A többi képet is megnézve a könyvben és a csekély angoltudásommal lefordítva a képaláírásokat e ghulamon valóban bőrlammellás páncél van (de akad kép ahol ténylegesen a sodrony fölött lemezből van a vért).
De vajon a sodronyingen a bőr mennyit segíthetett a védelemben?
És a másik kérdés az arab seregekben milyen arányban szolgálhattak az ily módon "nehéz" páncélba öltözött katonák?
A képen láható jobb oldali hagyományőrzőn (bár nem arab) a sodrony felett fém lemezekből álló páncél van. Vajon neki mik a tapasztalatai a viselet hordásának nehézségeivel?
A mamelukok eredetileg csupán rabszolgák.Harcos rabszolgák. Hasonlóképp mint a janicsárok. Az uralkodó testőrei , kik később nagy hatalomra tesznek szert és egy palotaforradalommal el is foglalják az egyiptomi trónt. Gondolom lesz aki részletesebben is leírja,mert én csak a hadi vonatkozás miatt vendégeskedek itt , nem az igazi területem. Bár a templomosokról olvastam egy - két könyvet a titokzatosságuk miatt , na meg a legszervezetteb és legütőképesebb keresztény haderő volta miatt.
Játszunk olyat, hogy ha felvetsz egy gondolatot ('Én úgy tudom'), akkor azt is írd le, hogy mire alapozod. Hol hallottad, honnan tudod 'úgy'.
Csak, hogy kerüljük a provokációkat.
(addig oké, hogy a keresztes hadjáratok során használt fegyverek elemzése folyik és szóba kerülnek egy időben ettől messze eső fegyveres csapat, de, hogy erre itt így asszociálsz, gondolom oka lehet, kedves ~hun :)
Én is inkább bőrvértre szavazok. Teljes láncing fölé ,még egy fém páncélingnek nincs sok értelme. Túl nehéz és csak akadály , mint jobb védelem. A klasszikus középkori teljes vértek , amit csatában alkalmaztak pl. , könnyebbek voltak a haditornán alkalmazottaknál. Az egy fontos szempont,hogy könnyen viselhető legyen ( legalábbis a körülményekhez mérten ). Egyébként abban is biztos vagyok,hogy összességében más struktúrájú,ill. tömegű egy arab vértezet ,mint egy európai. ( még ha hasonlít is ,hiszen hasonló feltételek mellett volt használatban )
Én fém figurákat szoktam festeni (főleg ókori és középkori témában) és ezeket a gyártók sokszor a már említett osprey könyvei alapján készítik. Az itt lévő kép a Romeo Models egy Ghulam lovasát ábrázolja (a kép az internetről van) és a korábban említett könyv alapján faragták. Az ezen a képen láható páncélra gondoltam.
A kívűl vászont kiegészíteném még ,kívűl bőr - rel. A keresztényeknél nem emlékszem,hogy láttam volna a láncingre még egy pikkelypáncélt is ráhúzni. És később is ha már a lemezpáncél használatának kezdeteire gondolunk ( XIV.sz. - tól , bár még nem teljes lemez páncélok ) akkor is csak a hajlatokban és egyébb lemezzel nem fedett helyeken használták a sodronyvértet. A kettőt együtt nem . Az elég nehéz lett volna.
"A lemezpikkelyes megoldás a keresztényeknél is előfordult. Főleg a közrendűeknél, gyalogosoknál. Kívűlről vászon,belül fémlapok amiket kívűlről szegecseltek össze és így kívűl,csak a szegecsek látszódtak."
Én nem pontosan erre gondoltam. A rekonstrukciókon amit látam a könyvben ott a sodronyingre ráhuzott "mellényszerűségre" kivülröl rögzítették a páncéllemez darabokat. Sőt a kezeket és az ágyékot is védhette. Így ez a sodronyingre ráhúzva már jelentősebb védelmet adhatott.
"A lovagok fazéksisakja ( X - XI. sz.tól ) egyébként zártabb fejfedő,mint a közelkeletiek voltak ( csak megjegyzés , még ha nem is mindenki ezt hordta )"
Hanem az, hogy Szaladin egy vereség után nagyjából másnap tudta összeszedni azt a hadsereget ,amit elvesztett, olyan módon, hogy hatalma nem ingott meg."
Biztos volt mobiltelefonja...ha nem, akkor karavánszerája több is!
mivel a lovagrend befogadása 1211-ben történt - néhány évvel a ker. hadjárat előtt - ezért az nem annak következménye (látatlanban kézenfekvőnek tűnt).
Az alábbiakban Endre szentföldi kirándulásáról volt szó.
Ennek egy olyan következményét emelném ki, mely megváltoztathatta (másként, mint ahogy a döntés visszavonása változtatta meg) volna Kelet-Európa történelmét.
