Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Annyiban semmiképpen nincs igazad, hogy az USA-t beelőző országok annak köszönhetik ezt, hogy kiemelten sok állami pénzt fordítanak a képzésre és a k+f-re. Haza USA is - GDP-arányosan - ennyit költ, akkor a trend visszafordul.
De én nem erről akartam itt beszélgetni, hanem a dolog energetikai vonatkozásairól.
ez kb analóg azzal, amikor a 2.vh-ban a németek a csodafegyverben bíztak, pedig a problémájuk akkor is mennyiségi és nem minőségi természetű volt
vagy elő lehetne szedni az eu lisszaboni programját is, ami szintén totális kudarc
az tech oda megy, ahol van rá pénz, és ott van rá pénz, ahol a termelésben felhasználják, és a termelés profitjából tudják finanszírozni - és ez nem az Usa lesz, hacsak nem zárják le a határokat az import termékek elől, nem állnak át az outsorcing modellről legalább az otthoni automatizált termelésre
The company expects Odoptu to produce up to 11 million bbl of oil in 2011 and said the startup was on schedule and within development cost expectations.
The Sakhalin-1 project consists of the phased development of the Chayvo, Odoptu, and Arkutun-Dagi fields. ExxonMobil estimates that the fields contain a total resource of 2.3 billion bbl of oil and 17 tcf of gas.
Production from so-called shale formations rose 71 percent in 2008 from a year earlier to 2.02 trillion cubic feet, according to government data. Shale gas will account for 34 percent of total production in 2035, compared with 18 percent in 2008, Energy Department estimates show. The increased output has cut the need for imports of liquefied natural gas from places such as the Gulf state of Qatar.
az oroszok ezek szerint komolyan gondolják a tavaly szeptember óta szellőztetett "kapunyitást". szükségük is van rá, mind a technológiára, mind a tőkére.
"náluk van egy természetes monopólium, amin ha akarnának, sem tudnának változtatni, csak ha ledugaszolnák a kutakat"
Náluk természetes eladási monopólium van, nálunk meg természetes vásárlói monopólium, hiszen egyelőre csak Európába vezetnek számottevá gázvezetékek Oroszországból. Ha meg kész lesz annyi vezeték keletre, hogy Kína és Japán belép, akkor sem emelhetik az árat minden határon túl, mert jönnek a helyettesítők és az LNG.
nem tudom, mennyire megoldott még a hosszútávú csővezetékes szigetelés. 110kelvinen kell tartani a metánt jó hosszú időn át. viszont kisebb a térfogata (1/600-ada 1 baron egy 295kelvines 1baros ch4-hez képest), tehát az átmérő itt komolyan csökkenthető, csak a szigetelés, ugye.
Nem,arra gondolok,hogy miért nem kriogén állapotban szállítják csövön Magyarországra,és tárolják felhasználás előtt? Miért kell nagy nyomáson szállítani?
sehogy, mert féltik a tengerpartjukat a horvátok, valahol joggal.
pedig az egy importterminál lenne, nem export, így nem lenne ballasztvíz szennyezés sem. így csak annyi kitétel kéne, hogy csak regazifikáció mehet benne, cseppfolyósítás nem.
de olaszoknál van és lesz is, ráadásul a horvát vezetékkel elérjük majd szlovéniát és az olasz/ny-európai piacot ugyanúgy.
az is diverzifikáció, ha ruszki gázt veszünk és letárolunk egy raklappal. mert amikor onnan felhasználjuk, abba az orosz már nem szólhat bele. algyő környékét még tele tudnánk tömni, csak a sok mélyzöldnek fáj a 2ft beépített tárolói felár, szemben az ő 13 forintjukkal kwh-ként a megújulókért.
hogy áll az a horvát LNG terminál, amiről szó volt? a fene nagy gázszállítási diverzifikálás vége általában mindig az hogy diverzifikált csövön keresztül veszünk orosz gázt, ahelyett hogy a forrását tekintve is legyen alternatíva
(persze, abból a szemontból, hogy a drágább gáz nyomja ki a fosszilist a piacról más szempontból jó)
"Ez a 185bcm ez a tavalyi teny export adat, vagy az idei varakozas? Europa honnan potolta a kieso mennyiseget, ha az orosz csokkenesnek csak kisebb mertekben volt oka az igenyek visszaesese?"
ez az idei év végéig várható maximum európai orosz import mennyisége. a kiesést az olaszok pl. az új líbiai vezetékkel és lng-vel pótolták.
