Olvastam,hogy a kvantummechanikában már nem használják az erő fogalmát,mert nem lehet zárt alakban megadni.Általában az erő képlete végtelen egy hatványsor,amit nem lehet zárt alakban felírni.Ha csak az erőkifejezés első tagját tartjuk meg,akkor kapjuk meg a klasszikus mechanikát,ami csak a makroszkópikus erőtereknél müködnek.Atomi mértű erőtereknél az erőkifejezés hatványsorának magasabb rendű tagjai sem hanyagolhatók el,emiatt jöhetnek létre olyan jelenségek,amik az alagúteffektust,meg egyéb jelenségeket okoznak.Emiatt a kvabntummechanikában csak az energia és impulzuskifejezésekkel szabad számolni,hogy a jelenségeket hitelesen írhassuk le.
Miben jelenik meg a kölcsönhatás?Abból,hogy a kvantummechanikában a hullámfüggvények exponenciális kifejezésekként jelennek meg.Ezt sorfejtve a hatványsor első tagjait megtartva kapjuk meg azt a tagot,ami annak felel meg,hogy a részecskék függetlenek egymástól.A többi tag adja a kölcsönhatásnak megfelelő tagot,amit virtuális részecskéknek neveznek.Így a virtuális pionok cserélődése egy szemléletes képe,de nincs ez valójában,nem elkülönűlő folyamat,ez egy ábrázolás.Mert a kvantummechanika kiadja a teljes kölcsönahatást,csak mi választhatjuk szét azt a tagot,ami a független részecskék hatásának a része,és azt ami a közöttük levő kölcsönhatásnak a része.Szóval igazából az,hogy a pion az egyik neutronnál van,vagy pedig egy másik protonnál a virtuális pion,olyan mint amikor azt mondják,hogy a kettős ingánál a két inga összetett lebegő mozgására azt mondják,hogy ez egyenlő a két inga egymással szembe haladó mozgásának,és az egymással egyírányba haladó mozgásáak lineáris kombinációja.De valójában nem különül el ez a két folyamat,mert az inga sohasem csak az egyikféle mozgást végzi.
Szóval a pion két nukleon között sohasincs csak az egyik nukleonnál,hanem a kettő között rezeg,mint egy folyadék.De ez a virtuális pion nem egy külön részecske,hanem a két nukleon kölcsönhatásának az a része,ami eltérés attól,mintha ha nem befolyásolnák egymás nukleáris erejét.
"sőt én úgy olvastam, hogy fénysebességgel (C) teszik meg az útjukat a pionok, bár Auróra azt mondta hogy nem."
Azért gondolom ezt,mert a pionnak van tömege,és egy olyan részecske ami tömeggel rendelkezik,csak fénysebességnél csak lassabban terjedhet.De a gluonok fénysebességgel haladnak,mert nincs tömegük.(John Barrow könyvében legalábbis ez volt).És az erős kölcsönhatás közvetítő részecskéi a gluonok,a pionok csak a magerőt köztvetítik,ami az erős kölcsönhatás másodlagos változatának tekinthető.Olyan,minthogy az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő fotonok tömege nulla,ezt megteheti,mert nincs tömege.De a molekulák közötti Van der Vaals kölcsönhatást fénysebességnél lassabb fononok közvetítik,amiknek van tömegük.Ezért a Van der Vaals erőket másodlagos elektromágneses kölcvsönhatásoknak hívják.És mind az elektromos kölcsönhatásnak a másodlagos változata(Van der Vaals-kölcsönhatás),mind az erős kölcsönhatás másodlagos változata(magerő) ugyanolyan természetűek.Ez az alapja az atommagok elméletében a cseppmodellnek,mert a folyadékcseppben a vízrészecskéket a Van der Vaals erők tartják össze,amik ugyanolyan természetűek,mint a magerők.
Van a Yukawa potenciál: U=gamma exp(-m alfa)/r.m a közvetítő részecske tömege,alfa és gamma arányossági tényezők.Foton esetén m=0,így U=gamma 1/r.Ezért 1/r-es az elektromágneses tér potenciálja.Míg a magerők potenciálja exponenciális tényezője nem lesz egy,és mivel a pion tömege elég nagy,így nagyon gyors lecsengést okoz.Ezért rövidtávúak a magerők,ellentétben a hosszútávú elektromágneses erőkkel.