Hermann Von Salzáról van szó.
Családjának hűbérura - Türingiai Hermann - hozta őt össze Andrással, akit el is kísért a hadjáratba, miközben folyt a Barcaság betelepítése német bevándorlókkal.
Marienburg várát eredetileg Havasalföldön építették fel.
Az már csak magyar "hagyomány", hogy a lovagrendet - miként a kunokat - pont a mongol invázió előtt űzték el.
"A név Baál, Bál, Bél istenséggel hozható kapcsolatba. [...]Toponímáink egyébként hemzsegnek az említett Bala, Bál, Bél elő- és utótagoktól, igaz, mindez néha már feledésbe merült, lásd: Törökszentmiklós is eredetileg Balaszentmiklós volt."
Kedves Soknevű!
mottó:(...ha már a bocsoknak megígértem)
1399: Zenthmyclos; 1536: Sanctus Nicolaus; 1552: Bala-Szent-Miklós, Bala Zent miklos, Balazentmiklos; 1554: Bala zent Miklos; 1564: BalaszentMiklós; 1571: Varos Szemiklos; 1595: Sanctonicolaum; 1617: Sancto Nicolaum; 1623:St. Niclas; 1670, 1685, 1686, 1690: S. Nicolaus. 1710: Török-Szent-Miklós; 1720: Török Szent Miklós; 1731: Török Szent Miklós; 1738: Török St. Miklós; 1741: Török Sz. Miklós, T. Szent Miklós; 1747: Török Szent Miklós;, 1786: Török Szent Miklós; 1799: Török Szent Miklós; 1804/5 T. Szt. Miklós; 1828: Miklós (Török Sz.) 1837: Török Szent Miklós; 1864: Török szt. Miklós; 1879: Törökszentmiklós; 1895: Török Szt. Miklós; 1910: Törökszentmiklós.
Törökszentmiklós első említése tehát 1399-ből van, mint Szentmiklós=Zenthmyclos. 1552-ben említik először Bala előtaggal, utalva közelében először 1215-ben Bala néven emlegetett falura, mely a szalók nembeli Bala családról kapta a nevét. Aztán az, hogy ők honnan kapták nem tudom. De az tény, hogy Balaszentmiklós nevének keletkezése maximum sokadrangú áttételes kapcsolatban állhat a nevezett istenséggel(ha egyáltalán létezik), annál erősebb a kapcsolat a közeli szomszéd településhez, ill. annak 'uraihoz', a Balákhoz.
Semmi köze Baál istenséghez a konkrét névadásnak.
Végül, hogy én is idézzem magam Idegen városok „magyar” neve:
Eredeti neve Balaszentmiklós (a szalók nembeli Balákról). ~ ill. a szomszédos elődtelepülései közül több szintúgy védőszent nevét viselte, pl. Szenttamás (mely ma a méneséről híres), vagy Balaszentmihály.
Palánkvárként tartósan töröklakta település volt, viszont a hódoltsági idők végére elnéptelenedett, s csak harmadik próbálkozásra, jó 20 évvel, hogy a törökök (is) elhagyták, sikerült a benépesítése (az ún. megülés).
Szerintem igaza van bagaturnak, mikor a hatások 'közvetlenségét' ill. azt keresi, hogy az, ami hat, hol 'érintkezik' azzal, amire hat. Illetve azt, hogy ha többféle hatás is szóba jön/jöhet, - netán ezek egymásra is hatottak korábban, tehát több, most 'ható' tényező már maga is korábban rá történt 'hatás' eredménye, akkor ezek közül - melyik az, amelyik úgy IGAZÁN hatott. Amiről elmondhatjuk, hogy na, ennek HATÁSÁRA lett olyan, amilyen.
'Soknevű' és a hasonló nézeteket vallók gondolatmenetéből hiányzik a hétköznapok realitása. Nem a (távoli lehetséges) eredet kizárása ez részemről - bár fent áll annak a bagatur által is hangoztatott lehetősége, hogy az is csak közös eredetet jelent egy még korábbi általunk nem ismert előzményét, s nem egyiknek a másikából való közvetlen származtatását -, hanem annak hangoztatása, hogy a hatások nem elsősorban a szellemiség időtlen világán keresztül, hanem ennél hétköznapibb értelemben a létező világ tapasztalati valóságában élő jelenségek egymásra történő hatásaként léteznek.
A társadalmak, életek, kultúrkörök, stb. 'egymással érintkezve', épp az érintkezés következtében, az által tudnak 'hatást kifejteni'. S ezek közül az erősebb lesz az, amiről azt mondhatjuk, hogy igen, ez volt az.
