívja a sok ipariparkos pelenka, gumi és e-fogkefe gyár és ők is inkább odamennek, mert ugyanannyi pénzért "jobb" körülmények között dolgozhatnak.
De ismétlem: Abasáron is van jó és jobb oltványos, csak lehet a jobb oltványosnak nincs marketingje, mert az "állandó" vevők eltartják.
Az oltványok megbízhatóságával kapcsolatban nekem is voltak rossz tapasztalataim, míg el nem kezdtem Kaszás Balázzsal dolgoztatni (kaszasoltvany.hu). Az ő oltványait itt a neten többen kifogásolták gyökérzet szempontjából (nekem ezzel sem volt soha bajom), de mindig fajtatiszta és fajtaazonos anyagot kaptam tőle.
Más: az, hogy a talaj milyen ott, ahol az oltványt veszed, majdnem mindegy: Magyarországon talán egy tucat engedélyezett alanyfajta van, ezek közül is csak párból va komolyabb mennyiségű alanytelep. Minden oltványos ezeket használja (veszi vagy saját alanytelepén termeszti). Teleki5C-ből van a legtöbb, Teleki-Kober 5BB ből van még értékelhető mennyiség. Vannak, akik kisebb-nagyobb mennyiségben foglalkoznak SO4-el vagy Fercal-lal, a többi létező alanyfajta (NEM vad, ezek nemesített alanyok kifejezetten filoxéra-ellenállóságra és (főleg az európai talajok miatt) mésztűrésre) elhanyagolható mennyiségben van nálunk.
Szóval ha nem jelzik külön, Abasáron is jó eséllyel ugyanúgy a Teleki-Kober Kft által termesztett 5C-t kapod, mint bárhol az országban, hacsak nem tudod biztosan, hogy az oltványosnak van saját alanytelepe... De akkor is jó eséllyel ezek a fajták lesznek. (Egyszerűen nincs másból törzs-, bázis-, sztenderd ületevény.)
Van még ugye a Georgikon 28 és a Georgikon 10EE, de ezek egyelőre inkább csak kísérleti stádiumban (A G10EE ígéretes.)
Üdv.! Én azért is gondoltam az abasári oltványra anno, mert a talajviszonyokat figyelembe véve az abasári hasonlít jobban az enyémhez. Gondoltam az ott használt vadalany jobb lehet, mint a homokon alkalmazott. A NET-ről rendeltem. Amikor elülteted és teremni kezd, akkorra már nem tudsz semmit tenni. Az oltványkészítő meg "röhög a markába", mert a pénz az ő zsebében.
Kaptam anno a rezisztens csemege közé olyanokat, amit el sem hiszem, hogy érdemes oltani olyan vacak. Fehér muskotályos helyett volt benne kövidinka is. Gusztustalanok. (Abasár)
Én is rendelek gyökeres alanyt és van kapcsolat Abasári szövetkezettel és Katonateleppel. (Kecskemét)
Úgy gondolom hogy a Kecskeméti az biztosabb mint a másik..elvégre egy állami cég...az Abasári az 60 Ft-al olcsóbb..persze az nem biztos hogy jobb v. rosszabb.
A csemegeszőlős topikban leírtam a beszerzési forrást ami engem érdekel..9658-i hozzászólásban...az Abasári elérhetősége: info@abaszolo.hu
Az enyém tulajdonképpen hideg ház. Nincs külön fűtése, de a napsütés tavasszal nagyon hamar 20°C fölé emeli a hőmérsékletet és éjjel se nagyon hűl le. Azt hiszem egy próbát megér.
Üdv.! Hát melegházban nem láttam még szőlőt . Viszont hideg fólia alatt igen. Volt egy ismerősöm, akinek 1500 négyszögöl csabagyöngye volt befóliázva. Mintegy két -három héttel elöbb vitte a termést a piacra, mint a többiek. Persze akkortájt nem volt annyi import szőlő, ami konkurenciát jelentett volna. A fűtéssel biztos nem gazdaságos. És nem tudom, hogy mennyire lehet előrébb hozni a szőlő életciklusát azaz a termés beérését.
Én próbálkoztam egy későn megeredt levels vesszőt átteleltetni. Stabilan 12-15 fokon tartottam, de elpusztult tavaszra. Igaz fényszegény helyen tároltam.
Tavaly megpróbáltam a gyökereztetés mellett, gyökeres konténereseket is, januártól 20 fokon nevelgetni a ház egyik kihasználatlan déli fekvésű ablakában. Nekem zöldoltáshoz kellett a gyors növekedés. Gyorsan ki is hajtottak szépen növekedtek, de a konténeresek összegészében nem lettek (sokkal) jobbak őszre, azoknál amik a pincében teletek át.
Nekem a konténeres olvány, júliusi kiültetés után- talán a legrosszabb időpont, de ekkor tudtam csak megoldni, október végén mérve szűken 2méteres hajtást hozott. Azt hiszem nagyon megérte! :-)
"...olyan helyre kerül majd tervem szerint, ahol a szőlőbetegségek nem jelentenek túl nagy veszélyt..."
Nálam ez igaz minden helyre ahová beférek traktorral+permetezővel!
Hát, én is abban reménykedem, hogy a hűvös is elég lesz neki, és tavasszal szépen beindul majd (ha megmarad, így pár cérnagyökérrel).
Ugye, ez se egy nagy érték, egy direkttermő, de már legalább 7 éve kínlódok az Izabellával, kéregetek innen-onnan vesszőt, és soha nem jön össze. Ami végül megmaradt, nem ette ki semmi, nem nyírta ki apám, az amikor teremni kezdett, rájöttem, hogy nem Izabella, hanem valami Baco Noir-féleség, ami nekem is van, de már mind át van oltva... Úgyhogy szeretném, ha végre ez megmaradna.
Úgy látom, nem csak kinézetre hasonlít az Othellóra, hanem ugyanúgy szereti a lisztharmat is. Mindegy, olyan helyre kerül majd tervem szerint, ahol a szőlőbetegségek nem jelentenek túl nagy veszélyt.
Szerintem is itt az a lényeg, hogy betegségeknek ellenálló legyen, mert az állandó magas páratartalom majd ad neki.
Mondjuk, az Eszter korai és ellenálló fajta. A Csabagyöngye még korábbi lenne, meg az elfagyási hajlamát is ki lehetne így küszöbölni, de azt viszont nagyon szereti a peronoszpóra.
Dr. Bakonyi László is fólia alatt neveli a konténeres szőlőit és azokat a fajtákat, amikkel piacra megy. Hetekkel előbb érik neki, de jóval fogékonyabbak így a betegségekre, kórokozókra.
Így még nem próbáltam, de éppen valami hasonlóra készülök. Olvastam, hogy a belgák melegházban nevelve elérik, hogy a csemege szőlőjük jóval korábban érik, mint szabadban. Nekem a télikert mellett van egy olyan 'lépcsőházam' amelynek a fele, annak ellenére, hogy gyakorlatilag a házban van, az eredeti 'termett-föld'. Szóval nincs semmi változtatva rajta az eredeti talaj. Ebben az évek során nőtt már fügefa (a gyümölcse a lépcsőre potyogott, ráléptünk, csúnya volt - kivágtam), fagyérzékeny délszaki ciprus (gyönyörű kékezüst volt, de túlnőtt - kivágtam. Most egy citrom él ott és mellette télen ott telelnek a mediterrán növények, + mályva, begónia, gulán stb.
Arra gondoltam, hogy ültetnék oda egy szőlőt is. Akkor ugye az egész télen fagymentes helyen lenne és várakozásom szerin, mivel ott hamarabb 'tavaszodik' hamarabb meg is indulna, később hamarabb érne. Valami amúgy is korai csemege szőlőre gondoltam, érdekes lenne ugyanis a földieper leérése után egyből érett szőlővel folytatni a gyümölcsevést. Ugyan nem tudom, hogy melyik fajta fejezi be korán a nyugalmi állapotát és hajlandó az én kedvemért hamar megindulni.
Ha van valakinek javaslata, vagy ilyentén tapasztalata, szívesen veszem.
Idén ültettem konténeres oltványt, Montenegró tengerparti térségében. Szépen fejlődik minden tőke. Múlt héten metszettem meg a növényeket a kertben, így a szőlőt is. A Zala levelét levitte a lisztharmat, de a néró és az "eszter" még szép lombos volt. Pl. aa rózsa még virágzott. Nagy fagyok erre nincsenek (a jegecske, muskátli legtöbb télen kitelel a kertben), de a szőlő mégis terem. Szerintem nálad is van egy hűvösebb, fényszegényebb periódus, tehát gondolom ezt betudja a növény "télnek"! Na de nem több hektárról van szó, majd kiderül jövőre...
Próbált már valaki úgy átteleltetni szőlőt hűvös helyen, hogy megmaradtak a levelek? Ha sikerült, akkor tavasszal hogy ment tovább? Nem volt gond abból, hogy nem kapta meg a szőlő a hideghatást?
Konkrétan:
Tavasszal kaptam Izabella vesszőket, eldugványoztam. De a hangyák kirágták a megduzzadt rügyeket, nem hajtott újra egyik sem.
Aztán valahogy ősz elején megtaláltam a maradék 2 szálat a hűtőben, elég rosszul néztek ki. A kinti életben maradásban nem bízva, egy elvágott 2 l-es flakonba tettem. Sokáig nem történt semmi, de végül kihajtott az egyik, aztán lett 4 db nem túl nagy levele. Úgy másfél hónapja behoztam a fűtetlen, de fagymentes üveges előtérbe, azóta ott tartom. Behozatalkor gyorsan és erősen lisztharmatos lett, Topas-t kapott, azóta megvan, bár nem valami szép zöldek a levelek.
Egyszer régen azt olvastam, hogy mérsékelt övi szőlők a trópusokon nem alkalmazhatók, mert nem bírják a hideghatás hiányát. Lehet, hogy elég lesz, hogy éjszakánként lemegy 5 fok környékére?
Annyival egészíteném ki, hogy az 5BB úgy egyáltalán a csemegékkel tud ilyen lenni - legalábbis ezt találtam róla korábban egy tanulmányban. Ezért jobb fajta csemegék alá az 5C vagy 125AA, vagy akár SO4.
Létezik digitális, a FOSS cég harmadik generációs FTIR gépe, a "WindeScan SO2" mindent mér, cirka 30millióért.
Magyarországon a legnagyobb borászatok és borlaborok is a két "kistesót" (OenoFoss illetve WineScan FT120, WineScan) használják (legalábbis a három gép magyar forgalmazója, az agromilk szerint), a szabadként meg csepegtetéssel mérik.