Nem hinném,hogy fel kéne nőnöd a fizikai tudásomhoz,mert az nem olyan sok.Mert az oktatás hatásfoka sajnos nincs arányban az idővel.
"Amúgy olvasgattam tőled, és azt látom hogy szinte csak a fizika érdekel... de ez ugye nem jelenti azt, hogy csak az érdekel?"
Nem szeretem a földrajzot is,a kémiát is.Csak az a véleményem,hogy a fizika tényleg a leghatékonyabb tudományág,mert azzal az összes többit is lehet magyarázni.Például a kémia olyan közelítéseket használnak a kémiai kötések leirására,amik teljesen képtelenek a fizika számára,és nem is lennének jók,csak utólag mindig a természethez korrigálják.
Illetve szabadidőmben szoktam a barátaimmal találkozni,szeretek biciklizni.Zenét is szoktam hallgatni,de inkább a régi rock klasszikusokat. "Azt látom hogy TE sose húzod fel magad, még iszugyin sem... hogy-hogy?"
A tudományról fontos a vita,a sok ellenvélemény,de nem látom értelmét annak,hogy összevesszek valakivel,amiatt,mert más a véleménye,mint nekem.Nem akarom elveszíteni,hogy ne válaszoljon többet.
Amennyire tudhatjuk, minden részecske valamilyen mértékben már önmagában is összetett rendszer. A labdás példát azért hoztam, mert ezen keresztül az összetett rendszerek enrgiáinak megváltozása jól szimbolizálható.
Azaz, ha a rendszer egy részének energia szintjét pl. ellenfázisú fotonokkal csökkentjük, akkor az egész rendszer energia eloszlására és ezzel az egész rendszer kinetikai energia készletére hatással vagyunk.
Magyarul, ha pl. a perdületre hatunk, akkor ezzel a mozgási sebességet is befolyásoljuk.
Így olyan hatást is előidézhetünk, mintha negatív impulzussal bombáznánk egy részecskét.
Ezt nem a gurúló, hanem pl a repülése közben pörgő baseball labdával talán még szemléletesebben modellezhetjük. Mert ahogyan a guruló labda perdületét növelhetjük ill. csökkenthetjük, úgy a repülés közben pörgő (csavart) baseball labdájét is.
És csak az egyik lehetséges megoldás, hogy a fotont szimbolizáló sörét impulzusa levonódik a labda impulzusából, a másik éppen a foton esetében az is lehet, amikor
a labda befogja a "hátulról" érkező fotont, de előrefelé sugározza ki.
Ekkor a foton impulzusa hozzáadódáskor a perdületre hat, és kisugárzáskor akár a
labda impulzusára, de az iránya miatt (akció-reakció elv) negatív hatással.
Ez a jelenség a páros foton különbözeti impulzusánál is egyszerűbben lehet érvényes
például a gravitáció esetében. Azaz a befogott "hátulról" érkező fotonok, a részecskék perdületét csökkentik, majd előrefelé kisugárzódva az impulzusát.
Így ha elegendően sok foton éri "hátulról" akár még vissza is fordíthatja a részecskét..
Az persze más eset, hogy onnantól milyen "mechanizmus" érvényesül?
Azaz a visszafordított részecskével immáron szembe érkező fotonoknak továbbra is a perdületre kellene hatniuk, és a túloldalon kisugárzódva a fotonforrás irányába mutató
A pionok a fénysebességnél lassabban haladnak,mert van tömegűk.A pionoknak által közvetített magerő ezért rövidtávú kölcsönhatás,mert a közvetítő részecskéjének a tömege nem nulla.A hosszútávú kölcsönhatásokat közvetítő részecskéknek nulla a tömegük.Egy kölcsönhatás hatótávolsága a de Broglie hullámhossza a közvetítő részecskének:lambda=h/mv.A pionokra a hatótávolság lambda=h/mpion v,míg fotonra lambda=h/0=végtelen vagyis a magerő rövidtávú,az elektromágneses kölcsönhatás hosszútávú.Az erős kölcsönhatás közvetítő részecskéi a nulla tömegű gluonok,amik a kvarkok között cserélődnek szintén hosszú távolságú kölcsönhatást közvetítenek.Vagyis az erős kölcsönhatás hosszútávú.Míg a pionok közvetítette magerő másodlagos erős kölcsönhatás,mert pionként egyesülve egyszerre két kvark(és velük gluon) cserélődik két nukleon között.