"Ha no a termlesuk es visszaesik az europai exportjuk, akkor mit csinalnak a tobblettel? Ez a nagy visszaeses, amit irsz, az nem egy par honapos idoszakra vonatkozott tavaly, amikor mindenki varta az orosz gaz areseset, aminek a 9 havi olajar atlagolas miatt be kellett kovetkeznie? Aztan viszont felporgott az export/import."
egyrészt ne becsüld alá az orosz belső piacot, rettenet nagy, egyszámjegyű százalékos emelkedés a fogyasztásban komoly tényező. és soha sincsen megbízható adat felőlük. nem én írtam visszaesést, hanem gereben, amit megkérdőjeleztem. amúgy van visszaesés, de nem annyira igényben (abban is persze), hanem az import összetételében, oroszoknak kedvezőtlenül. az oroszok egyszerűen túl drágán adják a gázt, így európát idén teletömik katari-stb lng-vel, líbiai-norvég-algériai gázzal. mert a világpiaci ár ennyivel alacsonyabb, a gazprom pedig próbálja tartani a pozícióit, amíg csak tudja. hatalmas a tárolókapacitásuk, aminek feltöltésével most időt tudnak nyerni, de legkésőbb a téli idényre valamit villantaniuk kell. ráadásul az ukránoknak most nyugodt szívvel mernek eladni jó nagy mennyiséget, amit azok leraknak a nyugati tárolókban. ez csak példa és spekuláció. sztem még hajlandóak elfáklyázni is, csak ne kelljen változtatni a takeorpay árakon a hosszútávú szerződésekben.
akkor az exxon xto-s felvásárlását minek nevezed, ha nem direkt középtávú politikai érdeknek (is)? az exxon legalább annyira nemzetihős cég az usa kormányzat részéről, mint az oroszok felől a gazprom, csak épp a washingtoniak sokkal kifinomultabbak. pl. az xto-val 30x milliárdért megvették kilóra a teljes unconventional gas know-how-t, mielőtt a kínaiak, oroszok vagy indiaiak megtették volna az usa kiscégből ucg óriássá kinőtt céggel. érdekes mód azóta az exxon kivonult a magyar ucg kutatásból, lengyeleknél nevetséges összeggel van benne és ennyi. persze erre lehet azt mondani, hogy az xto révén pont elég ucg projektet kapott meg, de ha objektív vagy, észreveszed a masszív politikai védősáncot a kontraktus mögött.
vagy a statoil projektjeit nézd meg, melyekkel igyekeznek konzerválni a térségben betöltött szerepüket. a norvég kormány meghosszabbított keze.
gondolom a saudi aramco-ról pedig nem kell ódákat zengenem, mennyire szolgálnak politikai érdekeket befektetési döntéseik, mint piaciakat.
ha objektív vagy, ezeket ugyanúgy látnod kéne, és nem csak az oroszokat vádolni ezzel (ami egyáltalán nem tagadok).
a petrochinat pedig még elő sem vettem, akihez képest a gazprom kisiskolások gyülekezete.
Az orosz cégek politikai érdekeket szolgálnak,gyakran nagyon rövid távúakat. Ráadásul a többi cég az olaj üzletben van benne,míg az oroszok a gázban,ami iszonyat beruházás igényes,és emiatt természetes monopólium.