Nyilván ahol pénz van rá, automata titrátort használnak a gyorsteszt helyett (vagy legalább bürettából csepegtetnek) - ez a bejuttatott K-bijodát ml-jét három tizedes pontossággal kijelzi -, de az elv ugyanaz, mint a gyorstesztnél, az indikátor reakcióját mérik az átcsapásig. Egy ilyen automata titrálót 100-120e forintért már meg lehet kapni, ha fontos a nagy pontosság és sok borod van, megéri.
Ja és még annyi, hogy ha normálisan érett volt a szőlő, én biztosan nem cukroztam volna fel 22MM-re. (A bortörvény ugye eleve 19,5 felett nem enged cukrot hozzátenni, de ez házikertben mindegy, csak akkor számít, ha eladod.) Ahogy korábban már volt: vagy nagyon brutál alkoholja lesz, ami mögött nincs elég zamat és sav, vagy édes marad és hát egy édes vörös az ugye egy édes vörös :-)
Ahogy Maci is írta, távolból elég nehéz pontos diagnózist adni (meg nyilván innen a messzeségből a kibicnek semmi sem drága).
A kénezésről és fejtésről: ha egy mód van rá, minél ritkábban fejts, s akkor is inkább zártan (kivéve az első fejtés), hogy ne jusson túl sok oxigén a borba - attól hamarabb elvénül, oxidálódik, végső soron tönkremegy. Nyíltan akkor kell még esetleg fejteni, ha véletlenül túl lett kénezve (50mg/l fölött már kiérződik a kén a borból, de ha csak kicsit magasabb, elég várni a fogyasztással egy-két hónapot) vagy nagyon bezárkózott, s a fejlődéséhez van szükség plusz oxigénre (normál házi körülmények között ez igen ritkán fordul elő).
Normál esetben egy vörösbornál szüret utáni nyárig legfeljebb a harmadik fejtésig jut el az ember (a második fejtésnél, február körül derítve, de a vörösboroknál a derítés valójában el is hagyható). Deríteni meg mindig fejtés után érdemes (a derítőszert fel kell keverni a borban, de az addig leülepedett finomseprőt értelemszerűen nem akarjuk újra felkeverni, örülünk, hogy leülepedett és tisztult a bor), így ez plusz egy fejtés lehet...
Kénezni meg mindig mért érték alapján kénezz: nem drága a kénteszt, ha nem használod sokat, a keményítőoldat kivételével el is tartható jövőre is (a keményítő viszont megromlik, abból legalább évente újat kell venni...)
És ha hosszú távon gondolkodol, mindenképp olvass könyveket. Kistermelőnek szerintem a legjobb még mindig Prohászka Ferenc Szőlő és bor c. könyve. A kénezést miértjét és hogyanját is nagyon érthetően, egyszerűen leírja...
Kéneztem. Minden fejtés utan. Eddig ahogy az elodom szokta csak ugy nagyjabol... Mennyisegetmar nemtudok de utoljara eljott. Valaki kimérni és annak megfelően kéneztem.
Távolról nem nagyon lehet íz és illathibákat megállapítani, ahhoz keress a környékeden hozzáértőt, vagy labort (innen csak találgatni lehet, az meg felesleges). A derítés: idei vörösbort szerintem nem kellett volna még (és ha nincs tervben palackozás, nem is érdemes), de ha már megtörtént, a fejtést csak akkor érdemes megtenni, ha már leülepedett a derítőszer - gyártótól függően 1-2 hét szokott lenni az előírás (legjobb derítési próbát csinálni, az alapján a teljes mennyiségen is megcsinálni). A nyílt fejtéssel óvatosan, ilyenkor már nem szokás, sok oxigént tud felvenni, ami a szabad ként leviszi, aztán a bornak minden baja lehet. A szabad ként különben is figyelni kell.
A jövőre vonatkozva a 22MM-ig felcukrozás teljesen értelmetlen dolog. Az érett zweigelt 18-20MM-et tud, az már bőven elég egy jó borhoz. A 22MM-el két dolog lehet: egyik, hogy lesz egy közel 14,5-es alkoholos borod, ami pont ellentétes a zweigelt jelelgével, a jó ivású, könnyű borral. Ha meg nem megy ki szárazra, akkor a maradékcukor miatt lesznek problémáid, mert ha a kén lemegy, újraerjed, vagy magas kénen tartod, akkor meg ihatatlan.
Sajnálatos módon át kellett vennem a családi szőlőművelést. Mivel ezt eddig csak meglehetősen kis mértékben én műveltem ezért bőven vannak szürke foltok.
Kérdésem a következő. Zweigelt szőlőm van. Áztatva történt a kiforras folyamata 22 cukorfokig kiegeszítve cukor hozzáadásával.
Mindenki szerint beleértve hozzáértőket meglehetősen jo minőségű.
Ellenben ha flakonba töltöm es hűtőbe rakom akkor bizony lesz egy kis fura mellekíze illetve a tavalyi kb 120 liter (fémhordóban tárolt) bornak is van mellekíze(talan hordóíz? !). Tudom lehet sok baja de ha tudnátok tanacsot adni megköszönném! Holnap probalkozol egy levegoztetős fejtéssel deritont is kapott kb 3-4 napja.
Szia! Nálam Teleki5C alanyon van a Szerémi, ernyőművelésben szépen (nem túl bőven) terem. Eddig betegségekre nem volt fogékony (a leírások szerint a peronoszra igen érzékeny), de meglehetősen szellősen van nálam a lomb (kb. 10 hajtás/folyóméter :-) ). Tényleg nagyon finom a bora! Csak ajánlani tudom!
Úgy látom mindenkinek vannak jó néhány próbálkozásai, meglátjuk milyenek lesznek, csak pozitívan mindenkinek. A Szerémi zöldhöz milyen metszés módot használsz? Milyen alanyon van? Keresem, gondolkodok milyen alanyra érdemes őket oltatni. Betegségekre nézve miként viselkedik?
Nagyon sok csemegeszőlőnk van az tény, csak szinte mind nemesítő keze által jött létre. A kecske csecsűeket nevezhetjük régi magyar fajtának, esetleg pécsi szagost. Van Pécsi szőlészeti és Borászati Kutatóintézet honlapja le van írva a fajtagyűjteményben jó néhány Kárpát-medencei fajta, itt lehet csemegézni milyen fajták vannak. Igaz nincs külön megjelölve melyik bor v csemege.
Ezek közül a Szerémi zöld már terem, különleges illatú és zamatú, fajtajelleges bora van, nagyon finom savakkal. Idén szeptember közepén 20MM-es szedtük, nyár elejére kerül forgalomba a bora. (Ez már a harmadik évjárat, bár az elsőből csak 8 palack lett. :-) )
A Mézes szintén hozott már termést, kissé alacsonyabb mustfok, kevésbé savas bor, viszont csemegének nagyon finom, a feleségem kedvence. És korábban (szeptember eleje, idén augusztus vége) érik. Nagyon bőtermő, vissza kell fogni.
Rózsamálit a Somlói Apátsági Pincénél BZoltánék csinálnak szintén kísérletként (pár liter évente), ott Fazekas Tibornak már 5-6 éves tapasztalata van a fajtával, s lassan az eredete is kiderül (úgy néz ki, sikerül genetikus beazonosítást csinálni). Nálam jövőre lesz az első termés belőle, ahogy Sárfehérből is.
A Tihanyi kék nagyon ígéretes fajta, nálam lehet, az eredeti tőke növekedési erélye zavar be.
Nálam 101-14 Millardet et de Grasset alany lett, kiváncsian várom az eredményt.
Szálvesszőnél hatalmas fürtök, 3-4/hajtás, és ha 1-et hagyok is több kiló..., most sárszemre metszettem itt-ott, de így is sokat hoz. Kevés még a tapasztalat, nincs róla irodalom, és csak évente 1x próbálkozhatom.... Ja, és hüvelykujjnyi vesszői vannak. Remélem ezt tudom az oltvánnyal visszafogni, korábbra hozni az érést, de ez sajnos csak 4-5 év múlva lesz látható.
Jó fajtákat választottál szerintem te is, bár még nem mindegyik borát kóstoltam.
Köszönöm szépen az információkat. Nagyon jó olvasni a leírtakat. Tetszik a Tihanyi kék fajta.
Esetleg különböző metszési eljárásokban is lehet visszafogni a termés mennyiséget. Mondjuk egy kordonnál 4 termőalapon 8 hajtást meghagyva, hajtásonként 1-1 fürt vagy kevesebbet, a fürttömegből adódóan. Ernyő művelésmódnál egy szálvesszőt lehajtani. Tihanyi kéknél olvastam valahol, hogy hajtásonként 3-4 fürtöt is hozhat, az rengeteg, vissza kell fogni kicsikét. Alanyválasztás még számomra nehézkes kérdés, majd kitalálom mi lenne jó ezekhez a fajtákhoz.
Jelenleg én nekem sikerült beszereznem jövőre 60 db Csókát, 60 db Feketeleányka, 60 db Fekete Járdovány oltványt Teleki 5C-s alannyal kapom, nagyon kíváncsi vagyok rájuk.
Tihanyi kék és Fekete muskotály fajtákat hoztam tőle, egyelőre átoltások (de már készültek oltványok is, csak még pár év, mire teremnek - oltványost keresni kell, oltócsapot szerezni, aztán hajrá, mert ezekből senki nem csinál oltványt csak úgy. És általában nehéz egyszerre nagy mennyiségű csapot beszerezni, így évente max. párszáz oltványod lesz.)
A Fekete muskotály olyan, mint a sárga, érzékeny, jó fekvést kell neki találni, hogy egészségesen tudd tartani. Savait jól tartja, szeptemberben szüretelhető 19-20MM-el (terheléstől függően), darazsak sajnos néha megtámadják. Parfümös bora van, sokan nem szeretik.
Tihanyi kék így átoltásban nálam még problémás, nem cukrosodik eléggé, viszont nagyon bőtermő, nem győzöm ledobálni a fürtöket, meg kell találni a megfelelő alanyt hozzá, ami nálam jól fog érlelni, és nem 30 hatalmas fürtöt akar hozni. Nem igazán kényes fajta, savai szépek, fajtajellege fűszeres, Kadarkára hajazó bort ad, szerintem nagy potenciál van benne, de nagyon jó fekvés kell neki (A tavalyi évben október végén 18,5MM-el szedtem, szép bora lett, idén 12MM körül feladtam, ment pálinkának - lehet, hogy 3-4 fürtöt szabad csak rajta tartani).
Érdeklődőm a felé, hogy kinek van saját tapasztalata az ősi Magyar/Kárpát-medencei szőlőfajtákkal? Itt arra gondolok ki, milyen szőlőfajtával dolgozik, ami már nagyon ritka. Olyan szőlőfajtákra gondolván, mint ami Szentesi Úrnál is vannak, például Laska, Csókaszőlő, Tihanyi kék, vagy máshol van Fekete Járdovány, Fekete leányka stb. Érdekelnek ezek az úgy mond rég elfeledett fajtáknak a termesztési értékei, ki miként jellemzi őket, esetleg képekkel tarkítva a hozzászólásokat. Olvastam róluk számos cikket, könyvekben is rájuk találtam. Hol tudnék nagyobb mennyiségű oltványt szerezni belőlük? Várom mindennemű hozzászólást, tanácsot, okosságot és tapasztalatot. Nagyon szeretnék velük foglalkozni, nem csak fajta fenntartásuk miatt is.