A gyenge kölcsönhatás közvetítői a W+,W-,Z0 tömege nem nulla,így a gyenge kölcsönhatás is rövidtávú.
Hawking meghalt? Pedig nem is olvasta ezt a blogot...
A metafizika szóval először Arisztotelész A természetről c. műve utániakat jelölték. A modern filozófia szóhasználatával élve a metafizika a nem-empirikusat "vizsgálja", végső soron az abszolút létezővel (Istennel) kapcsolatos kérdéseket. Einstein, Hawking - természettudósok voltak, fizikusok. (Nem metafizikusok!) Amit leírtak, annak egy (jó) részét kísérletileg már igazolták. Ennyi erővel azt is "hihetnéd" velük szemben, hogy háromfejű, hatlábú kis akármik cibálják a dimenziókat...
Kedves Metafizikus Úr! Az elmélet próbaköve a gyakorlat - valami Lenin mondta, azért nem hajlandók egyesek tudomásul venni... Ha az elmélet nem magyaráz meg bizonyos jelenségeket, akkor módosított elmélet kell. Én ki merem jelenteni, hogy Hawkingot pl. értem, ahogy az ún. nagyközönségnek magyaráz. Látom, de láttatja is, hol vannak hiányosságai az elméleteinek, hol szükségszerű a továbbgondolás-továbbmérés (!). Nem venném azonban a bátorságot, hogy "cáfoljam" Hawkingot... Ha én volnék korunk Einsteinje, talán... De korunk Einsteinje éppen ő...
Nos, ha azt nézzük, hogy mitől negatív pl. az energia, akkor a józan eszünkkel,
a hétköznapi tapasztalatainkkal már tudjuk, hogy igen, lehet negatív energiát közölni-átadni.
Pl. vegyél a kezedbe egy jégkockát.. A rendszered össz energia készlete nem csökkent, mégis az össztömegének átlagos energiaszintje csökkent.
Ha pedig pl. leadsz energiát tartalmazó pl. folyadékot (télen a hóba nagyon látványos! :) ) Akkor rendszered össz energia készlete is csökken.. és egy picit sem lepődünk meg ezen. És még sorolhatjuk a példákat. Igaz?
Ezzel arra utalok, hogy át kellene értékelnünk az energiával kapcsolatos fogalmainkat is.
"A fénnyel szemben haladó atomok közül azok, amelyeknek a sebessége éppen akkora, hogy elnyelhetik a lézerfény egy fotonját, ezt meg is teszik, s eközben átveszik annak az övékével ellentétes lendületét (impulzusát) is, vagyis lelassulnak. "
A fénynél p=E.Ezek szerint,ha p lehet negatív akkor E is lehet az?Ha a négyesimpulzus három komponensének az előjelét mind negatívra cseréljük akkor az energiának is előjelet kell cserélnie.
A múltkor nagyon kedvesen írtál a negatív impulzussal kapcsolatban,. Pedig tudom, hogy eléggé bonyolult megfogalmazással írtam le a lehetőségét.
Azóta egy sokkal érthetőbb megközelítés is az eszembe jutott.
Azt tudjuk, hogy a kinetikai (mozgási) energia szoros kapcsolatban áll pl. a hőmérséklettel is. Azaz ha lehűtünk egy anyagot akkor az atomjainak a mozgása lelassul.
Gondolom arról is hallottál már, hogy lézerrel is lehet hűteni oly" módon, ha
a fotonok által szállított impulzussal lelassítjuk pl az elektronokat, vagy a általánosságban
a részecskék mozgását.
Igen, nagyon jól gondolod! Nem véletlenül említettem együtt ezt a két ismert tényt.