náluk van egy természetes monopólium, amin ha akarnának, sem tudnának változtatni, csak ha ledugaszolnák a kutakat. szerintem ezt érzik a kke-i szereplők "lekezelésnek", ami egy természetes állapot, minden monopol helyzetben lévő hatalom így viselkedik. persze kell egy ellensúlyt képezni, de pl. a lengyelek nem azért állnak elsőként az oroszokat korlátozó/visszaszorító intézkedések elé, amiért a többi állam az eu-ból: azaz jól felfogott energetikai/piaci érdekek miatt, hanem puszta politikai érdekből. utóbbival vádolhatóak az oroszok teljes joggal, de azt is érdemes belátni, hogy a gazprom/gazpromexport/gazprombank/rosneft/szurgut/stb. messze nem képviselnek akkora erőt az európai piacon, mint azt a puszta piaci súlyuk indokolná. (félretéve a politikai szálat, azaz a "nemzetihős" cégek politikai felhasználását)
pl. a statoil, a saudi aramco, az exxon monopóliumait szinte sosem piszkálják ekkora közösségi szinten, pedig ne legyenek illúzióid eme cégek politikai vetületét illetően.
gereben újabb írása. a szokásos ruszofób kirohanásaitól eltekintve viszont nagyon kényes kérdéseket feszeget, amik igen csak relevánsak, érdemes elolvasni. viszont van jó őár homályos rész, amit sztem ő sem ért:
A sors különös fintora, hogy Moszkva [...] jelenleg már nincs abban a helyzetben, hogy nyakló nélkül vegye az áhított részvénycsomagokat.
ez érdekes. úgy tudom, az alapok csurig vannak usa dollárral újfent. tetszett volna moszkva helyett gazpromot írni, akkor igaz lett volna, na akkor sem pénzhiány miatt, hanem azért, mert ma már nagyon ügyelnek arra, hogy ne közvetlenül a félelmet keltő gazprom név szerepeljen a külföldi akvizíciókban, hanem valami ismeretlen, pl. szurgutnyeftyegaz.
Még a különleges "olasz kapcsolat" is hajótörést szenvedett: az idei év második negyedévében Berlusconi országa 70 százalékkal kevesebb földgázt vett át Oroszországtól, mint a válság eddigi legnehezebb évében, 2009-ben.
ez még érdekesebb, ha ezt ide írja gereben, konkrétan forrást kérnék. eleve félreérthető a mondat, hiszen egy idei 2nd quarter eredményt hasonlít össze egy tavalyi éves adattal. ráadásul el sem tudom képzelni, hogy az évi cca. 70 bcm gázimport jelentős részét kitevő algériai és orosz szállításokból az utóbbi hogyan csökkenhetett 70%-ot? az oké, hogy a 2.-3. negyedévek mindig szarok, mert csak a tározókat töltik fel, így könnyen tévedésbe eshet gereben, ha éves átlaggal vagy netán csúccsal hasonlítja össze. az lng-nek nincsen akkora kapacitása (évi max. 10 bcm), hogy kiváltsa a két nagy importőrből az egyiket, 70%-ban (vagy kevesebben, ha a fogyasztás visszaesését is nézzük - ez esetben azt is ide kellett volna írnia).
viszont az orosz export valóban gondban van, hiszen a tavalyi 315bcm-re becsült európai exportot le kellett vinni 185bcm-re (!), ami kisebb részt köszönhető az igény esésének, semmint az orosz gáz drágaságának. a jelenlegi take-or-pay ár 30%-al haladja meg a világpiaci árat, így igaza van gerebennek, vagy csökkent moszkva, vagy piacot veszít.
Amint arról nemrég beszámoltunk, az Európai Unió Energetikai Chartájának előírásait követve Lengyelország, Észtország és Litvánia egyoldalúan csökkenti a Gazprom tulajdonát is ezeknek az országoknak az energetikai szállító rendszereiben.
ez viszont protekcionizmus egy állítólagos szabadpiacon. ha tetszik, ha nem, az oroszoknak van pénzük vásárolni, ha pedig korlátozzák őket benne, majd megveszik a nemzeti társaságokat.
úgy tudom, hogy a júli végén szigorított szankciók miatt minden tech transzfert leállítottak az oroszok irán felé. de ezt hivatalos forrásból nem tudom megerősíteni, illetve nem találtam rá semmit, csak "szóbeszédként" terjed. konkrétan egy eu tisztségviselőtől és egy biztpol szakembertől (orosz) hallottam ugyanezt egymástól függetlenül.