Te azt írtad le, mikor NEM lehet (ha jól értem, soha) de engem meg az érdekelne, hogy mikor kellett VOLNA permetezni. És kérlek engedd el a ként, mert én nem ragaszkodom hozzá, most hogy jobban utánanéztem meg Ti is mondtátok, az őszi meg a tél végi permetezés nem teljesen ugyan az az anyag. Az őszi jellemzően réz alapú.
És ne mondjátok, hogy tél közepe van, mert az csak a naptár szerint (naptár szerint is a legeleje, mert december az első téli hónap)! Van még fámon levél, az eddigi legnagyobb fagy kb -2-3 fok volt itt. Sőt, ezek voltak az első fagyok, úgyhogy ha lefordítom egy normál évre, amikor november 1-re elfagy minden legkésőbb, akkor még ősz vége van az időjárás szerint.
Ne hülyéskedjetek már, 1-2 hete még poloskákat vertem szét a falon! Némelyik fiatal szőlőn is zöld levelek voltak, amik most "lefagytak".
Szerintem itt a legfontosabb eldöntendő kérdés, amit először fel kellett volna tennem, hogy Ti szoktatok-e őszi lemosót alkalmazni, vagy sem? (én azt gondoltam, hogy igen -de nem úgy tűnik)
A lisztharmat téli áttelelő képleteit például NEM TUDOD gyéríteni a lisztharmat bizonyos aktivitása alatt. (Ehhez meg ugye tartós meleg, mondjuk 10C napi átlaghőmérséklet kell...)
A botrytis (szürkerothadás) meg polifág gomba (közel háromszáz gazdanövénye van), szóval hacsak nem tudsz egy kilométeres körzetben leperzselni minden növényi hulladékot, semmi értelme lemosózni ellene.
A peronoszpóra hosszú távon utaztatja a spóráit, az első fertőzések a tavaszi/koranyári mediterrán ciklonokkal érkeznek Olaszországból. (No comment.)
Rovarkártevők ellen a kora tavaszi lemosó jó, a télinek nincs igazán értelme.
Egyetlen értelme talán annak lenne, ha már novemberben megmetszed a szőlődet, a sebek fertőződését gátlandó rezes permetezéssel menni. Csak és kizárólag rézzel, metszés után.
Minden más esetben felesleges költség, munka és környezetterhelés (végső soron önmagad és családod mérgezése) tél közepén egy olajos-kénes-rezes (pláne még plusz hatóanyagokkal) lemosózás.
(Az egyes hatóanyaggyártóknál vannak kutatások olyan szerekre, melyek a lisztharmat hifáit alacsony hőmérsékleten (késői fajták szürete után) képesek gyéríteni, de komoly eredményt nem sikerült felmutatni egyelőre, és ezek nem is III.-as szerek...)
Most kerestem rá, hogy miért is emlékszem úgy, ahogy. Ez csak egy a sok közül. Azt elismerem, hogy pl ő is a korábbi betegségekre hivatkozva javasolja. De a lombhullás általában tényleg hideg beálltával jön el.
Azt hiszem, úgy fogom csinálni, hogy ha kicsit még melegszik az idő, És lesz rá lehetőségem, akkor permetezzek akkor még permetezzek egyet. Ha nem, akkor majd csak jövőre.
Voltak gombás problémák, ráadásul a tavaszi is vagy összejön, vagy nem, így biztosabb.
-Ha jó volt az évközbeni növényvédelmed, akkor nem kell.
-A kén 5 fok alatt az égvilágon semmit se fog csinlni, ezért 10 fok alatt nem használjuk. Pont.
-Ilyenkor télen legfeljebb réz hasznlatának (nem olajos rézknnek) van értelme.
-A növnyvédelem tervezhetetlensége miatt nem clsz3rű össze-vissza ültetni a szőlőfajtkat, sokkal clsz3rűbb az érési sor. A növnyvédelemnek csak egy kis szelete a szerhasználat.
Nem nagyon értelek. Szőlőre nem kell őszi lemosó, mint a fákra? AZ ilyen mix kertekben, mint nálam, nincs egy adott időpont a szüretre, a lomb is egyiken rajta volt, a másik már rég eldobta. Én valamiért úgy emlékeztem, hogy a szőlőre is kell őszi lemosó, de csak lombhullás után.
Hagyjam inkább most már, és majd csak rügypattanás után, a tavaszi lemosó legyen? A lombot összegyűjtöttem, nem marad alatta.
Van valami szerem, ami direkt lemosónak van, azt hiszem kén is és parafinolaj is van benne, plusz talán réz, azt akartam kiszórni, de hűvös volt, nem tettem meg.
Már hogy permetezni? Kizárólag rézzel esetleg lehet, de azt inkább egyböl metszés után ajánlott, a törzsön lévö farontógomba-spórák ellen. A kénnel lemosózás kizárólag rügypattanáskor vagy utána egy nappal ajánlott, az esetlegesen elöforduló atkák gyérítése miatt, elöbb semmi esetre sem, söt, ilyen hidegben a kén gyakorlatilag nem fog semmilyen hatást kifejteni.
Amúgy, ha a lombozatodon volt késöi lisztharmat, akkor nyugodtan mehettél volna 6 kg/ha kénnel közvetlenül szüret után, pont azért, hogy a lehulló lombon ne legyen áttelelöképlet. A peronoszpóra importáru, szemben a lisztharmattal, ami helyi kézmüves termék, ezért a peronoszpóra elleni permetezés közvetlenül szüret után nem biztos, hogy hatékony.
Hát remélem hogy egy pár éven belül meglessz rá a megelőzési,kezelési útmutató.Nekem az utóbbi években több tőkét is ki kellett vágnom ESCA,fitoplazma,fagykár okozta tőkeelhalás miatt.Próbálok ezek ellen védekezni,de nem egyszerű dolog .Tőkepótlással kezelhető egyrészt a tőkekiesés de ez több éves terméskiesést okoz.
Elég sok emberrel beszéltem, elég sok embert meghallgattam ezügyben (hogyan is terjed az ESCA). Ha tudnák, akkor lenne egyértelmű útmutatás. De mivel egy komplex betegség, ezért valószínű sosem lesz megfejtve a titka.
Ahogyan én metszem a Guyotot, úgy pont ötöde a metszlap összfelület, mint egy ötcsapos karnál. A metszlap felülete pont akkora, mint egy termőalapnál az ötből. A hidegben metszés nem hobbikertben elkerülhetetlen.
Azért találgatásnak nem nevezném,inkább úgy mondanám még nem bebizonyított.Még szükség van egy pár évre a biztos megállapítás tényéhez.Több külföldi neves borászatban folynak a kutatások ez irányban, szerintem van alapja az észlelt adatok,tünetek eggyüttesének.
Nekem az a nedvkeringés folytonosságának a megtartása elmélet kicsit gyanús, de azért itt is többéves kutatások folynak ez irányban ,tehát lehet benne valami igazság.
Nekem meg pont az a tapasztalatom, hgy rövidcsapos müvelésnél jött elö az ESCA, guyot-tal mérséklödött. az viszont igaz, hogy a beteg töke mellett nagyobb valószínüséggel lesznek betegek a szomszéd tökék is.
Ja, akiben csak kétség van, hogy ez megvalósítható-e, még az sem tudja miről beszél.
Ez a terv egyszerűen nem kivitelezhető. Aki mást mond annak gőze sincsen arról, hogy milyen pluszmunkával és költségekkel jár egy szőlőültetvény bio rendszere.
Sokakban volt kétség a megvalósíthatósággal kapcsolatban, magát az elképzelést a jelenlévők egyáltalán nem ellenezték, pedig a somlói közgyűlésekhez képest relative sokan voltak. Elfogadva szó szerint az a mindat lett, ami a 4. sz. napirendi pontban szerepelt.
Volt olyan felvetés, hogy amit a Pernesz Gyuri javasolt a választmánynak, hogy egy bemutatóparcellát kéne kialakítani, amin mindenki figyelheti/tanulhatja ezt a fajta művelésmódot, és ha beválik, akkor kéne átállni, illetve, ha a gazdák már tudják, hogy mi vár rájuk ténylegesen, akkor kellene megszavazni, de az elnök úr hajthatatlan volt, mert ha most nem szavazzuk meg, akkor a miniszter úr és mások által megígért anyagi támogatásokat a tanfolyam költségeire nem fogjuk megkapni. Volt olyan felvetés is, hogy a négy ev múlva esedékes átállás előtt lesz legalább négy közgyűlés, azokon ezt a döntést meg lehet másítani, bár ez szembemenne a mostani határozat szó szerinti értelmezésével.
Azt te is tudod, hogy egy közgyűlés úgy néz ki, hogy amit a Kreinbacher birtok megszavaz, az meg van szavazva, ahol tartózkodik, az nincs. Ezzel nincs is gond, teljesen jogszerű és törvényes. A gond a megvalósíthatósággal és az előzetes hatásfelmérés hiányával van.
A Somlón mi vagyunk az egyetlen olyan helyi termelő akinek minden területe amiről bort készít kivétel nélkül organikus szertifikációval rendelkezik. Rajtunk kívül a Meinklang területei vannak biodinamikus kontrol alatt, de ők nem helyben borászkodnak. Valamint a Kreinbacher saját ültetvényeinek van szertifikációja, de ők meg vásárolnak szőlőt a borvidéken kívülről is (a pezsgőnek ami nem somlói)
Én elkötelezett és meggyőződéses organikus gazdálkodó vagyok. Meg vagyok győződve arról, hogy az organikus agrárium a jövő. A bio az egy gyenge kezdet, de ez az alap.
Ezzel együtt a legteljesebb mértékben irreális ez az elképzelés. Nincsen meg a régióban sem a munkaerő, sem a géppark, sem a szakértelem ahhoz, hogy 400 hektárt átállítsunk. Főleg úgy nem hogy ennek a 400 hektárnak úgy a fele-harmada cirka 1500 hegyközségi tag között oszlik szét. Ezek a párezer négyzetméteres hobbi gazdaságok sosem lesznek biók. Egyszerűen nem fogják kifizetni a bio szertifikáció majd 100 ezres éves költségét.