Valahogy elvész az ilyen elméletekben a 'folyamatosság', az idő anyagi világa. Ha egy brazíliai kis faluban Martinonak keresztelnek egy kisfiút, nem valószínű, hogy a névadó a templomban hallottakon, jótéteményen, oltárképen való ábrázoláson túl gondol-e pannóniai születésére (szláv vagy kelta származására), stb. hanem csak arra, ami az ő hétköznapjaikban érinti őket (egy szeretett, tisztelt rokon, aki szintúgy viselte, stb.)
Ahogy a települések, keresztnevek adásának MAI gyakorlata sem annyira misztikus gyökerű, hanem a körülöttünk lévő világból gyökeredzik.
Estére hozok részletes adatot Ballaszentmiklós (ma Török~) elnevezésének az idők folyamán történt változásáról. Kötve hiszem, hogy Baál istenre gondoltak akkor ott eleink.
A bagatur által említett, környezetben (nyugat-európai) való előfordulás, ha van ilyen, azok közvetlen hatása sokkal inkább nevezhető a fentebb említett ERŐS hatásnak és nem az, ami bár szakrális jelleggel, de az eszmevilágunkban él. Nem amiatt, hogy ez utóbbi megfoghatatlan, még ha utalnak is rá 'nyomok', hanem azért mert amaz van jelen a környezetünkben. Különösen, ha kiegészült más jelentéstartalommal is.
Nem vagyok én tájékozott, csak érdeklődő. Amúgy András a magyar királyi bevételek terhére egészen komoly összegeket kötött le egyes szentföldi várak fenntartására, éveken át. Talán ebből ered a magyar szentföldi vár legendája.
Bár arra kíváncsi leszek, hogy András a jeruzsálemi pátriárka általi kiközösítését hogy fogják "rehabilitálni":)
Az egyszerű nap/hold-párhuzamnál azért itt finomabb megfigyelésekről van szó. De ahogy mondtam, lehetnek itt is nyugat-európai párhuzamok! (Mondjuk, azon azért meglepődnék, ha ezek korábbiak lennének, mint az említett ezüsttálon levő ábrázolás.) A nagy kérdés ez esetben az lesz, ki kölcsönzött kitől, vagy hogy voltak-e közös források, és ezekből a forrásokból hová jutott el áttételesebben az adott motívum.
Ha találsz ilyen pecsétlenyomatokat Ny-Európából, tedd be ide a kedvünkért :) Nem mondom, hogy nem lehettek ilyenek. De hát itt parthus--római alapokról is beszéltünk ugye, az európai középkor vonatkozásában, tehát jöhet a dolog közös forrásból. És, bár nagyon off, de a magyarok elődei (az a néhány nép, amely az etnogenezisükben részt vett) közvetlenül hozhatták azt, ami nyugatra közvetve (nem feltétlenül rajtuk keresztül) jutott el. Mindenesetre volt egy orientalizáló stílus az Árpádok udvarában, és lehet, hogy nyugaton is, ez utóbbira várunk bizonyságot.
Apropó: Götz említi, hogy mennyire lekicsinylően kezeli a tudomány András haderejét, amely számarányait tekintve valójában überelte a többi keresztes sereget
Azért ez nem feltétlenül igaz. Bár vannak olyanok, akik még mindig csak az András-ment-vásárolgatott klisét emlegetik, ami azért már jó 50 éve túlhaladott. Ha épkézláb történeti művet nézel, és nem középiskolait vagy ismterjesztőt, ott azért ezt kiemelik. Bár néhányan a ló másik oldalára pottyantak, amikor a sereg nagyságát a Fehárvárról elindulók, illetve a Dalmáciában gyülekezők számával kalkulálják, miközben tudjuk, hogy a pénzhiány miatt a had majd egyharmada nem fért fel a genovai gályákra, és visszament Mo-ra.
András miért is nem lett latin császár? Ebben valószínűleg keményen benne volt a keze a velenceieknek, akinek akkoriban nem voltak túl jó viszonyban a magyar királyokkal. Ráadásul ha megnézzük András kapcsolatait, apai ágon, a nővére kapcsolataival, gyermekei házasságaival egy rendkívül erős kapcsolati hálót épített ki. Sem a Szentföldi urak, sem Velence, sem pedig a pápa nem nézte volna jó szemmel egy Bécstől Nikaiaig húzúdó komplexum létrejöttét. Szvsz András kicsit túlbiztosította magát... Courtenaynek pedig megvoltak a kapcsolatai a francia királynál, a pápai udvarral, rokoni szálai a frank urakkal Szentföldön, ráadásul ha szegény nem is, de túl gazdag sem volt. Tökéletes jelölt...
Kristó régi egyetemi jegyzetéből emlékszem határozottan az említett minősítésre... Egyébként András nevű fiát (aki harmadszülött volt) II. Leó örmény király lányával jegyezte el, csak neki később Halicsban (Gácsországban) kellett nősülnie, ezért az ominózus eljegyzésből semmi sem lett.