A fotonok beérkezési fázisának függvényében lelassíthatunk mozgásokat. Azaz az összetett rendszerekben, mint pl. az atomok, így elérhetjük a sebességcsökkenés olyan mértékét ami már megállítja, vagy éppen visszafelé mozgatja, a sugárzó felé a besugárzott atomokat.
Kívűlről, makro méretben ez a mozgásállapot változás az atomok eredeti impulzusának
megszűnését, sőt az azzal éppen ellentéte irányú impulzus felvételét mutatja.
Pontosan úgy "mint ha" negatív impulzusú fotonokkal bombáztuk volna.
Ezt szemléletesen a vonatos labdával elmesélve, ha a feléd guruló labda felső felét
csúzlizod apró kavicsokkal, akkor a labda lelassul..
Igen ám! De ha a tőled elguruló labda aljára lövöd a kavicsokat, akkor
feléd visszafelé guruláshoz szükséges impulzust adsz át a labdának.
Innentől már csak a ladba szerkezetén múlik, hogy ezek az alsó impulzusok
elegendőek-e a visszafelé guruláshoz impulzus mennyiség átadására.
Csak azért,mert a Taylor-Wheelerben ki van fejtve a szegényemberes táblázatba a sinus,cosinus,sinushiperbolikus,és cosinushiperbolikus exponenciális alakban kifejtve.(eifi-s cuccok).Kell ezeket ismerned,hogy jólláthassd az egészet.
Vegyünk egy koordintárandszerben egy F betüt.Helyezzünk egy tükörtengelyt vele szembe.Ha tükrözzük az F betüt,és a tengely másik oldalon fordított állásban megjelenik,akkor ez jelenti azt a skalár műveletet,hogy az "F betűt megszoroztunk
-1-gyel".Ha a tükörképet is tükrözzük,akkor ennek türkörképe egybeesik az eredeti F betűvel,vagyis az eredeti F betűnek az egyel való szorzásával ekvivalens műveletet végzünk.Vagyis ha egy F betűt kétszer hatunk rá tükrözést,akkor visszakapjuk az eredeti F betűt.Vagyis -1x-1=1.Mit jelent a gyökalatt(-1)?Ezt a kifejezést i-vel jelölik,ez a képzetes egység.Ha az F betűre hatattjuk akkor olyan módon transzformálja a tengely túloldalára,hogy ha mégegyszer hatattjuk rá akkor az F betű tükörképét kapjuk.Mert i2=-1.Az i-vel való szorzás azt jelenti,hogy az F betűt kilencven fokkal elforgatjuk.Ha mégegyeszer elfogatjuk akkor kapjuk meg az F betű tükörképét.i3=-i,ekkor az F betű háromnegyedes forgatásban részesül.i4=(-1)2=1 ilyenkor visszajutunk az F betű eredeti állásába.Szóval az 1-gyel való szorzás 360 fok-os forgatásnak felel meg,ahol k pozitív egész szám.A -1-gyel való szorzás 180-os forgatásnak felel meg.Míg az i-vel való szorzás,90-os forgatásnak,a -i-vel való szorzás 270 fokos-os forgatásnak felel meg.
Szóval,ha van egy x tengelyünk,akkor arra nézve az y tengely 90 fokkal el van forgatva,vagyis az x-y síkban elhelyezkedő egy (x,y) pontokkal jellemezhető vektor egy komplex számmal azonos,mégpedig z=x+iy.Azoknak az x-y síkban levő vektorokra vagyunk kiváncsiak,amik az x-tengelyen helyezkednek(valós tengely),akkor z=x,valós számok halmazát kapjuk.Ha olyan vektorokra vagyunk kiváncsiak,amik az y-tengelyen helyezkednek el(képzetes tengely) akkor a képzetes számok halmazát kapjuk.Az x-y síkon elhelyezkedő valamennyi vektort komplex számnak nevezzük,ezeknek két részhalmaza a valós és a képzetes számok.De e két részhalmazon kívűl is igen sok szám tartozik:z=x+iy,ha x és y nem egyenlő nullával.
A komplex számok helyettesíteni tudják a kétdimenziós valós vektorokat!