Ennek a "döntésnek" semmi jogi kötelező érvénye nincsen. Jogilag nonszensz, hogy a Somló mint borvidék bio legyen. A Somló nem egy jogi személy, nem egy gazdálkodó. A mondat maga, hogy a Somló átér ökológiai gazdálkodásra egy értelmezhetetlen nonszensz. Bio minősítést csak gazdálkodó kaphat olyan területre amelyet vagy birtokol, vagy bérel.
Sajnos közgyűlésre nem tudtam elmenni de érdekelne, hogy pontosan mit is fogadott el a gárda.
Azt, hogy kirakják a hegyközségből azt aki nem lesz bió? Hajrá... akkor majd nem fizet hegyközségi tagságit vagy 1500 kisgazda akik amúgy sem eladásra termelnek.
Vagy nem kap származási igazolást nem szertifikált bio területről szüretelt szőlő?
Mert a termékleírásban nincsen egy szó sem az organikusság követelményéről.
Amit az imént írtam az nem vicc. Vannak dolgok amikről nem szavazni kell.
Én erről a kérdésről a nyáron beszéltem a Tornai Tamással és a Baráth Sándorral (választány elnöke, Kreinbacher turusztikai igazgatója) és elmondtam nekik, hogy ez régiós probléma.
Én mint bio gazdálkodó tudom, hogy mennyivel több élő munka, mennyivel több kör permetezés kell a bio szőlőben. Nincsen ennyi szőlőmunkás, nincsen ennyi traktor, permetező vagy traktoros a régióban.
Az, hogy a Sándor nagy lelkesen majd szervez néhány tanfolyamot és lehív sok pénzért szakembereket fejtágítani az frankó. De aki nem eladásra termel az nem fog évente majd százezer forintot elkölteni a bio szertifikátra. Arról nem is beszélve, hogy az 1500 gazda 99%-a egyedül még a bio jelentkezési lapot sem tudná kitölteni szerintem.
Vagy majd a hegyköszég megcsinálja mindenki helyett? Hogyan? A szegény hegybíró vagy az irodistája? Így is évekre el vannak havaza melóval.
Az a probléma, hogy mi van akkor, ha valaki, aki se nem bortermelő, se nemhegyközségi tag, magasról tesz az előírásokra, vagy csak tudatlan (szándékos károkozásra nem is merek gondolni), és bukja a borvidék az ökológiai minősítést. Mert sajnos Magyarországon vagyunk.
Az általad felvetett problémákról nem szavazhatott a közgyűlés, mert nem szerepeltek a napirendi pontok között.
El lehet viccelni a dolgot, ahogy most te teszed, de ez egy igen lényeges elem.
Azt meg mindenki tudja, hogy a Somlón hogy működnek a dolgok.
Igazán megszavazhatták volna azt is, hogy ne legyen jégeső többet a hegyen és a lisztharmatot is leszavazhatták volna. De ha lúd legyen kövér, mostanra megszavazhatnának hetente egy kis esőt is.
Ez van, amikor valaki azt hiszi, hogy a közgyűlésen múlnak a dogok.
A Somlói Borvidék (igyekeznek megszabadulni az eredeti Nagysomlói elnevezéstől) közgyűlése megszavazta, hogy négy év múlva az egész borvidéknek egységesen ökológiai (magyarul bio) művelésre kell áttérnie. Azaz 2023-tól kezdve mindenkinek (szőlő- és bortermelők, rajtuk kívül a nem termelő, de hegyközségi tagságra kötelezettek, ésvégül, de nem utolsósorban minden más telektulajdonos, akinek a borvidék területén I. vagy II. rangú szőlőkataszteri besorolású az ingatlana, függetlenül attól, hogy kivonatta-e a termelésből) át kell térnie a bioművelésre.
Kíváncsi leszek, hogy fogják tudni betartatni, hogy még a legkisebb telek tulajdonosának is tilos lesz gyomirtózni, a barackfákat tafrinás levélfodrosodás ellen kezelni, az almafákat levél- és pajzsetvek ellen permetezni, a területet műtrágyázni, illetve ezen információ hogyan fog eljutni -szó szerint- mindenkihez.
Attól félek, hogy még több lesz az elhanyagolt terület, mert eddig is problémát jelentett, hogy még olyanok sem művelték a területüket, akik eladásra termeltek, de gyakorlatilag csak szüreteltek (hogy mit, az jó kérdés). A "mindenki" kitételt nagyon könnyű lesz elbukni, elég hozzá csak egy retinens ingatlantulajdonos, aki 1x titokban gyomirtóz. Jogilag megtehette a Hegyközség, hogy ilyen szabályt hozzon, de van kb 1500 hegyközségi tag, abból jó, ha a fele tényleges termelő, de ha minden hegyközségi tag termelne is, akkor is van még ugyanennyi ingatlantulajdonos, akinek semmilyen beleszólása nem lehetett ezügyben (a hegyközségi tagoknak joguk lett volna elmenni a közgyűlésre, amennyiben az adminisztrációs és járulékfizetési kötelességüknek eleget tettek), mivel nem hegyközségi tagok.
Egyfelől szép dolog a környezetvédelem, már amennyiben a biomővelés az integrálthoz képest védi a környezetet, bár nekem ezirányban igen erős kételyeim vannak, de ezen szabályozás ilyen módon való elfogadása, bár jogilag kikezdhetetlen, erősen a kommunista időkre emlékeztet.
Különösen, hogy a borod "él" azaz folyamatosan fejlődik, alakul, erik. A hordón keresztül oxigént vesz fel és a hordó fajabol anyagok kerülnek bele. A harmónia kialakulásához idő kell.
A minőségi szőlőművelésben vannak olyan írott/íratlan szabályok, amelyek be nem tartásával NEM minőségi szőlőt fog termelni a gazda. Szóval ha nem mondja hogy minőségi, akkor akinek van egy kis gógyija, nem fogja leoltani, mert ez a gazda mennyiségi termelő :)
Apósnak homokos részen van a szőleje. Van néhány helyen futóhomok ahol mindíg döglődött csak a szőlő, mindegy h oltvány, bujtás saját gyökerű.
Aztán elkezdte a zöldtrágyázást. Talán az 5. vagy 6. évben elkezdtek ezek a tőkék is növekedni majd teremni. Addogra töltődött fel a talaj. Én is kb 4. év után éreztem, hogy erősebbek a tőkéim, pddig az enyém löszön van.
Köszönöm! Még annyit elfelejtettem, hogy mennyi időnek kell eltelnie a kénezés után, hogy fogyasztani lehessen a bort. Gondolom valamennyit állni kell neki, na de mennyit k.b? 55-60 literről van szó. Mondjuk átfejtés után nyílván picit kevesebb lesz)
Amúgy általában úgy lehet számolni, hogy 100 l borba rakott 1 dkg (10 g) borkén 50 mg/l-es kénszintet eredményez. Az e fölötti érték már erösen kénezett, a fele-harmada értéket mutató bor kénhiányos. Mondjuk, én a vörösborok kénezéséhez nem értek, a fentiek fehérborra vonatkoznak. Vörösbornál ugye figyelembe kell venni a szín fakulását a kén hozzáadásával.
A borkénporból, ha friss (mert csökken a hatóanyaga) 10-15g/hl a szokásos adagolás első kénezéskor.
Fejtsed le a durva seprőről, ha még nem történt meg, és rögtön kénezd, pár literbe feloldva a pontosan kimért mennyiséget, amit alaposan belekeversz a teljesbe utána. Nem kell melegíteni.
Csináltunk kb 55-60 liter bort, szépen kiforrt, már nem pezseg. A kérdésem, hogy mennyi ként kell hozzáadni? (vörös borról van szó). Borkénpor van itthon, abból hány grammot kell elkeverni benne? És meg kell-e langyosítani mondjuk 1-2 litert, és abban elkeverni, majd úgy hozzáadni az egészhez, vagy jó, a egyből a hordóba öntöm a port, és úgy kavarom el. Viszont gondolom túlzottan felkavarni sem jó dolog. Köszönöm a választ előre is.
A lényeg valóban az egyensúly. A cukor csak egy dolog, ami a szőlőben fontos. Vannak ott még savak, ízek, aromák, stb. Mindegyik fontos, ha a szőlő minőségét vizsgáljuk. Emiatt mondom azt, hogy érdekes hobbiprojekt, amit csinált a fickó, kíváncsi vagyok a végeredményére jövőre. Aztán ha tényleg vacak, akkor ez van. Tényleg nem védeni akarom, semmi közöm hozzá, csak fura volt a hirtelen jött leoltás látatlanban.
"Ha 1 tőkén 1 fürtöt hagysz, akkor az cukorbomba lesz? Ugyehogynem."
Vannak borszőlők amelyek nagyon jó cukorképzők és aki egyensúlyban akarja tudni a cukrot és egyéb beltartalmat, az ésszerűen terhel, hogy ne szaladjon túl a cukor.
Igen, maga a korlátozás nem ad jó minőséget ez tény! De aki ésszerűen terhel, az már nem csak a terhelésre, hanem minden másra is oda fog figyelni!
Tiszta sor. Én csak arról beszélek, hogy látatlanban nem szaroznám le a még meg sem lévő termést. Nagy térállás, nem tudom mekkora lombfelület van, azt mondta a videoban, hogy fürtöket korlátoz ő is. Én semmi mást nem mondok, minthogy ez egy érdekes kísérlet. Az ő szőlője, csinálja. Vagy talán követendő példának állította be? Én ilyent nem hallottam.
"Ha 1 liter vízbe teszel 1 kanál cukrot vagy 1 dl vízbe, akkor szerinted melyik lesz az édesebb?"
Ez sem fekete-fehér. Ha 1 tőkén 1 fürtöt hagysz, akkor az cukorbomba lesz? Ugyehogynem. A dolog nem feltétlenül lineáris, de abban egyetértek, hogy a mennyiség és a minőség alapvetően üti egymást. De ez sem egyértelmű és magától értetődő. Attól önmagában nem lesz jó minőségű a szőlő, hogy a hozamot korlátozod, mivel millió dologtól függ a minőség (és a mennyiség is): fajta, nap, csapadék, tápanyag, időjárás, kártevők, stb stb.
Ha 1 liter vízbe teszel 1 kanál cukrot vagy 1 dl vízbe, akkor szerinted melyik lesz az édesebb?
De nem csak a cukor, hanem sok más, talajból felvett tápanyagról is szó van. A mennyiségi és minőségi szőlőtermesztés NEM ugyanaz. Mind2nek megvan a helye a gazdaságban, de nem lehet őket egy kalap alá venni.
Hatalmas különbség van a francia és a magyar birtok között, sőt a soproni, egy balatoni vagy egy soltvadkerti birtok között is.
Az Alföldön, minden lehullott milliméter csapadék kincs. A talaj felső részén végzett mozgatás, részemről a kialakult kapiláris csövek elroncsolása céljából történik-hogy minél több nedvesség megmaradjon. Van olyan kb. fél hektáros területem, ahol a rossz talajszerkezet, a kevés csapadék miatt a gyökeres vessző csak kínlódik. Valószínűleg kipróbálom, oltvány esetén, használható lenne e ez a rész?!