Érdekes kérdés az is, miért dönthetett a pápa Courtenay mellett még a had megindításakor. Mért nem András lett a latin császár?
II. Endre keleti politikájával kapcsolatban elgondolkodtatásul két kép, amit a kísérőszöveggel a Nemzeti jelképeink igaz története rovatban nemrég közöltem (50–53. hsz.):
Napot és holdat kezében tartó emberalak (mások szerint istenség, sőt anyaistennő) egy baktriai-szogdiai ezüst tányérról
II. Endre magyar király 1233. évi aranybullája
Közli:
Horvát István: Magyarország régi pólyás címeréről; in: Tudományos Gyűjtemény 1831, a 81 és 82. oldal közötti tábla, bal fölső kép, valószínűleg Karacs Ferenc metszete
Ily arany pecséttel ellátott oklevelek aranybulláknak neveztetnek; bár rendszerint II. Endrének 1222-diki törvénykönyve szokott per eminentiam arany bullának neveztetni. Ennek hét példánya közül egy sem maradt fenn …Az esztergomi érsekség levéltára kettőt bír; egyet II. Endrétől 1233-ból…
Szűkebb értelemben természetesen magát az aranypecsétet nevezzük aranybullának (chrysobulla).
Még a tányéron látható nap és hold elhelyezése, kiképzése, a holdsarló nyitottsága is teljesen megegyező. Figyeljük meg továbbá a tányéron látható koronás alak bal kezében a félgömböt, valamint Endre bal kezében az egyesek szerint a gömbölyű földet, mások szerint a hatalom teljességét, tökéletességét (valójában inkább mindkettőt) szemléltető világalmát. Mellesleg a korona alakja is igen hasonló.
Tavaly a Kik voltak a szkíták? rovatban szóba hoztam Naharija galileai települést, ahol a magyar keresztesek leszármazottait állítólag megtalálták (8302. hsz.):
Én 10-11 éve olvastam erről egy cikket, és be is ragasztottam egy könyvbe, amit azóta tízezer másik kötettel egyetemben eladtam. Amire emlékszem, az az, hogy nemcsak Lajos, hanem más magyar keresztnevek is előfordulnak arrafelé, sőt magyar családnevek, és szintén II. Endre szentföldi hadjáratával hozta kapcsolatba az írás a mondott jelenséget. (Apropó: Götz említi, hogy mennyire lekicsinylően kezeli a tudomány András haderejét, amely számarányait tekintve valójában überelte a többi keresztes sereget. Sajnos a kötetek névmutatójában nem találtam utalást az oldalszámra. Egy Bozsóki Pál Gerő nevű szerzetes könyvében olvastam még jó adalékokat annak idején a szentföldi magyar hadjáratról.)
Úgy emlékszem, az általam kiollózott cikk az észak-izraeli Naharija (Nahariyya) várost emlegette a magyar leszármazottakkal kapcsolatban, ez 'Akko és a libanoni határ közt fekszik a tengerparton. A vidék régebben Galilea néven volt ismert.
* * *
Volt itt egy Balaton nevű település is, ezzel kapcsolatban írtam (szintén a 8302.-ben):
Balaton nevű településünk pedig ma is van Heves megyében. A név Baál, Bál, Bél istenséggel hozható kapcsolatba. Felhívom a figyelmet még Horvát István 1805-ben írott dolgozatára az OSZK kézirattárában: H. I. vélekedése a’ Balaton magyar nevének eredetéről (Kt. Quart. Hung. 925). Toponímáink egyébként hemzsegnek az említett Bala, Bál, Bél elő- és utótagoktól, igaz, mindez néha már feledésbe merült, lásd: Törökszentmiklós is eredetileg Balaszentmiklós volt.
Naná hogy nem volt ötletszerű, amikor végig arra bazírozott, hogy bizánci császár legyen:) Így biztosan véletlen, hogy tárgyalt a szeldzsukokkal, a fia a nikaiai császár lányát vette feleségül, lánya pedig a bolgár cár felesége lett... Rajzoljuk ezeket az "ötletszerű" házasságokat térképre... Nocsak:)
1217: Leopold VI of Austria and Andrew II of Hungary leave for Acre to mount a Crusade against the Muslims. In the Holy Land they are joined by John of Brienne, nominal king of Jerusalem (Endre szintén felvette ezt a címet), Hugh I of Cyprus, and Prince Bohemund IV of Antioch. Andrew II ends up leaving without accomplishing anything. German Emperor Frederick II wants to join, but he is barred by Pope Honorius III because he is already powerful enough to challenge the position of the papacy and Honorius doesn't want his power or popularity to grow.
Napot és holdat kezében tartó emberalak (mások szerint istenség, sőt anyaistennő) egy baktriai-szogdiai ezüst tányérról
II. Endre magyar király 1233. évi aranybullája