Fontos az Euler-összefüggés(Euler olyan a fizikában,mint Caushy a matematikában.Mindenhol ott volt!:))
exp(i fi)=cos fi+i sin(fi)
Ezekből a képletekből jön ki a Téridőfizika táblázatának összefüggései:
sin(fi)=exp(i fi)-exp(-i fi)/2i,cos(fi)=exp(i fi)+exp(-i fi)/2.Ezekben az esetekben ki kell kötni,hogy fi valós szám.
Mi lesz,ha fi képzetes?Ha fi'=i fi,akkor exp(i fi')=exp(- fi),exp(-i fi')=exp(fi)
A sinusból sinushiperbolikus,a cosinusból cosinushiperbolikus lesz.
sh(fi)=exp(fi)-exp(-fi)/2
ch(fi)=exp(fi)+exp(-fi)/2.
Értelemezve van a cosinus és a sinusfüggvény olyan esetekben is amikor a fi képzetes számokra is.Ekkor a cosinusból cosinushiperbolikus lesz,a sinusból pedig sinushiperbolikus lesz.És ha a fi olyan képzetes szám aminek van valós és képzetes része is(z=x+iy,ahol x a valós rész,y a képzetes) akkor cosinusból a valós rész cosinusának és a képzetes rész cosinushiperbolikusának szorzata lesz.A sinus komplex szögre a valós rész sinusának és a képzetes rész sinushiperbolikusának szorzata lesz.
Hm... Ez egy szabad ország, mindenki olyan (tév)eszméket gyárt, amilyeneket tud... Arra próbáltam volna halkan figyelmeztetni, hogy sztem nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt megengedhessük MAGUNKNAK. Az biztos, jó, remélem: a fizikai-kozmológiai tudásunk is gyarapodni fog. A magam részéről egyrészt kívánatosnak tartanám, hogy a legszélesebb tömegek "természettudatosan" éljenek, másrészt senki ne fecsérelje kevéske földi idejét olyasmik kiókumlálására, amikre MÁR MA 101 TUDOMÁNYOS HIPOTÉZIS van... Azért a részecskefizika meg a kozmológia nem vaktyúkistalálszeget-alapon működik... (Külön bosszúság, hogy a szupergyorsító pont most mondta be az unalmast, pár eredménnyel "beljebb lennénk", talán az erdőben...)
Egy húszméteres rúdat a fénysebességhez elég közeli(de a fénysebességet nem érheti el)sebességre gyorsítva a tízméteres pajtában 10 méteresnek látszik.Emiatt a pajta rendszerében úgy látszik,hogy befér a rúd.De a rúddal futó szerint pajta 5 méteresre húzodott össze.Hát akkor ez,hogy is van,be fér-e vagy sem?A megoldás az,hogy a pajta rendszeréből nézve tényleg befér(egyidőbe ér oda a rúd eleje,mint a vége),de a futó rendszerében pajta elejéhez nem ugynakkor ér a rúd,mint a pajta végéhez.Az idődilatáció miatt,ami a pajta rendszerében egyidejűek az a futó rendszerében időben szétválasztodnak.Az sh:szinuszhiperbolikusz,ch:cosinushiperbolikus,th:tangenshiperbolikus függvény definicíóját a 77.oldalon találod meg.Az szinusz,a koszinusz,és a tangensfüggvényhez kell hasonlítani őket.És arra biztosan emlékszel koordinátageometriából,hogy mi a körnek és a hiperbolának a paraméteres egyenlete.Descartesben tanítják,de ha áttérsz polárra,akkor a köré:sin2fi+cos2fi=1.A hiperboláé:sh2fi-ch2fi=1.Ebből származik a d(tau)2=c2t2-x2-y2-z2-ben a negatív előjel.És az azonos nagyású intervallumok emiatt hiperbolán helyezkednek el,nem pedig körön,mint az Euklideszi geometriában a távolság.De az intervallum a hiperbolikus geometriában azonos a távolsággal ,ami az Euklideszi geometriában fordul elő(hívják cirkuláris vagy"kör" geometriának,mert az aonos nagyságú távolságok egy körön helyezkednek el).
A hőhalál azért nem lehet,mert a táguló univerzum a tágulás miatt nem tekinthető zárt rendszernek,még úgysem,ha véges lenne.Az entrópia növekedése zárt rendszerekre érvényes.