A mélyre kényszerített gyökérzet a túlélést segítheti egy szélsőséges nyár esetén. A tápanyaggal történő konkurálás nem ugyanabban az időben értelmezhető. Ha gyomos a talaj, a tápelemek a gyökérzónába kerülés előtt elhasználásra kerülnek.
Ott ahol csapadékból és tápanyagból is van bőven, lehet "gavallérkodni"! :-))))
A különbözőség, a világ fejlődésének és változásának egyik garanciája. A videóban szereplő "szakember" szerintem, mond egy-két hajmeresztő dolgot, amivel semmi gond nem lenne, ha a kísérletező próbálkozás demonstrálása történne. Teljesen rendben van az egész, ha egy szabadnapos mozdonyvezető bemutatja, ő hogy csinálja. Nekem a következetesség, a logika, a szakmaisság hiánya miatt nem jön át, mi volt a cél.
Egy tanárom azt mondta: "Magyarországon a focihoz és a mezőgazdasághoz mindenki ért, vagy legalábbis úgy gondolja, de mindkettő színvonalán látszik, talán mégsem!"
És abban sem lennék biztos , hogy az egységáron felvásárolt szőlőből valaha is bor készül. És nem öntik ki a szeméttelepre. Elég csak a számla és olcsóbban " előállítunk majd bort"... Minőséghez kötött felvásárlás? A felvásárlás java része valós cukorfok mérés NÉLKÜL zajlik.. Legalább is felénk.. De ez még ne is volna akkora gond, mert egy szakember azért még ránézésre is sok mindent lát egy tőkéről. De kamu permetezési naplók, ellenőrizetlen termesztési körülmények, borzalmas szüretelési állapotok,körülmények, sokszor berögzült, rossz hozzáértés társul a " minőségi szőlőtermesztésnél".
Igen, amíg csak kilóra veszik a szőlőt változás nem lesz.
Ez jól hangzik, de te tudsz olyan felvásárlót, aki nagy tételnél plusz pénzt fizet magasabb minőségért? A mi vidékünkön egyságáron vették át a szőlőt. Nyilván nem ez a jó gyakorlat.
Szerintem ez nem igaz mert a termelők csak minőségi termékkel tudnak versenyképesek maradni a piacon!Annyira nagy,sűrű a konkurencia hogy aki nem megfelelő minőségű terméket állít elő az elveszti a vásárló közeg bizalmát és már képtelen lesz eladni a kitermelt termékeit.
Vágom a szoci részét a dolognak, csak mivel ma ez van Magyarországon: "Ha a jobb minöséget nem tudod érvényesíteni az árban, akkor teljesen természetes és érthetö, hogy igyekszel annyit termelni, amennyit csak bírsz, ha úgyis megveszik. (költségoptimalizálás)", badarság azt mondani, hogy a termelők ma a minőségre mennek. Én értem, hogy úgy kellene, csak nincs így.
Ahogy az is, hogy ahol a sorok között növényzet van, ott mindenképp tpanyagkonkurencia van a szőlő és a takarónövényzet között, ígyott még inkább arra kell(ene) törekedni, hogy a szőlő gyökerei mélyre hatoljanak.
Csak téged idézlek:Azért is írtam, hogy nem értek hozzá .Ha egy tőkén 50-70 kg.szőlőt akarnak termelni akkor szinte biztos a gyenge nimőség,de nem akarok ezen rágódni.Ha te hiszel ebben akkor próbáld ki te is otthon ezt a módszert és várom a véleményed.
A szeptemberi lódarazsas téma nálam ma fejeződött be. Mostanra lett bátorságom benézni a darazsak által elfoglalt faházba, már nem laknak itt. Egy falra szerelt, 70x50 cm méretű sokszintes fészekben éltek:
Egyáltalán nem badarság, neve is van e szemlélet atyjának, úgy hívják, hogy Ivan Micsurin. A coclizmusban csak a termés mennyisége számított. Amikor apám vitte a leadott mustot a pincegazdasághoz, az egyik gazda mustjának fokolásakor az átvevö azt mondta: "papa, ennek meg láza van!", mivel az illetö pöttyet túlcukrozta a mustját, így a fokoló majdnem kiugrott a mustból. Amikor meg hozták a hordókat, hogy a leadandó mustot abba töltsük, volt amelyikböl csurgott ki gurgatáskor a fel nem oldott cukor.
Vegyigyüminek a csemegeszölös topicba felrakott irtózatosan túlterhelt tökéiröl készült képén optikailag éretlen a legtöbb fürt, mert nem is lehet érett, tekintettel arra, hogy egymást takarják, ill. kénytelenek teljesen kilevelezni, ami mind cukortartalomra, mint az íz-és zamatanyagképzésre nézve káros a szölönek. Minél kevesebb a levél a bogyókhoz képest, annál kevesebb cukor képzödhet, ill. annál inkább eltünnek a napfény hatására az íz- és zamatanyagok.
Ha a jobb minöséget nem tudod érvényesíteni az árban, akkor teljesen természetes és érthetö, hogy igyekszel annyit termelni, amennyit csak bírsz, ha úgyis megveszik. (költségoptimalizálás)
Lehetséges és van benne logika, lásd pl. ezt a nyarat, amikor konkrétan nem volt csapadék, a szőlő mégis rekordtermést hozott. Azért is írtam, hogy nem értek hozzá :) Biztos vizsgálták már mekkora az optimális térállás egyes szőlőfajtáknál.
Nekem is van 60-70 éves tőkém, a többség pedig legalább 30-40 éves és köszönik szépen elvannak. Nem azt mondtam, hogy ez mindenáron követendő út, csak egy újdonság, ami akár jól is elsülhet. Azt meg végképp nem értem, hogy honnan szeded a gyenge minőséget látatlanban. Kóstoltad?
"Ez a felfogás még a szocialista világban volt elterjedt,termeljünk minél többet."
Dehogynem. A vegetációs időszakban az egyenletes (a szőlő pillanatnyi igényeinek megfelelő) tápanyagellátás alapfeltétel a minőséghez. Stressz-szituációban leállhat a vegetáció, így csökkenhet a minőség. A lombozat méretből meg nem tudsz kiindulni, amennyiben visszavágod, attól még nőni fog a gyökérzet.
Egy újabb videó,hát itt már 60- 70kg termésre számít tőkénként.Nem akarok rosszat tanácsolni senkinek de ezt ne csinálja így senki.A leívelési módszer is egyedi 4-5 szálvessző összekötve,hát kíváncsi lennék hogy ez hogy néz ki az intenzív növekedés fázisában.
Hát én ebben nem látok sok logikát.Én többnyire arra törekszek hogy minőségi,megfelelő érettségű,cukorfokú szőlőt termelejek.Próbálom a tőke élettartamát is szem előt tartani ezért csak alacsonyabb terhelést vélasztok így akár 30-40 évet is teremhet egy tőke.
Ez a felfogás még a szocialista világban volt elterjedt,termeljünk minél többet.
Én ezt ahhoz hasonlítom amikor valaki csak akkor permetezik a gombabetegségek ellen ha már megjelentek a fertrőzés tünetei,és a prevenció fogalmát még nem is hallotta.
Szölönél alapvetöen az lenne a cél a minöségi terméshez, hogy a gyökereket arra kényszerítsük, hogy minél mélyebbre kényszerítsük. A 3X-as térállásnál erre semmi esély.
Érdekes. Azért a 3x3 méteres tér- és tőkeköznél elég nagy területe van a gyökérzetnek táplálékot felvenni, a konkurencia messze van. Nem értek a növénytermesztéshez, de akár lehet benne logika. Egy nagy kockázata van ennek a művelési módnak, ha az adott tőke megbetegszik, akkor nagy terület esik ki egyszerre, a pótlásig onnan nem számíthatsz termésre. Köszi, hogy megmutattad, jó az, ha mindig vannak kísérletező emberek, ettől megyünk előre :)
Szerintem nem. A mézédes és íztelen az agytalan nemesítés áldozatai lehetnek. Fontosabb cél a tárolhatóság, küllem és a szállíthatóság mint az íz. Ha már cukor van benne, az azt jelenti számomra, hogy a cél elérve. Árulnak olyat is, aminek tényleg semmi íze, még csak nem is mézédes, de pl. jól néz ki és magnélküli. Ez is ugyan az a kategória. A túlterhelt szőlőből szerintem a cukor is hiányozna. Íztelen, savanyú és szarul néz ki, vagy nem érik be. Kipróbáltam :-D
Én tökéletesen elhiszem neki is és vegyigyüminek is az első éves 5kg-ot illetve a következő éves 20kg-ot. A tőkéken látszik, hogy brutális erő van. Ha pedig erő van, akkor minden van. Boriszt és vegyigyümit is egy teljesen szavahihető embernek tartom. Csak nem nagyon értem, illetve vannak tippjeim, de az nem elég bizonyosság helyett
Köszönöm...még annyi eszembe jutott,hogy azért is "muszáj" terhelni,mert különben kezelhetetlen lesz,olyan növekedést produkál,ami sok plusz munkát ad...
A 60-70 kg/tőke terhelések mellett már a 20kg/tőke is eltörpül... :)
Mint írtam, elsősorban borszőlővel foglalkozom, azzal is műkedvelői szinten. Az a néhány tő csemegeszőlő homoktalajon van, ahol lehetetlen lenne ekkora és ilyen korai terheléssel működni, de a fürtök egy részét az idén még így is leszedtem. Féltem ugyanis a tőkék élettartamát. Van összesen két tő csemegeszőlő kötöttebb talajon is. Az egyik az idén volt három éves, egy fürtöt hagytam rajta. A másik kissé idősebb, melyről a fürtök legalább felét leszedtem.
Lehet, hogy nem a "hihetetlen" szó a legjobb annak kifejezésére, amit B. Rebik videója indukált bennem, de amit legutóbb a Csemege topikba feltett videóján láttam, ( vesszők kötegbe fogva; 60-70 kg-os tervezett tőketerhelés és talán még a minőségre való törekvés is elhangzott...) már szavam sincs.
Lehet, hogy a borszőlő max. 2 kg-os tőketerhelésével is hibát követek el, de ez továbbra is így marad, merthogy egy "klasszikust" idézve "mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni". (-:
Egyébként gratulálok a képen látható tőkéhez és terméséhez. Én több éves tőkének néztem volna.
Én is sokallom a 20kg-ot,még öreg tőkék esetén is,de képeken,videókon láttam ennél jóval nagyobb terheléseket is...
Nem találkoztam még olyan leírással,hogy a különböző termőhelyi adottságok,tartási feltételek mellett mi lenne az ideális terhelés a különböző korú tőkéknek...ezt ki kell tapasztalni,mindenkinek saját magára vonatkoztatva.
Az extrém terhelés viszont biztos,hogy a minőség rovására megy...ami kerülendő lenne.
Tisztában vagyok azzal,hogy eltérnek a termőhelyi adottságok...én csak annyit szerettem volna,hogy más is eltudja képzelni,hogy nem annyira ördögtől való az 5 kg-os terhelés egy 1,5 éves tőke esetén,ha a feltételek megvannak hozzá.
Itt nem a hitetlenségről van szó hanem a nem reális tőketerhelésről.Nincs olyan szakkönyv vagy bármi ahol az lenne írva hogy így kell ill. lehet terhelni a tőkéket.Az kizárt hogy egy tőkén ha sikerül is 20.kg termést meghagyni az megfelelő minőségű,érésű,cukorfokú legyen.De ez csak észrevétel volt nem kritika,mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
Sajnos nem olvastam,de szerintem nem valószinű hogy a tőkék hosszú élettertamúak lesznek.Nekem a like-ok száma is érdekes a videónál eddig csak pozitív értékelést kapott szerintem ez azt jelenti hogy akik megnézték a videót azoknak nem sok sejtésük van a szőlőtermesztésről.
A leívelést is egyedien csinálta a 3-4.-ik szálvesszőt összefonta és úgy készül majd leívelni,ilyet még nem nagyon láttam sehol.De ha neki ez a célja akkor tegye,de ízletes,édes termésre ne számoljon az szinte biztos!
A legtöbb borvidék hegyek oldalán van. Ebből fakadóan egyrészt vékony a termőtalaj, másrészt erősen nitrátérzékeny terület a talajerózió veszélye miatti nitrogénlemosódás miatt, azaz a legtöbb borvidéken egyrészt fizikailag lehetetlen a gyökérzónába juttatni nagy mennyiségű szervestrágyát, másrészt tilos vagy csak korlátozott mértékben trágyázható szerves trágyával. Anélkül pedig kizárt, hogy az ültetés utáni második évben 5 kilós termés legyen.
Nálam, ezen a talajon, stabilan harmadik-negyedik évben jön az első termés. Addig érdemleges vessző sincs. Akkor beindulnak, jönnek az erős vesszők és elkezdenek teremni. Vezetek naplót, 8-10 minta alapján állítom. Kötött, agyagos, erősen meszes talaj. Itt a környéken az idős tőkék sem erősek. 10cm már vastagnak számít. Apámnál, az erős talajon ehhez képest olyan tőkék vannak, hogy ihaj...
Eddig hiába öntöztem a friss ültetést, az agyag összezárt. Utána megrepedezett, kiszáradt fél méter mélyen. Idén ősszel tettem a tövek mellé PVC csövet, amin majd vizet tudok neki adni, meglátjuk, működik-e.
Azt is tudni kell, hogy a felső 20 cm jó állagú, jó színű, de onnan lefelé sárgás, nagyon gyenge a föld. Tehát lefelé sincs nagy perspektíva. De a barackféle nagyon szereti, jól bírja. A szőlő mintagazdaság viszont nem itt lesz😁
Én azt nem értem,hogy miért annyira hihetetlen ez??
Én is írtam,hogy nálam a tavaly tavaszi telepítésű tőkék,kivétel nélkül hozták a 4-6 kg termést,ritkítással.A termés kiváló minőségű lett,felülmúlta a várakozásaimat...meg se kottyant nekik az a pár kiló termés.Ezért is ritkítottam,engem inkább a minőség érdekel,mint a mennyiség,de emellett nagyon erős növekedés is történt,ezzel párhuzamosan.Locsolva csak az első évben voltak,amikor szükség volt rá,amúgy nem...
Azt gondolom,hogy 2x2m térállásban..ami nálam van...jó földben,erős szerves trágyázottsággal,gazmentesen...simán elbír 10 kg-t(EZ MINDEN SZŐLÉSZ ÁLMA-aki érti :D :D).(Borisznál 3x3m a térállás!)
Az idei ültetés is hozta átlag a 2db 2-3 m-es erős vesszőt,ebből lehet válogatni jövőre szálvesszőt,így ezeken is lesz termés jövő évben...
Én azt szeretném tudni,hogy Te,hogy csinálod,amiért ilyen hitetlen vagy?
Itt egy tavaly tavaszi ültetésű Autumn Royal,kb. 5-6 kg termés lehetett rajta...
Nekem még van olyan tökém, amit nagyapám hozatott oltványként 37-ben Villányból, és megúszta a fajtaváltást és egy olyan jégverést, ami csak a virágzó hajtások csonkját hagyta, így a rá következö évben sem tudtunk szüretelni. Namármost, Borisz tökéinél láthatóan nem ez a cél. Én nem utánzom, az biztos, nekem az a jó, ha a szölö ízletes, ill. ha bevált a fajta, akkor sok évig tudom élvezni a gyümölcsét (szó szerint).
Előtte kellett volna a műtrágyát odaadni, kálium, és szuperfoszfát, ezek nagyon lassan mosódnak le a gyökérzónába. Utólag talán még menthető, ha a sorközöket mélyen kiárkolod, és oda szórod.
Szuper, köszönöm. Persze, lebogyóztam. Szinte minden szőlőfajtát bogyózva dolgozok fel. Nem is gondoltam, hogy ennyi mindent figyelembe kell venni a muskotálynál.
Ja és még egy: a sűrű seprőről korán lefejteni BIZTOSAN nem hiba. Ilyenkor még fehéren zavaros (szinte tejszerű) a bor. Ez a zavarosság adja majd a finomseprőt, amin akár lehet hosszabban is hagyni (technológiától, borstílustól függően). De a durva seprőről a forrás végén minél előbb le kell venni a bort, legalábbis ha tiszta ízű (nem döglött élesztős) bor a cél.
Még egy-két apróság, ami közben eszembe jut, leginkább Rambo blogja (szolo.blog.hu) alapján: a muskotályos fajtáknál nagyon fontos lehet a szüret idejének megválasztása (ez a bizonyos setúlkésőn-setúlkorán-pontmikoralegillatosabb). Egyesek szerint egy-két nap eltérés is illat/aromavesztést eredményezhet. A másik dolog, hogy Rambo esküszik a must ülepítésére, így sokkal tisztább ízű bort kap. Az pedig nem csak az ő véleménye, hanem sokaké, hogy a présmust zamata sokkal kevésbé finom, mint az elején lecsorgó színmusté. (Azt már csak félve kérdezem, hogy ugyeugye bogyózod a szőlőt? Mert ha csak zúzod bogyózás nélkül, akkor ne is próbálkozz a hosszas héjon tartással...)
Köszönöm a javaslatokat, természetesen szigorúan reduktívan (üvegballonban) erjesztettem és érlelem is. Vegyszerekkel nem szívesen kísérletezek. Jövőre mindenképp hosszabban hagyom a mustot a héjon. A seprőről is forrás után azonnal lefejtettem, lehet, ez is hiba volt. Olyat is hallottam, hogy van, aki a forrás befejezte után még 1 hónapig is a seprőn tartja a bort. Egyébként ki nem fogom önteni, mert egészséges, gyönyörűen letisztult és finom is, csak hát egy boltban kapható palackozott muskotályhoz képest elég gyengén muskotályos az íze. Kösz mégegyszer.
Illatos fajtákkal (nekem cserszegi meg irsai van, de a muskotályok is így működnek) az a tapasztalatom, hogy érdemes hosszabban héjon tartani, de nagyon fontos a hőmérséklet is. A héjon tartás és az erjedés alatt is lehetőleg ne menjen 15-16 C fölé a hőmérséklet (hűtött tartály vagy sufnituningként fagyasztott PETpalackok).
A másik, hogy ha még újbor, azért várj vele pár hónapot, mielőtt kiöntenéd. :-) Bár az illatos fajtákat általában friss fogyasztásra ajánlják, azoknak is kell idő a bor zamatának kialakulásához.
A reduktív megoldásoz csatlakozom, ha egy mód van rá, ne (kis) fahordóban tartsd, mert csak veszít az illatából, zamatából...
Egyszer kényszerűségből több mint egy napig a cefrén kellett hagynom Szürkebarátot.
A fajta tulajdonságait nem ismertem, mert feldolgozásra hozták csak hozzám, de a tulaj meg volt elégedve a végeredménnyel.
Saját, különböző fajtájú szőlőből készülő borom cefréjét korábban, a szakirodalomban ajánlott 4-5 óráig áztattam. Az említett eset után csak a szőlő darálását követő napon kezdem meg a feldolgozást, ami kb. 16-18 órás áztatást jelent. Az eredmény érzékelhetően különbözik a korábbi évekétől. Sokkal ízgazdagabb a borom. Azóta is így csinálom.
Az, hogy az illathoz képest mennyire muskotályos ízű a borod az eléggé szubjektív. Lehet, hogy csak az elvárásidhoz képest kevésbé muskotályos az íz. Másnak a véleményét kikérted már?
Utólag már nem sokat lehet tenni az íz intenzitásának növelése érdekében, legföljebb aromával, de ezt nem ajánlom.
Javaslom, hogy legközelebb áztasd tovább, esetleg tegyél hozzá pektinbontót, de az sem mindegy meddig tartod a seprőn.
Leírásod alapján még friss, de már kész borról lehet szó. Amennyiben fahordóban tartod tedd át acél, vagy más tartályba, hogy ne oxidálódjon tovább.
Sziasztok! Idén először csináltam muskotályos bort (80% sárga + 20% ottonel), szépen le is tisztult, és fantasztikusan finom muskotályos illata is van, de az íze nagy csalódás, szinte egyáltalán nem muskotályos. Van valami spéci eljárás, amitől muskotályosabb lehet az íz? Olvastam, hogy darálás után érdemes 4-12 órát a héjon tartani a mustot, hogy az ízek jobban belekerüljenek a mustba, én 8 órát tartottam rajta, de ez sem segített. Kösz minden jótanácsot előre is.
A műtrágya létjogosultsága csak talajvizsgálat után lenne. Így most olyan, hogy tehetsz, de nem biztos hogy megéri.
Én személy szerint starter műtrágyát teszek az ültetőgödörbe gyökeres oltvány telepítés esetén.
A talajfertőtlenítő megint csak olyan dolog, hogy mi ellen akarod kijuttatni és egyáltalán az megtalálható-e ott. (pajorok ellen és fonalférgek ellen szokott lenni.)
Most ősszel szeretnék telepíteni 120 tőke zenitet. A terület elő van készítve, tavaly 65cm mélyen meg lett forgatva + kapott marha trágyát is, így volt ugaroltatva gazmentesen. Most meg lett szántva, illetve elmunkálva.
A kérdésem az lenne, hogy kell/lehet-e talajfertőtlenítőt+műtrágyát kijuttatni az ültetéskor, van-e egyáltalán létjogosultsága? Ha igen, milyen típus menjen?
Azonnal, mihelyst észreveszed. minél késöbb vágod el, annál inkább sorvad az alany. De a legjobb, ha egyáltalán nem hagyod legyökeresedni a nemes részt, erre a legegyszerübb mód a kellö magasságba ültetés (túl magasra se jó, mert akkor a talpgyökerek lesznek túl magasan).
Úgy igazitsd, hogy a szintje még évek múlva is a földed szintje fölött legyen. Azt is vedd figyelembe, hogy ültetéskor egy-két centit süllyedni fog. Úgyhogy az oltás alja legalább 4-5 centire legyen a környező talajszinttől. Ha tül közel van a földhöz, akkor a nemes rész harmatgyökeret ereszt, ami oda vezet, hogy a vadalany el fog sorvadni, a nemes gyökerét me megtámadja a filoxéra. A túl mélyre ültetett tőkét elméletileg ki lehetne minden évben többször tányérazni, de mi van, ha nem sikerül teljesen? Meg egy nagy zuhé után tuti fel fog töltődni a mélyedés.
Amennyiben frissen paraffinozott az oltványod, akkor általában a paraffinos résznek kell kikandikálnia, legalábbis, ha normálisan van beparaffinozva.
A kérdés valóban műtrágyára szólt, mert jelenleg arra van esély, hogy mélyebbre ki tudom juttatni mélylazító+műtrágyaszóró eszközzel. Lenne lótrágya is, de azt meg mivel juttatom le mélyre? A mélyen szántó eke bántaná a szőlőt is így azt elvetettem. De számomra hasznos a többi tapasztalat is! :-)
Valóban legszerencsésebb az, ha talajvizsgálat, levélanalízis alapján végzünk tápanyag utánpótlást. Régen én is dolgoztam talajvizsgálatokat is végző laborban, tehát csak támogatni, javasolni tudom ezt. Nem tudom, hogy a kérdést feltevő mekkora területen gazdálkodik, de ezzel sajnos elég ritkán szoktak a hobbi szőlészek élni.
A fahamut olyan (hobbi) szőlészeknek gondolom javasolni, akik vizsgálatok nélkül akarnak valamilyen műtrágyát kijuttatni, ami az esetek nagy részében max. valami NPK, vagy csak valamelyik a három közül. Azért ennél a fahamú sokkal sokrétűbb tápanyagokkal bír, a teljesség igénye nélkül kérges fahamú esetében:
- Ca: 109 - 317 g/kg
- P: 6,9 - 14 g/kg
- K: 28,6 - 41,3 g/kg
- Mg: 16,2 - 22,5 g/kg
- Fe: 3,3 - 19,5 g/kg
- Mn: 3,5 - 6,7 g/kg
- Zn: 0,7 - 0,8 g/kg
stb., de ez függ még az égetési hőmérséklettől is.
Tehát viszonylag komplex anyagról van szó, de tény, nem biztos, hogy pont a mi adott talajunkhoz a legoptimálisabb.
Találtam az NYME-n egy elérhető PHD-dolgozatot, ami a fahamu mezőgazdasági felhasználhatóságával foglalkozik (egyszerűség kedvéért az összetétel adatokat is onnan vettem). A szerző inkább abban látja a korlátját a használatának, hogy erősen lúgos kémhatása hosszútávon egyes talajtípusoknál túlzóan növelheti a pH-t. Savanyú talajoknál persze ez már nem olyan probléma, sőt. Esetenként a nehézfém tartalom is számottevő lehet a hamuban, gyakori használata esetén ezek feldúsulása aggályos lehet.
Ez kétségtelen, amennyiben a szervestrágya túl szalmás, vagy a más N-ben szegény szervesanyagokat, pl. szalmát forgatunk be a talajba, a pentozán-hatás elkerülése végett valamennyi N-t valóban kell, célszerű adagolni. Amennyire viszont emlékszem, a kérdésfeltevés nem a szerves anyag kiegészítéséről szól, hanem önmagában a műtrágya kijuttatásáról.
A nitrogén nem marad meg azon a rétegben ahol kijuttatod, az eső képes lemosni a mély rétegekbe. (ezért is vannak nitrát érzékeny földek ahol nem vagy csak korlátozottan használható nitrogén műtrágya) Szóval itt nem olyan vészesen probléma ha nem gyökérzónába jut. De a legtöbb mikro-makro elem nem vándorol, megmarad azon a retegben ahol kijuttattad.
Altalaj lazító + műtrágya adagoló. De itt is vannak nehézségek. A szőlősorok végett nagy géppel nem tudsz bemenni oda, szóval max 1 késes altalaj lazítóval tudsz menni ami csak a sor közepén fog nitrogént kijuttatni.
Lehet van olyan gép ami elbír nagyobb/3 kées altalaj lazítót és elfér a szőlőben, de az már más kategória.
Mindent lehet, csak nem mindennek van értelme és nem minden éri meg. A szőlőbe a pétisózás ár:érték arányban nem jó. A lombtrágya többféle anyagot tartalmaz. de ezt már leírtam :) De mindenki úgy csinálja ahogy jónak gondolja. Aki ősszel pétisózni akarja a szőlőt akkor is fogja ha itt páran ellen érveket hozunk fel.
A pellett trágyát még mélylazítóra szerelt adagolóval csak kilehet juttatni mélyre, de a szerves anyagokat és szerves trágyát nagyobb területen a gyökérzónába juttatni hatékonyan nem nagyon lehet, főleg idősebb ültetvénynél.
Ebben az esetben a szerves anyagok/trágya a felszínen van és erre szórod a nitrogént. Szőlőnél szvsz ez értelmetlen. Ez olyan sekélyen gyökeresedő kultúrák esetén jó.
Én itthon a pár idős tőkénél megcsináltam, hogy ástam 90-120 cm gödröket a sorok közt és abba tettem trágyát/trágyalevet, majd betemettem. Ez lassú és fárasztó, nem hatékony egy ültetvényben. (itthoni pár tőkénél megoldható.)
Én csak azt mondom, hogy lombtrágya. Megfizethető, hatékony és többféle mikro/makro elemet juttatsz ki.
Csemege szőlő topicban nemrég valaki pont azt írta, hogy ősszel is érdemes Nitrogént kijuttatni, a szervesanyag (trágya, pelletált trágya) lebontást elősegítendő.
Csak meg tudom erösíteni a fahamu=magnéziumhiány/kocsánybénulás összefüggést.
A legjobb, ha talajmintát küldünk a megyei talajtani állomásra, ök megmondják, hogy mi az, ami hiányzik a talajból. Ezen kívül lehet a szölészeti kutatókban, vagy a szölészeti oktatást nyújtó egyetemeken levélanalízist megrendelni, az pedig azt mutatja, hogy a szölö konkrétan mit tud felvenni a talajból és miben szenved hiányt. Ugyanis az, ami a talajban van, nem szükségszerüen alkalmas arra, hogy a szölö felvegye, ha pl. a talaj nem megfelelö rétegében van, vagy nem a megfelelö idöpontban van ott. (Ezért nem célszerü a keserüsót kiszórni a talajra/talajba, mert kimosódhat, ill. nem akkor veszi vel a szölö, amikor arra szüksége lenne).
Óvatosan az egyoldalú tápanyagadással. Fahamu nagyon megemelheti a K-t, relatív magnéziumhiány lesz és jön a fürtkocsánybénulás. Persze talaj és fajta (alany is) függvénye, de meg lehet járni vele.
Nitrogént az előbb említett "mellékhatások" mellett lehet ugyan adni (túlbúrjánzás, stb.), de ősszel főleg nem érdemes, mert mire a vegetáció beindul, szinte bitosan a nagy része ki is mosódik a gyökérzónából, a talajvizet gazdagítva.
K2SO4-ot érdemes lehet adni a szőlőnek (KCl-t ne!). De szerintem legcélszerűbb fahamut kijuttatni, mert jó része kálium-karbonát, de tartalmaz más makro- és mikro elemeket is, ami csak jó a szőlőnek. És még ingyen is van!
Szőlőnél nem használok, de alap esetben a pétisó jöhet számításba. Abból a 39%-os, mert az nem csak nitrogént tartalmaz.
Ha nagyon közel tudod juttatni a gyökérzónáig, akkor káliumot is adhatsz.
Saját véleményem, hogy egy idősebb ültetvénynél ahol már nem lehet hatékonyan lejuttatni a trágyát, legyen az szerves vagy mű, ott a lombtrágyázás hatásosabb. Abból mindenképp komplex, alacsony nitrogéntartalmút.
(A magas N tartalom miatt a lombozat fog csak burjánzani, ezáltal könnyebben betegszik a szőlő. átesünk a ló túl oldalára)
A szemek a fürtön nagyon szorosan, tömötten helyezkednek el.
Illatos.
Szemeket összenyomva a héjból kijön a húsa (zselés) maggal együtt, magja csepp alakú, viszonylag a szemhez képest nagy méretű kb 5x8 mm, vastagsága 3 mm (lapos).
A levele olyan, mint az Izabella, az illatos nagyon, könnyen felismerhető 1m-ről is. Viszont abban nem szokott lenni olyan világos bogyós fürt, mint abban a ládában. Bár lehet, hogy túlterhelve volt, és azért maradt ilyen. Hasznos lenne legalább átlagos fürtméret, bogyóméret, mert az is jellemző. De azért ennyi infóból nem feltétlen lehet belőni, mert az ilyen levelű fajtákból is volt jónéhány annakidején.
Egyrészt: nem vagyok szakértö, másrészt nem gondolnám, hogy a komposzt miatt gond lenne.
Ha átültetsz, ajánlatos valamelyest visszavágni a gyökérzetet, de azért kiásáskor ügyelj arra, hogy lehetöleg ne sérüljön. Ha oltvány volt, akkor kb 30-40 centire a talajtól lesznek a talpgyökerek, azokat próbáld megmenteni (jó szélesen ásd ki), a hajtásokat meg úgyis metszed. De most még kora van neki, majd ha lehullott minden szölölevél (valamikor novemberben), akkor ültesd át, de átültetés elött egy napra rakd vízbe, ültetéskor se sajnáld a vizet. A gödröt mindenképp ásd, olyan mélyre és szélesre, hogy a z egész gyökérzet beleférjen.
Kénytelen vagyok átültetni egy ötéves Csabagyöngye tőkémet. Úgy ültetni, hogy a komposzt és a gyökér között kb. 20 cm föld legyen nem tudom a - várható - gyökérméret miatt. A komposztom hároméves, teljesen földdé érett, égetni nem fog. Azt szeretném kérdezni, hogy ha a komposzt érintkezik a szőlő gyökerével, a benne lévő baktériumok és gombák okozhatnak-e problémát. Illetve, szívesen venném, ha lenne gondolatod az ilyen ötéves tőke átültetésével kapcsolatban. Köszönöm szépen!
Én is azért vettem tőle, mert mindenki dícsérte. Mivel sehol nem találtam olyan fajtát amit kerestem, csak onnan vásároltam. Mindenképpen be fogok számolni, hogy milyenek kapok. Idén a meggyet és kajszit pótolni kell, így azt is megrendeltem tőle.
Nem is az a zavaró, hogy pár 1000 ft-ot benyelek, hanem, hogy mikor egész évben kínlódok vele és semmi látszatja... Ilyenkor mindig az jut eszembe, ha alszok annak is több a haszna, addig se fogy annyi kaja és oxigén. XD
Kaszással tavaly csináltattam oltványokat, még el is vermelte nekem télire, gyönyörűek voltak, és szép hosszúak, mint a szabványban, ami nem mondható el minden oltványostól, sokszor megelégednek 30cm-el is. Gyönyörűen indultak, sajnos csapadékhiányom volt, öntözni meg későn kezdtem, így a megmaradás csak ott volt jó, ahol kapott egy kis árnyékot a meglévő tőkéktől (pótlások voltak, nem teljes telepítés), ott viszont szinten minden szépen megindult. De korábban is rendeltem tőle, nem volt bajom vele.
Szőlő: oltványoknak gyökere nem volt. Ahol volt az kb 1-2 szál... Hitegettek, hogy majd meggyökeresedik. De nem így történt.
Barack: párat vettem, de a törzsük mindnek sérült és hasadt. azóta sikerült oltani belőle, de 1-2 év és kipusztul mert a törzs olyan rossz állapotú.
Körte: Gyökérzet 0. Direkt kút mellé ültettem, mert ott szinte egész nyáron folyamatosan kapta a vizet. kihajtott és el is száradt.
2 év alatt 3x-i rendelésből mindig csak selejt... Ha már ingyen adja se kell. Ha a néhány darabnál csak a szart kaptam, akkor a kisebb-nagyobb tételeket elvből se fogom onnan venni.
Mivel nem szakember vagyok, ezért kielégítő választ adni nem tudok.
A fakórothadást egy gomba okozza, ami se kénnel, se rézzel nem küzdhető le, de állítólag egyes peronoszpóra vagy botritisz elleni szerek (hogy melyek, azt én se tudom) védenek elleni. A primer fertőzés mindig valamilyen mechanikai sérülésnél jelentkezik (jégverés, eső utáni kirepedés, darázsrágás, foltosszárnyú muslica peterakása, (utóbbi a NAK/NÉBIH szerint kitaláció), de a lecsorgó leve az ép bogyókat is megfertőzheti, akár egy-két nap alatt egész fürtöket tönkretéve. A fertőzött bogyók megecetesednek, ha ezek a cefrébe kerülnek, akkor tönkretehetik akár az egész termést, mert a cukorból alkohol helyett egyből ecet lesz.
Mint fent írtam, védekezni ellene en ökológiai/biodinamikus/nature termelésben elmletileg lehet, de igen nehéz, mivel nagyon gyorsan terjedhet. Amit lehet csinálni: védekezni a jégkár ellen (hálóval, a lombozat kialakításával), kirepedésre nem hajlamos fajtákat telepíteni, igyekezni meggátolni, hogy a darazsak kárt okozzanak (darázscsapda), a foltosszárnyú muslica ellen nem bio és hasonló művelésnél elmléletileg rövid é.v.i-jű piretroidokkal (pl. Karate Zeon) lehet védekezni a szüret előtt legfeljebb 5 nappal kijuttatva.
Amennyiben a bor ecetes lesz, azzal gyak. már semmit nem lehet csinálni, esetleg kifőzetni pálinknak, vagy csekély mértékű illósodásnál házasítani. Ugyan létezik egy módszer, amit Kállay tanár úr írt le, miszerint fordított ozmózissal le lehet csökkenteni az illósavtartalmat, de ez még a nagy borászatoknak se igazán elérhető és nagyon költséges eljárás.
Amit még tenni lehet, a szüretelőket megtanítani arra, hogy a fakórothadt szemeket vagy akár egész fürtöket is ne szedjenek bele. Ideális az, ha ezek a szemek kikerülnek az ültetvényből és megsemmisítésre kerülnek, de ez gyak. kivitelezhetetlen, így marad a földredobálás.
Kedves van Persil. Olvasgatom itt órák óta a bejegyzéseidet és nagyon sok hasznos dolgot találtam, köszi hogy egyáltalán fórumozol! Sok év borászkodás után idén először előfordult velem is, hogy az új telepítésű kadarkám nem forrott ki, illetve beindult és aztán megállt és csinálhattam én bármit (élesztő, melengetés, kevergetés...stb.), végül ki kellett borítani és valóban kellemetlen ecetes íze és szaga is volt. A szívem hasadt bele. Gondolod, hogy ez is a fakórothadás számlájára írható? (Valóban nem volt egészséges a szedett termésnek kb. a 30-40%-a, illetve hozzátartozik az is, hogy itt, a soproni borvidéken ez a fajta természetesen teljesen tájidegen) Van bármi ellenszere ennek az ecetesedésnek? Vagy csak a megelőzés, azaz hogy csak egészséges szemek kerüljenek a darálóba? Illetve a fakórothadást mennyire hatékonyan lehet permetezéssel megelőzni? Köszönöm előre is a válaszod.
Az a 32-ig mérő az véletlen nem egy brix-et mutató refraktométer volt? Csak mert a 32-es brix az kb. 28-as magyar mustfok, a 23-as brix meg 20-as. (Az én refraktométerem hármas skálájú (brix, KMW (magyar mustfok) és Oechsle) és kb 32 brix-ig mér).
Vészleállító igen van, bár rajtam kívül a kutya sem megy oda.
Azért áll le lassan, mert a zúzó ott nem volt rákötve. Az konkrétan egyből meg is állítja.
Nem is azzal van a gond, hogy messze kell hordani, hanem hogy magasan van a garat.
A szivattyúból ha normálisat akarok az nagyon drága. Egy kis gagyival nem sokra megyek. A szállítószalagot fillérekből megtudom csinálni, ez is azért egy szempont.
Úgymond 4 éve tesztelem a bogyózót, mivel nem gyári, mindig fejlesztek rajta valamit. Általában a jobb működésen felül azt nézem, hogy az én dolgom mi könnyíti meg.
Természetesen nem csak aszut akarok, de pl tavaly amilyen aszus anyagom volt, hát azt hittem alig lesz belőle lé. Ott 32 foknál a mérő nem mért tovább.
A bort most kíváncsiságból refraktométerrel mértem, 23 fokos még mindig a cukortartalma úgy, hogy nyáron még1x beindult.
Remélem, a gépen azért van vészleállító, amivel azonnal le tudod állítani... Az a legfontosabb része egy darálónak. A videódban viszont elég lassan áll le.
Az nem jelentene könnyebbséget, ha egy talicskát úgy alakítanál át, hogy ráférjen több láda is? Így meg tudnál spórolni pár utat. Hatvan kilót vígan el lehet tolni, persze a talajnak megfelelö szilárdságúnak kell lennie.
Ha nem kizárólag aszúszemeket akarsz darálni (kizárólag aszúszemeket jobb a népi hagyomány szerint mezítláb tiporni, nem vicc), akkor egy normálisan müködö cefreszivattyú el fogja vinni, én kb 270 l-nyit daráltam-szivattam kádba, csak a csö leürítése volt nehezebb, mint lenni szokott.
Ez az egyik fajta (kabar, eredetileg Tarcal 10), jött még hozzá egy kevés más fajta is, ami kevésbé volt aszús, 200 l-nyi ez lett belöle:
Ez az elölé, 36 óra áztatás után, mondjuk, látszik, hogy picit már beindult.
Közeleg a szüret, nekem meg a segítségem minden évben csökken, így muszáj vagyok könnyíteni a dolgomon....
Mivel a ládákat egyesével kell a bogyózóhoz hordanom, a holt időben ne mennyen feleslegesen a gép, de ugyanakkor én se mennyek oda kikapcsolni, így bogyózó távirányítóval működik.
Jövőre szállítószalag is lesz rajta. El kellett dönteni, hogy a gép kisebb legyen és cefreszivattyús, vagy maradjon ekkora (a magasságát illetően) és férjen alá a 350L-es kád. Tokajból hallottam hogy az erősen aszus/száraz szőlővel nem bír a szivattyú, így ezt az ötletet gyorsan elvetettem.
Persze ahol van nagy család/csapat a szüretre és feldolgozásra ott ezek az automatizálások feleslegesek.
A prés is, de ott csak addig présel ameddig nyomva tartom a gombot. Azon van egy lassú fokozatú préselés és egy gyors fokozatú lazítás. Erről majd élesben lesz videó. Itt is az a lényeg, hogy ne kelljen ott ülnöm a vezérlőpanel előtt, hanem körbe tudom járni a prést és látom hogyan dolgozik, így mégjobban tudom figyelni és korrigálni a préselést.
Az automata programnak nem látom értelmét, mert mindig az adott helyzet adja meg, hogy éppen mennyire préseljek vagy lazítsak.
Nálam mindennaposak ezek a történetek. Volt fent 6 m magasan nád alatt a tűzfalnál, földben több lyuk is. Ami talán a leghatékonyabb volt, az a Biokillel való permetezés. Hígítás nélkül kell permetezni. 3-6 ismétlés után elpusztultak. A lyuk bejáratát kell megcélozni, úgy tűnik, hogy a ki-be szálláskor érintkeznek a szerrel és az végez velük. 6 m magasra perdítő nélkül fel visz a permetező.
Szerintem ugorgyunk! (-:Használt e valaki Humin Power G granulátumot szőlőültetéskor vagy később a vegetációban. (Folyékony formában is van.) Ha igen kérem írja meg a tapasztalatát.Ma kaptam 1 kg-os kiszerelésben kipróbálásra. Épp jókor mert ősszel pótolni ill. lecserélni készülök néhány tőkét.
Nem ellenkezek, csak a saját -részben alig egy hetes- tapasztalatomat írtam le. Lehet, hogy a te univerzumodban nem müködik a purhabos módszer, de nálam már többször is, teljes sikerrel.
Tavaly nyáron a présház bejárata közelében az udvarban nálam is voltak a földben. Mikor a fűnyírót eltoltam a lyuk közelében tömegével bújtak ki. Ösztönösen rátoltam a fűnyírót a lyukra és egy darabig ott hagytam. Mikor már megfogyatkoztak és csak egy párat láttam, akkor egy egész vödör forróvizet öntöttem a lyukba és mind eltűntek, többé nem láttam őket. A földben. kb egy hónapja az ereszdeszka alá költöztek, de minden beavatkozás nélkül, mára már eltűntek..
